31.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/70

(1)

A közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) kimondta, hogy a népegészségügyre vonatkozó információs rendszer statisztikai elemét – a kapcsolódási pontok erősítése és az ismétlődés elkerülése érdekében – a tagállamokkal együttműködve, a közösségi statisztikai program szükség szerinti felhasználásával kell kialakítani. Az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) kijelentette, hogy az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtésére és terjesztésére vonatkozó célokat olyan cselekvések révén kívánják megvalósítani, amelyek a fenntartható egészségmonitorozási rendszernek az összehasonlítható adat- és információgyűjtést célzó mechanizmusok, valamint megfelelő mutatók kidolgozásával történő továbbfejlesztésére, továbbá ezen rendszer statisztikai részének a közösségi statisztikai program igénybevételével történő kidolgozására irányulnak.

(2)

A népegészségre vonatkozó közösségi ismeretanyagot módszeresen a közösségi népegészségügyi programokon keresztül alakították ki. E munka alapján most kialakult az európai közösségi egészségügyi mutatók (ECHI = European Community Health Indicators) jegyzéke, amely átfogó képet nyújt az egészségi állapotról, az egészséget meghatározó tényezőkről és az egészségügyi rendszerekről. Annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon az ECHI kiszámításához szükséges minimális statisztikai adatállomány, a közösségi népegészségügyi statisztikának – ha lényeges és lehetséges – összhangban kell állnia a népegészségügy területére irányuló közösségi fellépésből eredő fejleményekkel és eredményekkel.

(3)

A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó új közösségi stratégiáról (2002–2006) szóló, 2002. június 3-i tanácsi állásfoglalás (5) felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék a munkabalesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikák harmonizációjára irányuló együttműködést annak érdekében, hogy így olyan összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, amelyekből az új közösségi stratégia alapján meghozott intézkedések hatásának és hatékonyságának objektív értékelése elvégezhető, valamint egy külön szakaszban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy figyelembe kell venni a női munkavállalók arányának növekedését a munkaerőpiacon, és meg kell felelni a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos politikák tekintetében felmerülő speciális igényeiknek. Ezen kívül a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új közösségi stratégiáról (2007–2012) szóló, 2007. június 25-i állásfoglalásában (6) a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy működjön együtt a jogalkotó hatóságokkal a munkahelyi biztonság és egészség olyan megfelelő európai statisztikai rendszerének létrehozatalában, amely figyelembe veszi a különböző nemzeti rendszereket, és nem eredményez újabb adminisztratív terheket. Végezetül a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló, 2003. szeptember 19-i ajánlásában (7) a Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok – a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó európai statisztikák harmonizációs rendszerével kapcsolatos munkával összhangban – fokozatosan tegyék összeegyeztethetővé a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikáikat az európai menetrenddel.

(4)

2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács három irányadó elvet határozott meg az egészségügyi ellátó rendszerek reformjával kapcsolatban: hozzáférhetőség mindenki számára, jó minőségű ellátás és hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság. „A szociális védelem korszerűsítése a magas színvonalú, hozzáférhető és fenntartható egészségügyi ellátás és tartós ápolás–gondozás fejlesztése érdekében: a nemzeti stratégiák támogatása a »nyílt koordinációs módszer« alkalmazásával” című, 2004. április 20-i bizottsági közlemény azt javasolta, hogy kezdjék meg az egészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési programmal összefüggésben végzett tevékenységeken, az Eurostat egészségügyi statisztikáin és a nemzetközi szervezetekkel végzett együttműködésen alapuló ellátó rendszerek kidolgozásával kapcsolatos közös célkitűzésekre vonatkozó lehetséges mutatók meghatározására irányuló munkát. Ezen mutatók meghatározásakor külön figyelmet kell szentelni a felmérésekben szereplő önértékelésen alapuló egészségi adatok felhasználására és összehasonlíthatóságára.

(5)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) tartalmaz egy, a környezetre, az egészségre és az életminőségre mint kulcsprioritásokra vonatkozó fellépést, amely egészségügyi és környezeti mutatók meghatározására és kidolgozására szólít fel. Ezen túlmenően a strukturális mutatókról szóló, 2003. december 8-i tanácsi következtetésekben azt kérték, hogy az Európai Tanácsnak küldött éves tavaszi jelentés vonatkozásában használt strukturális mutatók adatbázisában a „környezet” címbe vegyék fel a biológiai sokféleségre és az egészségügyre vonatkozó mutatókat; a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó mutatók – a „foglalkoztatás” cím alatt – szintén szerepelnek ebben az adatbázisban. A fenntartható fejlődésre vonatkozó, a Bizottság által 2005-ben elfogadott mutatók szintén tartalmaznak a népegészségügyi mutatókra vonatkozó tételt.

