Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 02004R0638-20140717
Regulation (EC) No 638/2004 of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 on Community statistics relating to the trading of goods between Member States and repealing Council Regulation (EEC) No 3330/91
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Már nem hatályos
- A dokumentum kelte:
- 17/07/2014
- Hatálybalépés időpontja:
- 17/07/2014
- Kibocsátó vagy szerző:
- Nem érhető el
- Típus:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Kiegészítő információk:
- LASTMODIN 32014R0659
- Link
- Link
- Link
- Az összes, ezt a dokumentumot idéző dokumentum kiválasztása
- Egységes szerkezetbe foglalás: alap-jogiaktus:
- 32004R0638
2004R0638 — HU — 17.07.2014 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 638/2004/EK RENDELETE (2004. március 31.) (HL L 102, 7.4.2004, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 222/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.) |
L 87 |
160 |
31.3.2009 |
|
|
L 294 |
28 |
6.11.2013 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 659/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.) |
L 189 |
128 |
27.6.2014 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 638/2004/EK RENDELETE
(2004. március 31.)
a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),
mivel:|
(1) |
A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló, 1991. november 7-i 3330/91/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) teljesen új rendszert vezetett be az adatgyűjtésre, amelyet két alkalommal egyszerűsítettek. E rendszer átláthatóságának javítására és megértésének könnyítésére a 3330/91/EGK rendelet helyébe e rendeletnek kell lépnie. |
|
(2) |
E rendszert fenn kell tartani, mivel a belső piac fejlesztését célzó közösségi politikák és a vonatkozó piacaikat elemző közösségi vállalkozások számára szükség van megfelelően részletes szintű statisztikai adatokra. Az összesített adatoknak gyorsan kell rendelkezésre állniuk a Gazdasági és Monetáris Unió fejlődésének elemzéséhez. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi igényeiknek megfelelő adatokat gyűjtsenek. |
|
(3) |
Szükség van azonban a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló szabályok megfogalmazásának javítására, hogy azokat az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozások, az adatokat gyűjtő nemzeti szolgálatok és a felhasználók könnyebben megérthessék. |
|
(4) |
A küszöbértékek rendszerét fenn kell tartani, de egyszerűsített formában, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek, és egyben csökkentse a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettekre, különösen a kis- és középvállalkozásokra nehezedő válaszadási terhet. |
|
(5) |
Szoros kapcsolatot kell fenntartani a statisztikai adatgyűjtési rendszer és a tagállamok közötti termékforgalom összefüggésében meglévő adóalakiságok között. E kapcsolat teszi lehetővé különösen a gyűjtött adatok minőségének ellenőrzését. |
|
(6) |
Az összeállított statisztikai adatok minősége, annak közös mutatókkal történő értékelése és az átláthatóság biztosítása ezen a területen igen fontos, közösségi szintű szabályozást igénylő célkitűzések. |
|
(7) |
Mivel a tervezett cselekvés célkitűzése – nevezetesen a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres összeállítására vonatkozó közös jogi keret létrehozása – nemzeti szinten nem valósítható meg eredményesen, közösségi szinten azonban sokkal inkább, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben megfogalmazott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lép túl azon, ami e célkitűzés eléréséhez szükséges. |
|
(8) |
A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet ( 4 ) referenciakeretet biztosít e rendelet számára. A termékforgalomra vonatkozó statisztikák területén azonban az információ igen részletes szintje a bizalmas adatkezelés tekintetében egyedi szabályokat követel meg. |
|
(9) |
Fontos biztosítani e rendelet egységes alkalmazását, és ennek érdekében rendelkezni kell egy, a végrehajtási szabályok meghatározását megfelelő időn belül segítő közösségi eljárásról, továbbá meg kell tenni a szükséges technikai kiigazításokat. |
|
(10) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 5 ) összhangban kell elfogadni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
E rendelet közös keretet hoz létre a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres összeállításához.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
a) „termék”: az ingó javak mindegyike, beleértve az elektromos áramot;
