32003R1992

A Tanács 1992/2003/EK rendelete

(2003. október 27.)

a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendeletnek az Európai Közösségnek a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyvhöz való csatlakozása hatálybalépéséhez szükséges módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel:

(1) A Szerződés 308. cikkén alapuló 40/94/EK rendelet [4] (a továbbiakban: a közösségi védjegyről szóló rendelet) célja egy olyan piac létrehozása, amely megfelelően működik, és a nemzeti piacokéhoz hasonló feltételeket kínál. Annak érdekében, hogy ilyen piac jöjjön létre, és egyre inkább egységes piaccá váljon, az említett rendelet létrehozta a közösségi védjegyrendszert, amelynek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében az Európai Közösség területének egészére kiterjedő hatályú, egységes oltalmat élvező közösségi védjegyet szerezhetnek.

(2) A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv létrehozására összehívott diplomáciai értekezlet 1989. június 27-én, Madridban elfogadta a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a Madridi Jegyzőkönyv).

(3) A Madridi Jegyzőkönyvet azért hozták létre, hogy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1891. április 14-ei — módosított — Madridi Megállapodás (a továbbiakban: a Madridi Megállapodás) [5] alapján működő nemzetközi védjegylajstromozási rendszer néhány új jellemzővel egészüljön ki.

(4) A Madridi Megállapodással összevetve a Madridi Jegyzőkönyv által a 14. cikkben bevezetett egyik fő újítás lehetővé teszi, hogy az olyan kormányközi szervezetek, amelyek regionális hivatallal rendelkeznek a védjegyeknek az adott szervezet területére kiterjedő hatályú lajstromozása céljaira, a Madridi Jegyzőkönyv részeseivé váljanak.

(5) A Madridi Jegyzőkönyv 1995. december 1-jén lépett hatályba, és 1996. április 1-jén kezdte meg működését; a közösségi védjegyrendszer szintén ez utóbbi időpontban kezdte meg működését.

(6) A közösségi védjegyrendszer és a Madridi Jegyzőkönyvvel létrehozott nemzetközi lajstromozási rendszer kiegészítik egymást. Ennélfogva annak érdekében, hogy a vállalkozások élvezhessék a közösségi védjegyek nyújtotta előnyöket a Madridi Jegyzőkönyv segítségével és viszont, lehetővé kell tenni a közösségi védjegybejelentőknek és a közösségi védjegyjogosultaknak, hogy nemzetközi oltalmat szerezhessenek védjegyeikre a Madridi Jegyzőkönyv alapján benyújtott nemzetközi bejelentés révén, ugyanakkor lehetővé kell tenni azt is, hogy a Madridi Jegyzőkönyv alapján -- nemzetközi úton -- lajstromozott védjegyek jogosultjai a közösségi védjegyrendszerben védjegyeikre oltalmat igényelhessenek.

(7) A közösségi védjegyrendszer és a Madridi Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozási rendszer közötti kapcsolat megteremtése előmozdítja továbbá a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, kiküszöböli a verseny torzulását, költséghatékony, valamint fokozza a belső piac integrációját és annak működését. A Közösség csatlakozása a Madridi Jegyzőkönyvhöz tehát a közösségi védjegyrendszer egyre vonzóbbá válásához szükséges.

(8) Az említett okok miatt a Tanács a Bizottság javaslata [6] alapján eljárva jóváhagyta a Madridi Jegyzőkönyvet, és felhatalmazta a Tanács elnökét, hogy helyezze letétbe a csatlakozási okiratot a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) főigazgatójánál azzal a nappal, amelyen a Tanács elfogadja az Európai Közösségnek a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozása hatálybalépéséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket e rendelet tartalmazza.

(9) Ezeket az intézkedéseket a közösségi védjegyről szóló rendeletben kell elhelyezni "A védjegyek nemzetközi lajstromozása" címet viselő új címmel történő kiegészítése útján. Ezért e javaslat jogalapja megegyezik a közösségi védjegyről szóló rendelet jogalapjával, azaz a Szerződés 308. cikkével.

