This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02011R1178-20221030
Commission Regulation (EU) No 1178/2011 of 3 November 2011 laying down technical requirements and administrative procedures related to civil aviation aircrew pursuant to Regulation (EC) No 216/2008 of the European Parliament and of the Council (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
- Date of document:
- 30/10/2022
- Date of effect:
- 30/10/2022
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32011R1178
02011R1178 — HU — 30.10.2022 — 019.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG 1178/2011/EU RENDELETE (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311, 2011.11.25., 1. o) |
Módosította:
Helyesbítette:
A BIZOTTSÁG 1178/2011/EU RENDELETE
(2011. november 3.)
a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:
a pilóta szakszolgálati engedélyek különböző jogosításai, a pilóta szakszolgálati engedélyek kibocsátására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, a pilóta szakszolgálati engedélyek jogosultjainak jogosultságai és kötelezettségei, valamint a meglévő nemzeti pilóta szakszolgálati engedélyek és nemzeti repülőmérnöki engedélyek pilóta szakszolgálati engedélyekké való konvertálásának feltételei;
a repülésoktatásért vagy repülésszimulációs oktatásért és a pilóták ismereteinek felméréséért felelős személyek képesítése;
a pilóták különféle orvosi minősítései, az ezen orvosi minősítések kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, az orvosi minősítések birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei, valamint a nemzeti orvosi minősítéseknek kölcsönösen elismert orvosi minősítésekké való konvertálásának feltételei;
a repülőorvos-szakértők képesítése, valamint annak feltételei, hogy egy háziorvos repülőorvos-szakértőként járhasson el;
a légiutas-kísérő személyzet tagjainak rendszeres repülőorvosi vizsgálata, valamint a szóban forgó vizsgálat elvégzéséért felelős személyek képesítése;
a légiutas-kísérő személyzet tanúsítványainak kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a légiutas-kísérői tanúsítványok birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei;
a polgári légi közlekedésben érintett repülőgép-személyzet képesítésében és repülőorvos-szakértői vizsgálatában részt vevő pilótaképző szervezetek és repülőorvosi központok engedélyeinek kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;
a repülésszimulációs oktatóeszközök bizonyítványaira, valamint az ilyen eszközöket működtető és alkalmazó szervezetekre vonatkozó követelmények;
a tagállamok, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: EASA) és a szervezetek által az igazgatási és irányítási rendszerrel kapcsolatban az a)–h) ponttal összefüggésben teljesítendő követelmények.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„FCL rész szerinti engedély” : az I. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő, repülőszemélyzeti szakszolgálati engedély; |
|
2. |
„JAR” : a Társult Légügyi Hatóság által elfogadott, 2009. június 30-án hatályos egységes légügyi előírás; |
|
3. |
„könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély (light aircraft pilot licence, LAPL)” : a szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilótáknak a 216/2008/EK rendelet 7. cikke szerinti szakszolgálati engedélye; |
▼M11 —————
|
5. |
„a JAR-oknak nem megfelelő engedély” : egy tagállam által a nemzeti szabályozással összhangban kibocsátott vagy elismert, a vonatkozó JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre nem ajánlott pilóta-szakszolgálati engedély; |
|
6. |
„beszámítás” : korábbi tapasztalat vagy képesítés elismerése; |
|
7. |
„beszámítási jegyzőkönyv” : a korábbi tapasztalat, illetve képesítés elismerésének alátámasztására szolgáló jegyzőkönyv; |
|
8. |
„konvertálási jegyzőkönyv” : egy engedély FCL rész szerinti engedéllyé való konvertálásának alátámasztására szolgáló jegyzőkönyv; |
▼M11 —————
|
11. |
„a légiutas-kísérő személyzet tagja” : a személyzet megfelelő képzettséggel rendelkező olyan – nem a hajózó személyzethez, és nem a műszaki személyzethez tartozó – tagja, aki az üzemben tartó megbízásából az üzemeltetés során az utasok és a repülés biztonságát szolgáló feladatokat lát el; |
|
12. |
„repülőgép-személyzet” : a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő személyzet; |
▼M11 —————
|
14. |
„elfogadható megfelelési módozatok (AMC)” : az Ügynökség által elfogadott, nem kötelező érvényű előírások, amelyekkel bizonyítható a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés; |
|
15. |
„alternatív megfelelési módozat (AltMoC)” : egy meglévő AMC-re alternatívát kínáló vagy a 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási szabályainak való megfelelésre új módozatokat javasló módozat, amelyhez az Ügynökség nem fogadott el kapcsolódó AMC-t; |
|
16. |
„jóváhagyott képzési szervezet (ATO)” : olyan szervezet, amely jogosult arra, hogy a 10a. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban kiadott jóváhagyás alapján képzést tartson pilóták számára; |
|
17. |
►C4 „alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezés (BITD)” ◄ : a növendék pilóta valamely repülőgéposztálynak megfelelő szolgálati helyét reprezentáló, földi telepítésű kiképzőeszköz, amely magában foglalhat képernyő alapú műszerfalakat és rugós terhelő mechanizmussal ellátott kormányberendezést, és amely képzési munkaállomásként szolgál legalább a műszeres repülés eljárási aspektusaihoz; |
|
18. |
„légialkalmassági előírások (CS)” : az Ügynökség által elfogadott műszaki szabványok, amelyek ismertetik a szervezetek által minősítési célból alkalmazható eszközöket; |
|
19. |
„pilótaoktató (FI)” : az e rendelet I. mellékletének (FCL rész) J. alrészével, az (EU) 2018/395 rendelet ( 1 ) III. mellékletének (BFCL rész) FI alrészével vagy az (EU) 2018/1976 végrehajtási rendelet ( 2 ) III. mellékletének (SFCL rész) FI alrészével összhangban légi járművön való oktatásra feljogosított oktató; |
|
20. |
„repülésszimulációs oktatóeszköz (FSTD)” : olyan pilótaoktató eszköz, amely:
a)
repülőgépek esetében teljes repülőgép-szimulátor (FFS), repülésoktató eszköz (FTD), repülést és navigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT) vagy ►C4 alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezés (BITD); ◄
b)
helikopterek esetében teljes helikopterszimulátor (FFS), repülésoktató eszköz (FTD) vagy repülést és navigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT); |
|
21. |
„az FSTD minősítése” : az FSTD műszaki képességeinek a kérdéses FSTD-re vonatkozó légialkalmassági előírásokban meghatározott szintje; |
|
22. |
a szervezet „székhelye” : a szervezet központja vagy bejegyzett irodája, ahol az elsődleges pénzügyi feladatokat, valamint az e rendeletben említett tevékenységek műveleti irányítását végzik; |
|
22a. |
„ARO.RAMP” : a légi üzemeltetés szabályozásáról szóló rendelet II. mellékletének RAMP alrésze; |
|
22b. |
„automatikusan érvényesített” : a Chicagói egyezmény 1. mellékletével összhangban valamely állam által kiállított hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélynek az ICAO-függelékben felsorolt szerződő állam általi, alaki követelmények nélküli elfogadása; |
|
22c. |
„ICAO-függelék” : a Chicagói egyezmény 1. mellékletével összhangban kiállított automatikusan érvényesített hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélynek a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedély XIII. pontjában említett függeléke; |
|
23. |
„alkalmasság-ellenőrzési útmutató (QTG)” : az annak bizonyítására elkészített dokumentum, hogy a repülésszimulációs oktatóeszköz teljesítménye és kezelési jellemzői – az előírt korlátokon belül szimulálva – megfelelnek az adott légi jármű, repülőgéposztály vagy helikoptertípus teljesítményének és kezelési jellemzőinek, és hogy az oktatóeszköz teljesít minden vonatkozó követelményt. Az alkalmasság-ellenőrzési útmutató tartalmazza mind a légi jármű, repülőgéposztály vagy helikoptertípus adatait, mind a repülésszimulációs oktatóeszköznek az értékelés elősegítéséhez használt adatait; |
|
24. |
„bejelentett képzési szervezet (DTO)” : olyan szervezet, amely jogosult arra, hogy a 10a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban tett bejelentés alapján képzést tartson pilóták számára; |
|
25. |
„a DTO oktatási programja” : a DTO által elkészített dokumentum, amely részletesen ismerteti az adott DTO által tartott tanfolyamot. |
3. cikk
Pilóták szakszolgálati engedélyeinek és orvosi minősítéseinek kibocsátása
4. cikk
Meglévő nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek
▼M11 —————
A JAR-oknak nem megfelelő engedélyeknek FCL rész szerinti engedélyekké és kapcsolódó jogosításokká, illetve minősítésekké való konvertálására az alábbiak az irányadók:
a II. melléklet rendelkezései; vagy
a konvertálási jegyzőkönyvben foglaltak.
A konvertálási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint kell kiállítani:
a jegyzőkönyvet a pilóta-szakszolgálati engedélyt kibocsátó tagállam állítja ki az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (a továbbiakban: Ügynökség) egyeztetésben;
a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilóta-szakszolgálati engedélyeket milyen nemzeti követelmények alapján bocsátották ki;
a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilótákat milyen jogosultságokkal ruházták fel;
a jegyzőkönyvben meg kell jelölni, hogy az I. melléklet szerinti követelmények közül melyek számítandók be;
a jegyzőkönyvben adott esetben fel kell tüntetni az FCL rész szerinti engedélybe foglalandó korlátozásokat, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a pilótának teljesítenie kell e korlátozások feloldásához.
Egy tagállam az alábbi feltételekkel engedélyezheti egy LAPL-képzésben részt vevő növendék pilótának, hogy korlátozott jogosultságokat felügyelet nélkül gyakoroljon még azelőtt, hogy az LAPL kiadásához szükséges valamennyi követelményt teljesítette volna:
a jogosultságok mértékét a tagállam által végzett repülésbiztonsági kockázatelemzés alapján kell meghatározni, figyelembe véve a pilóta által teljesítendő kompetenciaszinthez szükséges képzés terjedelmét;
a jogosultságok a következőkre korlátozódnak:
az engedélyező tagállam egész területére vagy annak egy részére;
az engedélyező tagállamban lajstromozott légi járművekre;
a legfeljebb 2 000 kg maximális felszállótömegű, egy hajtóműves, dugattyús repülőgépekre és helikopterekre, valamint a vitorlázó repülőgépekre és a ballonokra;
az ilyen engedély jogosultjának, aki LAPL kiadása iránti kérelmet nyújt be, a tagállam által – valamely ATO vagy DTO ajánlása alapján – meghatározott mértékben beszámítják az engedély keretében végzett képzést;
a tagállam 3 évente időszakos jelentéseket és repülésbiztonsági kockázatelemzéseket nyújt be a Bizottsághoz és az Ügynökséghez;
a tagállamok nyomon követik az e bekezdés alapján kiadott engedélyek használatát a megfelelő szintű repülésbiztonság garantálása érdekében, és meghozzák a szükséges intézkedéseket, amennyiben fokozott biztonsági kockázat vagy bármely más biztonsági aggály merülne fel.
►M12 2021. szeptember 8-ig ◄ a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy repülőgépekkel való, műszeres repülési szabályok szerinti repülésre szóló korlátozott jogosultságokat biztosítsanak egy pilóta számára még azt megelőzően, hogy a pilóta teljesítette volna a műszerjogosítás megszerzéséhez szükséges, e rendelet szerinti összes követelményt, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:
a tagállamok csak akkor adhatnak ki ilyen engedélyt, ha azt olyan konkrét helyi igény indokolja, amelyet az e rendelet szerinti jogosítások révén nem lehet kielégíteni;
az engedélyben foglalt jogosultságok mértékét a tagállam által végzett repülésbiztonsági kockázatelemzés alapján kell meghatározni, figyelembe véve a pilóta által teljesítendő kompetenciaszinthez szükséges képzés terjedelmét;
az engedélyben foglalt jogosultságok az adott tagállam nemzeti légterére vagy annak egy részére korlátozódnak;
az engedélyeket olyan kérelmezők részére lehet kiadni, akik a tagállam által előírtak szerint képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett megfelelő képzést teljesítettek, és képesítéssel rendelkező vizsgáztató előtt számot adtak az előírt kompetenciákról;
a tagállam tájékoztatja a Bizottságot, az EASA-t és a többi tagállamot az engedély sajátosságairól, és ezen belül az engedély kiadásának indokáról és a repülésbiztonsági kockázatelemzésről.
a tagállamok nyomon követik az engedélyhez kapcsolódó tevékenységeket, hogy így biztosítsák a megfelelő biztonsági szintet, és meghozhassák a szükséges intézkedéseket, amennyiben fokozott kockázatok vagy biztonsági aggály merül fel;
a tagállamok az engedély végrehajtásához kapcsolódó repülésbiztonsági szempontokat felülvizsgálják, és erről legkésőbb 2017. április 8-án jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz.
4a. cikk
Teljesítményalapú navigációs jogosultságokkal bővített IR-jogosultságok
A pilóta akkor kaphat PBN-jogosultságokat, ha eleget tesz minden alábbi követelménynek:
a pilóta az I. melléklet (FCL rész) FCL.615 pontjának megfelelően sikeresen elvégezte a teljesítményalapú navigációval bővített elméleti tanfolyamot;
a pilóta az I. melléklet (FCL rész) FCL.615 pontjának megfelelően sikeresen elvégezte a teljesítményalapú navigációval bővített repülési képzést;
a pilóta vagy az I. melléklet (FCL rész) 7. függelékének megfelelően sikeres jártassági vizsgát tett, vagy az I. melléklet (FCL rész) 9. függelékének megfelelően sikeres jártassági vizsgát tett, illetve sikeresen megfelelt a készségellenőrzésen.
4b. cikk
A kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzés
A kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzésnek kötelező részévé kell válnia a következő tanfolyamoknak: többfős személyzet pilóta-szakszolgálati engedély (MPL) megszerzését célzó tanfolyam, légitársasági repülőgép-pilótáknak szóló integrált tanfolyam (ATP(A)), repülőgépes kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély megszerzését célzó tanfolyam (CPL(A)), valamint osztály- vagy típusjogosítására vonatkozó tanfolyamok az alábbiak tekintetében:
egypilótás repülőgépek többpilótás üzemeltetésben;
egypilótás, nem nagy teljesítményű, komplex repülőgépek;
egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek; vagy
többpilótás repülőgépek;
az I. mellékletnek (FCL rész) megfelelően.
Az (1) bekezdésben említett, 2019. december 20. előtt valamely jóváhagyott képzési szervezetnél induló tanfolyamok esetében a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzés nem kötelező, amennyiben:
legkésőbb 2021. december 20-ig egyébként sor kerül CPL(A)-, ATP(A)- vagy MPL-tanfolyam e rendelet I. melléklete (FCL rész) szerinti teljesítésére, valamint az e rendelet I. melléklete (FCL rész) FCL.320 (CPL), FCL.620 (IR) vagy FCL.415.A (MPL) pontja szerinti jártassági vizsga letételére. vagy
legkésőbb 2021. december 20-ig egyébként sor kerül a repülőgépek osztály- vagy típusjogosítására vonatkozó tanfolyam e rendelet I. melléklete (FCL rész) szerinti teljesítésére, valamint az e rendelet I. melléklete (FCL rész) FCL.725 pontja c) bekezdésének második albekezdése szerinti jártassági vizsga letételére.
Az (1) bekezdés alkalmazásában, az illetékes hatóság az általa végzett értékelés keretében és valamely jóváhagyott képzési szervezet ajánlása alapján hitelt érdemlőnek találhatja a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó, nemzeti képzési követelmények szerint, 2019. december 20. előtt teljesített bármely képzést.
4c. cikk
A repülés közbeni műszerjogosítással rendelkezőkre vonatkozó átmeneti intézkedések
Az I. melléklet (FCL rész) FCL.825 pontjában meghatározott repülés közbeni műszerjogosítással (a továbbiakban: EIR) rendelkezőknek, illetve rendelkezők esetében 2022. szeptember 8-ig bezárólag:
továbbra is jogukban áll gyakorolni az EIR-jük által biztosított jogosultságokat;
az I. melléklet (FCL rész) FCL.825 g) pontjával összhangban továbbra is jogosultságot biztosítanak EIR-jük meghosszabbítására vagy megújítására;
teljes mértékben beszámítják az I. melléklet (FCL rész) FCL.835 c) 2. pontjának i. és iii. alpontjában meghatározott képzési követelmények teljesítését az I. melléklet (FCL rész) FCL.835 pontja szerinti alapvető műszerjogosítás (BIR) kérelmezésekor; valamint
továbbra is jogosultságot biztosítanak az I. mellékletben (FCL rész) az EIR-birtokosok tekintetében megállapított teljes beszámításra.
4d. cikk
Egy hajtóműves műszerjogosításra vonatkozó átmeneti intézkedések helikopterek esetében
Az e rendelet I. melléklete (FCL rész) FCL.630.H pontjának sérelme nélkül, az alábbi rendelkezések mindegyikét alkalmazni kell:
Az e rendelet I. melléklete (FCL rész) szerint 2022. október 30. előtt kiadott helikopteres műszerjogosításokat (IR(H)) egy hajtóműves és több hajtóműves helikopterek esetében is IR(H)-nak kell tekinteni, és a helikopterpilóta szakszolgálati engedélyének adminisztratív okokból történő újbóli kiadásakor IR(H) tanúsítványként kell kiadni.
Azok a kérelmezők, akik 2022. október 30. előtt egy hajtóműves vagy több hajtóműves helikopterekre vonatkozó IR(H) képzésbe kezdtek, elvégezhetik ezt a képzést, és ilyen esetben mind egy hajtóműves, mind több hajtóműves helikopterre IR(H) tanúsítványt kapnak.
4e. cikk
Az egypilótás helikopteren végzett többpilótás üzemeltetéssel kapcsolatos képzésre, vizsgáztatásra és ellenőrzésre vonatkozó átmeneti intézkedések
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egypilótás helikopteren végzett többpilótás üzemeltetés keretében megvalósuló képzések, jártassági vizsgák és készségellenőrzések teljesítéséhez különleges jogosultságokat adnak azon kérelmezőknek, akik megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:
adott esetben rendelkeznek az e rendelet I. melléklete (FCL rész) szerint kiadott oktatói vagy vizsgáztatói bizonyítvánnyal, beleértve adott esetben az adott helikoptertípuson való oktatásra vagy vizsgáztatásra vonatkozó jogosultságokat is;
elvégezték az FCL.735.H pontban meghatározott képzést;
az adott tagállam illetékes hatósága számára elfogadható szintű tapasztalattal rendelkeznek a helikopteren végzett többpilótás üzemeltetés terén.
▼M11 —————
6. cikk
Berepülési képesítések konvertálása
7. cikk
Meglévő nemzeti fedélzeti mérnöki engedélyek
▼M13 —————
9. cikk
E rendelet alkalmazásának kezdete előtt megkezdett képzés beszámítása
9a. cikk
Típusminősítő képzések és üzemeltetési alkalmassági adatok
10. cikk
A katonai szolgálat során szerzett pilóta-szakszolgálati engedély beszámítása
A beszámítási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint kell kiállítani:
a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a katonai engedélyeket, jogosításokat, minősítéseket, felhatalmazásokat, illetve képesítéseket milyen nemzeti követelmények alapján bocsátották ki;
a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilótákat milyen jogosultságokkal ruházták fel;
a jegyzőkönyvben meg kell jelölni, hogy az I. melléklet szerinti követelmények közül melyek számítandók be;
a jegyzőkönyvben adott esetben fel kell tüntetni az FCL rész szerinti engedélybe foglalandó korlátozásokat, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a pilótáknak teljesíteniük kell e korlátozások feloldásához;
a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni a fenti tényállások alátámasztásához szükséges valamennyi dokumentumot, és csatolni kell a vonatkozó nemzeti követelmények és eljárások másolatát.
10a. cikk
Pilótaképző szervezetek
A szervezetek az (EU) 2018/1139 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban csak akkor jogosultak képzést tartani az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában említett légi járművek üzemeltetésében részt vevő pilótáknak, ha az illetékes hatóság jóváhagyást ad ki az említett szervezetek számára, amelyben megerősíti, hogy ezek eleget tesznek az (EU) 2018/1139 rendelet IV. mellékletében meghatározott alapkövetelményeknek és az e rendelet VII. mellékletében foglalt követelményeknek.
Tekintettel azonban az (EU) 2018/1139 rendelet 24. cikkének (6) bekezdésére, a tagállamok egyikében székhellyel rendelkező szervezetek a fenti jóváhagyás nélkül is jogosultak az e rendelet VIII. mellékletének DTO.GEN.110 pontjában említett képzés megtartására azon a területen belül, amelyért a tagállamok a Chicagói Egyezmény értelmében felelősek, amennyiben a szóban forgó melléklet DTO.GEN.115 pontjában foglalt követelményeknek megfelelően nyilatkozatot tettek az illetékes hatóság számára, és – amennyiben az említett melléklet DTO.GEN.230 c) pontja alapján ez szükséges – az illetékes hatóság jóváhagyta a képzési programot.
▼M11 —————
10b. cikk
Repülésszimulációs oktatóeszközök
▼M11 —————
10c. cikk
Repülőorvosi központok
▼M11 —————
11. cikk
A légiutas-kísérő személyzet egészségügyi alkalmassága
▼M11 —————
11a. cikk
A légiutas-kísérő személyzet tagjainak képzettsége és a kapcsolódó tanúsítványok
▼M11 —————
A légiutas-kísérő személyzet azon tagjait, akik e rendelet alkalmazásának időpontjában helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésekben vesznek részt:
akkor lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek az V. melléklet alapképzési tanfolyamra vonatkozó követelményeinek, ha teljesítik a helikopterek által végzett kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó JAR-ok képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit; vagy
amennyiben nem teljesítik a helikopterek által végzett kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó JAR-ok képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit, akkor csak a helikopteren való tevékenységhez kapcsolódó összes képzést (az alapképzés kivételével) és ellenőrzést követően lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek; vagy
amennyiben több mint 5 éve nem vettek részt helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésben, az V. mellékletben előírtaknak megfelelően csak a teljes alapképzési tanfolyam elvégzése és a kapcsolódó vizsga sikeres teljesítése után lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek.
11b. cikk
Felügyeleti képesség
Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, úgy:
a hatásköröket és a földrajzi területet illetően egyértelműen meghatározza az egyes illetékes hatóságok felelősségi körét;
a 216/2008/EK rendelet és az annak végrehajtására szolgáló szabályok hatálya alá tartozó összes szervezet és személy hatékony felügyelete érdekében a szóban forgó hatóságok tevékenységeit – saját hatáskörükön belül – összehangolja.
Az illetékes hatóságok által a tanúsítási és/vagy felügyeleti feladatok végzésével megbízott személyzet tagjait legalább az alábbi feladatok végzésére fel kell hatalmazni:
a tanúsítási és/vagy felügyeleti feladat végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok;
másolatok vagy kivonatok készítése a nyilvántartásokról, adatokról, eljárásokról és egyéb anyagokról;
szóbeli magyarázat kérése a helyszínen;
bármilyen érintett helyiségbe, üzemi területre vagy szállítóeszközbe történő belépés;
auditok, vizsgálatok, értékelések, ellenőrzések, és ezen belül földi ellenőrzések és be nem jelentett ellenőrzések végzése; továbbá
adott esetben végrehajtási intézkedések megtétele vagy kezdeményezése.
11c. cikk
Átmeneti intézkedések
A tagállamok:
legkésőbb 2021. április 8-ig átadják az EASA-nak az (EU) 2018/395 rendelettel és az (EU) 2018/1976 végrehajtási rendelettel összhangban pilóta-szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzést nyújtó szervezetek felügyeletével kapcsolatos összes nyilvántartást, amely szervezetek tekintetében az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 78. cikkével összhangban az EASA az illetékes hatóság;
az EASA-val együttműködve befejezik a 2020. április 8. előtt megkezdett tanúsítási eljárásokat, és kiállítják a tanúsítványt, amelyet követően az EASA illetékes hatóságként a szóban forgó tanúsított szervezetek tekintetében ráruházott összes felelősséget vállalja.
12. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Rendelkezéseit 2012. április 8-tól kell alkalmazni.
▼M11 —————
▼M12 —————
▼M11 —————
▼M11 —————
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
(FCL RÉSZ)
A. ALRÉSZ
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
FCL.001 Az illetékes hatóság
E rész alkalmazásában illetékes hatóság az azon tagállam által kijelölt hatóság, amelyhez a pilóta-szakszolgálati engedélyeknek vagy a kapcsolódó jogosításoknak vagy tanúsításoknak a kiadása iránti kérelmet be kell nyújtani.
FCL.005 Hatály
E rész meghatározza a pilóta-szakszolgálati engedélyeknek, valamint a kapcsolódó jogosításoknak és tanúsításoknak a kiadására vonatkozó előírásokat, valamint azok érvényességi és alkalmazási feltételeit.
