MELLÉKLET

96/48/EK IRÁNYELV – A NAGYSEBESSÉGŰ TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGA

AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK TERVEZETE

„Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” alrendszer

1.

BEVEZETÉS

1.1.	Műszaki hatály

1.2.	Területi hatály

1.3.	Ezen ÁME tartalma

2.	AZ ALRENDSZER/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1.	Alrendszer

2.2.

Hatály

2.2.1.

Személyzet és vonatok

2.2.2.

Működési elvek

2.2.3.

Alkalmazhatóság a meglévő járművek és infrastruktúra esetében

2.3.	Kapcsolat a jelen ÁME és a 2004/49/EK irányelv között

3.	ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.	Megfelelés az alapvető követelményeknek

3.2.	Az alapvető követelmények áttekintése

3.3.	Az e követelményekkel kapcsolatos konkrét szempontok

3.3.1.

Biztonság

3.3.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3.3.3.

Egészségvédelem

3.3.4.

Környezetvédelem

3.3.5.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.4.	Kifejezetten a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerrel kapcsolatos szempontok

3.4.1.

Biztonság

3.4.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3.4.3.

Műszaki összeegyeztethetőség

4.	AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1.

Bevezetés

4.2.	Az alrendszer működési és műszaki előírásai

4.2.1.

A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1.

Általános követelmények

4.2.1.2.

Dokumentáció a mozdonyvezetők számára

4.2.1.2.1.

Szabálykönyv

4.2.1.2.2.

A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pálya menti berendezések leírása

4.2.1.2.2.1.

Az Útvonalkönyv előkészítése

4.2.1.2.2.2.

Módosított elemek

4.2.1.2.2.3.

A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

4.2.1.2.3.

Menetrendek

4.2.1.2.4.

Jármű

4.2.1.3.

Dokumentáció a vasúttársaságok mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

4.2.1.4.

Dokumentáció a pályahálózat-működtetők vonatmozgásokat engedélyező személyzete számára

4.2.1.5.

A vonat személyzete, más vasúttársaságok személyzete és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

4.2.2.

A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1.

A vonat láthatósága

4.2.2.1.1.

Általános követelmény

4.2.2.1.2.

A vonat eleje

4.2.2.2.

A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1.

Általános követelmény

4.2.2.2.2.

Ellenőrzés

4.2.2.3.

Járműazonosító

4.2.2.4.

A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

4.2.2.5.

A vonatok összeállítása

4.2.2.6.

A vonat fékezése

4.2.2.6.1.

A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

4.2.2.6.2.

Fékteljesítmény

4.2.2.7.

A vonat üzemkész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1.

Általános követelmény

4.2.2.7.2.

Kötelező adatok

4.2.3.

A vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.3.1.

A vonatok tervezése

4.2.3.2.

A vonatok azonosítása

4.2.3.3.

A vonat indulása

4.2.3.3.1.

Indulás előtti ellenőrzések és próbák

4.2.3.3.2.

A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról

4.2.3.4.

Forgalomirányítás

4.2.3.4.1.

Általános követelmények

4.2.3.4.2.

A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1.

A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

4.2.3.4.2.2.

Várható átadási idő

4.2.3.4.3.

Veszélyes áruk

4.2.3.4.4.

Üzemelési minőség

4.2.3.5.

Adatrögzítés

4.2.3.5.1.

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

4.2.3.5.2.

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

4.2.3.6.

Korlátozott üzemmód

4.2.3.6.1.

Más felhasználók tájékoztatása

4.2.3.6.2.

A mozdonyvezetők tájékoztatása

4.2.3.6.3.

Vészhelyzeti intézkedések

4.2.3.7.

Vészhelyzet kezelése

4.2.3.8.

Segítség a személyzet esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére történő kiképzéséhez

4.3.	Az interfészek (kapcsolódási pontok) működési és műszaki előírásai

4.3.1.

Interfészek az infrastruktúra ÁME-vel

4.3.1.1.

A jelzések láthatósága

4.3.1.2.

Személyszállító kocsik

4.3.1.3.

Szakmai alkalmasság

4.3.2.

Interfészek az ellenőrző/irányító és jelzőrendszer ÁME-vel

4.3.2.1.

A felügyeleti adatok rögzítése

4.3.2.2.

Vezetői éberségi berendezés

4.3.2.3.

ERTMS/ETCS és ERTMS/GSM-R üzemeltetési szabályok

4.3.2.4.

A jelek és a pálya menti jelzések láthatósága

4.3.2.5.

A vonat fékezése

4.3.2.6.

Homokszórás alkalmazása. A mozdonyvezetési feladathoz szükséges szakmai alkalmasság minimális elemei

4.3.2.7.

Adatrögzítés és hőnfutásjelzés

4.3.3.

Interfészek a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1.

4.2.3. Fékezés

4.3.3.2.

A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

4.3.3.3.

A vonat láthatósága

4.3.3.3.1.

A vonat menetirány felé néző első járművén

4.3.3.3.2.

A hátsó homlokfalon

4.3.3.4.

A vonat hallhatósága

4.3.3.5.

A jelzések láthatósága

4.3.3.6.

Vezetői éberségi berendezés

4.3.3.7.

A vonatok összetétele és a B. melléklet

4.3.3.8.

Járművek paraméterei, amelyek befolyásolják a földi vonatmegfigyelő rendszereket és a járművek dinamikus viselkedését

4.3.3.9.

Homokszórás

4.3.3.10.

A vonat összetétele, H. és J. melléklet

4.3.3.11.

Vészhelyzeti intézkedések és vészhelyzetek kezelése

4.3.3.12.

Adatrögzítés

4.3.3.13.

Az ágyazatra gyakorolt aerodinamikai hatások

4.3.3.14.

Környezeti feltételek.

4.3.3.15.

Oldalszél

4.3.3.16.

Maximális nyomáskülönbségek alagutakban

4.3.3.17.

Külső zaj

4.3.3.18.

Tűzbiztonság

4.3.3.19.

Emelési/mentési eljárások

4.3.3.20.

Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók

4.3.3.21.

Különös előírások hosszú alagutakra vonatkozóan

4.3.3.22.

Vontatási teljesítményre vonatkozó követelmények

4.3.3.23.

Vontatási tapadásra vonatkozó követelmények

4.3.3.24.

Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások

4.3.4.

Interfész a HS energia ÁME-vel

4.3.5.

Interfész a vasúti alagutak biztonsága ÁME-vel

4.3.6.

Interfészek a mozgáskorlátozott személyek ÁME-vel

4.4.	Üzemeltetési szabályok

4.5.	Karbantartási szabályok

4.6.	Szakmai alkalmasság

4.6.1.

Szakmai alkalmasság

4.6.1.1.

Szakmai ismeretek

4.6.1.2.

Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

4.6.2.

Nyelvi alkalmasság

4.6.2.1.

Alapelvek

4.6.2.2.

Tudásszint

4.6.3.

A személyzet kezdeti és folyamatos vizsgálata

4.6.3.1.

Alapvető rendszerelemek

4.6.3.2.

A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1.

A képzési igények elemzésének kidolgozása

4.6.3.2.2.

A képzési igények elemzésének aktualizálása

4.6.3.2.3.

Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1.

Útvonal ismerete

4.6.3.2.3.2.

Járműismeret

4.6.3.2.3.3.

Kisegítő személyzet

4.7.	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1.

Bevezetés

4.7.2.

Az üzemorvosok és orvosi szervezetek javasolt jóváhagyási feltételei

4.7.3.

A pszichológiai értékelésben résztvevő pszichológusok jóváhagyási kritériumai és a pszichológiai értékelés követelményei

4.7.3.1.

A pszichológusok képesítése

4.7.3.2.

A pszichológiai értékelés tartalma és értelmezése

4.7.3.3.

A értékelési eszközök kiválasztása

4.7.4.

Orvosi vizsgálat és pszichológiai értékelés

4.7.4.1.

Az állás betöltése előtt

4.7.4.1.1.

Az orvosi vizsgálat minimális tartalma

4.7.4.1.2.

Pszichológiai értékelés

4.7.4.2.

Az állás betöltése után

4.7.4.2.1.

Az időszaki orvosi vizsgálatok gyakorisága

4.7.4.2.2.

Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalma

4.7.4.2.3.

További orvosi és/vagy pszichológiai értékelések

4.7.5.

Egészségügyi követelmények

4.7.5.1.

Általános követelmények

4.7.5.2.

Látási követelmények

4.7.5.3.

A hallással kapcsolatos követelmények

4.7.5.4.

Várandósság

4.7.6.

A mozdonyvezetési feladattal kapcsolatos meghatározott követelmények

4.7.6.1.

Az időszaki orvosi vizsgálatok gyakorisága

4.7.6.2.

Az orvosi vizsgálat további tartalma

4.7.6.3.

A látással kapcsolatos további követelmények

4.7.6.4.

A hallással és a beszéddel kapcsolatos további követelmények

4.7.6.5.

Testméretek

4.7.6.6.

Tanácsadás trauma esetén

4.8.	Infrastruktúra- és járműnyilvántartás

4.8.1.

Infrastruktúra

4.8.2.

Járművek

5.	KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.	Fogalommeghatározás

5.2.	A rendszerelemek felsorolása

5.3.	A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

6.	A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1.	Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

6.2.	Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás

6.2.1.

Alapelvek

6.2.2.

Dokumentálási szabályok és eljárások

6.2.3.

Értékelési eljárás

6.2.3.1.

Az illetékes hatóság határozata

6.2.3.2.

Ha vizsgálatra van szükség

6.2.4.

A rendszer teljesítménye:

7.	VÉGREHAJTÁS

7.1.

Alapelvek

7.2.	Végrehajtási iránymutatások

7.3.	Különleges esetek

7.3.1.

Bevezetés

7.3.2.

Különleges esetek felsorolása

A MELLÉKLET:

ERTMS/ETCS ÉS ERTMS/GSM-R ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

B. MELLÉKLET:

AZ ÚJ STRUKTURÁLIS ALRENDSZEREK KÖVETKEZETES MŰKÖDTETÉSÉT LEHETŐVÉ TEVŐ EGYÉB SZABÁLYOK

A. ÁLTALÁNOS

B. A SZEMÉLYZET SZEMÉLYI ÉS VAGYONI BIZTONSÁGA

C. ÜZEMELTETÉSI INTERFÉSZ A JELZŐ-, ELLENŐRZŐ ÉS IRÁNYÍTÓBERENDEZÉSEKKEL

D. VONATMOZGÁS

E. RENDELLENESSÉGEK, ESEMÉNYEK ÉS BALESETEK

C. MELLÉKLET:

A BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓS MÓDSZERTAN

D. MELLÉKLET:

OLYAN INFORMÁCIÓK, AMELYEKHEZ A VASÚTTÁRSASÁGNAK HOZZÁFÉRÉSSEL KELL RENDELKEZNIE AZON ÚTVONALAKKAL KAPCSOLATBAN, AMELYEN MŰKÖDNI SZÁNDÉKOZIK

E. MELLÉKLET:

NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZINT

F. MELLÉKLET:

A FORGALMI SZOLGÁLAT ÉS FORGALOMIRÁNYÍTÁS ALRENDSZER TÁJÉKOZTATÓ ÉS NEM KÖTELEZŐ JELLEGŰ VIZSGÁLATI IRÁNYMUTATÁSAI

G. MELLÉKLET:

AZ EGYES ALAPPARAMÉTEREK ESETÉBEN ELLENŐRIZENDŐ ELEMEK TÁJÉKOZTATÓ ÉS NEM KÖTELEZŐ JELLEGŰ FELSOROLÁSA

H. MELLÉKLET:

A MOZDONYVEZETÉSI FELADAT SZAKMAI ALKALMASSÁGÁNAK MINIMÁLIS ELEMEI

I. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

J. MELLÉKLET:

A „VONATKÍSÉRÉSI” FELADATOKRA VALÓ SZAKMAI ALKALMASSÁG MINIMÁLIS ELEMEI

K. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

L. MELLÉKLET:

A VONAT-ELŐKÉSZÍTÉSI FELADAT SZAKMAI ALKALMASSÁGÁNAK MINIMÁLIS ELEMEI

M. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

N. MELLÉKLET:

TÁJÉKOZTATÓ ÉS NEM KÖTELEZŐ JELLEGŰ IRÁNYMUTATÁSOK

O. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

P. MELLÉKLET:

JÁRMŰAZONOSÍTÓ

Q. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

R. MELLÉKLET:

VONAT AZONOSÍTÁS

S. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

T. MELLÉKLET:

FÉKTELJESÍTMÉNY

U. MELLÉKLET:

A NYITOTT KÉRDÉSEK FELSOROLÁSA

V. MELLÉKLET:

A MOZDONYVEZETŐKNEK SZÓLÓ SZABÁLYDOKUMENTÁCIÓ KIDOLGOZÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

SZÓJEGYZÉK

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Műszaki hatály

Ez az ÁME a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. melléklete 1. pontjában található felsorolásban szereplő forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert és karbantartását érinti.

Ez az ÁME a következő osztályú vonatokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy a vonat fixen összeállított vonatszerelvényekből (üzem közben szétválaszthatatlan) vagy egyedi járművekből áll. A dokumentum egyaránt vonatkozik személyszállító és/vagy nem személyszállító járművekre:

—	:	1. osztály	:	Legalább 250 km/h maximális sebességű vonatok,
—	:	2. osztály	:	Legalább 190 km/h, de kevesebb, mint 250 km/h maximális sebességű vonatok.]

Az irányelv I. melléklete szerint a következő vonalkategóriák meghatározása az alábbi:

—	I. kategória: speciális építésű nagysebességű vonalak, az általában 250 km/h vagy annál nagyobb sebességű közlekedéshez,

—	II. kategória: speciálisan továbbfejlesztett nagysebességű vonalak a 200 km/h körüli sebességű közlekedéshez,

—	III. kategória: a speciálisan nagy sebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani.]

