32000R2042

A Tanács 2042/2000/EK rendelete

(2000. szeptember 26.)

a Japánból származó televíziós kamerarendszerekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. cikkére és 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal való egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok

(1) 1994 áprilisában, egy 1993 márciusában kezdeményezett dömpingellenes vizsgálatot követően a Tanács az 1015/94/EK rendelettel [2] ("végleges rendelet") végleges dömpingellenes vámot vezetett be a Japánból származó televíziós kamerarendszerek ("TKR") behozatalára. Az eredeti vizsgálat az 1991. július 1. és 1992. december 31. közötti időszakra terjedt ki.

(2) 1997 októberében a Tanács a 384/96/EK tanácsi rendelet (az "alaprendelet") 12. cikke értelmében lefolytatott vizsgálatot (az "abszorpcióellenes vizsgálat") követően az 1952/97/EK rendelettel [3] két érintett vállalatra, nevezetesen a Sony és az Ikegami Tsushinki & Co Ltd vállalatokra vonatkozóan a végleges dömpingellenes vámtétel mértékét 108,3 %-ra, illetve 200,3 %-ra emelte.

(3) 1998 júniusában a Bizottság az 1178/98/EK rendelettel [4] az alaprendelet 13. cikke értelmében vizsgálatot indított a hatályos dömpingellenes intézkedések – a TKR alkatrészeinek és egységeinek a Közösségen belüli összeszerelése révén történő – állítólagos kijátszásával kapcsolatban ("az intézkedések kijátszása elleni vizsgálat"). A panaszt tevő közösségi iparág ezt követően visszavonta a panaszát, és az eljárás 1999. februárjában befejeződött. Az ennek az eljárásnak a során megállapított bizonyítékok alapján a Bizottság az alaprendelet 5. cikke értelmében eljárást kezdeményezett bizonyos Japánból származó TKR alkatrészek behozatalára vonatkozóan [5] ("alkatrész vizsgálat").

(4) 1999 januárjában továbbá az alaprendelet 5. cikkének megfelelően dömpingellenes vizsgálatot kezdeményeztek az Amerikai Egyesült Államokból (USA) származó TKR behozatalára vonatkozóan [6] ("USA vizsgálat"). A vizsgálat 2000. február 1-jén zárult le, anélkül, hogy sor került volna intézkedések bevezetésére az egyetlen egyesült államokbeli TKR exportáló gyártó – egy nagy japán TKR exportáló gyártóval kapcsolatban álló vállalat – termelő üzemeinek bezárását követően.

2. A jelenlegi vizsgálat

2.1. Hatályvesztési felülvizsgálat

(5) A Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára vonatkozó jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló hirdetmény [7] kihirdetését követően a Bizottsághoz egy kérelem érkezett az intézkedések – az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdése értelmében történő – felülvizsgálatára.

(6) A kérelmet 1999. január 28-án a Philips Digital Video Systems és a Thomson Broadcast Systems (a "kérelmező közösségi gyártók", illetve a "közösségi iparág") nyújtotta be, amely vállalatok együttes TKR termelése az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően a közösségi termelés 100 %-át képviseli.

(7) A kérelem azon a megállapításon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése következtében folytatódna, illetve megismétlődne a dömping és a közösségi iparág károsodása.

(8) A tanácsadó bizottsággal történő egyeztetést követően megállapítottuk, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, s így az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában 1999. április 30-án közzétett hirdetményben [8] kezdeményezte a jelenlegi eljárást.

3. Vizsgálat

(9) A Bizottság a felülvizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan értesítette a kérelmező közösségi gyártókat, a japán exportáló gyártókat és az exportáló ország kormányának képviselőit. A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi felsorolt, illetve a vizsgálat megindításáról szóló hirdetményben megjelölt határidőn belül jelentkező többi fél részére. A közvetlenül érintett felek számára a Bizottság lehetőséget biztosított, hogy véleményüket írásban kifejtsék, illetve szóbeli meghallgatást kérjenek.

(10) A kérelmező közösségi gyártók a kérdőívre válaszoltak. A kérdőívre egyetlen japán exportáló gyártó, a nem kapcsolódó importőrök közül pedig egy sem válaszolt. Tizenöt felhasználó válaszolt a kérdőívre, közülük egyesek hiányosan, továbbá egy felhasználói szövetség is közölt bizonyos információkat.

(11) A Bizottság felkutatott és megvizsgált minden olyan információt, amely szükséges lehet annak meghatározásához, hogy valószínűsíthető-e a dömping, illetve a közösségi iparág károsításának folytatódása vagy megismétlődése.

a) kérelmező közösségi gyártók:

- Philips BTS Broadcast Television Systems b.v., Breda ("Philips")

- Thomson Broadcast Systems, Cergy St Christophe ("Thomson").

b) Japán exportáló gyártók:

- Hitachi Denshi, Ltd.

(12) Az annak meghatározására indított vizsgálat, hogy valószínűsíthető-e a dömping és a közösségi iparág károsításának folytatódása, illetve megismétlődése, az 1998. január 1-jétől 1998. december 31-ig tartó időszakra ("vizsgálati időszak" vagy "VI") terjedt ki. A károkozás folytatódásának, illetve megismétlődésének felmérése szempontjából lényeges folyamatok vizsgálata az 1995. január 1-jétől 1998. december 31-éig tartó időszakra (a továbbiakban: "KVI") terjedt ki.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(13) Az érintett termék: Japánból származó, jelenleg az ex85253090, ex85371091, ex85371099, ex85299081, ex85299088, ex85438995, ex85282114, ex85282116 és ex85282190 KN-kódok alá sorolt televíziós kamerarendszerek (TKR).

(14) A végleges rendeletben foglaltaknak megfelelően a TKR a következő, együttesen vagy külön-külön behozott alkatrészekből állhatnak:

- három vagy több, egyenként több mint 400000 pixeles, hátsó adapterhez csatlakoztatható érzékelőt (12 mm-es vagy nagyobb töltéscsatolású lejátszó eszközök) tartalmazó kamerafej, amelynek jel-zaj hányadosa normál erősítési szinten az 55 dB-t eléri vagy meghaladja; a kamerafej és az adapter lehet egybeépített vagy különálló;

- képkereső (38 mm vagy annál nagyobb átmérőjű);

- a kamerához kábellel csatlakoztatott bázisállomás vagy kamera vezérlőegység (CCU);

- egyetlen kamera vezérlésére (színbeállító lencse nyitása vagy fényrekesz) szolgáló üzemi vezérlőpanel (OCP);

- több távoli kamera ellenőrzésére és beállítására szolgáló fő vezérlőpanel (MCP) vagy fő beállító egység (MSU) a kiválasztott kamera jelzésével.

(15) A fenti meghatározásba nem tartozó termékek:

- Lencsék;

- Képmagnók;

- Egybeépített, nem különválasztható felvevőegységgel ellátott kamerafejek;

- Műsorközvetítésre nem alkalmas professzionális kamerák;

- A mellékletben felsorolt professzionális kamerák (kiegészítő TARIC kód: 8786).

(16) A vizsgálat folyamán kiderült, hogy 1997-től új TKR-típust, egy képmagnóhoz kapcsolódó, műsorközvetítésre alkalmas kamerafejet is kifejlesztettek ("camcorder"). A vizsgálat kimutatta, hogy mind a közösségi iparág, mind az exportáló gyártók által gyártott kamerafejek általában többféle kialakításban kaphatók, azok vagy triax adapterhez, vagy felvevő egységhez csatlakoznak. Ahogyan már említettük, a képmagnók és a felvevő egységgel egybeépített kamerafejek nem tartoznak a jelenlegi eljárás körébe. A camcorderek mindazonáltal szintén tartalmazhatnak képmagnóval összekapcsolt kamerafejet, s ezek nincsenek feltétlenül egybeépítve. Mindezek alapján azt a döntést hoztuk, hogy az ilyen típusú kamerafejek a szóban forgó termék a végleges rendeletben található meghatározásába tartoznak. Megállapítottuk továbbá, hogy a szóban forgó termék meghatározása értelmében önmagában a felvevő egység a meghatározásba nem tartozik bele.