b) „különleges termékek vagy termékmozgások”: olyan termékek vagy termékmozgások, amelyek jellegüknél fogva egyedi rendelkezéseket igényelnek, különösen az ipari üzemek, a hajók és légi járművek, tengeri termékek, a hajókra és légi járművekre szállított termékek, részletekben történő szállítások, katonai termékek, a nyílt tengeri létesítményekre vagy onnan szállított termékek, űrhajók, a gépjárművek és légi járművek részei, valamint a hulladékok;
c) „nemzeti hatóságok”: az egyes tagállamokban a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai intézetek és egyéb szervek;
d) „közösségi termékek”:
i. teljes mértékben a Közösség vámterületéről származó termékek, a Közösség vámterületének részét nem képező harmadik országokból vagy területekről származó termékek hozzáadása nélkül;
ii. a Közösség vámterületének részét nem képező harmadik országokból vagy területekről származó, és valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott termékek;
iii. a Közösség vámterületéről származó, kizárólag az ii. pontban említett termékekből, vagy az i. és ii. pontban említett termékekből előállított termékek;
e) „feladó tagállam”: az a tagállam, amelynek statisztikai területéről szállítják ki a terméket egy másik tagállamban lévő rendeltetési helyre;
f) „rendeltetési tagállam”: az a tagállam, amelynek statisztikai területére érkezik be a termék egy másik tagállamból;
g) „a tagállamok között egyszerű forgalomban lévő termékek”: az egyik tagállamból egy másikba kiszállított közösségi termékek, amelyek – a rendeltetési tagállamba történő szállításuk során – közvetlenül áthaladnak egy másik tagállamon, vagy csak az áruszállításhoz kapcsolódó okból állnak ott meg.
3. cikk
Alkalmazási kör
(1) A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák a termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkoznak.
(2) A kiszállítások az alábbi, a feladó tagállamból egy másik tagállamban található rendeltetési helyre szállított termékekre vonatkoznak:
a) közösségi termékek, kivéve a tagállamok közötti egyszerű forgalomban lévő termékeket;
b) a feladó tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek.
(3) A beérkezések az alábbi, a rendeltetési tagállamba belépő azon termékekre vonatkoznak, amelyeket egy másik tagállamból adtak fel:
a) közösségi termékek, kivéve a tagállamok közötti egyszerű forgalomban lévő termékek;
b) a feladó tagállamban előzőleg aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek, amelyek a rendeltetési tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alatt maradnak, vagy amelyeket szabad forgalomba bocsátanak.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a különleges termékekre vagy termékmozgásokra vonatkozó eltérő vagy különleges szabályok tekintetében.
(5) Egyes termékek – amelyek jegyzékét a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban állítják össze – módszertani okokból a statisztikákban nem szerepelnek.
4. cikk
Statisztikai terület
(1) A tagállamok statisztikai területe megfelel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) 3. cikkében meghatározott vámterületüknek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve Németország statisztikai területe magában foglalja Heligolandot.
5. cikk
Adatforrások
(1) Meghatározott adatgyűjtő rendszert (a továbbiakban: az Intrastat rendszer) kell alkalmazni a vám- vagy adócélokból nem az egységes vámokmány hatálya alá tartozó ►M3 ————— ◄ termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásra.
(2) A vám- vagy adócélokból az egységes vámokmány hatálya alá tartozó termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatokat a vámigazgatási szervek legalább havonta egyszer, közvetlenül szolgáltatják a nemzeti hatóságoknak.
(2a) Az egyes tagállamok felelős vámigazgatási szervei saját kezdeményezésükre vagy a nemzeti hatóság kérésére megadnak a nemzeti hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló információt, amely az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárása alá tartozó termékek kiszállítását, illetve fogadását végző személy azonosítását szolgálja.
(3) A különleges termékek és termékmozgások esetében az Intrastat rendszertől vagy a vámáru-nyilatkozattól eltérő információforrások is felhasználhatók.
(4) Minden tagállam megszervezi az adatszolgáltatásra kötelezettek számára az Intrastat-adatok jelentésének módját. Az adatszolgáltatók feladatainak megkönnyítésére a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok támogatják azon feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik az automatikus adatfeldolgozás és az elektronikus adattovábbítás fokozott használatát.
