23.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/35

(1)

A mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedések finanszírozását az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a Közösség biztosítja az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételek mellett. A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések vonatkozásában az 1883/78/EGK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség által finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek éves beszámolói alapján határozzák meg. A rendeletben meghatározták az említett éves beszámolókra vonatkozó szabályokat és feltételeket is. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege helyébe lépő Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az 1290/2005/EK rendelet általi létrehozását követően indokolt előírni a megfelelő részletes alkalmazási szabályokat.

(2)

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések csak akkor finanszírozhatók az 1290/2005/EK rendelet 10. cikke alapján, ha a kapcsolódó kiadásokat a tagállamok által kijelölt kifizető ügynökségek folyósították. Az intervenciós intézkedések ügyvitelével és ellenőrzésével kapcsolatos, a támogatások kifizetésén kívüli feladatok végrehajtása azonban átruházható, a szóban forgó rendelet 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésével összhangban. Ezeknek a feladatoknak több kifizető ügynökség közreműködésével is végrehajthatónak kell lenniük. Ezenkívül indokolt előírni, hogy egyes közraktározási intézkedések ügyvitelével – a kifizető ügynökség felelősségére – közjogi vagy magánjogi harmadik személyeket lehessen megbízni. Következésképp részletezni kell a kifizető ügynökségek e területen vállalt felelősségi körét, pontosítani kell kötelezettségeiket, továbbá meg kell határozni, hogy bizonyos közraktározási intézkedések végrehajtását milyen feltételek mellett és milyen szabályok alapján lehet közjogi vagy magánjogi harmadik személyekre bízni. Ez utóbbi esetben azt is indokolt előírni, hogy az érintett jogi személyek szerződés keretében, az e rendeletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján járjanak el.

(3)

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kiadások eltérő jellegűek lehetnek. Következésképp a műveletek kategóriái szerint pontosítani kell, hogy mely kiadások finanszírozhatók közösségi forrásokból, és különösen azt, hogy ezek a kiadások milyen feltételek mellett fedezhetők, rögzítve támogathatóságuk feltételeit és kiszámításuk módját. Ennek keretében indokolt pontosítani többek között azt, hogy ezeket a kiadásokat mely esetekben kell a kifizető ügynökségek által ténylegesen megállapított információk alapján, illetve a Bizottság által meghatározott átalányösszegek alapján figyelembe venni.

(4)

Annak érdekében, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti valutájukban és euróban is összehangolt feltételek mellett konszolidálhassák kiadásaikat és költségeiket, elő kell írni, hogy elszámolásaikban milyen feltételek szerint tüntessék fel a közraktározáshoz kapcsolódó műveleteket, valamint hogy milyen átváltási árfolyamot alkalmazzanak.

(5)

A közraktározáshoz kapcsolódó közösségi finanszírozás meghatározása érdekében, tekintettel az érintett intézkedések nagyon eltérő jellegére és az egységes meghatározó ügyleti tények hiányára, a kifizető ügynökségek által elszámolt költségek és kiadások összegén alapuló, egységes meghatározó ügyleti tényt indokolt megállapítani, a kifizető ügynökségek által készített és vezetett azon elszámolások alapján, amelyekben terhelésként, illetve jóváírásként szerepelnek a kifizető ügynökségek által megállapított kiadások és bevételek.

(6)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2006. június 21-i 883/2006/EK rendelet (3) 6. cikkének megfelelően, a közraktározás kiadásainak megtérítése érdekében a kifizető ügynökségek a kiadásigazoló nyilatkozataikon kötelesek megjelölni az intervenciós műveletek tárgyhónapját megelőző hónap során általuk elkönyvelt értékeket és összegeket. Az eljárás megfelelő lebonyolításának lehetővé tétele érdekében meg kell határozni, hogy milyen feltételek szerint közöljék a Bizottsággal a költségek és kiadások kiszámításához szükséges adatokat.