FCL.010 Fogalommeghatározások
E melléklet (FCL rész) alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
„hozzáférhető” :
valamely eszköz azon jellemzője, hogy a következők használhatják:
„műrepülés” : olyan szándékos manőver, amely hirtelen helyzetváltoztatással, a szokásostól eltérő repülőgéphelyzettel vagy sebességváltoztatással jár, és nem képezi a szokásos repülés vagy – a műrepülő jogosítás kivételével – a szakszolgálati engedélyekkel, tanúsításokkal és jogosításokkal kapcsolatos képzés részét;
„repülőgép” : hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb, merevszárnyú légi jármű, melynek repülését a szárnyaira ható aerodinamikai erő biztosítja;
„repülőgép, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges” : olyan típusú repülőgép, amelynek üzemeltetéséhez repülési kézikönyve vagy üzembentartási engedélye szerint másodpilóta szükséges;
„a repülőgép kontrollálatlan repülési helyzeteinek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzés (UPRT)” :
a következőkből álló képzés:
„légi jármű” : olyan szerkezet, amelyet a levegő által keltett azon reakcióerők tartanak a légkörben, amelyek nem a levegőnek a földfelszínre gyakorolt hatásából származnak;
„repülőszaktudás” : a jó ítélőképesség, a széles körű tudás, a megfelelő jártasságok és hozzáállás összhangban történő alkalmazása a repülési feladatok teljesítése érdekében;
„léghajó” : levegőnél könnyebb, hajtóművel felszerelt légi jármű, kivéve a hőléghajót, amely az (EU) 2018/395 bizottsági rendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban ballonnak minősül;
„rendelkezésre álló FSTD” : bármely olyan repülésszimulációs oktatóeszköz (FSTD), amely – az idővel kapcsolatos szempontoktól függetlenül – az FSTD-üzembentartó vagy az ügyfél rendelkezésére áll;
„szögalapú üzemeltetés” : olyan műszeres megközelítési művelet, amelynek során a legnagyobb elfogadható hiba/a tervezett útiránytól való legnagyobb elfogadható eltérés a pilótafülkében található irányeltérés-jelző (Course Deviation Indicator, CDI) vagy azzal egyenértékű kijelző mutatóinak kitéréseként kifejezve van megadva;
„kompetenciafelmérés” : a szükséges készségek, tudás és hozzáállás bizonyítása az oktatói vagy vizsgáztatói tanúsítás első kiállítása, meghosszabbítása vagy megújítása céljából;
„ballon” : levegőnél könnyebb, hajtómű nélküli légi jármű, amelynek repülését gáz vagy a fedélzeti fűtőberendezéssel melegített levegő biztosítja. E rész alkalmazásában ballonnak minősül a hőléghajó is annak ellenére, hogy hajtóművel van felszerelve;
▼M7 —————
„légijármű-kategória” : légi járművek kategóriába sorolása bizonyos alapvető tulajdonságaik szerint, például: repülőgép, helyből felszálló repülőgép, helikopter, léghajó, vitorlázó repülőgép, szabad ballon;
„repülőgéposztály” : azon egypilótás repülőgépek kategóriába sorolása, amelyekhez nem szükséges típusjogosítás;
▼M12 —————
„kereskedelmi célú légi fuvarozás” : utasok, áru vagy postai küldemény díj vagy ellenszolgáltatás ellenében történő szállítása;
„kompetencia” : egy feladat meghatározott szempontok szerinti elvégzéséhez szükséges jártasság, tudás és hozzáállás együttes alkalmazása;
„kompetenciaelem” : egy feladatot képviselő művelet, mely magában foglalja a határait egyértelműen kijelölő kiváltó eseményt és lezáró eseményt, valamint egy érzékelhető eredményt;
„kompetenciaegység” : adott számú kompetenciaelemből álló, elkülönülő funkció;
„másodpilóta” : az a pilóta, aki többpilótás légi járműnek minősülő légi járművet nem parancsnokpilótaként üzemeltet, kivéve azt a repülésoktatásban részesülő pilótát, aki szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzése céljából tartózkodik a légi jármű fedélzetén;
„útvonalrepülés” : egy indulási és egy érkezési pont közötti repülés egy előre eltervezett útvonalon, előírt navigációs eljárások alkalmazásával;
„tehermentesítő másodpilóta” : az a pilóta, aki tehermentesíti a másodpilótát, átvéve feladatait a kormánynál az utazórepülés során, többpilótás üzemeltetés esetén ►C1 200-as repülési szint fölött; ◄
„kétkormányos oktatási idő” : az a repülési idő vagy műszeres földi idő, amely alatt egy erre jogosult oktató repülésoktatásban részesít egy személyt;
„IFR szerinti útvonali repülés” : egy IFR repülés azon szakasza, amely az IFR szerinti indulási eljárás befejezése után kezdődik, és az IFR szerinti megközelítési eljárás megkezdésekor fejeződik be;
„hiba” : a repülőszemélyzet által végrehajtott olyan tevékenység vagy annak hiánya, amelynek következményei eltérnek a szervezésre vagy a repülésre vonatkozó szándékoktól vagy elvárásoktól;
„hibakezelés” : a hibák észlelésének és ellenintézkedésekkel történő elhárításának folyamata, amely mérsékli vagy kiküszöböli a következményeket, és csökkenti a hibák vagy nemkívánatos légijármű-helyzetek kialakulásának valószínűségét;
„teljes repülésszimulátor (FFS)” : egy adott típusú vagy gyártmányú, modellű és sorozatú légi jármű pilótafülkéjének teljes méretű mása, benne a légi jármű földi és légi üzemeltetésének megjelenítéséhez szükséges összes berendezéssel és számtógépes programmal, valamint a pilótafülkéből való kilátást szimuláló vizuális rendszerrel és a mozgási erőhatásokat szimuláló rendszerrel;
„repülési idő” :
„műszeres repülési szabályok (IFR) szerinti repülési idő” : az a teljes repülési időtartam, amely alatt a légi járművet kizárólag a műszeres repülési szabályok szerint üzemeltetik;
„repülésgyakorló berendezés (FTD)” : egy meghatározott légijármű-típus műszereinek, berendezéseinek, paneljeinek és kormányszerveinek egy nyitott pilótafülkében vagy egy légi jármű zárt pilótafülkéjében elhelyezett teljes méretű mása, benne olyan berendezésekkel és számítógépes programokkal, amelyek a légi jármű földi és légi üzemeltetési feltételeinek a berendezésbe beépített rendszerek szintjén való megjelenítéséhez szükségesek. Ehhez nem szükséges a pilótafülkéből való kilátást szimuláló vizuális rendszer és a mozgási erőhatásokat szimuláló rendszer, kivéve a 2-es és 3-as szintű helikopteres repülésgyakorló berendezéseket (FTD), amelyeknél a vizuális rendszerek szükségesek;
„repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezés (FNPT)” : olyan kiképzőeszköz, amely pilótafülkét vagy pilótafülke-környezetet reprezentál, benne olyan berendezésekkel és számítógépes programokkal, amelyek valamely légijármű-típus vagy -osztály légi üzemeltetésének szimulálásához szükségesek, azt a látszatot keltve, mintha a rendszerek egy valóságos légi járműben működnének;
„kizárólag műszerek igénybevételével történő repülés” : olyan repülés, melyet a pilóták külső vizuális referencia nélkül, szimulált vagy tényleges műszeres időjárási körülmények (IMC) között hajtanak végre;
▼M12 —————
„helikopter” : levegőnél nehezebb légi jármű, melynek levegőben maradását főként az egy vagy több szilárd beépítésű függőleges tengelyre szerelt, hajtóművel üzemeltetett forgószárnyakra ható aerodinamikai erő biztosítja;
„műszeres repülési idő” : az az időtartam, amely alatt a pilóta a légi járművet kizárólag műszerek igénybevételével irányítja;
„műszeres földi idő” : az az időtartam, amely alatt a pilóta repülésszimulációs oktatóeszközök (FSTD) segítségével, mesterséges repülési körülmények között oktatásban részesül;
„műszeres idő” : műszeres repülési idő vagy műszeres földi idő;
„korlátozott műszeres repülés” : helyzetmeghatározás a fő helyzet- és irányszög-referenciarendszer kiesését követően a tartalék műszerekkel történő meghatározás alapján;
„lineáris üzemeltetés” : olyan műszeres megközelítési művelet, amelynek során a legnagyobb elfogadható hiba/a tervezett útiránytól való legnagyobb elfogadható eltérés hosszmértékegységben, például tengeri mérföldben van megadva az útiránytól való oldalirányú eltérés esetében;
„felügyelet alatti útvonalrepülés (LIFUS)” : jóváhagyott, nulla repült idős típusminősítő képzést követő útvonalrepülés vagy az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó (OSD) jelentés által előírt útvonalrepülés;
„LNAV” (Lateral Navigation) : oldalirányú navigáció;
„LPV” : a középvonal rádiójelének használata vertikális irányvezetéssel;
„többpilótás üzemeltetés” : legalább két pilótából álló személyzettel történő, repülőszemélyzeti együttműködést megkövetelő üzemeltetés többpilótás vagy egypilótás légi járművön;
„repülőszemélyzeti együttműködés (MCC)” : a repülőszemélyzeti tagok együttműködése a parancsnokpilóta irányítása alatt;
„többpilótás légi jármű” :
„éjszaka” : az esti szürkület vége és a reggeli szürkület kezdete közötti időszak vagy a megfelelő hatóság előírása szerinti, a napnyugta és napkelte közötti egyéb időszak;
„OSD” : a 748/2012/EU rendelet I. mellékletének (21. rész) megfelelően meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok;
„egyéb kiképzőberendezések (OTD)” : olyan, az FSTD-ken kívüli oktatási segédeszközök, amelyek képzési eszközül szolgálnak abban az esetben, ha nincs szükség teljes pilótafülkét reprezentáló környezetre;
„teljesítményalapú navigáció (PBN)” : ATS útvonalon működő légi járművekre vonatkozó teljesítmény-előírásokon vagy műszeres megközelítési eljáráson alapuló vagy kijelölt légtérben végrehajtott területi navigáció;
„teljesítménykritériumok” : a kompetenciaelem előírt eredményének egyszerű, értékelő megállapítása, és azon kritériumok ismertetése, amelyeket annak megítéléséhez alkalmaztak, hogy a teljesítmény előírt szintje teljesült-e;
„parancsnokpilóta” : a parancsnoki feladatra kijelölt, a repülés biztonságos végrehajtásáért felelős pilóta;
„felügyelet alatt álló parancsnokpilóta” : a parancsnokpilóta felügyelete alatt parancsnokpilótai kötelességeket és feladatokat ellátó másodpilóta;
„helyből felszálló repülőgép” : olyan légi jármű, amely a függőleges emelkedéshez és a repüléshez szükséges toló-/emelőerőt változtatható geometriájú rotoroktól vagy a törzsön vagy törzsben, illetve a szárnyakon vagy szárnyakban elhelyezkedő hajtóművektől/mozgató berendezésektől nyeri;
„segédmotoros vitorlázó repülőgép” : egy vagy több hajtóműves vitorlázó repülőgép, amely a hajtómű(vek) kikapcsolása esetén egy vitorlázó repülőgép jellemzőivel rendelkezik;
„magánpilóta” : az a pilóta, aki olyan szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem jogosít díjazás ellenében üzemeltetett légi jármű vezetésére, kivéve az ebben a részben meghatározott oktatási és vizsgáztatási tevékenységeket;
„készségellenőrzés” : a jártasság számonkérése jogosítások vagy jogosultságok meghosszabbítása vagy megújítása céljából, mely magában foglalhat szóbeli vizsgáztatást is;
„megújítás” (például szakszolgálati engedély vagy jogosítás megújítása) : hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy tanúsítás érvényességének lejártát követően, mely meghatározott követelmények teljesítése esetén meghatározott időtartamra biztosítja a jogosítással vagy tanúsítással járó jogosultságokat;
„meghosszabbítás” (például szakszolgálati engedély vagy jogosítás meghosszabbítása) : hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy tanúsítás érvényességi időtartamán belül, mely lehetővé teszi az engedélyes számára, hogy meghatározott követelmények teljesítését követően meghatározott időtartamon át tovább gyakorolhassa a jogosítással vagy tanúsítással járó jogosultságokat;
„RNP APCH” : műszeres megközelítési műveletek során alkalmazott teljesítményalapú navigációs előírás;
„RNP APCH művelet az LNAV minimumig” : kétdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez a vízszintes irányvezetés a GNSS-helymeghatározás alapján történik;
„RNP APCH művelet az LNAV/VNAV minimumig” : háromdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez a vízszintes irányvezetés a GNSS-helymeghatározáson alapján történik, a függőleges irányvezetést pedig vagy a Baro VNAV funkció, vagy a GNSS-helymeghatározás biztosítja műholdas pontosító rendszerrel (SBAS);
„RNP APCH művelet az LPV minimumig” : háromdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez mind az oldalirányú, mind a függőleges irányvezetést a GNSS-helymeghatározás biztosítja műholdas pontosító rendszerrel (SBAS);
„RNP AR APCH” : különleges jóváhagyást igénylő műszeres megközelítési műveletek során alkalmazott navigációs előírás;
„útvonalszakasz” : olyan repülés, amely felszállásból, indulási eljárásból, legalább 15 perces utazószakaszból, érkezési eljárásból, megközelítésből és leszállási fázisból áll;
„vitorlázó repülőgép” : levegőnél nehezebb légi jármű, melynek repülését a rögzített emelőfelületeire ható aerodinamikai erő biztosítja, és melynek szabad repülése nem függ hajtóműtől;
„egypilótás légi jármű” :
„jártassági vizsga” : olyan vizsga, amely szakszolgálati engedélyek, jogosítások megadása előtt a jártasság bizonyítására szolgál, és amely magában foglalhat szóbeli vizsgáztatást is;
„egyedülrepülési idő” : olyan repülési idő, amely alatt a növendék pilóta a légi járművön egyedül tartózkodik;
„növendék parancsnokpilóta” : az a növendék pilóta, akinek a parancsnokpilótai tevékenységét a repülés időtartama alatt az oktató csak figyeli, de nem avatkozik bele a repülésbe, és nem veszi át a légi jármű irányítását;
„repülésre veszélyes helyzet” : olyan események vagy hibák, amelyek függetlenek a repülőszemélyzet cselekedeteitől, megnövelik az üzemeltetés bonyolultságát, és amelyeket a repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében kezelni kell;
„háromdimenziós műszeres megközelítési művelet” : mind oldalirányú, mind függőleges irányvezetést alkalmazó műszeres megközelítési művelet;
„repülésre veszélyes helyzet kezelése” : a repülésre veszélyes helyzetek észlelésének és ellenintézkedésekkel történő elhárításának folyamata, amely mérsékli vagy kiküszöböli a következményeket, és csökkenti a hibák vagy nemkívánatos légijármű-helyzetek kialakulásának valószínűségét;
„kétdimenziós műszeres megközelítési művelet” : olyan műszeres megközelítési művelet, amely csak oldalirányú irányvezetést alkalmaz;
„motoros vitorlázó repülőgép (TMG)” : a 748/2012/EU rendelet I. melléklete (21. rész) szerinti tanúsítási eljárást követő eltérő rendelkezés hiányában a segédmotoros vitorlázógépek külön osztályát képviselő, beépített, nem behúzható motorral és nem behúzható légcsavarral rendelkező légi jármű, mely repülési kézikönyvének megfelelően képes hajtómű-teljesítménye révén felszállni és emelkedni;
„légijármű-típus” : a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok szerinti típusjogosítást igénylő légi járművek kategóriába sorolása, amely kiterjed az összes azonos alaptervezésű légi járműre, beleértve azok valamennyi módosítását, kivéve, ha e módosítások megváltoztatják a szóban forgó járművek kezelési vagy repülési jellemzőit;
„típusjogosítás- és engedély-jóváhagyási jegyzék” : az OSD-értékelés eredménye alapján az Ügynökség által közzétett jegyzék, amely a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyezés céljára szolgáló repülőgéposztályokat és légijármű-típusokat tartalmazza;
„VNAV” (Vertical Navigation) : függőleges navigáció.
„EBT-szervező üzemben tartó” : olyan szervezet, amely rendelkezik a 965/2012/EU rendelet III. melléklete (ORO rész) szerinti üzembentartási engedéllyel (AOC), és végrehajtott már az illetékes hatóság által az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban jóváhagyott EBT programot;
„gyakorlati EBT értékelés” : olyan teljesítményértékelési módszer, amely a kompetenciák integrált vizsgálatára szolgál. Szimulált vagy tényleges üzemeltetési környezetben történik;
„EBT program” : a 965/2012/EU rendelet III. mellékletének (ORO rész) ORO.FC.231 pontja szerinti pilótaértékelési és -képzési program;
„vegyes EBT program” : az üzemben tartónak a 965/2012/EU rendelet III. melléklete (ORO rész) ORO.FC.230 pontja szerinti szinten tartó képzési és ellenőrzővizsga-programja, amelynek egy része az EBT alkalmazására irányul, de nem helyettesíti az e melléklet 9. függeléke szerinti készségellenőrzéseket.
FCL.015 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és tanúsítások iránti kérelem, valamint azok kiadása, meghosszabbítása és megújítása
|
a) |
A pilóta-szakszolgálati engedélyek, a kapcsolódó jogosítások és tanúsítványok, valamint azok bármely módosításának kiadására, meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelmet az illetékes hatóságnak az általa meghatározott formában és módon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell annak bizonyítékait, hogy a kérelmezők megfelelnek a szakszolgálati engedély vagy tanúsítvány, valamint a kapcsolódó jogosítások vagy bejegyzések kiadására, meghosszabbítására vagy megújítására az e mellékletben (FCL rész) és a IV. mellékletben (MED rész) meghatározott előírásoknak. |
|
b) |
Amennyiben e melléklet másképp nem rendelkezik, a szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítvány által biztosított jogosultságok bármely korlátozását vagy kiterjesztését az illetékes hatóságnak be kell jegyeznie a szakszolgálati engedélybe vagy tanúsítványba. |
|
c) |
Senki nem rendelkezhet egy időben légijármű-kategóriánként több mint egy, az ezen rész szerint kiadott szakszolgálati engedéllyel. |
|
d) |
A szakszolgálati engedélyes a kérelmeket az a) ponttal összhangban nyújtja be az azon tagállam által kijelölt illetékes hatósághoz, amelyben szakszolgálati engedélyét e mellékletnek (FCL rész), az (EU) 2018/395 bizottsági rendelet III. mellékletének (BFCL rész) vagy adott esetben az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletének (SFCL rész) megfelelően kiállították. |
|
e) |
Egy e melléklettel (FCL rész) összhangban kiállított szakszolgálati engedély jogosultja egy másik tagállam által kijelölt illetékes hatóságnál a birtokában lévő valamennyi szakszolgálati engedély tekintetében kérelmezheti az illetékes hatóság megváltoztatását a d) pontban meghatározottak szerint. |
|
f) |
A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítvány kiadását a kérelmezőnek legkésőbb a jártassági vizsgán vagy kompetenciafelmérésen való sikeres részvételtől számított 6 hónapon belül kérelmeznie kell. |
|
g) |
A légi járművön vagy repülésszimulációs oktatóeszközökön a 965/2012/EU rendelet III. mellékletének (ORO rész) megfelelően elvégzett képzést be kell számítani az e mellékletben (FCL rész) a tapasztalatokra és az újraérvényesítésre vonatkozóan megállapított követelmények teljesítésébe. |
FCL.020 A növendék pilóta
A növendék pilóta csak egy repülésoktató felhatalmazásával és felügyelete mellett hajthat végre egyedülrepülést.
Az első egyedülrepülés előtt a növendék pilóta betöltötte a 16. életévét.
FCL.025 A szakszolgálati engedélyek és jogosítások kiadásához szükséges elméleti vizsgák
a) A kérelmező kötelességei
1. A kérelmező egy adott szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgák mindegyikét egyazon tagállam illetékes hatóságának felelősségi körében teljesíti.
2. A kérelmező az elméleti vizsgát kizárólag a képzéséért felelős bejelentett képzési szervezet (DTO) vagy jóváhagyott képzési szervezet (ATO) ajánlására teheti le, miután az elméleti tanfolyam megfelelő elemeit kielégítő színvonalon teljesítette.
3. A DTO vagy az ATO ajánlása tizenkét hónapig érvényes. Ha a kérelmező nem kísérelt meg legalább egy elméleti írásbeli vizsgát ezen érvényességi időszakon belül, a DTO-nak vagy az ATO-nak meg kell határoznia, hogy szükség van-e további képzésre a kérelmező szükségletei alapján.
b) A sikeres vizsga feltételei
A kérelmező akkor felel meg egy írásbeli elméleti vizsgán, ha az elérhető pontok legalább 75 %-át megszerzi. Büntetőpont nem adható.
Amennyiben e rész másképp nem rendelkezik, az előírt elméleti vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a kérelmező a megfelelő pilóta-szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz előírt összes írásbeli elméleti vizsgáját az első vizsgakísérlet naptári hónapja végétől számított 18 hónapon belül sikeresen teljesítette.
Ha az ATPL elméleti vizsgára vagy a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély (CPL) vagy műszerjogosítás (IR) kiadására jelentkező kérelmező negyedik próbálkozásra sem tud sikeresen teljesíteni egy írásbeli elméleti vizsgát, vagy ha hat próbálkozás keretében, illetve a b) 2. pontban említett időszakon belül nem teljesíti az összes vizsgát, akkor újra le kell tennie az összes írásbeli elméleti vizsgát.
Ha a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély (LAPL), a magánpilóta-szakszolgálati engedély (PPL) kiadására jelentkező kérelmező negyedik próbálkozásra sem tud sikeresen teljesíteni egy írásbeli elméleti vizsgát, vagy ha a b) 2. pontban említett időszakon belül nem teljesíti az összes vizsgát, akkor újra le kell tennie az összes írásbeli elméleti vizsgát.
Az elméleti vizsgák újbóli megkísérlése előtt a kérelmezőknek további képzésen kell részt venniük egy DTO-nál vagy ATO-nál. A szükséges képzés terjedelmét és tárgykörét a DTO vagy az ATO határozza meg a kérelmezők szükségletei alapján.
c) Érvényességi időtartam
1. Az elméleti vizsgák sikeres teljesítése érvényes:
24 hónapos időtartamon belül a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély vagy a magánpilóta-szakszolgálati engedély kiadásához;
36 hónapos időtartamon belül kereskedelmi pilóta szakszolgálati engedély vagy műszerjogosítás (IR) kiadásához;
alapvető műszerjogosítás (BIR) határozatlan időre történő kiadásához.
Az i. és a ii. alpontban megadott időtartamok számítását a b) 2. ponttal összhangban, attól a naptól kell számítani, amelyen a pilóta sikeresen teljesíti az elméleti vizsgát.
2. A légitársasági pilóta-szakszolgálati engedélyhez (ATPL) szükséges elméleti vizsgák teljesítése az ATPL kiadásához a következő érvényességi időpontoktól számított hétéves időtartamon belül marad érvényben:
a szakszolgálati engedélybe legutóbb bevezetett IR; vagy
helikopterek esetében, egy a szakszolgálati engedélybe legutóbb bevezetett helikopter-típusjogosítás.
FCL.030 Gyakorlati jártassági vizsga
|
a) |
A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez szükséges jártassági vizsga előtt a kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgát kell tennie, kivéve, ha integrált repülési képzési tanfolyamot végez. Az elméleti képzést azonban minden esetben be kell fejeznie a jártassági vizsgák letétele előtt. |
|
b) |
A légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély kiadását kivéve, a jártassági vizsga kérelmezőjét a képzéséért felelős szervezet/személy ajánlásával kell vizsgára bocsátani a képzés befejezését követően. A képzési nyilvántartást a vizsgáztató rendelkezésére kell bocsátani. |
|
c) |
BIR kiadásához a jártassági vizsga kérelmezőjének először az összes képzési modult teljesítenie kell, és egy jóváhagyott képzési szervezetnek ajánlania kell őt a jártassági vizsgára. A jóváhagyott képzési szervezet (ATO) a vizsgáztató rendelkezésére bocsátja a kérelmező képzési nyilvántartását. |
FCL.035 A repülési idő és az elméleti ismeretek beszámítása
a) A repülési idő beszámítása
1. Amennyiben e rész nem rendelkezik másként, a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsításhoz a beszámítandó repülési időnek ugyanazon légijármű-kategórián teljesített időnek kell lennie, mint amelyre a szakszolgálati engedélyt, a jogosítást vagy a tanúsítást kérik.
2. Parancsnokpilóta vagy képzés alatt álló pilóta.
A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kérelmezője jogosult összes egyedülrepülési, kétkormányos képzési vagy parancsnokpilótaként való repülési idejét beszámítani a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsításhoz szükséges teljes repülési időbe.
ATP integrált -tanfolyamot végzett kérelmező jogosult maximum 50 óra növendék parancsnokpilóta műszeres idő beszámítására a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély, a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély és a több hajtóműves típus- vagy osztályjogosítás kiadásához szükséges, parancsnokpilótaként teljesített időbe.
CPL/IR integrált -tanfolyamot végzett kérelmező jogosult maximum 50 óra növendék parancsnokpilóta műszeres idő beszámítására a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély és a több hajtóműves típus- vagy osztályjogosítás kiadásához szükséges, parancsnokpilótaként teljesített időbe.
3. Másodpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként teljesített repülési idő. Amennyiben e rész másképp nem rendelkezik, a pilóta-szakszolgálati engedély tulajdonosa, ha másodpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként tevékenykedik, jogosult másodpilótaként teljesített összes repülési idejét beszámítani a magasabb besorolású pilóta-szakszolgálati engedélyhez előírt összes repülési időbe.
4. Az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (8) bekezdésének a) vagy c) pontjával összhangban hozott tagállami határozat hatálya alá tartozó, vagy az említett rendelet I. mellékletének hatálya alá eső repülőgépeken vagy TMG-ken repült órákat teljes egészében be kell számítani az e melléklet FCL.140.A a) 1. pontja és FCL.740.A b) 1. pontjának ii. alpontja szerint teljesítendő repülési időbe, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
az érintett repülőgép vagy TMG ugyanabba a kategóriába és osztályba tartozik, mint az az FCL részben szereplő légi jármű, amelynek tekintetében a repült órák beszámításra kerülnek;
oktatóval végzett gyakorlórepülés esetén az alkalmazott repülőgép vagy TMG rendelkezik a VII. melléklet (ORA rész) ORA.ATO.135 pontjában vagy a VIII. melléklet (DTO rész) DTO.GEN.240 pontjában meghatározott engedéllyel.
b) Az elméleti ismeretek beszámítása
Azon kérelmezők esetében, akik sikeresen teljesítették a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az ugyanazon légijármű-kategóriában a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyhez, a magánpilóta-szakszolgálati engedélyhez, a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedélyhez, valamint a helikopterek kivételével a műszerjogosításhoz (IR) és az alapvető műszerjogosításhoz (BIR) szükséges elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe.
Azon kérelmezők esetében, akik sikeresen teljesítették a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az alábbiakhoz szükséges elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe:
az ugyanazon légijármű-kategóriában a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély;
az ugyanazon légijármű-kategóriában a magánpilóta-szakszolgálati engedély; és
a BIR-hez szükséges „kommunikáció” témakör. Ez a beszámítás csak akkor foglalja magában a „kommunikáció” témakör IFR részét, ha a kérelmező a témakört a 2019. december 20-án hatályos FCL.310 pontnak megfelelően teljesítette.
Az IR-birtokosok vagy azon kérelmezők esetében, akik sikeresen teljesítették a légijármű-kategóriához szükséges műszerismeret vizsgát, ez a vizsga teljes egészében beszámítandó az alábbihoz szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe:
egy másik légijármű-kategóriára vonatkozó műszerjogosítás (IR); és
az alapvető műszerjogosítás (BIR).
A pilóta-szakszolgálati engedély birtokosa esetében ez az engedély beszámítandó egy másik légijármű-kategória szakszolgálati engedélyéhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe e rész 1. függelékével összhangban. Ez a beszámítás az FCL.025 c) pontban meghatározott érvényességi időtartamon belül vonatkozik a pilóta-szakszolgálati engedély azon kérelmezőjére is, aki már sikeresen teljesítette egy másik légijármű-kategóriában az adott szakszolgálati engedély kiadásához szükséges elméleti vizsgát.
A b) 3. ponttól eltérve a kompetencia alapú, modulrendszerű IR(A) tanfolyamot végzett IR(A)-birtokos esetében az engedély csak akkor számítható be teljes egészében egy másik légijármű-kategória IR-jéhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe, ha az engedélyes teljesítette a tanfolyam IFR részére vonatkozó, az ►M14 FCL.720.A a) 2. pont ii. A. alpontjával ◄ összhangban előírt elméleti képzést és vizsgát is.
FCL.040 A szakszolgálati engedélyek jogosultságainak gyakorlása
A szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok gyakorlásának feltétele a benne található jogosítások (ha vannak ilyenek) és a jogosultságok gyakorlásának megfelelő orvosi minősítés érvényessége.
FCL.045 Okmánybemutatási kötelezettség
|
a) |
A pilótának mindig magánál kell tartania az érvényes szakszolgálati engedélyt és az orvosi minősítést, ha a szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokat gyakorolja. |
|
b) |
A pilótának egy fényképes személyazonosító igazolványt is magánál kell tartania. |
|
c) |
A pilóta vagy növendék pilóta indokolatlan késedelem nélkül köteles a repülési idő nyilvántartását az illetékes hatóság felhatalmazott képviselőjének kérésére ellenőrzés céljából bemutatni. |
|
d) |
A növendék pilóta köteles minden egyedül végzett útvonalrepülés alkalmával magánál tartani az FCL.020 pont a) bekezdésében meghatározott felhatalmazások igazolását. |
|
e) |
Az a pilóta, aki egy, a hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyét kiadó tagállamtól eltérő tagállamban lajstromozott légi járművön szándékozik az Unió területén kívül repülni, köteles nyomtatott vagy elektronikus formában magánál tartani az ICAO-függelék legfrissebb kiadását, amely tartalmazza az engedélyek automatikus érvényesítését elismerő megállapodás ICAO nyilvántartási számára való utalást, valamint a megállapodásban részes államok jegyzékét. |
FCL.050 A repülési idő nyilvántartása
A pilóta köteles az összes repülésével kapcsolatos megbízható adatot az illetékes hatóság által előírt nyomtatványon és módon nyilvántartani.
