31989R4064

A Tanács 4064/89/EGK rendelete

(1989. december 21.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 87. és 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés céljainak elérése érdekében a 3. cikk f) pontja a Közösség számára célul tűzi ki, egy "olyan rendszer bevezetését, amely megakadályozza a közös piaci verseny torzulását";

mivel ez a rendszer nélkülözhetetlen a belső piac 1992-re történő létrehozásához és annak további fejlődéséhez;

mivel a belső határok lebontása jelenleg és a jövőben is jelentős vállalati átszervezésekkel jár a Közösségen belül, különösen az összefonódások formájában;

mivel egy ilyen fejlődést üdvözölni kell, mivel az kapcsolatban van a dinamikus verseny követelményeivel és képes fokozni az európai ipar versenyképességét, javítani a növekedés feltételeit és növelni a Közösségben az életszínvonalat;

mivel azonban biztosítani kell, hogy az átszervezési folyamat ne okozzon maradandó károkat a versenyben; mivel a közösségi jognak tartalmaznia kell az olyan összefonódások szabályozására szolgáló rendelkezéseket, amelyek jelentősen korlátozhatják a hatékony versenyt a közös piacon, vagy annak egy jelentős részén;

mivel azonban a 85. és 86. cikk – bár a Bíróság joggyakorlata alapján alkalmazható bizonyos összefonódásokra – nem elégséges valamennyi olyan tevékenység ellenőrzésére, amelyek a Szerződésben célul tűzött torzulásmentes verseny rendszerével nem egyeztethetők össze;

mivel ezért egy rendelet formájában új jogi eszközt kell létrehozni, hogy lehetővé váljon valamennyi összefonódás hatékony, a Közösségen belüli verseny szerkezetére kifejtett hatásuk tekintetében történő ellenőrzése, és hogy az ilyen összefonódásokra egyetlen jogi eszköz vonatkozzon;

mivel ezért a rendeletnek nemcsak a Szerződés 87. cikkén, hanem elsősorban a 235. cikkén kell alapulnia, amelynek alapján a Közösség a céljai eléréséhez szükséges további cselekvési hatáskörrel ruházhatja fel magát, beleértve a Szerződés II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek piacán fennálló összefonódásokkal kapcsolatos hatásköröket;

mivel e rendelet rendelkezéseinek olyan jelentős szerkezeti változtatásokra kell vonatkozniuk, amelyek piacra gyakorolt hatása túllép az egyes tagállamok országhatárain;

mivel ezért e rendelet alkalmazási körét az érintett vállalkozások földrajzi tevékenységi területe szerint kell meghatározni, és mennyiségi küszöbértékekkel kell korlátozni, hogy átfogja a közösségi léptékű összefonódásokat; mivel e rendelet alkalmazása kezdeti szakaszának végén e küszöbértékeket az összegyűlt tapasztalatok fényében felül kell vizsgálni;

mivel közösségi léptékű összefonódás akkor áll fenn, ha az érintett vállalkozások összevont teljes forgalma világméretben és közösségi szinten meghalad egy bizonyos mértéket, illetve ha az érintett vállalkozások közül legalább kettőnek a kizárólagos vagy fő tevékenységi területe különböző tagállamokban található, vagy amennyiben – bár a vállalkozások főleg egy és ugyanazon tagállamban tevékenykednek – legalább egyikük jelentős tevékenységet folytat legalább egy másik tagállamban; mivel ugyanez a helyzet, ha az összefonódásokat olyan vállalkozások hajtják végre, amelyek fő tevékenységi területe nem a Közösségen belül található, de ott jelentős tevékenységet folytatnak;

mivel az összefonódások szabályozására bevezetendő intézkedéseknek – a Szerződés 90. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül – tiszteletben kell tartaniuk az állami és magánszféra közötti diszkrimináció tilalmának elvét; mivel ezért az állami szférában egy összefonódásban érintett vállalkozás forgalmának kiszámításához figyelembe kell venni a független döntési jogkörrel rendelkező gazdasági egységeket alkotó vállalkozásokat, függetlenül attól, hogy tőkéjüket milyen módon birtokolják, illetve milyen igazgatási felügyeleti szabályok vonatkoznak rájuk;

mivel szükséges megállapítani, hogy a közösségi léptékű összefonódások a közös piacon folyó hatékony verseny fenntartásának és továbbfejlesztésének szempontjából összeegyeztethetők-e a közös piaccal, vagy sem; mivel ennek során a Bizottságnak a Szerződés 2. cikkében említett alapvető célkitűzések elérésének általános keretein belül kell értékelnie, beleértve a 130a. cikkben említett, a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítésére vonatkozó célkitűzést is;

mivel e rendelet megalkotja azt az elvet, hogy egy közösségi léptékű összefonódást, amely olyan helyzetet teremt vagy erősít meg, amelynek következményeként jelentősen korlátozódik a hatékony verseny a közös piacon vagy annak egy jelentős részén, a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani;

mivel azon összefonódásokat, amelyeket az érintett vállalkozások korlátozott piaci részesedései miatt nem fenyeget a hatékony verseny korlátozása, a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet tekinteni; mivel, a Szerződés 85. és 86. cikkének sérelme nélkül, erre való utalás áll fenn különösen, ha az érintett vállalkozások piaci részesedése sem a közös piacon, sem annak jelentős részén nem haladja meg a 25 %-ot;

mivel a Bizottság feladata valamennyi olyan határozat meghozatala, amelyre szükség van annak megállapításához, hogy a közösségi léptékű összefonódások összeegyeztethetők-e a közös piaccal vagy sem, valamint az olyan határozatok meghozatala, amelyek célja a hatékony verseny helyreállítása;

mivel a hatékony ellenőrzés biztosításához a vállalkozásokat kötelezni kell a közösségi léptékű összefonódások előzetes bejelentésére, valamint rendelkezni kell az összefonódások korlátozott időtartamú felfüggesztéséről, és a felfüggesztés szükség szerinti kiterjesztésének vagy visszavonásának lehetőségéről; mivel azonban az ügyletek érvényességét a jogbiztonság érdekében, a szükséges mértékben védelmezni kell;

mivel meg kell határozni azt az időtartamot, amelyen belül a Bizottság egy bejelentett összefonódással kapcsolatban megindítja az eljárást, valamint azt az időtartamot, amelyen belül a Bizottságnak végleges határozatot kell hoznia valamely bejelentett összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről vagy összeegyeztethetetlenségéről;