(10) Szükséges továbbá megállapítani a nemzetközi bejelentéseknek a WIPO Nemzetközi Irodájához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: a Hivatal) útján történő benyújtására vonatkozó szabályokat.

(11) Ha a közösségi védjegybejelentésre alapított nemzetközi bejelentést nem a Madridi Jegyzőkönyv által a nemzetközi bejelentés benyújtására előírt nyelven nyújtják be, a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket az árujegyzéknek a bejelentő által megjelölt nyelvre történő lefordítására annak érdekében, hogy biztosítható legyen a bejelentésnek az elsőbbség megtartásával történő továbbítása a Nemzetközi Irodához.

(12) Sem a Madridi Jegyzőkönyv, sem pedig a Madridi Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat nem tartalmaz rendelkezéseket abban a kérdésben, hogy a Hivatal milyen nyelvi előírásokat kövessen a nemzetközi bejelentés vagy a nemzetközi lajstromozás intézése során.

(13) Végül, az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos szabályoknak és eljárásoknak elvben meg kell egyezniük azokkal a szabályokkal és eljárásokkal, amelyek a közösségi védjegybejelentésekre és a védjegyek közösségi oltalmára vonatkoznak. Ennek az elvnek megfelelően az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozást a feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálatnak és a közösségi védjegylajstromban, valamint az olyan tagállamok védjegylajstromaiban történő kutatásnak kell alávetni, amelyek közölték a Hivatallal az ilyen kutatás végzésére irányuló döntésüket, és azokkal szemben ugyanúgy felszólalásnak van helye, mint a meghirdetett közösségi védjegyekkel szemben. Hasonlóan, az Európai Közösségre kiterjedő nemzetközi védjegy használatára és törlésére ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a közösségi védjegyére. Továbbá, az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás átalakítható nemzeti védjegybejelentéssé vagy a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállamokat megjelölő bejelentéssé, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, az Európai Közösségre kiterjedő oltalmat elutasítják, vagy az megszűnik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 40/94/EK rendelet szövege a következőképpen módosul:

1. A 8. cikk (2) bekezdésének a) albekezdése a következő alponttal egészül ki:

"iv. nemzetközi megállapodás alapján a Közösségre kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;"

2. A 134. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az egyéb bevételi források sérelme nélkül a bevételek fedezetéül a díjrendelet alapján fizetendő díjak teljes összege, a Madridi Jegyzőkönyv alapján az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozások után fizetendő -- a 140. cikkben említett -- díjak teljes összege, a Madridi Jegyzőkönyv szerződő felei részére teljesített egyéb kifizetések, valamint az Európai Közösségek költségvetése Bizottságra vonatkozó fejezetének külön címében szereplő, szükséges mértékű támogatás szolgálnak."

3. A szöveg a XII. cím után a következő címmel egészül ki:

"XIII. CÍM

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSA

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

140. cikk

A rendelkezések alkalmazása

Ha e cím eltérően nem rendelkezik, e rendeletet és a 158. cikk alapján e rendelet végrehajtására elfogadott rendeletet kell alkalmazni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Madridi Jegyzőkönyv) alapján benyújtott, közösségi védjegybejelentésre vagy közösségi védjegyre alapított nemzetközi bejelentésekre (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés), valamint a védjegy Európai Közösségre kiterjedő oltalmának a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) által vezetett nemzetközi lajstromba (a továbbiakban: nemzetközi lajstrom) történő bejegyzésére.

2. FEJEZET

NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS ÉS KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY ALAPJÁN

141. cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtása

(1) A Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke szerinti -- közösségi védjegybejelentésre vagy közösségi védjegyre alapított -- nemzetközi bejelentést a Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Ha a nemzetközi bejelentést a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozását megelőzően nyújtják be, a bejelentőnek utalnia kell arra, hogy a nemzetközi lajstromozást a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy alapján kéri-e. Ha a nemzetközi lajstromozást a közösségi védjegy lajstromozásától függően kérik, a nemzetközi bejelentés Hivatalhoz való beérkezése napjának a közösségi védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.