(6)

A 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv elismeri, hogy a közösségi statisztikai program felhasználásával javítani kell a környezethez kapcsolódó betegségek és rendellenességek tekintetében az egészségi állapotra vonatkozó adatok minőségét, összehasonlíthatóságát és hozzáférhetőségét.

(7)

A fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásának és társadalmi integrációjának elősegítéséről szóló, 2003. július 15-i tanácsi állásfoglalás (9) felszólította a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyűjtsenek statisztikai anyagot a fogyatékkal élő személyek helyzetéről, beleértve az e csoportok számára nyújtott szolgáltatások és ellátások fejlődését is. Ezen túlmenően a Bizottság az „Egyenlő esélyek a fogyatékkal élő személyek számára – egy európai cselekvési terv” című, 2003. október 30-i közleményében úgy döntött, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos politikák eredményességének értékelése érdekében valamennyi tagállamban összehasonlítható összefüggés-mutatókat dolgoz ki. Rámutatott, hogy – mindenekelőtt harmonizált felmérési modulok kifejlesztésével – teljes egészében ki kell használni az európai statisztikai rendszer forrásait és struktúráit az előrehaladás figyelemmel kíséréséhez szükséges, nemzetközileg összehasonlítható statisztikai információk megszerzése érdekében.

(8)

Az adatok relevanciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása, továbbá a párhuzamos munka elkerülése érdekében a Bizottság (Eurostat) által a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság területén végzett statisztikai tevékenységeket adott esetben és amennyiben lehetséges, az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosodott szerveivel – mint például az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) –, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) együttműködésben kell végezni.

(9)

A Bizottság (Eurostat) már rendszeresen gyűjt a népegészségre, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó statisztikai adatokat a tagállamoktól, amelyek ezeket az adatokat önkéntes alapon szolgáltatják. Más forrásokból is gyűjti az e területekre vonatkozó adatokat. E tevékenységeket a tagállamokkal szoros együttműködésben dolgozzák ki. A kidolgozást és a végrehajtást – különösen a népegészségügyi statisztikák terén – a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti partnerségi struktúrának megfelelően irányítják és szervezik. A meglévő statisztikai adatgyűjtések esetében azonban még mindig nagyobb pontosságra és megbízhatóságra, koherenciára és összehasonlíthatóságra, lefedettségre, időszerűségre és időbeli pontosságra van szükség, biztosítani kell továbbá azt is, hogy a tagállamokkal közösen elfogadott és kidolgozott további adatgyűjtéseket hajtsanak végre annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság területén közösségi szinten szükséges minimális statisztikai adatállomány.

(10)

Az egyes közösségi statisztikák készítésére a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (10) megállapított szabályok az irányadóak.

(11)

Ez a rendelet biztosítja a személyes adatok védelméhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (11) 8. cikkében meghatározott jog teljes körű tiszteletben tartását.

(12)

E rendelettel összefüggésben a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (12) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001 /EK parlamenti és tanácsi rendeletet (13) kell alkalmazni. Alapvető közérdeket képviselnek azok a statisztikai követelmények, amelyeket a népegészségügy területére irányuló közösségi fellépés, a jó minőségű, hozzáférhető és fenntartható egészségügyi ellátás kialakítására vonatkozó nemzeti stratégiák és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégia határoz meg, továbbá a strukturális mutatókkal, fenntartható fejlődési mutatókkal, ECHI mutatókkal és azon mutatókkal összefüggésben felmerült követelmények, amelyeket a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság területére irányuló közösségi és nemzeti szakpolitikai intézkedések és stratégiák figyelemmel kísérése céljából kell kidolgozni.

(13)

A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK rendeletben és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletben (14) megállapított szabályok az irányadók. Az e rendeletekkel összhangban hozott intézkedések biztosítják a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmét, továbbá biztosítják azt, hogy a közösségi statisztika készítése és terjesztése során az adatokat nem teszik közzé jogszerűtlenül, és nem használják fel nem statisztikai célokra.

(14)

A közösségi statisztikák e rendelet szerinti készítése és terjesztése során a nemzeti és közösségi statisztikai hatóságoknak figyelembe kell venniük a statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott, az európai statisztika gyakorlati kódexében meghatározott elveket.