(7)

Az intervenciós készletnyilvántartásnak lehetővé kell tennie a közösségi finanszírozás összegének meghatározását és az intervenciós rendszerben tárolt termékkészletek helyzetének megismerését is. Ennek érdekében indokolt előírni, hogy a kifizető ügynökségek vezessenek külön készletnyilvántartást és pénzügyi elszámolásokat, amelyek tartalmazzák a készletek nyomon követéséhez, valamint az intervenciós közraktározási intézkedésekből következő kiadások és bevételek finanszírozásának kezeléséhez szükséges adatokat.

(8)

A mennyiségekre, értékekre és bizonyos átlagokra vonatkozó adatokat a kifizető ügynökségeknek kötelező könyvelniük. Bizonyos műveleteket vagy kiadásokat azonban bizonyos körülmények miatt nem kell figyelembe venni, vagy sajátos szabályok alapján kell számításba venni. Az eltérő kezelésmód elkerülése és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ezek az esetek és körülmények, valamint a könyvelésükre vonatkozó részletes szabályok pontosításra szorulnak.

(9)

Az intervenciós közraktározási intézkedésekhez tartozó különböző kiadási és bevételi tételek könyvelésének tárgyidőpontja a műveletek jellegétől függ és a vonatkozó ágazati jogszabályok keretében határozható meg. Ebben az összefüggésben indokolt olyan általános szabályról rendelkezni, amely előírja, hogy ezeket a tételeket az intervenciós intézkedéssel összefüggő fizikai művelet végrehajtásának időpontjában könyveljék.

(10)

A rájuk háruló általános felelősség alapján a kifizető ügynökségeknek rendszeresen és meghatározott időközönként ellenőrizniük kell az intervenciós rendszerben tárolt termékkészleteket. Annak biztosítása érdekében, hogy ennek a kötelezettségnek valamennyi kifizető ügynökség egységesen eleget tegyen, rendelkezni kell arról, hogy az ellenőrzéseket és a leltározást milyen időközönként és milyen általános elvek alapján kell végezni.

(11)

Az intervenciós közraktározással kapcsolatos műveletek értékelése a műveletek jellegétől is függ, és a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok keretében határozható meg. Ezért indokolt általános szabályként megállapítani, hogy a felvásárlások és az eladások értéke azonos a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetések, illetőleg bevételek összegével, és emellett meghatározni azokat az egyedi szabályokat vagy különleges eseteket, amelyekre tekintettel kell lenni.

(12)

Indokolt megállapítani az intervenciós közraktározási intézkedések keretében tájékoztatásul kért dokumentumok formáját és tartalmát, valamint az érintett dokumentumok tagállami továbbításának vagy megőrzésének feltételeit és részletes szabályait. A közös agrárpolitika finanszírozásának egyéb érintett területein megállapított szabályokkal való összhang érdekében az e rendeletben előírt tájékoztatásoknak és információcseréknek a(z) 883/2006/EK rendelet 18. cikkének megfelelően kell történniük.

(13)

Az e rendelet keretében hozott intézkedések a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségei kiszámításának módszeréről és az ehhez alkalmazandó kamatról szóló, 1988. február 12-i 411/88/EGK bizottsági rendeletben (4), a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározásához kapcsolódó árukezelési műveletek finanszírozására szolgáló átalányösszegek meghatározásáról szóló, 1989. június 12-i 1643/89/EGK bizottsági rendeletben (5), az EMOGA Garanciarészlege által finanszírozandó, a 822/87/EGK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadások meghatározása során figyelembe veendő tényezőkről szóló, 1989. szeptember 8-i 2734/89/EGK bizottsági rendeletben (6), az intervenciós raktározás formájában megvalósított intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó éves beszámolókban figyelembe veendő tényezők megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3492/90/EGK tanácsi rendeletben (7), a mezőgazdasági termékek intervenciós ügynökségek által történő felvásárlását, raktározását és értékesítését magukban foglaló intervenciós intézkedésekre vonatkozó számviteli szabályokról szóló, 1990. december 12-i 3597/90/EGK bizottsági rendeletben (8), a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározása során bekövetkező mennyiségi veszteségekkel kapcsolatos tűréshatár meghatározásáról és rögzítéséről szóló, 1991. január 22-i 147/91/EGK bizottsági rendeletben (9), valamint a mezőgazdasági termékek intervenciós készleteinek felmérésére és monitoringjára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1996. november 8-i 2148/96/EK bizottsági rendeletben (10) foglalt rendelkezések helyébe lépnek.