6. cikk
Tárgyidőszak
Az 5. cikkel összhangban szolgáltatandó információ tárgyidőszaka:
a) a termékek kiszállításának vagy beérkezésének naptári hónapja;
b) az a naptári hónap, amelynek során az adóztatandó tényállás a Közösségen belüli beszerzés és értékesítés miatt héa-kötelessé váló közösségi termékek tekintetében felmerül; vagy
c) az a naptári hónap, amelynek során a vámhatóság elfogadja a vámáru-nyilatkozatot, amennyiben a vámáru-nyilatkozat adatforrásként szolgál.
7. cikk
Az adatszolgáltatásra kötelezettek
(1) Az Intrastat rendszer keretében történő adatszolgáltatásra kötelezettek a következők:
a) az a feladó tagállamban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 7 ) III. címe szerinti adóalany, aki
i. olyan szerződést kötött, a szállítási szerződések kivételével, amely termékek kiszállítását eredményezi; vagy ennek hiányában
ii. kiszállítja a terméket, vagy annak kiszállításáról gondoskodik; vagy ennek hiányában
iii. birtokolja a kiszállítás tárgyát képező terméket; vagy
a 2006/112/EK irányelv szerinti adóügyi képviselője; vagy
b) az a rendeltetési tagállamban a 2006/112/EK irányelv III. címe szerinti adóalany, aki
i. olyan szerződést kötött, a szállítási szerződések kivételével, amely termékek beérkezését eredményezi; vagy ennek hiányában
ii. átveszi a terméket, vagy gondoskodik annak átvételéről; vagy ennek hiányában
iii. birtokolja a kiszállítás tárgyát képező terméket; vagy
vagy a 2006/112/EK irányelv szerinti adóügyi képviselője.
(2) Az adatszolgáltatásra kötelezettek e kötelezettségüket harmadik félnek átadhatják, de ez semmilyen módon nem csökkentheti az adatszolgáltatásra kötelezett fél felelősségét.
(3) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett elmulasztja az e rendelet szerinti kötelezettségének teljesítését, a tagállamok által megállapított szankciókkal büntethető.
8. cikk
Regiszterek
(1) A nemzeti hatóságok kidolgozzák és kezelik a Közösségen belüli piaci szereplők regiszterét, amely kiszállításkor legalább a kiszállítókat, beérkezéskor pedig a címzetteket tartalmazza.
(2) A 7. cikkben említett adatszolgáltatásra kötelezettek azonosítására és a szolgáltatott információ ellenőrzésére az egyes tagállamok felelős adóhatóságai a nemzeti hatósággal közlik a következőket:
a) legalább havonta egyszer azoknak az adóalanyoknak a jegyzéke, akik úgy nyilatkoztak, hogy adott tárgyidőszakban másik tagállamba terméket szállítottak, vagy másik tagállamból terméket szereztek be. A jegyzékekben fel kell tüntetni az egyes adóalanyok által adózási célból bejelentett termékek összértékét;
b) saját kezdeményezésükre vagy a nemzeti hatóság kérésére minden, adózási céllal szolgáltatott információ, amely javíthatja a statisztikák minőségét.
Az információközlésre vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.
A nemzeti hatóság az információkat az adóhatóságok által alkalmazott szabályokkal összhangban kezeli.
(3) Az adóhatóság felhívja a héa fizetésére kötelezett forgalmazók figyelmét az adatszolgáltatási kötelezettségre, amely az Intrastat rendszerben rájuk hárulhat.
9. cikk
Az Intrastat rendszerben gyűjtendő adatok
(1) A nemzeti hatóságok a következő adatokat gyűjtik:
a) a 2006/112/EK irányelv 214. cikkével összhangban az információk biztosításáért felelős félnek kiadott egyéni azonosító szám;
b) a tárgyidőszak;
c) a forgalom iránya (beérkezés, kiszállítás);
d) a termék, a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyű kódjával azonosítva, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben ( 8 ) meghatározott módon;
e) a partner tagállam;
f) a termék értéke;
g) a termék mennyisége;
h) az ügylet típusa.
Az e)–h) pontban meghatározott statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az adatok gyűjtésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az alkalmazandó kódokra és azok formájára.
Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(2) A tagállamok kiegészítő adatokat is gyűjthetnek, például:
a) a termék azonosítása a Kombinált Nómenklatúránál részletesebb szinten;
b) a származási ország beérkezéskor;
c) a származási régió kiszállításkor és a rendeltetési régió beérkezéskor;
d) szállítási feltételek;
e) fuvarozási mód;
f) statisztikai eljárás.
A b)–f) pontban említett statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. Adott esetben, az adatok – különösen az alkalmazandó kódok – gyűjtésére vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.
9a. cikk
Bizalmas adatok cseréje
A tagállamok illetékes nemzeti hatóságai között– kizárólag statisztikai célból – sor kerülhet a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 3. cikke 7. pontjában meghatározott bizalmas adatok cseréjére, ha az a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos statisztikák hatékony fejlesztését, előállítását és közzétételét, illetve minőségük javítását szolgálja.
A nemzeti hatóságoknak bizalmasan kell kezelniük a kapott bizalmas információkat, és azokat kizárólag statisztikai célra használhatják, összhangban a 223/2009/EK rendelet V. fejezetével.
10. cikk
Egyszerűsítés az Intrastat rendszerben
(1) Annak érdekében, hogy a felhasználók statisztikai adatokra vonatkozó igénye kielégíthető legyen anélkül, hogy jelentős terheket rónának a gazdasági szereplőkre, a tagállamok minden évben – a Közösségen belüli kereskedelem éves értékében kifejezett – küszöbértékeket határoznak meg, amely alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól, vagy egyszerűsített adatot szolgáltathatnak.
(2) A külön a beérkezésekre és külön a kiszállításokra vonatkozó küszöbértékeket az egyes tagállamok határozzák meg.
(3) A küszöbértékeket, amelyek alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól, olyan szinten kell meghatározni, amely biztosítja, hogy az érintett tagállam adóalanyaira nézve az összes kiszállítás legalább 97 %-ának és az összes beérkezés legalább ►M2 93 % ◄ -ának értékét lefedik.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen Intrastat lefedettségi arányoknak a műszaki és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása céljából, ha az arányok csökkentése lehetővé válik, de olyan statisztika fenntartása mellett, amely eleget tesz a hatályos minőségi mutatóknak és szabványoknak.
(4) A tagállamok más küszöbértékeket is meghatározhatnak, melyek alatt az adatszolgáltatók az alábbi egyszerűsítéseket vehetik igénybe:
a) a termék mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatás alóli mentesség;
b) az ügylet típusára vonatkozó adatszolgáltatás alóli mentesség;
c) annak lehetősége, hogy a Kombinált Nómenklatúra vonatkozó részletes alszámai közül azt a legfeljebb tízet jelentik, amelyek a forgalmi érték tekintetében a legjelentősebbek, a többi terméket pedig a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően csoportosítják.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e küszöbértékek meghatározására vonatkozó feltételek megállapítása céljából.
(5) A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett – a kis értékű egyedi ügyletek tekintetében egyszerűsíthetik a szolgáltatandó adatokat, feltéve, hogy ez az egyszerűsítés a statisztikák minőségét nem befolyásolja hátrányosan. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e feltételek meghatározása céljából.
(6) A tagállamok az alkalmazott küszöbértékekre vonatkozó információt legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig megküldik a Bizottságnak (Eurostat).
11. cikk
A statisztikai adatok védelme
A nemzeti hatóságok – kizárólag amennyiben a statisztikai adatot szolgáltató fél vagy felek kérik – határoznak arról, hogy azok a statisztikai eredmények, amelyek lehetővé teszik az említett adatszolgáltató(k) azonosítását, közzétehetők-e, vagy azokat úgy kell módosítani, hogy közzétételük ne sértse a statisztikai adatok védelmének követelményét.
12. cikk
Adatátadás a Bizottság számára
(1) A tagállamok átadják a Bizottság (Eurostat) számára a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikáik havi eredményeit legkésőbb:
a) 40 nappal a tárgyhónap végét követően az összesített adatokat, melyeket a Bizottság határoz meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen összesített adatok meghatározása céljából. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a vonatkozó gazdasági és műszaki fejlődést;
b) 70 nappal a tárgyhónap végét követően a részletes adatokat, a 9. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)–h) pontjának megfelelően.