(15)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztika rendszeres összeállítása közös keretének létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(16)

Elismerve, hogy az egészségügyi ellátó rendszerek szervezése és igazgatása nemzeti hatáskörbe tartozik, és hogy a munkahelyekre és munkakörülményekre vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtása elsősorban a tagállamok feladata, ez a rendelet biztosítja a tagállamoknak a népegészségügyre, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó hatásköre teljes körű tiszteletben tartását.

(17)

Fontos, hogy a nem és az életkor belekerüljön a különböző változók szerinti bontások szempontjai közé, mivel így lehet figyelembe venni a nemi és életkorbeli különbségek munkahelyi egészségre és biztonságra gyakorolt hatását.

(18)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(19)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a végrehajtási intézkedéseket, beleértve bizonyos témák jellemzőit és azok változók szerinti bontását, a tárgyidőszakokat, az adatszolgáltatásra és a metaadatok közlésére vonatkozó időközöket és határidőket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(20)

Az adatgyűjtéshez szükséges kiegészítő finanszírozást a népegészség tekintetében az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–13) keretében, a munkahelyi egészség és biztonság tekintetében pedig a közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (Progress) (16) keretében fogják biztosítani. Ennek keretében a pénzügyi forrásokat arra kell felhasználni, hogy a tagállamoknak segítséget nyújtsanak a népegészségügy és a munkahelyi egészség és biztonság területéhez kapcsolódó statisztikai adatgyűjtések fejlesztéseinek és új eszközeinek bevezetésével kapcsolatos nemzeti kapacitásaik további kiépítéséhez.

(21)

Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak.

(22)

A statisztikai programbizottsággal a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak (17),

—

egészségi állapot és az egészséget meghatározó tényezők, az I. mellékletben meghatározottak szerint,

—

egészségügyi ellátás, a II. mellékletben meghatározottak szerint,

—

halálokok, a III. mellékletben meghatározottak szerint,

—

munkabalesetek, a IV. mellékletben meghatározottak szerint,

—

foglalkozási betegségek és egyéb, munkával kapcsolatos egészségi problémák és megbetegedések, az V. mellékletben meghatározottak szerint.

a)

„közösségi statisztika”: a 322/97/EK rendelet 2. cikkének első francia bekezdésében meghatározottak szerinti közösségi statisztika;

b)

„statisztika készítése”: a 322/97/EK rendelet 2. cikkének második francia bekezdésében meghatározottak szerinti statisztikakészítés;

c)

„népegészség”: valamennyi, az egészséggel kapcsolatos elem, nevezetesen az egészségi állapot, beleértve a morbiditást és a fogyatékosságot, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, az egészségügyi ellátással kapcsolatos igények, az egészségügyi ellátásra kiosztott források, az egészségügyi ellátás nyújtása és az ahhoz való általános hozzáférés, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások és finanszírozás, továbbá a halálokok;

d)

„munkahelyi egészség és biztonság”: a munkavállalók – jelenlegi vagy múltbéli munkahelyi tevékenységei során – munkahelyi egészségével és biztonságával kapcsolatos megelőzés és védelem valamennyi eleme, különösen a munkabalesetek, a foglalkozási betegségek és a munkával kapcsolatos egyéb egészségi problémák és megbetegedések;

e)

„mikroadatok”: egyedi statisztikai adatok;

f)

„bizalmas adatok továbbítása”: a közvetlen azonosítást lehetővé nem tevő bizalmas adatoknak a nemzeti hatóságok és a közösségi hatóság között történő továbbítása, a 322/97/EK rendelet 14. cikkének és az 1588/90/Euratom, EGK rendeletnek megfelelően;

g)

„személyes adatok”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ, a 95/46/EK irányelv 2. cikke a) pontjának megfelelően.

a)

„relevancia”: arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges igényeinek;

b)

„pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a nem ismert valós értékeket;

c)

„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre vonatkozik;

d)

„időbeli pontosság”: az adatok megjelenésének időpontja és az adatátadás tervezett időpontja között eltelt időre vonatkozik;

e)

„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azokra a feltételekre és körülményekre utal, amelyek mellett a felhasználók hozzáférhetnek az adatokhoz, használhatják és értelmezhetik azokat;

f)

„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mérésére utal a statisztikák földrajzi, ágazati területek szerinti vagy időbeli összehasonlítása során;

g)

„koherencia”: arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak arra, hogy azokat különböző módokon és eltérő célokra összekapcsolják.

a)

az I–V. mellékletben foglalt témák jellemzői, úgymint változók, meghatározások és osztályozások;

b)

a jellemzők szempontok szerinti bontása;

c)

az adatszolgáltatásra vonatkozó tárgyidőszakok, időközök és határidők;

d)

a metaadat-szolgáltatás.