Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 01988R0571-20070101
Council Regulation (EEC) No 571/88 of 29 February 1988 on the organization of Community surveys on the structure of agricultural holdings
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: A Tanács 571/88/EGK Rendelete (1988. február 29.) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, közösségi felmérések szervezéséről
A Tanács 571/88/EGK Rendelete (1988. február 29.) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, közösségi felmérések szervezéséről
Már nem hatályos
- A dokumentum kelte:
- 01/01/2007
- Hatálybalépés időpontja:
- 01/01/2007
- Kibocsátó vagy szerző:
- Az Európai Unió Tanácsa
- Típus:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Kiegészítő információk:
- LASTMODIN 32006R1890
- Link
- Link
- Link
- Az összes, ezt a dokumentumot idéző dokumentum kiválasztása
- Egységes szerkezetbe foglalás: alap-jogiaktus:
- 31988R0571
1988R0571 — HU — 01.01.2007 — 008.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 571/88/EGK RENDELETE (1988. február 29.) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, ►M6 ————— ◄ közösségi felmérések szervezéséről (HL L 056, 2.3.1988, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 86 |
1 |
31.3.1989 |
||
|
L 107 |
11 |
27.4.1991 |
||
|
L 269 |
38 |
20.10.1994 |
||
|
L 47 |
23 |
24.2.1996 |
||
|
L 335 |
3 |
24.12.1996 |
||
|
L 168 |
29 |
13.6.1998 |
||
|
L 24 |
16 |
26.1.2002 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1882/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.) |
L 284 |
1 |
31.10.2003 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1435/2004/EK RENDELETE (2004. június 22.) |
L 268 |
1 |
16.8.2004 |
|
|
L 369 |
26 |
16.12.2004 |
||
|
L 34 |
3 |
7.2.2006 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1890/2006/EK RENDELETE (2006. december 20.) |
L 386 |
12 |
29.12.2006 |
|
Módosította:
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
|
(*) |
Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven. |
|
NB.: Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat az európai elszámolási egységre és/vagy az ECU-re történő hivatkozásokat tartalmaz, amelyek 1999. január 1-jétől az euróra való hivatkozásként értendők – 3308/80/EGK tanácsi rendelet (HL L 345., 1980.12.20., 1. o.) és 1103/97/EK tanácsi rendelet (HL L 162., 1997.6.19., 1. o.). |
A TANÁCS 571/88/EGK RENDELETE
(1988. február 29.)
a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, ►M6 ————— ◄ közösségi felmérések szervezéséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
mivel a mezőgazdasági üzemek szerkezetének alakulása fontos tényező a közös agrárpolitika fejlődésének meghatározásánál; mivel célszerű folytatni a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések 1966-67 óta végrehajtott sorozatát;
mivel a tendenciákat közösségi szinten csak úgy lehet vizsgálni, ha minden tagállam rendelkezik összehasonlítható adatokkal, mivel szükséges az eddigi összehangolási és szinkronizálási erőfeszítések folytatása;
mivel az e feladat végrehajtásából adódóan a tagállamokra és a Bizottságra háruló munka mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni;
mivel, ahol csak lehet, célszerű megtartani azokat a jellemzőket, fogalommeghatározásokat és földrajzi egységeket, amelyeket a korábbi hasonló felmérések során rögzítettek;
mivel ►M6 ————— ◄ vizsgálandó jellemzők meghatározása során törekedni kell arra, hogy a felmérés által érintett személyek munkaterhelése a lehető legkisebb mértékű legyen;
mivel ahhoz, hogy a közösségi mezőgazdaság helyzetét értékelni, a mezőgazdasági üzemszerkezet alakulását pedig követni lehessen, rendszeres statisztikai felmérésekre van szükség azon mezőgazdasági üzemek körében, amelyek bizonyos mezőgazdasági hasznosítású területtel rendelkeznek, vagy bizonyos mértékben értékesítési céllal termelnek, vagy amelyek termelése bizonyos természetes küszöbértékeket meghalad;