A termékek értékére vonatkozóan az eredmények csak a mellékletben meghatározott statisztikai értéket tartalmazzák.
A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a bizalmas adatokat.
(2) A tagállamok havonta szolgáltatnak adatot a Bizottságnak (Eurostat) a teljes termékforgalmukról, szükség esetén becslések alkalmazásával. A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az ilyen becslésekre alkalmazandó bontást. Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(3) A tagállamok az adatcsereszabvánnyal összhangban, elektronikus formában juttatják el az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat). Az adattovábbítás gyakorlati szabályait a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.
(4) A tagállamok éves statisztikákat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostatnak) a kereskedelmi adatokról a vállalkozások jellemzői szerinti bontásban, nevezetesen az alapján, hogy a vállalkozás által végzett gazdasági tevékenység az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) által létrehozott, az Európai Közösségben végzett gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozása rendszerének (NACE) mely osztályába vagy két számjegyű szintjéhez tartozik, és a vállalkozás az alkalmazottak száma alapján mely nagyságkategóriába sorolható be.
E statisztikákat a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 11 ) megfelelően nyilvántartott, a vállalkozások jellemzőire vonatkozó adatok és az e rendelet 3. cikkében említett statisztikák összekapcsolásával kell összeállítani.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az említett statisztikák leggazdaságosabb összeállítására vonatkozó technikai rendelkezéseket.
Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
13. cikk
Minőség
(1) E rendelet alkalmazásában a megküldendő statisztikákra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:
a) „relevancia”: a statisztika jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek való megfelelésének mértéke;
b) „pontosság”: a becsült és a nem ismert valós értékek közelségének mértéke;
c) „időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt idő;
d) „időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;
e) „hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azok a feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;
f) „összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;
g) „koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.
(2) A tagállamok éves jelentést küldenek a Bizottságnak (Eurostatnak) a megküldött statisztikák minőségéről.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott minőségértékelési szempontoknak a rendelet hatálya alá tartozó statisztikákra történő alkalmazása során a minőségi jelentések módját és szerkezetét a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni.
A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított statisztikák minőségét.
(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a továbbított statisztikák minőségének a minőségértékelési szempontok szerinti biztosításához szükségesek, annak elkerülése mellett, hogy ezáltal a nemzeti hatóságokra túlzott költségek háruljanak.
Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
13a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.
(2) Az e rendelet 3. cikkének (4) bekezdése, a 10. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése, valamint 12. cikkének (1) bekezdésének a) pontja szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottságnak a 223/2009/EK rendelettel összhangban kell eljárnia, biztosítva többek között azt, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.
Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát kövesse és a felhatalmazás alapuló jogi aktusok elfogadása előtt megfelelő konzultációkat folytasson szakértőkkel, így többek között tagállami szakértőkkel is.
(3) A Bizottság 2014. július 17-től kezdődően ötéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(4) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 3. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbítható.
14. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott, európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 3330/91/EGK rendelet hatályát veszti.
(2) A hatályát vesztett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
A STATISZTIKAI ADATOK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI
1. Partner tagállam
a) A partner tagállam beérkezés esetén a feladó tagállam. Ez a feltételezett feladó tagállamot jelenti azon esetekben, amikor a termék közvetlenül egy másik tagállamból érkezik. Amennyiben a rendeltetési tagállamba érkezést megelőzően a termékek egy vagy több tagállamba tranzitként beléptek, és ezekben az országokban nem szállítási okból megálltak, vagy jogi műveleteken estek át (pl. tulajdonosváltozás), feladó tagállamnak az a tagállam tekintendő, ahol az utolsó ilyen megállás vagy művelet történt.
b) A partner tagállam kiszállításkor a rendeltetési tagállam. Ez a kiszállítás időpontjában ismert legutolsó olyan tagállamot jelenti, ahová a terméket küldik.
