31996R2185

A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete

(1996. november 11.)

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére;

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére;

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

(1) mivel a Közösség hitelessége érdekében lényeges a közösségi költségvetés kárára elkövetett csalás és más szabálytalanságok elleni küzdelem fokozása;

(2) mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 209a. cikke azt eredményezi, hogy a Szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme elsősorban a tagállamok feladata;

(3) mivel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet [3] egységes jogi keretet hozott létre a Közösségek tevékenységének valamennyi területére;

(4) mivel az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdése tartalmazza a "szabálytalanság" meghatározását, és mivel e rendelet hatodik bevezető bekezdése rögzíti, hogy a szabálytalan magatartás magában foglalja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről kötött egyezményben [4] meghatározott csalárd tevékenységeket;

(5) mivel a rendelet 10. cikke rendelkezett a helyszíni ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos kiegészítő általános rendelkezések utólagos elfogadásáról;

(6) mivel a 2988/95/EK, Euratom rendelet 8. cikkével összhangban végzett tagállami ellenőrzések sérelme nélkül és a hatékonyság érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat érintő olyan kiegészítő általános rendelkezéseket fogadjon el, amelyek nem érintik az említett rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett közösségi ágazati szabályok alkalmazását;

(7) mivel e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása függ az alkalmazásukat igazoló célok meghatározásától, különösen akkor, ha a csalás nem egy országra korlátozódik, és gyakorta foglal magában szervezett csoportokat, vagy akkor, ha egy tagállamban fennálló helyzet különleges jellegénél fogva, figyelembe véve a Közösségek pénzügyi érdekeinek vagy az Unió hitelességének okozott károk súlyosságát, e célokat a tagállamok egyedül nem képesek teljes mértékben megvalósítani és emiatt ezek jobban megvalósíthatóak közösségi szinten;

(8) mivel a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok nem léphetik túl a közösségi jog helyes alkalmazása biztosításához szükséges mértéket;

(9) mivel ezeket az állambiztonság alapvető érdekeinek védelmével kapcsolatos, az egyes tagállamokban alkalmazandó rendelkezések sérelme nélkül kell véghez vinni;

(10) mivel az EK-Szerződés 5. cikkéből következő jóhiszemű közösségi együttműködés elvével összhangban és az Európai Közösségek Bírósága esetjogának fényében fontos, hogy a tagállamok közigazgatása és a Bizottság szervezeti egységei jóhiszeműen együttműködjenek, és a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok előkészítésében és lefolytatásában egymásnak kellő segítséget nyújtsanak;

(11) mivel meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján a bizottsági felügyelők jogkörüket gyakorolhatják;

(12) mivel a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az érintett személyek alapvető jogaira és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel végzik; mivel e tekintetben fontos, hogy a Bizottság biztosítsa, felügyelői feleljenek meg a személyes adatok védelméről szóló közösségi és nemzeti rendelkezéseknek, különösen a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [5] megállapított rendelkezésnek;

(13) mivel, amennyiben a csalás és szabálytalanságok leküzdése hatékony kíván lenni, a Bizottságnak a vizsgálatokat azon gazdasági szereplők helyiségeiben kell végeznie, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintettek lehetnek a kérdéses szabálytalanságban, és azon gazdasági szereplők helyiségeiben, amelyeket ez a szabálytalanság érinthet; mivel e rendelet alkalmazása esetén a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e gazdasági szereplők ugyanazon cselekedetek tekintetében ne legyenek egyidejűleg alávetve azon hasonló ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok a közösségi ágazati szabályok vagy a nemzeti jogalkotás alapján végeznek;

(14) mivel a Bizottság felügyelőinek a nemzeti közigazgatási felügyelőkkel azonos feltételekkel kell hozzáférniük az érintett ügyletre vonatkozó valamennyi információhoz; mivel a bizottsági felügyelők jelentéseit, amelyeket adott esetben aláírnak a nemzeti felügyelők is, az érintett tagállam jogszabályaiban megállapított eljárási követelmények figyelembevételével kell összeállítani; mivel ezeket bizonyítékként kell elfogadni azon tagállam közigazgatási és bírósági eljárásaiban, ahol felhasználásuk szükségesnek bizonyul, és értékük a nemzeti közigazgatási felügyelők által összeállított jelentésekkel azonos;

(15) mivel olyan esetekben, amikor fennáll a bizonyíték eltűnésének veszélye, vagy amikor a gazdasági szereplők ellenzik a Bizottság helyszíni ellenőrzéseit vagy vizsgálatait, a tagállamoknak kell megtenniük a jogszabályaikkal összhangban álló szükséges elővigyázatossági vagy végrehajtási intézkedéseket;

(16) mivel e rendelet nem érinti sem a tagállamok hatáskörét a büntető eljárások tekintetében, sem a tagállamok kölcsönös bűnügyi jogsegélyére irányadó szabályokat;

(17) mivel a Szerződések nem tartalmaznak az e rendelet elfogadására vonatkozó, az EK-Szerződés 235. cikkében és az Euratom-Szerződés 203. cikkében előírton kívüli hatásköröket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet állapítja meg a 2988/95/EK, Euratom rendelet 10. cikke értelmében azokat a kiegészítő általános rendelkezéseket, amelyeket a Közösségek pénzügyi érdekeinek az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanságok elleni védelme céljából végzett helyszíni bizottsági ellenőrzések és vizsgálatok során kell alkalmazni.