(17) A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a műsorközvetítésre szolgáló analóg TKR-t fokozatosan egy új típusú TKR, a műsorközvetítésre alkalmas digitális TKR ("digitális TKR") váltotta fel, amelyet 1997-től vezettek be a közösségi piacra. Ez a digitális TKR beletartozik a szóban forgó termék a végleges rendeletben található meghatározásába.

2. Hasonló termék

(18) Megállapítottuk, hogy a japán exportáló gyártók által előállított és a Közösségben értékesített, illetve az exportáló ország hazai piacán gyártott és értékesített TKR fizikai és műszaki jellemzői és felhasználása között nincsenek alapvető eltérések.

(19) A japán exportáló gyártók által előállított és a Közösségben értékesített érintett termék, illetve a kérelmező közösségi gyártók által előállított és a közösségi piacon értékesített termék továbbá ugyanarra az alap technológiára épül, és mindkettő megfelel a vonatkozó nemzetközi szakmai előírásoknak. A termékek alkalmazásai és rendeltetései azonosak, s ennek megfelelően hasonló fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, egymással felcserélhetők, és egymásnak piaci versenytársai. A kérelmező közösségi gyártók és a japán exportáló gyártó továbbá egyaránt gyártanak digitális termékeket és camcordereket, vagyis a legújabb technológiai fejlesztéseket az érintett termék vonatkozásában az eredeti vizsgálathoz képest. Ennek megfelelően a japán exportáló gyártók által előállított és a Közösségben értékesített TKR és a panaszos közösségi iparág által gyártott és a közösségi piacon értékesített TKR az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

C. A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK, ILLETVE FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(20) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a dömping tekintetében az ilyen típusú felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések megszűnése következtében valószínűsíthető-e a dömping folytatódása, illetve megismétlődése.

1. Az együttműködés szintje

(21) A japán exportáló gyártók részéről a korábbi vizsgálatokkal összehasonlítva a jelenlegi vizsgálat során az együttműködési arány meglehetősen alacsony volt. Egyetlen kisebb TKR-gyártó tanúsított együttműködést, és jelentett be minimális szintű, a Közösségbe irányuló kivitelt az érintett terméket illetően. Az eredeti vizsgálat idején jelentkezett három másik vállalat annak ellenére elutasított mindenfajta együttműködést, hogy köztudott, hogy központjuk, fő gyártó és K/F létesítményeik Japánban találhatók, valamint, hogy legalább két vállalat esetében a VI alatt a márkanevükkel ellátott jelentős mennyiségű TKR-t forgalmaztak a Közösségben.

2. A dömping folytatódásának valószínűsége

(22) Az alacsony együttműködési arány miatt, és annak következtében, hogy az Eurostat által biztosított statisztikai információk ebben a tekintetben nem megbízhatók (a KN-kódok az érintett termék mellett más termékeket is tartalmaznak), nem lehetett bizonyosan megállapítani, hogy sor került-e TKR, mint olyan behozatalára Japánból. Mindazonáltal emlékeztetünk rá, hogy a VI alatt a TKR lényeges alkatrészeit behozaták a Közösségbe. Megállapítottuk továbbá, hogy jelentős mennyiségű behozatal érkezett a Közösségbe a Sony egyik egyesült államokbeli leányvállalata által gyártott TKR-ből. Összességében tehát helyénvalónak tűnik az a következtetés, hogy a Japánból származó TKR-behozatal jelenlegi mennyisége az eredeti vizsgálati időszakban behozott mennyiséghez képest meglehetősen alacsony volt. Ennek megfelelően a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozóan nem hoztunk határozatot.

3. A dömping megismétlődésének valószínűsége

(23) A legnagyobb japán exportáló gyártók együttműködésének hiányában, és az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján kellett a ténymegállapításokat meghozni. Következésképpen, és egyéb megbízható források hiányában, a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén bekövetkező megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzés alapjául a felülvizsgálati kérelemben közölt, valamint a vizsgálat során a közösségi iparágtól és a TKR felhasználóktól kapott információk szolgáltak.

(24) A kérelem szerint a kamerafej dömpingje önmagában 30,6 %-os. A vonatkozó számítás több óvatos becslést tartalmaz. Az említett számításnál nem vették figyelembe például a TKR más elemeit, pedig azokat egyes esetekben ingyen adják a berendezéshez. Ez arra utal, hogy a vám eltörlése esetén a dömping tényleges szintje minden valószínűség szerint meghaladná a 30,6 %-ot.

(25) A kérelemből kiderül továbbá, hogy a dömping árkülönbözet az intézkedések eltörlése esetén elérné az eredeti vizsgálat során megállapított szintet.

(26) Mindezek alapján, és mivel pontosabb információk nem álltak rendelkezésre, megállapítottuk, hogy az intézkedések eltörlése esetén a dömping árkülönbözetek újra jelentős szintre emelkednének.

(27) A Közösségbe exportált TKR várható jövőbeni mennyiségét illetően a rendelkezésre álló információk alapján megállapítottuk, hogy a TKR gyártó kapacitása Japánban legalább az eredeti vizsgálat során megállapított szinttel azonos maradt, ami elég nagy ahhoz, hogy a dömpingellenes vám megszűnése esetén ismét lehetővé válna jelentős kiviteli mennyiségek szállítása a Közösségbe. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy a Közösségben és harmadik országokban összeszerelt, többnyire Japánból származó értékes és alapvető fontosságú alkatrészeket is tartalmazó TKR értékesítése azt mutatja, hogy a gyártási kapacitás lényegében nem változott.

(28) A gyártás mobil jellegéből adódóan továbbá ezen termékek esetében a gyártási kapacitás szükség esetén néhány hónap alatt bővíthető. Az a tény, hogy az egyik japán exportáló gyártó termelő létesítményét mindössze néhány hónap alatt áttelepítették az Egyesült Államokból a Közösségbe, egyértelműen mutatja, hogy az érintett termék gyártó kapacitása rövid időn belül létrehozható/bővíthető, vagy leépíthető. A dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén a Közösségben folyó TKR gyártó tevékenységek átkerülhetnének Japánba, és a japán gyártókapacitást könnyen ki lehetne bővíteni a Közösségbe irányuló kivitel újraindítása érdekében.

(29) A KVI alatt a Sony kivételével valamennyi japán exportáló gyártó Japánban gyártotta az Egyesült Államok és Latin-Amerika piacára szánt TKR-t. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítottuk továbbá, hogy valamennyi japán exportáló gyártó Japánban gyártotta a japán és az ázsiai piacra szánt TKR-t. Az ezekre a termékekre vonatkozó K&F tevékenység is Japánban folyt továbbá, mivel ezeknek a tevékenységeknek a jelentős része nem csak a TKR, de a professzionális kamerák és más termékek számára is előnyös. A japán exportáló gyártók úgy tudtak alkalmazkodni a változó kereslethez, hogy a piac bővülésekor növelték termelésüket Japánban. Ebből arra lehet következtetni, hogy Japán szabad termelési kapacitásokkal rendelkezett, amelyet a közösségi és a nemzetközi kereslet növekedésének idején kihasználtak. A dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén valószínű tehát, hogy a japán exportáló gyártók termelése növekedne.