FCL.055 Nyelvismeret
Általános rendelkezések. Azon repülőgép-, helikopter-, helybőlfelszállórepülőgép- és léghajópilóta, aki számára kötelező a rádió használata, csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyéből és jogosításaiból fakadó jogosultságait, ha szakszolgálati engedélye nyelvismereti igazolást tartalmaz angol nyelvből vagy abból a nyelvből, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik. Az igazoláson fel kell tüntetni a nyelvet, a nyelvismeret szintjét és az érvényesség dátumát, és az igazolást valamely illetékes hatóság által megállapított eljárásnak megfelelően kell megszerezni. A legalacsonyabb elfogadható nyelvismereti szint az e melléklet 2. függeléke szerinti, a munkavégzéshez szükséges (4-es) szint.
►C7 A nyelvismereti igazolást kérelmezőnek e melléklet 2. függelékével összhangban igazolnia kell valamely illetékes hatóság által tanúsított minősítő vagy adott esetben valamely illetékes hatóság által jóváhagyott nyelvvizsgáztató szerv előtt, hogy legalább a munkavégzéshez szükséges szintű szak- és köznyelvismerettel rendelkezik. ◄ Ehhez a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:
hatékonyan kommunikálni olyan helyzetekben is, amikor partnerének csak a hangját hallja, és olyan helyzetekben is, amikor szemtől szemben beszél vele;
pontos, érthető kommunikációt folytatni általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban;
megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazni az üzenetváltásokban, valamint felismerni és megoldani a félreértéseket köznapi és munkahelyzetekben;
viszonylag könnyen kezelni azokat a nyelvi kihívásokat, amelyek a mindennapi munka és a megszokott kommunikációs feladatok végzése során adódó bonyolult vagy váratlan helyzetekből fakadnak; és
olyan dialektust vagy akcentust használni, amely a légiközlekedési közösség számára érthető.
Azon pilóták kivételével, akik szakértői (6-os) szintű nyelvismeretüket bizonyították, e melléklet 2. függelékével összhangban a nyelvismereti igazolást felül kell vizsgálni a következők szerint:
négyévente, ha az igazolt szint a munkavégzéshez szükséges (4-es) szint; vagy
hatévente, ha az igazolt szint a kibővített (5-ös) szint.
A műszerjogosítással (IR) rendelkezőkre vonatkozó egyedi követelmények. A fenti bekezdésektől eltérve az IR-birtokosoknak igazolniuk kell, hogy képesek az angol nyelvet az e melléklet 2. függelékében meghatározott, megfelelő szinten használni.
Az IR-birtokos megfelelő szintű nyelvismeretének és angol nyelvhasználatának meglétéről valamely illetékes hatóság által meghatározott értékelési módszerrel kell meggyőződni.
FCL.060 Közelmúltbeli tapasztalat
|
b) |
Repülőgépek, helikopterek, helyből felszálló repülőgépek és léghajók. A pilóta nem üzemeltethet légi járművet a kereskedelmi célú légi fuvarozásban vagy utasszállítás céljából:
1.
parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, kivéve, ha a megelőző 90 napban végrehajtott pilótaként legalább 3 felszállást, megközelítést és leszállást ugyanazon típusba és osztályba tartozó légi járművön vagy ugyanazt a típust vagy osztályt reprezentáló FFS-en. A 3 felszállást és leszállást többpilótás vagy egypilótás üzemeltetésben kell végrehajtani attól függően, hogy a pilóta milyen jogosultságokkal rendelkezik; és
2.
éjszaka parancsnokpilótaként, kivéve, ha:
i.
a megelőző 90 napban végrehajtott legalább egy éjszakai felszállást, megközelítést és leszállást pilótaként ugyanazon típusba vagy osztályba tartozó légi járművön vagy ugyanazt a típust vagy osztályt reprezentáló FFS-en; vagy
ii.
IR-rel rendelkezik;
3.
tehermentesítő másodpilótaként, kivéve ha:
i.
megfelelt a b) bekezdés 1. pontjának; vagy
ii.
a megelőző 90 napban végrehajtott legalább három útvonalszakaszt tehermentesítő másodpilótaként ugyanazon típusba vagy osztályba tartozó légi járművön; vagy
iii.
végrehajtott 90 napnál nem hosszabb időszakonként repülési készségmegőrző és -frissítő gyakorlatot FFS-en. Ez a frissítő képzés kombinálható az ORO rész vonatkozó követelményeiben előírt üzemben tartói készségmegőrző képzéssel.
4.
Ha egy pilóta egynél több, hasonló kezelési és üzemeltetési jellemzőkkel rendelkező repülőgéptípus üzemeltetési jogosultságával rendelkezik, az 1. pontban előírt három felszállás, megközelítés és leszállás elvégezhető a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.
5.
Ha egy pilóta egynél több, nem bonyolult szerkezetű, hasonló kezelési és üzemeltetési jellemzőkkel rendelkező helikoptertípus üzemeltetési jogosultságával rendelkezik a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően, az 1. pontban előírt három felszállás, megközelítés és leszállás végrehajtható csak a típusok egyikén, feltéve, hogy a pilóta a megelőző hat hónap során teljesített legalább két óra repülési időt valamennyi helikoptertípuson. |
|
c) |
A kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó egyedi követelmények:
1.
a kereskedelmi célú légi fuvarozás esetében a fenti b) bekezdés 1. és 2. pontjában előírt 90 napos időszakot legfeljebb 120 napra meg lehet hosszabbítani mindaddig, amíg a pilóta vállalja a járatrepülést egy típusjogosítás-oktató vagy -vizsgáztató felügyelete alatt;
2.
ha a pilóta nem felel meg az 1. pont előírásainak, teljesítenie kell egy gyakorlórepülést a J. alrész szerinti, az adott légijármű-típusra vonatkozó képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett. A gyakorlórepülést a légi járművön vagy az alkalmazandó légijármű-típusnak megfelelő FFS-en kell teljesíteni, és magában kell foglalnia kell legalább a b) 1. és 2. pontban előírtakat, mielőtt a pilóta gyakorolhatná jogosultságait. |
FCL.065 A 60 éves vagy idősebb szakszolgálati engedélyesek jogosultságainak korlátozása a kereskedelmi célú légi fuvarozásban
|
a) |
60–64 éves kor. Repülőgépek és helikopterek. Az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 60. életévét, kizárólag többpilótás repülőszemélyzet tagjaként tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként. |
|
b) |
65 éves kor. Az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 65. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként. |
▼M12 —————
FCL.070 A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és tanúsítások visszavonása, felfüggesztése és korlátozása
|
a) |
Az e rész szerint kiadott szakszolgálati engedélyeket, jogosításokat és tanúsításokat az illetékes hatóság – összhangban az ARA részben lefektetett feltételekkel és eljárásokkal – korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja, amennyiben a pilóta nem felel meg az e részben és a MED részben meghatározott követelményeknek vagy az alkalmazandó üzemeltetési követelményeknek. |
|
b) |
Ha egy pilóta szakszolgálati engedélyét felfüggesztették vagy visszavonták, a pilóta köteles azt haladéktalanul visszajuttatni az illetékes hatósághoz. |
B. ALRÉSZ
KÖNNYŰ LÉGI JÁRMŰRE ÉRVÉNYES PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – LAPL
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.100 LAPL – Minimális életkor
A repülőgépekre vagy helikopterekre érvényes LAPL kérelmezője betöltötte a 17. életévét.
FCL.105 LAPL – Jogosultságok és feltételek
|
a) |
Általános. Az LAPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki a megfelelő légijármű-kategóriában, nem kereskedelmi célú üzemeltetésben. |
|
b) |
Feltételek. Az LAPL kérelmezőjének teljesítenie kell az adott légijármű-kategóriára, és adott esetben a jártassági vizsgán használt légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó követelményeket. |
FCL.110 LAPL – Beszámítás ugyanazon légijármű-kategória tekintetében
|
a) |
Az LAPL azon kérelmezője esetében, aki ugyanazon légijármű-kategóriában már rendelkezik egy szakszolgálati engedéllyel, az engedély teljes egészében beszámítandó az adott légijármű-kategóriára vonatkozó LAPL követelmények teljesítésébe. |
|
b) |
A fenti bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a szakszolgálati engedély érvényessége lejárt, a kérelmezőnek az FCL.125 ponttal összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie a megfelelő légijármű-kategóriában történő LAPL kiadásához. |
FCL.115 LAPL – Tanfolyam
Az LAPL kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot egy DTO-nál vagy ATO-nál.
A tanfolyamnak tartalmaznia kell a kérelmezett LAPL-ra vonatkozó jogosultságoknak megfelelő elméleti képzést és repülésoktatást.
Az elméleti képzés és a repülésoktatás a kérelmezők első képzését nyújtó képzési szervezettől eltérő DTO-nál vagy ATO-nál is elvégezhető.
Az egy dugattyús hajtóműves repülőgépekre szóló vízi jogosultságra felkészítő képzésnél az e melléklet 9. függeléke B. szakaszának (A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények) 7. pontjában (Osztályjogosítás – vízirepülőgépek) foglalt elemeket kell figyelembe venni.
FCL.120 LAPL – Elméleti vizsga
Az LAPL kérelmezőjének vizsgán kell számot adnia a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:
általános tárgyak:
a különböző légijármű-kategóriák szerint meghatározott tárgyak:
FCL.125 LAPL – Jártassági vizsga
|
a) |
Az LAPL-kérelmezőnek sikeres jártassági vizsga letételével kell bizonyítania, hogy képes a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a megfelelő légijármű-kategóriában a vonatkozó eljárások és manőverek során a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel. |
|
b) |
A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell repülésoktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. A jogosultságok a további kiterjesztések szakszolgálati engedélybe történő bejegyzéséig, a jártassági vizsgán használt légijármű-osztályra vagy -típusra korlátozódnak e résszel összhangban. |
|
c) |
A sikeres vizsga feltételei
1. A jártassági vizsgát különböző, az adott légijármű-kategóriára jellemző valamennyi repülési fázist képviselő szakaszokra kell tagolni. 2. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát. 3. A 2. pont szerint megismételt vizsga bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek újból meg kell ismételnie teljes vizsgát. 4. Két sikertelen vizsgakísérlet további gyakorlati képzést von maga után. |
2. SZAKASZ
Az LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények repülőgépek esetében – LAPL(A)
FCL.105.A LAPL(A) – Jogosultságok és feltételek
a) Jogosultságok
A repülőgépre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai parancsnokpilóta-feladatkör (PIC) ellátására terjednek ki a 2 000 kg maximális engedélyezett felszállótömegű szárazföldi, egymotoros, dugattyús repülőgépek (szárazföldi SEP), vízi, egymotoros, dugattyús repülőgépek (vízi SEP) vagy motoros vitorlázó-repülőgépek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.
b) Feltételek
Az LAPL(A) engedélyese csak akkor szállíthat utasokat, ha a szakszolgálati engedélye kiadását követően teljesített 10 óra repülést repülőgép- vagy TMG-parancsnokpilótaként.
Az LAPL(A) engedélyese, ha korábban ATPL(A), MPL(A), CPL(A) vagy PPL(A) engedéllyel rendelkezett, mentesül a b) 1. pontban meghatározott követelmények alól.
FCL.110.A LAPL(A) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás
|
a) |
Az LAPL(A) kérelmezőjének legalább 30 órányi repülésoktatásban kell részesülnie repülőgépen vagy TMG-n, amely magában foglal legalább:
1.
15 órányi kétkormányos repülésoktatást abban az osztályban, amelyben a jártassági vizsgára sor kerül;
2.
hat óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább három óra egyedül teljesített útvonalrepülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. |
|
b) |
Azon kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények, akik az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletével (SFCL rész) összhangban kiadott, TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat is biztosító SPL-lel rendelkeznek. Annak az LAPL(A)-kérelmezőnek, aki TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat is biztosító SPL-lel rendelkezik, legalább 21 óra repülési időt kell teljesítenie TMG-n azután, hogy a TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat jóváhagyták, és meg kell felelnie az FCL.135.A pont a) pontja repülőgépekre vonatkozó követelményeinek. |
|
c) |
Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalata beszámítható az a) pont szerinti követelmények teljesítésébe. A beszámítás mértéke, amelyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a DTO vagy ATO állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:
1.
haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;
2.
haladhatja meg az a) pontban előírt óraszám 50 %-át;
3.
terjedhet ki az a) pont 2. pontjában meghatározott követelményekre. |
FCL.135.A LAPL(A) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra
|
a) |
Az LAPL(A)-jogosultságok arra a repülőgép-, illetve TMG-osztályra vagy -változatra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta egy másik osztályban az alábbiakat teljesítette:
1.
háromórányi repülésoktatásban részesült, beleértve:
i.
10 kétkormányos felszállást és leszállást; és
ii.
10 felügyelt egyedülfelszállást és -leszállást;
2.
egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét az új típuson. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:
i.
üzemeltetési eljárások;
ii.
repülési teljesítmény és tervezés;
iii.
légi jármű általános ismeretek. |
|
b) |
A jogosultságoknak egy adott osztályon belüli másik változatra való kiterjesztéséhez a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie. A különbözeti képzést be kell vezetni a repülési naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval. |
|
c) |
Az LAPL(A) jogosultságainak TMG-re történő kiterjesztésének azon kérelmezője esetében, aki az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletével (SFCL rész) összhangban kiadott, TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat is biztosító SPL-lel rendelkezik, ez az engedély teljes mértékben beszámítandó az a) pontban foglalt követelmények teljesítésébe. |
FCL.140.A LAPL(A) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények
a) Az LAPL(A) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha repülőgép- vagy TMG-pilótaként az előző két évben teljesítette az alábbi feltételeket:
teljesített legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként vagy kétkormányos repülés vagy egyedülrepülés során oktató felügyelete mellett, amely magában foglal:
sikeresen teljesített egy vizsgáztató által lefolytatott LAPL(A) készségellenőrzést. A készségellenőrzési programnak az LAPL(A) jártassági vizsgán kell alapulnia;
b) amennyiben az LAPL(A) engedélyese egyaránt rendelkezik SEP(szárazföldi) és SEP(vízi) jogosultsággal, akkor az a) 1. pontban foglalt követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, ami mindkét jogosultságra érvényes lesz. Ebből a célból az előírt repülési időből legalább 1 órát, a szükséges 12 fel- és leszállásból pedig hatot kell az egyes osztályokban teljesíteni.
3. SZAKASZ
LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények helikopterek esetében – LAPL(H)
FCL.105.H LAPL(H) – Jogosultságok
A helikopterre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 2 000 kg engedélyezett felszállótömegű egy hajtóműves helikopterek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.
FCL.110.H LAPL(H) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás
|
a) |
Az LAPL(H) kérelmezőjének legalább 40 órányi repülésoktatásban kell részesülnie helikopteren, ebből legalább 35 órát ugyanazon helikoptertípuson kell teljesítenie, mint amelyen a jártassági vizsgán repül. A repülési képzésnek legalább a következőket kell magában foglalnia:
1.
20 órányi kétkormányos repülésoktatást; és
2.
10 óra felügyelt egyedülrepülési idő, amely tartalmaz legalább öt óra egyedül végzett útvonal-repülési időt, benne legalább egy útvonalrepülést, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. |
|
b) |
Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalata beszámítható az a) pont szerinti követelmények teljesítésébe. A beszámítás mértéke, amelyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a DTO vagy ATO állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:
1.
haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;
2.
haladhatja meg az a) pontban előírt óraszám 50 %-át;
3.
terjedhet ki az a) pont 2. pontjában meghatározott követelményekre. |
FCL.135.H LAPL(H) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik helikopterosztályra vagy változatra
|
a) |
Az LAPL(H)-jogosultságok arra a helikopterosztályra vagy -változatra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta teljesített:
1.
ötórányi repülésoktatást, beleértve:
i.
15 kétkormányos felszállást, megközelítést és leszállást;
ii.
15 felügyelt egyedülfelszállást, -megközelítést és -leszállást;
2.
egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét az új típuson. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről, a következő tárgykörökben:
—
üzemeltetési eljárások,
—
repülési teljesítmény és tervezés,
—
légi jármű általános ismeretek.
|
|
b) |
Mielőtt az LAPL(H) engedélyese gyakorolhatná a szakszolgálati engedélye jogosultságait a jártassági vizsgán alkalmazottól eltérő változatú helikopteren, a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie, a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően. A különbözeti képzést be kell vezetni ►C3 a repülési naplóba ◄ vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval. |
FCL.140.H LAPL(H) – A közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények
Az LAPL(H) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait egy adott típuson, ha az előző 12 hónapban az alábbi feltételek egyikét teljesítette:
teljesített az adott helikoptertípuson legalább hat óra repülési időt parancsnokpilótaként vagy kétkormányos repülés vagy egyedülrepülés során oktató felügyelete mellett, amely magában foglalt legalább hat felszállást, megközelítést és leszállást, valamint teljesített legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást;
a szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlásának folytatása előtt részt vett egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen. Az említett készségellenőrzési programnak az LAPL(H) jártassági vizsgán kell alapulnia.
▼M12 —————
C. ALRÉSZ
MAGÁNPILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (PPL)
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.200 Minimális életkor
A PPL kérelmezője betöltötte a 17. életévét.
FCL.205 Feltételek
A PPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijárműosztály- és típusjogosításra vonatkozó, a H. részben meghatározott követelményeket.
FCL.210 Tanfolyam
A PPL kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely ATO-nál vagy DTO-nál.
A tanfolyamnak tartalmaznia kell a kérelmezett PPL-re vonatkozó jogosultságoknak megfelelő elméleti képzést és repülésoktatást.
Az elméleti képzés és a repülésoktatás a kérelmezők első képzését nyújtó képzési szervezettől eltérő DTO-nál vagy ATO-nál is elvégezhető.
FCL.215 Elméleti vizsga
A PPL kérelmezőjének vizsgán kell számot adnia a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:
általános tárgyak:
a különböző légijármű-kategóriák szerint meghatározott tárgyak:
FCL.235 Jártassági vizsga
|
a) |
A PPL kérelmezőjének sikeres jártassági vizsga letételével kell bizonyítania, hogy a megfelelő légijármű-kategóriában a parancsnokpilóta-feladatkör ellátása során a biztosított jogosultságoknak megfelelő kompetenciával képes végrehajtani a vonatkozó eljárásokat és manővereket. |
|
b) |
A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell repülésoktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. |
|
c) |
A sikeres vizsga feltételei 1. A jártassági vizsgát különböző, az adott légijármű-kategóriára jellemző valamennyi repülési fázist képviselő szakaszokra kell tagolni. 2. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek a teljes vizsgát meg kell ismételnie. 3. A 2. pont szerint megismételt vizsga bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek újból meg kell ismételnie a teljes vizsgát. 4. Két sikertelen vizsgakísérlet további képzést von maga után. |
2. SZAKASZ
PPL-re vonatkozó egyedi követelmények repülőgép esetében – PPL(A)
FCL.205.A PPL(A) – Jogosultságok
|
a) |
A PPL(A)-engedélyesek jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett repülőgépeken vagy TMG-ken parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör díjazás nélkül történő ellátására, valamint az LAPL(A)-engedélyesek valamennyi jogosultságának gyakorlására terjednek ki. |
|
b) |
A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(A)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:
1.
az LAPL(A) vagy PPL(A) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;
2.
ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;
3.
az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért. |
FCL.210.A PPL(A) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás
|
a) |
A PPL(A) kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie repülőgépen vagy TMG-n, amelyből 5 óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközökön (FSTD), és amely magában foglal legalább:
1.
25 órányi kétkormányos repülésoktatást; és
2.
10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább 5 óra időtartamú egyedül teljesített útvonalrepülést, benne legalább 1 olyan útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. |
|
b) |
Az LAPL(A) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak a PPL(A)-kérelmezőnek, aki LAPL(A) engedélyese, az LAPL(A) kiadása után legalább 15 óra repülési időt kell teljesítenie repülőgépeken, és ebből legalább 10 órányi repülésoktatást valamely bejelentett képzési szervezet vagy jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamán. Ennek a tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 4 óra felügyelt, egyedül teljesített repülési időt, amely magában foglal legalább 2 óra időtartamú egyedül teljesített útvonal-repülési időt, benne legalább 1 útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. |
|
c) |
Azon kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények, akik az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletével (SFCL rész) összhangban kiadott, TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat is biztosító SPL-lel rendelkeznek. A PPL(A) azon kérelmezőjének, aki TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat is biztosító SPL-lel rendelkezik, teljesítenie kell:
1.
legalább 24 óra repülési időt TMG-n azután, hogy a TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat jóváhagyták; valamint
2.
legalább 15 órányi repülésoktatást repülőgépen valamely DTO vagy ATO tanfolyamán, amely tartalmazza legalább az a) pont 2. pontjának követelményeit. |
|
d) |
Beszámítás. Azon kérelmező esetében, aki a ballon kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban 10 óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjának követelményeire. |
3. SZAKASZ
PPL-re vonatkozó egyedi követelmények helikopter esetében – PPL(H)
FCL.205.H PPL(H) – Jogosultságok
|
a) |
A PPL(H)-engedélyesek jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett helikoptereken parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör díjazás nélkül történő ellátására, valamint az LAPL(H)-engedélyesek valamennyi jogosultságának gyakorlására terjednek ki. |
|
b) |
A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(H)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:
1.
az LAPL(H) vagy PPL(H) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;
2.
ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;
3.
az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért. |
FCL.210.H PPL(H) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás
|
a) |
A PPL(H)-kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie helikopteren, amelyből öt óra teljesíthető FNPT-n vagy FFS-en, és amely magában foglal legalább:
1.
25 óra kétkormányos repülésoktatást; és
2.
10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább öt óra időtartamú egyedül teljesített útvonal-repülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 185 km (100 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végezni két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren;
3.
35 órát a repülésoktatás 45 órájából ugyanolyan helikoptertípuson kell teljesítenie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. |
|
b) |
Az LAPL(H) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. A PPL(H) azon kérelmezőjének, aki LAPL(H) engedélyes, el kell végeznie egy tanfolyamot valamely DTO-nál vagy ATO-nál. Ennek a tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 5 órányi kétkormányos repülésoktatást és egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú felügyelt, egyedül teljesített útvonalrepülést, teljes megállással végződő leszállásokkal két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. |
|
c) |
Azon kérelmező esetében, aki a ballonok kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban hat óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjának követelményeire. |
4. SZAKASZ
PPL-re vonatkozó egyedi követelmények léghajó esetében – PPL(As)
FCL.205.As PPL(As) – Jogosultságok
|
a) |
A PPL(As)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett léghajókon parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki. |
|
b) |
A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(As)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:
1.
a PPL(As) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;
2.
ezen szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;
3.
az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért. |
FCL.210.As PPL(As) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás
|
a) |
A PPL(As)-kérelmezőnek legalább 35 órányi repülésoktatást kell teljesítenie léghajón, amelyből öt óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközön (FSTD), és amely tartalmaz legalább:
1.
25 órányi kétkormányos repülésoktatást, beleértve:
i.
háromórányi gyakorló útvonalrepülést, beleértve egy legalább 65 km (35 NM) hosszúságú útvonalrepülést;
ii.
háromórányi műszeres repülésoktatást;
2.
nyolc felszállást és leszállást egy repülőtéren, beleértve az árbochoz történő rögzítési és az árbocról történő elengedési eljárásokat;
3.
nyolc óra felügyelt egyedülrepülési időt. |
|
b) |
Azon kérelmező esetében, aki az (EU) 2018/395 bizottsági rendelet III. mellékletével (BFCL rész) összhangban kiadott BPL-lel rendelkezik, és képesítése van hőléghajón való repülésre is, az adott léghajókon parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, de legfeljebb öt óra beszámítandó. |
▼M12 —————
D. ALRÉSZ
KERESKEDELMI PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – CPL
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.300 CPL – Minimális életkor
A CPL kérelmezője betöltötte a 18. életévét.
FCL.305 CPL – Jogosultságok és feltételek
|
a) |
Jogosultságok. A CPL-engedélyes megfelelő légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:
1.
az LAPL- és a PPL-engedélyes összes jogosultságainak gyakorlására;
2.
parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör ellátására bármely, a kereskedelmi célú légi fuvarozáson kívüli üzemeltetésben alkalmazott légi járművön;
3.
parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, bármely egypilótás légi járművön, az FCL.060 pont és az ezen alrész szerint meghatározott korlátozásoktól függően;
4.
a másodpilótai feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, az FCL.060 pont szerinti korlátozásoktól függően. |
|
b) |
Feltételek. A CPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijárműosztály- és típusjogosításra vonatkozó követelményeket. |
FCL.310 CPL – Elméleti vizsgák
A CPL kérelmezője számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről, a következő tárgykörökben:
légi jog;
légi jármű általános ismeretek – törzs/rendszerek/hajtómű;
légi jármű általános ismeretek – műszertan;
tömeg és tömegközéppont;
teljesítmény;
repüléstervezés és -ellenőrzés;
emberi teljesítőképesség;
meteorológia;
általános navigáció;
rádiónavigáció;
üzemeltetési eljárások;
repüléselmélet; valamint
kommunikáció.
FCL.315 CPL – Tanfolyam
A CPL kérelmezőjének e rész 3. függelékével összhangban valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elméleti képzést és repülési képzést kell teljesítenie.
FCL.320 CPL – Jártassági vizsga
A CPL kérelmezőjének e rész 4. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a megfelelő légijármű-kategóriában parancsnokpilótaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.
2. SZAKASZ
A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – CPL(A)
FCL.315.A CPL – Tanfolyam
A CPL(A) kibocsátásához szükséges elméleti képzés és repülési képzés tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzést (UPRT).
FCL.325.A CPL(A) – Egyedi feltételek az MPL-engedélyesek számára
Az MPL-engedélyesnek CPL(A) engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt teljesítenie kell repülőgépen:
70 óra repülési időt:
parancsnokpilótaként; vagy
a következő megosztásban: legalább 10 órát parancsnokpilótaként, a további repülési időt pedig felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként.
Ebből a 70 órából 20 óra VFR szerinti útvonalrepülés során parancsnokpilótaként teljesítendő, vagy útvonalrepülés során a következő megosztásban: legalább 10 óra parancsnokpilótaként és 10 óra felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként. Ez tartalmaz egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR útvonalrepülést, amely során parancsnokpilótaként teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két különböző repülőtéren;
az e rész 3. függelékének E. 10. pontjának a) bekezdésében és 11. pontjában meghatározott CPL(A) moduláris tanfolyam elemeit; és
a CPL(A)-jártassági vizsgát az FCL.320 pont szerint.
E. ALRÉSZ
TÖBBPILÓTÁS SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – MPL
FCL.400.A MPL – Minimális életkor
Az MPL kérelmezője betöltötte a 18. életévét.