1.2.   Területi hatály

Ezen ÁME területi hatálya a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírtaknak megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre terjed ki.

1.3.   Ezen ÁME tartalma

Az 5. cikk (3) bekezdése és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. melléklete (1) bekezdésének b) pontja szerint ez az ÁME:

(a)	jelzi a tervezett hatályát (2. fejezet);

(b)	alapvető követelményeket állapít meg az alrendszerre (3. fejezet) és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan (4. fejezet);

(c)	megállapítja az alrendszer és annak más célzott alrendszerekkel való interfészei által elérendő működési és műszaki előírásokat (4. fejezet).

(d)	meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez (5. fejezet);

(e)

az összes szóban forgó esetben megállapítja a megfelelőség vagy használatra való alkalmasság értékelési eljárásait, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának vizsgálatakor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor alkalmazandók (6. fejezet).

(f)	jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját (7. fejezet);

(g)	az érintett személyzet esetében jelzi az alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai alkalmasságot, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket.

Továbbá, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet a 7. fejezetben jelzett különleges esetekről.

Végezetül ez az ÁME a 4. fejezetben tartalmazza a fenti 1.1. és 1.2. alpontban jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1.   Alrendszer

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer 96/48/EK irányelv II. mellékletében felsorolt alrendszereinek egyike.

2.2.   Hatály

A (2004/50/EK irányelv I. mellékletével módosított) 96/48/EK irányelv I. melléklete szerint a jelen ÁME hatálya a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozik a vonatok nagysebességű TEN vonalakon való működésével kapcsolatban.

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerről szóló ÁME-ben megállapított előírásokat referencia-dokumentumként lehet használni a nagysebességű TEN vonalakon közlekedő más vonatok közlekedésére, még akkor is, ha nem vonatkozik rájuk a jelen ÁME hatálya.

2.2.1.   Személyzet és vonatok

Meg kell jegyezni, hogy a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 5. cikk (3) bekezdésének g) pontja és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 5. cikk (3) bekezdésének g) pontja között eltérés van, mivel az elsőként hivatkozott irányelv „szakmai alkalmasságot” említ a nagysebességű vasúti rendszer személyzetével, míg a másodikként hivatkozott irányelv „szakmai képesítést” említ a hagyományos vasúti rendszer személyzetével kapcsolatban.

A hagyományos és a nagysebességű OPE ÁME-k közti eltérés nem indokolt, ezért azt feltételezzük, hogy a „szakmai alkalmasság” kifejezés szolgál a jogalkotó szándékának kifejezésére.

A 4.6. és 4.7. alpont a személyzet azon tagjaira vonatkozik, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a mozdonyvezetés és a vonatkíséret, amikor ez az államhatárok átlépésével, és a pályahálózat-működtető vasúthálózat-használati feltételeiben „határként” megnevezett és a biztonsági engedélyben említett helyen túl teljesített munkavégzéssel jár együtt.

Nem tekintendő úgy, hogy a személyzet valamely tagja átlépi a határt, ha a munkavégzés csak a fentiekben „határként” megnevezett helyekig történik.

A személyzet azon tagjaira, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatok irányítása és a vonatok mozgásának engedélyezése, a szakmai alkalmassági és az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerése vonatkozik.

A személyzet olyan tagjaira, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a határátkelésre beütemezett vonatok utolsó előkészítése, és a fentiekben „határként” megnevezett helyeken való munkavégzés, a 4.6. alpont vonatkozik az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével. Egy adott vonat csak akkor tekinthető határforgalomban résztvevőnek, ha a vonat minden járműve átlépi a fentiekben „határként” megnevezett egy vagy több helyet.

Ez az alábbi táblázatokban foglalható össze:

Az államhatárt átlépő vonatokon dolgozó és a határhelyet átlépő személyzet.

A csoport feladata	Szakmai alkalmasság	Egészségügyi követelmények
Mozdonyvezetés és vonatkísérés	4.6	4.7
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	4.6	Kölcsönös elismerés
Vonatok küldése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

Az államhatárt át nem lépő vonatokon vagy a határhelyekig bezárólag dolgozó személyzet

A csoport feladata	Szakmai alkalmasság	Egészségügyi követelmények
Mozdonyvezetés és vonatkísérés	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatok küldése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

E táblázatok értelmezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 4.2.1. fejezetben ismertetett kommunikációs elvek kötelező követelmények.

Határokon átnyúló szakaszok esetében a szomszédos pályahálózat-működtetők vagy tagállamok közötti, a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott megállapodások leírják:

—

a köztük alkalmazandó, az érintett infrastrukturális alrendszerek karbantartásához kapcsolódó műszaki munkaterületek védelmére vonatkozó biztonsági szabályokat, valamint az említett munkaterületek védelméhez kapcsolódó, biztonsági szempontból kritikus feladatokat végző személyzet képzésének tartalmát.

—

a köztük alkalmazandó, az érintett energia alrendszerek helyhez kötött létesítményeinek karbantartásához kapcsolódó műszaki munkaterületek működtetésére és védelmére vonatkozó biztonsági szabályokat, valamint az említett munkaterületek működtetéséhez és védelméhez kapcsolódó, biztonsági szempontból kritikus feladatokat végző személyzet képzésének tartalmát.

2.2.2.   Működési elvek

Az ÁME e változatának – amely a második a 94/48/EK irányelv hatályba lépése óta, de az első a 2004/50/EK irányelv általi módosításokat figyelembe véve – általános célkitűzése az, hogy lehetővé tegye a nagysebességű vasúti rendszer strukturális alrendszereinek összehangolt működését. Különösen az új vonatellenőrző és jelzőrendszerek működéséhez közvetlenül kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak kell azonosaknak lenniük azonos helyezetek fennállása esetén.

Kezdetben a jelen ÁME csak a nagysebességű vasúti „forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” alrendszer azon elemeire vonatkozott (a 4. fejezetben megállapítottak szerint), amelyek esetében főleg üzemeltetési interfészek vannak a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők között, vagy amelyek különös előnyökkel jártak az átjárhatóság tekintetében. Eközben kellő figyelmet fordítottak a 2004/49/EK irányelv (a vasúti biztonsági irányelv) követelményeire,

Ebből kifolyólag az Európai Vasúti Ellenőrzési rendszer (ETCS) és a Globális Mobil Kommunikációs Rendszer – Vasút (GSM-R) részletes működési szabályait a jelen ÁME A. mellékletében határozzák meg.

2.2.3.   Alkalmazhatóság a meglévő járművek és infrastruktúra esetében

Míg a jelen ÁME-ben található követelmények legnagyobb része a folyamatokkal és az eljárásokkal kapcsolatos, néhány az üzemeltetés szempontjából fontos fizikai elemekre, vonatokra és járművekre is vonatkozik.

Az ilyen elemek tervezési kritériumai a más alrendszerekre, például a járművekre vonatkozó ÁME-kben is megtalálhatók. Az OPE ÁME összefüggésében csak az üzemeltetési funkcióikat veszik figyelembe.

Ilyen esetekben felismerik, hogy nem biztos, hogy költséghatékony a meglévő járművek és/vagy infrastruktúra módosítása a jelen ÁME összes követelményének való megfelelés érdekében. Az érintett követelményeket ezért csak új elemek esetében vagy akkor kell alkalmazni, ha valamely elemet korszerűsítenek vagy felújítanak, és emiatt új üzembe helyezési engedélyre van szükség a 96/48/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése szerinti értelemben.

2.3.   Kapcsolat a jelen ÁME és a 2004/49/EK irányelv között

Bár a jelen ÁME kidolgozása a (2004/50/EK irányelvvel módosított) 96/48/EK átjárhatósági irányelv alapján történt, olyan üzemeltetési eljárásokhoz és folyamatokhoz szorosan kapcsolódó követelményekkel is foglalkozik, amelyeket a pályahálózat-működtetőktől és vasúttáraságoktól várnak el, amikor azok biztonsági engedélyt/tanúsítványt kérelmeznek a 2004/49/EK irányelv alapján.

3.   ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.   Megfelelés az alapvető követelményeknek

A 96/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és az átjárhatóság összetevői megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

3.2.   Az alapvető követelmények áttekintése

Az alapvető követelmények az alábbiakra vonatkoznak:

—	biztonság,

—	megbízhatóság és rendelkezésre állás,

—	egészségvédelem,

—	környezetvédelem,

—	műszaki összeegyeztethetőség.

A 96/48/EK irányelvnek megfelelően a rendszerkövetelmények általában a teljes nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre, illetve külön az egyes alrendszerek és azok rendszerelemeinek bizonyos szempontjaira alkalmazhatóak.

3.3.   Az e követelményekkel kapcsolatos konkrét szempontok

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer általános követelményeinek relevanciáját az alábbi rendelkezések határozzák meg.

3.3.1.   Biztonság

A 96/48/EK irányelv III. mellékletével összhangban a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre vonatkozó alapvető követelmények az alábbiak:

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.1.1. alapvető követelménye:

„A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.”

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában ezzel az alapvető követelménnyel „A vonat láthatósága” című (4.2.2.1. és 4.3. alpont) és „A vonat hallhatósága” című, a 4.2.2.2. és 4.3. alpontban megállapított előírások foglalkoznak.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.1.2. alapvető követelménye:

„A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.1.3. alapvető követelménye:

„A felhasznált rendszerelemeknek használati időtartamuk alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.”

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában ezzel az alapvető követelménnyel „A vonat láthatósága” című (4.2.2.1. és 4.3.) alpontban megállapított előírások foglalkoznak.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.1.4. alapvető követelménye:

„A helyhez kötött létesítmények és a járművek tervezése és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.1.5. alapvető követelménye:

„A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre láthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1,2. alapvető követelménye

„A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.3.   Egészségvédelem

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.3.1. alapvető követelménye:

„Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.3.2. alapvető követelménye:

„Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.4.   Környezetvédelem

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.4.1. alapvető követelménye:

„A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezésének szakaszában a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.4.2. alapvető követelménye:

„A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.4.3. alapvető követelménye:

„A járműveket és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen kölcsönhatásba lépnek.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.5.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 1.5. alapvető követelménye

„Az infrastruktúra és a telepített berendezések műszaki jellemzői legyenek összeegyeztethetőek egymással, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben forgalomban álló vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre.

3.4.   Kifejezetten a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerrel kapcsolatos szempontok

3.4.1.   Biztonság

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 2.7.1. alapvető követelménye:

Az alapvető követelménnyel az előírás következő alpontjai foglalkoznak:

—	Járműazonosítás (4.2.2.3. alpont)

—	Vonatfékezés (4.2.2.6. alpont)

—	Vonatösszetétel (4.2.2.5. alpont)

—	A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények (4.2.2.4. alpont)

—	A vonat üzemkész állapotának biztosítása (4.2.2.7. alpont)

—	A vonat láthatósága (4.2.2.1. és 4.3. alpont)

—	A vonat hallhatósága (4.2.2.2. és 4.3. alpont)

—	A vonat elindulása (4.2.3.3. alpont)

—	Forgalomirányítás (4.2.3.4. alpont)

—	A jelzések láthatóságát biztosító és éberségi berendezés (4.3. alpont)

—	Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. és 4.6. alpont)

—	Dokumentáció a mozdonyvezetők számára (4.2.1.2. alpont)

—	Dokumentáció a vasúttársaságok mozdonyvezetőkön kívüli személyzete számára (4.2.1.3. alpont)

—	Dokumentáció a pályahálózat-működtetők vonatmozgásokat engedélyező személyzete számára (4.2.1.4. alpont)

—	Korlátozott üzemmód (4.2.3.6. alpont)

—	Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)

—	ERTMS üzemeltetési szabályok (4.4. alpont)

—	Szakmai alkalmasság (2.2.1. és 4.6. alpont)

—	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (2.2.1. és 4.7. alpont)

3.4.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 2.7.2. alapvető követelménye:

„A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány képzésének és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők által felállított minőségbiztosítási rendszernek magas fokú rendszerbiztonságot és rendelkezésre állást kell eredményeznie.”

Az alapvető követelményt az előírás következő alpontjai biztosítják:

—	Vonatösszetétel (4.2.2.5. alpont)

—	A vonat üzemkész állapotának biztosítása (4.2.2.7. alpont)

—	Forgalomirányítás (4.2.3.4. alpont)

—	Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. alpont)

—	Korlátozott üzemmód (4.2.3.6. alpont)

—	Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)

—	Szakmai alkalmasság (4.6. alpont)

—	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (4.7. alpont)

3.4.3.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 96/48/EK irányelv III. mellékletének 2.7.3. alapvető követelménye:

„A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a mozdonyvezetők, a vonatszemélyzet, valamint a forgalmi szolgálattevők képesítését össze kell hangolni a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren történő hatékony üzemeltetés érdekében.”

Az alapvető követelménnyel az előírás következő alpontjai foglalkoznak:

—	Járműazonosítás (4.2.2.3. alpont)

—	Vonatfékezés (4.2.2.6. alpont)

—	Vonatösszetétel (4.2.2.5. alpont)

—	A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények (4.2.2.4. alpont)

—	Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. alpont)

—	Korlátozott üzemmód (4.2.3.6. alpont)

—	Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)

4.   AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1.   Bevezetés

A 96/48/EK irányelv tárgyát képező nagysebességű transzeurópai vasúti (TEN) rendszer, amelynek része a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét ellenőrizni kell. Ezt az egységességet különösen az alrendszer műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Figyelembe véve az összes vonatkozó alapvető követelményt a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer a 2.2. alpont leírása szerint csak a következő részben meghatározott elemekre vonatkozik.