(30) Megállapítottuk, hogy ez a meglévő termelő kapacitás, illetve ennek szükség esetén történő lehetséges növelése a japán exportáló gyártók számára lehetőséget teremt arra, hogy a dömpingellenes intézkedések esetleges hatályvesztése esetén növeljék a termelésüket és a Közösségbe exportált mennyiséget. Tekintettel arra, hogy a K&F létesítmények, valamint az alkatrészek nagy részének termelő létesítményei Japánban találhatók, mindez növelné a japán exportáló gyártók méretgazdaságosságát.

(31) Megjegyzendő, hogy a Közösségben TKR összeszerelő egységet felállító két japán exportáló gyártó Japánban tartotta a Közösségbe irányuló kivitelre előállított és a dömpingellenes vám hatálya alá nem tartozó áruk, azaz a képmagnók, a felvevő egységgel egybeépített kamerafejek, valamint a műsorközvetítésre nem alkalmas professzionális kamerák gyártását. Annak ellenére, hogy amint azt korábban említettük, ezek nem tartoznak a jelenlegi vizsgálat körébe, a gyártásukhoz szükséges gyártósorok és kapcsolódó kapacitások a TKR gyártására is alkalmasak. Mindezek alapján, és mivel az érintett exportáló gyártók együttműködése hiányában nem állnak rendelkezésre egyéb információk, úgy határoztunk, hogy bár a dömpingellenes vámok bevezetése következtében az érintett exportáló gyártók a TKR-gyártást átszervezték, a dömpingellenes intézkedések hatályának megszűnése ezt a helyzetet valószínűleg visszafordítaná.

4. Következtetés

(32) A leírtakból következik, hogy a japán exportáló gyártóknak lehetőségük van rá, hogy Japánban folytatott termelésüket fokozzák, és jelentős mértékben dömpingelt áron növeljék a Közösségbe irányuló TKR kivitel mennyiségét.

(33) A vizsgálat nem tárt fel tényeket arra vonatkozóan, hogy az eredeti vizsgálat, az abszorpcióellenes vizsgálat, valamint az intézkedések kijátszása elleni vizsgálat során megállapított helyzethez képest a szokásos érték, a kiviteli árak és ebből adódóan a dömping árkülönbözetek jelentős mértékben változtak volna. Ennek megfelelően megállapítottuk, hogy az intézkedések megszűnése esetén a dömping megismétlődése valószínűsíthető.

D. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(34) A vizsgálat megerősítette, hogy a két kérelmező közösségi gyártó együttes termelése a közösségi TKR termelés 100 %-át teszi ki. Ennek megfelelően az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének, valamint 5. cikke (4) bekezdésének értelmében a két gyártó alkotja a közösségi iparágat.

(35) Mivel az alacsony együttműködési arány következtében a japán exportáló gyártókhoz kapcsolódó többi közösségi gazdasági szereplő a Közösségen belüli tevékenységének jellegét, azaz, hogy ez a tevékenység mindössze összeszerelési tevékenység-e, vagy a Közösség területén hozzáadott érték is járul-e a termékhez, nem tudtuk részletesen megvizsgálni. Ennek megfelelően nem tudtuk megállapítani, hogy ezek az összeszerelési műveletek elegendőek-e ahhoz, hogy az említett vállalatok az érintett termékek a Közösségen belüli gyártóinak minősüljenek. A japán exportáló gyártókkal való kapcsolatuk miatt továbbá úgy ítéltük meg, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban ezeket a gyártókat kizárjuk a közösségi iparág meghatározásából.

E. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE [9]

1. Előzetes megjegyzések

(36) Az előzőekben leírtaknak megfelelően a jelenlegi eljárásban érintett termék egy három vagy több érzékelőt tartalmazó kamerafejből, képkeresőből, bázisállomásból vagy kamera vezérlőegységből (CCU), üzemi vezérlőpanelből (OCP), fő vezérlőpanelből (MCP) vagy fő beállító egységből (MSU) álló TKR. A gyakorlatban ezek az alkatrészek együtt és külön-külön értékesíthetők, illetve importálhatók.

(37) A vizsgálat megerősítette, hogy bár a TKR nem minden esetben tartalmazza az összes felsorolt elemet, szükségszerűen mindig tartalmazza a kamerafejet. Ennek megfelelően az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszerrel összhangban úgy határoztunk, hogy a közösségi iparág helyzetével és a közösségi piaci helyzettel kapcsolatos gazdasági mutatókat a televíziós kamerafejek ("TKF") számával fejezzük ki.

2. Fogyasztás

(38) Amint már említettük, a jelenlegi vizsgálat során mindössze egy japán exportáló gyártó tanúsított együttműködést. Ennek megfelelően a többi japán exportáló gyártó esetében, amelyek nem működtek együtt, de amelyekről a vizsgálat kimutatta, hogy továbbra is tevékenyek a közösségi piacon – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a Bizottság a rendelkezésre álló legutóbbi adatokat vizsgálta meg.

(39) Ennek megfelelően a mérhető közösségi TKF fogyasztást a következő tényezők alapján mértük fel:

- a közösségi iparág közlése szerint a Közösségben értékesített mennyiség, valamint

- a japán exportáló gyártók által a közösségi iparág közlése szerint a Közösségben értékesített mennyiség, amelyet az összes japán exportáló gyártóval szemben a közösségi iparág által a közösségi piacon elveszített szerződések és pályázatok alapján állapítottak meg. Ezt az információ megbízhatónak ítéltük, tekintettel a piac átláthatóságára a résztvevők méretét és számát tekintve, hiszen a szállítás jelentős részben pályázatok révén történik. A közösségi iparág által a japán exportáló gyártók tevékenységéről közölt információkat a felhasználók által szolgáltatott információk is megerősítették.

(40) Az alacsony együttműködési arány, illetve amiatt, hogy az Eurostat által biztosított statisztikai információk ebben a tekintetben nem megbízhatók, nem tudtuk megállapítani, hogy TKF-t ezzel a megnevezéssel importáltak-e Japánból. A származásra való tekintet nélkül ezeket a TKF-ket mindazonáltal különböző márkaneveken ténylegesen értékesítették a közösségi piacon, s ennek megfelelően ezt a fogyasztást is fel kell venni ennek a terméknek a közösségi fogyasztásába.

(41) Mindezek alapján a vizsgálatból kiderült, hogy míg a fogyasztás 1995-ben és 1996-ban stabil volt, 1997-ben növekedés indult el, amely a vizsgálati időszak alatt is folytatódott. Ezt többek között az 1998-ban Franciaországban megrendezett labdarúgó-világbajnokság közvetítéséhez kapcsolódó TKF-értékesítés, valamint egy újfajta TKF, a camcorder 1997-től kezdődő piaci bevezetése eredményezte. Összességében, 1995-től a vizsgálati időszakig a közösségi fogyasztás 54 %-kal emelkedett, a vizsgálati időszak alatt elérve a kb. 1500 darabot.

3. A japán exportáló gyártók TKF behozatala és értékesítése a Közösségben

(42) A Japánból származó TKF behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám 1994-es bevezetését követően ez a behozatal jelentős mértékben csökkent. Amint azt az említett, az intézkedések kijátszása elleni vizsgálat, az alkatrész-vizsgálat és az USA vizsgálat megerősítette, ezt a behozatalt egyrészt kiváltotta bizonyos Japánból származó TKR alkatrészek behozatala, amely alkatrészeket egyes japán exportáló gyártók utólag szereltek össze a Közösségben, illetve egy japán exportáló gyártó esetében az Egyesült Államokból behozott még nem teljesen összeszerelt TKF behozatala. A jelenlegi vizsgálatból kiderült tehát, hogy a japán exportáló gyártók tovább folytatták a márkajelükkel ellátott TKF értékesítését a Közösség piacán.

