a)

„célfaj”: vadon élő és tenyésztett gímszarvas (Cervus elaphus) és/vagy vadon élő fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus);

b)

„célzott tagállamok”: a statisztikailag szükséges mintanagyságok eléréséhez kellő célfajállománnyal rendelkező tagállamok; ezek eltérőek célfajonként, illetve attól függően, hogy tenyésztett vagy vadon élő fajokról van-e szó (a felsorolásukat lásd a II. melléklet 1. és 2. táblázatában);

c)

„klinikai/beteg szarvasfélék”: abnormális viselkedési tüneteket és/vagy a mozgásszervi rendszer zavarait mutató és/vagy általában rossz egészségi állapotban lévő szarvasfélék;

d)

„közutakon sérülést szenvedett vagy megölt szarvasfélék”: olyan, járművek által megsérült szarvasfélék, amelyek esetében az ante mortem állapot nem állapítható meg;

e)

„elhullott/selejtezett szarvasfélék”: a gazdaságon vagy vadon talált, elhullott szarvasfélék és egészségügyi/életkorbeli okokból selejtezett tenyésztett szarvasfélék;

f)

„egészséges, vágott szarvasfélék”: a vágóhídon vagy a gazdaságon levágott, egészséges, tenyésztett szarvasfélék;

g)

„egészséges, lelőtt szarvasfélék”: a vadászidény során lelőtt, egészséges vadon élő szarvasfélék;

h)

„célcsoportok”: a c)–g) pontban meghatározott szarvasfélék.

a)

A célzott tagállamok az 1. táblázatnak megfelelően mintát vesznek a krónikus sorvadásos betegség (a továbbiakban: CWD) vizsgálatához vadon élő gímszarvas- élő fehérfarkú szarvaspopulációjuk vonatkozásában, és a 2. táblázatnak megfelelően tenyésztett szarvaspopulációjuk vonatkozásában.

Ilyen minták a célzott tagállamok valamennyi célcsoportjából vehetők.

b)

A célzott tagállamok illetékes hatóságainak a célfajok mintavételezésekor az alábbi kritériumokat kell figyelembe venniük:

c)

A célzott tagállamok illetékes hatóságainak a célfajok mintavételezésekor az alábbi potenciális kockázati tényezőket kell figyelembe venniük azok megléte esetén:

d)

A célzott tagállam illetékes hatósága véletlenszerű mintavétellel választja ki a mintavételezésre szánt célfajokat.

1.

Egy emberi fogyasztás céljából forgalomba hozatalra szánt szarvasféle CWD-vizsgálat céljából történő kiválasztása esetén a tagállamok biztosítják a tetem nyomon követhetőségét, továbbá hogy az ne kerüljön kereskedelmi értékesítésre mindaddig, amíg a gyorsteszt negatív eredményt nem szolgáltat.

2.

Amennyire lehetséges, és amikor az 1. pont alkalmazandó, a vadászt, a vadállomány tartóját vagy az állattartót, amennyiben ismert, értesítik a mintáknak a CWD-vizsgálatra történő benyújtásakor, és engedélyezett eszközök használatával a lehető leghamarabb közlik velük a gyorsteszt pozitív eredményét.

3.

A tagállamok fenntartják az anyagminta megőrzésének a jogát későbbi diagnosztikai vagy kutatási célokra, amíg a CWD gyorstesztje negatív eredményt nem szolgáltat.

4.

A későbbi diagnosztikai vagy kutatási célokra megőrzendő anyagminta kivételével, amennyire lehetséges, a gyorsteszt alapján fertőzöttnek bizonyult szarvasféle valamennyi testrészét, ideértve annak bőrét is, az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy e) pontja alapján közvetlenül ártalmatlanítani kell (1).

a)

A vizsgálatra benyújtott szarvasféleminták célcsoportonkénti száma az alábbi kritériumok szerint:

b)

A gyorstesztek és megerősítő vizsgálatok és szükség szerint a megkülönböztető vizsgálatok eredményei (fertőzéses és fertőzésmentes esetek száma), a mintavételezett szövet és az alkalmazott gyorstesztek és megerősítő technika.

c)

A TSE-pozitív fertőzéses esetek földrajzi elhelyezkedése, ideértve a származás szerinti országot is, amennyiben az nem egyezik meg a jelentést készítő országgal.

d)

Minden egyes, TSE-pozitívnak talált szarvasféle genotípusa és faja.