mivel az érintett vállalkozások részére biztosítani kell a Bizottság általi meghallgatás jogát az eljárás indulása után; mivel az érintett vállalkozások vezetőségének és felügyeleti szerveinek tagjai, valamint az alkalmazottak elismert képviselői és a jogos érdeküket igazoló harmadik felek részére szintén biztosítani kell a meghallgatás lehetőségét;

mivel a Bizottság szoros és állandó kapcsolatban jár el azon tagállamok illetékes hatóságaival, amelyektől észrevételeket és információkat szerez be;

mivel e rendelet céljával és a Bíróság joggyakorlatával összhangban biztosítja a Bizottság számára a tagállamok támogatását és felhatalmazza az adatszolgáltatás előírására, valamint az összefonódások értékeléséhez a szükséges vizsgálatok lefolytatására;

mivel e rendelet betartása bírságokkal és kényszerítő bírságokkal kikényszeríthető; mivel a Bíróságnak e tekintetben korlátlan joghatóságot kell biztosítani a Szerződés 172. cikke értelmében;

mivel helyénvaló az összefonódás fogalmát oly módon meghatározni, hogy az csak az érintett vállalkozások szerkezetében tartós változás előidézésére irányuló műveletekre terjedjen ki; mivel ennélfogva szükséges kizárni e rendelet hatálya alól azokat a tevékenységeket, amelyek célja vagy hatása továbbra is a független vállalkozások versenymagatartásának koordinálása, mivel az ilyen tevékenységeket a Szerződés 85. és 86. cikkét végrehajtó rendeletek megfelelő előírásai alapján kell megvizsgálni; mivel ezt a megkülönböztetést különösen a közös vállalatok létesítése esetében célszerű megtenni;

mivel e rendelet értelmében nem áll fenn a versenymagatartás koordinálása, ha két vagy több vállalkozás megállapodik egy vagy több más vállalkozás közös irányításának megszerzésében, amelynek célja és hatása, hogy egymás között felosszák az ilyen vállalkozásokat vagy azok eszközeit;

mivel e rendeletet ott is alkalmazni kell, ahol az érintett vállalkozások az összefonódás megvalósításával közvetlenül összefüggő és ahhoz szükséges korlátozásokat fogadnak el;

mivel a Bizottságnak kizárólagos joghatósággal kell rendelkeznie e rendelet alkalmazására, ennek felülvizsgálata a Bíróság hatáskörébe tartozik;

mivel a tagállamok nem alkalmazhatják saját nemzeti versenyjogukat a közösségi léptékű összefonódásokra, kivéve ha e rendelet másként nem rendelkezik; mivel a nemzeti hatóságok ilyen irányú jogosítványait azon esetekre kell korlátozni, ahol a Bizottság beavatkozása nélkül a hatékony verseny valószínűleg jelentősen korlátozódna valamely tagállam területén, és ahol ennek a tagállamnak a versennyel kapcsolatos érdekeit e rendelettel más módon nem lehet kielégítően védelmezni; mivel ilyen esetekben az érintett tagállamoknak haladéktalanul el kell járniuk; mivel e rendelet a nemzeti jog sokfélesége miatt nem szabhat meg egyetlen határidőt a jogvédelmi intézkedések meghozatalára;

mivel e rendelet közösségi léptékű összefonódásokra való kizárólagos alkalmazása nem sérti a Szerződés 223. cikkét, és nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak e rendeletben nem érintett jogos érdekek védelmére, feltéve hogy az ilyen intézkedések összhangban vannak a közösségi jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel;

mivel az e rendelettel nem érintett összefonódások elvben a tagállamok joghatósága alá tartoznak; mivel azonban a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy egy érintett tagállam felkérésére eljárjon olyan esetekben, ahol e tagállam területén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna;

mivel figyelembe kell venni a tagsággal nem rendelkező országban létrejött, a Közösség vállalkozásait érintő összefonódások feltételeit és rendelkezni kell a Tanács azon lehetőségéről, hogy a Bizottságnak megfelelő felhatalmazást adjon a Közösség vállalkozásaival szemben a megkülönbözéstől mentes elbánás biztosítását célzó tárgyalásokra;

mivel ez a rendelet semmiképpen sem csökkenti az alkalmazottaknak az érintett vállalkozásokban elismert kollektív jogait,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) A 22. cikk sérelme nélkül e rendelet minden közösségi léptékű, a (2) bekezdés meghatározása szerinti összefonódásra vonatkozik.

(2) E rendelet alkalmazásában egy összefonódás akkor közösségi léptékű, ha:

a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd ECU-t; és

b) az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió ECU-t,

kivéve ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát ugyanabban a tagállamban éri el.

(3) Miután a Tanács minősített többséggel a Bizottság javaslata alapján elfogadta ezt a rendeletet, az elfogadás évét követő negyedik év vége előtt a (2) bekezdésben meghatározott küszöbértékeket felül kell vizsgálni.

2. cikk

Az összefonódások értékelése

(1) Azon összefonódásokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, az alábbi rendelkezések szerint kell értékelni, hogy megállapítható legyen, összeegyeztethetők-e a közös piaccal, vagy sem.

Az értékelés elkészítése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie:

a) a közös piacon belül a hatékony verseny fenntartásának és fejlesztésének szükségességét, tekintettel többek között valamennyi érintett piac szerkezetére és a Közösségen belüli, illetve azon kívüli vállalkozások által támasztott hatékony vagy potenciális versenyre;

b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét, valamint gazdasági és pénzügyi erejét, a szállítók és felhasználók számára nyitva álló választási lehetőségeket, hozzáférésüket a készletekhez és piacokhoz, a piacra lépés bármilyen jogi vagy más akadályát, az érintett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kereslet-kínálat alakulását, a közbenső és végső fogyasztók érdekeit, valamint a műszaki és gazdasági fejlődés fejleményeit, feltéve hogy ez a fogyasztók számára előnyös, és nem akadályozza a versenyt.

(2) Valamely összefonódást, amely nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan erőfölényt, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(3) Valamely összefonódást, amely olyan erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amelynek következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani.

3. cikk

Az összefonódás meghatározása

(1) Vállalkozások összefonódása jön létre, ha:

a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad; vagy

b) egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy

- egy vagy több vállalkozás

akár értékpapírok, akár vagyoni érdekeltség vásárlásával, szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több vállalkozás egésze vagy részei felett.

(2) Valamely olyan eljárás, beleértve egy közös vállalat alapítását is, amelynek célja vagy hatása a függetlennek megmaradó vállalkozások versenymagatartásának koordinálása, nem képez az (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódást.