(43) Ennek megfelelően a Japánból származó TKF behozatalában bekövetkezett csökkenés oka az 1994-től érvényben lévő dömpingellenes vám volt. Az a tény, hogy ezt a behozatalt kiváltotta a Japánból származó alkatrészeket is tartalmazó, a Közösségben összeszerelt TKF értékesítése, önmagában is jelzi, hogy az alábbiakban kifejtetteknek megfelelően valószínű, hogy abban az esetben, ha nem tartanánk fenn a dömpingellenes intézkedéseket, az érintett országból származó behozatal az eredeti vizsgálattal megegyező szinten folyna tovább.

4. A közösségi iparág gazdasági helyzete

(44) A vizsgálat az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően kiterjedt a közösségi iparág állapotát befolyásoló valamennyi gazdasági tényezőre és mutatóra.

(45) A közösségi iparág helyzetére vonatkozó gazdasági mutatókat a Japánból származó TKR-re vonatkozó korábbi vizsgálatok, azaz az 1994-es eredeti vizsgálat és az azt követő, a dömpingellenes vámtétel növelését eredményező abszorpcióellenes vizsgálat eredményeinek tükrében kell vizsgálni. A jelenlegi vizsgálatból kiderült, hogy ez utóbbi vizsgálat a közösségi iparágra kedvező hatást gyakorolt. A technológiai fejlődéssel kapcsolatos két tényező is hatást gyakorolt továbbá az alábbiakban felsorolt egyes mutatókra: a camcordereknek, egy új TKF-nek a már említett piaci bevezetése, melyre 1997-ben került sor, illetve a digitális TKF-ek új generációjának szintén 1997-től történő bevezetése.

4.1. Termelés

(46) A közösségi iparág teljes TKF termelése 1995 és 1996 között jelentős mértékben, 32 %-kal esett vissza, majd 1997 és a vizsgálati időszak között ismét folyamatosan emelkedett, azonban az 1995-ös szintet nem érte el. Ebben a tekintetben a termelés 1997-től kezdődően követte a közösségi piac fejlődését.

4.2. Termelési kapacitás és kapacitás-kihasználás

(47) A közösségi iparág termelési kapacitása a KVI alatt állandó maradt. A TKF-kel kapcsolatos kapacitás-kihasználás 1995 és 1996 között 32 %-kal csökkent, majd a vizsgálati időszakig ismét emelkedett. Ennek a mutatónak az alakulása szintén a termelés említett 1997-től kezdődő növekedését tükrözi.

4.3. Értékesített mennyiség

(48) 1995 és 1996 között a közösségi iparág értékesítése 10 %-kal csökkent, majd 1997-ig és a vizsgálati időszakig emelkedett, azaz 1995 és a vizsgálati időszak között összességében 21 %-kal kb. 850 darabra nőtt, anélkül azonban, hogy a közösségi fogyasztás növekedési ütemét elérte volna, amely ugyanezen időszak alatt jelentősen, 54 %-kal emelkedett.

4.4. Piaci részesedések

(49) A közösségi iparág piaci részesedésének 1995 és a vizsgálati időszak közötti folyamatos, több mint 16 százalékpontos, a vizsgálati időszakra 60 %-ra történő csökkenése azt mutatja, hogy a közösségi iparág nem tudta kihasználni a közösségi fogyasztás növekedését és az 1997-től kezdődően, az abszorpcióellenes vizsgálat eredményeképpen kialakult kedvező piaci körülményeket.

4.5. Foglalkoztatottság

(50) A foglalkoztatottság az 1996-os 20 %-os emelkedést követően állandó szinten maradt, ami a camcorderek és az új generációjú digitális TKR-k bevezetésének tulajdonítható.

4.6. Beruházás

(51) A beruházások 1995 és 1996 között folyamatosan, 21 %-kal csökkentek, követve a közösségi iparágban jelentkező negatív termelési és értékesítési folyamatot. Ezt követően 1997-ben jelentős mértékű, kb. 100 %-os növekedés történt, egyebek közt a TKR-k új generációjának kifejlesztéséhez kapcsolódó K&F beruházások eredményeképpen, de a vizsgálati időszakban ismét erőteljes visszaesés következett be.

4.7. Jövedelmezőség

(52) 1995-ben és különösen 1996-ban a közösségi iparág jelentős veszteségeket szenvedett el, amelyek csak 1997-től kezdve csökkentek, vagyis akkor, amikor többek közt emelkedett a Japánból származó TKR-re vonatkozó dömpingellenes vámtétel mértéke, és sikeresen sor került a camcorderek piaci bevezetésére. Ez alatt az időszak alatt a közösségi iparág értékesítése mindazonáltal veszteséges maradt. A vizsgálati időszak alatt ezek a veszteségek továbbra is az értékesítés nettó árbevételének 10 %-át tették ki.

5. A közösségi piac helyzetére vonatkozó következtetés

(53) A vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingellenes vámot a KVI alatt nagyon ritkán fizették meg. A Japánból származó TKF behozatalára kivetett dömpingellenes vám bevezetésétől kezdődően ezt a behozatalt a Japánból származó TKF alkatrészek behozatala váltotta fel, amely 1998-tól az intézkedések kijátszása elleni vizsgálat és dömpingellenes vizsgálat tárgyát képezte. Mindazonáltal az intézkedések bevezetését követő piaci fejlemények azt mutatják, hogy a japán exportáló gyártók tovább folytatták a TKF értékesítését a közösségi piacon.

(54) Ami a japán exportáló gyártók által érvényesített árakat illeti, az 1997-ben elvégzett abszorpcióellenes vizsgálat azt mutatta, hogy a japán exportáló gyártók kiviteli árai az 1994-es árak alá csökkentek.

(55) A dömpingellenes intézkedések 1994-es bevezetését követően és a teljes KVI alatt néhány vizsgált gazdasági mutató tekintetében a közösségi iparág helyzete javult. Folyamatosan lépéseket tettek a termelési folyamat racionalizálására, továbbá új beruházásokra került sor, amely az iparág életképességének fennmaradását igazolja. Ha azonban a KVI alatt együttesen értékeljük a gazdasági mutatókat, a piaci folyamatok képe nem ilyen kedvező. Sőt, a KVI alatt a közösségi iparág értékesítési forgalma nem követte a piacra jellemző növekedést, és csak 21 %-kal nőtt, ezzel szemben a közösségi fogyasztás 54 %-kal emelkedett. Ezek az ellentétes tendenciák azt eredményezték, hogy a közösségi iparág piaci részesedése 16 százalékponttal csökkent. Annak ellenére továbbá, hogy a veszteség a KVI alatt eltűnt, a közösségi iparág a vizsgálati időszak alatt továbbra is kb. 10 %-os veszteséget szenvedett el, miközben az ehhez hasonló ágazatokban 15 %-os jövedelmezőségi szintet kellene fenntartani ahhoz, hogy finanszírozni tudják a technológiai fejlődés által megkövetelt beruházásokat.

(56) A fentiek alapján ennek megfelelően arra következtettünk, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére a japán exportáló gyártó vállalatok által kifejtett árleszorító hatás következtében a közösségi iparág nehéz gazdasági helyzete fennmaradt. Ez az árleszorító hatás megakadályozta, hogy a közösségi iparág teljes mértékben talpra álljon a korábbi és a folyamatban lévő dömping-gyakorlat hatásai miatt elszenvedett károsodást követően.

F. A KÁROS DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK, ILLETVE MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(57) A hatályban lévő intézkedések hatályának megszűnéséből eredően valószínűsíthető hatások felméréséhez, és tekintettel arra, hogy a közösségi iparág továbbra is nehéz helyzetben van, az említett tényezőkön kívül a következő elemeket vettük figyelembe.

(58) A jelenlegi vizsgálatból kiderült, hogy a japán exportáló gyártók tovább folytatták a saját márkanevükkel ellátott TKF értékesítését a közösségi piacon [10].

(59) A japán exportáló gyártók által értékesített TKF mennyisége 1995 és a vizsgálati időszak között jelentős mértékben, 157 %-kal növekedett, a vizsgálati időszakban elérve a 600 darabot.