A 2004/14/EK irányelvnek megfelelően a pályahálózat-működtető általános felelőssége, hogy biztosítsa az összes olyan megfelelő követelményt, amelynek meg kell felelniük a saját hálózatán közlekedő vonatoknak, figyelembe véve az egyes vonalak földrajzi jellemzőit és az alább megállapított működési vagy műszaki követelményeket.

4.2.   Az alrendszer működési és műszaki előírásai

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer működési és műszaki előírásai a következőkből állnak:

—	a személyzettel kapcsolatos előírások

—	a vonatokkal kapcsolatos előírások

—	a vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.1.   A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1.   Általános követelmények

Ez a rész a személyzet azon tagjaival foglalkozik, akik a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti közvetlen kapcsolódási pontot érintő, biztonsági szempontból kritikus feladatok elvégzésével járulnak hozzá az alrendszer működtetéséhez.

—

A vasúttársaság személyzete: — a vonatok vezetésével kapcsolatos és a „vonat személyzete” (e dokumentumban a továbbiakban: mozdonyvezető) által végzett feladatok ellátása, — (a mozdonyvezetéstől eltérő) fedélzeti és a „vonat személyzete” által végzett feladatok ellátása, — a vonatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása.

—	A pályahálózat-működtető vonatmozgások engedélyezésével kapcsolatos feladatokat ellátó személyzete

Az ide tartozó területek:

—	Dokumentáció

—	Kommunikáció

és ezen ÁME 2.2. pontjában meghatározott hatálya értelmében:

—	Szakmai alkalmasság (lásd 4.6. alpont, valamint H., J. és L. melléklet)

—	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (lásd 4.7. alpont)

4.2.1.2.   Dokumentáció a mozdonyvezetők számára

A vonatot üzemeltető vasúttársaságnak megfelelő időben el kell látnia a mozdonyvezetőket a feladataik ellátásához szükséges minden információval.

Az ilyen tájékoztatás során figyelembe kell venni a rendes és korlátozott üzemmódban, valamint a vészhelyzetben való üzemeltetéshez szükséges elemeket a kijelölt útvonal és az ilyen útvonalakon használatos járművek esetében.

4.2.1.2.1.   Szabálykönyv

A mozdonyvezető számára szükséges eljárásokat egy „mozdonyvezetői szabálykönyv” című nyomtatott vagy elektronikus dokumentumba kell foglalni.

A „mozdonyvezetői szabálykönyvnek” meg kell állapítani a kijelölt útvonalra és az ilyen útvonalakon használatos járművekre vonatkozó követelményeket a mozdonyvezető által esetleg tapasztalt rendes és korlátozott üzemmód, illetve vészhelyzetek esetében.

A „mozdonyvezetői szabálykönyvnek” két külön szempontot kell tartalmaznia:

—	az egyik leírja az egész TEN hálózaton érvényes közös szabályokat és eljárásokat (figyelembe véve az A., B. és C. melléklet tartalmát)

—	a másik megállapítja az egyes pályahálózat-működtetőkre vonatkozó szükséges szabályokat és eljárásokat

Tartalmaznia kell legalább a következő szempontokra vonatkozó eljárásokat:

—	A személyzet személyi és vagyoni biztonsága

—	Jelző- és ellenőrző-irányító rendszerek

—	A vonat működése a korlátozott üzemmódot is ideértve

—	Vontatás és járművek

—	Események és balesetek

E dokumentum összeállításáért a vasúttársaság felelős.

A vasúttársaságnak azonos formátumban kell kiadnia a mozdonyvezetői szabálykönyvet azon teljes infrastruktúra esetében, amelyen a mozdonyvezetők dolgoznak.

Két függeléke van:

—	1. függelék: A kommunikációs eljárások kézikönyve;

—	2. függelék: Űrlapkönyv

A vasúttársaságnak vagy az egyik tagállam nyelvén, vagy a szabályok hatálya alá tartozó pályahálózat-működtetők „üzemi” nyelvén kell kiadnia a mozdonyvezetői szabálykönyvet. Ez nem vonatkozik azokra az üzenetekre és űrlapokra, amelyeknek a pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén kell maradniuk:

A mozdonyvezetői szabálykönyv kidolgozási és aktualizálási folyamata a következő lépéseket tartalmazza:

—	a pályahálózat-működtető (vagy az üzemeltetési szabályok kidolgozásáért felelős szervezet) köteles megfelelő tájékoztatni a vasúttársaságot a pályahálózat-működtető munkanyelvéről,

—	a vasúttársaságnak össze kell állítania az eredeti vagy aktualizált dokumentumot;

—	Ha a megfelelő információt eredetileg nem a vasúttársaság által a mozdonyvezetői szabálykönyv számára kiválasztott nyelven szolgáltatták, a vasúttársaság felelőssége gondoskodni a szükséges fordításról.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasúttársaság(ok) részére átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy a Szabálykönyv tartalma teljes és pontos legyen.

Az V. melléklet folyamatábra formájában mutatja be a folyamat áttekintését.

4.2.1.2.2.   A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pálya menti berendezések leírása

A mozdonyvezetők számára biztosítani kell a vonalak és az azokhoz kapcsolódó, pálya menti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az ilyen információkat egy „Útvonalkönyv” nevű egységes dokumentumba kell foglalni (amely lehet nyomtatott vagy elektronikus dokumentum).

Az alábbi felsorolás tartalmazza a minimálisan megadandó információkat:

—	általános üzemeltetési jellemzők

—	az emelkedők és a lejtők szöge

—	a vonal részletes ábrája

4.2.1.2.2.1.   Az Útvonalkönyv előkészítése

Az Útvonalkönyvet vagy a vasúttársaság által kiválasztott tagállam egyik nyelvén, vagy a pályahálózat-működtető által használt munkanyelven kell elkészíteni.

A következő információkat kell tartalmaznia (a lista nem kimerítő):

—	általános üzemeltetési jellemzők: — a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (dupla vágány, irányváltásos üzem, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.) — az áramellátás típusa — a föld és a vonat közötti rádió-berendezés típusa.

—	az emelkedők és a lejtők szöge: — a dőlésszögek és azok pontos helye

—

a vonal részletes ábrája: — a vonalon lévő megállóhelyek nevei, valamint a legfontosabb helyek és azok elhelyezkedése; — alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése ahol az utasok evakuálása megtörténhet — alapvető helyek, például semleges szakaszok — az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességkülönbségeket, — a forgalomirányítás ellátásáért felelős szervezet neve és a forgalomirányítási terület(ek) neve(i); — a forgalomirányítási központok, például jelzőszekrények nevei és ellátási területei; — a használatos rádiócsatornák azonosítása;

Az Útvonalkönyv formátumának azonosnak kell lennie az egyes vasúttársaságok vonatjai által használt összes infrastruktúra esetében.

A vasúttársaság felelős azért, hogy a pályahálózat-működtető(k) által szolgáltatott információk felhasználásával készítse el az Útvonalkönyvet.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasúttársaság(ok) részére átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy az Útvonalkönyv tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.2.   Módosított elemek

A pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell a vasúttársaságot valamennyi tartósan vagy ideiglenesen módosított elemről. A módosításokról időben tájékoztatni kell a vasúttársaságokat, hogy annak hatásait meg tudják vizsgálni, naprakésszé tegyék a dokumentumokat, és megfelelő utasításokat adjanak a személyzetnek. A változtatásokat a vasúttársaságnak egy külön nyomtatott vagy elektronikus dokumentumban kell összefoglalnia, amelynek formátuma azonos kell, hogy legyen az egyes vasúttársaságok vonatai által bejárt összes infrastruktúra esetében.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasúttársaság(ok) részére átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy a módosított elemeket tartalmazó dokumentum tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.3.   A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

Az érintett pályahálózat-működtetőknek kell meghatározniuk azt, hogy milyen eljárás szerint történjen a mozdonyvezetők tájékoztatása az útvonalon lévő biztonsági rendszerek valamennyi módosításáról (ERTMS/ETCS alkalmazása esetén a folyamatnak egyedinek kell lennie).

4.2.1.2.3.   Menetrendek

A vonat menetrendjének közlése megkönnyíti a vonatok pontos haladását, és segít a szolgáltatás ellátásában.

A vasúttársaságnak el kell látna a mozdonyvezetőket a vonat rendes haladásához szükséges információkkal, amelyek minimálisan a következők:

—	a vonat azonosítása;

—	a vonat haladási napjainak száma (szükség esetén);

—	a megállóhelyek és az ott végzett tevékenységek

—	más időzítési pontok;

—	az összes ilyen pont érkezési/indulási/áthaladási idői.

A vonat haladásával kapcsolatos ilyen információ, amelynek a pályahálózat-működtető által szolgáltatott információn kell alapulnia, elektronikus vagy nyomtatott formában is megadható.

Az információ formátumának következetesnek kell lennie minden olyan vonal esetében, amelyen a vasúttársaság működik.

4.2.1.2.4.   Jármű

A vasúttársaságnak biztosítania kell a mozdonyvezető számára minden információt a járművek korlátozott üzemmódú működésével (például a segítséget igénylő vonatokkal) kapcsolatban. Az ilyen dokumentációnak a pályahálózat-működtető személyzetével való meghatározott kapcsolódási pontra is összpontosítania kell ilyen esetekben.

4.2.1.3.   Dokumentáció a vasúttársaságok mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

A vasúttársaságnak szabályokkal, eljárásokkal, járművekkel és az ilyen feladatok esetében szükségesnek tartott, útvonallal kapcsolatos információkkal kell ellátnia személyzetének azon tagjait, akik a pályahálózat-működtető személyzetével, berendezésével vagy rendszereivel való közvetlen kapcsolódási pontot érintő, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el (akár a vonaton akár másutt). Az ilyen információk mind rendes, mind korlátozott üzemmódban alkalmazhatók.

A vonaton szolgálatot teljesítő személyzet esetében az ilyen információk struktúrájának, formátumának, tartalmának és feldolgozási folyamatának a jelen ÁME 4.2.1.2. alpontjában meghatározott előírásra kell alapulnia.

4.2.1.4.   Dokumentáció a pályahálózat-működtetők vonatmozgásokat engedélyező személyzete számára

A vonatmozgásokat engedélyező személyzet és a vonat személyzete közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció biztosításához szükséges összes információt az alábbiakban kell közölni:

—	a kommunikációs protokollt leíró dokumentumok (C. melléklet);

—	az Űrlapkönyv című dokumentum.

A pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén kell összeállítania ezeket a dokumentumokat.

4.2.1.5.   A vonat személyzete, más vasúttársaságok személyzete és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

A vonat személyzete, más vasúttársaságok (L. melléklet meghatározása szerinti) személyzete és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció céljára használt nyelv a pályahálózat-működtető érintett útvonalon használt munkanyelve (lásd a szószedetet).

A vonat személyzete és a vonatmozgások engedélyezéséért felelős személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció elvei a C. mellékletben találhatók.

A 2001/14/EK irányelvnek megfelelően a pályahálózat-működtető felelős a személyzete által a napi üzemeltetési használatban alkalmazott „munkanyelvének” közzétételéért.

Ahol azonban a helyi gyakorlat megköveteli, hogy második nyelvről is gondoskodjanak, a pályahálózat-működtető felelőssége meghatározni a használatának földrajzi határait.

4.2.2.   A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1.   A vonat láthatósága

4.2.2.1.1.   Általános követelmény

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat felszereljék az elejét és a hátulját jelző eszközökkel.

4.2.2.1.2.   A vonat eleje

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy a közeledő vonatok egyértelműen láthatók és ilyenként felismerhetők legyenek a fehér színű elülső lámpáik jelenléte és elrendezése révén. Ez azt jelenti, hogy a közeledő vonatoknak megkülönböztethetőknek kell lenniük a közelükben lévő közúti járművektől és más mozgó tárgyaktól.

A részletes előírás a 4.3.3.4.1. alpontban található.

4.2.2.2.   A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1.   Általános követelmény

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat szereljék fel figyelmeztető hangjelző eszközzel a vonat közeledésének jelzésére.

4.2.2.2.2.   Ellenőrzés

A figyelmeztető hangjelző eszköznek minden vezetési pozícióból megszólaltathatónak kell lennie.

4.2.2.3.   Járműazonosító

Minden egyes járműnek olyan számmal kell rendelkeznie, amely egyedileg azonosítja minden más vasúti járműtől. A számot jól láthatóan fel kell tüntetni a jármű legalább egyik hosszanti oldalán.

A járműre vonatkozó üzemeltetési korlátozásoknak is azonosíthatóknak kell lenniük.

A további követelményeket a P. melléklet határozza meg.

4.2.2.4.   A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

—	A személyszállító kocsik lépcsőjének és a menetrend szerinti megállóhelyek peronjai méretkülönbségének biztosítania kell a biztonságos fel- és leszállást.

—	Az utasok nem lehetnek képesek a kocsiszekrény oldalán számukra elhelyezett ajtók kinyitására, amíg a vonat meg nem áll, és a vonat személyzetének valamely tagja azt fel nem oldotta.

—	Az ajtóknak külön feloldhatóknak kell lenniük a vonat két oldalán. A személyszállító vonatokon az ajtózárás és rögzítés sértetlenségét folyamatosan jelezni kell.

—	Az ajtókioldó aktiválásának le kell állítania a vontatást. (E követelmény alkalmazásában az „ajtókioldás” azt jelenti, hogy az ajtók utasok általi működtetését a vonat személyzete engedélyezte)

—	Minden személyszállító járművet fel kell szerelni a vészhelyzeti kiszállást lehetővé tevő kijáratokkal.

—	A személyszállításra szánt járműveket fel kell szerelni utasok által aktiválható vészjelzővel vagy vészfékkel. Ennek aktiválása esetén a mozdonyvezetőt azonnal figyelmeztetni kell, de képesnek kell lennie magánál tartani a vonat irányítását.