A közösségi ágazati szabályok sérelme nélkül, e rendeletet a Közösségek tevékenységének minden területére alkalmazni kell.

E rendelet nem érinti a tagállamok hatáskörét a büntető eljárások tekintetében, sem a tagállamok kölcsönös bűnügyi jogsegélyére irányadó szabályokat.

2. cikk

E rendelet értelmében a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat tarthat:

- súlyos vagy transznacionális szabálytalanságok, vagy számos tagállamban működő gazdasági szereplőkre kiterjedő szabálytalanságok felderítése végett, vagy

- ott, ahol a szabálytalanságok felderítése végett egy különleges esetben a tagállamban a helyzet a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok megerősítését igényli, a pénzügyi érdekek védelme hatékonyságának javítása és ezáltal a Közösségen belüli egyenértékű védelmi szint biztosítása érdekében, vagy

- az érintett tagállam kérésére.

3. cikk

Amennyiben e rendelet alapján a Bizottság helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásáról dönt, biztosítja, hogy egyidejűleg hasonló ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása ne kerüljön sor az érintett gazdasági szereplőknél ugyanazon tények vonatkozásában a Közösség ágazati rendeletei alapján.

Ezen felül, figyelembe veszi az érintett gazdasági szereplőknél ugyanazon tények vonatkozásában a tagállam által, annak jogszabályai alapján folyamatban lévő vagy már lefolytatott vizsgálatokat.

4. cikk

A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság szoros együttműködésben készíti elő és folytatja le az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyeket kellő időben értesít az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogi alapjáról, hogy azon hatóságok minden szükséges segítséget biztosíthassanak. Ennek érdekében az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

Ezen felül, ha az érintett tagállam úgy kívánja, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság és a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közösen folytathatják le.

5. cikk

A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság olyan gazdasági szereplők vonatkozásában folytatja le, amelyekre alkalmazhatók a 2988/95/EK, Euratom rendelet 7. cikkének értelmében a közösségi igazgatási intézkedések és szankciók, amennyiben alaposan feltehető, hogy szabálytalanságokat követtek el.

Azért, hogy a Bizottságnak könnyebb legyen ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat lefolytatnia, a gazdasági szereplők kötelesek engedélyezni a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást.

Ahol feltétlenül szükséges annak megállapításához, hogy fennáll-e szabálytalanság, a Bizottság más érintett gazdasági szereplőknél is tarthat helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat, hogy hozzáférhessen azokhoz a vonatkozó információkhoz, amelyekkel e szereplők a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok alá tartozó tényekkel kapcsolatban rendelkeznek.

6. cikk

(1) A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság felhatalmazásával és felelősségére annak kellő hatáskörrel felruházott tisztviselői, illetve más hivatalnokai, továbbiakban: "bizottsági felügyelők" folytatják le. A tagállamok által a Bizottság rendelkezési állományába nemzeti szakértőkként rendelkezésre bocsátott személyek segédkezhetnek az ilyen ellenőrzésekben és vizsgálatokban.

A bizottsági felügyelők hatáskörüket egy, a személyazonosságukat és beosztásukat feltüntető írásos meghatalmazás és azzal együtt a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyát és célját jelző okirat bemutatása mellett gyakorolják.

Az alkalmazandó közösségi jogra is figyelemmel, kötelesek betartani az érintett tagállam joga által megállapított eljárási szabályokat.

(2) Az érintett tagállam beleegyezésére is figyelemmel, a Bizottság más tagállamok tisztviselőinek, mint megfigyelőknek a segítségét is kérheti, és felkérhet külső testületeket, hogy a Bizottság felelősségével műszaki segítséget nyújtsanak.

A Bizottság biztosítja, hogy az előbb említett tisztviselők és testületek minden garanciát megadjanak a műszaki szakértelemre, a függetlenségre és a szakmai titoktartás betartására vonatkozóan.