(60) Piaci részesedésük növekedésének tekintetében az általános tendencia 1995 és a vizsgálati időszak között folyamatos és jelentős növekedést mutatott, meghaladta a 16 százalékpontot, és a vizsgálati időszakban kb. 40 %-os szintet ért el.

(61) Ami a japán exportáló gyártók közösségi piacon értékesített TKF eladási árait illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy ezek a közösségi iparág eladási árainál lényegesen alacsonyabbak voltak.

(62) A japán exportáló gyártók eladási áraikról nem közöltek információt. Megállapítottuk mindazonáltal, hogy a közösségi iparág és a japán exportáló gyártók a VI alatt a TKF értékesítés jelentős részét (kb. 40 %-át) pályázati úton hajtották végre. Azoknak a pályázatoknak az alapján, amelyekről a közösségi iparágtól és a felhasználóktól információt kaptunk, az exportáló gyártók által ajánlott árak általában a teljes pályázatra, illetve magára a TKF-re vonatkozóan is alacsonyabbak voltak a közösségi iparág által [11] ajánlott áraknál. Az egyik megvizsgált pályázatban a japán exportáló gyártó által ajánlott ár a közösségi gyártó által ajánlott árnál összességében 37 %-kal volt alacsonyabb. Ebben a pályázatban a közösségi gyártónak több mint 40 %-os engedményt kellett adnia ahhoz, hogy a pályázatot megnyerje. Egy másik tagállamban egy másik pályázatból az derült ki, hogy a tárgyalások második fordulójában, az első és második forduló között tett jelentős engedmények ellenére a japán exportáló gyártó ajánlata még mindig több mint 20 %-kal volt alacsonyabb a pályázatban résztvevő közösségi gyártó ajánlatánál. A közösségi gyártó e miatt a körülmény miatt a pályázatot elveszítette.

(63) Hasonlóképpen megállapítottuk, hogy a pályázatoknál megajánlott alacsony árak szükségszerűen befolyásolják a későbbi adásvételek árait, illetve az adott tagállamban a későbbiek során kiírt pályázatoknál érvényesített árakat. A pályázatok során mutatott árképzés következésképpen a közösségi piacnak jóval nagyobb részét befolyásolta, mint az a 40 %, amelyet a pályáztatás közvetlenül érintett. Ennek megfelelően a pályázatok elemzéséből nem csak az derült ki, hogy a pályázatok során az exportáló gyártók mennyivel alacsonyabb árajánlatokat tették a közösségi iparág árainál (a legnagyobb különbség 37 % volt), de rávilágított arra az árleszorító hatásra is, amelyet a dömpingelt behozatal a közösségi iparág eladási áraira gyakorol.

(64) Ezeket az árkülönbségeket annak tudatában kell értékelni, hogy a TKR piaca az árakra érzékeny, átlátható, kevés szereplővel rendelkező piac, valamint, hogy a közösségi iparág továbbra is kb. 10 %-os veszteséget szenvedett el, miközben egy ehhez hasonló ágazatban 15 %-os jövedelmezőségi szintre volna szükség ahhoz, hogy az iparág a technológiai fejlődéssel lépést tudjon tartani.

(65) Mindezek alapján az intézkedések megszűnése esetén várható volna, hogy a japán exportáló gyártók ismét Japánban állítanák elő a teljes TKR-t, ahol a már említetteknek megfelelően megvan a termelési kapacitás, működnek a K&F részlegek, és ahol a méretgazdaságosság előnyeit ki tudják használni. Megállapítottuk továbbá, hogy az exportáló gyártók a közösségi piacon valószínűleg továbbra is a közösségi iparág árainál jóval alacsonyabb áron hoznák forgalomba a termékeiket, s így fenntartanák a közösségi iparágat károsító helyzetet.

(66) A japán exportáló gyártók harmadik országokban jellemző árpolitikáját illetően a közösségi iparág által közölt információk alapján párhuzamot lehet vonni a japán exportáló gyártók egyesült államokbeli és a Közösségen belüli árképzése között. Mindkét piacon a KVI folyamán, de különösen 1998-ban a japán árak általában alacsonyabbak voltak a közösségi iparág árainál.

(67) Konkrétabban, az észak-amerikai piacon kiírt pályázatokról rendelkezésre álló információk elemzése során megállapítottuk, hogy a japán exportáló gyártók listaáraikból akár 70 % engedményt is nyújtottak, s hogy így az általuk ajánlott árak akár 50 %-kal voltak alacsonyabb a közösségi gyártók által ajánlott áraknál. Ráadásul a TKR bizonyos alkatrészeit, vagy akár más, valamely adott pályázaton belül a TKR-rel együtt értékesített berendezéseket egyes esetekben ingyen, vagy igen magas, akár a már említett 70 %-os kedvezménnyel csökkentett áron kínálták.

(68) A Dél-Amerikában kiírt pályázatokról rendelkezésre álló információk szerint továbbá a japán exportáló gyártók által ajánlott árak szintén alacsonyabbak voltak a közösségi iparág hasonló nagyságrendek esetében érvényesített árainál, és az említetthez hasonló részleges vagy teljes árengedményeket is nyújtottak.

(69) A fentiek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az intézkedések hiányában a japán exportáló gyártók árai legalább a közösségi piacon jelenleg érvényesített szinten maradnának, amely jelentősen alacsonyabb a közösségi iparág árainál, illetve akár ugyanarra a szintre is csökkenhetnének, mint az Egyesült Államok, Kanada, vagy Latin-Amerika piacára érkező, Japánból származó behozatal árai, vagy mint az eredeti vizsgálat során megismert árak.

A kárt okozó dömping megismétlődésére vonatkozó következtetés

(70) A már említett, és az alábbiakban felsorolt tényezők figyelembe vételével, azaz, hogy:

- a hatályban lévő intézkedések ellenére a közösségi iparág továbbra is nehéz gazdasági helyzetben van;

- a japán exportáló gyártók által gyártott TKR értékesítése rendkívül jelentős részt képviselt a közösségi piacon, és a közösségi iparág áraihoz viszonyítva rendkívül alacsony áron történt;

- a japán exportáló gyártók által érvényesített árak a dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűleg nagyon alacsonyak volnának, figyelembe véve a gyártók magatartását az észak-amerikai és a latin-amerikai piacon, ahol áraik a közösségi iparág árainál alacsonyabbak voltak;

- a japán termelési kapacitásáról és a keresletnövekedéshez történő igazodás érdekében szükség esetén végrehajtható bővítési lehetőségeiről rendelkezésre álló információk azt mutatták, hogy a japán exportáló gyártóknak lehetőségük van a termelés és a kivitel mennyiségének növelésére;

- annak ellenére, hogy viszonylag magas, 200 %-os dömpingellenes vám volt érvényben, a japán exportáló gyártók termékeiket a közösségi iparág árai alatt tudták kínálni, ami azt jelzi, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére is képesek agresszív árpolitikát fenntartani;

azt a következtetést vontuk le, hogy az intézkedések megszűnése esetén valószínűsíthető a kárt okozó dömping megismétlődése, s ennek megfelelően a jelenleg hatályban lévő intézkedéseket fenn kell tartani.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. Bevezetés

(71) A Bizottság az alaprendelet 21. cikke értelmében megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályának meghosszabbítása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A közösségi érdek meghatározása a különböző érintett érdekek értékelése alapján történt.

(72) Az intézkedések fenntartásából, illetve megszűnéséből eredő hatások felméréséhez a Bizottság információt kért a közösségi iparágtól és a TKR felhasználóktól. A Bizottság az érintett termék több mint hatvan felhasználója részére küldött kérdőívet. Tizenöt válasz érkezett, bár több esetben a közölt információk hiányosak voltak.