4.2.2.5.   A vonatok összeállítása

A vasúttársaságnak meg kell határoznia a személyzete által annak biztosítása érdekében követendő szabályokat és eljárásokat, hogy a vonat megfelel a számára kijelölt útvonalnak.

A vonat összetételével kapcsolatos követelményeknek figyelembe kell venniük a következő elemeket:

—

a járművek — a vonatban lévő összes járműnek meg kell felelnie az arra az útvonalra alkalmazható összes követelménynek, amelyen a vonat haladni fog; — a vonatban lévő összes járműnek alkalmasnak kell lennie a vonat számára előirányzott legnagyobb sebességgel való haladásra; — a vonatban lévő összes járműnek a meghatározott karbantartási intervallumán belül kell lennie és maradnia teljes előirányzott út alatt (mind idő, mind távolság tekintetében);

—

a vonat — a vonatot alkotó járműszerelvénynek meg kell felelnie az érintett útvonalra vonatkozó műszaki korlátozásoknak és a küldő és fogadó terminálok esetében megengedett legnagyobb hosszúságon belül kell lennie. — a vasúttársaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat műszakilag alkalmas legyen az előirányzott útra, és az egész út során az is marad

—	a súly és a tengelyterhelés — a vonat súlyának az útvonalszakasz, a kapcsolókészülékek erőssége, a vontatási erő és a vonat más megfelelő jellemzői esetében megállapított megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie. Figyelembe kell venni a tengelyterhelési határértékeket.

—	a vonat legnagyobb sebessége — a vonat által elérhető legnagyobb sebességnek figyelembe kell vennie az érintett útvonal(ak)on lévő minden korlátozást, a fékteljesítményt, a tengelyterhelést és a jármű típusát.

—	a kinematikus szelvény — a vonatban lévő egyes járművek (és azok terheinek) kinematikus szelvényének az útvonalszakasz esetében megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie.

További korlátozásokat írhatnak elő az adott vonat fékrendszerének vagy vontatásának típusa miatt.

A vonat összetételét egy összehangolt vonat-összetételi dokumentumban kell leírni (lásd: U. melléklet)

4.2.2.6.   A vonat fékezése

4.2.2.6.1.   A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

A vonatban lévő összes járművet rá kell kapcsolni az RST ÁME-ben definiált folyamatos automatikus fékrendszerre.

Bármely vonatban az első és az utolsó járművön (a vontatóegységeket is ideértve) működőképesnek kell lennie az automatikus féknek.

Amennyiben a vonatot véletlenül szétszakad, mindkét résznek automatikusan meg kell állnia a fék maximális erejű működése miatt.

4.2.2.6.2.   Fékteljesítmény

A pályahálózat-működtetőnek el kell döntenie, hogy

—	biztosítja-e a vasúttársaságok számára az érintett útvonal(ak) esetében előírt fékteljesítmény kiszámításához szükséges információkat, köztük az elfogadható fékrendszerekkel és azok használati feltételeivel kapcsolatos információkat, vagy

—	inkább a ténylegesen előírt teljesítményeket adja-e meg.

A vasúttársaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat kellő fékteljesítménnyel rendelkezzen azáltal, hogy követendő fékezési szabályokkal látja el a személyzetét.

A vasúttársaság számára a vonatok megállítását és megállítva tartását lehetővé tevő fékteljesítmény kiszámításához szükséges információknak figyelembe kell venniük az összes érintett útvonal földrajzi jellemzőit, a kijelölt útvonalat és az ERTMS/ETCS kidolgozását.

A további követelményeket a T. melléklet határozza meg.

4.2.2.7.   A vonat üzemkész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1.   Általános követelmény

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amely biztosítja a vonaton lévő összes biztonsági berendezés teljesen üzemkész állapotát és a vonat biztonságos futtathatóságát.

A vasúttársaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt a vonat minden olyan jellemzőjének módosításáról, amely érinti annak teljesítményét, vagy minden olyan módosításról, amely érintheti a vonat kijelölt útvonalon tartását.

A pályahálózat-működtetőnek és a vasúttársaságnak meg kell határoznia, és naprakészen kell tartania a vonat korlátozott üzemmódban való futtatásának feltételeit és eljárásait.

4.2.2.7.2.   Kötelező adatok

A biztonságos és hatékony működéshez szükséges adtatoknak és az ilyen adatok továbbítási folyamatának az alábbiakat kell tartalmaznia:

—	a vonat azonosítása

—	a vonatért felelős vasúttársaság kiléte

—	a vonat tényleges hossza

—	szállít-e a vonat utasokat vagy állatokat, amikor nem erre szánták

—	minden üzemeltetési korlátozás az érintett jármű(vek) feltüntetésével (nyomtáv, sebességkorlátozás stb.)

—	a pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ.

A vasúttársaságnak kell meghatároznia egy folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adatok a vonat indulása előtt a pályahálózat-működtető(k) rendelkezésére álljanak.

A vasúttársaságnak kell meghatároznia egy folyamatot a pályahálózat-működtető(k) tájékoztatására, ha a vonat nem a kijelölt útvonalon fog haladni, vagy ha törölték azt.

4.2.3.   A vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.3.1.   A vonatok tervezése

A pályahálózat-működtetőnek közölnie kell, hogy milyen adatokra van szüksége egy útvonal kérelmezése esetén. Ezen elem további szempontjait a 2001/14/EK irányelv tartalmazza.

4.2.3.2.   A vonatok azonosítása

A vonatokat egyértelműen azonosítani kell.

E követelményeket az R. melléklet határozza meg.

4.2.3.3.   A vonat indulása

4.2.3.3.1.   Indulás előtti ellenőrzések és próbák

Ezen ÁME 4.1. alpontjának harmadik bekezdésében megállapított követelményekkel összhangban a vasúttársaságnak meg kell határoznia az indulás előtt elvégzendő ellenőrzéseket és próbákat (különösen a fékek esetében).

4.2.3.3.2.   A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról

Indulás előtt és menet közben a vasúttársaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt a vonatot vagy annak működését érintő minden olyan esetleges rendellenességről, amely hatással lehet a vonat haladására.

4.2.3.4.   Forgalomirányítás

4.2.3.4.1.   Általános követelmények

A forgalomirányításnak biztosítania kell a vasúti rendszer biztonságos, hatékony és pontos működését, ideértve a szolgáltatás fennakadása utáni eredményes helyreállítást.

A pályahálózat-működtetőnek meg kell határoznia az alábbiak eljárásait és eszközeit:

—	a vonatok valós idejű irányítása,

—	az infrastruktúra lehető legnagyobb teljesítményének fenntartásához szükséges operatív intézkedések tényleges vagy várható késések vagy események esetén és

—	a vasúttársaságok tájékoztatása ilyen esetekben.

A vasúttársaság által igényelt és a pályahálózat-működtetőkkel való kapcsolódási pontot érintő minden további folyamat csak a pályahálózat-működtetővel való egyeztetést követően vezethető be.

4.2.3.4.2.   A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1.   A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

A pályahálózat-működtetőnek

—	biztosítania kell azon idők valós idejű rögzítését, amikor a vonatok elindulnak a hálózataikon lévő megfelelő, előre megállapított jelentési pontokról, oda megérkeznek, azokon áthaladnak, az időkülönbségekkel együtt;

—

biztosítania kell a vonatok helyzetének jelentéséhez szükséges konkrét adatokat. Az ilyen tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: — Vonat azonosítás — A jelentési pont azonosítója — Az a vonal, amelyen a vonat halad — Menetrend szerinti idő a jelentési helyen — Tényleges idő a jelentési helyen (és hogy indulás, érkezés vagy áthaladás – külön érkezési és indulási időket kell megadni az olyan közbenső jelentési pontok tekintetében, amelyeken a vonat hívást kezdeményez) — A jelentési ponthoz való korai vagy késedelmes megérkezés ideje percben — Valamennyi 10 percet meghaladó vagy a teljesítményfigyelő rendszer által előírt más késési idő első indoklása — A vonat késedelmes jelentésére vonatkozó közlés, és a késedelem mértéke percekben — A vonat korábbi azonosítója (azonosítói), ha van(nak) — Az út egésze vagy egy része tekintetében törölt vonat.

4.2.3.4.2.2.   Várható átadási idő

A pályahálózat-működtetőnek rendelkeznie kell egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi az olyan ütemezéstől való becsült eltérés percekben való megadását, amikor a vonatot az egyik pályahálózat-működtetőnek át kell adnia egy másiknak.

E folyamatnak tájékoztatást kell tartalmaznia a szolgáltatás fennakadásáról (a probléma leírásával és helyével).

4.2.3.4.3.   Veszélyes áruk

A vasúttársaságnak meg kell határoznia a veszélyes áruk szállításának felügyeleti eljárásait.

Az eljárások a következőket tartalmazzák:

—	a vonatokon lévő veszélyes áruk azonosítására vonatkozó a 96/49/EK irányelvben meghatározott jelenlegi európai szabványok

—	a mozdonyvezető tájékoztatása a vonaton lévő veszélyes árukról és azok helyéről

—	a pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ

—	a kommunikációs vonalak pályahálózat-működtetővel közösen történő meghatározása és konkrét intézkedések tervezése az árukat érintő vészhelyzetek esetére

4.2.3.4.4.   Üzemelési minőség

A pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok működő folyamatokkal rendelkezik az összes érintett szolgáltatás hatékony működésének figyelemmel kísérésére.

A figyelemmel kísérési eljárásokat az adatok elemzésére és a mögöttes tendenciák észlelésére dolgozzák ki mind az emberi hibák, mind a rendszer hibái vonatkozásában. Az ilyen elemzés eredményeit olyan javító intézkedések kidolgozására használják fel, amelyek célja a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer hatékony működését veszélyeztető események kiküszöbölése vagy hatásainak enyhítése.

Amennyiben az ilyen javító intézkedések az egész hálózat számára hasznosak, ideértve más pályahálózat-működtetőket és vasúttársaságokat is, akkor ezeket, a kereskedelmi titoktartás figyelembe vételével, ennek megfelelően közlik.

A pályahálózat-működtetőnek a lehető leghamarabb elemeznie kell az üzemelésre jelentősen káros hatással lévő eseményeket. Indokolt esetben, és különösen ha az a személyzetük valamelyik tagját érinti, a pályahálózat-működtető felkéri az adott eseményben érintett vasúttársaságokat az elemzésben való részvételre. Amennyiben egy ilyen elemzés a balesetek/események okainak kiküszöbölését vagy hatásainak enyhítését célzó hálózatfejlesztési javaslatokhoz vezet, akkor ezeket közlik az összes érintett pályahálózat-működtetővel és vasúttársasággal.

Az ilyen folyamatokat dokumentálják, és belső felülvizsgálatnak vetik alá.

4.2.3.5.   Adatrögzítés

A vonat haladásával kapcsolatos adatokat rögzíteni és tárolni kell a következő célokból:

—	A biztonság rendszeres ellenőrzésének támogatása az események és balesetek megelőzése érdekében.

—

A mozdonyvezető, a vonat és az infrastruktúra teljesítményének azonosítása az eseményt vagy balesetet közvetlenül megelőző és (indokolt esetben) közvetlenül követő időben, hogy azonosíthatók legyenek a vonat vezetésével vagy a vonat berendezéseivel kapcsolatos okok, és támogathatók legyenek az újbóli előfordulás megakadályozására irányuló új vagy megváltozott intézkedések.

—	A mozdony/vontatóegység és az azt vezető személy teljesítményével, és adott esetben munkaidejével kapcsolatos adatok rögzítése.

A rögzített adatoknak megfeleltethetőknek kell lenniük az alábbiaknak:

—	a rögzítés napja és időpontja

—	a rögzített esemény pontos földrajzi helye (egy felismerhető helytől megadott távolság kilométerekben)

—	a vonat azonosítása

—	a mozdonyvezető személyazonossága

Az ilyen adatok tárolására, időszakos értékelésére és hozzáférésére vonatkozó adatokat annak a tagállamnak a vonatkozó nemzeti jogszabályai határozzák meg,

—	amelyben a vasúttársaság engedéllyel rendelkezik (a vonaton rögzített adatok tekintetében), vagy

—	amelyben az infrastruktúra található (a vonaton kívül rögzített adatok tekintetében).

4.2.3.5.1.   Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

A pályahálózat-működtetőnek legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

—	a vonatok mozgásával kapcsolatos pálya menti berendezések (jelzőberendezés, pontok stb.) hibája,

—	forró csapágy érzékelése,

—	a mozdonyvezető és a pályahálózat-működtető vonatmozgásokat engedélyező személyzete közötti kommunikáció.

4.2.3.5.2.   Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

A vasúttársaságnak legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

—	jelző melletti elhaladás veszély esetén vagy a „mozgási engedély végének” engedély nélküli átlépése

—	a vészfék működtetése

—	a vonat haladási sebessége

—	a fedélzeti vonatirányító és ellenőrző (jelző) rendszerek bármilyen elszigetelése vagy hatástalanítása

—	a figyelmeztető hangjelző eszköz (kürt) működtetése

—	az ajtóvezérlés működtetése (kioldás, bezárás)

—	fedélzeti hőnfutásjelzők általi észlelés, ha vannak

—	az a fülke, amely esetében az adatokat rögzítik ellenőrzés céljára

—	a vezetők munkaidejének rögzítésére szolgáló adatok.

4.2.3.6.   Korlátozott üzemmód

4.2.3.6.1.   Más felhasználók tájékoztatása

A pályahálózat-működtetők a vasúttársaságokkal közösen kötelesek egy folyamatot meghatározni egymás azonnali tájékoztatására minden olyan esettel kapcsolatban, amely csökkenti a vasúthálózat vagy a járművek biztonságát, teljesítményét és/vagy rendelkezésre állását.