(14)

Ezért a 411/88/EGK, az 1643/89/EGK, a 2734/89/EGK, a 3492/90/EGK, a 3597/90/EGK, a 147/91/EGK és a 2148/96/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapok bizottságának véleményével,

a)

bizonyos közraktározási intézkedések ügyvitelét az intervenciós mezőgazdasági termékek raktározását biztosító természetes vagy jogi személyekre (a továbbiakban: „raktározók”) bízhatják. Ebben az esetben ezt a tevékenységet raktározási szerződések keretében kell végezni a II. mellékletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján,

b)

természetes vagy jogi személyeket bízhatnak meg az ágazati jogszabályokban előírt bizonyos konkrét feladatok elvégzésével.

a)

az intervenciós közraktározási intézkedés tárgyát képező valamennyi termék esetében készletnyilvántartást és pénzügyi elszámolást vezetni, az adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig (a továbbiakban „számviteli évnek” nevezett időszakban) teljesített műveletek alapján;

b)

naprakész jegyzéket vezetni azokról a raktározókról, akikkel a közraktározás keretében szerződést kötöttek. Ez a jegyzék olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik minden raktározási helyszínnek, raktározási kapacitásnak, valamint a raktárcsarnokok, hűtőházak vagy silók számának, illetve azok tervrajzának és alaprajzának a pontos azonosítását;

c)

a Bizottság rendelkezésére bocsátani a közraktározáshoz használt szerződésmintákat, a termékek átvételére, tárolására és a raktározók tárolóhelyiségeiből való kiléptetésére megállapított szabályokat, valamint a raktározók felelősségére vonatkozó szabályokat;

d)

a készletekről olyan központi számítógépes készletnyilvántartást vezetni, amely tartalmaz minden raktározási helyszínt, minden terméket, a különböző termékek minden mennyiségi és minőségi adatát és mindegyik termék esetében a tömeget (adott esetben a nettó vagy bruttó tömeget) vagy a térfogatot;

e)

az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó valamennyi műveletet a közösségi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően elvégezni, a felvásárlók, az egy adott művelet keretében fellépő többi kifizető ügynökség, vagy az ilyen jogcímen felhatalmazott személyek saját hatáskörének sérelme nélkül;

f)

az intervenciós termékek raktározási helyszínén az egész év során ellenőrzéseket végezni. Ezeket az ellenőrzéseket meghatározatlan időközönként, előzetes értesítés nélkül kell elvégezni. Szabad azonban – szigorúan a szükséges legrövidebb idő meghagyásával – előzetes értesítést adni, amennyiben ezáltal nem sérül az ellenőrzés célja. A szóban forgó előzetes értesítési idő, kellően indokolt esetektől eltekintve, nem haladhatja meg a 24 órát;

g)

éves leltárat készíteni a 8. cikkben megállapított feltételek mellett.

a)

a közösségi intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzése. Legalább évente egyszer gondoskodnak a raktározott termékek minőségének ellenőrzéséről;

b)

az intervenciós készletek hiánytalansága.

a)

azokról az esetekről, amelyekben a termék raktározási idejének meghosszabbítása a termék minőségének romlását idézheti elő;

b)

a termékben természeti katasztrófa folytán bekövetkezett mennyiségcsökkenésről vagy minőségromlásról.