7. cikk

(1) A bizottsági felügyelők a nemzeti közigazgatási tisztviselőkével azonos feltételek mellett és a nemzeti jogalkotásnak megfelelően hozzáférhetnek az érintett vállalkozások minden olyan információjához és dokumentumához, amely a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok megfelelő lefolytatásához szükséges. Ugyanazokat a vizsgálati lehetőségeket vehetik igénybe, mint a nemzeti közigazgatási felügyelők, így különösen másolatot készíthetnek az ügyhöz tartozó okiratokról.

A helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok különösen a következőkre terjedhetnek ki:

- üzleti könyvek és dokumentumok, úgy, mint számlák, kikötések és feltételek listái, fizetési bizonylatok, felhasznált anyagok és elvégzett munkák kimutatásai, és gazdasági szereplők által őrzött bankszámlajelentések,

- számítógépes adatok,

- termelési, csomagolási és elküldési rendszerek és módszerek,

- áruk jellege és mennyisége, illetve befejezett műveletekre vonatkozó fizikai ellenőrzések,

- minták vétele és ellenőrzése,

- pénzügyi támogatásban részesített munkák és beruházások előmenetele, és befejezett beruházások felhasználása,

- költségvetési és számviteli dokumentumok,

- támogatott projektek pénzügyi és műszaki megvalósítása.

(2) Szükség esetén, a Bizottság kérésére a tagállamoknak kell megtenniük a megfelelő óvintézkedéseket a nemzeti jog alapján, különösen azért, hogy megóvják a bizonyítékot.

8. cikk

(1) E rendelet értelmében a bármilyen formában közölt vagy megszerzett információra vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége, és ugyanolyan védelemben részesül, mint amilyen védelemben a hasonló információt részesíti az azt átvevő tagállam nemzeti jogalkotása és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések összessége.

Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni a közösségi intézményeken belül vagy a tagállamokban, amelyeknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s a közösségi intézmények azt csak a Közösségek pénzügyi érdekeinek minden egyes tagállamban történő hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk. Amennyiben egy tagállam a meghatalmazása alapján a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban, a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon megfigyelőként részt vett tisztviselőitől szerzett információt egyéb célokra kívánja használni, köteles kikérni annak a tagállamnak a beleegyezését, ahonnan az információt megszerezték.

(2) Azon állam illetékes hatóságának, amelynek területén a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot lefolytatták, a Bizottság azonnal jelent bármely, a szabálytalansággal kapcsolatos olyan tényt vagy gyanút, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutott. Minden esetben a Bizottságnak kötelessége tájékoztatni az előbb említett hatóságot az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről.

(3) A bizottsági felügyelők biztosítják, hogy jelentéseik összeállításakor az érintett tagállam nemzeti jogában megállapított eljárási követelményeket figyelembe vegyék. A 7. cikkben említett anyagokat és az azok alátámasztására szolgáló dokumentumokat az említett jelentésekhez csatolják. Az így elkészített jelentések elfogadható bizonyítékot képeznek azon tagállam közigazgatási, illetve bírósági eljárásaiban, amelyben felhasználásuk szükségesnek bizonyul, ugyanúgy és ugyanazokkal a feltételekkel, mint a nemzeti közigazgatási felügyelők által összeállított közigazgatási jelentések. Ugyanazon értékelési szabályok alá tartoznak, mint amelyeket a nemzeti közigazgatási felügyelők által összeállított közigazgatási jelentésekre kell alkalmazni, és értékük az ilyen jelentésekével megegyezik. Amennyiben a vizsgálatot közösen folytatják le a 4. cikk második albekezdése értelmében, azon nemzeti felügyelőknek, akik a műveletben részt vettek, jóvá kell hagyniuk a közösségi felügyelők által összeállított jelentést.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy e rendelet végrehajtása során felügyelői betartsák a személyes adatok védelméről szóló közösségi és nemzeti rendelkezéseket, különösen azokat, amelyeket a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben állapítottak meg.

(5) Amennyiben a helyszíni ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat a Közösség területén kívül hajtják végre, a jelentéseket a közösségi felügyelők oly módon készítik el, hogy elfogadható bizonyítékot képezzenek azon tagállam közigazgatási vagy bírósági eljárásaiban, amelyben felhasználásuk szükségesnek bizonyul.

9. cikk

Amennyiben az 5. cikkben említett gazdasági szereplők ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, az érintett tagállam a nemzeti szabályaival összhangban eljárva olyan segítséget köteles nyújtani a közösségi felügyelőknek, amilyenre azoknak a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelességük teljesítése érdekében szükségük van.

A nemzeti joggal összhangban a tagállam köteles meghozni mindennemű szükséges intézkedést.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1996. november 11-én.

a Tanács nevében

az elnök

R. Quinn

[1] HL C 84., 1996.3.21., 10. o.

[2] HL C 166., 1996.6.10., 102. o. és az 1996. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[4] HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

[5] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

--------------------------------------------------