FCL.405.A MPL – Jogosultságok
|
a) |
Az MPL-engedélyes jogosultságai a másodpilóta feladatkör ellátására terjednek ki olyan repülőgépen, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges. |
|
b) |
Az MPL-engedélyes külön jogosultságokat szerezhet:
1.
a PPL(A)-engedélyes jogosultságait, feltéve, hogy megfelel a PPL(A) engedélyre vonatkozó, C. rész szerinti követelményeknek;
2.
a CPL(A) jogosultságait, feltéve, hogy megfelel az FCL.325.A pont szerinti követelményeknek. |
|
c) |
Az MPL-engedélyes IR(A)-jogosultságai olyan repülőgépekre korlátozódnak, amelyek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges. Az IR(A)-jogosultságok terjeszthetők egypilótás üzemeltetésű repülőgépekre, feltéve, hogy az engedély jogosultja elvégezte az egypilótás, kizárólag műszerek igénybevételével történő üzemeltetésben a parancsnokpilóta-feladatkör ellátásához szükséges képzést, és sikeres egypilótás IR(A)-jártassági vizsgát tett. |
FCL.410.A MPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák
a) Tanfolyam
Az MPL kérelmezője – e melléklet (FCL rész) 5. függelékével összhangban – sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot és repülésoktatásban részesült valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.
b) Vizsga
Az MPL kérelmezője – az FCL.515 ponttal összhangban – számot ad az ATPL(A) engedélynek, valamint a többpilótás típusjogosításnak megfelelő szintű elméleti ismeretekről.
FCL.415.A MPL – Gyakorlati jártasság
|
a) |
Az MPL kérelmezőjének folyamatos értékelésen keresztül kell bizonyítania az e rész 5. függelékében meghatározott valamennyi kompetenciaegységnek való megfeleléshez szükséges jártasságokat repülést végző pilótaként és ►C1 repülést kiszolgáló pilótaként ◄ , gázturbinás több hajtóműves többpilótás repülőgépen VFR vagy IFR szerint. |
|
b) |
A tanfolyam végén a kérelmezőnek e rész 9. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel. A jártassági vizsgát az integrált MPL-tanfolyam haladó fázisában alkalmazott repülőgéptípuson vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló FFS-en kell teljesíteni. |
F. ALRÉSZ
LÉGITÁRSASÁGI PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – ATPL
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.500 ATPL – Minimális életkor
Az ATPL kérelmezője betöltötte a 21. életévét.
FCL.505 ATPL – Jogosultságok
|
a) |
Az ATPL-engedélyes megfelelő légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:
1.
az LAPL-, a PPL- és a CPL-engedélyes összes jogosultságának gyakorlására;
2.
parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légi járműveken. |
|
b) |
Az ATPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijármű-típusjogosításra vonatkozó követelményeket. |
FCL.515 ATPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák
a) Tanfolyam
Az ATPL kérelmezője valamely jóváhagyott képzési szervezetnél sikeresen teljesített egy tanfolyamot. A tanfolyamnak – e melléklet (FCL rész) 3. függelékével összhangban – valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elvégzett, integrált vagy modulrendszerű tanfolyamnak kell lennie.
b) Vizsga
Az ATPL kérelmezője számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről, a következő tárgykörökben:
légi jog;
légi jármű általános ismeretek – törzs/rendszerek/hajtómű;
légi jármű általános ismeretek – műszertan;
tömeg és tömegközéppont;
teljesítmény;
repüléstervezés és -ellenőrzés;
emberi teljesítőképesség;
meteorológia;
általános navigáció;
rádiónavigáció;
üzemeltetési eljárások;
repüléselmélet; valamint
kommunikáció.
2. SZAKASZ
A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – ATPL(A)
FCL.505.A ATPL(A) – Az előzőleg MPL-engedélyes pilóták jogosultságainak korlátozása
Amennyiben egy ATPL(A)-engedélyes előzőleg csak MPL engedéllyel rendelkezett, akkor a szakszolgálati engedély jogosultságai többpilótás üzemeltetésre korlátozódnak, kivéve, ha az engedélyes megfelel az FCL.405.A pont b) bekezdése 2. alpontjában és c) bekezdésében meghatározott egypilótás üzemeltetési követelményeknek.
FCL.510.A ATPL(A) – Előfeltételek, tapasztalat és beszámítás
|
a) |
Előfeltételek. Az ATPL(A) kérelmezőjének rendelkeznie kell:
1.
MPL-engedéllyel; vagy
2.
CPL(A)-engedéllyel és több hajtóműves repülőgépekre érvényes IR-jogosultsággal. Ebben az esetben a kérelmezőnek MCC-képzésben is részesülnie kellett. |
|
b) |
Tapasztalat. Az ATPL(A)-kérelmezőnek legalább 1 500 óra repülési időt kell teljesítenie repülőgépen, amely magában foglal legalább:
1.
500 órát többpilótás üzemeltetésű repülőgépen;
2.
i.
500 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként; vagy
ii.
250 órát parancsnokpilótaként; vagy
iii.
250 órát, ebből legalább 70 órát parancsnokpilótaként, a további repülési időt felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként;
3.
200 óra útvonalrepülési időt, ebből legalább 100 órát parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként;
4.
75 óra műszeres időt, amelyből legfeljebb 30 óra lehet műszeres földi idő; és
5.
100 óra éjszakai repülést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként. Az 1 500 óra repülési időből legfeljebb 100 óra teljesíthető FFS-en és FNPT-n. Ebből a 100 órából csak legfeljebb 25 óra teljesíthető FNPT-n. |
|
c) |
Beszámítás.
1.
Másik légijármű-kategóriákban pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezők repülési idejéből beszámítandó maximum:
i.
vitorlázó repülőgép vagy TMG esetében: parancsnokpilótaként teljesített 30 óra repülési idő;
ii.
helikopter esetében: a b) bekezdés szerinti repülésiidő-követelmény 50 %-a.
2.
Az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kiadott fedélzetimérnök-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes esetében beszámítandó a fedélzeti mérnöki idő 50 %-a, legfeljebb azonban 250 óra. Ez a 250 óra beszámítható a b) bekezdés szerinti 1 500 óra követelmény, illetve a b) bekezdés 1. pontja szerinti 500 óra követelmény teljesítésébe, feltéve, hogy az említett pontok bármelyikére vonatkozóan engedélyezett összes beszámítás mértéke nem haladja meg a 250 órát. |
|
d) |
A b) bekezdésben előírt tapasztalatot az ATPL(A) engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni. |
FCL.520.A ATPL(A) – Jártassági vizsga
Az ATPL(A) kérelmezőjének – e rész 9. függelékével összhangban – sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes többpilótás repülőgépen IFR szerint parancsnokpilótaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.
A jártassági vizsgát a repülőgépen vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló, megfelelő minősítéssel rendelkező FFS-en kell teljesíteni.
3. SZAKASZ
A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – ATPL(H)
FCL.510.H ATPL(H) – Előfeltételek, tapasztalat és beszámítás
Az ATPL(H) kérelmezőjének:
rendelkeznie kell CPL(H)-engedéllyel;
részesülnie kellett MCC-képzésben az FCL.735.H pontnak megfelelően;
rendelkeznie kell legalább 1 000 óra helikopteren teljesített repülési idővel, amely magában foglal legalább:
350 órát helikopteren többpilótás üzemeltetésben;
250 órát parancsnokpilótaként; vagy
100 órát parancsnokpilótaként és 150 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként; vagy
250 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren. Ebben az esetben az ATPL(H) jogosultságok a többpilótás üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig, amíg a kérelmező nem teljesített 100 órát parancsnokpilótaként;
200 óra útvonalrepülési időt, amelyből legalább 100 órát parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként teljesített;
30 óra műszeres időt, amelyből legfeljebb 10 óra lehet műszeres földi idő; és
100 óra éjszakai repülést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként.
Az 1 000 óra repülési időből maximum 100 óra teljesíthető FSTD-n, ebből legfeljebb 25 óra teljesíthető FNPT-n;
a repülőgépen teljesített idő a c) pontban meghatározott repülési idők legfeljebb 50 %-áig beszámítandó;
a c) pont szerinti tapasztalatot az ATPL(H) engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni;
az ATPL(H) kérelmezőjének teljes mértékben beszámítják a b) pont szerinti követelmény teljesítését, ha megfelel az FCL.720.H a) 2. pont ii. alpontjának, továbbá ha valamely jóváhagyott képzési szervezetnél képzésben részesült az FCL.735.H pont szerinti tanfolyam sikeres befejezéséhez szükséges szintnek való megfelelés érdekében.
FCL.520.H ATPL(H) – Jártassági vizsga
Az ATPL(H) kérelmezőjének e rész 9. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes többpilótás helikopter parancsnok-pilótájaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.
A jártassági vizsgát a helikopteren vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló, megfelelő minősítéssel rendelkező FFS-en kell teljesíteni.
G. ALRÉSZ
MŰSZERJOGOSÍTÁS – IR
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.600 IR – Általánosságok
Az FCL.835 pontban előírtak kivételével repülőgép, helikopter, léghajó és helyből felszálló repülőgép IFR szerinti üzemeltetését csak a légijármű-kategóriának megfelelő műszerjogosítással rendelkező PPL-, CPL-, MPL- és ATPL-engedélyesek vagy – ha a légijármű-kategóriának megfelelő műszerjogosítás nem áll rendelkezésre – azok végezhetik, akik jártassági vizsgán, illetve kétkormányos repülésoktatáson vesznek részt.
FCL.605 IR – Jogosultságok és feltételek
Jogosultságok
Az IR birtokosának jogosultságai a légi jármű IFR szerinti vezetésére, köztük a PBN-műveletekre terjednek ki, a következő minimális elhatározási magassággal:
legalább 200 láb (60 m);
200 láb (60 m) alatt, feltéve, hogy erre a 965/2012/EU rendelet V. melléklete (SPA rész) szerint engedélyt kapott.
Feltételek
Az IR birtokosa az e melléklet 8. függelékében meghatározott feltételekkel összhangban gyakorolhatja jogosultságait.
Ahhoz, hogy az IR(H) birtokosa jogosultságait parancsnokpilótaként helikopteren IFR szerinti többpilótás üzemeltetésben gyakorolhassa, legalább 70 óra műszeres idővel kell rendelkeznie, amelyből legfeljebb 30 óra lehet műszeres földi idő.
FCL.610 IR – Előfeltételek és beszámítás
Az IR-kérelmezőnek:
rendelkeznie kell:
CPL-engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;
rendelkeznie kell legalább 50 óra útvonal-repülési idővel parancsnokpilótaként repülőgépen, TMG-n, helikopteren vagy léghajón, és ebből legalább 10 órát, léghajók esetében 20 órát az adott légijármű-kategóriában kell teljesíteni.
Csak helikopterekre vonatkozóan. Azt a kérelmezőt, aki integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)-, CPL(H)/IR- vagy CPL(H)-tanfolyamot végzett, mentesíteni kell a b) bekezdésben előírt követelmények teljesítése alól.
FCL.615 IR – Elméleti képzés és repülési képzés
a) Tanfolyam
Az IR kérelmezője sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot és repülésoktatásban részesült valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyam:
integrált tanfolyam, mely IR képzést tartalmaz e melléklet (FCL rész) 3. függelékével összhangban; vagy
modulrendszerű tanfolyam e melléklet (FCL rész) 6. függelékével összhangban.
b) Vizsga
A kérelmező számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről a következő tárgykörökben:
légi jog;
légi jármű általános ismeretek – műszertan;
repüléstervezés és -ellenőrzés;
emberi teljesítőképesség;
meteorológia;
rádiónavigáció; valamint
kommunikáció.
FCL.620 IR – Jártassági vizsga
Az IR kérelmezőjének e melléklet 7. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő fokú hozzáértéssel.
FCL.625 IR – Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás”
a) Érvényesség
A műszerjogosítás (IR) érvényességi ideje egy év.
b) Meghosszabbítás
Az IR-t a lejárati dátumát közvetlenül megelőző három hónapon belül kell meghosszabbítani az adott légijármű-kategóriára vonatkozó meghosszabbítási kritériumoknak megfelelően.
Ha a kérelmezők úgy döntenek, hogy az 1. pontban előírtnál korábban teljesítik a meghosszabbítási kritériumokat, az új érvényességi időtartam a készségellenőrzés időpontjától kezdődik.
Az IR lejárati dátumát megelőző IR készségellenőrzés vonatkozó részét nem teljesítő kérelmezők csak akkor gyakorolhatják az IR jogosultságokat, ha megfelelnek az IR készségellenőrzésen.
Az IR meghosszabbítását kérelmezőknek az ebben az alrészben előírt készségellenőrzést teljes mértékben be kell számítani, amikor a 10. függelékkel összhangban az IR-hez kapcsolódó gyakorlati EBT értékelésen vesznek részt egy EBT-szervező üzemben tartónál.
c) Megújítás
Amennyiben az IR lejárt, a jogosultságaik meghosszabbítása érdekében a kérelmezőknek valamennyi alábbi feltételt teljesíteniük kell:
annak megállapításához, hogy szükségük van-e ismeretfrissítő képzésre ahhoz, hogy – a 9. függelékkel összhangban – elérjék a jártassági vizsga műszerek szerinti repülés elemének sikeres teljesítéséhez szükséges készségszintet, a következő szervezetek valamelyikénél értékelni kell őket:
egy jóváhagyott képzési szervezetnél (ATO);
olyan EBT-szervező üzemben tartónál, amely kifejezetten fel van jogosítva ilyen ismeretfrissítő képzés szervezésére;
ha az értékelést az 1. pont szerinti szervezet szükségesnek ítéli, a kérelmezőknek ismeretfrissítő képzésen kell részt venniük az adott szervezetnél;
az 1. és adott esetben a 2. pontnak való megfelelést követően az adott légijármű-kategóriában sikeresen meg kell felelniük egy készségellenőrzésen a 9. függelékkel összhangban, vagy egy gyakorlati EBT értékelésen a 10. függelékkel összhangban. A gyakorlati EBT értékelés összekapcsolható a 2. pontban meghatározott ismeretfrissítő képzéssel;
megfelelő osztály- vagy típusjogosítással kell rendelkezniük, ha e melléklet másként nem rendelkezik.
d) Amennyiben az IR nem került meghosszabbításra vagy megújításra az előző hét évben, akkor az IR-kérelmezőknek ismét sikeres IR elméleti vizsgát és IR jártassági vizsgát kell tenniük.
e) A harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedélyhez tartozó érvényes IR engedélyesei az e melléklettel összhangban kibocsátott engedélyekben foglalt IR jogosultságok megújítása során mentesülnek a c) 1., a c) 2. és a d) pontban említett követelmények alól.
f) A c) 3. pontban meghatározott készségellenőrzés összekapcsolható a vonatkozó osztály- és típusjogosítás megújítására irányuló készségellenőrzéssel.
2. SZAKASZ
A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.620.A IR(A) – Jártassági vizsga
Több hajtóműves IR(A) jogosításhoz a jártassági vizsgát több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni. Egy hajtóműves IR(A) jogosításhoz a jártassági vizsgát egy hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni. E pont alkalmazásában a repülőgép hossztengelyében ható tolóerővel rendelkező több hajtóműves repülőgépet egy hajtóműves repülőgépnek kell tekinteni.
Azon kérelmező részére, aki több hajtóműves IR(A)-ra vonatkozó jártassági vizsgát tett olyan egypilótás több hajtóműves repülőgépen, amelyhez osztályjogosítás szükséges, ki kell adni az ugyanazon egy hajtóműves repülőgéposztály- vagy típusjogosításra vonatkozó egy hajtóműves IR(A)-t is.
FCL.625.A IR(A) – Meghosszabbítás
|
a) |
Meghosszabbítás. Az IR(A) meghosszabbításához a kérelmezőknek:
1.
rendelkezniük kell a vonatkozó osztály- vagy típusjogosítással, kivéve, ha az IR meghosszabbítását összekapcsolják a vonatkozó osztály- vagy típusjogosítás megújításával;
2.
sikeresen meg kell felelniük – a 9. függelékkel összhangban – egy készségellenőrzésen, vagy – a 10. függelékkel összhangban – egy gyakorlati EBT értékelésen, amennyiben az IR meghosszabbítása az osztály- vagy típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik;
3.
amennyiben az IR meghosszabbítása nem az osztály- és típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor:
i.
egypilótás repülőgépek esetében e melléklet 9. függelékével összhangban teljesíteniük kell a készségellenőrzés 3. szakaszának b) pontja és 1. szakaszának azon részei szerinti követelményeket, amelyek a tervezett repülésre vonatkoznak;
ii.
több hajtóműves repülőgépek esetében e melléklet 9. függelékével összhangban teljesíteniük kell a készségellenőrzés 6. szakaszát az egypilótás repülőgépekre vonatkozóan, kizárólag műszerek igénybevételével;
4.
a 3. pont szerinti meghosszabbítás esetében a vonatkozó repülőgéptípust vagy -osztályt reprezentáló FNPT II vagy FFS is használható, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(A) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést repülőgépen kell végrehajtani. |
|
b) |
Keresztbeszámítás alkalmazható e rész 8. függelékével összhangban. |
3. SZAKASZ
A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.625.H IR(H) – Meghosszabbítás
a) Az IR(H) meghosszabbításához a kérelmezőknek:
rendelkezniük kell a vonatkozó típusjogosítással, kivéve, ha az IR meghosszabbítását összekapcsolják a vonatkozó típusjogosítás megújításával;
a vonatkozó helikoptertípus tekintetében sikeres készségellenőrzést kell teljesíteniük e melléklet 9. függelékével összhangban, amennyiben az IR meghosszabbítása az osztály- vagy típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik;
amennyiben az IR meghosszabbítása nem a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, az adott helikoptertípuson teljesíteniük kell a készségellenőrzés 5. szakaszát és az 1. szakasz vonatkozó részeit e melléklet 9. függelékével összhangban.
b) Az a) 3. pont szerinti készségellenőrzés esetében a vonatkozó helikoptertípust reprezentáló FTD 2/3 vagy FFS is használható, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(H) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést helikopteren kell végrehajtani.
c) Keresztbeszámítás alkalmazható e melléklet 8. függelékével összhangban.
FCL.630.H IR(H) – Az IR(H) jogosítások kiterjesztése további helikoptertípusokra
Amennyiben a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. mellékletével (21. rész) összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatokban másként nem szerepel, az IR(H) jogosultságait további helikoptertípusokra kiterjeszteni kívánó IR(H) engedélyesnek a vonatkozó típusjogosítás-tanfolyamon kívül teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezetnél 2 órányi repülési képzést kizárólag műszerek igénybevételével az adott típuson, amely képzés az IFR szerinti repülés megfelelő típusát reprezentáló FFS-en vagy FTD-n végezhető.
4. SZAKASZ
A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.620.As IR(As) – Jártassági vizsga
Több hajtóműves IR(As) jogosításhoz a jártassági vizsgát több hajtóműves léghajón kell teljesíteni. Egy hajtóműves IR(As) jogosításhoz a jártassági vizsgát egy hajtóműves léghajón kell teljesíteni.
FCL.625.As IR(As) – Meghosszabbítás
Az IR(As) meghosszabbítását kérelmezőnek:
amennyiben ez a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni az adott léghajótípuson e rész 9. függelékével összhangban;
amennyiben ez nem a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, teljesítenie kell a 5. szakaszt és az 1. szakasz azon részeit, amelyek a léghajókon alkalmazott készségellenőrzés során a tervezett repülésre vonatkoznak e rész 9. függelékével összhangban. Ebben az esetben alkalmazható az adott típust reprezentáló FTD 2/3 vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(As) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést léghajón kell végrehajtani.
H. ALRÉSZ
OSZTÁLY- ÉS TÍPUSJOGOSÍTÁS
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.700 Az osztály- és típusjogosításokat megkövetelő körülmények
|
a) |
A szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta csak akkor járhat el légijármű-pilótaként, ha érvényes és megfelelő osztály- vagy típusjogosítással rendelkezik, kivéve, ha az alábbiak valamelyike fennáll:
1.
ha LAPL-jogosultságait gyakorolja;
2.
ha az osztály- vagy típusjogosítás megújítását célzó jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést teljesíti;
3.
ha repülésoktatásban részesül;
4.
ha rendelkezik az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással. |
|
b) |
Az a) bekezdéstől eltérve, a légijármű-típusok bevezetésével vagy átalakításával kapcsolatos repülések esetében a pilóták az illetékes hatóság által kibocsátott különleges tanúsítással rendelkezhetnek, amely őket repülésre jogosítja. Ezen engedély érvényességének a meghatározott repülésekre kell korlátozódnia. |
▼M5 —————
FCL.705 Az osztály- és típusjogosítás engedélyesének jogosultságai
Az osztály- és típusjogosítás engedélyesének jogosultságai a jogosításban meghatározott légijármű-osztályban vagy -típuson pilóta feladatkör ellátására terjednek ki.
FCL.710 Osztály- és típusjogosítások – változatok
a) A jogosultságoknak egy adott osztály- vagy típusjogosításon belüli másik légijármű-változatra való kiterjesztéséhez a pilótáknak különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt venniük. Az osztály- vagy típusjogosításon belüli változatok esetében a különbözeti vagy ismertető képzésnek adott esetben tartalmaznia kell az OSD-ben meghatározott vonatkozó elemeket.
b) A különbözeti képzést az alábbi szervezetek valamelyikénél kell megtartani:
valamely ATO;
a VIII. melléklet DTO.GEN.110 a) 1. c) pontjában és a) 2. c) pontjában említett légi járművek esetében valamely DTO;
az adott osztályra vagy típusra vonatkozóan jóváhagyott különbözeti képzési programmal rendelkező AOC-engedélyes.
c) A b) pontban foglalt követelménytől eltérve a TMG-k, az egy hajtóműves, dugattyús repülőgépek (SEP), az egy hajtóműves, turbinás repülőgépek (SET) és a több hajtóműves, dugattyús repülőgépek (MEP) esetében a különbözeti képzést egy megfelelően képzett oktatóval is meg lehet tartani, ha az OSD másként nem rendelkezik.
d) Amennyiben a pilóták a b) pontban említett képzést követő két éven belül nem repültek a változaton, akkor további különbözeti képzés vagy készségellenőrzés szükséges a szóban forgó változat tekintetében, kivéve a SEP és TMG osztályjogosításokba tartozó típusok vagy változatok esetében.
e) Az adott változatra vonatkozó különbözeti képzést vagy készségellenőrzést be kell vezetni a repülési naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval vagy adott esetben a vizsgáztatóval.
FCL.725 Az osztály- és típusjogosítások kiadásához szükséges követelmények
|
a) |
Tanfolyam. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely ATO-nál. A nem nagy teljesítményű, egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítás, a TMG osztályjogosítás vagy a VIII. melléklet (DTO rész) DTO.GEN.110 pontja a) pontja 2. pontja c) pontjában említett egyhajtóműves helikopter típusjogosítás kérelmezője a tanfolyamot elvégezheti egy DTO-nál. A típusjogosítási tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott típus kötelező oktatási elemeit a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. mellékletének (21. rész) rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően. |
|
b) |
Elméleti vizsga. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének sikeresen teljesítenie kell a jóváhagyott képzési szervezet által szervezett elméleti vizsgát az adott légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges elméleti ismeretek megfelelő szintjének bizonyítására.
1.
A többpilótás légi járművek esetében az elméleti vizsga egy legalább 100 kérdésből álló feleletválasztásos írásbeli teszt, amelyben a kérdések megfelelően oszlanak el a tanterv fő tárgyai között.
2.
Az egypilótás, több hajtóműves légi jármű esetében az elméleti vizsga egy írásbeli teszt, a feleletválasztásos kérdések száma pedig a légi jármű bonyolultságától függ.
3.
Egy hajtóműves légi járművek esetében az elméleti vizsgát a vizsgáztatónak szóban kell lefolytatnia a jártassági vizsga során annak megállapítására, hogy a kérelmező tudásszintje megfelelő-e.
4.
A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgépek esetében a vizsga egy legalább 100 kérdésből álló feleletválasztásos írásbeli teszt, amelyben a kérdések megfelelően oszlanak el a tanterv tárgyai között.
5.
Az egypilótás, egy hajtóműves és az egypilótás, több hajtóműves (vízi) repülőgépek esetében a vizsgának egy legalább 30 kérdést tartalmazó, feleletválasztós írásbeli tesztből kell állnia. |
|
c) |
Jártassági vizsga. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének – e rész 9. függelékével összhangban – sikeres jártassági vizsgát kell tennie az adott légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságának bizonyítására. A kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie az osztály- és típusjogosítási tanfolyam megkezdését követő hat hónapon belül és az osztály- és típusjogosítás kiadása iránti kérelem időpontját megelőző hat hónapon belül. |
|
d) |
Egypilótás és többpilótás üzemeltetés
1.
Azt a pilótát, aki egy légijármű-típusra vonatkozó, vagy egypilótás, vagy többpilótás üzemeltetésre szóló jogosultságot magában foglaló típusjogosítás engedélyese, és kérvényezi az adott jogosultságnak a másik üzemeltetési formára vonatkozó jogosultsággal való kiegészítését ugyanazon légijármű-típus tekintetében, úgy kell tekinteni, mint aki már teljesítette az elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeket.
2.
Amennyiben a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. mellékletével (21. rész) összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatokban másként nem szerepel, az ilyen pilótának a másik üzemeltetési formára vonatkozóan kiegészítő repülési képzést kell végeznie a kérdéses típuson, összhangban e melléklet 9. függelékével. Ez a képzés a következő szervezetek valamelyikénél teljesítendő:
i.
valamely ATO;
ii.
egy olyan szervezet, amelyre a 965/2012/EU rendelet III. melléklete (ORO rész) vonatkozik, és amely jóváhagyás, illetve egypilótás helikopter esetében nyilatkozat alapján jogosult ilyen képzés nyújtására.
3.
Egypilótás helikopterek kivételével az üzemeltetési formát be kell jegyezni az engedélybe.
4.
Egypilótás helikopterek esetében az alábbi rendelkezések mindegyike alkalmazandó:
i.
Ha az egyszerű konstrukciójú egypilótás helikopter típusjogosításhoz szükséges jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést kizárólag többpilótás üzemeltetés során teljesítették, a többpilótás üzemeltetésre vonatkozó korlátozást be kell jegyezni az engedély típusjogosításába. Ez a bejegyzés törlendő, ha a kérelmező olyan készségellenőrzést teljesít, amely magában foglalja az egypilótás üzemeltetéshez szükséges elemeket, az e melléklet 9. függelékében meghatározottak szerint.
ii.