Egy önálló gazdasági személy összes feladatát tartósan ellátó közös vállalat létrehozása, amely nem vezet a felek egymás közötti, illetve a felek és a közös vállalat közötti versenymagatartás koordinálásához, az (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódást képez.

(3) E rendelet céljának megfelelően az irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök testesítik meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel adnak lehetőséget egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen:

a) a vállalkozás eszközei egészének vagy részének tulajdonjoga vagy használati joga révén;

b) olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy határozatai felett.

(4) Az irányítást olyan személyek vagy vállalkozások szerzik meg, akik:

a) rendelkeznek a jogosultságokkal vagy a szerződések értelmében jogok jogosultjai; vagy

b) nem rendelkeznek e jogosultságokkal vagy ilyen szerződések értelmében nem jogosultjai e jogoknak, de jogukban áll az ebből származó jogok gyakorlása.

(5) Nem minősül összefonódásnak:

a) ha hitelintézetek vagy más pénzintézetek vagy biztosítótársaságok, amelyek tevékenységük során saját vagy mások számlájára folytatott értékpapír-kereskedést vagy ügyleteket végeznek, ideiglenes jelleggel értékpapírokat birtokolnak, amelyeket továbbértékesítési céllal egy vállalkozásban szereztek, feltéve hogy nem gyakorolják az értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogokat a vállalkozás versenymagatartásának meghatározására, illetve hogy az ilyen szavazati jogokat csak a vállalkozás vagy a vállalkozás eszközei teljes vagy részleges értékesítésének, illetve az értékpapírok értékesítésének előkészítése céljából gyakorolják, és az értékesítés a vásárlás napját követő egy éven belül megtörténik, mely időszakot a Bizottság kérelemre kiterjesztheti abban az esetben, ha az ilyen intézmények vagy vállalkozások igazolni tudják, hogy az értékesítést ésszerű módon nem lehetett lebonyolítani a kijelölt határidőn belül;

b) az irányítást egy tagállam jogrendjének megfelelően egy állami tisztségviselő szerzi meg felszámolással, csődeljárással, fizetőképtelenséggel, fizetések beszüntetésével, kényszeregyezséggel vagy ehhez hasonló eljárással kapcsolatban;

c) az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységeket legutóbb a 84/569/EGK irányelvvel [4] módosított, a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelvben [5] említett pénzügyi holding cégek végzik, feltéve hogy a holdinggal kapcsolatos szavazati jogokat, különösen azon vállalkozások vezetőségi és felügyelő bizottsági tagjai kinevezésével kapcsolatban, amelyekben részesedéssel rendelkeznek, csak e befektetések teljes értékének megőrzése érdekében gyakorolják és nem azért, hogy közvetlenül vagy közvetve meghatározzák e vállalkozások versenymagatartását.

4. cikk

Az összefonódások előzetes bejelentése

(1) Az e rendeletben megjelölt, közösségi léptékű összefonódásokat a Bizottságnál a megállapodás megkötését, vagy a nyilvános ajánlat bejelentését, vagy ellenőrző részesedés megszerzését követő egy héten belül be kell jelenteni. Ez a hét az említett események közül az első megtörténtével kezdődik.

(2) Valamennyi, a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében összeolvadásból vagy a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében közös irányítás megszerzéséből létrejött összefonódást, az esettől függően az összeolvadásban részt vevő feleknek, vagy a közös irányítást szerzőknek együtt kell bejelenteniük. Minden más esetben a bejelentést az a személy vagy vállalkozás köteles megtenni, amely egy vagy több vállalkozás felett teljes vagy részleges irányítást szerez.

(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely bejelentett összefonódás e rendelet hatálya alá tartozik, a bejelentés tényét a felek nevével, az összefonódás jellegének és az érintett gazdasági szektorok megjelölésével közzéteszi. A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

5. cikk

A forgalom kiszámítása

(1) A teljes forgalom az 1. cikk (2) bekezdése értelmében az érintett vállalkozások által az előző pénzügyi évben a vállalkozások rendes tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó bevételt jelenti, a kereskedelmi árengedmények és a hozzáadottérték-adó, valamint a forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után. Egy érintett vállalkozás teljes forgalmába nem kell beszámítani a (4) bekezdésben említett vállalkozások bármelyike közötti termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást.

A Közösségen és a tagállamon belüli forgalom az esettől függően a Közösségen vagy a tagállamon belüli vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak értékesített termékeket és teljesített szolgáltatásokat foglalja magába.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az összefonódás egy vagy több vállalkozás részének megszerzésében valósul meg, akár önálló jogi személyek ezek a részek, akár nem, csak az ügylet által érintett részekhez kapcsolódó forgalmat kell figyelembe venni az eladó vagy az eladók tekintetében.

Az első albekezdés értelmében két vagy több ügyletet, amelyek ugyanazon személyek vagy vállalkozások között két éven belül történnek, ugyanannak az összefonódásnak kell tekinteni, amely az utolsó ügylet napján jön létre.

(3) A forgalom helyett a következőket kell használni:

a) hitelintézetek és más pénzintézetek esetén, tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjára, mérlegfőösszegük egytizedét.

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja és az 1. cikk (2) bekezdésének utolsó részére tekintettel a teljes közösségi szintű forgalmat helyettesíteni kell a mérlegfőösszeg egytizedének, és a Közösségben honos hitelintézetekkel és ügyfelekkel folytatott ügyletek során keletkezett követelések és a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben keletkezett összes követelések és hányadosának a szorzatával.

Az 1. cikk (2) bekezdésének utolsó részére tekintettel az egy tagállamon belüli teljes forgalmat helyettesíteni kell a mérlegfőösszeg egytizedének, és az adott tagállamban honos hitelintézetekkel és ügyfelekkel folytatott ügyletek során keletkezett követelések és a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben keletkezett összes követelések hányadosának a szorzatával.

b) biztosító társaságok esetén a lekötött bruttó biztosítási díjak értékét, amely magában foglalja a biztosítótársaság által vagy nevében megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett teljes összeget és követeléseket, a kifizetett viszontbiztosítási díjakat, az egyedi biztosítási díjakat vagy a biztosítási díjak egészét terhelő adók, hozzájárulások, lefölözések és egyéb kincstári jellegű járulékok levonása után; tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja és az 1. cikk (2) bekezdésének utolsó része tekintetében, a Közösségen belül, illetve az adott tagállamon belül honos ügyfelektől beszedett bruttó biztosítási díjakat kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az 1. cikk (2) bekezdése értelmében valamely érintett vállalkozás teljes forgalmát úgy kell kiszámítani, hogy a következők forgalmát összegezzük:

a) az érintett vállalkozás;

b) azon vállalkozások, amelyekben az érintett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve:

- a tőkének vagy a vállalkozás eszközeinek több mint felét birtokolja, vagy

- módjában áll a szavazati jogok több mint felét gyakorolni, vagy

- módjában áll a felügyelő bizottság, az igazgató tanács vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjainak több mint felét kinevezni, vagy

- jogosult a vállalkozás ügyeit irányítani;

c) azon vállalkozások, amelyek egy érintett vállalkozásban a b) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

d) azon vállalkozások, amelyekben egy, a c) pontban említett vállalkozás a b) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

e) azon vállalkozások, amelyekben két vagy több, az a)–d) pontban említett vállalkozás közösen rendelkezik a b) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel.