(73) Megjegyzendő, hogy a korábbi vizsgálat során megállapítottuk, hogy az intézkedések elfogadása a Közösség érdekével nem ellentétes. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz olyan helyzetet elemez, amikor a dömpingellenes intézkedések már érvényben vannak. Következésképpen a jelenlegi vizsgálatnak minden olyan indokolatlan negatív hatást fel kellene tárnia, amelyet a jelenlegi dömpingellenes intézkedések a múltban az érintett felekre gyakorolhattak.

(74) Mindezek alapján a vizsgálat tárgyát képezte, hogy a kárt okozó dömping folytatásának, illetve megismétlődésének valószínűsíthetősége ellenére fennáll-e olyan kényszerítő ok, amely ahhoz a megállapításhoz vezetne, hogy a jelen esetben az intézkedések fenntartása nem szolgálja a Közösség érdekét.

2. A közösségi iparág érdekei

(75) Megállapítottuk, hogy a korábbi eljárás során bevezetett dömpingellenes intézkedések fenntartása nélkül valószínű, hogy a kárt okozó dömping folytatódna, illetve megismétlődne, és a közösségi iparág továbbra is ingatag helyzete tovább romlana.

(76) Amint a fentiekből kiderül, a japán exportáló gyártók által a KVI alatt a Közösségben alacsony áron történő TKR értékesítés a közösségi iparágra hatást gyakorolt. Ennek megfelelően megállapítottuk, hogy nem teljesült a felülvizsgálat alatt álló dömpingellenes intézkedések célja, azaz, hogy a közösségi piacon helyreálljon a közösségi iparág és harmadik országbeli exportőr vetélytársai közötti tisztességes verseny.

(77) A közösségi iparág bebizonyította, hogy szerkezetét tekintve életképes és sikeres iparág, amely képes termékszerkezetét a változó piaci versenyhez igazítani, és akár technológiai előnyt is szerezni a digitális technológia fejlesztésében, amelyet leginkább a KVI alatti befektetések igazolnak.

(78) Mindazonáltal nem kizárt, hogy az érintett termék esetében a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén az iparág csökkentené gyártási tevékenységét. Ezt a megállapítást igazolja a fennálló negatív jövedelmezőségi szint (a vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág kb. 10 %-os veszteséget szenvedett el). Amint a fentiekből kiderül, a dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűleg újra megkezdődne a Japánból származó TKR behozatala, s az árleszorító hatás továbbra is akadályozná a közösségi iparág törekvését, hogy megfelelő jövedelmezőségi szintet érjen el, ami pedig különösen fontos ahhoz, hogy egy ehhez hasonló ágazat a technológiai fejlődéssel lépést tudjon tartani. Továbbá, mivel a TKR gyártásának bizonyos műveletei igen munkaigényesek, nagy a valószínűsége, hogy a költségcsökkentés érdekében ezeket a folyamatokat olyan országokba telepítenék át, ahol a munkaerő költségei alacsonyak.

(79) Abban az esetben tehát, ha a közösségi iparág kedvezőtlen gazdasági helyzete tovább folytatódik, az iparág arra kényszerülhet, hogy a Közösségen belül folytatott gyártási tevékenységét leépítse, s így az érintett termékhez közvetlenül kapcsolódó kb. 250 munkahely kerülne veszélybe. A dömpingellenes intézkedések fennmaradása esetén az iparág képes lenne fenntartani és továbbfejleszteni a Közösségben folytatott tevékenységét. A TKR előállításához közvetett módon, elsősorban a K&F területen kapcsolódó további munkahelyek fennmaradása is biztosítva volna. A dömpingellenes intézkedések fenntartása esetén tehát a Közösségen belül a TKR-rel általában összefüggő foglalkoztatottság biztosítva lenne, sőt a munkahelyek száma akár növekedhetne is.

(80) Ami a K&F alakulását illeti, a televíziós kamerarendszerek gyártása a mellékes haszonnal is jár, elsősorban a TKF egyik részének, a CCD blokknak a fejlesztésével kapcsolatban, mivel annak alkatrészeit más alkalmazásokhoz, pl. biztonsági berendezésekhez, orvosi, ipari és távközlési alkalmazásokhoz is felhasználják. A TKR-t gyártó közösségi iparág megléte továbbá a műsorközvetítő berendezések fejlesztésétől és gyártásától a televíziók és a felvevő készülékek gyártásáig az egész televíziós iparágra hatással van, de hatása lehet a Közösség televíziós ágazatában a közeljövőben meghatározásra kerülő szabványokra is.

(81) A fentiekből adódóan megállapítottuk, hogy szükség volt a jelenlegi intézkedések további fenntartására a közösségi iparág létét, s ennélfogva számos munkahelyet veszélyeztető dömping behozatal káros hatásainak elhárítása érdekében. Figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a csúcstechnológiai iparágnak az eltűnése az egész televíziós ágazatra negatív hatást gyakorolna.

3. A Közösségben működő kapcsolódó importőrök és gazdasági szereplők érdekei

(82) Ami a japán exportáló gyártókhoz kapcsolódó, a Közösségben működő gazdasági szereplőket illeti, valószínűsíthető, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása pozitív hatást gyakorolna a Közösségen belüli termelésre és foglalkoztatottságra, hiszen a Közösségben folytatott egyes TKR gyártási tevékenységek még fontosabbá válnának, amint az az USA vizsgálat megindítását követően bebizonyosodott, s ezeket a tevékenységeket nem telepítenék át Japánba.

4. A felhasználók érdekei

(83) A TKR felhasználói elsősorban olyan, műsorközvetítési engedéllyel rendelkező vállalatok, amelyek saját berendezéseikkel saját műsorokat közvetítenek. Voltak mindazonáltal műsorközvetítési engedéllyel rendelkező, de nem a saját műsoraikat közvetítő vállalatok, valamint a műszaki hátteret biztosító vállalatok, amelyek berendezéseket, pl. kamerarendszereket szállítanak, illetve szakembereket bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére, és végül kölcsönző vállalatok, amelyek ügyfeleik részére kamerákat és egyéb berendezéseket kölcsönöznek. A felsorolt TKR felhasználók általában valamennyien közvetlenül a gyártóktól vásároltak.

(84) A hatvan felhasználó közül, akiknek a Bizottság elküldte a kérdőívet, csupán tizenöt adott választ, illetve működött együtt részlegesen. Az együttműködési arány alacsony szintje is jelzi, hogy gazdasági helyzetét illetően a dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően ez az ágazat nem szenvedett el jelentős negatív hatást.

(85) Ez a következtetés összhangban áll a korábbi eljárások megállapításaival, amelyek azt mutatták, hogy a TKR a felhasználóknál nem képez jelentős költségtényezőt, hiszen az a televíziós műsorok gyártásához viszonyítva a teljes költségnek csupán kis részét jelenti. A TKR a felhasználói berendezések árához képest a költségeknek csak kb. 10 %-át képviseli egy stúdió, és kb. 20 %-át egy kis méretű utcai közvetítő kocsi esetében. A műsorközvetítő vállalatok teljes költségét, nem csak az eszköz-költséget vizsgálva mindazonáltal ez az arány tovább csökken, hiszen más jelentős költségtényezők, pl. műsorkészítés, bérköltségek, állandó költségek, stb. is felmerülnek, amelyek jóval meghaladják a TKR-rel kapcsolatos költségeket. Az együttműködő felhasználóktól kapott becslések szerint továbbá a TKR élettartama nyolc évtől, kivételes esetben egészen tizenöt évig tart, ami azt jelenti, hogy a TKR egyáltalán nem jelent rendszeres költségtényezőt a felhasználók számára.