Egyéb esetekben az üzemeltetési formát nem kell bejegyezni az engedélybe. A pilóta jogosult a típusjogosításban foglalt jogosultságok gyakorlására:
A)
egypilótás üzemeltetés során, feltéve, hogy a jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést:
1.
egypilótás üzemeltetésben teljesítette; vagy
2.
többpilótás üzemeltetésben teljesítette, és a vizsga vagy ellenőrzés további, az egypilótás üzemeltetésre vonatkozó elemeket tartalmazott, az e melléklet 9. függelékében meghatározottak szerint;
B)
többpilótás üzemeltetés során, az alábbi feltételek szerint:
1.
a pilóta megfelel az FCL.720.H a) 2. pontnak;
2.
a pilóta a jogosultságokat kizárólag a 965/2012/EU rendelet III. mellékletének (ORO rész) megfelelően gyakorolja;
3.
a pilóta a jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést többpilótás üzemeltetésben teljesítette. |
|
e) |
A fenti bekezdésektől eltérve, az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással rendelkező pilóta, aki részt vett egy légijármű-típus fejlesztési, tanúsítási vagy gyártási célú repülési tesztjeiben, és teljesített parancsnokpilótaként vagy 50 óra teljes repülési időt vagy 10 óra repülési időt az adott típus tesztrepülései során, jogosult a vonatkozó típusjogosítás kiadása iránti kérelem benyújtására, feltéve, hogy teljesítette a tapasztalatra vonatkozó követelményeket, valamint az adott típusjogosítás kiadásának az ebben az alrészben az adott légijármű-kategóriára meghatározott előfeltételeit. |
|
f) |
A TMG-osztályjogosítás azon kérelmezője esetében, aki az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletével (SFCL rész) összhangban kiadott, TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat is biztosító SPL-lel rendelkezik, ez az engedély teljes mértékben beszámítandó az a), a b) és a c) pontban foglalt követelmények teljesítésébe. |
FCL.740 Az osztály- és típusjogosítás érvényessége és megújítása
Érvényesség
Az osztály- és típusjogosítások érvényességi időszaka egy év, kivéve az egypilótás, egy hajtóműves osztályjogosításokat, amelyek tekintetében az érvényességi időszak két év, kivéve, ha az OSD másként állapítja meg. Ha a pilóták úgy döntenek, hogy az FCL.740.A, FCL.740.H, FCL.740.PL és FCL.740.As pontokban előírtnál korábban teljesítik a meghosszabbítási kritériumokat, az új érvényességi időtartam a készségellenőrzés időpontjától kezdődik.
Az IR osztály- vagy típusjogosítás meghosszabbítását kérelmező személyeknek az ebben az alrészben előírt készségellenőrzést teljes mértékben be kell számítani, amikor a 10. függelékkel összhangban gyakorlati EBT értékelésen vesznek részt egy olyan üzemben tartónál, amely végrehajtott már EBT-t a megfelelő osztály- vagy típusjogosításhoz.
Megújítás
Az osztály- vagy típusjogosítás megújításához a kérelmezőknek valamennyi alábbi feltételt teljesíteniük kell:
annak megállapításához, hogy szükségük van-e ismeretfrissítő képzésre ahhoz, hogy elérjék a légi jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges készségszintet, a következő szervezetek egyikénél értékelni kell őket:
egy jóváhagyott képzési szervezetnél (ATO);
egy DTO-nál vagy ATO-nál, amennyiben a lejárt jogosítás nem nagy teljesítményű, egy hajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó jogosítás, TMG osztályjogosítás vagy a VIII. melléklet DTO.GEN.110 a) 2. c) pontjában említett egy hajtóműves helikopterre vonatkozó típusjogosítás volt;
egy DTO-nál, ATO-nál vagy oktatónál, amennyiben a jogosítás legfeljebb három évvel korábban járt le, és a jogosítás nem nagy teljesítményű, egy hajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó jogosítás vagy TMG osztályjogosítás volt;
olyan EBT-szervező üzemben tartónál, amely kifejezetten fel van jogosítva ilyen ismeretfrissítő képzés szervezésére;
ha az értékelést az 1. pont szerinti szervezet szükségesnek ítéli, a kérelmezőknek ismeretfrissítő képzésen kell részt venniük az adott szervezetnél;
az 1. és adott esetben a 2. pontnak való megfelelést követően a kérelmezőknek sikeresen meg kell felelniük egy készségellenőrzésen a 9. függelékkel összhangban, vagy egy gyakorlati EBT értékelésen a 10. függelékkel összhangban. A gyakorlati EBT értékelés összekapcsolható a 2. pontban meghatározott ismeretfrissítő képzéssel.
A b) 1., a b) 2. és a b) 3. ponttól eltérve az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással rendelkező pilóták, akik részt vettek egy légijármű-típus fejlesztési, tanúsítási vagy gyártási célú repülési tesztjein, és vagy 50 óra teljes repülési időt, vagy parancsnokpilótaként 10 óra repülési időt teljesítettek az adott típus tesztrepülései során a kérelmezést megelőző évben, jogosultak a vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelem benyújtására.
A kérelmezők mentesülnek a b) 1. és b) 2. pontban foglalt követelmény alól, ha egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedély keretében ugyanazon légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozóan érvényes jogosítással rendelkeznek, és joguk van az e jogosításból fakadó jogosultságok gyakorlására.
Azok a pilóták, akik anélkül hagyják abba az EBT programot, hogy előzőleg bizonyították volna az adott EBT program szerint elfogadható kompetenciaszintet, nem gyakorolhatják az adott típusjogosításból eredő jogosultságokat mindaddig, amíg az alábbi követelmények egyikének meg nem felelnek:
a 10. függelékkel összhangban teljesítették a gyakorlati EBT értékelést;
megfeleltek az FCL.625 c) 3. pont vagy az FCL.740 b) 3. pont szerinti készségellenőrzésen. Ilyen esetben az FCL.625 b) 4. pont és az FCL.740 a) 2. pont nem alkalmazandó.
2. SZAKASZ
A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.720.A Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Repülőgépek
Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. melléklete (21. része) rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok (OSD) másként nem állapítják meg, a helikopterre vonatkozó osztály-vagy típusjogosítást kérelmezőnek az adott jogosítás kiadása tekintetében meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:
a) Egypilótás repülőgépek
Az egypilótás repülőgép többpilótás üzemeltetésére vonatkozó jogosultságok első kiadásáért folyamodóknak – akár egy osztály- vagy típusjogosítás kiadása iránti kérelem benyújtásakor, akár egy már meglévő osztály- vagy típusjogosítás többpilótás üzemeltetésre történő kiterjesztésekor – meg kell felelniük a b) 4. pontban, illetve a vonatkozó tanfolyam megkezdése előtt a b) 5. pontban foglalt követelményeknek.
Ezenfelül:
1. Egypilótás, több hajtóműves repülőgépek
Az egypilótás, több hajtóműves repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmező legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal rendelkezik.
2. Egypilótás, nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépek
A repülési képzés megkezdése előtt a nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmező:
rendelkezik legalább 200 órányi repülési tapasztalattal, amelyből 70 órányit repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett; valamint
eleget tesz az alábbi követelmények egyikének:
rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezetnél kiegészítő elméleti ismeretek tanfolyamot teljesített kielégítő eredménnyel; vagy
sikeresen teljesítette az e melléklettel (FCL rész) összhangban lefolytatott ATPL(A) elméleti vizsgákat; vagy
ezenkívül rendelkezik az e melléklet (FCL rész) előírásaival összhangban kiadott szakszolgálati engedéllyel, a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott ATPL(A)- vagy CPL(A)/IR-jogosultsággal és az ATPL(A)-ba beszámítható elméleti ismeretekkel.
|
3. |
Egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek |
A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt komplex, egypilótás repülőgép-típusjogosítást kérelmezőnek a 2. pontban foglaltak teljesítésén kívül meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:
|
i. |
adott esetben és a G. alrészben meghatározottak szerint rendelkeznek vagy korábban rendelkeztek egy vagy – adott esetben – több hajtóműves IR(A)-jogosítással; |
|
ii. |
az első típusjogosítás kiadása esetén a típusjogosítási tanfolyam megkezdése előtt teljesítették a b) 5. pont követelményeit. |
b) Többpilótás repülőgépek
A többpilótás repülőgép-típusjogosítást először kérelmező olyan növendék pilóta, aki az MPL-tanfolyamon a kérelem benyújtásának idején képzésben részesül, vagy a típusjogosítási tanfolyam megkezdése előtt megfelel a következő követelményeknek:
rendelkezik legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;
rendelkezik vagy korábban rendelkezett több hajtóműves IR(A)-jogosítással;
sikeresen teljesítette az e melléklettel (FCL rész) összhangban lefolytatott ATPL(A) elméleti vizsgákat;
amennyiben a típusjogosítási tanfolyamot nem kapcsolják össze MCC-tanfolyammal:
rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy a repülőgépre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel teljesítette; vagy
rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy a helikopterre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel teljesítette, valamint több mint 100 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik pilótaként többpilótás helikopteren; vagy
rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal pilótaként, többpilótás helikopteren; vagy
rendelkezik legalább 500 órányi – kereskedelmi célú légi fuvarozásban többpilótás üzemeltetés alkalmával szerzett – repülési tapasztalattal egypilótás, több hajtóműves repülőgép pilótájaként, összhangban a vonatkozó légi üzemeltetési követelményekkel; valamint
elvégezte az FCL.745.A pontban meghatározott tanfolyamot, kivéve, ha megfelel az alábbiak bármelyikének:
az előző 3 év során teljesítette a 965/2012/EU rendelet III. mellékletének (ORO rész) ORO.FC.220 és ORO.FC.230 pontja szerinti képzést és ellenőrző vizsgát;
elvégezte az FCL.915 e) 1. pont ii. alpontjában meghatározott képzést.
|
c) |
A b) bekezdés ellenére a tagállamok kiadhatnak olyan, többpilótás repülőgépre szóló, korlátozott jogosultságokat biztosító típusjogosítást, amellyel a jogosult 200 lábas repülési szint fölött tehermentesítő másodpilótaként tevékenykedhet, feltéve, hogy a személyzet legalább két másik tagja rendelkezik a b) bekezdés szerinti típusjogosítással. |
|
d) |
Amennyiben az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok így állapítják meg, a típusjogosításból fakadó jogosultságok gyakorlása kezdetben oktató felügyelete alatt végrehajtott repülésekre korlátozható. A felügyelet alatt végrehajtott repülési időt be kell vezetni a fedélzeti naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval. A korlátozás feloldható, ha a pilóta igazolja az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban előírt, felügyelet alatt végrehajtott repülési idő teljesítését. |
FCL.725.A Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges elméleti ismeretek és repülési képzés – Repülőgépek
Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. mellékletével (annak 21. részével) összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg:
egypilótás, több hajtóműves repülőgépek esetében:
az egypilótás több hajtóműves osztályjogosítás elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 7 órányi oktatást több hajtóműves repülőgépen; valamint
az egypilótás, több hajtóműves osztály- és típusjogosításra vonatkozó repülési képzési tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 2 óra 30 percnyi kétkormányos repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen szokásos üzemelési feltételek között, valamint legalább 3 óra 30 percnyi kétkormányos repülésoktatást a hajtómű-meghibásodás során követendő eljárások és az aszimmetrikus repülési technikák gyakorlására;
egypilótás vízirepülőgépek esetében:
az egypilótás vízirepülőgép-jogosításokra vonatkozó tanfolyamnak tartalmaznia kell elméleti ismeretek oktatást és gyakorlati repülési képzést; valamint
az egypilótás vízirepülőgépek osztály- és típusjogosításra vonatkozó repülési képzésnek tartalmaznia kell legalább 8 órányi kétkormányos repülésoktatást, ha a kérelmező rendelkezik a vonatkozó osztály- és típusjogosítás szárazföldi változatával, vagy 10 órányi repülésoktatást, ha a kérelmező nem rendelkezik ilyen jogosítással; valamint
egypilótás, nem nagy teljesítményű, komplex repülőgépek, egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek és többpilótás repülőgépek esetében a képzésnek tartalmaznia kell a megfelelő repülőgéposztály vagy -típus sajátosságaihoz kapcsolódó, UPRT-vonatkozású elméleti ismereteket és repülésoktatást.
FCL.730.A Egyedi követelmények a zéró repülési idővel végrehajtandó típusjogosítás-tanfolyamon (ZFTT-tanfolyamon) rész tvevő pilóták számára – Repülőgépek
|
a) |
A ZFTT-tanfolyamon képzésben részesülő pilótának rendelkeznie kell többpilótás, sugárhajtóműves, a CS-25 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint engedélyezett repülőgépen, illetve egy legalább 10 tonna megengedett legnagyobb felszállótömegű vagy 19-nél nagyobb engedélyezett utasülésszámú, többpilótás, turbólégcsavaros repülőgépen legalább:
1.
1 500 óra repülési idővel vagy 250 útvonalszakasszal, ha a tanfolyamon CG, C vagy középhaladó C minősítési szintnek megfelelő FFS-t alkalmaznak;
2.
500 óra repülési idővel vagy 100 útvonalszakasszal, ha a tanfolyamon DG vagy D minősítési szintnek megfelelő FFS-t alkalmaznak. |
|
b) |
Amennyiben a pilóta turbólégcsavaros repülőgépről vált sugárhajtású repülőgépre vagy sugárhajtásúról a turbólégcsavaros repülőgépre, kiegészítő szimulátoros képzést kell a számára előírni. |
FCL.735.A A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Repülőgépek
|
a) |
A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:
1.
25 órányi elméleti képzést és gyakorlást; és
2.
20 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 15 órányit az integrált ATP-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. A tanfolyamon FNPT II MCC vagy FFS szimulátort kell alkalmazni. Az MCC-képzés és az első típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető 10 óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítási képzés során is ugyanazt az FFS-t alkalmazzák. |
|
b) |
Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. |
|
c) |
Amennyiben az MCC-tanfolyam és a típusjogosítási tanfolyam nem kapcsolódik össze, az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmező részére tanúsítást kell kiadni a tanfolyam elvégzéséről. |
|
d) |
Bármely másik légijármű-kategória tekintetében MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmények teljesítése alól. |
FCL.740.A Az osztály- és típusjogosítások meghosszabbítása – Repülőgépek
|
a) |
Több hajtóműves osztályjogosítások és típusjogosítások meghosszabbítása. Több hajtóműves osztályjogosítások és típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:
1.
a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül, az adott osztályú vagy típusú repülőgépen, vagy az adott osztályt vagy típust reprezentáló repülésszimulációs oktatóeszközön a 9. függelék szerinti készségellenőrzést vagy a 10. függelék szerinti teljes gyakorlati EBT értékelést; és
2.
a jogosítás érvényességi időszakán belül legalább:
i.
10 útvonalszakaszt az adott repülőgéposztály, illetve -típus pilótájaként; vagy
ii.
egy útvonalszakaszt az adott repülőgép- vagy FFS-osztály, illetve -típus pilótájaként, vizsgáztatóval. A szóban forgó útvonalszakasz teljesíthető a készségellenőrzés során is;
3.
az a pilóta, aki a vonatkozó repülési követelmények szerint jóváhagyott kereskedelmi légi közlekedési üzemeltető alkalmazásában tevékenykedik és sikeresen teljesítette az üzemeltető által az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzést, mentesül a 2. pontban foglalt követelmények alól;
4.
a BIR vagy az IR(A) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel. |
|
b) |
Egypilótás, egyhajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása.
1.
Egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítások és motoros vitorlázó-repülőgépre (TMG) vonatkozó osztályjogosítások. Egypilótás, egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre érvényes osztályjogosítások, illetve motoros vitorlázó-repülőgépre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell a következőket:
i.
az e rész 9. függeléke szerinti, vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzés az adott repülőgéposztályban a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 3 hónapon belül; vagy
ii.
a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül, 12 óra repülési idő az adott osztályban, amely tartalmaz:
—
hat óra repülési időt parancsnokpilótaként,
—
12 felszállást és 12 leszállást, és
—
legalább egy órás teljes repült idejű, repülésoktatóval (FI) vagy osztályjogosítás-oktatóval (CRI) végrehajtott szinten tartó képzést. Az a kérelmező, aki bármely más osztályú vagy típusú repülőgépen sikeresen teljesített egy osztály- vagy típusjogosításra irányuló készségellenőrzést, jártassági vizsgát vagy kompetenciafelmérést, mentesül e szinten tartó képzés teljesítése alól.
2.
Amennyiben egy kérelmező egyhajtóműves, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és motoros vitorlázó-repülőgép (TMG) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosításának érvényessége meghosszabbításra kerül.
3.
Egyhajtóműves, egypilótás, turbólégcsavaros repülőgépek. Egyhajtóműves, turbólégcsavaros repülőgépekre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmező a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül – e rész 9. függelékével összhangban – köteles az adott repülőgéposztályban egy vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzést teljesíteni.
4.
Amennyiben egy kérelmező egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és egymotoros, dugattyús repülőgép (vízi) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont ii. alpontja szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosítás követelményeit teljesíti. A parancsnokpilótaként előírt repülési időből legalább 1 órát, a szükséges 12 fel- és leszállásból pedig hatot kell az egyes osztályokban teljesíteni.
5.
Az egypilótás, egyhajtóműves repülőgépre vonatkozó osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges készségellenőrzés az FCL.835 g) 8. ponttal összhangban összekapcsolható a BIR meghosszabbításához szükséges készségellenőrzéssel. |
|
c) |
Az a kérelmező, aki a típus- vagy osztályjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti. |
FCL.745.A Haladó szintű UPRT tanfolyam – repülőgépek
A haladó szintű UPRT-tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél kell teljesíteni, és annak legalább a következőket kell magában foglalnia:
5 órányi elméleti képzés;
repülés előtti eligazítások és repülés utáni eligazítások; valamint
3 órányi kétkormányos repülésoktatás az FCL.915 pont e) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező, repülőgépen történő oktatásra jogosult repülésoktatóval (FI(A)), és a képzési feladatra jogosult repülőgépen teljesített haladó szintű UPRT-tanfolyamon.
Az UPRT-tanfolyam teljesítésekor a jóváhagyott képzési szervezet a tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítást állít ki a kérelmező számára.
3. SZAKASZ
A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.720.H Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Helikopterek
Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. mellékletével (21. rész) összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban másként nem szerepel, a helikopter típusjogosítást először kérelmezőnek az adott jogosítás kiadása tekintetében meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:
Többpilótás helikopterek. A többpilótás helikoptertípusra vonatkozó típusjogosítás kérelmezője a típusjogosítási tanfolyam megkezdése előtt:
rendelkezik legalább 70 órányi helikopter-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;
amennyiben a típusjogosítási tanfolyamot nem kapcsolják össze MCC-tanfolyammal:
rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy teljesített egy helikopterre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel; vagy
rendelkezik legalább 500 óra pilótaként teljesített repülési idővel többpilótás üzemeltetés során bármely légijármű-kategóriában;
▼M16 —————
sikeresen teljesítette az ATPL(H)-elméleti vizsgákat;
►M16 Azon ATP(H)/IR, ATP(H), CPL(H)/IR vagy CPL(H) integrált tanfolyamot végzett pilóta, aki nem felel meg az a) pont 1. alpontjában előírt követelményeknek, jogosult a többpilótás helikopter típusjogosításhoz szükséges típusjogosítási tanfolyamon való részvételre, típusjogosítással kiadott jogosultságait pedig korlátozni kell a kizárólag másodpilótaként történő feladatellátásra. A korlátozás törlendő, ha a pilóta eleget tett a következők mindegyikének: ◄
teljesített 70 órát helikopter-parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló helikopter-parancsnokpilótaként;
sikeres többpilótás jártassági vizsgát tett az adott helikoptertípuson parancsnokpilótaként;
►M16 Több hajtóműves helikopterek. A több hajtóműves helikopter típusjogosítást először kérelmező: ◄
a repülési képzés megkezdése előtt:
sikeresen teljesítette az ATPL(H)-elméleti vizsgákat; vagy
rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezetnél előkészítő tanfolyamot teljesített. Ennek a tanfolyamnak az ATPL(H)-elméleti ismeretek tanfolyam következő tárgyköreire kell kiterjednie:
azon kérelmezőnek, aki nem végzett integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)- vagy CPL(H)/IR-tanfolyamot, rendelkeznie kell legalább 70 órányi helikopter-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal.
FCL.735.H A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Helikopterek
|
a) |
A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:
1.
MCC/IR esetében:
i.
25 órányi elméleti képzést és gyakorlást; és
ii.
20 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 15 órányit az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. Az MCC-képzés és a kezdő többpilótáshelikopter-típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető 10 óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítás során is ugyanazt az FSTD-t alkalmazzák;
2.
MCC/VFR esetében:
i.
25 óra elméleti képzést és gyakorlást; és
ii.
15 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 10 órányit az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. Az MCC-képzés és a kezdő többpilótáshelikopter-típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető hét óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítás során is ugyanazt az FSTD-t alkalmazzák. |
|
b) |
Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. MCC tekintetében minősített FNPT II vagy III, FTD 2/3 vagy FFS szimulátort kell alkalmazni. |
|
c) |
Amennyiben az MCC-tanfolyam és a típusjogosítási tanfolyam nem kapcsolódik össze, az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmező részére tanúsítást kell kiadni a tanfolyam elvégzéséről. |
|
d) |
Bármely másik légijármű-kategória tekintetében MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontjának i. alpontja vagy az a) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítése alól. |
|
e) |
Az MCC/VFR-tanfolyamot végzett MCC/IR-képzést kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítése alól, és teljesítenie kell öt óra gyakorlati MCC/IR-képzést. |
FCL.740.H A típusjogosítások meghosszabbítása – Helikopterek
|
a) |
Meghosszabbítás. A helikopterekre érvényes típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:
1.
az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú helikopteren vagy az ezt a típust reprezentáló FSTD-n a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és
2.
legalább két óra repülési időt az adott helikoptertípus pilótájaként a jogosítás érvényességi időszakán belül. A készségellenőrzés időtartama beszámítható a két órába;
3.
ha a kérelmező egynél több típusjogosítással rendelkezik egy hajtóműves, dugattyús helikopterek tekintetében, akkor az összes vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítható oly módon, hogy a készségellenőrzést csak az érintett típusok egyikében teljesíti, feltéve, hogy a kérelmező az érvényességi időtartamon belül legalább két óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként valamennyi helikoptertípuson. A készségellenőrzést minden alkalommal más-más típuson kell teljesíteni;
4.
ha a kérelmező egynél több típusjogosítással rendelkezik a 3 175 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb felszállótömegű, egy hajtóműves, gázturbinás helikopterek tekintetében, akkor az összes vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítható oly módon, hogy a készségellenőrzést csak az érintett típusok egyikében teljesíti, feltéve, hogy a kérelmező teljesített:
i.
300 óra repülési időt helikopter-parancsnokpilótaként;
ii.
15 óra repülési időt a számára engedélyezett minden egyes helikoptertípuson; és
iii.
legalább két óra repülési időt parancsnokpilótaként valamennyi más helikoptertípuson az érvényességi időtartamon belül. A készségellenőrzést minden alkalommal más-más típuson kell teljesíteni;
5.
egy további típusjogosítás megszerzése érdekében sikeres jártassági vizsgát tett pilótának az ezzel a típusjogosítással közös csoportban lévő típusjogosítások tekintetében a 3. és 4. pontban foglaltakkal összhangban kell megszereznie a hosszabbítást;
6.
az IR(H) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel; |
|
b) |
az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti. Az a) bekezdés 3. és 4. pontjában foglaltak esetében egyetlen típuson sem gyakorolhatja jogosultságait. |
4. SZAKASZ
A helyből felszálló repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.720.PL Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Helyből felszálló repülőgép
Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítást először kérelmezőnek a vonatkozó jogosítás kiadására meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:
repülőgép-pilótaként:
rendelkezik CPL/IR(A) szakszolgálati engedéllyel és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL(A) szakszolgálati engedéllyel;
rendelkezik egy MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;
több mint 100 órányi repülési tapasztalatot szerzett pilótaként többpilótás repülőgépen;
40 órányi repülésoktatást teljesített helikopteren;
helikopterpilótaként:
rendelkezik CPL/IR(H) szakszolgálati engedéllyel és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel;
rendelkezik egy MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;
több mint 100 órányi repülési tapasztalatot szerzett pilótaként többpilótás helikopteren;
40 órányi repülésoktatást teljesített repülőgépen;
repülőgép és helikopter tekintetében is képesítéssel rendelkező pilótaként:
rendelkezik legalább CPL(H) szakszolgálati engedéllyel;
rendelkezik műszerrepülő jogosítással (IR) és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel repülőgépre vagy helikopterre;
rendelkezik egy helikopterre vagy repülőgépre vonatkozó MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;
rendelkezik legalább 100 órányi többpilótás helikopteren vagy repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal;
40 órányi repülésoktatást teljesített helikopteren vagy repülőgépen, amelyik szükséges, ha nem rendelkezik tapasztalattal ATPL-engedélyesként vagy többpilótás légi járművön.
FCL.725.PL A típusjogosítás kiadásához szükséges repülési képzés – Helyből felszálló repülőgép
A helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítási tanfolyam repülési képzési részét a légi járművön és a légi járművet reprezentáló, és erre a célra megfelelő minősítéssel rendelkező FSTD-n kell elvégezni.
FCL.740.PL A típusjogosítások meghosszabbítása – Helyből felszálló repülőgép
|
a) |
Meghosszabbítás. A helyből felszálló repülőgépre érvényes típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:
1.
az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú helyből felszálló repülőgépen a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül;
2.
a jogosítás érvényességi időszakán belül legalább:
i.
10 útvonalszakaszt az adott típusú helyből felszálló repülőgép pilótájaként; vagy
ii.
egy útvonalszakaszt az adott típusú helyből felszálló repülőgép vagy FFS pilótájaként, vizsgáztatóval. Ez az útvonalszakasz teljesíthető a készségellenőrzés során is;
3.
azt a pilótát, aki a vonatkozó repülési követelmények szerint jóváhagyott kereskedelmi légi közlekedési üzemeltető alkalmazásában tevékenykedik, és sikeresen teljesítette az üzemeltető által a típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzést, mentesíteni kell a 2. pontban foglalt követelmények alól. |
|
b) |
Az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti. |
5. SZAKASZ
A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények
FCL.720.As A típusjogosítás kiadásához szükséges előfeltételek – Léghajók
Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a léghajó-típusjogosítást először kérelmezőnek a vonatkozó jogosítás kiadására meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:
többpilótás léghajók esetében:
rendelkeznie kell legalább 70 órányi léghajó-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;
rendelkeznie kell egy léghajóra vonatkozó MCC-tanfolyam kielégítő eredménnyel történő elvégzését igazoló tanúsítással;
annak a kérelmezőnek, aki nem felel meg a 2. pont előírásainak, a típusjogosítással kiadott jogosultságait korlátozni kell a kizárólag másodpilótaként történő feladatellátásra. A korlátozást fel kell oldani, amint a pilóta léghajó-parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló léghajó-parancsnokpilótaként teljesített 100 óra repülési időt.
FCL.735.As A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Léghajók
|
a) |
A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:
1.
12 óra elméleti képzés és gyakorlás; és
2.
5 óra gyakorlati MCC-képzés; MCC tekintetében minősített FNPT II vagy III, FTD 2/3 vagy FFS szimulátort kell alkalmazni. |
|
b) |
Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. |
|
c) |
Amennyiben az MCC-tanfolyamot és a többpilótás típusjogosítási tanfolyamot összekapcsolták, akkor az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmezőnek a tanfolyam elvégzését tanúsító tanúsítást kell kiadni. |
|
d) |
Bármely másik légijármű-kategóriára MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdésben megadott követelmények teljesítése alól. |
FCL.740.As A típusjogosítások meghosszabbítása – Léghajók
|
a) |
Meghosszabbítás. A léghajókra érvényes típusjogosítás meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:
1.
az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú léghajón a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és
2.
legalább két óra repülési időt az adott léghajótípus pilótájaként a jogosítás érvényességi időszakán belül. A készségellenőrzés időtartama beleszámítható a két órába;
3.
az IR(As) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel. |
|
b) |
Az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságait, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti. |
I. ALRÉSZ
TOVÁBBI JOGOSÍTÁSOK
FCL.800 Műrepülő jogosítás
|
a) |
A repülőgéppel vagy TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat biztosító pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyesek csak akkor végezhetnek műrepülést, ha e ponttal összhangban műrepülő jogosítással rendelkeznek. |
|
b) |
A műrepülő jogosítás kérelmezője teljesített:
1.
a szakszolgálati engedély kiadását követően legalább 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként repülőgépen vagy TMG-n; |
|
c) |
A műrepülő jogosításból fakadó jogosultságok a repülőgéppel vagy a hajtómű-teljesítménnyel rendelkező TMG-vel végrehajtott műrepülésre korlátozódnak attól függően, hogy a b) 1. pontban és a b) 2. pont ii. alpontjában foglalt követelményeket mely légi járművön teljesítették. Ezt a korlátozást kérelem esetén fel kell oldani, ha a pilóta repülőgépen vagy adott esetben hajtómű-teljesítménnyel rendelkező TMG-n sikeresen teljesített legalább három, a teljes műrepülés-oktatási programot lefedő kétkormányos gyakorlórepülést. |
|
d) |
A műrepülő jogosítás azon kérelmezői, akik TMG osztályjogosítással, valamint az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletének (SFCL rész) SFCL.200 d) pontjában meghatározott, vitorlázó repülőgépekre vonatkozó haladó műrepülő jogosultságokkal is rendelkeznek:
1.
felmentést kapnak az alól, hogy műrepülő jogosításukat a c) pontban meghatározott módon repülőgépekre korlátozzák, amennyiben a b) 1. pont és a b) 2. pont ii. alpontja követelményeinek repülőgépen feleltek meg, vagy
2.
számukra teljes mértékben beszámítják azokat a b) pontban meghatározott követelmények teljesítményébe a hajtómű-teljesítménnyel rendelkező TMG-kre korlátozott műrepülő jogosítás kiadásához. Ezt a korlátozást kérelem esetén fel kell oldani, ha a pilóta sikeresen teljesítette a c) pontban meghatározott képzést. |
FCL.805 Vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások
|
a) |
A repülőgép- vagy TMG-pilóta-szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokkal rendelkező engedélyesek csak akkor vontathatnak vitorlázó repülőgépeket vagy transzparenseket, ha rendelkeznek megfelelő vitorlázórepülő- vagy transzparensvontatási jogosítással. |
|
b) |
A vitorlázórepülővontatási jogosítás kérelmezője teljesített:
1.
a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 felszállást és leszállást repülőgépen, ha a tevékenység repülőgépen kerül végrehajtásra, vagy pedig TMG-n, ha a tevékenység TMG-n kerül végrehajtásra;
2.
egy tanfolyamot valamely DTO-nál vagy ATO-nál, benne:
i.
a vontatórepüléssel és eljárásokkal kapcsolatos elméleti képzést;
ii.
vitorlázó repülőgép vontatása közben legalább 10 gyakorlórepülést, amely tartalmaz legalább öt kétkormányos gyakorlórepülést; és
iii.
azon kérelmezők kivételével, akik az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletével (SFCL rész) összhangban kiadott SPL-lel rendelkeznek, öt szoktatórepülést egy repülőgéppel felvontatott vitorlázó repülőgépen. |
|
c) |
A transzparensvontatási jogosítás kérelmezője teljesített:
1.
a szakszolgálati engedély kiadása után parancsnokpilótaként repülőgépen végrehajtott legalább 100 óra repülési időt, valamint 200 felszállást és leszállást. Ebből legalább 30 órát repülőgépen kell teljesíteni, ha a tevékenység repülőgépen kerül végrehajtásra, illetve TMG-n, ha a tevékenység TMG-n kerül végrehajtásra; |
|
d) |
A vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások jogosultságai repülőgépekre vagy TMG-kre korlátozódnak annak megfelelően, hogy a repülésoktatást milyen légi járművön teljesítették. A transzparensvontatás esetében a jogosultságok a repülésoktatás során alkalmazott vontatási módszerre korlátozódnak. A jogosultságok kiterjeszthetők, amennyiben a pilóták sikeresen teljesítettek bármelyik légi járművön legalább három, a teljes vontatási képzési programot és transzparensvontatási módszert lefedő kétkormányos gyakorlórepülést. |
|
e) |
A vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások jogosultságainak gyakorlása érdekében a jogosítás engedélyesének teljesítenie kell legalább öt vontatást az előző 24 hónap során. |
|
f) |
Amennyiben a pilóta nem felel meg az e) bekezdés előírásainak, a szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt köteles a hátralévő vontatásokat oktatóval vagy oktató felügyelete mellett teljesíteni. |
|
g) |
Az e pont szerint TMG-re vitorlázórepülő- vagy transzparensvontatási jogosítást kérelmezők esetében, ha a kérelmező az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletének (SFCL rész) SFCL.205 pontja szerinti vitorlázórepülő- vagy transzparensvontatási jogosítással rendelkezik, vagy ha a szóban forgó jogosítás kiadásához szükséges valamennyi követelményt teljesítette, ez a jogosítás teljes mértékben beszámítandó a b) vagy adott esetben a c) pontban foglalt követelmények teljesítésébe. |
FCL.810 Éjszakai jogosítás
|
a) |
Repülőgépek, TMG-k, léghajók.
1.
Az LAPL vagy PPL-jogosultságok repülőgépen, TMG-n vagy léghajón VFR szerinti repülés során akkor gyakorolhatók éjszaka, ha a kérelmezők hat hónapon belül elvégeztek egy tanfolyamot egy DTO-nál vagy ATO-nál. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:
i.
elméleti képzés;
ii.
legalább 5 óra repülési idő a megfelelő légijármű-kategóriában éjszaka, beleértve legalább háromórányi kétkormányos oktatási időt, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, amely magában foglal egy legalább 50 km hosszúságú kétkormányos útvonalrepülést, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást.
2.
Az éjszakai képzés előtt az LAPL-engedélyesnek el kell végeznie a PPL kiadásához szükséges műszerrepülő alapképzést.
3.
Amennyiben a kérelmező egyszerre rendelkezik motoros, dugattyús repülőgép szárazföldiosztály-jogosítással és motorosvitorlázórepülőgép-osztályjogosítással (TMG- osztályjogosítással), a fenti 1. pont szerinti követelményeket teljesítheti a kettő közül bármelyik osztályban vagy mindkét osztályban.
4.
Az e pont szerint repülőgépre vagy TMG-re éjszakai jogosítást kérelmezők esetében, ha a kérelmező az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletének (SFCL rész) SFCL.210 pontja szerint TMG-re vonatkozó éjszakai jogosítással rendelkezik, vagy ha a szóban forgó jogosítás kiadásához szükséges valamennyi követelményt teljesítette, ez a jogosítás teljes mértékben beszámítandó az 1. és a 2. pontban foglalt követelmények teljesítésébe. |
|
b) |
Helikopterek. A helikopter PPL-jogosultságokat VFR szerinti repülés során a kérelmező akkor gyakorlhatja éjszaka, ha teljesített:
1.
a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 100 óra repülési időt helikopterpilótaként, amely magában foglal legalább 60 órát helikopteren és 20 óra útvonalrepülést parancsnokpilótaként;
2.
el kell végeznie egy tanfolyamot valamely DTO-nál vagy ATO-nál. A tanfolyamot hat hónapon belül kell elvégezni, és annak tartalmaznia kell:
i.
ötórányi elméleti képzést;
ii.
10 órányi kétkormányos műszeres oktatást helikopteren; és
iii.
öt óra repülési időt éjszaka, amely magában foglal legalább háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.
3.
azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy rendelkezett műszerjogosítással (IR) repülőgépen vagy TMG-n, öt óra beszámítandó a fenti 2. pont i. pontja szerinti követelmények teljesítésébe. |
▼M12 —————
FCL.815 Hegyvidéki repülési jogosítás
|
a) |
Jogosultságok. A hegyvidéki repülési jogosítás engedélyesének jogosultságai repülőgépen és TMG-n történő repülések végrehajtására terjednek ki olyan felületekre, illetve felületekről, amelyekre a tagállam által kijelölt illetékes hatóság ilyen jogosítást követel meg. A repülőgéppel vagy TMG-vel való repülésre vonatkozó jogosultságokat biztosító LAPL vagy PPL birtokosai az első hegyvidéki repülési jogosítást megszerezhetik:
1.
kerekekre, biztosítva a jogosultságot az ilyen felületekre és felületekről történő repülésekhez, amikor azokat nem fedi hó; vagy
2.
sítalpakra, biztosítva a jogosultságot az ilyen felületekre és felületekről történő repülésekhez, amikor hó fedi azokat;
3.
az első jogosításból fakadó jogosultságok kiterjeszthetők kerék- vagy sítalpjogosultságra, ha a pilóta megfelelő kiegészítő ismertető tanfolyamot teljesített, beleértve az elméleti ismeretek oktatást és hegyvidékirepülés-oktatóval történő repülésoktatást. |
|
b) |
Tanfolyam. A hegyvidéki repülési jogosítás kérelmezője elméleti képzésből és repülésoktatásból álló tanfolyamot végzett 24 hónap időtartamon belül valamely DTO-nál vagy ATO-nál. A tanfolyam tartalmának meg kell felelnie a kérelmezett hegyvidéki repülési jogosításra vonatkozó jogosultságoknak. |
|
c) |
Jártassági vizsga. A tanfolyam befejezése után a kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie egy ilyen képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztatóval. A jártassági vizsga a következőket tartalmazza:
1.
egy szóbeli elméleti vizsgát;
2.
a hegyvidéki repülési jogosításhoz megköveteltek szerint kijelölt, az indulási felülettel nem azonos, legalább két különböző felületen végrehajtott hat leszállást. |
|
d) |
Érvényesség. A hegyvidéki repülési jogosítás érvényességi időtartama 24 hónap. |
|
e) |
Meghosszabbítás A hegyvidéki repülési jogosítás meghosszabbításához a kérelmezőknek az alábbi feltételek egyikét kell teljesíteniük:
1.
a megelőző két évben teljesíteniük kell legalább hat leszállást a hegyvidéki repülési jogosításhoz megköveteltek szerint kijelölt felületen;
2.
sikeresen teljesíteniük kell a c) pont követelményeinek megfelelő készségellenőrzést. |
|
f) |
Megújítás. Amennyiben a jogosítás érvényessége lejárt, a kérelmező köteles az e) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményeket teljesíteni. |
FCL.820 Berepülői jogosítás
|
a) |
Repülőgépre vagy helikopterre érvényes pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes csak akkor végezhet parancsnokpilótaként 1. vagy 2. kategóriába sorolt repülési teszteket a 21. részben meghatározottak szerint, ha rendelkezik berepülői jogosítással. |
|
b) |
Az a) bekezdés szerinti berepülői jogosítás megszerzésének kötelezettsége csak a következő légi járművek repülési teszjeire vonatkozik:
1.
a CS-27 vagy a CS-29 szabványai, illetve az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint engedélyezett/tanúsított vagy engedélyezésre/tanúsításra váró helikopterek; vagy
2.
a következők szerint engedélyezett/tanúsított vagy engedélyezésre/tanúsításra váró repülőgépek:
i.
a CS-25 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint; vagy
ii.
a CS-23 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint, a kevesebb mint 2 000 kg maximális felszállótömegű repülőgépek kivételével. |
|
c) |
A berepülői jogosítás engedélyesének vonatkozó légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:
1.
az 1. kategóriájú berepülői jogosítás esetében az összes berepülési kategória repülési tesztjeinek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként;
2.
a 2. kategóriájú berepülői jogosítás esetében:
i.
az 1. kategóriájú repülési tesztek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint:
—
másodpilótaként, vagy
—
parancsnokpilótaként a b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjában említett repülőgépek esetében, kivételt képeznek a regionális kategóriában lévők, vagy amelyek tervezett zuhanósebessége 0,6 mach felett van, vagy amelyek maximális csúcsmagassága 25 000 láb felett van;
ii.
az összes egyéb kategóriájú repülési tesztek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként;
3.
repülések végrehajtására a H. alrész szerinti típus- vagy osztályjogosítások nélkül, azzal a kivétellel, hogy a berepülői jogosítás nem használható kereskedelmi légi szállítási műveletekhez. |
|
d) |
A berepülői jogosítás kiadását először kérelmező:
1.
rendelkezik legalább CPL-engedéllyel és IR-jogosítással a megfelelő légijármű-kategóriában;
2.
teljesített legalább 1 000 óra repülési időt a megfelelő légijármű-kategóriában, ebből legalább 400 órát parancsnokpilótaként;
3.
teljesített egy, a tervezett légi járműre és repülési kategóriára vonatkozó tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak legalább a következő tárgyakat kell magában foglalnia:
—
repülési jellemzők,
—
stabilitás és irányítás/kezelési tulajdonságok,
—
rendszerek,
—
repülésiteszt-szervezés,
—
kockázatkezelés/repülésbiztonság.
|
|
e) |
A berepülői jogosítás engedélyesének jogosultságai kiterjeszthetők másik berepülési kategóriára és másik légijármű-kategóriára is, ha az engedélyes további tanfolyamot teljesített valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. |
▼M12 —————
FCL.835 Alapvető műszerjogosítás (BIR)
Jogosultságok és feltételek
Egy BIR birtokosának jogosultságai olyan egypilótás repülőgépen IFR szerint végzett repülések végrehajtására terjednek ki, amelyre osztályjogosítással rendelkezik, kivéve a nagy teljesítményű repülőgépeket és repülőgép-változatokat, ha az üzemeltetési alkalmassági adatok szerint műszerjogosításra (IR) van szükség.
A BIR-jogosultságok gyakorlása csak az FCL.205.A pontnak megfelelően lehetséges.
A pilóta csak akkor gyakorolhatja BIR-jogosultságait éjszaka, ha az FLC.810 ponttal összhangban rendelkezik éjszakai jogosítással.
A több hajtóműves BIR-jogosultságok olyan egy hajtóműves repülőgépekre is érvényesek, amelyekre a pilóta érvényes egy hajtóműves osztályjogosítással rendelkezik.
Az alábbi feltételek mindegyike előfeltétele a BIR-jogosultságok gyakorlásának:
a repülőtér-használati minimumok esetében alkalmazott elhatározási magasságnak (DH) vagy legalacsonyabb süllyedési magasságnak (MDH) legalább 200 lábbal nagyobbnak kell lennie, mint amit egyébként a 965/2012/EU rendelet VII. mellékletének „NCO.OP.110 Repülőtér-használati minimumok – repülőgépek és helikopterek” és „NCO.OP.111 Repülőtér-használati minimumok – NPA, APV, CAT I műveletek” pontja szerint számítanának; és
a repülőtér-használati minimumokban alkalmazott látótávolság nem lehet kevesebb, mint 1 500 m;
a parancsnokpilóta csak akkor kezdheti meg az IFR szerinti repülést, vagy végezhet VFR-IFR átmenetet, ha:
az indulási repülőtéren a látótávolság legalább 1 500 m és a felhőalap legalább 600 láb vagy a repülőgép-kategóriára vonatkozó, közzétett körözési minimum, attól függően, hogy melyik a nagyobb; és
a célrepülőtéren és bármely előírt kitérő repülőtéren a rendelkezésre álló friss időjárási adatok azt mutatják, hogy a becsült érkezési időt egy órával megelőző időponttól a becsült érkezési időt egy órával meghaladó időpontig vagy a tényleges indulási időtől a becsült érkezési időt egy órával meghaladó időpontig, attól függően, hogy melyik a rövidebb időtartam, a látótávolság legalább 1 500 m, és a felhőalap legalább 600 láb vagy a repülőgép-kategóriára vonatkozó, közzétett körözési minimum vagy az i. alpontnak megfelelően 200 lábbal megnövelt DH/MDH, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
Előfeltételek. A BIR kérelmezőjének legalább PPL(A) szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie.
Tanfolyam. A BIR kérelmezőjének valamely jóváhagyott képzési szervezetnél teljesítenie kell az alábbiakat:
elméleti képzés az FCL.615 a) ponttal összhangban; és
repülésoktatás, amely az alábbi műszeres repülésoktatási modulokból áll:
1. modul – a kizárólag műszerek igénybevételével történő repüléskezelési készségeket oktató alapvető repülésoktatási modul;
2. modul – az IFR szerinti indulási, várakozási, valamint 2D és 3D megközelítési eljárásokat magában foglaló alkalmazott repülésoktatási modul;
3. modul – az IFR szerinti útvonali repülési eljárásokat magában foglaló alkalmazott repülésoktatási modul; és
4. modul – ha több hajtóműves BIR-t kérelmezett, az egy álló hajtóművel végrehajtott alkalmazott repülésoktatási modulnak az aszimmetrikus műszeres megközelítési és átstartolási eljárásokat is magában kell foglalnia; és
repülésoktatás, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
először a c) 2. pont i. alpontjában meghatározott modult kell elvégezni. A kérelmező a c) 2. ii. és a c) 2. iii., valamint adott esetben a c) 2. pont iv. alpontjában meghatározott modulokat az általa választott sorrendben végezheti el.
A c) 2. pontban meghatározott modulok teljesíthetők repülőgépen, FSTD-n vagy ezek kombinációján. A kérelmezőnek minden esetben képzésben kell részesülnie a jártassági vizsgán használandó repülőgépen.
A c) 2. pont i. alpontjában, a c) 2. pont ii. alpontjában és a c) 2. pont iv. alpontjában meghatározott modulok megkezdhetők egy jóváhagyott képzési szervezeten kívül, de elvégezni egy jóváhagyott képzési szervezetnél kell őket. A c) 2. pont iii. alpontjában meghatározott modul teljesíthető jóváhagyott képzési szervezeten kívül is.
A c) 2. iv. alpontban meghatározott modul megkezdése előtt a több hajtóműves repülőgéposztály- vagy típusjogosítással nem rendelkező pilótának el kell végeznie az e melléklet (FCL rész) H. alrészében meghatározott több hajtóműves képzést.
Elméleti ismeretek. A jártassági vizsga letétele előtt és az FCL.615 b) pontban említett tárgyak vizsgáin a kérelmezőnek számot kell adnia arról, hogy rendelkezik a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismeretekkel. Az írásbeli elméleti vizsga a c) 2. pont i. alpontjában, a c) 2. pont ii. alpontjában és a c) 2. pont iii. alpontjában meghatározott egyes modulokhoz kapcsolódó írásbeli részvizsgákból áll.
Jártassági vizsga. A c) pontban meghatározott tanfolyam befejezése után a kérelmezőnek e melléklet 7. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie egy repülőgépen. Több hajtóműves alapvető műszerjogosításhoz (BIR) a jártassági vizsgát több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni. Egy hajtóműves alapvető műszerjogosításhoz (BIR) a jártassági vizsgát egy hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni. A repülőgép hossztengelyében ható tolóerővel rendelkező több hajtóműves repülőgépet e bekezdés alkalmazásában egy hajtóműves repülőgépnek kell tekinteni.
A d) ponttól eltérve, annak az egyhajtóműves BIR-birtokosnak, aki több hajtóműves osztályjogosítással is rendelkezik, és első alkalommal kívánja megszerezni a több hajtóműves BIR jogosítást, el kell végeznie egy jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamát, amely a c) 2. iv. alpontban meghatározott képzésből áll, és meg kell felelnie az e) pontban említett jártassági vizsgán.
Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás
Az alapvető műszerjogosítás (BIR) érvényességi ideje 1 év.
A BIR meghosszabbítását kérelmezőnek:
az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést a jogosítás érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző három hónapon belül; vagy
az érvényességi időn belül parancsnokpilótaként IFR szerint teljesítenie kell hat (6) óra repülési időt, beleértve három műszeres megközelítési eljárást, és legalább egy óra BIR oktatási jogosultsággal rendelkező oktatóval teljesített gyakorlórepülést.
A BIR-engedélyesnek minden második meghosszabbítás alkalmával repülőgépen kell sikeresen teljesítenie a 2. pont i. alpontja szerinti készségellenőrzést.
Ha a pilóta úgy dönt, hogy a g) 2. pont i. alpontjában meghatározott meghosszabbítási kritériumokat az említett alpontban előírtnál korábban teljesíti, az új érvényességi időtartam a készségellenőrzés időpontjától kezdődik.
A BIR lejárati dátumát megelőző BIR-készségellenőrzés vonatkozó részét nem teljesítő kérelmező addig nem gyakorolhatja a BIR-jogosultságokat, ameddig meg nem felel a készségellenőrzésen.
Amennyiben a BIR lejárt, a jogosultságai meghosszabbítása érdekében a kérelmező köteles:
amennyiben az az előírt készségszint eléréséhez szükséges, egy jóváhagyott képzési szervezet vagy – ha a BIR érvényessége legfeljebb három éve járt le – egy olyan oktató által nyújtott ismeretfrissítő képzést elvégezni, aki rendelkezik a BIR képzésére vonatkozó jogosultságokkal; és
sikeresen teljesíteni egy repülőgépen lefolytatott készségellenőrzést.
Többhajtóműves BIR esetén a meghosszabbítást vagy megújítást célzó készségellenőrzést és a g) 2. pont ii. alpontjában előírt repülésoktatást többhajtóműves repülőgépen kell végrehajtani.
A BIR meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzés összekapcsolható olyan egypilótás repülőgéposztály-jogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzéssel, amellyel összefüggésben a BIR jogosultságok az FCL.835 a) 1. ponttal összhangban gyakorolhatók.
Amennyiben a BIR-kérelmező rendelkezik az I. melléklettel (FCL rész) összhangban kiadott PPL-lel vagy CPL-lel és a Chicagói Egyezmény 1. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban valamely harmadik ország által kiadott érvényes IR(A)-val, azok teljes mértékben beszámíthatók a c) 2. pontban említett tanfolyam teljesítésébe. A BIR kiadásához a kérelmezőnek:
sikeresen teljesítenie kell az e) pontban említett jártassági vizsgát;
a jártassági vizsga során szóban bizonyítania kell a vizsgáztatónak a légijog, a meteorológia, valamint a repüléstervezés és repülési teljesítmények megfelelő szintű elméleti ismeretét; és
rendelkeznie kell legalább 25 órányi, repülőgép-parancsnokpilótaként teljesített, műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési idővel.
Az IR-jogosítással rendelkezők esetében ez a jogosítás teljes mértékben beszámítandó a c) 2. pontban foglalt követelmények teljesítésébe.
J. ALRÉSZ
OKTATÓK
1. SZAKASZ
Általános követelmények
FCL.900 Oktatói tanúsítások
|
a) |
Általános. Egy személy csak akkor végezhet:
1.
repülésoktatást légi járművön, ha rendelkezik:
i.
egy, az ezzel a rendelettel összhangban kiadott vagy elfogadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel;
ii.
egy, az ezzel az alrésszel összhangban kiadott, a megadott képzésnek megfelelő oktatói tanúsítással;
2.
földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatást és MCC-oktatást, ha rendelkezik az ezzel az alrésszel összhangban kiadott, a megadott képzésnek megfelelő oktatói tanúsítással. |
|
b) |
Különleges feltételek
1.
Az illetékes hatóság repülésoktatásra vonatkozó jogosultságokat biztosító külön tanúsítást adhat ki, amikor az ezen alrészben megállapított követelmények teljesítése a következők bevezetése esetén nem lehetséges:
i.
új légi jármű tagállamokba vagy valamely üzemben tartó flottájába való bevezetése esetén; vagy
ii.
új tanfolyamok e mellékletbe (az FCL részbe) történő bevezetése esetén. Az ilyen tanúsításnak az új légijármű-típus vagy az új tanfolyam bevezetéséhez szükséges gyakorlórepülésre kell korlátozódnia, az érvényessége pedig egyetlen esetben sem haladhatja meg az egy évet.
2.
A b) bekezdés 1. pontjában foglaltakkal összhangban kiadott tanúsítás azon engedélyesének, aki oktatói tanúsítás kiadása iránti kérelmet kíván benyújtani, meg kell felelnie az adott oktatói kategória tekintetében meghatározott előfeltételekkel és a meghosszabbítással szemben támasztott követelményeknek. Az FCL.905.TRI pont b) bekezdése ellenére, az ezen (al)bekezdés szerint kiadott TRI tanúsítással kapcsolatos jogosultságok kiterjednek a vonatkozó típusú TRI (típusjogosítás-oktató) vagy SFI (földi repülésgyakorló berendezésen oktató) tanúsítás kiadását célzó oktatásra. |
|
c) |
A tagállamok területén kívül végzett oktatás
1.
Az a) ponttól eltérve az e melléklettel összhangban jóváhagyott, a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok illetékességi körén kívüli területeken tartott tanfolyamok keretében végzett repülésoktatás esetében az illetékes hatóság oktatói tanúsítást ad ki a kérelmezőnek, ha a kérelmező:
i.
az alábbi kritériumok mindegyikének megfelelő pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik:
A)
megfelel a Chicagói Egyezmény 1. mellékletében foglalt követelményeknek;
B)
minden esetben legalább az adott légijármű-kategóriára vonatkozó, a megfelelő jogosítással vagy tanúsítással ellátott CPL;
ii.
megfelel az ebben az alrészben a vonatkozó oktatói tanúsítás kiadása tekintetében meghatározott követelményeknek;
iii.
bizonyítja az illetékes hatóságnak az európai repülésbiztonsági szabályok megfelelő szintű ismeretét, amely képessé teszi az oktatási jogosultságok e melléklettel összhangban történő gyakorlására.
2.
A tanúsítás az e melléklettel összhangban jóváhagyott tanfolyamok keretében végzett, olyan repülésoktatásra korlátozódik, amely megfelel valamennyi alábbi feltételnek:
i.
a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok illetékességi körébe tartozó területeken kívül zajlik;
ii.
olyan növendék pilóták vesznek részt rajta, akik a repülésoktatás nyelvét megfelelő szinten ismerik. |
FCL.915 Az oktatókkal szemben támasztott általános előfeltételek és követelmények
a) Általános
Az oktatói tanúsítás kérelmezője betöltötte a 18. életévét.
b) A légi járművön repülésoktatást végző oktatókkal szemben támasztott további követelmények
A légi járművön repülésoktatási tevékenység végzésére jogosultságokat biztosító oktatói tanúsítás kérelmezője vagy engedélyese:
szakszolgálati képzés esetében rendelkezik legalább a repülésoktatási feladatnak megfelelő engedéllyel, vagy az FCL.900 pont c) bekezdése esetben azzal egyenértékű engedéllyel;
típusjogosítás képzés esetében rendelkezik a repülésoktatási feladatnak megfelelő jogosítással, vagy az FCL.900 pont c) bekezdése esetben azzal egyenértékű jogosítással;
abban az esetben, ha nem berepülésoktató:
teljesített legalább 15 óra repülési időt pilótaként azon légijármű-osztályban vagy -típuson, amelyben a repülésoktatásra sor kerül, és ebből legfeljebb hét órát a légijármű-osztályt vagy -típust reprezentáló FSTD-n, adott esetben; vagy
sikeresen megfelelt az adott légijármű-osztály vagy -típus vonatkozó oktatói kategória kompetenciafelmérésén; valamint
az ilyen repülésoktatás időtartamára rendelkezik parancsnokpilóta-jogosultsággal az adott légi járműre.
c) Beszámítás a további oktatói tanúsítványokhoz, valamint meghosszabbítás céljából
A tanítási és tanulási készségek tekintetében teljes mértékben történő beszámítás a következők esetében engedélyezhető:
oktatói tanúsítvány birtokosai, akik további oktatói tanúsítványt kérelmeznek; és
oktatói tanúsítványt kérelmezők, akik már rendelkeznek az (EU) 2018/395 bizottsági rendelet III. mellékletével (BFCL rész) vagy az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletével (SFCL rész) összhangban kiállított oktatói tanúsítvánnyal.