142. cikk

A nemzetközi bejelentés alaki és tartalmi kellékei

(1) A nemzetközi bejelentést az Európai Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani a Hivatal által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon. A bejelentőnek a nemzetközi bejelentés benyújtásakor tett eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal a kapcsolatot a formanyomtatvány szerinti bejelentésben használt nyelven tartja a bejelentővel.

(2) Ha a nemzetközi bejelentést olyan nyelven nyújtják be, amely nem a Madridi Jegyzőkönyv által meghatározott nyelvek egyike, a bejelentőnek a második nyelvet az említett nyelvek közül kell megjelölnie. A Hivatal ez utóbbi nyelven továbbítja a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodához.

(3) Ha a nemzetközi bejelentést a Madridi Jegyzőkönyvnek a nemzetközi bejelentések benyújtására meghatározott nyelveitől eltérő nyelven nyújtják be, a bejelentő benyújthatja az árujegyzék arra a nyelvre történő fordítását, amelyen a nemzetközi bejelentést a (2) bekezdés alapján továbbítják a Nemzetközi Irodához.

(4) A Hivatal a nemzetközi bejelentést haladéktalanul továbbítja a Nemzetközi Irodához.

(5) A nemzetközi bejelentés benyújtásáért a Hivatalhoz díjat kell fizetni. A 141. cikk (2) bekezdésének második mondatában említett esetben a díj a közösségi védjegy lajstromozásának napján esedékes. Az előírt díj megfizetéséig a bejelentés nem tekinthető benyújtottnak.

(6) A nemzetközi bejelentésnek meg kell felelnie a 157. cikkben említett végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek.

143. cikk

Az ügyiratokba és a lajstromba történő bejegyzés

(1) A közösségi védjegybejelentésre alapított nemzetközi lajstromozás napját és a lajstromszámot a bejelentés ügyirataiban fel kell jegyezni. Ha a bejelentés alapján a közösségi védjegyet lajstromozzák, a nemzetközi lajstromozás napját és a lajstromszámot be kell jegyezni a lajstromba.

(2) A közösségi védjegyre alapított nemzetközi lajstromozás napját és a lajstromszámot a lajstromba be kell jegyezni.

144. cikk

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem

A Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése szerinti, a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtható a Hivatal útján. A kérelmet azon a nyelven kell benyújtani, amelyen a nemzetközi bejelentést a 142. cikk szerint benyújtották.

145. cikk

Nemzetközi díjak

A Nemzetközi Irodához a Madridi Jegyzőkönyv alapján fizetendő díjakat közvetlenül a Nemzetközi Irodához kell megfizetni.

3. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET MEGJELÖLŐ BEJELENTÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS

146. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) Az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozásnak -- a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Európai Közösségre történő utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától -- ugyanaz a hatálya, mint a közösségi védjegybejelentésnek.

(2) Ha a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem közöltek elutasításról szóló értesítést, vagy az ilyen elutasítást visszavonták, az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással az (1) bekezdésben említett naptól kezdődően ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozásával.

(3) A 9. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a közösségi védjegybejelentés meghirdetésén az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás adatainak a 147. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetését, a közösségi védjegy lajstromozásának meghirdetésén pedig a 147. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetést kell érteni.

147. cikk

Meghirdetés

(1) A Hivatal meghirdeti az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napját, illetve az utólagos kiterjesztés Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése szerinti napját, a nemzetközi bejelentés benyújtásának nyelvét és a bejelentő által megjelölt második nyelvet, a nemzetközi lajstromszámot és a lajstromozásnak a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában való közzétételének napját, a megjelölést és az igényelt áruosztályok számát.

