24.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/108

(1)

A 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME), a 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE), a metilén-difenil-diizocianát (MDI) és a ciklohexán emberi egészségre jelentett kockázatait a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelettel (3) összhangban értékelték. A kockázatértékelés megállapította, hogy korlátozni kell a fenti anyagok emberi egészséget érintő kockázatait. A következtetéseket a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság is megerősítette.

(2)

A 793/93/EGK rendelet keretében elfogadott, a következő anyagok: a 2-(2-butoxi-etoxi)-etanol; 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol; a C10-13 klórozott alkánok, a benzol C10-13 alkil-származékai tekintetében a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról szóló, 1999. október 12-i 1999/721/EK bizottsági ajánlás (4) és a következő anyagok: a piperazin; a ciklohexán; a metilén-difenil-diizocianát; a but-2-in-1,4-diol; a metil-oxirán; az anilin; a 2-etilhexilakrilát; a 1,4-diklórbenzén; a 3,5-dinitro-2,6-dimetil-4-tercbutil-aceto-fenon; a di-(2-etilhexil)-ftalát; a fenol; az 5-tercbutil-2,4,6-trinitro-m-xilén tekintetében a kockázatcsökkentési intézkedésekről szóló, 2007. december 6-i 2008/98/EK bizottsági ajánlás (5) kockázatcsökkentési stratégiát javasolt a DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán vonatkozásában, ajánlva, hogy az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv (6) szerint alkalmazzanak korlátozó intézkedéseket az ezeket az anyagokat tartalmazó, kereskedelmi forgalomba hozott, a lakosság részére értékesített készítményekre.

(3)

A fogyasztók védelme érdekében ezért szükségesnek tűnik a DEGME, DEGBE, MDI vagy ciklohexán tartalmú készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása bizonyos alkalmazásokban.

(4)

A DEGME fogyasztóknak szánt festékek, festékeltávolító szerek, tisztítószerek, önfényező emulziók és padlóápoló szerek nagyon ritkán használt összetevője. Az előbbiekben említett kockázatértékelés kimutatta, hogy a DEGME-tartalmú festékek és festékeltávolító szerek a bőrrel érintkezve a fogyasztók egészségére ártalmasak lehetnek. A festékek és festékeltávolító szerek összetevőjeként használt DEGME ezért nem hozható forgalomba a lakosság részére. Habár a DEGME-nek, mint a tisztítószerek, önfényező emulziók és padlóápoló szerek összetevőjének használatát nem értékelték, az hasonló kockázatot jelenthet, ezért az ilyen készítmények összetevőjeként használt DEGME sem hozható forgalomba a lakosság részére. Piacfelügyeleti célból az ilyen DEGME-tartalmú készítményekben 0,1 tömegszázalékos határértéket kell elfogadni.

(5)

A DEGBE-t festékek és tisztítószerek összetevőjeként használják. Az előbbiekben említett kockázatértékelés a DEGBE vonatkozásában azt mutatta ki, hogy szórófestékként alkalmazva a belégzésen keresztül kockázatot jelent a fogyasztók egészségére. A fogyasztók egészségét a belégzés által veszélyeztető kockázat megelőzése érdekében 3 %-os kalkulált biztonságos DEGBE koncentráció-határértéket kell bevezetni a szórófestékekben. Habár az aeroszoladagolóban forgalmazott szórófejes tisztítószerek összetevőjeként alkalmazott DEGBE-t nem értékelték, az hasonló kockázatot jelenthet, ezért a lakosság részére a 3 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban tartalmazó DEGBE-t, mint összetevőt e tisztítószerekben nem lehet forgalomba hozni. Az aeroszoladagolóknak meg kell felelniük az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelv (7) előírásainak.

(6)

Amennyiben a szórófestéken kívüli egyéb festékek DEGBE koncentrációja 3 tömegszázalék vagy annál magasabb, ezeken figyelmeztetést kell feltüntetni, hogy szóróeszközben nem használhatók.

(7)

A megfelelő DEGBE koncentráció-határértéket nem teljesítő szórófestékek és aeroszoladagolóban forgalmazott szórófejes tisztítószerek piacról való kivonásának megfelelő ütemezése érdekében különböző időpontokat kell kijelölni a korlátozás alkalmazása tekintetében a DEGBE-tartalmú szórófestékek és aeroszoladagolóban forgalmazott szórófejes tisztítószerek forgalomba hozatalának kezdetét és végét illetően.