A jártassági vizsgákon vagy készségellenőrzéseken vizsgáztatóként teljesített idő teljes egészében beszámítandó a meghosszabbítási követelmények teljesítésébe valamennyi megszerzett oktatói tanúsítás esetében.
|
d) |
A további típusokra való kiterjesztésnél az elismerés szempontjából figyelembe kell venni a 748/2012/EU rendelet I. melléklete (annak 21. része) rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban meghatározott releváns elemeket. |
|
e) |
A tanfolyamon történő oktatásra vonatkozó, az FCL.745.A pont szerinti további követelmények:
1.
A b) bekezdésen túlmenően az FCL.745.A pont szerinti tanfolyam oktatói feladatainak ellátása előtt az oktatói tanúsítás engedélyese:
i.
legalább 500 óra, repülőgép-pilótaként teljesített repülési idővel, ezen belül 200 óra repülésoktatási idővel rendelkezik;
ii.
az e) bekezdés 1. pontja i. alpontjában foglalt tapasztalati követelmények teljesítését követően valamely jóváhagyott képzési szervezetnél UPRT-oktatói tanfolyamot teljesített, melynek során a kérelmezők kompetenciáit folyamatosan felmérték; valamint
iii.
a tanfolyam elvégzésekor a tanfolyam elvégzését tanúsító igazolást kapott a jóváhagyott képzési szervezettől, melynek tanfolyamvezetője az e) bekezdés 1. pontjában meghatározott jogosultságokat bevezeti a kérelmezők repülési naplójába.
2.
Az e) bekezdés 1. pontjában említett jogosultságok kizárólag akkor gyakorolhatók, ha az oktató az előző évben valamely jóváhagyott képzési szervezetnél ismeretfrissítő képzésen vett részt, amelynek során a tanfolyamon történő oktatáshoz szükséges, az FCL.745.A pont szerinti kompetencia értékelése a tanfolyamvezető számára kielégítő módon történik.
3.
Az e) bekezdés 1. pontjában említett jogosultságokkal rendelkező oktató akkor oktathat az e) bekezdés 1. pontjának ii. alpontjában meghatározott tanfolyamon, ha:
i.
az FCL745.A pont szerint 25 óra, képzés során szerzett repülésoktatási tapasztalattal rendelkezik;
ii.
ehhez a jogosultsághoz kompetenciafelmérést teljesített; valamint
iii.
eleget tesz az e) bekezdés 2. pontjában foglalt, közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelményeknek.
4.
Ezeket a jogosultságokat be kell vezetni az oktató fedélzeti naplójába és alá kell íratni a vizsgáztatóval. |
FCL.920 Oktatói kompetenciák és értékelés
Valamennyi oktatót ki kell képezni a következő kompetenciák megszerzésére:
FCL.925 Kiegészítő követelmények az MPL-oktatók számára
|
a) |
►C1 A többpilótás szakszolgálati engedélyhez (MPL) ◄ képzést végző oktató:
1.
sikeresen elvégzett egy MPL-oktatói tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; és
2.
ezen túlmenően az integrált MPL-tanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szintje tekintetében:
i.
tapasztalattal rendelkezik többpilótás üzemeltetésben; és
ii.
személyzetierőforrás-gazdálkodási alaptanfolyamot végzett egy, a vonatkozó légi üzemeltetési követelményekkel összhangban jóváhagyott kereskedelmi légi fuvarozásban tevékenykedő üzemeltetőnél. |
|
b) |
Az MPL-oktatói tanfolyam 1. Az MPL-oktatói tanfolyamnak legalább 14 óra képzést kell tartalmaznia. A tanfolyam befejezésekor felmérésre kerülnek a kérelmező oktatói kompetenciái és ismeretei a képzés kompetenciaalapú megközelítése tekintetében. 2. A felmérésnek az MPL-tanfolyam megfelelő fázisában a repülésoktatás gyakorlati bemutatásából kell állnia. Ezt a felmérést egy K. alrész szerinti képesítéssel rendelkező vizsgáztató végzi. 3. Az MPL-tanfolyam sikeres befejezésekor a jóváhagyott képzési szervezet a kérelmező részére MPL-oktatói képesítést igazoló tanúsítást ad ki. |
|
c) |
A jogosultságok megtartása érdekében az oktató a megelőző 12 hónapon belül, egy MPL-tanfolyam keretében köteles végrehajtani:
1.
egy legalább háromórányi szimulátoros feladatot; vagy
2.
legalább egyórányi levegőben történő gyakorlást, benne legalább két felszállást és leszállást. |
|
d) |
Amennyiben az oktató nem teljesítette a c) bekezdés követelményeit, az MPL tekintetében végzett repülésoktatással kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt köteles:
1.
ismeretfrissítő képzésen részt venni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél a szükséges kompetenciaszint eléréséhez, illetve az oktatói kompetenciák felmérésen való megfelelése érdekében; és
2.
a b) bekezdés 2. pontja szerinti oktatói kompetenciafelmérésén megfelelni. |
FCL.930 Tanfolyam
Az oktatói tanúsítás kérelmezője sikeresen elvégzett egy elméleti képzést és repülésoktatást valamely ATO-nál. A vitorlázó repülőgépre vagy ballonra vonatkozó oktatói tanúsítás kérelmezője elméleti képzést és repülésoktatást valamely DTO-nál is elvégezhetett.
Az ebben a mellékletben (FCL rész) az összes oktatói kategóriára meghatározott egyedi elemeken kívül a tanfolyamnak tartalmaznia kell az FCL.920 pont szerinti elemeket is.
FCL.935 Kompetenciafelmérés
|
a) |
A repülőszemélyzeti együttműködés oktatója (MCCI), a szimulátoroktató (STI), a hegyvidékirepülés-oktató (MI) és a berepülésoktató (FTI) kivételével az oktatói tanúsítás kérelmezőjének meg kell felelnie a megfelelő légijármű-kategóriára, a megfelelő osztályra vagy típusra vagy a megfelelő FSTD-re vonatkozó kompetenciafelmérésen, és bizonyítania kell az e melléklet K. alrésze szerinti képesítéssel rendelkező vizsgáztató előtt, hogy képes a növendék pilótát a vonatkozó szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kiadásához szükséges szintig oktatni. |
|
b) |
Ennek a felmérésnek tartalmaznia kell:
1.
az FCL.920 pont szerinti kompetenciák bemutatását a repülés előtti, a repülés utáni, valamint az elméleti képzés során;
2.
szóbeli elméleti vizsgákat a földön, a repülés előtti és a repülés utáni eligazításon, valamint repülés közbeni bemutatót a megfelelő osztályú és típusú légi járművön vagy FSTD-n;
3.
megfelelő gyakorlatokat az oktatói kompetenciák értékeléséhez. |
|
c) |
A felmérést ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön vagy FSTD-n kell végrehajtani, mint amilyennel a repülésoktatást végzik. |
|
d) |
Abban az esetben, ha az oktatói tanúsítás meghosszabbításához kompetenciafelmérésre van szükség, az a kérelmező, aki oktatói tanúsítása lejárta előtt nem felel meg a felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó tanúsítással kapcsolatos jogosultságokat, ha a felmérést sikeresen teljesítette. |
FCL.940 Az oktatói tanúsítások érvényessége
A hegyvidékirepülés-oktató (MI) kivételével, valamint az FCL.900 b) 1. pont és az FCL.915 e) 2. pont sérelme nélkül az oktatói tanúsítás érvényességi időtartama három év.
FCL.945 Az oktatók kötelességei
Az FCL.740.A b) 1. pont szerinti, SEP vagy TMG osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges gyakorlórepülés befejezése után, és kizárólag az FCL.740.A b) 1. pont összes többi követelményének teljesítése esetén, az oktató bejegyzi a kérelmező szakszolgálati engedélyébe vagy tanúsításába a jogosítás vagy a tanúsítás új lejárati dátumát, amennyiben a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatóság külön megbízta ezzel a feladattal.
2. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Repülésoktató (FI)
FCL.905.FI FI – Jogosultságok és feltételek
A repülésoktatók (FI) jogosultságai repülésoktatás végzésére terjednek ki a következő szakszolgálati engedélyek, valamint a kapcsolódó jogosítások és tanúsítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása tekintetében:
PPL és LAPL szakszolgálati engedélyek a megfelelő légijármű-kategóriában;
osztály- és típusjogosítások egypilótás légi járművekre, az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével;
az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás repülőgépekre szóló osztály- és típusjogosítások, feltéve, hogy az FI megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
rendelkezik, illetve rendelkezett többpilótás repülőgépekre vonatkozó TRI tanúsítással;
teljesítette valamennyi alább felsorolt feltételt:
teljesített legalább 500 órát pilótaként többpilótás üzemeltetésű repülőgépen;
elvégzett egy MCCI tanfolyamot az FCL.930.MCCI ponttal összhangban;
típusjogosítások egy- és többpilótás léghajókra vonatkozóan;
CPL a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve, hogy az FI pilótaként teljesített az adott légijármű-kategóriában legalább 200 órányi repülésoktatást;
éjszakai jogosítás, feltéve, hogy az FI megfelel valamennyi alábbi feltételnek:
rendelkezik éjszakai repüléshez szükséges képesítéssel a megfelelő légijármű-kategóriában;
bizonyította az éjszakai repülés oktatására való képességét egy, az alábbi j) pont szerinti képesítéssel rendelkező FI előtt;
megfelel az FCL.060 b) 2. pontban foglalt, az éjszakai tapasztalatra vonatkozó követelménynek;
vontatási vagy műrepülő jogosítás, feltéve, hogy a pilótaoktató (FI) rendelkezik ilyen jogosultságokkal, és hogy bizonyította oktatási képességét e jogosítás tekintetében egy, a j) pont szerinti képesítéssel rendelkező pilótaoktató (FI) előtt;
BIR vagy IR a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve, hogy az FI megfelel az alábbi feltételeknek:
növendék pilótaként elvégezte a műszerjogosítás-oktatói (IRI) tanfolyamot, és megfelelt a kompetenciafelmérésen az IRI tanúsítvány megszerzése érdekében;
több hajtóműves repülőgépek esetében megfelel az FCL.915.CRI a) pontban, az FCL.930.CRI pontban és az FCL.935 pontban, illetve több hajtóműves helikopterek esetében megfelel az FCL.910.TRI c) 1. pontban és az FCL.915.TRI d) 2. pontban előírt követelményeknek.
Az 1. és a 2. feltételen túl:
ha egy jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyama során az FI repülésszimulációs oktatóeszközökkel kapcsolatos képzést nyújt, vagy az IFR szerint végzett, növendék parancsnokpilóta által teljesített gyakorlórepüléseket felügyel, a pilótaoktatónak legalább 50 óra IFR szerint teljesített repülési idővel kell rendelkeznie a BIR vagy IR kiadása után, amelyből legfeljebb 10 óra lehet műszeres földi idő FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II berendezésen;
amennyiben az FI légi járművön nyújt képzést, teljesített legalább 200 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, amelyből legfeljebb 50 óra lehet műszeres földi idő FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II berendezésen;
egypilótás, több hajtósműves légijárműre vonatkozó osztály- vagy típusjogosítások – az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével –, feltéve, hogy az FI megfelel az alábbi feltételeknek:
repülőgépek esetében megfelel az FCL.915.CRI a) pontban, az FCL.930.CRI pontban és az FCL.935 pontban előírt követelményeknek;
helikopterek esetében megfelel az FCL.910.TRI c) 1. pontban és az FCL.915.TRI d) 2. pontban foglalt követelményeknek;
FI, IRI, CRI, STI vagy MI tanúsítás, feltéve, hogy az FI megfelel valamennyi alábbi feltételnek:
teljesített legalább 500 óra repülésoktatást a megfelelő légijármű-kategóriában;
sikeresen teljesítette az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérést a megfelelő légijármű-kategóriában, bizonyítva oktatási képességét a vonatkozó tanúsítás tekintetében egy repülésoktatás-vizsgáztató (FIE) előtt;
MPL, feltéve, hogy az FI megfelel valamennyi alábbi feltételnek:
a tanfolyam központi repülési fázisában legalább 500 óra repülési időt teljesített repülőgép-pilótaként, amely legalább 200 óra repülésoktatást tartalmazott;
a tanfolyam alapszintű fázisában:
rendelkezik több hajtóműves repülőgépre érvényes műszerjogosítással (IR), valamint oktatási jogosultsággal az IR tekintetében;
rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel többtagú személyzettel folytatott üzemeltetésben;
olyan FI esetében, aki már rendelkezik képesítéssel az integrált ATP(A) vagy CPL(A)/IR tanfolyamon történő oktatás tekintetében, a 2. pont ii. alpontjában meghatározott követelmény helyettesíthető egy strukturált tanfolyam elvégzésével, amely a következőkből áll:
MCC képesítés;
egy MPL tanfolyam 3. fázisában öt repülésoktatási szakasz megfigyelése;
egy MPL tanfolyam 4. fázisában öt repülésoktatási szakasz megfigyelése;
öt üzemeltetői, szinten tartó járatorientált repülésoktatási szakasz megfigyelése;
az MCCI tanfolyam tartalma.
Az FI-nek ebben az esetben az első öt oktatási szakaszt egy, az MPL-repülésoktatásra képesítéssel rendelkező TRI(A)-, MCCI(A)- vagy SFI(A)-oktató felügyelete alatt kell teljesítenie.
FCL.910.FI FI – Korlátozott jogosultságok
|
a) |
Az alábbi esetekben a repülésoktató (FI) jogosultságait olyan módon kell korlátozni, hogy repülésoktatási tevékenységét csak a DTO vagy az ATO által e célból kijelölt, ugyanazon légijármű-kategória tekintetében oktatói jogosultsággal rendelkező FI felügyelete mellett végezheti:
1.
PPL és LAPL kiadása;
2.
az összes integrált PPL szintű tanfolyam a repülőgép és a helikopter esetében;
3.
osztály- és típusjogosítások az egypilótás, egyhajtóműves légi járművek esetében (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével);
4.
éjszakai, vontatási és műrepülő jogosítás. |
|
b) |
A felügyelet alatt végzett képzés idején a repülésoktató az a) bekezdéssel összhangban nem kaphatja meg a növendék pilóta első egyedülrepülésre bocsátásának és első útvonalrepülésre bocsátásának engedélyezési jogosultságát. |
|
c) |
Az FI tanúsítás a) és b) bekezdés szerinti korlátozását fel kell oldani, ha a repülésoktató (FI) teljesített legalább:
1.
►C5
az FI(A) tanúsítás esetében: 100 óra repülésoktatási időt repülőgépen vagy TMG-n, továbbá felügyelt legalább 25, növendék által teljesített egyedülrepülést; ◄
2.
►C5
az FI(H) tanúsítás esetében: 100 óra repülésoktatási időt helikopteren, továbbá felügyelt legalább 25, növendék által egyedül teljesített gyakorlórepülést; ◄
3.
az FI(As) tanúsítvány esetében: 15 óra repülés vagy 50 felszállás oktatását, amely lefedi a PPL(As) szakszolgálati engedélyek kiadásához szükséges teljes képzési programot. |
FCL.915.FI FI – Előfeltételek
Az FI tanúsítás kérelmezője:
az FI(A) és az FI(H) esetében:
részesült legalább 10 óra műszeres repülésoktatásban a megfelelő légijármű-kategóriában, melyből legfeljebb öt óra FSTD-n teljesített műszeres földi idő;
20 óra VFR útvonalrepülési időt parancsnokpilótaként teljesített a megfelelő légijármű-kategóriában; és
ezen túlmenően az FI(A) esetében:
rendelkezik legalább CPL(A) szakszolgálati engedéllyel; vagy
rendelkezik legalább PPL(A) szakszolgálati engedéllyel, valamint:
a csak az LAPL(A) szakszolgálati engedélyhez szükséges oktatást végző FI(A) kivételével teljesítette a CPL elméleti ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az elméleti CPL tanfolyam elvégzése nélkül is letehető, és amely CPL kiadására nem jogosít fel; és
teljesített legalább 200 óra repülési időt repülőgépen vagy TMG-n, melyből 150 óra parancsnokpilótaként teljesített repülési idő;
teljesített legalább 30 óra repülési időt egy hajtóműves, dugattyús repülőgépen, ebből öt órát a repülési elővizsgát megelőző hat hónap során az FCL.930.FI pont a) bekezdésének megfelelően;
teljesített egy VFR útvonalrepülést parancsnokpilótaként, benne egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú repülést, amely során teljes megállással végződő leszállásokat hajtott végre két különböző repülőtéren;
ezen túlmenően az FI(H) esetében: teljesített 250 óra repülési időt helikopteren, ebből:
legalább 100 órát parancsnokpilótaként, ha a kérelmező legalább CPL(H)-engedélyes; vagy
legalább 200 órát parancsnokpilótaként, ha a kérelmező legalább PPL(H)-engedélyes, és teljesítette a CPL elméleti ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az elméleti CPL tanfolyam elvégzése nélkül is letehető, és amely CPL kiadására nem jogosít fel;
az FI(As) esetében: teljesített 500 óra repülési időt léghajó-parancsnokpilótaként, ebből 400 órát CPL(As) engedélyes parancsnokpilótaként;
▼M12 —————
FCL.930.FI FI – Tanfolyam
|
a) |
Az FI tanúsítás kérelmezője sikeres egyedi repülési elővizsgát teljesített egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktatóval a tanfolyam kezdési időpontját megelőző hat hónapon belül annak felmérése érdekében, hogy képes-e a tanfolyam elvégzésére. Ezt a repülési elővizsgát az e rész 9. függeléke szerinti osztály- és típusjogosításhoz szükséges készségellenőrzés alapján kell elvégezni. |
|
b) |
Az FI tanfolyamnak tartalmaznia kell:
1.
25 óra tanítási és tanulási ismereteket;
2.
legalább 100 óra elméleti képzés, beleértve az előrehaladást felmérő vizsgákat;
3.
i.
az FI(A), és az FI(H) esetében: legalább 30 órányi repülésoktatást, amely magában foglal 25 óra kétkormányos repülésoktatást, amelyből öt óra hajtható végre FFS-en, FNPT I-en vagy FTD 2/3-on;
ii.
az FI(As) esetében: legalább 20 óra repülésoktatást, amely magában foglal 15 óra kétkormányos repülésoktatást; ▼M12 —————
4.
Egy másik légijármű-kategóriában pilótaoktatói tanúsítványt kérvényező azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A), FI(H) vagy FI(As) tanúsítvánnyal, a b) 2. pont szerinti követelmények teljesítésébe 55 óra számítandó be. |
|
c) |
Az FI tanúsítás azon kérelmezőire, aki rendelkeznek vagy rendelkeztek más, e melléklettel összhangban kiállított oktatói tanúsítással, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a b) 1. pontban foglalt követelményeknek. |
FCL.940.FI FI – Meghosszabbítás és megújítás
a) Meghosszabbítás
Az FI tanúsítás meghosszabbításához az engedélyesnek a következő három követelmény közül legalább kettőt teljesítenie kell az FI tanúsítás érvényességének lejárta előtt:
teljesítette a következőket:
az FI(A) és az FI(H) esetében: legalább 50 órányi repülésoktatást a megfelelő légijármű-kategóriában FI-ként, TRI-ként, CRI-ként, IRI-ként, MI-ként vagy vizsgáztatóként. Amennyiben a BIR és az IR oktatására vonatkozó jogosultságokat is meg kell hosszabbítani, akkor az említett 50 órából 10 órának BIR vagy IR repülésoktatásnak kell lennie, melyet az FI tanúsítvány érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban kell teljesíteni;
az FI(A) esetében: legalább 20 óra repülésoktatást léghajón FI-ként, IRI-ként vagy vizsgáztatóként. Amennyiben az IR oktatására vonatkozó jogosultságokat is meg kell hosszabbítani, akkor az említett időből 10 órának IR repülésoktatásnak kell lennie, melyet az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban kell teljesíteni;
▼M12 —————
oktatói ismeretfrissítő képzésen vett részt FI-ként valamely ATO-nál vagy az illetékes hatóságnál. FI(B) és FI(S) ezt az oktatói ismeretfrissítő képzést DTO-nál is elvégezheti;
meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban.
Az FI(A) vagy az FI(H) esetében legalább minden második meghosszabbítás alkalmával, illetve az FI(As) esetében minden harmadik meghosszabbítás alkalmával az FI tanúsítvány birtokosának meg kell felelnie egy, az FCL.935 pont követelményeivel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérésen.
b) Megújítás.
Amennyiben az FI tanúsítás lejárt, a kérelmezőnek a megújítás kérelmezését megelőző 12 hónapban oktatói ismeretfrissítő képzésen kell részt vennie FI-ként valamely ATO-nál vagy illetékes hatóságnál, illetve FI(B) vagy FI(S) esetében valamely ATO-nál, DTO-nál vagy illetékes hatóságnál és el kell végezni az FCL.935 pont szerinti kompetenciafelmérést.
4. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Típusjogosítás-oktató (TRI)
FCL.905.TRI TRI – Jogosultságok és feltételek
A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai szerint oktathat:
►M12 műszerjogosítás meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve, hogy a típusjogosítás-oktató (TRI) rendelkezik érvényes műszerjogosítással (IR); ◄
TRI vagy SFI kiadása céljából, feltéve, hogy az engedélyes megfelel az összes alábbi feltételnek:
e rendeletnek vagy a 965/2012/EU rendeletnek megfelelően rendelkezik legalább 50 órányi TRI vagy SFI tapasztalattal;
valamely ATO képzésvezetőjének megelégedésére az FCL.930.TRI a) 3. pontnak megfelelően elvégezte a TRI tanfolyam vonatkozó részének repülésoktatási programját;
az egypilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:
az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve, hogy a kérelmező az egypilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik.
A TRI(SPA) jogosultságok kiterjeszthetők a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépre szóló típusjogosítások repülésoktatására, feltéve, hogy a TRI megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
rendelkezik, illetve rendelkezett TRI tanúsítással többpilótás repülőgép tekintetében;
rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal többpilótás üzemeltetésben működtetett repülőgépen, és az FCL.930.MCCI pont szerint elvégzett egy MCCI tanfolyamot;
az MPL tanfolyam alapszintű fázisában, feltéve, hogy rendelkezik többpilótás üzemeltetésre kiterjesztett jogosultságokkal, valamint rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;
a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:
típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából az alábbiak tekintetében:
többpilótás repülőgépek;
egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek, ha a kérelmező a többpilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik;
MCC-tanfolyamon;
az MPL tanfolyam kezdő, haladó és középhaladó szintjén, feltéve, hogy az oktató az alapszintű fázis tekintetében rendelkezik FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;
a helikopterre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:
a helikopter-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;
MCC-tanfolyamon, feltéve, hogy pilótaként teljesített 350 óra repülési időt többpilótás üzemeltetés során bármely légijármű-kategóriában;
▼M16 —————
a helyből felszálló repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:
a helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;
MCC-tanfolyamon.
A típusjogosítás-oktató jogosultságai magukban foglalják a gyakorlati EBT értékelésnek egy EBT-szervező üzemben tartónál történő elvégzésére vonatkozó jogosultságokat, feltéve, hogy az oktató megfelel a 965/2012/EU rendelet III. mellékletében (ORO rész) az EBT-oktatóknak az EBT-szervező üzemben tartónál történő szabványosítására vonatkozó követelményeknek.
FCL.910.TRI TRI – Korlátozott jogosultságok
a) Általános rendelkezések. Amennyiben a TRI képzés kizárólag repülésszimulációs oktatóeszközön (FSTD) történik, akkor a típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságait korlátozni kell repülésszimulációs oktatóeszközön történő képzésre. E korlátozás azonban nem érinti az alábbi képzések légi jármű fedélzetén való végzésére vonatkozó jogosultságokat:
LIFUS, feltéve, hogy a TRI tanfolyam magában foglalta az FCL.930.TRI a) 4. i. pontban meghatározott képzést;
leszállással kapcsolatos képzés, feltéve, hogy a TRI tanfolyam magában foglalta az FCL.930.TRI a) 4. ii. pontban meghatározott képzést; vagy
az FCL.060 c) 2. pontban meghatározott gyakorlórepülés, feltéve, hogy a TRI tanfolyam magában foglalta az a) 1. vagy az a) 2. pontban említett képzést.
A repülésszimulációs oktatóeszközre való korlátozás megszűnik, ha a TRI elvégzi légi jármű fedélzetén a kompetenciafelmérést.
b) Repülőgép és helyből felszálló repülőgép típusjogosítás-oktató – TRI(A) és TRI(PL). A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai arra a repülőgép- vagy helyből felszálló repülőgéptípusra korlátozódnak, amelyen a képzésre és a kompetenciafelmérésre sor került. Hacsak az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok (OSD) másként nem rendelkeznek, a TRI jogosultságainak további típusokra történő kiterjesztéséhez a TRI-nek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített legalább 15 útvonalszakaszt – felszállásokat és leszállásokat is beleértve – a megfelelő légijárműtípuson, amelyből legfeljebb 7. szakasz teljesíthető FSTD-n;
teljesítette a műszaki képzés megfelelő részeit és a vonatkozó TRI tanfolyam repülésoktatással kapcsolatos részeit;
sikeresen teljesítette az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit bizonyítva ezzel egy, e melléklet K. alrésze szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti és a repülés utáni eligazításokat, valamint az elméleti képzést.
A TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki az OSD-vel összhangban további változatokra, ha a TRI teljesítette a műszaki képzés megfelelő részeit és a vonatkozó TRI tanfolyam repülésoktatással kapcsolatos részeit;
c) Helikopter típusjogosítás-oktató – TRI(H).
A TRI(H) jogosultságai arra a helikoptertípusra korlátozódnak, amelyen a típusjogosítás-oktatói tanúsítás kibocsátásához szükséges kompetenciafelmérésre sor került. Hacsak az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok (OSD) másként nem rendelkeznek, a TRI jogosultságai kiterjeszthetők további típusokra, ha a TRI megfelel az alábbi követelményeknek:
teljesítette a műszaki képzés megfelelő részeit és a TRI tanfolyam repülésoktatással kapcsolatos részeit;
a kérelem benyújtásának időpontját megelőző 12 hónapban legalább 10 órányi repülést teljesített a megfelelő helikoptertípussal, amelyből legfeljebb 5 óra teljesíthető FFS vagy FTD 2/3 szimulátoron; valamint
sikeresen teljesítette az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, e melléklet K. alrésze szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti és a repülés utáni eligazításokat, valamint az elméleti képzést.
A TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki az OSD-vel összhangban további változatokra, ha a TRI teljesítette a műszaki képzés megfelelő részeit és a vonatkozó TRI tanfolyam repülésoktatással kapcsolatos részeit;
Annak érdekében, hogy a TRI(H) jogosultságai kiterjeszthetők legyenek az azonos típusú egypilótás helikopterrel végzett többpilótás üzemeltetésre, az engedélyesnek teljesítenie kell pilótaként legalább 350 óra repülési időt többpilótás üzemeltetés során bármely légijármű-kategóriában, vagy az elmúlt két évben teljesítenie kellett pilótaként legalább 100 óra repülési időt többpilótás üzemeltetésben az adott típuson;
Mielőtt a TRI(H) jogosultságai kiterjesztésre kerülnének egypilótás helikopterekről többpilótás helikopterekre, az engedélyesnek meg kell felelnie az FCL.915.TRI d) 3. pontnak;
d) A fenti pontoktól eltérve az FCL.725 e) pont szerint kiadott típusjogosítással rendelkező TRI tanúsítás engedélyese jogosult TRI jogosultságainak az új típusra történő kiterjesztésére.