(86) A hatás valamennyi felhasználói csoport esetén általában hasonlóképpen meglehetősen korlátozott volt a műsorközvetítő vállalatok és a TKR-rel foglalkozó egyéb vállalatok teljes forgalmához viszonyítva, hiszen a TKR beszerzése 0,1 %-ot tett ki a műsorközvetítő vállalatok, illetve 0,1 %-ot a termelő és kölcsönző vállalatok forgalmából.

(87) Mint már említettük, a vizsgálatból kiderült továbbá, hogy a Japánból származó TKR-re kivetett dömpingellenes vám bevezetését követően a TKR ára a Közösségben egyáltalán nem emelkedett jelentős mértékben. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére egyes felhasználók továbbra is a japán exportáló gyártók által gyártott TKR-t vásárolták. Ezek az intézkedések tehát nem voltak annyira elrettentő jellegűek, hogy a TKR felhasználói megváltoztassák beszerzési forrásukat. Az behozatali árak növekedése tehát nem volt olyan mértékű, hogy jelentős hátrányt okozott volna.

(88) A fentiek alapján kizárható, hogy a dömpingellenes intézkedések az érintett termék felhasználóinak költségeit és jövedelmezőségét illetően jelentős negatív hatást gyakoroltak volna. Ennek megfelelően a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések eredménye nem az volt, hogy a japán exportáló gyártók által gyártott TKR előtt lezárja a közösségi piacot, hanem az, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megakadályozta, és bizonyos mértékig helyrehozta a dömpingelt behozatal által okozott torzulásokat.

(89) Mivel az intézkedések már bizonyos ideje hatályban vannak, s azokat ugyanilyen szinten tartanánk fenn, megállapítható, hogy fenntartásuk a felhasználók helyzetét nem rontaná.

5. Torzító hatások a piaci versenyben és a kereskedelemben

(90) A Közösségben folyó piaci versenyre gyakorolt hatások tekintetében néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok fenntartása következtében a közösségi piacról eltűnnének az exportáló gyártók, ami a piaci verseny jelentős csökkenését és a TKR árának emelkedését okozná.

(91) Valószínűbbnek tűnik mindazonáltal, hogy a japán exportáló gyártók a TKR-t továbbra is értékesítenék, de nem károsan alacsony áron, hiszen a Közösségben biztos technológiai alappal, jelentős piaci részesedéssel és termelő létesítményekkel rendelkeznek. Ezt a megállapítást megerősítik a dömpingellenes vám 1994-es bevezetését, majd mértékének 1997-es megemelését követő piaci folyamatok, amelyek semmiféle káros hatást sem fejtettek ki a közösségi piacon folyó versenyre.

(92) Tekintettel az ágazat gyors technológiai fejlődésére, a dömpingellenes intézkedések fenntartását követően is minden bizonnyal folytatódni fog az erős piaci verseny. Tekintettel arra, hogy mára a TKR piacának több szereplője is saját gyártó létesítményt alapított a Közösség területén, meg fognak tudnak felelni a felhasználói igényeknek, és számos típust kínálnak majd. Ennek megfelelően a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem fogja korlátozni a felhasználók választási lehetőségeit, és a versenyt sem fogja korlátozni.

6. A Közösség érdekére vonatkozó következtetés

(93) A fentiek alapján megállapítottuk, hogy a közösségi érdek tekintetében nem áll fenn olyan kényszerítő ok, amely a dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellen szólna.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(94) Valamennyi érintett fél értesítést kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni szándékoztunk a Japánból származó TKR behozatalára kivetett dömpingellenes vám fenntartását. Határidőt biztosítottunk továbbá a számukra arra, hogy a tájékoztatást követően kifogással éljenek. Semmiféle olyan észrevétel nem érkezett, amelynek alapján a fenti következtetést módosítanunk kellett volna.

(95) A fentiekből adódóan az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében az 1015/94/EK tanácsi rendelettel bevezetett, és az 1952/97/EK tanácsi rendelettel módosított, a Japánból származó TKR behozatalára kivetett jelenleg érvényben lévő dömpingellenes vámot fenn kell tartani.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám fizetendő a Japánból származó, az alábbi KN-kódok alá tartozó televíziós kamerarendszerek és azok alkatrészeinek behozatalára: ex85253090 (TARIC kód: 8525309010), ex85371091 (TARIC kód: 8537109191), ex85371099 (TARIC kód: 8537109991), ex85299081 (TARIC kód: 8529908138), ex85299088 (TARIC kód: 8529908832), ex85438995 (TARIC kód: 8543899539), ex85282114 (TARIC kód: 8528211410), ex85282116 (TARIC kód: 8528211610) és ex85282190 (TARIC kód: 8528219010).

(2) A televíziós kamerarendszerek az alábbi, együttesen vagy külön-külön behozott alkatrészeket tartalmazzák:

a) három vagy több, egyenként több mint 400000 pixeles, hátsó adapterhez csatlakoztatható érzékelőt (12 mm-es vagy nagyobb töltéscsatolású lejátszó eszközök) tartalmazó kamerafej, amelynek jel-zaj hányadosa normál erősítési szinten az 55 dB-t eléri vagy meghaladja; a kamerafej és az adapter lehet egybeépített vagy különálló;

b) képkereső (38 mm vagy annál nagyobb átmérőjű)

c) a kamerához kábellel csatlakoztatott bázisállomás vagy kamera vezérlőegység (CCU);

d) egyetlen kamera vezérlésére (színbeállító lencse nyitása vagy fényrekesz) szolgáló üzemi vezérlőpanel (OCP);

e) több távoli kamera ellenőrzésére és beállítására szolgáló fő vezérlőpanel (MCP) vagy fő beállító egység (MSU) a kiválasztott kamera jelzésével.

(3) A vám nem terjed ki az alábbiakra:

a) lencsék;

b) képmagnók;

c) egybeépített, nem különválasztható felvevőegységgel ellátott kamerafejek;

d) műsorközvetítésre nem alkalmas professzionális kamerák;

e) a mellékletben felsorolt professzionális kamerák (kiegészítő TARIC kód: 8786)

(4) Abban az esetben, ha a televíziós kamerarendszert a lencsével együtt importálják, a dömpingellenes vám megállapításakor használt, a közösségi határparitáson számított érték a televíziós kamerarendszer lencsék nélküli értéke. Ha ezt az értéket a számlán külön nem tüntették fel, az importőrnek a kereskedelmi forgalomba hozatalkor a lencsék értékéről bevallást kell benyújtania, amelyhez mellékelnie kell a megfelelő bizonyítékokat és adatokat.

(5) A dömpingellenes vám mértéke a közösségi határparitáson számított, a vámot nem tartalmazó nettó ár 96,8 %-a (kiegészítő TARIC kód: 8744), az alábbi vállalatok által gyártott termékeket kivéve, amelyekre az alábbi vámtarifák vonatkoznak:

- Ikegami Tsushinki Co. Ltd: 200,3 % (kiegészítő TARIC kód: 8741);

- Sony Corporation: 108,3 % (kiegészítő TARIC kód: 8742);

- Hitachi Denshi Ltd: 52,7 % (kiegészítő TARIC kód: 8743).

(6) A vámtarifákra vonatkozóan a jelenleg hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. szeptember 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. Tasca

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 111., 1994.4.30, 106. o. A legutóbb a 176/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 22., 2000.1.27, 29. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 276., 1997.10.9, 20. o.

[4] HL L 163., 1998.6.6, 20. o.

[5] HL C 38., 1999.2.12, 2. o.

[6] HL C 17., 1999.1.22, 4. o.

[7] HL C 334., 1998.10.31., 15. o.

[8] HL C 119., 1999.4.30, 11. o.

[9] Tekintettel arra, hogy a piaci szereplők száma igen korlátozott, a rájuk vonatkozó adatokat a bizalmas kezelés érdekében indexálni kellett.