4.2.3.6.2.   A mozdonyvezetők tájékoztatása

A pályahálózat-működtető felelősségi területével kapcsolatos korlátozott üzemmód minden esetében a pályahálózat-működtető köteles formális utasításokat adni a mozdonyvezetők számára arról, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni a korlátozás biztonságos leküzdése érdekében.

4.2.3.6.3.   Vészhelyzeti intézkedések

A pályahálózat-működtető az infrastruktúráján működő minden vasúttársasággal és indokolt esetben a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel közösen köteles meghatározni, közzétenni és elérhetővé tenni a megfelelő szükséghelyzeti intézkedéseket, és a követelmény alapján átruházni a felelősségeket az üzemzavar által okozott bármilyen negatív hatás csökkentése érdekében.

A tervezési követelményeknek és az ilyen eseményekre adott válaszoknak arányosaknak kell lenniük az üzemzavar jellegével és a korlátozás potenciális súlyosságával.

Ezek az intézkedések, amelyeknek minimális követelményként a hálózat „rendes” állapotba való visszaállítására vonatkozó terveket kell tartalmazniuk, az alábbiakat is érinthetik:

—	a járművek meghibásodásai (például olyanok, amelyek jelentősen megzavarhatják a forgalmat, a meghibásodott vonatok mentési eljárásai),

—	az infrastruktúra meghibásodásai (például amikor áramkimaradás történt, vagy olyan körülmények, amelyek kerülő útvonalon történő közlekedést tehetnek szükségessé),

—	szélsőséges időjárási körülmények

A pályahálózat-működtetőnek kapcsolattartási információkat kell létrehoznia és naprakészen tartania a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság legfontosabb személyzete esetében, akiket értesíteni lehet a szolgáltatás korlátozott üzemmódhoz vezető fennakadása esetén. Ennek az információnak tartalmaznia kell a munkaidőn belüli és kívüli kapcsolattartási adatokat.

A vasúttársaságnak el kell juttatnia ezt az információt a pályahálózat-működtetőnek, és tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt az ilyen kapcsolattartási adatokban bekövetkező minden változásról.

A pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell az összes vasúttársaságot az adataiban bekövetkező minden változásról.

4.2.3.7.   Vészhelyzet kezelése

A pályahálózat-működtetőnek

—	az infrastruktúráján működő minden vasúttársasággal vagy

—	indokolt esetben az infrastruktúráján működő vasúttársaságok képviselő szerveivel és

—	indokolt esetben a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel, valamint

—	a helyi hatóságokkal és

—	a vészhelyzeti szolgálatok, köztük a tűzoltóság és a mentőszolgálat helyi vagy indokolt esetben nemzeti szintű képviselő szerveivel

konzultálva és a 2004/49/EK irányelvvel összhangban meg kell határoznia, közzé kell tennie, és elérhetővé kell tennie a vészhelyzetek kezelése és a vasútvonal rendes működésének helyreállításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

Az ilyen intézkedések jellemzően a következőkre vonatkoznak:

—

ütközés,

—

vonattűz,

—	a vonat kiürítése,

—	alagutakban bekövetkezett balesetek,

—	veszélyes árukat érintő események

—	kisiklások

A vasúttársaságnak közöl a pályahálózat-működtetővel az ilyen körülményekkel kapcsolatos minden konkrét információt, különösen a vonatok helyreállítása és vágányra való visszaemelése vonatkozásában. (Lásd még A hagyományos vasúti áruszállító kocsik ÁME 4.2.7.5. pontját.)

Emellett a vasúttársaságnak folyamatokkal kell rendelkeznie az utasok fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatása érdekében.

4.2.3.8.   Segítség a személyzet esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére történő kiképzéséhez

A vasúttársaságnak megfelelő eljárásokat határoz meg, hogy (pl. kommunikációs vonalakkal, a vonat kiürítése esetén megteendő intézkedésekkel) segítsen a vonat személyzetének korlátozott üzemmód esetén elkerülni vagy csökkenteni a járművek műszaki vagy egyéb hibái által okozott késéseket.

4.3.   Az interfészek (kapcsolódási pontok) működési és műszaki előírásai

A 3. fejezet alapvető követelményeinek fényében az interfészek funkcionális és műszaki jellemzői az alábbiak:

4.3.1.   Interfészek az infrastruktúra ÁME-vel

4.3.1.1.   A jelzések láthatósága

A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie a jelzések észlelésére, és ezeknek láthatóaknak kell lenniük a normál vezetési pozícióból. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pálya menti jelzésekre is.

A pálya menti jelzéseket, jeleket és tájékoztató táblákat az ezt megkönnyítő következetes módon kell megtervezni. Figyelembe veendő szempontok:

—	azok megfelelően legyenek elhelyezve, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ leolvasását,

—	a világítás megfelelősége és intenzitása, ahol az ilyen tájékoztatást meg kell világítani,

—	fényvisszaverő táblák használat esetén az alkalmazott anyag fényvisszaverő jellemzőinek meg kell felelniük a megfelelő műszaki előírásoknak, és azokat úgy kell legyártani, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ leolvasását.

4.3.1.2.   Személyszállító kocsik

A személyszállító kocsik lépcsőjének és a menetrend szerinti megállóhelyek peronjai méretkülönbségének biztosítania kell a biztonságos fel- és leszállást.

Be kell tartani a peron felületei és a járművek feszültség alatt levő elektromos alkatrészei közötti minimális előírt távolságot.

4.3.1.3.   Szakmai alkalmasság

Kapcsolódási pont van a jelen ÁME 2.2.1. alpontja és a HS INS (nagysebességű új vasútvonalak) ÁME 4.6. alpontja között.

4.3.2.   Interfészek az ellenőrző/irányító és jelzőrendszer ÁME-vel

4.3.2.1.   A felügyeleti adatok rögzítése

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer meghatározza a felügyeleti adatok rögzítésének üzemi körülményeit (lásd ezen ÁME 4.2.3.5. alpontját), amelyeknek az ellenőrző-irányító alrendszernek (lásd a HS CCS ÁME 4.2.15. pontját) meg kell felelnie.

4.3.2.2.   Vezetői éberségi berendezés

Amennyiben az infrastruktúra támogatja annak lehetőségét, az eszköznek képesnek kell lennie arra, hogy aktiválását automatikusan jelentse az ellenőrző-irányító és jelzőközpontnak. Interfész van a jelen üzemeltetési követelmény és a HS CCS ÁME ERTMS-sel kapcsolatos 4.2.2. alpontja között.

4.3.2.3.   ERTMS/ETCS és ERTMS/GSM-R üzemeltetési szabályok

Ezen ÁME A. (A1 és A2) melléklete interfész a HS CCS ÁME A. mellékletében részletezett ERTMS/ETCS FRS-sel és SRS-sel, valamint az ERTMS/GSM-R FRS-sel és SRS-sel.

Ezen kívül interfész van ezen ÁME 4.4. alpontja és a HS CCS ÁME A. melléklete között az ERTMS szabályaival, elveivel és megvalósításával kapcsolatos tájékoztató útmutató dokumentumok tekintetében.

Interfész van az ETCS Mozdonyvezető/Gép/Interfész (DMI) előírásaival (a HS CCS ÁME 4.2.13. pontja) és az EIRENE DMI előírásaival (a HS CCS ÁME 4.2.14. pontja).

Interfész van ezen ÁME A. melléklete és a HS CCS ÁME 4.2.2. alpontja között a fedélzeti ETCS funkciójának elszigetelése tekintetében.

4.3.2.4.   A jelek és a pálya menti jelzések láthatósága

A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie észlelni a jeleket és a pálya menti jelzéseket, és ezeknek láthatóaknak kell lenniük a normál vezetési pozícióból. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pálya menti jelzések más típusaira is.

A pálya menti jelzéseket, jeleket és tájékoztató táblákat az ezt megkönnyítő következetes módon kell megtervezni. Figyelembe veendő szempontok:

—	megfelelően legyenek elhelyezve, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ leolvasását,

—	a világítás megfelelősége és intenzitása, ahol az ilyen tájékoztatást meg kell világítani,

—	fényvisszaverő táblák használat esetén az alkalmazott anyag fényvisszaverő jellemzőinek meg kell felelniük a megfelelő műszaki előírásoknak, és a jeleket úgy kell legyártani, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ egyszerű leolvasását.

Interfész van a HS CCS ÁME 4.2.16. alpontjával a mozdonyvezető külső látómezője tekintetében. A HS CCS A. mellékletének jövőbeni változatában lesz egy új pont az ETCS-sel felszerelt vasútvonalak pálya menti jelzéseiről.

4.3.2.5.   A vonat fékezése

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.6.2. alpontja és a HS CCS ÁME 4.3.1.5. alpontja között (A vonat garantált fékezési teljesítménye és jellegzetességei).

4.3.2.6.   Homokszórás alkalmazása. A mozdonyvezetési feladathoz szükséges szakmai alkalmasság minimális elemei

Interfész van egyrészről ezen ÁME H. melléklete (és B. mellékletének C1. pontja) és másrészről a HS CCS ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.2.11. alpontja (Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel) és (a 4.3.1.10. alpontban idézett) 4.1. pontja között a homokszórás alkalmazásával kapcsolatban.

4.3.2.7.   Adatrögzítés és hőnfutásjelzés

Interfész van egyrészről ezen ÁME 4.2.3.5. alpontja és másrészről a HS CCS ÁME 4.2.2. alpontja (A fedélzeti ETCS működése), A. melléklete 5., 7. és 55. mutatója és 4.2.10. alpontja (HABD (hőnfutásjelző)) között. A jövőben interfész lesz az OPE ÁME B. mellékletével, amikor a HS CCS nyitott kérdését megoldják.

4.3.3.   Interfészek a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1.   4.2.3. Fékezés

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.5.1., 4.2.2.6.1. és 4.2.2.6.2. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.4.1. és 4.2.4.3. alpontja között.

Interfész van még a HS RST ÁME 4.2.4.5. alpontja (Örvényáramú vágányfékek) és ezen ÁME 4.2.2.6.2. alpontja között.

Interfész van még a HS RST ÁME 4.2.4.6. alpontja (álló vonat védelme) és ezen ÁME 4.2.2.6.2. alpontja között.

Interfész van még a HS RST ÁME 4.2.4.7. alpontja (fékezési teljesítmény meredek lejtőn) és ezen ÁME 4.2.2.6.2. és 4.2.1.2.2.3. alpontja között.

4.3.3.2.   A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.4. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.2.4. (ajtók), 4.2.5.3. (vészjelzők), 4.3.5.16. (utasok által aktivált vészjelzők) és 4.2.7.1. (vészkijáratok) alpontjaival.

4.3.3.3.   A vonat láthatósága

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer meghatározza a vonat láthatóságának alapvető követelményeit, amelyeket a járművek alrendszernek kell definiálnia az alábbi rendelkezések szerint.

4.3.3.3.1.   A vonat menetirány felé néző első járművén

A vonat első járművének előrefelé néző homlokfalát egy egyenlőszárú háromszöget formázó három fénnyel kell felszerelni az alábbi ábrán látható módon. A fényeknek mindig világítaniuk kell, amikor a vonatot arról az oldalról vezetik.

Az elülső fényeknek optimalizálniuk kell a vonat észlelhetőségét (pl. a pályán dolgozók és a nyilvános kereszteződéseket használók számára), megfelelő láthatóságot kell biztosítaniuk a mozdonyvezető számára (az elöl lévő pálya és a pálya menti tájékoztató jelzések/táblák megvilágítása) éjjel és rossz látási viszonyok között, és nem szabad, hogy elvakítsák a szembejövő vonatok vezetőit.

Szabványosítani kell a fények közötti távolságot, azok pálya fölötti magasságát, átmérőjét, fényerejét, méreteit és az általuk kibocsátott fénycsóva alakját mind nappali, mind éjjeli üzem esetében.

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.7.4.1. alpontja és ezen ÁME 4.2.2.1.2. alpontja között.

4.3.3.3.2.   A hátsó homlokfalon

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.1.3. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.7.4.1. alpontja és között.

4.3.3.4.   A vonat hallhatósága

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer meghatározza, hogy a vonat hallhatóságával kapcsolatos azon alapvető követelmény, amelyeknek a járművek alrendszernek meg kell felelnie, az, hogy a vonatnak képesnek kell lennie figyelmeztető hangjelzést adni a jelenlétéről.

Szabványosítani kell az ilyen figyelmeztető eszköz által kibocsátott hangokat, azok frekvenciáját és hangerejét és a mozdonyvezető általi aktiválás módját.

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.7.4.2. alpontja és ezen ÁME 4.2.2.2. alpontja között.

4.3.3.5.   A jelzések láthatósága

A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie a jelzések észrevételére, és a jelzéseknek észrevehetőknek kell lenniük a mozdonyvezető számára. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pálya menti jelzésekre is.

A vezetőfülkéket olyan következetes módon kell kialakítani, hogy a mozdonyvezető a szokásos vezetői helyzetből könnyen megláthassa a számára kifüggesztett információkat.

Interfész van ezen ÁME 4.2.3. 4.alpontja és a HS RST ÁME 4.2.2.7. alpontja és között.

4.3.3.6.   Vezetői éberségi berendezés

A mozdonyvezető reakcióinak figyelemmel kísérésére szolgáló eszköz, amely beavatkozik a vonat leállítása érdekében, ha a mozdonyvezető nem reagál egy megadott időn belül.

Interfész van ezen ÁME 4.3.3.2. és 4.3.3.7. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.7.9. alpontja között a vezetői éberségi berendezés tekintetében.