FCL.915.TRI TRI – Előfeltételek
A TRI tanúsítás kérelmezőjének rendelkeznie kell:
CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;
a többpilótás repülőgép típusjogosítás-oktatói tanúsítás esetében:
1 500 óra többpilótás repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel; és
a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en;
az egypilótás repülőgép típusjogosítás-oktató TRI(SPA) tanúsítás esetében:
a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapban teljesített legalább 30 útvonalszakaszt – felszállásokat és leszállásokat is beleértve – parancsnokpilótaként a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből legfeljebb 15. szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FSTD-n; és
legalább 500 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési időt, beleértve 30 óra megfelelő repülőgéptípuson parancsnokpilótaként teljesített repülési időt; vagy
rendelkezik vagy valamikor rendelkezett több hajtóműves repülőgépre érvényes FI tanúsítással és IR(A)-jogosultságokkal;
TRI(H) tanúsítás esetében:
egypilótás, egy hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében:
helikopterpilótaként 250 óra repülési idővel; vagy
FI(H) tanúsítással;
egypilótás, több hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében:
helikopterpilótaként 500 óra repülési idővel, mely magában foglal 100 óra parancsnokpilótaként teljesített időt egypilótás, több hajtóműves helikopteren; vagy
FI(H) tanúsítással, és teljesített pilótaként 100 óra repülési időt több hajtóműves helikopteren;
többpilótás, több hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: helikopterpilótaként 1 000 óra repülési idővel, és teljesített vagy 350 óra repülési időt többpilótás üzemeltetésben bármely légijármű-kategóriában, vagy pilótaként 100 óra repülési időt többpilótás üzemeltetésben azon a típuson, amely tekintetében a TRI(H) tanúsítványt kérelmezi;
a repülőgép- és helyből felszálló repülőgép típusjogosítás-oktatói tanúsításhoz:
pilótaként teljesített 1 500 óra repülési időt többpilótás repülőgépen, helyből felszálló repülőgépen vagy többpilótás helikopteren; és
a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül teljesített 30 útvonalszakaszt, beleértve felszállásokat és leszállásokat parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként a megfelelő helyből felszálló repülőgéptípuson, ebből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en.
FCL.930.TRI TRI – Tanfolyam
|
a) |
A TRI tanfolyam csak akkor végezhető a repülőgépen, ha nincs rendelkezésre álló és hozzáférhető FSTD, és a tanfolyamnak tartalmaznia kell a következőket:
1.
25 óra tanítási és tanulási ismereteket;
2.
10 órányi műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;
3.
5 órányi repülésoktatást a megfelelő légi járművön vagy az adott egypilótás légi járművet reprezentáló FSTD-n, és 10 órányit a többpilótás légi járművön vagy az azt reprezentáló FSTD-n.
4.
adott esetben a következő képzést:
i.
LIFUS-t megelőző, további speciális képzés;
ii.
a leszállással kapcsolatos képzést megelőző, további speciális képzés. Az FSTD-n végzett képzésnek tartalmaznia kell a légi járműhöz kapcsolódó vészhelyzeti eljárások oktatását. |
|
b) |
Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe. |
|
c) |
A TRI tanúsítás azon kérelmezője esetében, aki rendelkezik SFI tanúsítással az adott típus tekintetében, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó e bekezdés követelményeinek eljesítésébe a szimulátorban történő repülésoktatásra korlátozott TRI tanúsítás kiadása céljából. |
FCL.935.TRI TRI – Kompetenciafelmérés
a) Az MPA (többpilótás repülőgép) és PL (helyből felszálló repülőgép) típusjogosítás-oktatók kompetenciafelmérését FFS-en kell elvégezni. Ha nincs rendelkezésre álló vagy hozzáférhető FFS, akkor a kompetenciafelmérést légi járművön kell elvégezni.
b) Az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek és helikopterek típusjogosítás-oktatóinak kompetenciafelmérését a következők egyikén kell elvégezni:
rendelkezésre álló és hozzáférhető FFS-en;
ha nincs rendelkezésre álló vagy hozzáférhető FFS, akkor kombináltan FSTD-n és légi járművön;
ha nincs rendelkezésre álló vagy hozzáférhető FSTD, akkor légi járművön.
FCL.940.TRI TRI – Meghosszabbítás és megújítás
a) Meghosszabbítás
Repülőgépek
A TRI(A) tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek a tanúsítvány érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban teljesítenie kell legalább kettőt az alábbi három követelmény közül:
végre kell hajtania egy teljeskörű típusjogosítás vagy ismétlődő tanfolyam következő részei közül egyet: egy legalább 3 órányi szimulátoros feladat vagy egy legalább 1 órányi levegőben történő gyakorlás, benne legalább 2 felszállással és leszállással;
el kell végeznie egy oktatói ismeretfrissítő képzést TRI(A)-ként valamely ATO-nál;
meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban. Azokat a kérelmezőket, akik megfeleltek az FCL.910.TRI b) 3. pont követelményeinek, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek ennek a követelménynek.
Helikopterek és helyből felszálló repülőgépek
A TRI(H) vagy TRI(PL) tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább kettőt az alábbi három követelmény közül:
végre kell hajtania legalább 50 óra repülésoktatást valamennyi légijármű-típuson, amelyben az oktatási jogosultságait birtokolja, vagy az azokat a típusokat reprezentáló FSTD-n, amelyből legalább 15 órát a TRI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban kell teljesítenie. A TRI(PL) esetében ezt az időt típusjogosítás-oktatóként (TRI) vagy típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE), illetve földi repülésgyakorló berendezésen oktatóként (SFI) vagy szimulátor-vizsgáztatóként (SFE) kell teljesíteni. A TRI(H) esetében az FI-ként, műszerjogosítás-oktatóként (IRI), szimulátor-oktatóként (STI) vagy bármilyen fajta vizsgáztatóként teljesített repülési idő szintén megfelelő erre a célra;
el kell végeznie egy oktatói ismeretfrissítő képzést TRI(H)-ként vagy TRA(PL)-ként (amelyik szükséges) valamely ATO-nál;
a tanúsítás érvényességi idejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban meg kell felelnie – az esettől függően – az FCL.935 pont, az FCL.910.TRI b) 3. pont vagy az FCL.910.TRI c) 3. pont szerinti kompetenciafelmérésen.
A TRI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie egy az FCL.935 pont követelményeivel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérésen.
Amennyiben egy TRI ugyanabban a légijármű-kategóriában egynél több légijármű-típuson rendelkezik tanúsítással, akkor a kompetenciafelmérésnek az érintett légijárműtípusok egyikében történő végrehajtása meghosszabbítja a TRI tanúsítást az ugyanazon a kategórián belül érintett többi típusra is, hacsak az OSD másként nem rendelkezik.
A TRI(H) tanúsítás meghosszabbítására vonatkozó egyedi követelmények.
A megfelelő típuson FI(H) tanúsítással rendelkező TRI(H) esetében az a) pont követelményeit teljesítettnek kell tekinteni. Ebben az esetben a TRI(H) tanúsítás érvényes lesz az FI(H) tanúsítás lejártának időpontjáig.
b) Megújítás
A TRI tanúsítás megújításához a kérelmezőnek a megújítás kérelmezését közvetlenül megelőző 12 hónapban meg kell felelnie az FCL.935 pont szerinti kompetenciafelmérésen, valamint teljesíteni kell a következőket:
repülőgépek esetében:
legalább 15 útvonalszakasz – felszállásokat és leszállásokat is beleértve – a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből legfeljebb 15. szakasz teljesíthető FFS-en;
valamely ATO-nál TRI-ként elvégzett oktatói ismeretfrissítő képzés, amelynek tartalmaznia kell a TRI tanfolyam vonatkozó elemeit;
helikopterek és helyből felszálló repülőgépek esetében:
legalább 10 órányi repülési idő, – felszállásokat és leszállásokat is beleértve – a megfelelő légijárműtípuson, amelyből legfeljebb 5 óra teljesíthető FFS vagy FTD 2/3 szimulátoron;
valamely ATO-nál TRI-ként elvégzett oktatói ismeretfrissítő képzés, amelynek tartalmaznia kell a TRI tanfolyam vonatkozó elemeit.
Amennyiben a kérelmező ugyanabban a légijármű-kategóriában egynél több légijármű-típuson rendelkezik tanúsítással, akkor a kompetenciafelmérésnek az érintett légijárműtípusok egyikében történő végrehajtása megújítja a TRI tanúsítást az ugyanazon a kategórián belül érintett többi típusra is, hacsak az OSD másként nem rendelkezik.
5. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Osztályjogosítás-oktató (CRI)
FCL.905.CRI CRI – Jogosultságok és feltételek
|
a) |
Az osztályjogosítás-oktató (CRI) jogosultságai szerint oktathat:
1.
az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével az egypilótás repülőgépek osztály- és típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha a kérelmező az egypilótás üzemeltetésben történő repülés jogosultságainak megszerzésére törekszik;
2.
a vontatási és a műrepülő jogosításokhoz a repülőgép kategóriában, feltéve, hogy a CRI oktató rendelkezik a megfelelő jogosítással, és hogy bizonyította oktatási képességét e jogosítás tekintetében egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt;
3.
LAPL(A) jogosultságoknak egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztése céljából. |
|
b) |
Az osztályjogosítás-oktató (CRI) jogosultságai arra a repülőgéposztályra és -típusra korlátozódnak, amelyben a kompetenciafelmérésre sor került. A CRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további osztályokra és típusokra, ha a CRI az utóbbi 12 hónapban végrehajtott:
1.
15 óra repülést parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen;
2.
egy gyakorlórepülést jobb ülésből, egy a másik pilótaülést elfoglaló, ugyanarra a légijármű-osztályra vagy -típusra képesítéssel rendelkező CRI vagy FI oktató felügyelete mellett. |
|
ba) |
A CRI jogosult az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás repülőgépekre szóló osztály- és típusjogosítások oktatásra, feltéve, hogy a CRI megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
1.
rendelkezik, illetve rendelkezett többpilótás repülőgépekre vonatkozó TRI tanúsítással;
2.
rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal többpilótás üzemeltetésben működtetett repülőgépen, és az FCL.930.MCCI pont szerint elvégzett egy MCCI tanfolyamot. |
|
c) |
Annak az egypilótás repülőgépre kiadott CRI-jogosultságokkal rendelkező kérelmezőnek, aki több hajtóműves repülőgépekre is kérelmez CRI-jogosultságokat, a CRI-tanfolyam tekintetében az FCL.915.CRI pont a) bekezdésben meghatározott előfeltételeknek, valamint az FCL.930.CRI pont a) bekezdésének 3. pontja és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek kell megfelelnie; |
FCL.915.CRI CRI – Előfeltételek
A CRI tanúsítás kérelmezője teljesített legalább:
több hajtóműves repülőgépek esetében:
500 óra repülési időt repülőgép-pilótaként;
30 óra repülési időt parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen;
egy hajtóműves repülőgépek esetében:
300 óra repülési időt repülőgép-pilótaként;
30 óra repülési időt parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen.
FCL.930.CRI CRI – Tanfolyam
|
a) |
A CRI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:
1.
25 óra tanítási és tanulási ismeretek oktatást;
2.
10 óra műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;
3.
5 órányi repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen vagy az adott osztályt vagy típust reprezentáló FSTD-n, beleértve legalább 3 órát a repülőgépen vagy legalább 3 óra repülésoktatást egy hajtóműves repülőgépen, amelyet egy az FCL.905.FI j) pont szerinti képesítéssel rendelkező FI(A) tart. |
|
b) |
Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe. |
FCL.940.CRI CRI – Meghosszabbítás és megújítás
a) A CRI tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább kettőt az alábbi három követelmény közül:
CRI-ként teljesítenie kell legalább 10 órányi repülésoktatást. Amennyiben a kérelmező egy hajtóműves és több hajtóműves repülőgépekre is rendelkezik CRI jogosultságokkal, akkor a repülésoktatással töltött órákat egyenlő arányban kell megosztani az egy hajtóműves és több hajtóműves repülőgépek között;
teljesítenie kell CRI-ként egy ismeretfrissítő képzést valamely ATO-nál vagy az illetékes hatóságnál;
meg kell felelnie egy az FCL.935 pont szerinti kompetenciafelmérésen, szükség szerint egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.
b) A CRI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie az a) 3. pont szerinti követelménynek.
c) Megújítás
Ha a CRI tanúsítás érvényessége lejárt, akkor annak megújításához a kérelmezőnek a megújítási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
teljesítenie kell CRI-ként egy ismeretfrissítő képzést valamely ATO-nál vagy az illetékes hatóságnál;
meg kell felelnie az FCL.935 pontban előírt kompetenciafelmérésen.
6. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Műszerjogosítás-oktató (IRI)
FCL.905.IRI IRI – Jogosultságok és feltételek
|
a) |
A műszerjogosítás-oktató (IRI) jogosultságai alapvető műszerjogosítás (BIR) és műszerjogosítás (IR) kiadásához, meghosszabbításához és megújításához történő oktatás végzésére terjednek ki a megfelelő légijármű-kategóriában. |
|
b) |
Egyedi követelmények az MPL-tanfolyamra. Az MPL-tanfolyam alapszintű fázisában történő oktatáshoz az IRI(A) oktató:
1.
rendelkezik többhajtóműves repülőgépre érvényes műszerjogosítással (IR); és
2.
rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel többtagú személyzettel folytatott üzemeltetésben.
3.
olyan IRI esetében, aki már képesítéssel rendelkezik az integrált ATP(A)- vagy CPL(A)/IR-tanfolyamon történő oktatásra, a b) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelmény lecserélhető az FCL.905.FI pont j) bekezdésének 3. pontja szerinti tanfolyam elvégzésével. |
FCL.915.IRI IRI – Előfeltételek
Az IRI tanúsítvány kérelmezője:
az IRI(A) esetében:
ahhoz, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyama során repülésszimulációs oktatóeszközökön nyújtson képzést, az alapvető műszerjogosítás (BIR) vagy a műszerjogosítás (IR) kiadása után teljesítenie kell legalább 200 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 50 órát repülőgépen;
ahhoz, hogy repülőgépen nyújtson képzést, teljesítenie kell legalább 800 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 400 órát repülőgépen;
ahhoz, hogy több hajtóműves repülőgépekre IRI(A) tanúsítványt kérelmezzen, meg kell felelnie az FCL.915.CRI a) pont, az FCL.930.CRI pont és az FCL.935 pont szerinti követelményeknek;
az IRI(H) esetében:
ahhoz, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyama során repülésszimulációs oktatóeszközökön nyújtson képzést, a műszerjogosítás (IR) kiadása után teljesítenie kell legalább 125 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 65 óra műszeres repülési időt helikopteren;
ahhoz, hogy helikopteren nyújtson képzést, teljesítenie kell legalább 500 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 250 óra műszeres repülési időt helikopteren; és
a több hajtóműves helikoptereken történő képzésre vonatkozó jogosultságok kérelmezésekor megfelel az FCL.910.TRI c) 1. pont és az FCL.915.TRI d) 2. pont követelményeinek;
IRI(As) tanúsítvány kérelmezője teljesített legalább 300 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 100 óra műszeres repülési időt léghajón.
FCL.930.IRI IRI – Tanfolyam
|
a) |
Az IRI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:
1.
25 óra tanítási és tanulási ismeretek oktatást;
2.
10 óra műszaki képzést, beleértve a műszeres elméleti ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi oktatási képességek kifejlesztését;
3.
i.
az IRI(A) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást repülőgépen, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n. Az FI(A) tanúsítással rendelkezők esetében ez az óraszám ötre csökken;
ii.
az IRI(H) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást helikopteren vagy FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III szimulátoron. Az FI(H) tanúsítással rendelkezők esetében ez az óraszám legalább 5 órányi repülésoktatásra csökken;
iii.
az IRI(As) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást léghajón, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n. |
|
b) |
A repülésoktatást az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FI repülésoktatónak kell végeznie. |
|
c) |
Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe. |
FCL.940.IRI IRI – Meghosszabbítás és megújítás
Az IRI tanúsítás meghosszabbításához és megújításához az engedélyesnek meg kell felelnie az FI tanúsítás meghosszabbítására és megújítására vonatkozó, FCL.940.FI pont szerinti követelményeknek.
7. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Földi repülésgyakorló berendezésen oktató (SFI)
FCL.905.SFI SFI – Jogosultságok és feltételek
a) Az SFI jogosultságai az adott légijármű-kategórián belül földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:
műszerjogosítás (IR) meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve, hogy rendelkezik vagy rendelkezett IR-rel az adott légijármű-kategóriában;
műszerjogosítás (IR) kiadása céljából, feltéve, hogy rendelkezik vagy rendelkezett IR-rel az adott légijármű-kategóriában, valamint elvégezte a műszerjogosítás-oktatói (IRI) tanfolyamot;
b) Az SFI jogosultságai az egypilótás repülőgépek esetében a földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:
az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha a kérelmező az egypilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik.
Az SFI egypilótás repülőgépekre vonatkozó jogosultságai kiterjeszthetők a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások repülésoktatására, feltéve, hogy az SFI megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
rendelkezik, illetve rendelkezett többpilótás repülőgépekre vonatkozó TRI tanúsítással;
rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal többpilótás üzemeltetésben működtetett repülőgépen, és az FCL.930.MCCI pont szerint elvégzett egy MCCI tanfolyamot;
az MCC és az MPL tanfolyam alapfázisának oktatására, feltéve, hogy a SFI(SPA) jogosultságait az 1. pontnak megfelelően kiterjesztették többpilótás üzemeltetésre.
c) Az SFI jogosultságai a többpilótás repülőgépek esetében a földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:
többpilótás repülőgépek típusjogosításainak, valamint – ha a kérelmező jogosítást kíván szerezni többpilótás üzemeltetésre – egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;
az MCC tanfolyam oktatása céljából;
az MPL tanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szintjének oktatása céljából, feltéve, hogy az alapszintű fázisra rendelkezik FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;
d) Az SFI jogosultságai helikopterek esetében a földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:
a helikopter-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;
MCC képzés tartása céljából, feltéve, hogy teljesített pilótaként 350 órát többpilótás üzemeltetés során bármely légijármű-kategóriában.
e) Az SFI jogosultságai magukban foglalják a gyakorlati EBT értékelésnek egy EBT-szervező üzemben tartónál történő elvégzésére vonatkozó jogosultságokat, feltéve, hogy az oktató megfelel a 965/2012/EU rendelet III. mellékletében (ORO rész) az EBT-oktatóknak az EBT-szervező üzemben tartónál történő szabványosítására vonatkozó követelményeknek.
FCL.910.SFI SFI – Korlátozott jogosultságok
Az SFI jogosultságait arra a légijármű-kategóriát reprezentáló FTD 2/3-ra vagy FFS-re kell korlátozni, amelyben az SFI tanfolyamra sor került.
A jogosultságok akkor terjeszthetők ki ugyanazon légijármű-osztály további típusait reprezentáló egyéb FSTD berendezésekre, ha az engedélyes:
elvégezte a vonatkozó típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait;
teljesítette a műszaki képzés megfelelő részeit és a vonatkozó TRI tanfolyam repülésoktatási programjának az FSTD berendezésekkel kapcsolatos részeit;
egy teljeskörű típusjogosítási tanfolyamon végrehajtott legalább három órányi, az SFI feladataival kapcsolatos repülésoktatást a megfelelő típuson az erre nézve képesítéssel rendelkező TRE vagy SFE vizsgáztató felügyelete mellett és megelégedésére.
Az SFI jogosultságai akkor terjeszthetők ki az OSD-vel összhangban további változatokra, ha az SFI teljesítette a műszaki képzés megfelelő típusokra vonatkozó részeit, valamint a vonatkozó TRI tanfolyam repülésoktatási programjának az FSTD berendezésekkel kapcsolatos részeit.
FCL.915.SFI SFI – Előfeltételek
Az SFI tanúsítás kérelmezője:
rendelkezik vagy valamikor rendelkezett CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;
a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített egy adott típusjogosítás kiadásához szükséges készségellenőrzést a megfelelő típust reprezentáló FFS-en; és
ezen túlmenően a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI(A) és az SFI(PL) teljesített:
legalább 1 500 óra repülési időt pilótaként többpilótás repülőgépen vagy helyből felszálló repülőgépen (amelyik alkalmazható);
pilótaként vagy megfigyelőként a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább:
három útvonalszakaszt a megfelelő légijármű-típus pilótafülkéjében; vagy
két járatorientált repülésoktatás-alapú szimulátoros munkaszakaszt, amelyet egy képesítéssel rendelkező repülőszemélyzet hajtott végre a megfelelő típus pilótafülkéjében. A szimulátoros munkaszakaszok magukban foglalnak két, egyenként kétórányi repülést két különböző repülőtér között, valamint az ezzel kapcsolatos repülés előtti tervezést és a repülés utáni eligazítást;
ezen túlmenően az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI(A) oktató:
teljesített legalább 500 óra repülési időt parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen;
rendelkezik vagy valamikor rendelkezett több hajtóműves IR(A)-jogosítással; és
megfelel a c) bekezdés 2. pontja követelményeinek;
ezen túlmenően az SFI(H) oktató:
a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban pilótaként vagy megfigyelőként legalább egy óra repülési időt teljesített a megfelelő típus pilótafülkéjében; és
a többpilótás helikopterek esetében: legalább 1 000 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként, mely magában foglalja legalább 350 óra repülési idő teljesítését többpilótás üzemeltetés során bármely légijármű-kategóriában;
az egypilótás, több hajtóműves helikopterek esetében: 500 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként, mely magában foglal 100 óra egypilótás, több hajtóműves helikopteren parancsnokpilótaként teljesített időt;
egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében: teljesített 250 óra repülési időt helikopterpilótaként;
egypilótás helikopterek esetében, többpilótás üzemeltetés során: teljesített legalább 350 órát többpilótás üzemeltetés keretében bármely légijármű-kategóriában.
FCL.930.SFI SFI – Tanfolyam
|
a) |
Az SFI-tanfolyamnak tartalmaznia kell:
1.
a megfelelő típusjogosítási tanfolyam FSTD feladatait;
2.
a műszaki képzés megfelelő részeit és a vonatkozó TRI tanfolyam repülésoktatási programjának az FSTD berendezésekkel kapcsolatos részeit;
3.
25 órányi tanítási és tanulási ismeretek oktatását. |
|
b) |
Az FSI tanúsítás azon kérelmezője esetében, aki rendelkezik TRI tanúsítással az adott típus tekintetében, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó e bekezdés követelményeinek teljesítésébe. |
FCL.940.SFI SFI – Meghosszabbítás és megújítás
a) Meghosszabbítás
Az SFI tanúsítás meghosszabbításához az érvényesség idő lejárta előtt a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább kettőt az alábbi három követelmény közül:
teljesítenie kell legalább 50 órányi repülést oktatóként vagy vizsgáztatóként FSTD-n, és ebből legalább 15 órát az SFI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát közvetlenül megelőző 12 hónapban;
teljesítenie kell egy oktatói ismeretfrissítő képzést SFI-ként valamely ATO-nál;
az FCL.935 pont követelményeivel összhangban meg kell felelnie a kompetenciafelmérés vonatkozó részein.
b) Ezen túlmenően a kérelmezőnek teljesítenie kell az adott légijármű-típusjogosítások kiadásához szükséges készségellenőrzéseket egy azokat a típusokat reprezentáló FFS-en, amelyekre jogosultságai vonatkoznak.
c) A SFI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie az a) 3. pont szerinti követelménynek.
d) Amennyiben egy SFI ugyanabban a légijármű-kategóriában egynél több légijármű-típuson rendelkezik tanúsítással, akkor a kompetenciafelmérésnek az érintett típusok egyikében történő végrehajtása meghosszabbítja az SFI tanúsítást az ugyanazon a kategórián belül érintett többi típusra is, hacsak az OSD másként nem rendelkezik.
e) Megújítás
Az SFI tanúsítás megújításához a kérelmezőnek a megújítás iránti kérelmet közvetlenül megelőző 12 hónapban meg kell felelnie az összes alábbi feltételnek:
teljesítenie kell egy oktatói ismeretfrissítő képzést SFI-ként valamely ATO-nál;
meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban;
teljesítenie kell az adott légijármű-típusjogosítások kiadásához szükséges jártassági vizsgát egy azokat a típusokat reprezentáló FSTD-n, amelyekre jogosultságait meg szándékozik hosszabbítani.
8. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Repülőszemélyzetiegyüttműködés-oktató (MCCI)
FCL.905.MCCI MCCI – Jogosultságok és feltételek
|
a) |
Az MCCI jogosultságai repülésoktatásra terjednek ki:
1.
az MCC-tanfolyamok gyakorlati része során, amikor az nincs összevonva típusjogosítás képzéssel; és
2.
az MCCI(A) esetében, az integrált MPL-tanfolyam alapszintű fázisa során, feltéve, hogy az oktató rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással. |
FCL.910.MCCI MCCI – Korlátozott jogosultságok
Az MCCI tanúsítás engedélyesének jogosultságait korlátozni kell arra az FNPT II/III MCC-re, FTD 2/3-ra vagy FFS-re, amelyben az MCCI-tanfolyamra sor került.
A jogosultságok kiterjeszthetők további légijármű-típusokat reprezentáló FSTD berendezésekre, ha az engedélyes az MCCI-tanfolyam gyakorlati képzését befejezte az adott típusú FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezésen.
FCL.915.MCCI MCCI – Előfeltételek
Az MCCI tanúsítás kérelmezője:
rendelkezik vagy valamikor rendelkezett CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;
rendelkezik legalább:
repülőgépek, léghajók és helyből felszálló repülőgépek esetében: 1 500 órányi, többpilótás üzemeltetésben pilótaként szerzett repülési tapasztalattal, melyből legalább 350 órát a megfelelő légijármű-kategóriában teljesített;
helikopterek esetében: legalább 1 000 órányi, többpilótás üzemeltetésben pilótaként szerzett repülési tapasztalattal, melyből legalább 350 órát helikopteren teljesített.
FCL.930.MCCI MCCI – Tanfolyam
|
a) |
Az MCCI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:
1.
25 órányi tanítási és tanulási ismeretek oktatást;
2.
azzal az FSTD-vel kapcsolatos műszaki képzést, amelyen a kérelmező oktatni akar;
3.
háromórányi gyakorlati oktatást, ami lehet repülésoktatás vagy MCC-oktatás a vonatkozó FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezésen valamely jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt TRI, SFI vagy MCCI oktató felügyelete mellett. Ez a felügyelet melletti repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint. |
|
b) |
Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett FI, TRI, CRI, IRI vagy SFI tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény eljesítésébe. |
FCL.940.MCCI MCCI – Meghosszabbítás és megújítás
|
a) |
Az MCCI tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek eleget kell tennie az FCL.930.MCCI pont a) bekezdésének 3. alpontja szerinti követelményeknek a vonatkozó FNPT II/III, FTD 2/3 vagy FFS berendezés tekintetében az MCCI tanúsítás érvényességi idejének utolsó 12 hónapjában. |
|
b) |
Megújítás. Az MCCI tanúsítás lejárta esetén a kérelmezőnek eleget kell tennie az FCL.930.MCCI pont a) bekezdésének 2. és 3. alpontja szerinti követelményeknek a vonatkozó FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezés tekintetében. |
9. SZAKASZ
Egyedi követelmények – Szimulátor-oktató (STI)
FCL.905.STI STI – Jogosultságok és feltételek
|
a) |
Az STI jogosultságai a megfelelő légijármű-kategórián belül földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki: |