(5) Ha az összefonódásban érintett vállalkozások közösen rendelkeznek a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt jogokkal vagy jogkörökkel, az 1. cikk (2) bekezdése alkalmazásában az érintett vállalkozások teljes forgalmának kiszámításánál:

a) nem kell figyelembe venni azt a forgalmat, amely a közös vállalkozás és az érintett vállalkozások mindegyike, vagy bármely más, ezek egyikéhez a (4) bekezdés b)–e) pontban meghatározott módon kapcsolódó vállalkozás között történő termékeladásból vagy szolgáltatások nyújtásából származik;

b) figyelembe kell venni azt a forgalmat, amely a közös vállalkozás és bármilyen harmadik vállalkozás között történő termékeladásból és szolgáltatások nyújtásából származik. Ezt a forgalmat egyenlően kell elosztani az érintett vállalkozások között.

6. cikk

A bejelentés megvizsgálása és az eljárás megindítása

(1) A Bizottság a bejelentést annak kézhezvétele után azonnal megvizsgálja.

a) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a bejelentett összefonódás nem tartozik e rendelet hatálya alá, akkor ezt határozatával rögzíti.

b) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a bejelentett összefonódás – jóllehet e rendelet hatálya alá tartozik – nem támaszt komoly kétségeket a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, akkor a Bizottság nem ellenzi, és kinyilvánítja annak összeegyeztethetőségét a közös piaccal.

c) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás – jóllehet e rendelet hatálya alá tartozik – komoly kétségeket támaszt a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, akkor a Bizottság az eljárás megindítása mellett határoz.

(2) A Bizottság határozatát köteles haladéktalanul ismertetni az érintett vállalkozásokkal és a tagállamok illetékes hatóságaival.

7. cikk

Összefonódások felfüggesztése

(1) A (2) bekezdés alkalmazásában az 1. cikkben meghatározott összefonódás nem léphet életbe sem a bejelentés előtt, sem a bejelentést követő első három héten belül.

(2) Amennyiben a Bizottság a bejelentésnek az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül lefolytatott előzetes vizsgálatát követően ezt szükségesnek ítéli, a későbbiekben a 8. cikk (3) és (4) bekezdése alapján hozott bármely határozat teljes hatékonyságának biztosításához saját kezdeményezésére úgy határozhat, hogy a végleges határozat meghozataláig továbbra is egészben vagy részben felfüggeszti az összefonódást, vagy hogy más ilyen értelmű belső intézkedéseket rendel el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem zárja ki olyan nyilvános ajánlatok végrehajtását, amelyekről a Bizottságot a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban értesítették, feltéve hogy a felvásárló nem gyakorolja az értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogokat, vagy csak azért gyakorolja azokat, hogy megőrizze e befektetések teljes értékét, és ezt a Bizottság által a (4) bekezdésnek megfelelően megadott felmentés alapján teszi.

(4) A Bizottság kérelemre felmentést adhat az (1), (2) és (3) bekezdés által meghatározott kötelezettségek alól, annak érdekében, hogy megelőzze, hogy egy vagy több, az összefonódás által érintett vállalkozást vagy harmadik felet jelentős kár érje. A hatékony verseny feltételeinek biztosítása érdekében a felmentést feltételekhez és kötelezettségekhez lehet kötni. A felmentést kérelmezni, és azt megadni bármikor, még a bejelentés megtétele előtt vagy az ügylet után is lehet.

(5) Bármilyen, az (1) vagy (2) bekezdés megsértésével végrehajtott ügylet érvényessége a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 8. cikk (2) és (3) bekezdése szerint hozott, vagy a 10. cikk (6) bekezdése szerint felállított vélelem alapján hozott határozattól függ.

E cikknek nincs kihatása az értékpapírokban lebonyolított ügyletek érvényességére, beleértve azokat az értékpapírokat, amelyek olyan más értékpapírokra válthatók, amelyek tőzsdei kereskedése köztestületek által elismert hatóságok által felügyelt és szabályozott, rendszeresen működő és nyilvánosan közvetlenül vagy közvetve elérhető piacon engedélyezett, kivéve ha a vevő és az eladó tudta vagy feltételezhetően tudnia kellett, hogy az ügyletet az (1) és (2) bekezdés megsértésével bonyolították le.

8. cikk

A Bizottság határozathozatali jogköre

(1) A 9. cikk sérelme nélkül minden egyes, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján megindított eljárást a (2)–(5) bekezdésben előírt határozattal kell lezárni.

(2) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy – a vállalkozások által elvégzett szükséges módosítások után – valamely bejelentett összefonódás megfelel a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

A Bizottság határozatához csatolhatja azon feltételeket és kötelezettségeket, amelyek az érintett vállalkozások által vállalt azon kötelezettségek betartásának biztosítását célozza, amelyeket a vállalkozások a Bizottsággal szemben vállaltak az eredeti összefonódási terv módosítása céljából. Az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat tartalmazza az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokat is.

(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely összefonódás megfelel a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja.

(4) Amennyiben az összefonódást már megvalósították, a Bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerinti határozattal vagy egy külön határozattal előírhatja az egyesített vállalkozások vagy eszközök szétválasztását vagy a közös irányítás megszüntetését vagy bármilyen egyéb intézkedést, amely a hatékony verseny feltételeinek helyreállítására alkalmas lehet.

(5) A Bizottság a (2) bekezdés szerint meghozott határozatát visszavonhatja, amennyiben:

a) az összeegyeztethetőségről szóló nyilatkozat téves információkon alapult, amiért az érintett vállalkozás a felelős, vagy ha azt megtévesztéssel szerezték meg; vagy

b) az érintett vállalkozások a határozathoz csatolt bármelyik kötelezettségüket megsértik.

(6) Az (5) bekezdésben említett esetben a Bizottság a (3) bekezdés szerinti határozatot hozhat, anélkül hogy kötné a 10. cikk (3) bekezdésében szereplő határidő.

9. cikk

A tagállamok illetékes hatóságaihoz történő áttétel

(1) A Bizottság a bejelentett összefonódást az érintett vállalkozásoknak és a többi tagállam illetékes hatóságainak haladéktalanul tudomására hozott határozattal az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz teheti át a következő körülmények esetén.

(2) A bejelentés másolatának kézhezvételét követő három héten belül egy tagállam tájékoztathatja a Bizottságot – amely tájékoztatja az érintett vállalkozásokat –, hogy egy tagállam egy elkülönült piacának minősülő piacon egy összefonódás olyan erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amelynek következményeként a hatékony verseny jelentősen korlátozódik, függetlenül attól, hogy ez a piac a közös piac jelentős része vagy sem.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a termékek vagy szolgáltatások piaca és a (7) bekezdés szerinti földrajzi referenciapiac tekintetében létezik ilyen elkülönült piac, és fennáll az előbbiek veszélye, akkor:

a) vagy maga a Bizottság jár el az ügyben, az érintett piacon a hatékony verseny fenntartása vagy visszaállítása érdekében; vagy

b) az ügyet az érintett tagállam illetékes hatóságához átteszi a tagállam nemzeti versenyjogának alkalmazása céljából.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy ilyen elkülönült piac vagy veszély nem áll fenn, akkor erről az érintett tagállamokhoz címzett döntést hoz.

(4) A (3) bekezdés szerinti áttételről vagy az át nem tételről határozatot kell hozni:

a) az általános szabályként a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott hathetes határidőn belül, ha a Bizottság nem indította meg az eljárást a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint; vagy

b) legfeljebb az érintett összefonódásról szóló bejelentéstől számított három hónapon belül, ha a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján megindította az eljárást anélkül, hogy az előkészítő lépéseket megtette volna a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, illetve (3) vagy (4) bekezdése szerint az adott piacon a hatékony verseny fenntartásához vagy helyreállításához szükséges intézkedések meghozatalára.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés b) pontjában említett három hónapon belül a Bizottság az érintett tagállam által küldött emlékezető ellenére nem hozott döntést az ügy (3) bekezdés szerinti áttételéről, vagy nem tette meg a (4) bekezdés b) pontjában említett előkészítő lépéseket, akkor úgy kell tekintetni, hogy a Bizottság az ügynek az érintett tagállam részére történő áttételéről a (3) bekezdés b) pontja szerint határozatot hozott.

(6) Az érintett tagállam illetékes hatósága az összefonódás kivizsgálásáról szóló jelentés közzétételét vagy a kivizsgálás eredményeinek bejelentését legkésőbb négy hónappal azután köteles megtenni, hogy a Bizottság az ügyet részére átadta.

(7) A földrajzi referenciapiacnak magában kell foglalnia azt a területet, amelyen az érintett vállalkozások a termékek és szolgáltatások kínálatával és keresletével fellépnek, amely piacon belül a versenyfeltételek megfelelően homogének, és amely a szomszédos területektől elhatárolható, mivel különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérnek ezeken a területeken. Ezen értékelésnek figyelembe kell vennie különösen az érintett termékek és szolgáltatások jellegét és jellemzőit, a piacra lépési korlátok vagy fogyasztói preferenciák létezését, a vállalkozások piaci részesedései közötti érzékelhető különbségeket az érintett terület és a szomszédos területek között, illetve az árakat érintő jelentős eltéréseket.

(8) Az e cikkben szereplő rendelkezések alkalmazása során az érintett tagállam csak olyan intézkedéseket hozhat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a hatékony verseny megőrzéséhez vagy helyreállításához az érintett piacon.

(9) A Szerződés érintett rendelkezéseivel összhangban bármely tagállam fellebbezhet a Bírósághoz, és kérheti a 186. cikk alkalmazását saját nemzeti versenyjogának alkalmazása érdekében.

(10) Az e rendelet elfogadását követő negyedik év vége előtt ezt a cikket felül kell vizsgálni.

10. cikk

Az eljárás megindításának és a határozatok meghozatalának határideje

(1) A 6. cikk (1) bekezdésében említett határozatokat legfeljebb egy hónapon belül kell meghozni. Ez a határidő a bejelentés kézhezvételét követő napon kezdődik, vagy ha a bejelentésben szolgáltatandó információ hiányos, a hiánytalan információk kézhezvételét követő napon.

Ez a határidő hat hétre hosszabbodik, ha a Bizottsághoz egy tagállamtól kérelem érkezik a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(2) A bejelentett összefonódásokra vonatkozó, 8. cikk (2) bekezdése szerinti határozatokat meg kell hozni, amint úgy tűnik, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett súlyos kétségek – különösen az érintett vállalkozások által végrehajtott módosítások eredményeként – megszűntek, de legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott határidőre.

(3) A 8. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a 8. cikk (3) bekezdése szerint a bejelentett összefonódásokkal kapcsolatos határozatokat legkésőbb az eljárás megindításának napjától számított négy hónapon belül meg kell hozni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt kivételesen fel lehet függeszteni, ha –olyan körülmények miatt, amelyekért az összefonódásban érintett vállalkozások egyike felelős – a Bizottságnak a 11. cikk szerinti határozattal információt kellett kérnie, vagy a 13. cikk szerinti vizsgálatot kellett elrendelnie.

(5) Amennyiben a Bíróság olyan ítéletet hoz, amely teljes egészében vagy részben megsemmisít egy, a Bizottság által e rendelet alapján hozott döntést, akkor az ebben a rendeletben meghatározott határidők az ítélet napjától újrakezdődnek.

(6) Amennyiben a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 8. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján nem hozott döntést az (1), illetve (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül, akkor úgy kell tekinteni, hogy az összefonódást a 9. cikk sérelme nélkül a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánították.

11. cikk

Információkérés

(1) A Bizottság e rendeletből fakadó feladatainak végrehajtásához szükséges valamennyi információt beszerezheti a tagállamok kormányaitól és illetékes hatóságaitól, a 3. cikk (1) bekezdésében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól.

(2) Amikor a Bizottság információt kér valamely személytől, vállalkozástól, illetve vállalkozások társulásától, a kérelem egy példányát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának is, amelynek területén a személy lakóhelye vagy a vállalkozás, illetve a vállalkozások társulásának székhelye található.

(3) Kérelmében a Bizottság köteles megjelölni kérelmének jogalapját és célját, valamint a téves információk szolgáltatásáért a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében kiszabható szankciókat.

(4) A kért információt vállalkozások esetében azok tulajdonosai vagy képviselői, jogi személyek, társaságok vagy cégek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében a képviseletükre jogszabály vagy az alapszabály által felhatalmazott személyek szolgáltatják.

(5) Amennyiben valamely személy, vállalkozás vagy vállalkozások társulása a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem szolgáltatja a kért információt, vagy hiányos információt szolgáltat, akkor a Bizottság határozatával írja elő az információszolgáltatást. A határozatban rögzíteni kell azt, hogy mely információkra van szükség, megfelelő határidőt kell megjelölni ezen információk benyújtására, valamint utalni kell a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szankciókra és a határozat felülvizsgálatra a Bíróság elé vitelének jogára.

(6) A Bizottság határozatának egy példányát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek területén a személy lakóhelye vagy a vállalkozás, illetve a vállalkozások társulásának székhelye található.

12. cikk

A tagállamok hatóságai által folytatott vizsgálatok

(1) A Bizottság kérelmére a tagállam illetékes hatósága köteles azokat a vizsgálatokat elvégezni, amelyeket a Bizottság a 13. cikk (1) bekezdése alapján szükségesnek ítél, vagy amelyeket határozatával a 13. cikk (3) bekezdése alapján elrendelt. A tagállam illetékes hatóságának tisztségviselői, akik ezeket a vizsgálatokat vezetik, jogkörüket azon tagállam illetékes hatósága által kiadott írásbeli felhatalmazás bemutatása után gyakorolhatják, amelynek területén a vizsgálatokat le kell folytatni. A felhatalmazásban meg kell határozni a vizsgálat tárgyát és célját.

(2) Amennyiben a Bizottság vagy azon tagállam illetékes hatósága, amelynek területén a vizsgálatot le kell folytatni, a Bizottság tisztviselői segítséget nyújthatnak a hatóság tisztviselőinek feladataik elvégzése során.

13. cikk

A Bizottság vizsgálati hatásköre

(1) A Bizottság e rendeletből származó feladatai végrehajtása során elvégezheti a vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak valamennyi szükséges vizsgálatát.

E célból a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők jogosultak:

a) megvizsgálni az üzleti könyveket és más üzleti kimutatásokat;

b) az üzleti könyvekből és üzleti kimutatásokból másolatokat vagy kivonatokat készíteni vagy követelni;

c) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérni;

d) belépni a vállalkozások bármely helyiségébe, ingatlanába, illetve beszállni a vállalkozások bármely közlekedési eszközébe.

(2) A Bizottságnak a vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselői jogkörüket olyan írásbeli felhatalmazás bemutatása után gyakorolhatják, amely meghatározza a vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt szankciókat olyan esetekben, ahol a szükséges üzleti könyvek vagy más üzleti kimutatások hiányosan kerültek bemutatásra. A vizsgálat előtt kellő időben a Bizottság írásban tájékoztatja a vizsgálatról és a meghatalmazott tisztviselők személyazonosságáról azon tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül.

(3) Vállalkozások és vállalkozások társulásai kötelesek alávetni magukat a Bizottság határozatával elrendelt vizsgálatnak. A határozatnak meg kell határoznia a vizsgálat tárgyát és célját, meg kell jelölnie a vizsgálat kezdetének napját és a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt szankciókat, és a határozat felülvizsgálatra a Bíróság elé vitelének jogát.

(4) Annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül, a Bizottság köteles időben és írásban tájékoztatni arról, hogy a (3) bekezdés szerint kíván határozatot hozni. A határozat meghozatala előtt a Bizottság meghallgatja az illetékes hatóságot.

(5) Azon tagállam illetékes hatóságainak tisztviselői, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül, a hatóság vagy a Bizottság kérelmére segítséget nyújthatnak a Bizottság tisztviselőinek feladataik ellátása során.

(6) Amennyiben valamely vállalkozás vagy vállalkozások társulása ellenszegül az e cikk alapján elrendelt vizsgálatnak, akkor az érintett tagállam köteles megadni a szükséges segítséget a Bizottság által meghatalmazott tisztviselőknek, ami lehetővé teszi számukra vizsgálatuk lefolytatását. E célból a tagállam a Bizottsággal történő konzultáció után köteles a szükséges intézkedéseket e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül meghozni.

14. cikk

Bírságok

(1) A Bizottság határozattal a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre, vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira 1000 ECU-tól 50000 ECU-ig terjedő bírságot szabhat ki, ha szándékosan vagy hanyagságból

a) elmulasztják valamely összefonódás 4. cikknek megfelelően történő bejelentését;

b) helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak a 4. cikk szerinti bejelentésben;

c) a 11. cikk szerinti kérelemre adott válaszban helytelen információt szolgáltatnak, vagy a 11. cikk alapján határozattal megállapított határidőn belül nem szolgáltatnak információt;

d) hiányosan mutatják be a szükséges üzleti könyveket vagy más egyéb üzleti kimutatásokat a 12. vagy 13. cikk szerinti vizsgálatok során, vagy pedig nem vetik alá magukat a 13. cikk alapján határozattal elrendelt vizsgálatnak.

(2) A Bizottság határozattal az érintett vállalkozások 5. cikk értelmezése szerinti teljes forgalmának 10 %-át meg nem haladó mértékű bírságot szabhat ki az érintett személyekre vagy vállalkozásokra, ha akár szándékosan, akár hanyagságból

a) nem tesznek eleget egy, a 7. cikk (4) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján határozattal rájuk rótt kötelezettségnek;

b) a 7. cikk (1) bekezdését megsértve összefonódást léptetnek életbe, vagy figyelmen kívül hagynak egy, a 7. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozatot;

c) a 8. cikk (3) bekezdése alapján határozattal a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított összefonódást valósítanak meg, vagy pedig nem hozzák meg a 8. cikk (4) bekezdése szerint határozattal elrendelt intézkedéseket.

(3) A bírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni a jogsértés jellegére és súlyosságára.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatok nem büntetőjogi természetűek.

15. cikk

Kényszerítő bírság

(1) A Bizottság határozatával a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett érintett személyekre, vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira legfeljebb 25000 ECU összegig terjedő kényszerítő bírságot szabhat ki a határozatban meghatározott naptól számítva a késedelem minden napjára, hogy kikényszerítse:

a) a 11. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan és pontos szolgáltatását;

b) a Bizottság a 13. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálatnak történő alávetését.

(2) A Bizottság határozattal a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett érintett személyekre vagy vállalkozásokra legfeljebb 100000 ECU összegig kényszerítő bírságot szabhat ki, a határozatban meghatározott naptól számítva a késedelem minden napjára, hogy kikényszerítse:

a) a 7. cikk (4) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján határozattal kirótt kötelezettség teljesítését; vagy

b) a 8. cikk (4) bekezdése szerint határozattal elrendelt intézkedések meghozatalát.

(3) Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai eleget tettek a kényszerítő bírsággal célzott kötelezettségnek, akkor a Bizottság a kényszerítő bírság végösszegét az eredeti határozatból fakadó összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.

16. cikk

A Bíróság által történő felülvizsgálat

A Bíróság a Szerződés 172. cikke értelmében korlátlan hatáskörrel rendelkezik olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki; a bíróság a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy felemelheti.

17. cikk

Szakmai titoktartás

(1) A 11., 12., 13. és 18. cikk alkalmazása során szerzett információk csak a kérelem, vizsgálat vagy meghallgatás céljaira használhatók fel.

(2) A 4. cikk (3) bekezdése, a 18. cikk és a 20. cikk sérelme nélkül a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai, ezek tisztviselői és más alkalmazottai nem szolgáltathatják ki azokat a szakmai titoktartási kötelezettséggel járó információkat, amelyekhez e rendelet alkalmazása során jutottak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem tiltja olyan általános információk vagy értékelések közzétételét, amelyek nem tartalmaznak meghatározott vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira vonatkozó információkat.

18. cikk

A felek és harmadik felek meghallgatása

(1) Azt megelőzően, hogy bármilyen, a 7. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, és (3)–(5) bekezdésében, valamint a 14. és 15. cikkben előírt határozatot hozna, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációig az érintett személyek, vállalkozások és vállalkozások társulásai részére köteles az eljárás minden szakaszában biztosítani a véleménynyilvánítás lehetőségét az ellenük felhozott kifogásokkal kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve valamely összefonódás felfüggesztésének fenntartására, vagy a 7. cikk (2) vagy (4) bekezdésében említett felfüggesztés alóli mentesítés megadására vonatkozó határozat ideiglenes jelleggel meghozható anélkül, hogy az érintett személyek, vállalkozások és vállalkozások társulásai részére biztosítanák véleményük előzetes kifejtésének lehetőségét, feltéve, hogy a Bizottság erre a határozat meghozatala után a lehető leghamarabb lehetőséget biztosít számukra.

(3) A Bizottság határozatát kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban a felek meg tudták tenni észrevételeiket. Az eljárás során a védelemhez való jogot maradéktalanul tiszteletben kell tartani. Az ügy irataiba a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekei figyelembevételével legalább a közvetlenül érintett feleknek betekintést kell biztosítani.

(4) Amennyiben ezt a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai szükségesnek ítélik, más természetes és jogi személyeket is meghallgathatnak. Azok a természetes és jogi személyek, akiknek kellő érdekük fűződik ehhez és különösen az érintett vállalkozások igazgatási vagy vezetőségi szerveinek tagjai, illetve e vállalkozások alkalmazottainak elismert képviselői jogosultak a kérelmezést követően meghallgatásra.

19. cikk

Kapcsolat a tagállamok hatóságaival

(1) A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságainak három munkanapon belül továbbítja a bejelentések másolatait, és – a lehető leghamarabb – a rendelet alapján a Bizottsághoz benyújtott vagy a Bizottság által kibocsátott legfontosabb dokumentumok példányait.

(2) A Bizottság az e rendeletben előírt eljárásokat úgy hajtja végre, hogy szoros és állandó kapcsolatot tart fenn a tagállamok illetékes hatóságaival, amelyek kifejthetik véleményüket ezen eljárásokról. A 9. cikk alkalmazásában a Bizottság információkat szerez a cikk (2) bekezdésében említett tagállam illetékes hatóságaitól, és lehetőséget ad a hatóságnak, hogy kifejtse véleményét az eljárás bármely szakaszában, egészen a cikk (3) bekezdése szerinti határozathozatalig; ebből a célból a Bizottság a hatóság számára betekintést enged az iratokba.

(3) A 8. cikk (2)–(5) bekezdése, a 14., illetve a 15. cikk értelmében bármilyen határozat meghozatala, illetve a 23. cikknek megfelelően bármely rendelkezés elfogadása előtt egyeztetni kell az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal.

(4) A tanácsadó bizottság a tagállamok hatóságainak képviselőiből áll. Valamennyi tagállam egy vagy két képviselőt jelöl; a kijelölt képviselő akadályoztatása esetén más képviselővel helyettesíthető. Valamely tagállam képviselői közül legalább az egyiküknek tapasztalattal kell rendelkeznie a versenykorlátozó magatartással és erőfölénnyel kapcsolatos ügyekben.

(5) A konzultációra a Bizottság részéről történő meghívással összehívott, és a Bizottság elnökletével lefolytatott közös ülésen kerül sor. A meghívással együtt el kell küldeni az ügy összegzését, valamint a legfontosabb dokumentumok felsorolását és az egyes mérlegelt esetekkel kapcsolatban meghozandó határozatok előzetes tervezetét. Az ülésre legalább 14 nappal a meghívó elküldése után kerül sor. A Bizottság kivételes esetekben ezt az időszakot a körülményektől függően lerövidítheti annak elkerülése érdekében, hogy valamely összefonódásban érintett egy vagy több vállalkozást jelentős kár érje.

(6) A tanácsadó bizottság véleményt nyilvánít a Bizottság határozattervezetéről, szükség esetén szavazás útján. A tanácsadó bizottság még akkor is véleményt nyilváníthat, ha tagjai közül néhányan nincsenek jelen, vagy nem képviseltetik magukat. A véleményt írásban kell közölni, és a határozattervezethez kell csatolni. A Bizottság a bizottság véleményét köteles a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni. A bizottságot köteles tájékoztatni arról, hogy véleményét milyen módon vette figyelembe.

(7) A tanácsadó bizottság javasolhatja a vélemény közzétételét. A közzétételt a Bizottság hajthatja végre. A közzétételről szóló határozatban kellőképpen figyelembe kell venni a vállalkozások üzleti titkainak védelme iránti jogos érdekeit, valamint az érintett vállalkozásoknak az ilyen jellegű közzétételhez fűződő érdekeit.

20. cikk

A határozatok közzététele

(1) A Bizottság az általa a 8. cikk (2) bekezdése szerint – amennyiben a feltételeket és kötelezettségeket mellékelte – és a 8. cikk (2)–(5) bekezdése szerint hozott határozatokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdeti ki.