mivel a tagállamok statisztikai szerveinek sokféleségére, a mintavételes felmérési módszerek hatékonyságára és arra az igényre tekintettel, hogy ésszerű költségek mellett megbízható információkhoz lehessen jutni, a tagállamok választására kell bízni azt, hogy az általuk végrehajtott felmérések véletlen mintavételesek vagy teljes körűek legyenek-e, azzal a feltétellel, hogy a mintavételes felmérések eredményei a megkívánt összesítési szintekre nézve megbízhatóak;
mivel nem kevésbé szükséges az, hogy legalább tízévente teljes körű felmérésre kerüljön sor az összes mezőgazdasági üzemre kiterjedően, a gazdaságok alapnyilvántartásának, továbbá a mintavételes felmérések rétegezéséhez szükséges egyéb adatoknak az aktualizálása érdekében;
mivel akkor, amikor meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyeket az 1989–90. és 1999–2000. évi összeírások során kell alkalmazni, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) az 1990. év körüli, valamint a 2000. év körüli időszakban végrehajtandó világméretű mezőgazdasági összeírásokra vonatkozó ajánlásait;
mivel agrárpolitikai célokra a tagállamok és a Bizottság statisztikai hivatalait az adatelemzés és a felmérési eredmények közzététele vonatkozásában célszerű egy új rendszerrel ellátni, amely a korábbinál rugalmasabb és gyorsabb, s ugyanakkor csökkenti a tagállamok munkaterhelését;
mivel célszerű elősegíteni olyan megfelelő eljárások alkalmazását, amelyek a Bizottság és a tagállamok számára lehetővé teszik, hogy optimálisan hasznosítsák azokat a statisztikákat, amelyek a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérések keretében gyűjtött adatokból készültek;
mivel tekintettel kell lenni arra, hogy az egyedi statisztikai adatokra vonatkozik a statisztikai titoktartás;
mivel a felmérések értékelésével és a felmérési eredmények közzétételével kapcsolatos új rendszer kidolgozásánál célszerű
— figyelembe venni a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai elnökeinek állásfoglalását a statisztikai titoktartásra vonatkozó szabályzatok előkészítésével kapcsolatosan,
— biztosítani a tagállamok közötti szoros együttműködést az adatelemzésben;
mivel elő kell segíteni az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának koordinációs szerepét annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni a közösségi információs igényeknek a mezőgazdaság területén, és biztosítani lehessen a kapott eredmények egységes elemzését;
mivel ezeknek a felméréseknek a végrehajtása mind a Közösség, mind pedig a tagállamok részéről több éven át jelentős költségvetési forrásokat igényel, amelyeknek jelentős hányada a Közösség igényeinek kielégítését szolgálja; mivel ezért rendelkezni kell a program végrehajtásának közösségi támogatásáról;
mivel a rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, amelyet különösen a 72/279/EGK határozattal ( 3 ) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottságon keresztül kell megvalósítani,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A tagállamok a Közösség ►M6 1988 és 2007 ◄ közötti statisztikai felmérési programjának keretében felméréseket végeznek a területükön működő mezőgazdasági üzemek szerkezetéről (a továbbiakban: felmérések). E felmérések referencia-időszakai a 2. és 3. cikkben vannak rögzítve.
2. cikk
(1) A FAO világméretű mezőgazdasági összeírásokra vonatkozó ajánlásaival összhangban a tagállamok egy vagy több lépésben alapfelmérést végeznek el egy valamennyi mezőgazdasági üzemre kiterjedő általános összeírás (teljeskörű felmérés) formájában 1988. december 1. és 1991. március 1. között, valamint 1998. december 1. és 2001. március 1. között. Ezek a felmérések az 1989. vagy 1990. és 1999. vagy 2000. évi betakarítások gazdasági éveire vonatkoznak.
Mindazonáltal az 1989–90. évi alapfelmérés keretében a tagállamok bizonyos jellemzők tekintetében alkalmazhatnak véletlen kiválasztású mintákon végzett felméréseket (a továbbiakban: mintavételes felmérések) is; az így kapott eredményeket extrapolálni kell.
(2) A tagállamok legfeljebb 12 hónappal előrehozhatják vagy későbbre halaszthatják az 1989/90. évi alapfelmérés elvégzését; ez esetben az alapfelmérés mellett elvégeznek egy olyan mintavételes felmérést is, amely az 1989–90-es gazdasági évek egyikére vonatkozik.
