a)

Az I.3. „Eszközök és reagensek” pont az alábbiakkal egészül ki:

b)

Az I.6. „A laboratóriumi vizsgálati minta előkezelése” pont helyébe az alábbi lép:

„Ha valamely anyagot a (textiltermékek elnevezéséről szóló, 1996. december 16-i 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke (3) bekezdésében leírt) százalékos számításokhoz nem szabad figyelembe venni, azt először el kell távolítani egy olyan módszerrel, amely egyik szálkomponensre sincs hatással.

Ennek érdekében a vízzel és petroléterrel eltávolítható nem szálas anyagok kivonása úgy történik, hogy a légszáraz mintát Soxhlet extrahálókészülékben egy órán keresztül petroléteres kivonásnak vetjük alá, óránként legalább 6 ciklus sebességgel. A petrolétert engedjük elpárologni a mintából, majd közvetlen kezeléssel extrahálunk, ami abból áll, hogy a mintát szobahőmérsékleten egy órán keresztül vízben áztatjuk, majd ezt követően az áztatást egy további órán keresztül megismételjük 65 ± 5 °C hőmérsékletű vízben, a folyadékot időnként felkeverve. A folyadék és a minta aránya 100:1 legyen. A felesleges vizet kipréseléssel, leszívatással vagy centrifugálással távolítsuk el a mintából, majd hagyjuk, hogy levegőn megszáradjon.

Elasztolefint, vagy elasztolefint és más szálas anyagot (gyapjú, állati szőr, selyem, pamut, len, valódi kender, juta, manilakender, alfa, kókuszrost, seprűzanót, hócsalán, szizál, cupro, modálszál, fehérje, viszkóz, akril, poliamid vagy nejlon, poliészter és elaszto-multiészter) tartalmazó textilszálkeverékek esetében az imént ismertetett eljárást kissé módosítani kell, azaz a petrolétert acetonnal kell felváltani.

Az elasztolefint és acetátot tartalmazó textilszálkeverékek esetében az alábbi eljárást kell előkezelésként alkalmazni. Extraháljuk a mintát 80 °C-on 10 percig 25 g/l 50 %-os foszforsavat és 50 g/l karbamidot tartalmazó oldattal. A folyadék és a minta aránya 100:1 legyen. A mintát mossuk ki vízben, majd távolítsuk el a vizet és mossuk le 0,1 %-os nátrium-bikarbonát oldattal, majd végezetül gondosan mossuk le vízzel.

Ha a nem szálas anyag petroléterrel és vízzel nem vonható ki, a fentebb leírt vizes eljárást célszerű olyan megfelelő módszerrel helyettesíteni, amely a szál összetevőit nem változtatja meg számottevő mértékben. Némely fehérítetlen, természetes növényi rostot tartalmazó szál esetében (például juta vagy kókuszrost) megjegyzendő, hogy a petroléterrel és vízzel végzett normál előkezelés nem távolítja el az összes nem szálas anyagot; ennek ellenére nem alkalmazunk további előkezelést, hacsak a minta nem tartalmaz vízben és petroléterben egyaránt oldhatatlan appretálószereket.

Az elemzésről készült jelentésnek részletesen ki kell térnie az alkalmazott előkezelési módszerekre.”

a)

A „Különleges módszerek – Összefoglaló táblázat” című táblázat helyébe a következő lép:

„2.   KÜLÖNLEGES MÓDSZEREK – ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

b)

Az 1. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

c)

A 2. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

d)

A 3. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

e)

A 3. módszerről szóló rész 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.   AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke pamut esetében 1,02, elasztolefin esetében pedig 1,00.”

f)

A 4. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

g)

Az 5. módszerről szóló rész 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:

h)

A 6. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

i)

A 7. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

j)

A 8. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

k)

A 10. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

l)

A 11. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

m)

A 14. módszerről szóló rész a következőképpen módosul: