Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31988R0571

    A Tanács 571/88/EGK Rendelete (1988. február 29.) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, 1988. és 1997. évek közötti közösségi felmérések szervezéséről

    HL L 56., 1988.3.2, p. 1–14 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (FI, SV, CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2007: This act has been changed. Current consolidated version: 01/01/2009

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1988/571/oj

    31988R0571



    Hivatalos Lap L 056 , 02/03/1988 o. 0001 - 0014
    finn különkiadás fejezet 3 kötet 26 o. 0085
    svéd különkiadás fejezet 3 kötet 26 o. 0085


    A Tanács 571/88/EGK Rendelete

    (1988. február 29.)

    a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, 1988. és 1997. évek közötti közösségi felmérések szervezéséről

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 43. cikkére,

    tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

    tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

    mivel a mezőgazdasági üzemek szerkezetének alakulása fontos tényező a közös agrárpolitika fejlődésének meghatározásánál; mivel célszerű folytatni a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések 1966-67 óta végrehajtott sorozatát;

    mivel a tendenciákat közösségi szinten csak úgy lehet vizsgálni, ha minden tagállam rendelkezik összehasonlítható adatokkal, mivel szükséges az eddigi összehangolási és szinkronizálási erőfeszítések folytatása;

    mivel az e feladat végrehajtásából adódóan a tagállamokra és a Bizottságra háruló munka mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni;

    mivel, ahol csak lehet, célszerű megtartani azokat a jellemzőket, fogalommeghatározásokat és földrajzi egységeket, amelyeket a korábbi hasonló felmérések során rögzítettek;

    mivel az 1993-97 között vizsgálandó jellemzők meghatározása során törekedni kell arra, hogy a felmérés által érintett személyek munkaterhelése a lehető legkisebb mértékű legyen;

    mivel ahhoz, hogy a közösségi mezőgazdaság helyzetét értékelni, a mezőgazdasági üzemszerkezet alakulását pedig követni lehessen, rendszeres statisztikai felmérésekre van szükség azon mezőgazdasági üzemek körében, amelyek bizonyos mezőgazdasági hasznosítású területtel rendelkeznek, vagy bizonyos mértékben értékesítési céllal termelnek, vagy amelyek termelése bizonyos természetes küszöbértékeket meghalad;

    mivel a tagállamok statisztikai szerveinek sokféleségére, a mintavételes felmérési módszerek hatékonyságára és arra az igényre tekintettel, hogy ésszerű költségek mellett megbízható információkhoz lehessen jutni, a tagállamok választására kell bízni azt, hogy az általuk végrehajtott felmérések véletlen mintavételesek vagy teljes körűek legyenek-e, azzal a feltétellel, hogy a mintavételes felmérések eredményei a megkívánt összesítési szintekre nézve megbízhatóak;

    mivel nem kevésbé szükséges az, hogy legalább tízévente teljes körű felmérésre kerüljön sor az összes mezőgazdasági üzemre kiterjedően, a gazdaságok alapnyilvántartásának, továbbá a mintavételes felmérések rétegezéséhez szükséges egyéb adatoknak az aktualizálása érdekében;

    mivel az 1989-90. évi közösségi teljes körű felmérésnél alkalmazandó módozatok meghatározása során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) az 1990. év körüli időszakban végrehajtandó világméretű összeírásra vonatkozó ajánlásait;

    mivel agrárpolitikai célokra a tagállamok és a Bizottság statisztikai hivatalait az adatelemzés és a felmérési eredmények közzététele vonatkozásában célszerű egy új rendszerrel ellátni, amely a korábbinál rugalmasabb és gyorsabb, s ugyanakkor csökkenti a tagállamok munkaterhelését;

    mivel célszerű elősegíteni olyan megfelelő eljárások alkalmazását, amelyek a Bizottság és a tagállamok számára lehetővé teszik, hogy optimálisan hasznosítsák azokat a statisztikákat, amelyek a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérések keretében gyűjtött adatokból készültek;

    mivel tekintettel kell lenni arra, hogy az egyedi statisztikai adatokra vonatkozik a statisztikai titoktartás;

    mivel a felmérések értékelésével és a felmérési eredmények közzétételével kapcsolatos új rendszer kidolgozásánál célszerű

    - figyelembe venni a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai elnökeinek állásfoglalását a statisztikai titoktartásra vonatkozó szabályzatok előkészítésével kapcsolatosan,

    - biztosítani a tagállamok közötti szoros együttműködést az adatelemzésben;

    mivel elő kell segíteni az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának koordinációs szerepét annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni a közösségi információs igényeknek a mezőgazdaság területén, és biztosítani lehessen a kapott eredmények egységes elemzését;

    mivel ezeknek a felméréseknek a végrehajtása mind a Közösség, mind pedig a tagállamok részéről több éven át jelentős költségvetési forrásokat igényel, amelyeknek jelentős hányada a Közösség igényeinek kielégítését szolgálja; mivel ezért rendelkezni kell a program végrehajtásának közösségi támogatásáról;

    mivel a rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, amelyet különösen a 72/279/EGK határozattal [3] létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottságon keresztül kell megvalósítani,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A tagállamok a Közösség 1988 és 1997 közötti statisztikai felmérési programjának keretében felméréseket végeznek a területükön működő mezőgazdasági üzemek szerkezetéről (a továbbiakban: felmérések). E felmérések referencia-időszakai a 2. és 3. cikkben vannak rögzítve.

    2. cikk

    (1) A tagállamok 1988. december 1. és 1991. március 1. között a FAO-nak a világméretű mezőgazdasági összeírásra vonatkozó ajánlásainak megfelelően, egy vagy több lépésben teljes körű felmérés formájában, alapfelmérést végeznek az összes mezőgazdasági üzemre kiterjedően. Ez arra a gazdasági évre vonatkozik, amelyik az 1989., illetve az 1990. évi betakarításnak felel meg.

    Mindazonáltal a tagállamok bizonyos jellemzők tekintetében alkalmazhatnak véletlen kiválasztású mintákon végzett felméréseket (a továbbiakban: mintavételes felmérések) is; az így kapott eredményeket extrapolálni kell.

    (2) A tagállamok az alapfelmérést legfeljebb 12 hónappal előrehozhatják vagy későbbre halaszthatják; ez esetben az alapfelmérés mellett elvégeznek egy olyan mintavételes felmérést is, amely az 1989–90-es gazdasági évek egyikére vonatkozik.

    3. cikk

    A mezőgazdasági üzemek összetételére vonatkozó következő felméréseket egy vagy több lépésben teljes vagy mintavételes felmérés formájában kell végrehajtani:

    a) 1992. december 1. és 1994. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely az 1993. évi betakarításnak felel meg (1993. évi szerkezeti felmérés);

    b) 1994. december 1. és 1996. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely az 1995. évi betakarításnak felel meg (1995. évi szerkezeti felmérés); és

    c) 1996. december 1. és 1998. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely az 1997. évi betakarításnak felel meg (1997. évi szerkezeti felmérés);

    4. cikk

    A mintavételes felméréseket végző tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megbízható eredményeket kapjanak a szükséges összesítési szintek vonatkozásában, amelyek a következők:

    - a 8. cikkben említett régiók,

    - a 8. cikkben említett körzetek (csak alapfelméréshez),

    és amennyiben a következő területi egységek helyileg jelentőséggel bírnak,

    - a "kedvezőtlen helyzetű mezőgazdasági térségek" a 75/268/EGK irányelv [4] 3. cikkében meghatározottak szerint, valamint a "hegyvidéki térségek" az ugyanazon cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint,

    - a 85/377/EGK határozatból [5]: a gazdálkodás fő típusai a 85/377/EGK határozat [6] értelmében,

    - a gazdálkodás sajátos típusai ugyanazon határozat értelmében.

    5. cikk

    E rendelet alkalmazásában:

    a) "mezőgazdasági üzem": olyan műszakilag-gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági termékeket állít elő;

    b) "mezőgazdasági hasznosítású terület": a szántóföldek, állandó legelők és rétek, állandó növénykultúrák, valamint konyhakertek teljes területe.

    6. cikk

    A felmérés kiterjed:

    a) azon mezőgazdasági üzemekre, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektár vagy annál nagyobb;

    b) azon mezőgazdasági üzemekre, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektárnál kisebb, ha bizonyos hányadot eladásra termelnek, illetve ha termelési egységük teljesítménye bizonyos természetes küszöbértékeket meghalad.

    Azok a tagállamok, amelyek eltérő felmérési küszöböt akarnak alkalmazni, kötelesek ezt a küszöbértéket úgy meghatározni, hogy ezzel csak azokat a legkisebb mezőgazdasági üzemeket zárják ki, amelyek az adott tagállam – a 85/377/EGK határozat szerint meghatározott – teljes standard fedezeti hozzájárulásának legfeljebb 1 %-át adják.

    A felmérések végrehajtása előtt a tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy milyen módszerekkel történt a küszöbérték megállapítása.

    7. cikk

    (1) Vegyes termesztés esetén a mezőgazdasági hasznosítású terület az egyes növénykultúrák által igénybe vett földterület arányában oszlik meg.

    Ezt a felosztást és az általános szabály alóli esetleges kivételeket a tagállamok a Bizottsággal egyetértésben rögzítik.

    Emellett a vegyes termesztéssel hasznosított területeket a mezőgazdasági hasznosítású területtől elkülönítve is fel kell mérni, az I. mellékletben szereplő csoportosításoknak megfelelően.

    (2) A másodvetésű növénykultúrák területét a mezőgazdasági hasznosítású területtől elkülönítve kell regisztrálni.

    Az egyes másodvetésű kultúrákat egyenként fel kell sorolni az I. mellékletben szereplő csoportosításoknak megfelelően.

    8. cikk

    (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rendelet szerinti felmérés során összegyűjtött adatok megfeleljenek az I. mellékletben szereplő jellemzőknek. A jellemzők katalógusának az 1993-tól 1997-ig terjedő éves felmérésekkel kapcsolatos változásait a 15. cikk szerinti eljárással kell meghatározni.

    (2) A jellemzőkkel, régiókkal és körzetekkel kapcsolatos fogalmakat a 85/622/EGK határozattal [7] és a 85/643/EGK határozattal [8] módosított 83/461/EGK bizottsági határozatban [9] megállapított módon kell alkalmazni; ezek esetleges módosítása a 15. cikkben rögzített eljárással történik.

    (3) Amennyiben a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának egyes tagállamokban történő alkalmazása során az I. mellékletben felsorolt bizonyos jellemzők alosztályaival kapcsolatosan standard fedezeti hozzájárulások kerültek rögzítésre, úgy az érintett tagállamoknak minden olyan adatot össze kell gyűjteniük, amely ahhoz szükséges, hogy ezeket a standard fedezeti hozzájárulásokat alkalmazni lehessen.

    9. cikk

    A tagállamok megteszik a felmérések területükön történő végrehajtásához szükséges intézkedéseket; és különösen

    a) elkészítik a felmérési kérdőíveket a jellemzőknek a 8. cikk (1) bekezdésében említett katalógusában szereplő információk begyűjtéséhez;

    b) ellenőrzik, hogy a kérdőívek teljesen ki vannak-e töltve, a válaszok hihetőek-e; szükség esetén és a lehetséges mértékben kiegészítik a hiányzó, illetve korrigálják a helytelen adatokat.

    10. cikk

    A tagállamok az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához továbbítják a 8. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, amelyeket a II. mellékletben ismertetett eljárással (a továbbiakban: Eurofarm projekt) a teljes körű és a mintavételes felmérések során gyűjtöttek be.

    11. cikk

    A tagállamok ellátják az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalát minden általa kért információval a rendelet szerinti felmérésekkel kapcsolatos szervezést és módszertant illetően, különös tekintettel a helyszíni adatgyűjtés végrehajtási ütemezése részleteinek megadására.

    12. cikk

    Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala gondoskodik az Eurofarm projekt keretében a felmérési eredmények táblázatos formában történő terjesztéséről. E terjesztés gyakorlati módozatai a megfelelő bizottságokban és munkacsoportokban kerülnek rögzítésre.

    13. cikk

    A Bizottság háromévenként, első ízben 1992. december 31-ig, jelentést terjeszt a Tanács elé az Eurofarm projekt végrehajtásáról. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz a rendelet szükséges módosításaira.

    14. cikk

    (1) Az alapfelmérés és a 3. cikk szerinti felmérések végrehajtásához a tagállamok felmerülő kiadásaik fedezésére 20 ECU összegű támogatásban részesülnek minden egyes olyan mezőgazdasági üzem után, amelyre vonatkozóan a felmérés teljes eredményét az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának továbbították; a támogatások felmérésenként legfeljebb a következő összegekig terjednek:

    - Luxemburg esetében 100000 ECU

    - Belgium és Dánia esetében 500000 ECU

    - Hollandia esetében 700000 ECU

    - Írország esetében 1100000 ECU

    - az Egyesült Királyság esetében 1300000 ECU

    - Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália esetében 2000000 ECU

    A négy felmérés költségeinek fedezéséhez szükséges becsült összegeket fel kell tüntetni az Európai Közösségek általános költségvetésében.

    (2) Az Eurofarm projekt fejlesztéséhez és irányításához a Bizottság évente legfeljebb a következő, szükségesnek ítélt pénzügyi eszközöket kapja:

    - 1989. évre 480000 ECU

    - 1990. évre 480000 ECU

    - 1991. évre 240000 ECU

    - 1992-98. évekre 80000 ECU;

    ezeket az összegeket fel kell tüntetni az Európai Közösségek általános költségvetésében.

    15. cikk

    (1) Amennyiben az e cikkben szabályozott eljárást kell követni, az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnöke saját kezdeményezésére, vagy a tagállam képviselőjének kérésére az ügyet a bizottság elé terjeszti.

    (2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt 54 szavazatos többséggel hozzák meg; a tagállamok képviselőinek szavazatait a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

    (3) A Bizottság által elfogadott intézkedések azonnal hatályba lépnek. Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé; ebben az esetben a Bizottság az általa elfogadott intézkedések alkalmazását a Tanács elé történt beterjesztéstől számított legfeljebb egy hónappal elhalaszthatja.

    A Tanács egy hónapon belül minősített többséggel eltérően határozhat.

    16. cikk

    Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 1988. február 29-én.

    a Tanács részéről

    az elnök

    W. von Geldern

    [1] HL C 179., 1987.7.8., 3. o. és HL C 4., 1988.1.8., 10. o.

    [2] HL C 305., 1987.11.16., 147. o.

    [3] HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

    [4] HL L 128. szám, 1975.5.19., 1. o. A legutóbb 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

    [5] HL L 220., 1985.8.17., 1. o.

    [6] HL L 220., 1985.8.17., 1. o.

    [7] HL L 379., 1985.12.31., 15. o.

    [8] HL L 379., 1985.12.31., 61. o.

    [9] HL L 251., 1985.9.12., 100. o.

    --------------------------------------------------

    I. MELLÉKLET

    A JELLEMZŐK KATALÓGUSA

    A.A gazdaság földrajzi elhelyezkedése

    01Felmérési körzet | |

    02Kedvezőtlen helyzetű térség | igen/nem |

    a)Hegyvidéki térség | igen/nem |

    BA gazdaság jogi személyisége és irányítása (a felmérés napján)

    01A jogi és gazdasági felelősséget a gazdaságért természetes személy viseli? | igen/nem |

    02Ha igen, ez a személy (a gazdaság tulajdonosa) egyben a gazdaság vezetője is? | igen/nem |

    a)amennyiben a B/02-re adott válasz "nem", a gazdaság vezetője a tulajdonos valamelyik családtagja? | igen/nem |

    03A gazdaság vezetőjének mezőgazdasági szakmai képzettsége | |

    –kizárólag gyakorlati tapasztalat | igen/nem |

    –mezőgazdasági alapképzés | igen/nem |

    –átfogó mezőgazdasági képzés | igen/nem |

    04Van-e könyvelése a gazdaságnak, amely a vezetés rendelkezésére áll? | igen/nem |

    C.Birtokviszonyok (a gazdaság tulajdonosára vonatkoztatva) és a gazdasági terület bontása

    Mezőgazdasági hasznosítású terület: | ha/a |

    01tulajdonban | … / … |

    02bérben | … / … |

    03részesművelésben vagy egyéb birtokviszonyban | … / … |

    | Parcellák száma |

    04parcellák száma, amelyekből a mezőgazdasági hasznosítású terület áll | … / … |

    | ha/a |

    D.Szántó

    Szemes terménynek szánt gabonafélék(vetőmagot is beleértve) | … / … |

    01közönséges búza és tönköly | … / … |

    02durumbúza | … / … |

    03rozs | … / …. |

    04árpa | … / … |

    05zab | … / … |

    06szemeskukorica | … / … |

    07rizs | … / … |

    08egyéb gabonafélék | … / … |

    | ha/a |

    09Szemes terménynek szánt hüvelyesek (beleértve a vetőmagokat, valamint a gabonák és hüvelyesek keverékét),amelyből: | … / … |

    a)tisztán takarmánycélú: borsó, disznó- és lóbab, bükköny, édes csillagfürt | … /… |

    b)egyéb (tiszta és vegyes kultúrák) | … / … |

    10burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) | … / … |

    11cukorrépa (kivéve vetőmag) | … / … |

    12takarmányrépa és káposzta (kivéve vetőmag) | … / … |

    13ipari növények (olajnövényeknél vetőmag is; rostnövények, komló, dohány és egyéb ipari növények esetén, vetőmag nélkül) | … / … |

    – ebből | |

    a)dohány | … / … |

    b)komló | … / … |

    c)gyapot | … / … |

    d)egyéb olaj- vagy rostnövények és egyéb ipari növények: | |

    i.olajnövények (összesen) | … / … |

    ebből: | |

    –káposztarepce és réparepce | … / … |

    –napraforgó | … / … |

    –szója | … / … |

    ii.illat-, gyógy- és fűszernövények | … / … |

    iii.egyéb ipari növények | … / … |

    ebből | |

    –cukornád | … / … |

    Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca: | |

    14– szabadföldön vagy alacsony | |

    (nem járható) védőfedés alatt termesztett | … / … |

    ebből | |

    a)szántó/földi vetésforgóban | … / … |

    b)kertészeti vetésforgóban | … / … |

    15– üvegházi vagy egyéb magas (járható) védőfedés alatt termesztett | … / … |

    Virágok és dísznövények (kivéve csemetekertek): | |

    16– szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőfedés alatt termesztett | … / … |

    17– üvegházi vagy egyéb magas (járható) védőfedés alatt termesztett | … / … |

    18takarmánynövények: | … / … |

    a)időszakos gyep | … / … |

    b)egyéb | … / … |

    | ha/a |

    19szántóföldi mag- és palántatermesztés (a gabonafélék, hüvelyesek, burgonya és olajnövények kivételével) | … / … |

    20egyéb szántóföldi növénykultúrák | … / … |

    21ugar | … / … |

    E.Konyhakertészet | … / … |

    F.Állandó legelők és rétek | … / … |

    01állandó legelők és rétek a külterjes legelők kivételével | … / … |

    02külterjes legelők | … / … |

    G.Állandó növénykultúrák

    01gyümölcsösök és bogyósgyümölcs–ültetvények | … / … |

    a)mérsékelt égövi gyümölcs és bogyós gyümölcs | … / … |

    b)szubtrópusi gyümölcs és bogyós gyümölcs | … / … |

    c)héjasgyümölcs | … / … |

    02citrusfélék ültetvényei | … / … |

    03olajfaültetvények | … / … |

    a)általában étkezési olajbogyó célú | … / … |

    b)általában olívaolaj célú | … / … |

    04szőlőültetvények | … / … |

    ebből általában a következő termesztési céllal: | |

    a)minőségi bor | … / … |

    b)egyéb borok | … / … |

    c)étkezési szőlő | … / … |

    d)mazsola | … / … |

    05csemetekertek | … / … |

    06egyéb állandó növénykultúrák | … / … |

    07vegházi állandó növénykultúrák | … / … |

    H.Egyéb földterületek

    01 + 03Nem mezőgazdasági hasznosítású földterületek (olyan mezőgazdasági földterületek, melyeken gazdasági, szociális vagy egyéb okokból felhagytak a gazdálkodással és a vetésforgóban sem hasznosítják) és egyéb területek (épület és udvar céljára szolgáló területek, utak, vizek, kőbányák, terméketlen területek, sziklák stb.) | … / … |

    | ha/a |

    02Erdőterületek | … / … |

    ebből | … / … |

    a)nem-kereskedelmi | … / … |

    b)kereskedelmi | … / … |

    és/vagy | |

    c)lombosfa erdő | … / … |

    d)tűlevelű erdő | … / … |

    e)vegyes erdő | … / … |

    I.Vegyes és másodvetésű növénykultúrák, gombatermesztés, öntözés, növényházak

    01Másodvetésű kultúrák (kivéve kertészeti, ill. …vegházi növények) | … / … |

    ebből | |

    (a)nem takarmánycélú gabonafélék (D/01 – D/08) | … / … |

    b)nem takarmánycélú hüvelyesek (D/09) | … / … |

    c)nem takarmánycélú olajnövények (D/13 i) | … / … |

    d)egyéb másodvetésű növénykultúrák | … / … |

    02gombák | … / … |

    03öntözhető területek | … / … |

    a)öntözhető terület, összesen | … / … |

    b)évente legalább egyszer öntözött megművelt terület | … / … |

    ebből: | |

    1.durumbúza | … / … |

    2.kukorica | … / … |

    3.burgonya | … / … |

    4.cukorrépa | … / … |

    5.napraforgó | … / … |

    6.szója | … / … |

    7.takarmánynövények | … / … |

    8.gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények | … / … |

    9.citrusfélék | … / … |

    10.szőlőültetvények | … / … |

    04használatban lévő növényházak alapterülete | … / … |

    05vegyes növénykultúrák | … / … |

    a)mezőgazdasági növények (legelő, kaszáló is) – erdei növények | … / … |

    b)állandó növénykultúrák – egyéves kultúrák | … / … |

    c)állandó növénykultúrák – állandó kultúrák | … / … |

    d)egyéb | … / … |

    J.Állatállomány (a felmérés napján) | |

    01Lófélék | … |

    Szarvasmarha: | |

    02egy év alatt | … |

    a)hímivarú állatok | … |

    b)nőivarú állatok | … |

    1 és 2 év közötti | … |

    03hímivarú állatok | … |

    04nőivarú állatok | … |

    2 éves és idősebb | … |

    05hímivarú állatok | … |

    06üszők | … |

    07tejelő tehenek | … |

    08egyéb tehenek | … |

    Juh és kecske: | … |

    09juh (minden korcsoport) | … |

    a)nőivarú tenyészállatok | … |

    b)egyéb juh | … |

    10.kecske (minden korcsoport) | … |

    a)nőivarú tenyészállatok | … |

    b)egyéb kecske | … |

    Sertés: | |

    1120 kg–nál kisebb élősúlyú malac | … |

    12legalább 50 kg súlyú tenyészkoca | … |

    13egyéb sertés | … |

    Baromfi: | |

    14húscsirke | … |

    15tojótyúk | … |

    16egyéb baromfi (kacsa, pulyka, liba és gyöngytyúk) | … |

    17anyanyúl | … |

    | kaptárak száma |

    18méhek | … |

    19egyéb állatok | igen/nem |

    K.Traktorok, egytengelyes traktorok, gépek és berendezések

    +++++ TIFF +++++

    | |

    01Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, szerszámhordozó traktorok |

    02Egytengelyes traktorok, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszálógépek |

    03Kombájnok |

    04Silókombájnok |

    05Burgonya-betakarítók (teljesen gépi) |

    06Cukorrépa-betakarítók (teljesen gépi) |

    07Van-e (rögzített vagy mozgatható) fejőberendezésük? |

    08Van-e külön fejőállásuk? |

    08a)Ha igen, ez teljesen automatizált-e? |

    L.Mezőgazdasági munkaerő

    (az adatfelvétel napját megelőző 12 hónapban)

    +++++ TIFF +++++

    |

    +++++ TIFF +++++

    |

    [1] Franciaországban a közös művelésű mezőgazdasági társulásokat (GAEC), a korlátolt felelősségű mezőgazdasági üzemeket (EARL) és a tényleges egyesüléseket a természetes személy által vezetett mezőgazdasági üzemekhez sorolják.

    [2] Fakultatív Németország, Franciaország, Írország és Dánia számára; Olaszországban a parcellák száma a teljes üzemi területet érinti.

    --------------------------------------------------

    II. MELLÉKLET

    EUROFARM PROJEKT

    Ismertetés és tartalom

    1. Az EUROFARM projekt adatbázisok olyan hálózata, amely lehetővé teszi az mezőgazdasági üzemek szerkezetéről készült közösségi felmérések feldolgozását a nemzeti és közösségi agrárpolitika céljaira.

    A projekt kidolgozását és megvalósítását a tagállamok és a Bizottság statisztikai hivatalai végzik szoros egyeztetés mellett, a Bizottság támogatásával.

    2. Az EUROFARM projekt adatbázisai a következők:

    - egyedi adatokat tartalmazó adatbázis (BDI), amely anonimizált adatokat tartalmaz az összes mezőgazdasági üzemről, illetve a tagállamok választása szerint a felmért mezőgazdasági üzemek olyan reprezentatív mintájáról, amely lehetővé teszi a rendelet 4. cikke szerinti földrajzi szintű elemzések végrehajtását;

    - táblázatos adatbázis (BDT), amely a felmérési eredményeket statisztikai táblázatok formájában tartalmazza. A táblázatos adatbázis tartalma a rendelet 15. cikke szerinti eljárásnak megfelelően kerül megállapításra.

    Az adatbázisok helye

    3. Az egyedi adatokat tartalmazó adatbázis (BDI), Németország kivételével, valamennyi tagállam számára a Bizottság egyik adatfeldolgozó központjában van elhelyezve. A hozzáférés biztosítása és az adatbázis kezelése az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

    4. A táblázatos adatbázisnak a Bizottság egyik adatfeldolgozó központja ad helyet.

    Az egyedi adatok továbbításának módja az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére

    5. Az egyedi adatokat az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által a tagállamokkal egyetértésben meghatározott egységes kód alkalmazásával, a 15. cikk szerinti eljárással megállapítandó határidőkön belül szolgáltatják.

    6. Ettől eltérően Németország nem szolgáltat egyedi adatokat, hanem vállalja, hogy ezeket az adatokat a helyszíni adatgyűjtési munka befejezését követő 12 hónapon belül mágneses adathordozón egyetlen számítóközpontban összesíti.

    Táblázatos adatok továbbítása

    7. A tagállam által továbbított egyedi adatok alapján az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala összeállítja:

    - a táblázatos adatbázisba kerülő táblázatokat,

    - a 15. bekezdés szerinti ad hoc táblázatokat.

    8.1. Amennyiben a tagállamok által továbbított egyedi adatokból az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala nem tudja a táblázatos adatbázis számára a rendelet 15. cikkében meghatározott összes táblázatot elkészíteni, úgy a tagállamok vállalják, hogy az egyedi adatoknak a melléklet 5. pontja szerinti szolgáltatási határidejét követő három hónapon belül szolgáltatják a hiányzó táblázatokat.

    8.2. Amennyiben a tagállamok által továbbított egyedi adatokból az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala nem tudja az I. mellékletben feltüntetett jellemzőkön alapuló ad hoc táblázatokat elkészíteni, úgy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megvizsgálja, hogy a szóban forgó táblázatokat hogyan kellene közölni.

    9. A tagállamok vállalják, hogy az egyedi adatokkal együtt ellenőrző táblázatokat is szolgáltatnak, amelyeknek tartalmát az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala a tagállamokkal egyeztetve állapítja meg.

    Az egyedi adatok bizalmas jellegének biztosítása

    10. Az elemi adatokat az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére anonimizálva kell továbbítani, úgy, hogy az ne tegye lehetővé az egyes gazdaságok azonosítását.

    11. A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket adatfeldolgozási rendszerében az adatok bizalmas kezelésének biztosítására, s erről tájékoztatja a tagállamokat.

    12. Az egyedi adatokhoz való hozzáférés azokra a személyekre korlátozódik, akik az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalában a rendelet végrehajtásáért felelősek.

    13. A 14. pontban említett táblázatoknak nem szabad lehetővé tenniük az egyes gazdaságok közvetlen vagy közvetett azonosítását.

    Az adatok felhasználása és az eredmények terjesztése

    14. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala vállalja, hogy a tagállamok által közölt egyedi adatokat csak statisztikai célokra használja fel; az adminisztratív célú felhasználás ki van zárva.

    Az egyedi adatokat a

    - a táblázatos adatbázisban (BDT) lévő táblázatok

    - ad hoc táblázatokösszeállítására használják fel.

    15. Ad hoc táblázatok alatt olyan táblázatokat kell érteni, amelyek a táblázatos adatbázis (BDT) tartalmának meghatározására vonatkozó eredeti közösségi programban nem voltak előirányozva, de amelyeknek az I. mellékletben szereplő jellemzők alapján történő összeállítását a Közösség, illetve a tagállamok statisztikai hivatalai információs igényeinek kielégítése céljából igényelték.

    Egyeztetés

    16. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala és a tagállamok a rendelet 15. cikke szerinti eljárás segítségével egy gyors konzultációs eljárást dolgoznak ki:

    - az egyedi adatok alapján készült információk bizalmas jellegének és statisztikai megbízhatóságának biztosítására,

    - a tagállamok tájékoztatására ezeknek az adatoknak a felhasználását illetően.

    --------------------------------------------------

    Top