6.2.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/21

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. december 20.)

a Belgium által Vallóniára vonatkozóan kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2007) 6643. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles.)

(2008/96/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget objektív kritériumok alapján kell meghatározni (a jelen esetben: a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele) és oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)	Belgium a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a vallóniai régióra vonatkozóan.

(3)

A kérelmezett eltérés tárgya, hogy egyes, Vallóniában található, a földterületet 48 %-nál nagyobb arányban legelőként hasznosító gazdaságokban Belgium engedélyezhesse évente és hektáronként legfeljebb 230 kg, szerves trágyából eredő nitrogén használatát. A szerves trágyából származó nitrogén alkalmazása a legelőkön nem haladná meg az évenkénti és hektáronkénti 230 kg-ot, illetve ezen gazdaságok szántóföldjein nem haladná meg az évenkénti és hektáronkénti 115 kg nitrogént.

(4)	Vallónia tekintetében – a 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban – a nitrátszennyezés szempontjából veszélyeztetettként kijelölt területek e régió területének hozzávetőlegesen 42 %-át, illetve a mezőgazdasági hasznosítású terület 54 %-át jelentik.

(5)	Az eltérés becslések szerint 500 gazdaságra vonatkozna, ami a nitrátszennyezés szempontjából veszélyeztetett területeken lévő összes gazdaság 5,6 %-ának, illetve a hasznos mezőgazdasági földterület 3 %-ának felel meg.

(6)

A 91/676/EGK irányelvet Vallóniában végrehajtó jogszabályokat – „Arrêté du Gouvernement wallon du 15 février 2007 modifiant le Livre II du Code de l’Environnement constituant le Code de l’Eau en ce qui concerne la gestion durable de l’azote en agriculture” – elfogadták, és azok a kérelmezett eltérésre is vonatkoznak.

(7)

A benyújtott vízminőségi adatok azt mutatják, hogy Vallóniában 2005-ben a nitrátszennyezés szempontjából veszélyeztetett területeken az átlagos nitrátkoncentráció a felszíni vizekben 16,7 mg/l volt, és ez a 2001–2005 közötti időszakban a mérési pontok 84 %-a esetében stabil vagy csökkenő tendenciát mutatott. A felszín alatti vizekben a nitrátkoncentráció középértéke 2005-ben 24,8 mg/l volt, és ez a 2001–2005 közötti időszakban a mérési pontok 74 %-a esetében stabil vagy csökkenő tendenciát mutatott.

(8)

A szerves trágyából származó átlagos hektáronkénti nitrogénbevitel 1990 óta 12 %-kal csökkent, és 2004-ben a mezőgazdasági hasznosítású területeken hektáronként 101 kg volt, amelynek 94 %-a szarvasmarhatrágyából, 3 %-a sertéstrágyából és 2 %-a baromfitrágyából származott. A műtrágyák alkalmazása 1990 óta a nitrogén- és a foszfáttrágyák esetében egyaránt csökkent, 19 %-kal, illetve 49 %-kal, és 2004-ben a nitrogén esetében hektáronként 109 kg, a foszfát esetében pedig hektáronként 28 kg volt.

(9)	Az értesítéshez csatolt igazoló okmányok azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt olyan objektív kritériumok alapján, mint a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele.

(10)	A Bizottság megvizsgálta a kérelmet, és úgy véli, hogy egyes szigorú feltételek betartása mellett a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(11)	Ezt a határozatot a vallóniai régióra a 2007–2010 közötti időszakban hatályban lévő második cselekvési program keretében kell alkalmazni.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006. október 19-án kelt levélben Belgium által a vallóniai régióra vonatkozóan kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt szervestrágya-mennyiség meghaladását a Bizottság engedélyezi az ebben a határozatban megállapított feltételekkel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„szarvasmarhatelep”: olyan gazdaság, ahol három haszonállategységnél több állatot tartanak, és ezeknek legalább kétharmada szarvasmarha;

b)	„legelő”: állandó legelő vagy váltólegelő (a váltólegelő általában kevesebb mint négy évig használatos).

3. cikk

Hatály

Ez a határozat egyedi alapon alkalmazandó a szarvasmarhatelepekre a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett.

4. cikk

Éves engedélyezés és kötelezettségvállalás

(1)   Az eltérést alkalmazni kívánó gazdálkodók évente kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságokhoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem benyújtásakor a gazdálkodóknak írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy vállalják az 5. és 6. cikkben előírt feltételek teljesítését.

(3)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az eltérés iránti kérelmeket minden esetben közigazgatási ellenőrzésnek vessék alá. Amennyiben a nemzeti hatóságok által az (1) bekezdésben említett kérelmek tekintetében elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az 5. és a 6. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, a kérelmezőt erről tájékoztatják, és a kérelmet elutasítottnak tekintik.

5. cikk

Szerves trágya és egyéb trágya alkalmazása

(1)   A (2)–(8) bekezdésben előírt feltételek teljesülése mellett a szarvasmarhatelepen felhasznált szerves trágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, évente és hektáronként nem haladhatja meg azt a mennyiséget, ami 230 kg nitrogént tartalmaz.

(2)   A legelőn felhasznált szerves trágya mennyisége évente és hektáronként nem haladhatja meg a 230 kg nitrogént. Az egyéb mezőgazdasági földterületen felhasznált szerves trágya mennyisége évente és hektáronként nem haladhatja meg a 115 kg nitrogént.