a)

az a) pontban említett helyzetek fennállása esetén az 1784/2003/EK tanácsi rendelet (12) 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően, vagy adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek megfelelő cikkében foglalt eljárással összhangban;

b)

a b) pontban említett helyzetek fennállása esetén az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

a)

a Bizottság kérésére eljuttatják a 7. bekezdésben említett dokumentumokat és információkat, valamint az intervenciós intézkedések alkalmazására és végrehajtására elfogadott kiegészítő nemzeti közigazgatási rendelkezéseket.

b)

a(z) 883/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időközönként eljuttatják a közraktározásra vonatkozó információkat az e rendelet III. mellékletben szereplő minták alapján.

a)

a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke pénzügyi költségeit, a IV. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

b)

az V. mellékletben említett, a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy bármilyen más átengedéséhez (a termékek közraktározás céljából történő betárolásához, tárolásához és kitárolásához) kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadásokat, a VI. mellékletben meghatározott módszerek alapján kiszámított, a Közösségben egységes átalányösszegek alapján;

c)

a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy bármely más átruházásához nem feltétlenül kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadásokat, az e termékekre vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok keretében, a Bizottság által megállapított rendelkezések szerinti átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek, illetve a VII. melléklet alapján;

d)

a raktározott termékek értékcsökkenését, a VIII. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

e)

a termékek könyv szerinti értéke és eladási ára közötti, vagy más tényezőkkel magyarázható különbségeket (nyereségeket és veszteségeket).

a)

a fizikai művelet segítségével vagy anélkül történő betároláskor és kitároláskor megállapított termékmennyiségeket;

b)

a 3730/87/EGK tanácsi rendeletben (14) meghatározott leginkább rászoruló személyek javára biztosított ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált mennyiségeket, amelyeket a 3149/92/EGK bizottsági rendelet (15) 5. cikkének rendelkezései alapján vettek számviteli nyilvántartásba, megkülönböztetve a más tagállamoknak átadott mennyiségeket;

c)

a mintavételezés tárgyát képező mennyiségeket, megkülönböztetve a felvásárlók által vett mintákat;

d)

azokat a mennyiségeket, amelyek – miután szemrevételezték őket az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával – már nem újracsomagolhatók, így közvetlen értékesítés tárgyát képezik;

e)

az azonosítható vagy azonosíthatatlan okból hiányzó mennyiségeket, a hivatalos tűréshatároknak megfelelőeket is beleértve;

f)

azokat a mennyiségeket, amelyeknek romlott a minősége;

g)

a többletmennyiségeket;

h)

a tűréshatárokat meghaladó hiányzó mennyiségeket;

i)

azokat a betárolt mennyiségeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelenek meg a megkövetelt feltételeknek, és amelyeknek az átvételét ebből kifolyólag elutasították;

j)

az egyes hónapok vagy a számviteli év végén készleten lévő, és a következő hónapra vagy a következő számviteli évre átvitt nettó mennyiségeket.

a)

az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek értékét, külön-külön feltüntetve a felvásárolt mennyiségek és az eladott mennyiségek értékét;

b)

az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált vagy elkönyvelt mennyiségek könyv szerinti értékét;

c)

a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségeket;

d)

a 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett fizikai műveletekkel kapcsolatban felmerülő kiadásokat;

e)

a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett értékcsökkenések miatt felmerülő összegeket;

f)

a 11. cikk (2) bekezdésében említetteken kívüli eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy behajtott összegeket;

g)

az éves leltár nyomán vagy a termékeknek az intervenciós készletekbe való átvételét követő ellenőrzések nyomán történt közvetlen értékesítéséből származó összeget;

h)

a termékek kitárolásából származó veszteségeket vagy nyereségeket, figyelembe véve az e bekezdés e) pontjában említett értékcsökkenéseket;

i)

az egyéb terheléseket vagy jóváírásokat, többek között azokat, amelyek az e cikk (1) bekezdésének c)–g) pontjában említett mennyiségekhez kapcsolódnak;

j)

az átlagos könyv szerinti értéket, tonnában, illetőleg hektoliterben kifejezve.