(8)

Az MDI kockázatértékelése megállapította, hogy az MDI-t tartalmazó készítmények fogyasztói alkalmazása során fellépő kockázatokat csökkenteni kell a bőrrel való érintkezéssel és belégzéssel kapcsolatos aggályok miatt. A kockázatok megelőzése és korlátozása céljából az MDI-tartalmú készítmények nyilvános kereskedelmi forgalomba hozatalát csak bizonyos feltételek mellett, például a csomagolásban megfelelő védőkesztyűk kötelező elhelyezése, illetve a csomagoláson kiegészítő használati utasítás feltüntetése esetén lehet engedélyezni. Ezen kesztyűknek meg kell felelniük az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv (8) előírásainak. Mivel a védőfelszereléssel való ellátás és a megfelelő utasítások nyomtatása a gyártók részéről külön erőfeszítéseket igényel, hosszabb átmeneti időszakot kell biztosítani.

(9)

A ciklohexánnal kapcsolatos kockázatértékelés a fogyasztók ciklohexán-tartalmú padlószőnyeg-ragasztó készítmények használata során fennálló kitettségére helyezte a hangsúlyt, és arra a következtetésre jutott, hogy szükséges korlátozni a fogyasztókat az ilyen alkalmazás során érintő kockázatokat. A ciklohexánt tartalmazó neoprén-alapú pillanatragasztók ezért a lakosság részére csökkentett csomagolási méretben hozhatók forgalomba. A terméket olyan harmonizált használati utasításokkal kell ellátni, amelyek a fogyasztót figyelmeztetik a termék elégtelen szellőzési feltételek melletti, vagy padlószőnyeg ragasztására történő használatának tilalmára.

(10)

A Közösségben széles körben műtrágyaként használt ammónium-nitrát oxidálószerként viselkedhet. Mindenekelőtt bizonyos más anyagokkal keveredve robbanóképes. Ezért az ammónium-nitrát műtrágyáknak a véletlen robbanás elkerülése érdekében a forgalomba hozatal előtt bizonyos követelményeknek kell megfelelniük.

(11)

A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) előírja az ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó harmonizált követelmények, beleértve a biztonsági követelmények alkalmazását. A követelményeknek megfelelő műtrágyákat „EK-műtrágya” címkével lehet ellátni, és a belső piacon szabadon forgalomba hozhatók.

(12)

A csak egyetlen tagállamban forgalmazásra szánt műtrágyák esetében a gyártó választhatja a csak a nemzeti szintű követelményeknek való megfelelést. Ezért ezek a műtrágyák nem felelnek meg minden esetben a közösségi szintű biztonsági követelményeknek. A Közösség területén az egységes biztonsági szint eléréséhez minden ammónium-nitrát műtrágyának ugyanazokat a biztonsági követelményeket kell teljesítenie.

(13)

A 2003/2003/EK rendelet III. melléklete előírja az ammónium-nitráthoz viszonyítva 28 tömegszázaléknál több nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát műtrágyák robbanékonysági vizsgálatát. Az ilyen műtrágyák esetében a robbanás kockázatának minimálisra csökkentése érdekében számos fizikai jellemzőt és szennyezőanyag-tartalom határértéket is meghatároz. A követelményeket teljesítő, vagy a 28 tömegszázaléknál kevesebb nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát műtrágyákat az összes tagállam elfogadja mezőgazdasági célokra biztonságosan használható műtrágyaként.

(14)

Ezért a Közösség területén forgalomba hozott összes ammónium-nitrát műtrágyának meg kell felelnie a 2003/2003/EK rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek.

(15)

Az ammónium-nitrát műtrágyákat robbanóanyagok tiltott előállításához is használják. Már a 16 %-os nitrogéntartalmú műtrágyák is alkalmasak ilyen jellegű felhasználásra. Az ammónium-nitrátra vetítve több mint 16 tömegszázalék nitrogént tartalmazó műtrágyatípusok és készítménytípusok felhasználását ezért a mezőgazdasági termelők és szakmai felhasználók számára kell korlátozni. E célból a „mezőgazdasági termelő” és a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát meg kell határozni annak érdekében, hogy a gazdálkodáshoz és egyéb hasonló szakmai tevékenységekhez, például a parkok, kertek és sportpályák karbantartásához magasabb nitrogéntartalmú műtrágyákat is használhassanak. A tagállamok saját területükön azonban társadalmi-gazdasági okokból az ammómium-nitrátra vetítve kevesebb, mint 20 tömegszázalék nitrogéntartalmat is engedélyezhetnek.

(16)

E határozat rendelkezéseinek elfogadása azzal a céllal történt, hogy azokat beépítsék a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) XVII. mellékletébe, a rendelet 137. cikkének (3) bekezdésében meghatározott módon.

(17)

A 76/769/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

Ez a határozat nem érinti a munkavállalók védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó közösségi jogszabályokat, így a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvet, valamint az ezen alapuló egyedi irányelveket, különösen a munkájuk során rákkeltő anyagokkal (11) és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (kodifikált változat) (12) szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvet (13),