3. cikk
A mezőgazdasági üzemek összetételére vonatkozó következő felméréseket ►M6 (időközi felmérések) ◄ egy vagy több lépésben teljes vagy mintavételes felmérés formájában kell végrehajtani:
a) 1992. december 1. és 1994. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely az 1993. évi betakarításnak felel meg (1993. évi szerkezeti felmérés);
b) 1994. december 1. és 1996. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely az 1995. évi betakarításnak felel meg (1995. évi szerkezeti felmérés); és
c) 1996. december 1. és 1998. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely az 1997. évi betakarításnak felel meg (1997. évi szerkezeti felmérés);
d) 2002. december 1. és 2004. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely a 2003. évi betakarításnak felel meg (2003. évi szerkezeti felmérés);
e) 2004. december 1. és 2006. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely a 2005. évi betakarításnak felel meg (2005. évi szerkezeti felmérés);
és
f) 2006. december 1. és 2008. március 1. között arra a gazdasági évre vonatkozólag, amely a 2007. évi betakarításnak felel meg (2007. évi szerkezeti felmérés).
4. cikk
A mintavételes felméréseket végző tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megbízható eredményeket kapjanak a szükséges összesítési szintek vonatkozásában, amelyek a következők:
— a 8. cikkben említett régiók,
— a 8. cikkben említett körzetek (csak az alapfelméréseknél),
— a „célkitűzések zónái” a 2052/88/EGK rendelet ( 4 ) és a 94/197/EK bizottsági határozat ( 5 ) értelmében (csak az 1999–2000. évi alapfelmérés esetében),
és amennyiben a következő területi egységek helyi szinten jelentőséggel bírnak,
— a „kedvezőtlen helyzetű mezőgazdasági térségek” a 75/268/EGK irányelv ( 6 ) 3. cikkében meghatározottak szerint, valamint a „hegyvidéki térségek” az ugyanazon cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint,
— a gazdálkodás fő típusai a 85/377/EGK határozat ( 7 ) értelmében,
— a gazdálkodás sajátos típusai ugyanazon határozat értelmében.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mintákat úgy állítsák össze, hogy mezőgazdasági üzemenként egyetlen együttható alkalmazásával kinyerhető legyen a mintavétellel gyűjtött információ.
5. cikk
E rendelet alkalmazásában:
a) „mezőgazdasági üzem”: olyan műszakilag-gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági termékeket állít elő;
b) „mezőgazdasági hasznosítású terület”: a szántóföldek, állandó legelők és rétek, állandó növénykultúrák, valamint konyhakertek teljes területe.
6. cikk
A felmérés kiterjed:
a) azon mezőgazdasági üzemekre, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektár vagy annál nagyobb;
b) azon mezőgazdasági üzemekre, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektárnál kisebb, ha bizonyos hányadot eladásra termelnek, illetve ha termelési egységük teljesítménye bizonyos természetes küszöbértékeket meghalad.
Azok a tagállamok, amelyek eltérő felmérési küszöböt akarnak alkalmazni, kötelesek ezt a küszöbértéket úgy meghatározni, hogy ezzel csak azokat a legkisebb mezőgazdasági üzemeket zárják ki, amelyek az adott tagállam – a 85/377/EGK határozat szerint meghatározott – teljes standard fedezeti hozzájárulásának legfeljebb 1 %-át adják.
A felmérések végrehajtása előtt a tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy milyen módszerekkel történt a küszöbérték megállapítása.
7. cikk
(1) Vegyes termesztés esetén a mezőgazdasági hasznosítású terület az egyes növénykultúrák által igénybe vett földterület arányában oszlik meg.
Ezt a felosztást és az általános szabály alóli esetleges kivételeket a tagállamok a Bizottsággal egyetértésben rögzítik.
Emellett a vegyes termesztéssel hasznosított területeket a mezőgazdasági hasznosítású területtől elkülönítve is fel kell mérni, az I. mellékletben szereplő csoportosításoknak megfelelően.
(2) A másodvetésű növénykultúrák területét a mezőgazdasági hasznosítású területtől elkülönítve kell regisztrálni.
Az egyes másodvetésű kultúrákat egyenként fel kell sorolni az I. mellékletben szereplő csoportosításoknak megfelelően.
8. cikk
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rendelet szerinti felmérés során összegyűjtött adatok megfeleljenek az I. mellékletben szereplő jellemzőknek. A jellemzők katalógusának az ►M6 1993-tól 2007-ig ◄ terjedő éves felmérésekkel kapcsolatos változásait a 15. cikk szerinti eljárással kell meghatározni.
(2) A jellemzők 1999–2000. évi alapfelméréssel kapcsolatos katalógusának meghatározása keretében a Bizottság, a 15. cikkben megállapított eljárás szerint, saját kérésükre és megfelelő dokumentumok alapján felhatalmazhatja a tagállamokat, hogy véletlen mintavételen alapuló felméréseket alkalmazzanak bizonyos jellemzőkre.