(2) Ha a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem közöltek értesítést az Európai Közösségre kiterjedő oltalom elutasításáról, vagy az elutasítást visszavonták, a Hivatal a nemzetközi lajstromszámmal együtt ezt a tényt és -- indokolt esetben -- az ilyen lajstromozás Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában való közzététele napját meghirdeti.

148. cikk

Szenioritás

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi bejelentés bejelentője a nemzetközi bejelentésben — a 34. cikknek megfelelően — igényelheti a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy — ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is — szenioritását.

(2) Az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás jogosultja a lajstromozás 147. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetése napjától kezdődően — a 35. cikknek megfelelően — a Hivatalnál igényelheti a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy — ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is — szenioritását. A Hivatal erről megfelelően értesíti a Nemzetközi Irodát.

149. cikk

A feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálat

(1) Az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozást a közösségi védjegybejelentésekkel azonos módon feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálatnak kell alávetni.

(2) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasítása előtt lehetőséget kell adni a nemzetközi lajstromozás jogosultjának arra, hogy az Európai Közösségre kiterjedő oltalomról lemondjon, azt korlátozza, illetve észrevételeit előterjessze.

(3) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasítása a közösségi védjegybejelentés elutasításának helyébe lép.

(4) Ha e cikk alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalmat jogerős határozattal elutasítják, vagy a nemzetközi lajstromozás jogosultja a (2) bekezdés alapján lemondott -- a nemzetközi lajstromozásból eredő -- az Európai Közösségre kiterjedő oltalomról, a Hivatal visszatéríti a nemzetközi lajstromozás jogosultjának a végrehajtási rendeletben megállapított egyedi díjat.

150. cikk

Kutatás

(1) Ha a Hivatalt értesítik arról, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az Európai Közösségre, közösségi kutatási jelentést készít a 39. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2) Ha a Hivatalt értesítik arról, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az Európai Közösségre, a Hivatal annak másolatát haladéktalanul megküldi minden olyan tagállam központi iparjogvédelmi hivatala részére, amely a 39. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Hivatallal közölte, hogy saját védjegylajstroma alapján kutatást végez.

(3) A 39. cikk (3), (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az Európai Közösségre kiterjedő oltalom 147. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetéséről a Hivatal értesíti a közösségi kutatási jelentésben megjelölt korábbi közösségi védjegyek és közösségi védjegybejelentések jogosultjait.

151. cikk

Felszólalás

(1) Az Európai Közösségre kiterjedő oltalommal szemben -- a meghirdetett közösségi védjegybejelentésekkel azonos módon -- felszólalásnak van helye.

(2) A felszólalást a 147. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetés napjától számított hat hónapos határidő lejártát követő három hónapon belül kell benyújtani. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.

(3) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasítása a közösségi védjegybejelentés elutasításának helyébe lép.

(4) Ha e cikk alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalmat jogerős határozattal elutasítják, vagy a nemzetközi lajstromozás jogosultja e cikk alapján a határozat jogerőre emelkedését megelőzően lemondott — a nemzetközi lajstromozásból eredő — Európai Közösségre kiterjedő oltalomról, a Hivatal visszatéríti a nemzetközi lajstromozás jogosultjának a végrehajtási rendeletben megállapított egyedi díjat.

152. cikk

A közösségi védjegy helyébe lépő nemzetközi lajstromozás

A Hivatal kérelemre a lajstromba bejegyzi, hogy a közösségi védjegy helyébe a Madridi Jegyzőkönyv 4bis cikke szerinti nemzetközi lajstromozás lépett.

153. cikk

A nemzetközi lajstromozás érvénytelenítése

(1) Az Európai Közösségre kiterjedően lajstromozott nemzetközi védjegy tekintetében érvénytelenítésnek van helye.

(2) Az 50. cikk szerinti megszűnés-megállapítási kérelmen, illetve az 51. és 52. cikk szerinti törlési kérelmen az Európai Közösségre kiterjedően lajstromozott nemzetközi védjegy törlése iránti kérelmet kell érteni.

154. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé vagy a tagállamokat megjelölő bejelentéssé

(1) Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, az Európai Közösségre kiterjedő oltalmat elutasítják, vagy a nemzetközi védjegyet érvénytelenítik, a nemzetközi lajstromozás jogosultja kérheti az Európai Közösségre kiterjedő nemzetközi lajstromozás átalakítását

a) nemzeti védjegybejelentéssé a 108–110. cikkeknek megfelelően, vagy

b) a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1891. április 14-én, Madridban elfogadott — felülvizsgált és módosított — Madridi Megállapodásban (a továbbiakban: a Madridi Megállapodás) részes tagállamot megjelölő bejelentéssé, feltéve, hogy az átalakítás iránti kérelem benyújtásának napján a szóban forgó tagállam közvetlenül megjelölhető a Madridi Jegyzőkönyv vagy a Madridi Megállapodás alapján. A 108–110. cikkeket alkalmazni kell.

(2) Az Európai Közösségre kiterjedő nemzetközi lajstromozás átalakításából származó nemzeti védjegybejelentés vagy a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállamot megjelölő bejelentés bejelentési napjának az érintett tagállam tekintetében a nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napja vagy az oltalom — nemzetközi lajstromozást követő — utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése szerinti napja, illetve az elsőbbség napja számít, és — ha ez alkalmazható — azt megilleti a 148. cikknek megfelelően a szóban forgó állam védjegye alapján igényelt szenioritás.

(3) Az átalakítás iránti kérelmet meg kell hirdetni.

155. cikk

A nemzetközi védjegy használata

A 15. cikk (1) bekezdésének, a 43. cikk (2) bekezdésének, az 50. cikk (1) bekezdése a) albekezdésének és az 56. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a lajstromozás napján a 147. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetés napját kell érteni az Európai Közösségre kiterjedő nemzetközi védjegy Közösségben történő tényleges használatának kezdete szempontjából.

156. cikk

Átalakítás

(1) A (2) bekezdés kivételével a közösségi védjegybejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a nemzetközi lajstromozásnak a Madridi Jegyzőkönyv 9quinquies cikke alapján közösségi védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre.

(2) Ha az átalakítás iránti kérelmet az Európai Közösségre kiterjedő olyan nemzetközi lajstromozás tekintetében nyújtották be, amely adatainak meghirdetésére a 147. cikk (2) bekezdése alapján sor került, a 38–43. cikkek nem alkalmazhatók."

4. A XIII. cím számozása XIV. címre változik.

5. A 140., 141., 142. és 143. cikk számozása a következőképpen módosul:

A 140. cikk számozása 157. cikkre változik

A 141. cikk számozása 158. cikkre változik

A 142. cikk számozása 159. cikkre változik

A 143. cikk számozása 160. cikkre változik.

6. A 26. cikk (3) bekezdésében a 140. cikkre való hivatkozás helyébe a 157. cikkre való hivatkozás lép.

7. A 139. cikk (3) bekezdésében és a 140. cikk (3) bekezdésében a 141. cikkre való hivatkozás helyébe a 158. cikkre való hivatkozás lép.

2. cikk

Ez a rendelet azon a napon lép hatályba, amelyen a Madridi Jegyzőkönyv hatályba lép az Európai Közösség vonatkozásában. E rendelet hatálybalépésének napját az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2003. október 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Matteoli

[1] HL C 300., 1996.10.10., 11. o.

[2] HL C 127., 1997.6.2., 251. o.

[3] HL C 89., 1997.3.19., 14. o.

[4] HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb az 1653/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 36. o.) módosított rendelet.

[5] A legutóbb 1967. július 14-én, Stockholmban felülvizsgált és 1979. október 2-án módosított, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás.

[6] A Bizottság javaslata az Európai Közösségnek a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásának jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatról (HL C 293., 1996.10.5., 11. o.).

--------------------------------------------------