a)

a hiányt vagy minőségromlást mutató mennyiségekhez kapcsolódó kitárolási költégeket – a X. és XII. mellékletben említett szabályoknak megfelelően – csak a ténylegesen eladott és kitárolt mennyiségek esetében kell lekönyvelni;

b)

a tagállamok közötti átadáskor hiányzónak tekintett mennyiségek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket a rendeltetési tagállamban betároltak, így nem vonatkoznak rájuk a betárolási átalányköltségek;

c)

szállításkor vagy átadáskor az e célra átalányban rögzített betárolási és kitárolási költségeket csak akkor kell könyvelni, ha ezek a költségek a közösségi szabályozás értelmében nem minősülnek a szállítási költségek szerves részének;

d)

amennyiben a közösségi szabályok másképpen nem rendelkeznek, a romlott minőségű termékek értékesítéséből származó összegeket és az ennek keretében esetlegesen befolyt egyéb összegeket nem kell az EMGA nyilvántartásában elkönyvelni;

e)

az esetlegesen megállapítható többletmennyiségeket negatív összegek formájában kell a készletállomány és a készletmozgások alatt hiányzó mennyiségekhez könyvelni. Ezeket a mennyiségeket a tűréshatárt meghaladó mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni;

f)

a nem a felvásárlók által vett minták értékét a XII. melléklet 2.a) pontjával összhangban kell könyvelni.

a)

fehér és nyers cukornál a raktározási szerződés hatálybalépésének az 1262/2001/EK bizottsági rendelet (16) 9. cikke (2) bekezdése szerinti időpontja, a készletek átadását megelőzően az ajánlattevő és a kifizető ügynökség között korábban létrejött raktározási szerződés alapján átvett mennyiségek esetében;

b)

a bevételezés napja, az 5. cikk (2) bekezdése f) és g) pontjában említett, beszedett vagy behajtott mennyiségek esetében;

c)

a fizikai műveletekkel összefüggő költségek tényleges kifizetésének időpontja, amennyiben ezeket a költségeket nem fedezik átalányösszegek.

a)

a termékek kifizető ügynökség általi átvételének időpontja, az érintett termék piacának közös szervezéséről szóló rendelettel összhangban, a raktározási helyszín megváltozása nélkül közraktározásra kerülő mennyiségek esetében;

b)

a ténymegállapítás időpontja a hiányzó vagy minőségromlással érintett mennyiségek és a többletmennyiségek esetében;

c)

a termékek tényleges kitárolásának időpontja, a raktáron maradó olyan termékek közvetlen értékesítése esetében, amelyeket már nem lehet újra becsomagolni az éves leltár keretében vagy az intervenciós átvétel utáni ellenőrzéskor végzett szemrevételezést követően;

d)

a számviteli év vége, a tűréshatárt meghaladó esetleges veszteségek esetében.

a)

a IX. melléklet ír elő a lepárlással előállított termékekre (vegyes alkoholra),

b)

a X. melléklet ír elő a hiányzó mennyiségekre,

c)

a XII. melléklet ír elő a romlott minőségű vagy megsemmisített termékekre,

d)

a XIII. melléklet ír elő az olyan betárolt termékekre, amelyeknek az átvételét elutasították.

a)

az Európai Központi Bank által a 2007-es számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni az alábbiak nemzeti valutára történő átváltásánál:

b)

az Európai Központi Bank által a 2006. október 1-jével kezdődő 2007-es számviteli év egyes negyedéveinek első napja előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni az alábbiak nemzeti valutára történő átváltásánál:

c)

az Európai Központi Bank által a 2008-as számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni a 2007-es számviteli évről a 2008-as számviteli évre átvivendő nettó mennyiségek értékének euróra történő átváltásánál, a 2007-es számviteli év végén érvényes második értékcsökkenés levonásával.