[10] E TKR-ek eredete tisztázatlan marad, mivel nem volt meghatározható, hogy sor került-e TKR mint olyan behozatalára Japánból, vagy, amint korábban említésre került, csak alkatrészek kerültek behozatalra a Közösségen belüli, későbbi összeszerelés céljából.

[11] Az ajánlati felhívások általában teljes TKR-re vonatkoznak, nem csak TKF-re.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

Az intézkedések hatálya alól mentesített, műsorközvetítésre alkalmas kamerarendszernek nem minősülő professzionális kamerarendszerek

Gyártó | Kamerafej | Képkereső | Kamera vezérlőegység | Üzemi vezérlőegység | Fő vezérlő-egység | Kamera adapter |

Sony | DXC-M7PK | DXF-3000CE | CCU-M3P | RM-M7G | – | CA-325P |

DXC-M7P | DXF-325CE | CCU-M5P | CA-325AP |

DXC-M7PH | DXF-501CE | CCU-M7P | CA-325B |

DXC-M7PK/1 | DXF-M3CE | | CA-327P |

DXC-M7P/1 | DXF-M7CE | | CA-537P |

DXC-M7PH/1 | DXF-40CE | | CA-511 |

DXC-327PK | DXF-40ACE | | CA-512P |

DXC-327PL | DXF-50CE | | CA-513 |

DXC-327PH | DXF-601CE | | VCT-U14 |

DXC-327APK | DXF-40BCE | | |

DXC-327APL | DXF-50BCE | | |

DXC-327AH | DXF-701CE | | |

DXC-537PK | DXF-WSCE | | |

DXC-537PL | | | |

DXC-537PH | | | |

DXC-537APK | | | |

DXC-537APL | | | |

DXC-537APH | | | |

EVW-537PK | | | |

EVW-327PK | | | |

DXC-637P | | | |

DXC-637PK | | | |

DXC-637PL | | | |

DXC-637PH | | | |

PVW-637PK | | | |

PVW-637PL | | | |

DXC-D30PF | | | |

DXC-D30PK | | | |

DXC-D30PL | | | |

DXC-D30PH | | | |

DSR-130PF | | | |

DSR-130PK | | | |

DSR-130PL | | | |

PVW-D30PF | | | |

PVW-D30PK | | | |

PVW-D30PL | | | |

DXC-327BPF | | | |

DXC-327BPK | | | |

DXC-327BPL | | | |

DXC-327BPH | | | |

DXC-D30WSP | | | |

Ikegami | HC-340 | VF15-21/22 | MA-200/230 | RCU-240 | – | CA-340 |

HC-300 | VF-4523 | MA-200A | RCU-390 | CA-300 |

HC-230 | VF15-39 | | | CA-230 |

HC-240 | VF15-46 | | | CA-390 |

HC-210 | VF5040 | | | CA-400 |

HC-390 | VF5040W | | | |

LK-33 | | | | |

HDL-30MA | | | | |

HDL-37 | | | | |

HC-400 | | | | |

HC-400W | | | | |

Hitachi | SK-H5 | GM-5 (A) | RU-C1 (B) | – | – | CA-Z1 |

SK-H501 | GM-5-R2 (A) | RU-C1 (D) | CA-Z2 |

DK-7700 | GM-5-R2 | RU-C1 | CA-Z1SJ |

DK-7700SX | GM-50 | RU-C1-S5 | CA-Z1SP |

HV-C10 | GM-8A | RU-C10 (B) | CA-Z1M |

HV-C11 | | RU-C10 (C) | CA-Z1M2 |

HV-C10F | | RC-C1 | CA-Z1HB |

Z-ONE (L) | | RC-C10 | CA-C10 |

Z-ONE (H) | | RU-C10 | CA-C10SP |

Z-ONE | | RU-Z1 (B) | CA-C10SJA |

Z-ONE A (L) | | RU-Z1 (C) | CA-C10M |

Z-ONE A (H) | | RU-Z1 | CA-C10B |

Z-ONE A (F) | | RC-C11 | CA-Z1A |

Z-ONE A | | RU-Z2 | CA-Z31 |

Z-ONE B (L) | | RC-Z1 | CA-Z32 |

Z-ONE B (H) | | RC-Z11 | |

Z-ONE B (F) | | RC-Z2 | |

Z-ONE B | | RC-Z21 | |

Z-ONE B (M) | | RC-Z2A | |

Z-ONE B (R) | | RC-Z21A | |

FP-C10 (B) | | | |

FP-C10 (C) | | | |

FP-C10 (D) | | | |

FP-C10 (G) | | | |

FP-C10 (L) | | | |

FP-C10 (R) | | | |

FP-C10 (S) | | | |

FP-C10 (V) | | | |

FP-C10 (F) | | | |

FP-C10 | | | |

FP-C10 A | | | |

FP-C10 A (A) | | | |

FP-C10 A (B) | | | |

FP-C10 A (C) | | | |

FP-C10 A (D) | | | |

FP-C10 A (F) | | | |

FP-C10 A (G) | | | |

FP-C10 A (H) | | | |

FP-C10 A (L) | | | |

FP-C10 A (R) | | | |

FP-C10 A (S) | | | |

FP-C10 A (T) | | | |

FP-C10 A (V) | | | |

FP-C10 A (W) | | | |

Z-ONE C (M) | | | |

Z-ONE C (R) | | | |

Z-ONE C (F) | | | |

Z-ONE C | | | |

HV-C20 | | | |

HV-C20M | | | |

Z-ONE-D | | | |

Z-ONE-D (A) | | | |

Z-ONE-D (B) | | | |

Z-ONE-D (C) | | | |

Z-ONE.DA | | | |

V-21 | | | |

V-21W | | | |

Matsushita | WV-F700 | WV-VF65BE | WV-RC700/B | – | – | WV-AD700SE |

WV-F700A | WV-VF40E | WV-RC700/G | WV-AD700ASE |

WV-F700SHE | WV-VF39E | WV-RC700A/B | WV-AD700ME |

WV-F700ASHE | WV-VF65BE | WV-RC700A/G | WV-AD250E |

WV-F700BHE | WV-VF40E | WV-RC36/B | WV-AD500E |

WV-F700ABHE | WV-VF42E | WV-RC36/G | AW-AD500AE |

WV-F700MHE | | WV-RC37/B | AW-AD700BSE |

WV-F350 | | WV-RC37/G | |

WV-F350HE | | WV-CB700E | |

WV-F350E | | WV-CB700AE | |

WV-F350AE | | WV-CB700E | |

WV-F350DE | | WV-CB700AE | |

WV-F350ADE | | WV-RC700/B | |

WV-F500HE | | WV-RC700/G | |

WV-F-565HE | | WV-RC700A/B | |

AW-F575HE | | WV-RC700A/G | |

| | WV-RC550/G | |

| | WV-RC550/B | |

JVC | KY-35E | VF-P315E | RM-P350EG | | | KA-35E |

KY-27ECH | VF-P550E | RM-P200EG | | | KA-B35U |

KY-19ECH | VF-P10E | RM-P300EG | | | KA-M35U |

KY-17FITECH | VP-P115E | RM-LP80E | | | KA-P35U |

KY-17BECH | VF-P400E | RM-LP821E | | | KA-27E |

KY-F30FITE | VP-P550BE | RM-LP35U | | | KA-20E |

KY-F30BE | VF-P116 | RM-LP37U | | | KA-P27U |

KY-27CECH | VF-P116WE | RM-P270EG | | | KA-P20U |

KH-100U | VF-P550WE | | | | KA-B27E |

KY-D29ECH | | | | | KA-B20E |

KY-D29WECH | | | | | KA-M20E |

| | | | | KA-M27E |

Olympus | MAJ-387N | | OTV-SX2 | | | |

MAJ-387I | | OTV-S5 | | | |

| | OTV-S6 | | | |

Kamera OTV-SX |

--------------------------------------------------