4.3.3.7.   A vonatok összetétele és a B. melléklet

Interfész van:

—	egyrészről ezen ÁME 4.2.2.5., 4.2.3.6.3. és 4.2.3.7. alpontja,

—	valamint másrészről a HS RST ÁME és K. mellékletének 4.2.2.2.b. alpontja (kapcsolókészülékek és vonatmentéshez használt kapcsolási elrendezések) és 4.2.3.5. alpontja (maximális vonathosszúság) között,

a következők tekintetében:

—	az érintett vonal maximális emelkedőjén engedélyezett maximális vonatsúly

—	a vonat maximális hosszúsága, és

—	gyorsulás tolt menet esetén.

4.3.3.8.   Járművek paraméterei, amelyek befolyásolják a földi vonatmegfigyelő rendszereket és a járművek dinamikus viselkedését

Interfész van ezen ÁME 4.2.3.3.2., és 4.2.3.4. alpontja és a HS RST ÁME és 4.2.3.6. alpontja között.

4.3.3.9.   Homokszórás

Interfész van egyrészről ezen ÁME H. melléklete és B. melléklete (C1. pont) és másrészről a HS RST ÁME 4.2.3.10. alpontja között a homokszórással kapcsolatban.

4.3.3.10.   A vonat összetétele, H. és J. melléklet

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja és H. és J. melléklete között és a HS RST ÁME 4.2.1.2. (a vonat tervezése) és 4.2.7.11. (Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók) alpontja között a vonatszemélyzet által a jármű működésére vonatkozóan elsajátított ismeretekkel kapcsolatban.

4.3.3.11.   Vészhelyzeti intézkedések és vészhelyzetek kezelése

Interfész van ezen ÁME 4.2.3.6.3. és 4.2.3.7. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.2.2. alpontja (kapcsolókészülékek és vonatmentéshez használt kapcsolási elrendezések) és K. melléklete között.

Interfész még van ezen ÁME 4.2.3.6. és 4.2.3.7. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.7.1. alpontja (Vészhelyzeti intézkedések) és 4.2.7.2. alpontja (Tűzbiztonság) között.

4.3.3.12.   Adatrögzítés

Interfész van ezen ÁME 4.2.3.5.2. alpontja (Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton) és a HS RST ÁME 4.2.7.11. (Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók) alpontja között.

4.3.3.13.   Az ágyazatra gyakorolt aerodinamikai hatások

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.3.11. alpontja és ezen ÁME 4.2.1.2.2.3. alpontja között.

4.3.3.14.   Környezeti feltételek

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.6.1. alpontja és ezen ÁME 4.2.2.5. és 4.2.3.3.2. alpontja között.

4.3.3.15.   Oldalszél

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.6.3. alpontja és ezen ÁME 4.2.1.2.2.3. és 4.3.2.6. alpontja között.

4.3.3.16.   Maximális nyomáskülönbségek alagutakban

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.6.4. alpontja és ezen ÁME 4.2.1.2.2.3. és 4.3.2.6. alpontja között.

4.3.3.17.   Külső zaj

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.6.5. alpontja és ezen ÁME 4.2.3.7. alpontja között.

4.3.3.18.   Tűzbiztonság

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.7.2. alpontja és ezen ÁME 4.2.3.7. alpontja között.

4.3.3.19.   Emelési/mentési eljárások

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.7.5. alpontja és ezen ÁME 4.2.3.7. alpontja között.

4.3.3.20.   Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.7.11. alpontja és ezen ÁME 4.2.3.5.2. alpontja között.

4.3.3.21.   Különös előírások hosszú alagutakra vonatkozóan

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.7.12. alpontja és ezen ÁME 4.2.1.2.2.1., 4.2.3.7. és 4.6.3.2.3.3. alpontja között.

4.3.3.22.   Vontatási teljesítményre vonatkozó követelmények

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.8.1. alpontja és ezen ÁME 4.2.2.5. és 4.2.3.3.2. alpontja között.

4.3.3.23.   Vontatási tapadásra vonatkozó követelmények

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.8.2. alpontja és ezen ÁME 4.2.3.3.2., 4.2.3.6. és 4.2.1.2.2. alpontja között.

4.3.3.24.   Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások

Interfész van a HS RST ÁME 4.2.8.3. alpontja és ezen ÁME 4.2.3.6. és 4.2.1.2.2. alpontja között.

4.3.4.   Interfész a HS energia ÁME-vel

Interfész van a jelen ÁME 2.2.1. alpontja és a HS ENE (nagysebességű korszerűsített vasútvonalak) ÁME 4.6. alpontja között.

4.3.5.   Interfész a vasúti alagutak biztonsága ÁME-vel

Az SRT (vasúti alagutak biztonsága) ÁME-ben található számos követelmény kiegészítő módon támaszkodik az OPE ÁME egyes elemeire. Ezeket az SRT ÁME 4.3.4. alpontjában tárgyalják részletesen.

Különös interfész van az SRT ÁME 4.2.5.1.3.2. alpontja és ezen ÁME 4.6.3.2.3.3. alpontja között.

4.3.6.   Interfészek a mozgáskorlátozott személyek ÁME-vel

A PRM (mozgáskorlátozott személyek) ÁME-ben található számos követelmény kiegészítő módon támaszkodik az OPE ÁME egyes elemeire. Ezeket a PRM ÁME 4.1.4. és 4.2.4. alpontjai tárgyalják részletesen.

4.4.   Üzemeltetési szabályok

A TEN-ben való használatra szánt új és eltérő strukturális alrendszerek összehangolt működését lehetővé tevő és különösen az új vonatellenőrző és jelzőrendszerek működéséhez közvetlenül kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak azonosaknak kell lenniük azonos helyezetek fennállása esetén.

Ebből kifolyólag meghatározták az Európai Vasúti Ellenőrzési Rendszer (ETCS) és a Globális Mobil Kommunikációs Rendszer – Vasút (GSM-R) részletes működési szabályait. Ezeket az A. melléklet határozza meg.

Az A. mellékletet (ETCS és GSM-R szabályok és elvek) a két alább felsorolt tájékoztató dokumentum egészíti ki:

—	Az ETCS/GMS-R szabályairól és elveiről szóló bemutató jelentés (EEIG hiv. szám: 05E374)

—	Az ERTMS megvalósítására vonatkozó javaslatok (EEIG hiv. szám: 05E375)

A B. melléklet egyéb olyan üzemeltetési szabályokat határoz meg, amelyeket szabványosítani lehet a TEN-re kiterjedően.

Mivel ezeket a szabályokat az egész TEN-re kiterjedő alkalmazásra szánták, fontos, hogy azok teljesen következetesek legyenek. Az egyetlen olyan szervezet, amely képes módosítani ezeket a szabályokat az ERA, a jelen ÁME A., B. és C. mellékletének fenntartásáért felelős egység.

4.5.   Karbantartási szabályok

Nem alkalmazható.

4.6.   Szakmai alkalmasság

Ezen ÁME 2.2.1. alpontjával összhangban ez a pont a szakmai és nyelvi alkalmassággal és a személyzet számára az ilyen alkalmasság eléréséhez szükséges értékelési folyamattal foglalkozik.

4.6.1.   Szakmai alkalmasság

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők személyzetének (az alvállalkozókat is ideértve) rendelkeznie kell a rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmód alatti biztonsággal kapcsolatos összes feladat ellátásához szükséges megfelelő szakmai alkalmassággal. Az ilyen alkalmasság kiterjed a szakmai ismeretekre és az ilyen ismeret gyakorlati alkalmazásának képességére.

Az egyes feladatok esetében a szakmai alkalmasság minimális elemei a H., J. és L. mellékletekben találhatók.

4.6.1.1.   Szakmai ismeretek

Figyelembe véve az említett mellékleteket és a személyzet érintett tagjának feladataitól függően a megkövetelt ismeret az alábbiakat tartalmazza:

—

a vasút általános működése, különös tekintettel a biztonság szempontjából kritikus tevékenységekre: — a szervezetük biztonsági irányítási rendszerének működési elvei, — az átjárhatósági műveletekbe bevont legfontosabb szereplők feladatai és felelősségei, — a veszélyek felmérése, különösen a vasút működésével és az elektromos vontatással kapcsolatos kockázatok terén

—	a biztonsággal kapcsolatos feladatok megfelelő ismerete az alábbiakat érintő eljárások és interfészek tekintetében: — vasútvonalak és pálya menti berendezések, — járművek, — a környezet.

4.6.1.2.   Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

Az ilyen ismeret rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmódban és vészhelyzetekben való alkalmazásának képessége megköveteli, hogy a személyzet teljes mértékben ismerje a következőket:

—	az ilyen szabályok és eljárások alkalmazásának módjai és elvei

—	a pálya menti berendezések és a járművek, valamint bármely konkrét biztonsági berendezés használatának folyamata

—	a személyek és a folyamatok szükségtelen veszélyeztetésének elkerülését célzó biztonsági irányítási rendszer elvei

valamint a különböző olyan körülményekhez való alkalmazkodás képessége, amelyekkel a személy szembekerülhet.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. pontjának megfelelően a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek alkalmassági nyilvántartási rendszert létrehozni a személyzet érintett tagjai alkalmasságának vizsgálata és fenntartása érdekében. Ennek megfelelően szükség szerint képzést kell biztosítani az ismeretek és a készségek naprakészen tartásának biztosítása érdekében, különösen a rendszer vagy az egyéni teljesítmény gyengeségeivel vagy hiányosságaival kapcsolatban.

4.6.2.   Nyelvi alkalmasság

4.6.2.1.   Alapelvek

A pályahálózat-működtetők és vasúttársaságok kötelesek biztosítani, hogy az ezzel foglalkozó személyzetük képes legyen használni az ezen ÁME-ben megállapított kommunikációs protokollokat és elveket.

Amennyiben a pályahálózat-működtető által használt munkanyelv eltér a vasúttársaság személyzetének szokásos munkanyelvétől, az ilyen nyelvi és kommunikációs képzés kritikus részét, kell hogy képezze a vasúttársaság általános képességkezelési rendszerének.

A vasúttársaság azon személyzete, amelynek feladatai megkövetelik a pályahálózat-működtető személyzetével való kommunikációt a biztonsági szempontból kritikus ügyekről rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmódban és vészhelyzetekben egyaránt, kellő tudásszinttel kell, hogy rendelkezzen a pályahálózat-működtető által használt munkanyelv terén.

4.6.2.2.   Tudásszint

A pályahálózat-működtető nyelvében való jártassági szintnek biztonsági szempontból elegendőnek kell lennie:

—	Minimális követelmény, hogy a mozdonyvezető képes legyen: — elküldeni és megérteni a jelen ÁME C. mellékletében meghatározott összes üzenetet, — eredményesen kommunikálni rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmódban és vészhelyzetekben, — kitölteni az űrlapkönyv használatához kapcsolódó űrlapokat.

—

A vonat személyzetének más olyan tagjai esetében, akiknek a feladatai megkövetelik, hogy biztonsági szempontból kritikus ügyekről kommunikáljanak a pályahálózat-működtetővel, a minimális követelmény az, hogy képesek legyenek a vonatot és annak üzemi állapotát leíró információkat küldeni és megérteni. A megfelelő alkalmassági szintekkel kapcsolatos útmutató az E. mellékletben található.

Az alkalmasság megfelelő szintjeire vonatkozó iránymutatás az E. mellékletben található. A mozdonyvezetők esetében a tudásnak legalább 3-as szintűnek kell lennie. A vonatkísérő személyzet esetében a tudásnak legalább 2-es szintűnek kell lennie.

4.6.3.   A személyzet kezdeti és folyamatos vizsgálata

4.6.3.1.   Alapvető rendszerelemek

A 2004/49/EK irányelv III. melléklet 2. pontjának megfelelően a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek meghatározni a személyzetük értékelési eljárását. Ajánlatos figyelembe venni a következők mindegyikét:

A.	A személyzet kiválasztása — az egyéni tapasztalat és alkalmasság értékelése — az egyéni alkalmasság értékelése minden kötelezően előírt idegen nyelv(ek) használatában vagy a megtanulásának adottsága

B.	Kezdeti szakmai képzés — a képzési igények elemzése, — képzési erőforrások — az oktatók képzése

C.	Kezdeti értékelés — alapfeltételek (a mozdonyvezetők minimális életkora stb.), — értékelő program gyakorlati bemutatással együtt, — az oktatók alkalmassága. — alkalmassági bizonyítvány kiadása.

D.	Az alkalmasság megtartása — az alkalmasság megtartásának elvei — különösen a mozdonyvezetéssel foglalkozó személyzet esetében az alkalmasságot legalább évente újból értékelik — követendő módszerek — az alkalmasság megtartását célzó folyamatok. — az értékelés folyamata.

E.	Szinten tartó képzés — a folyamatos képzés elvei (a nyelvi is)

4.6.3.2.   A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1.   A képzési igények elemzésének kidolgozása

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek elemezni a vonatkozó személyzetük képzési igényeit.

Az elemzésnek meg kell állapítania annak terjedelmét és összetettségét, és figyelembe kell vennie a TEN-en közlekedő vonatok működésével kapcsolatos kockázatokat, különösen az emberi képességek és korlátok (az emberi tényezők) terén, amelyek okai a következők lehetnek:

—	a pályahálózat-működtetők üzemeltetési gyakorlatai közötti különbségek és az ezek közötti váltásokkal kapcsolatos kockázatok,

—	a feladatok, üzemeltetési eljárások és kommunikációs protokollok közötti különbségek,

—	a pályahálózat-működtető személyzete által használt munkanyelv eltérései,

—	helyi üzemeltetési utasítások, amelyek tartalmazhatnak egyes esetekben, például egy adott alagútban alkalmazandó speciális eljárásokat vagy meghatározott berendezést.

A figyelembe veendő elemekkel kapcsolatos útmutató a fenti 4.6.1. alpontban említett mellékletekben található. Adott esetben a személyzet képzésének elemeit olyan helyeken kell elhelyezni, amelyek figyelembe veszik ezeket.