2. A termék mennyisége
A termék mennyiségét kétféle módon lehet kifejezni:
a) nettó tömegben, ami a termékek tényleges tömege csomagolás nélkül;
b) kiegészítő mértékegységekben – amelyek a mennyiség mérésére szolgáló, a nettó tömegtől eltérő mértékegységek –, a Kombinált Nómenklatúrát frissítő éves bizottsági rendelet részletezése szerint.
3. A termék értéke
A termék értékét kétféle módon lehet kifejezni:
a) az adóalappal, amely az adózási célból a 2006/112/EK irányelvvel összhangban meghatározandó érték;
b) statisztikai értékkel, amely a tagállamok nemzeti határain számított érték. A statisztikai értéknek az adóalapon vagy adott esetben az azt helyettesítő értéken kell alapulnia. A statisztikai érték csak azokat a járulékos költségeket (fuvardíj, biztosítás) tartalmazza, amelyek kiszállítás esetén az útvonalnak a feladó tagállam területére eső részén, illetve beérkezés esetén az útvonalnak a rendeltetési tagállam területén kívül eső részén merültek fel. Kiszállítás esetén ezt FOB-paritású értéknek, beérkezés esetén pedig CIF-paritású értéknek nevezzük.
4. Az ügylet típusa
Az ügylet típusa azokat a különböző jellemzőket jelenti (adásvétel, szerződéses munka stb.), amelyek hasznosnak tekinthetők a tranzakciók egymástól történő megkülönböztetéséhez.
5. Származási ország
a) A származási ország – csak beérkezés esetén – az az ország, ahonnan a termék származik.
b) Azok a termékek, amelyeket teljes mértékben egy országban állítottak elő, abból az országból származnak.
c) Azokat a termékeket, amelyek előállításában egynél több ország vett részt, abból az országból származónak kell tekinteni, ahol utoljára estek át jelentős, gazdaságilag indokolt, új termék keletkezését eredményező vagy a gyártás fontos szakaszát jelentő feldolgozáson vagy megmunkáláson egy erre a célra felszerelt gazdasági egységben.
6. Származási vagy rendeltetési régió
a) Kiszállítás esetén a származási régió a feladó tagállamnak azt a régióját jelenti, ahol a terméket gyártották, vagy összeszerelték, összeállították, feldolgozták, javították, vagy karbantartották; ennek hiányában a származási régió az a régió, ahol a terméket feladták, vagy ennek hiányában az a régió, ahol a kereskedelmi folyamat zajlott.
b) Beérkezés esetén a rendeltetési régió a rendeltetési tagállamnak azt a régióját jelenti, ahol a terméket gyártani, vagy összeszerelni, összeállítani, feldolgozni, javítani vagy karbantartani fogják; ennek hiányában a rendeltetési régió az a régió, ahová a terméket szállítják, vagy ennek hiányában az a régió, ahol a kereskedelmi folyamat le fog zajlani.
7. Szállítási feltételek
A szállítási feltételek az értékesítési szerződésnek azokat a rendelkezéseit jelentik, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Incoterms szabványaival (CIF, FOB stb.) összhangban megállapítják az eladó és a vevő kötelezettségeit.
8. Fuvarozási mód
A fuvarozási módot az az aktív szállítóeszköz határozza meg, amellyel kiszállítás esetén termékek vélhetően elhagyják a feladó tagállam statisztikai területét, illetve az az aktív szállítóeszköz, amellyel beérkezés esetén a termékek vélhetően beléptek a rendeltési tagállam statisztikai területére.
9. Statisztikai eljárás
A statisztikai eljárás azokat a különböző jellemzőket tartalmazza, amelyek a beérkezések/kiszállítások különböző típusainak statisztikai célú megkülönböztetéséhez hasznosnak tekinthetők.
( 1 ) HL C 32., 2004.2.5., 92. o.
( 2 ) Az Európai Parlament 2003. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. március 22-i határozata.
( 3 ) HL L 316., 1991.11.16., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.
( 4 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.
( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 6 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.
( 7 ) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
( 8 ) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 2344/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 346., 2003.12.31., 38. o.) módosított rendelet.
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)
( 10 ) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.
( 11 ) HL L 61., 2008.3.5., 6. o.
( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