(3)   Minden gazdaságban gondoskodni kell trágyázási tervről, amely bemutatja a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, a nitrogén- és foszfáttrágyák tervezett kijuttatását. A tervnek minden naptári évben legkésőbb március 31-re rendelkezésre kell állnia a gazdaságban.

A trágyázási terv a következőket tartalmazza:

a)	az állatállomány nagysága, az istálló- és tárolási rendszer leírása, a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitás;

b)	a gazdaságban keletkező szerves trágya nitrogéntartalmának (az istállóban és a tárolás során elvesző mennyiség levonásával) és foszfortartalmának kiszámítása;

c)	a legelő és az egyes növények vetésfogója és vetésterülete az egyes parcellák vázlatos térképével;

d)	a növények előrelátható nitrogén- és foszforszükséglete;

e)	a gazdaságból elszállított és oda beszállított szerves trágya mennyisége és típusa;

f)	a szerves trágyából származó nitrogén és foszfor felhasználása a parcellákon;

g)	a műtrágyából és egyéb trágyából származó nitrogén és foszfor felhasználása az egyes parcellákon.

A mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett bármely változást követően hét napon belül felül kell vizsgálni a terveket annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal.

(4)   Minden gazdaság trágyázási nyilvántartást készít. Ezt minden naptári évre vonatkozóan be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

(5)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok tudomásul veszik, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem, a trágyázási terv, valamint a trágyázási nyilvántartás ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(6)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok területén legalább négyévente időszakos talajvizsgálatot kell végezni a foszfortartalom ellenőrzése céljából a gazdaság minden egyes, vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén. Minden 5 hektárnyi mezőgazdasági területen legalább egy elemzést kell végezni.

(7)   A talajban lévő nitrátkoncentrációt minden évben meg kell mérni az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok mindegyikénél. Minden gazdaság esetében legalább évi öt mintát kell elemezni.

(8)   Az őszi gyepművelés előtt nem szabad szerves trágyával trágyázni.

6. cikk

Földhasználat

(1)   A szarvasmarhatelepen a szerves trágyával trágyázható földterület legalább 48 %-át legelő kell, hogy borítsa.

(2)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdálkodóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

a)	a váltólegelőket tavasszal kell fölszántani;

b)	a legelő nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez nem alkalmazandó az olyan, hüvelyeseket tartalmazó gyepre, ahol 50 %-nál kevesebb hüvelyes nő.

7. cikk

Egyéb intézkedések

(1)   Ezen eltérés alkalmazása nem érinti az egyéb közösségi környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(2)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdálkodók technikai segítségnyújtásban részesülnek egy tanácsadó szolgálat közreműködésével, amely biztosítja a talajelemzés eredményeinek, a trágyázási terveknek és a trágyázási nyilvántartásoknak az értékelését. Az értékelés eredményeit elküldik az 5. és 6. cikkben rögzített feltételeknek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságoknak.

8. cikk

Felügyelet

(1)   Az illetékes hatóság évente elkészíti és aktualizálja minden mezőgazdasági övezet vonatkozásában az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok, az érintett állatállomány és földterület százalékos arányát feltüntető térképeket. Ezeket a térképeket minden évben, első alkalommal 2007 végéig be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(2)   Felügyeleti hálózatot kell kialakítani és fenntartani a felszíni vizek és a felszínhez közeli talajvíz mintavétele és vizsgálata, ezáltal az eltérés által a vízminőségre gyakorolt hatás felmérése céljából.

(3)   Felmérések és tápanyag-vizsgálatok útján adatokat kell biztosítani a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezeket az adatokat fel lehet használni modellalapú számításokhoz, amelyek célja az évente és hektáronként 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénnel kezelt földterületek nitrátkimosódásának és foszforveszteségének felmérése.

(4)   Mintavételi pontokat kell kijelölni, hogy adatokat gyűjtsenek a talajvíz nitrogénkoncentrációjáról és az ennek megfelelő, a gyökérzónán keresztül a felszín alatti vízbe szivárgó nitrogénről, valamint a felszíni és felszín alatti csurgalékvízzel eltávozó nitrogénről, az eltérés alkalmazásának területén és azon kívül is.

9. cikk

Jelentéstétel

(1)   Az illetékes hatóság minden évben benyújtja a megfigyelési adatokat a Bizottsághoz, rövid jelentéssel a vízminőség alakulásáról, a talajban maradt nitrát őszi méréséről az eltérést alkalmazó gazdaságokban és az értékelés gyakorlatáról. A jelentés kitér arra, hogy az eltérés feltételeinek teljesítését hogyan értékelik a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzésekkel, és beszámol az adminisztrációs és helyszíni ellenőrzések alapján a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokról. Az első jelentést 2008. júniusig, majd ezt követően minden év júniusáig kell elküldeni.

(2)   Az így kapott eredményeket a Bizottság figyelembe veszi egy esetleges újabb eltérési kérelem elbírálásakor.

10. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot a vallóniai régióra vonatkozó második cselekvési program (2007–2010) keretében kell alkalmazni, „Arrêté du Gouvernement wallon du 15 février 2007 modifiant le Livre II du Code de l’Environnement constituant le Code de l’Eau en ce qui concerne la gestion durable de l’azote en agriculture”. A határozat 2010. december 31-én hatályát veszti.

11. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

---

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

---