Lehetséges, hogy a vasúttársaság által tervbe vett üzemelés típusa vagy a pályahálózat-működtető által működtetett pályahálózat jellege miatt az e mellékletekben található elemek némelyike nem indokolt. A képzési igények elemzésének indoklással együtt dokumentálnia kell az indokolatlannak tekintett elemeket.

4.6.3.2.2.   A képzési igények elemzésének aktualizálása

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek folyamatot meghatározni a saját képzési igényeik felülvizsgálatára és aktualizálására, figyelembe véve olyan szempontokat, mint a korábbi ellenőrzések, a rendszerből érkező visszajelzés, valamint a szabályok, az eljárások, az infrastruktúra és a technológia ismert változásai.

4.6.3.2.3.   Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1.   Útvonal ismerete

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja azon útvonalak ismeretét, amelyen dolgozik, a felelősségi szintektől függőem megállapított szinten. A folyamatnak

—	a pályahálózat-működtető által az útvonallal kapcsolatban megadott információkra kell alapulnia, és

—	összhangban kell lennie a jelen ÁME 4.2.1. alpontjában ismertetett folyamattal.

A mozdonyvezetőknek mind elméleti, mind gyakorlati elemeken keresztül meg kell tanulniuk ezeket az útvonalakat.

4.6.3.2.3.2.   Járműismeret

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja a vontató és vontatott járművek ismeretét.

4.6.3.2.3.3.   Kisegítő személyzet

A vasúttársaságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a „vonatszemélyzet” részét nem képező kisegítő (pl. vendéglátó és takarító) személyzet az alapképzésen túl képzést kap a „vonatszemélyzet” teljesen képzett tagjaitól kapott utasítások végrehajtására.

4.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1.   Bevezetés

A 4.2.1. alpontban a jelen ÁME 2.2. alpontja szerinti biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátóként meghatározott személyzetnek megfelelő alkalmassággal kell rendelkeznie az általános működtetési és biztonsági színvonalnak való megfelelés biztosítása érdekében.

A 2004/49/EK irányelvvel összhangban a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek létrehozni és dokumentálni azokat a folyamatokat, amelyek megvalósításával megfelelnek a személyzetükkel kapcsolatban a biztonsági irányítási rendszerükben meghatározott orvosi, pszichológiai és egészségügyi követelményeknek.

A 4.7.4. alpontban meghatározott orvosi vizsgálatokat hivatalos üzemorvosnak kell elvégeznie, és ezekkel kapcsolatban neki kell döntést hoznia az egyes személyek feladatra való alkalmasságáról.

A személyzet nem végezhet biztonsági szempontból kritikus munkát, ha az éberségét olyan anyagok korlátozzák, mint az alkohol, a drogok vagy a pszichotróp gyógyszerek. A vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek ezért eljárásokkal kell rendelkeznie az ilyen anyagok hatása alatt álló vagy munka közben ilyen anyagokat fogyasztó személyzet által előidézett kockázatok korlátozása érdekében.

A vonat működése szerinti tagállam nemzeti szabályozása alkalmazandó a fent említett anyagok meghatározott határértékei tekintetében.

4.7.2.   Az üzemorvosok és orvosi szervezetek javasolt jóváhagyási feltételei

A vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek az engedélyezésük vagy bejegyzésük szerinti ország nemzeti szabályozásával és gyakorlataival összhangban kell kiválasztaniuk az üzemorvosokat és az orvosi vizsgálatokban részt vevő szervezeteket.

A 4.7.4. pontban meghatározott orvosi vizsgálatokat elvégző üzemorvosoknak a következőkkel kell rendelkezniük:

—	Üzemorvosi szakismeret,

—	Az érintett munkakör és a vasúti környezet veszélyeinek ismerete,

—	Annak megértése, hogy az egészségügyi alkalmasság hiánya hogyan érintheti az ilyen veszélyekből eredő kockázatok kiküszöbölését vagy csökkentését célzó intézkedéseket.

Az ilyen feltételeknek megfelelő üzemorvos külső orvosi vagy paramedicinális, pl. szemészeti segítséget vehet igénybe az orvosi konzultációjának vagy vizsgálatának alátámasztására.

4.7.3.   A pszichológiai értékelésben résztvevő pszichológusok jóváhagyási kritériumai és a pszichológiai értékelés követelményei

4.7.3.1.   A pszichológusok képesítése

Javasolt, hogy a pszichológusnak rendelkezzen a megfelelő egyetemi képesítéssel, valamint képesítő bizonyítvánnyal és engedéllyel a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető engedélyezése vagy bejegyzése szerinti ország nemzeti szabályozásával vagy gyakorlatával összhangban.

4.7.3.2.   A pszichológiai értékelés tartalma és értelmezése

A pszichológiai értékelés tartalmát és értelmezési eljárását a 4.7.3.1. pont szerinti képesítéssel rendelkező személynek kell meghatároznia, figyelembe véve a vasúti munkát és környezetet.

4.7.3.3.   A értékelési eszközök kiválasztása

Az értékelés csak pszichológiai és tudományos elvekre alapuló vizsgálati eszközöket tartalmazhat.

4.7.4.   Orvosi vizsgálat és pszichológiai értékelés

4.7.4.1.   Az állás betöltése előtt

4.7.4.1.1.   Az orvosi vizsgálat minimális tartalma

Az orvosi vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie:

—	Általános orvosi vizsgálat,

—	Az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

—	Diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

—	Drogszűrés.

4.7.4.1.2.   Pszichológiai értékelés

A pszichológiai értékelés célja a vasúttársaság támogatása a személyzet olyan tagjainak feladatra való beosztása és adminisztrációja terén, akik kognitív, pszichomotoros, viselkedési és személyiségbeli képessége lehetővé teszi a feladatok biztonságos elvégzését.

A pszichológiai értékelés tartalmának meghatározásakor a pszichológusnak legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételeket kell figyelembe vennie:

—	Kognitív: — Figyelem és koncentrálás — Memória — Felfogóképesség — Érvelés — Kommunikáció

—	Pszichomotoros: — Reakciósebesség: — Mozgáskoordináció

—	Viselkedésbeli és személyiségi: — Érzelmi önkontroll — Viselkedési megbízhatóság — Autonómia — Lelkiismeretesség

Ha a pszichológus eltekint a fentiek bármelyikétől, a döntést indokolni és dokumentálni kell.

4.7.4.2.   Az állás betöltése után

4.7.4.2.1.   Az időszaki orvosi vizsgálatok gyakorisága

Legalább egy módszeres orvosi vizsgálatot el kell végezni:

—	5 évente a 40 év alatti személyzet esetében,

—	3 évente a 41 és 62 év közötti személyzet esetében,

—	Évente a 62 év fölötti személyzet esetében.

Az üzemorvosnak sűrűbb vizsgálati gyakoriságot kell előírnia, ha a személyzet tagjának egészségi állapota megköveteli.

4.7.4.2.2.   Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalma

Ha a dolgozó megfelel az állás betöltése előtt elvégzett vizsgálat esetében megállapított kritériumoknak, az időszakos szakorvosi vizsgálatoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

—	Általános orvosi vizsgálat,

—	Az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

—	Diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

—	Drogszűrés, amennyiben klinikailag javallott.

4.7.4.2.3.   További orvosi és/vagy pszichológiai értékelések

Az időszakos orvosi vizsgálat mellett további meghatározott orvosi és/vagy pszichológiai értékelést kell végezni, amennyiben ésszerű alapon kétely merül fel a személyzet valamely tagjának orvosi vagy pszichológiai alkalmassága terén, vagy ésszerűen gyanítható a kábítószerfogyasztás vagy durva viselkedés vagy az alkohol mértéktelen fogyasztása. Ez különösen az illető által elkövetett emberi hiba által okozott esemény vagy baleset után indokolt.

Az alkalmazottnak bármely 30 napot meghaladó betegszabadság után orvosi vizsgálatot kell kérnie. Megfelelő esetekben az ilyen vizsgálat korlátozódhat arra, hogy az üzemorvos értékeli a rendelkezésre álló orvosi információt, amely azt igazolja, hogy az alkalmazott munkaalkalmassága nem szenvedett kárt.

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek a további vizsgálatok indokolt esetben történő elvégzését biztosító rendszereket működtetni.

4.7.5.   Egészségügyi követelmények

4.7.5.1.   Általános követelmények

A személyzet nem lehet olyan egészségügyi állapotban, és nem állhat olyan gyógykezelés alatt, amely az alábbiakat okozhatja:

—	Hirtelen eszméletvesztés,

—	Az öntudat vagy a koncentráció romlása,

—	Hirtelen cselekvőképtelenség,

—	Az egyensúly vagy mozgáskoordináció romlása,

—	Jelentős mozgáskorlátozottság.

Látás és hallás terén a következő követelményeknek kell teljesülniük:

4.7.5.2.   Látási követelmények

—	Távoli látásélesség segédeszközzel vagy anélkül: 0,8 (jobb szem + bal szem, külön mérve); legalább 0,3 a rosszabb szem esetében.

—	A szemüveglencse maximális dioptriája: távollátás: +5/rövidlátás –8: A (4.7.2. alpont meghatározása szerinti) hivatalos üzemorvos kivételes esetekben és a szemorvos véleményének kikérése után engedélyezheti az e tartományon kívüli értékeket.

—	Közepes távolságú és közeli látás: segédeszközzel vagy anélkül megfelelő.

—	Kontaktlencse használata engedélyezett.

—	Normális színlátás: elismert, például Ishihara teszt segítségével, szükség esetén másik elismert teszttel kiegészítve.

—	Látómező: normális (az elvégzendő feladatot érintő minden rendellenesség hiánya)

—	Látás mindkét szemmel: tényleges

—	Kétszemes látás: tényleges

—	Kontrasztérzékenység: jó

—	Progresszív szembetegség hiánya

—	A beültetett szemlencse, a lézer nélküli vagy lézeres látóélesség javító műtét csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy azt évente vagy az üzemorvos által megállapított gyakorisággal ellenőrzik.

4.7.5.3.   A hallással kapcsolatos követelmények

A megfelelő hallást hang audiogrammal kell igazolni, azaz:

—	A hallás elég jó a telefonbeszélgetések lefolytatásához, valamint a figyelmeztető hangjelzések és rádióüzenetek meghallásához.

—	Az alábbi tájékoztató jellegű adatokat iránymutatásként kell kezelni:

—	A halláskárosodás mértéke 500 és 1 000 Hz között nem lehet nagyobb, mint 40 dB.

—	A halláskárosodás mértéke 2 000 Hz-en nem lehet nagyobb, mint 45 dB a rosszabban halló fül esetében.

4.7.5.4.   Várandósság

A várandósságot ideiglenes kizáró oknak tekintik a mozdonyvezetőknél gyenge tűrés vagy patológiás állapot esetén. A munkaadónak biztosítania kell a várandós alkalmazottakat védő jogszabályi rendelkezések alkalmazását.

4.7.6.   A mozdonyvezetési feladattal kapcsolatos meghatározott követelmények

4.7.6.1.   Az időszaki orvosi vizsgálatok gyakorisága

A mozdonyvezetéssel foglalkozó személyzet esetében ezen ÁME 4.7.4.2.1. alpontja az alábbiak szerint módosul:

„Legalább egy módszeres orvosi vizsgálatot el kell végezni:

—	3 évente a 60 év alatti személyzet esetében,

—	Évente a 60 év fölötti személyzet esetében.”

4.7.6.2.   Az orvosi vizsgálat további tartalma

A mozdonyvezetési feladat esetében az állás betöltése előtti orvosi vizsgálat és a 40 éves és azt meghaladó életkorú személyzet valamennyi időszakos orvosi vizsgálata során nyugalmi állapotú EKG vizsgálatot is kell végezni.

4.7.6.3.   A látással kapcsolatos további követelmények

—	Segédeszközzel vagy anélkül a távolsági látásélesség 1,0 (a két szemen együtt), a rosszabbik szemen legalább 0,5.

—	Színes kontaktlencsék és fényre sötétedő lencsék nem megengedettek. UV szűrős lencsék megengedettek.

4.7.6.4.   A hallással és a beszéddel kapcsolatos további követelmények

—	Az egyensúlyérzékelés nem lehet rendellenes.

—	Nem lehet krónikus beszédzavar (mivel az üzeneteket hangosan és érthetően kell bemondani).

—	A 4.7.5.3. alpontban a hallással kapcsolatban megállapított követelményeket hallókészülék nélkül kell teljesíteni. Orvosi szakvélemény alapján azonban speciális esetekben hallókészülék használata megengedett.

4.7.6.5.   Testméretek

A személyzet testméreteinek megfelelőnek kell lenniük a járművek biztonságos használatához. A mozdonyvezetők számára nem írhatják elő vagy engedélyezhetik meghatározott járműtípusok üzemeltetését, ha a testmagasságuk, a testsúlyuk vagy más fizikai jellemzőjük ezt veszélyessé teszi.

4.7.6.6.   Tanácsadás trauma esetén

A munkaadónak megfelelő gondozásban kell részesítenie a személyzet azon tagjait, akiket vonat vezetése közben halálesettel vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleset traumatizált.

4.8.   Infrastruktúra- és járműnyilvántartás

A 96/48/EK irányelv 22a. cikkének (1) bekezdése szerint „a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy kiadják és évente frissítsék az infrastruktúrát és a járműveket rögzítő nyilvántartást. Ezeknek a nyilvántartásoknak fel kell tüntetniük az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. Ebből a célból az egyes ÁME-k pontosan megjelölik, hogy milyen információkat kell tartalmazniuk az infrastruktúráról és a járművekről szóló nyilvántartásoknak.”