(2) A kihirdetésnél meg kell adni a felek nevét és a határozat lényegi tartalmát; a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeire tekintettel kell lenni.

21. cikk

Joghatóság

(1) A Bíróság felülvizsgálatát fenntartva kizárólag a Bizottság rendelkezik joghatósággal az e rendeletben előírt határozatok meghozatalára.

(2) A tagállamok nem alkalmazhatják a piaci versenyre vonatkozó nemzeti jogszabályaikat közösségi léptékű összefonódásra.

Az első albekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a 9. cikk (2) bekezdése alkalmazásához szükséges vizsgálatokat lefolytassák, vagy áttételt követően, a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) francia bekezdése, vagy (5) bekezdése szerint a 9. cikk (8) bekezdésének alkalmazásához feltétlenül szükséges intézkedéseket meghozzák.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől függetlenül a tagállamok az e rendeletben figyelembe vetteken kívüli egyéb jogos érdekeik védelmére megfelelő intézkedéseket hozhatnak a közösségi jogrend általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel összhangban.

A közbiztonságot, a média pluralitását és a prudenciális szabályokat az első albekezdés értelmezése szerinti jogos érdekeknek kell tekinteni.

Az érintett tagállam köteles bármely egyéb közérdekről a Bizottságot tájékoztatni, és azt a közösségi jogrend általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségének kiértékelése után a Bizottsággal ismertetni, mielőtt a fentiekben említett intézkedések meghozatalára sor kerülhetne. A fent említett közlést követő egy hónapon belül a Bizottság az érintett tagállamot tájékoztatja határozatáról.

22. cikk

A rendelet alkalmazása

(1) E rendeletet a 3. cikkben meghatározott összefonódásokra kell alkalmazni.

(2) A 17. rendelet [6], az 1017/68/EGK rendelet [7], a 4056/86/EGK rendelet [8] és a 3975/87/EGK rendelet [9] nem alkalmazható a 3. cikkben meghatározott összefonódásokra.

(3) Ha a Bizottság valamely tagállam felkérésére megállapítja, hogy egy, a 3. cikk meghatározása szerinti összefonódás, amely az 1. cikk szerint nem közösségi léptékű, piaci erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amelynek következményeként az érintett tagállam területén belül a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, a Bizottság annyiban, amennyiben az összefonódás befolyásolja a kereskedelmet a tagállamok között, meghozhatja a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, valamint (3) és (4) bekezdésében előírt határozatokat.

(4) A 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontját, az 5., 6., 8. és a 10-20. cikkét alkalmazni kell. A határidő, amelyen belül a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően az eljárást meg lehet indítani, a tagállam kérelme kézhezvételének napján kezdődik. A kérelmet attól a naptól kezdve legfeljebb egy hónapig lehet benyújtani, amelyen az összefonódás a tagállam számára ismertté vált, vagy amelyen az összefonódás létrejött. Ez a határidő azon a napon kezdődik, amelyen az események közül az első bekövetkezett.

(5) A (3) bekezdésnek megfelelően a Bizottság csak azon intézkedéseket hozhatja meg, amelyek feltétlenül szükségesek a hatékony piaci verseny fenntartásához vagy helyreállításához azon tagállam területén, amelynek kérelmére a Bizottság beavatkozik. [10]

(6) A (3)–(5) bekezdést mindaddig alkalmazni kell, amíg az 1. cikk (2) bekezdésében említett küszöbértékek felülvizsgálata meg nem történik.

23. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A Bizottság rendelkezik a 4. cikk szerinti bejelentések formájára, tartalmára és egyéb részleteire, a 10. cikk szerinti határidőkre, és a 18. cikk szerinti meghallgatásokra vonatkozó végrehajtási rendelkezések meghozatalához szükséges jogkörrel.

24. cikk

Kapcsolat a tagsággal nem rendelkező országokkal

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános problémáról, amelyeket vállalkozásaik a 3. cikk meghatározása szerinti összefonódások esetében tapasztaltak valamely, a tagsággal nem rendelkező országban.

(2) A Bizottság első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül, majd rendszeresen jelentést készít, amelyben megvizsgálja, milyen elbánásban részesítik a Közösség vállalkozásait az összefonódások szempontjából a tagsággal nem rendelkező országokban, tekintettel a (3) és (4) bekezdésben említett feltételekre. A Bizottság e jelentéseket ajánlásaival kiegészítve a Tanács elé terjeszti.

(3) Ha, akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján a Bizottság számára úgy tűnik, hogy valamely Közösségen kívüli ország nem részesíti a Közösség vállalkozásait ahhoz hasonló elbánásban, amilyen elbánásban a Közösség részesíti a tagsággal nem rendelkező országok vállalkozásait, akkor a Bizottság javaslatokat terjeszthet a Tanács elé, hogy megszerezze a megfelelő mandátumot a Közösség vállalkozásai számára a hasonló elbánás biztosítását célzó tárgyalásokhoz.

(4) A Szerződés 234. cikkének sérelme nélkül, az e cikk alapján hozott intézkedéseknek meg kell felelniük a Közösség vagy a tagállamok kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi egyezményekből származó kötelezettségeinek.

25. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet 1990. szeptember 21-én lép hatályba.

(2) Ez a rendelet nem vonatkozik olyan összefonódásra, amelynek megvalósítása olyan megállapodás vagy bejelentés tárgyát képezte, illetve amely felett a 4. cikk (1) bekezdése szerinti irányítás megszerzésére olyan időpontban került sor, amely megelőzte ennek a rendeletnek a hatálybalépési napját, valamint a rendelet semmilyen körülmények között nem vonatkozik olyan összefonódásokra, amelyek tekintetében az említett napot megelőzően egy tagállam piaci versenyért felelős hatósága előtt eljárást indítottak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1989. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. Cresson

[1] HL C 130., 1988.5.19., 4. o.

[2] HL C 309., 1988.12.5., 55. o.

[3] HL C 208., 1988.8.8., 11. o.

[4] HL L 314., 1984.12.4., 28. o.

[5] HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

[6] HL 13., 1962.2.21., 204/62. o.

[7] HL L 175., 1968.7.23., 1. o.

[8] HL L 378., 1986.12.31., 4. o.

[9] HL L 374., 1987.12.31., 1. o.

[10] Megjegyzés:A Tanács jegyzőkönyvében szereplő, ezen rendeletre vonatkozó megállapítások az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában később kerülnek közzétételre.

--------------------------------------------------