Az ilyen nyilvántartások éves aktualizálása és közzététele miatt nem alkalmasak a „forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” alrendszer meghatározott követelményeinek teljesítésére. Ennélfogva ezen ÁME semmit sem határoz meg e nyilvántartásokkal kapcsolatban.

Van azonban egy üzemeltetési követelmény, amely szerint az infrastruktúrával kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a vasúttársaság számára és a járművekkel kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a pályahálózat-működtető számára. Az érintett adatoknak mindkét esetben teljeseknek és pontosaknak kell lenniük.

4.8.1.   Infrastruktúra

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában a nagysebességű vasúti infrastruktúrával kapcsolatos és a vasúttársaságok számára elérhetővé teendő adatelemeket érintő követelmények a D. mellékletben találhatók. A pályahálózat-működtető felelős az adatok helyességéért.

4.8.2.   Járművek

A járművekkel kapcsolatban az alábbi adatokat kell elérhetővé tenni a pályahálózat-működtető számára. A jármű üzembentartója (tulajdonosa) felelős az adatok helyességéért:

—	a jármű gyártása során felhasználtak-e olyan anyagokat, amelyek baleset vagy tűz esetén veszélyesek lehetnek (pl. azbeszt)

—	az ütközők közötti hossz

5.   KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   Fogalommeghatározás

A 96/48/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint:

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „azok az elemi rendszerelemek, rendszerelemcsoportok, szerkezeti részegységei vagy berendezések teljes egységei, amelyek egy olyan alrendszerbe illeszkednek vagy illesztendők be, amelytől közvetve vagy közvetlenül a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ. A rendszerelemek fogalmába egyaránt beletartoznak az anyagi és szellemi javak, úgymint a szoftver”.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem:

—	olyan termék, amely az alrendszerbe való integrálása és ottani használata előtt forgalomba hozható; e tekintetben lehetségesnek kell lennie a megfelelősége vizsgálatának függetlenül attól az alrendszertől, amelybe beépítették,

—	vagy olyan immateriális javak, például szoftverek, folyamatok, szervezetek, eljárások stb., amelyek funkcióval bírnak az alrendszerben, és amelyek megfelelőségét igazolni kell az alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében.

5.2.   A rendszerelemek felsorolása

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a 96/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer tekintetében jelenleg nincsenek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek.

5.3.   A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Nem alkalmazható.

6.   A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

Mivel a jelen ÁME még nem határoz meg semmilyen átjárhatósági rendszerelemet, nem történik említés a értékelési intézkedésekről.

Ha azonban ezt követően átjárhatósági rendszerelemeket határoznak meg, és ezért azok megvizsgáltathatók valamely bejelentett szervezettel, egy átdolgozott változat kiegészíthető a vonatkozó egy vagy több értékelési eljárással.

6.2.   Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás

6.2.1.   Alapelvek

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer egy strukturális alrendszer a 96/48/EK irányelv II. melléklete szerint.

Az egyes elemek azonban szorosan illeszkednek a pályahálózat-működtetőtől vagy a vasúttársaságtól a 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági engedély/tanúsítvány megadásához igényelt üzemeltetési eljárásokkal és folyamatokkal. A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők igazolják a jelen ÁME követelményeinek való megfelelést. Ezt a 2004/49/EK irányelvben ismertetett biztonsági irányítási rendszer segítségével tehetik meg. Megjegyzendő, hogy jelenleg a jelen ÁME egyetlen eleme sem írja elő a bejelentett szervezet által történő külön értékelést.

A megfelelő illetékes hatóság új vagy felülvizsgált biztonsági engedély/tanúsítvány kiadása előtt megvizsgál minden új vagy módosított üzemeltetési eljárást és folyamatot annak bevezetése előtt. Ez az értékelés a biztonsági engedély/tanúsítvány kiadási folyamatának részét képezi. Amennyiben a jelen ÁME hatálya más tagállamo(ka)t is érint, biztosítani kell az illető tagállammal való koordinációt az értékeléssel kapcsolatban.

Az alábbiakban ismertetett vizsgálati folyamat sikeres lezárulásától függően az illetékes hatóság engedélyezi a pályahálózat-működtetőnek vagy a vasúttársaságnak, hogy a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében előírt biztonsági engedély vagy biztonsági tanúsítvány kiadásával együtt bevezesse a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerének vonatkozó elemeit.

Amikor a pályahálózat-működtető vagy a vasúttársaság új/korszerűsített/megújított olyan üzemeltetési eljárást vezet be, amelyre vonatkoznak a jelen ÁME követelményei (vagy jelentősen módosít meglévőket), akkor olyan értelmű elkötelezettséget vállal, hogy az ilyen folyamatok összhangban vannak a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer ÁME-vel (vagy annak egy részével az átmeneti időszakban – lásd: 7. fejezet).

Az e fejezetben leírt új vagy módosított üzemeltetési eljárások és folyamatok vizsgálati folyamata egyenértékű a tagállamok által a 96/48/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében kiadott üzembe helyezési engedéllyel.

6.2.2.   Dokumentálási szabályok és eljárások

A jelen ÁME 4.2.1. alpontjában említett dokumentáció vizsgálata tekintetében az illetékes hatóság felelős annak biztosításáért, hogy a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság által átadott dokumentáció előkészítési folyamata megfelelő mind teljesség, mind pontosság szempontjából.

6.2.3.   Értékelési eljárás

6.2.3.1.   Az illetékes hatóság határozata

A G. melléklettel összefüggésben a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság benyújtja a javasolt új vagy módosított üzemeltetési eljárás(ok) leírását.

A 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági tanúsítvány/engedély A. része alá tartozóként feltüntetett elemek tekintetében benyújtják azokat azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a társaság székhellyel rendelkezik.

A 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági tanúsítvány/engedély B. része alá tartozóként feltüntetett elemek tekintetében benyújtják azokat az egyes érintett tagállamok illetékes hatóságának.

A leírásoknak kellően részletezettnek kell lenniük annak érdekében, hogy az egy vagy több illetékes hatóság el tudja dönteni, hogy szükség van-e formális értékelésre.

6.2.3.2.   Ha vizsgálatra van szükség

Amennyiben az egy vagy több illetékes hatóság úgy határoz, hogy ilyen értékelésre van szükség, azt a 2004/49/EK irányelvnek megfelelő biztonsági tanúsítvány/engedély kiadásához/megújításához vezető értékelés részeként végzik el.

A értékelési eljárás összhangban van a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében előírt biztonsági irányítási módszer vizsgálata és tanúsítása/engedélyezése érdekében létrehozandó közös biztonsági módszerrel.

Az értékelés elvégzésével kapcsolatban néhány tájékoztató, nem kötelező jellegű útmutatás található az F. mellékletben.

6.2.4.   A rendszer teljesítménye:

A 96/48/EK irányelv 14. cikkének 2. bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendszeres időközönként ellenőrizzék, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alrendszerek működtetése és fenntartása összhangban van-e az alapvető követelményekkel. A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer tekintetében a 2004/49/EK irányelvvel összhangban végzik el az ilyen ellenőrzéseket.

7.   VÉGREHAJTÁS

7.1.   Alapelvek

A jelen ÁME végrehajtását és a jelen ÁME megfelelő pontjainak való megfelelőséget az egyes tagállamok által a felelősségük alá tartozó nagysebességű vasútvonalakra vonatkozóan összeállítandó végrehajtási tervvel összhangban határozzák meg

A tervnek figyelembe kell vennie a következőket:

—	bármely adott vasútvonal működtetésével kapcsolatos sajátos emberi tényezők,

—	valamennyi érintett vasútvonal minden egyes üzemeltetési és biztonsági eleme és

—	hogy a szóban forgó elem(ek) bevezetése — csak meghatározott nagysebességű vasútvonalakra, — az összes nagysebességű vasútvonalra, — az ezen ÁME 1.1. fejezetében leírt nagysebességű vonalakon közlekedő minden vonatra vonatkozik-e

—	kapcsolat más (CCS, RST, INS, ENE stb.) alrendszerek bevezetésével,

Ekkor minden esetlegesen alkalmazható konkrét kivételt figyelembe kell venni és dokumentálni kell a terv részeként.

A terv megvalósításakor figyelembe kell venni a megvalósítási potenciál különböző szintjeit a következőktől kezdve:

—	a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető megkezdi a működését, vagy

—	bevezetik a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető meglévő üzemeltetési rendszereinek megújítását vagy korszerűsítését, vagy

—	olyan új vagy korszerűsített energia, jármű vagy ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket helyeznek üzembe, amelyekhez egy sor megfelelő üzemeltetési eljárásra van szükség.

Amennyiben a meglévő üzemeltetési rendszerek érintik mind a pályahálózat-működtető(ke)t, mind a vasúttársaságo(ka)t, a tagállam felelős annak biztosításáért, hogy az ilyen projekteket megvizsgálják, és azzal egyidejűleg üzembe helyezzék.

Köztudott, hogy a jelen ÁME összes eleme nem valósítható meg teljes mértékben addig, amíg az üzemeltetendő hardvert (infrastruktúrát, ellenőrző és irányítórendszert stb.) nem hangolták össze. Az e fejezetben megállapított útmutatásokat ezért közbenső fázisként kell tekinteni, amely támogatja a célrendszerre való áttérést.

A 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkével összhangban a tanúsítást/engedélyt öt évente meg kell újítani. A jelen ÁME hatályba lépését követően a tanúsítás/engedély ilyen megújításához vezető felülvizsgálati eljárás részeként a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek képesnek kell lenniük annak bizonyítására, hogy figyelembe vették a jelen ÁME tartalmát, és indokolniuk kell annak összes olyan elemét, amelynek még nem felelnek meg.

Míg a végcél egyértelműen a jelen ÁME-ben leírt célrendszernek való teljes megfelelés, az áttérés szakaszokban is történhet nemzeti vagy nemzetközi, illetve két- vagy többoldalú megállapodások kidolgozása révén. Az ilyen megállapodások, amelyek létrejöhetnek PM-PM, PM-VT vagy VT-VT viszonylatban, mindig tartalmazzák az érintett biztonsági hatóságok által bevitt adatokat.

Amennyiben a meglévő megállapodások tartalmaznak a forgalmi szolgálattal és a forgalomirányítással kapcsolatos követelményeket, a tagállamok a jelen ÁME hatályba lépését követő hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a következő megállapodásokról:

(a)	a tagállamok és egy vagy több vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető közötti nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú, állandó vagy ideiglenes alapon létrejött és a tervbe vett vasúti szolgáltatás nagyon konkrét vagy helyi jellege által szükségessé tett megállapodások,

(b)	a vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők vagy tagállamok közötti olyan két- vagy többoldalú megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek,

(c)

egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország közötti, illetve a tagállamok egy vagy több vasúttársasága vagy pályahálózat-működtetője és valamely harmadik ország legalább egy vasúttársasága vagy pályahálózat-működtetője között létrejött olyan nemzetközi megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek.

A Bizottság értékeli, hogy e megállapodások mennyire egyeztethetők össze az EU joganyaggal, köztük azok megkülönböztetést kizáró rendelkezéseivel, különösen pedig ezzel az ÁME-vel, és megteszi a szükséges intézkedéseket, például felülvizsgálja a jelen ÁME-t az esetleges különleges esetekkel vagy átmeneti intézkedésekkel való kiegészítése érdekében.

Az RIC megállapodásról és a COTIF eszközökről nem küldenek értesítést, mert azok ismertek.

Az ilyen megállapodások megújíthatók, de csak a működő megállapodások révén történő folytatás érdekében, és csak akkor, ha nincs más megfelelő alternatíva. Minden meglévő vagy jövőbeni megállapodás módosítása során figyelembe veszik az EU-jogszabályokat, különös tekintettel a jelen ÁME-re. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen módosításokról vagy új megállapodásokról. Ekkor a fent bemutatott eljárással azonos eljárást alkalmaznak.

7.2.   Végrehajtási iránymutatások

Az N. mellékletben bemutatott, csak tájékoztató és nem kötelező jellegű táblázat útmutatóként szolgál arra vonatkozóan, hogy a tagállam mit azonosíthat a 4. fejezetben említett egyes elemek bevezetésének kiváltó okaként.

A bevezetés három különböző elemből áll:

—	Annak megerősítése, hogy minden meglévő rendszer és eljárás megfelel a jelen ÁME követelményeinek

—	Bármely meglévő rendszer és eljárás módosítása, hogy megfeleljen a jelen ÁME követelményeinek

—	Más alrendszerek bevezetéséből eredő új rendszerek és eljárások — Új/korszerűsített nagysebességű vasútvonalak (INS/ENE) — Új vagy korszerűsített ETCS jelzőberendezések, GSM-R rádió-berendezések, hőnfutásjelzők stb. (CCS) — Új járművek (RST)

7.3.   Különleges esetek

7.3.1.   Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak:

—	a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók.

—

Ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy az érintett tagállamok a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban célként kitűzött 2010-ig („T1” eset), vagy 2020-ig („T2” eset) feleljenek meg a vonatkozó alrendszernek.

7.3.2.   Különleges esetek felsorolása

Ideiglenes konkrét eset (T2), Írország

A jelen ÁME P. mellékletének az Ír Köztársaságban való bevezetése esetében a kizárólag belföldi forgalomban közlekedő járművek felmentést kaphatnak a szabványos 12 jegyű szám viselése alól. Ez az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határforgalomra is vonatkozik.

Ideiglenes konkrét eset (T2), Egyesült Királyság

A jelen ÁME P. mellékletének az Egyesült Királyságban való bevezetése esetében a kizárólag belföldi forgalomban közlekedő személyszállító kocsik és mozdonyok felmentést kaphatnak a szabványos 12 jegyű szám viselése alól. Ez az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határforgalomra is vonatkozik.