A 15. cikkben megállapított eljárás szerint, hasonlóképpen kérésre és megfelelő dokumentumok alapján, a felmérési jellemzők katalógusának meghatározása keretében a tagállamokat fel lehet hatalmazni arra, hogy az 1997. évi felméréstől kezdődően bizonyos jellemzők esetében felhasználjanak statisztikai felmérésektől eltérő forrásokból már rendelkezésre álló információkat.
(3) Az 1999/2000. évi alapfelmérésben minden egyes mezőgazdasági üzem földrajzi fekvését olyan kóddal kell meghatározni, amely lehetővé teszi a felmérési körzet szintjénél alacsonyabb területi egységenkénti vagy a legalább a célkitűzések zónái szerint végzett összesítést.
(4) A jellemzőkre és a régiók, felmérési körzetek, illetve más területi egységek behatárolására és kódolására vonatkozó meghatározásokat a 15. cikkben megállapított eljárás szerint kell rögzíteni.
►M6 (5) ◄ Amennyiben a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának egyes tagállamokban történő alkalmazása során az I. mellékletben felsorolt bizonyos jellemzők alosztályaival kapcsolatosan standard fedezeti hozzájárulások kerültek rögzítésre, úgy az érintett tagállamoknak minden olyan adatot össze kell gyűjteniük, amely ahhoz szükséges, hogy ezeket a standard fedezeti hozzájárulásokat alkalmazni lehessen.
9. cikk
A tagállamok megteszik a felmérések területükön történő végrehajtásához szükséges intézkedéseket; és különösen
a) elkészítik a felmérési kérdőíveket a jellemzőknek a 8. cikk (1) bekezdésében említett katalógusában szereplő információk begyűjtéséhez;
b) ellenőrzik, hogy a kérdőívek teljesen ki vannak-e töltve, a válaszok hihetőek-e; szükség esetén és a lehetséges mértékben kiegészítik a hiányzó, illetve korrigálják a helytelen adatokat.
10. cikk
A tagállamok az összeírásokból és mintavételes felmérésekből nyert, a 8. cikk (1) bekezdésében említett információkat mezőgazdasági üzemenkénti egyedi adatok formájában továbbítják az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére, a II. mellékletben ismertetett eljárás (a továbbiakban: Eurofarm projekt) szerint.
A tagállamok az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala és a tagállamok illetékes szervei közti szoros együttműködés keretében megállapított egységes ellenőrzési feltételek alkalmazásával biztosítják, hogy az egységes Eurofarm nyilvántartási formában továbbított adatok teljesek és valószerűek; a tagállamok a II. melléklet 9. pontjában említett ellenőrző táblázatokat is alkalmazzák az egyedi adatok ellenőrzésére.
11. cikk
A tagállamok ellátják az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalát minden általa kért információval a rendelet szerinti felmérésekkel kapcsolatos szervezést és módszertant illetően, különös tekintettel a helyszíni adatgyűjtés végrehajtási ütemezése részleteinek megadására.
12. cikk
Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala gondoskodik az Eurofarm projekt keretében a felmérési eredmények táblázatos formában történő terjesztéséről. E terjesztés gyakorlati módozatai a megfelelő bizottságokban és munkacsoportokban kerülnek rögzítésre.
13. cikk
A Bizottság háromévenként, első ízben 1992. december 31-ig, jelentést terjeszt a Tanács elé az Eurofarm projekt végrehajtásáról. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz a rendelet szükséges módosításaira.
14. cikk
(1) Az ►M6 2. és 3. cikkben meghatározott felmérések végrehajtásához ◄ a tagállamok felmerülő kiadásaik fedezésére 20 ECU összegű támogatásban részesülnek minden egyes olyan mezőgazdasági üzem után, amelyre vonatkozóan a felmérés teljes eredményét az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának továbbították; a támogatások felmérésenként legfeljebb a következő összegekig terjednek:
— Luxemburg esetében 100 000 ECU
— Belgium és Dánia esetében 500 000 ECU
— Svédország esetében 600 000 ECU
— Hollandia esetében 700 000 ECU
— Finnország esetében 700 000 ECU
— Írország esetében 1 100 000 ECU
— az Egyesült Királyság esetében 1 300 000 ECU
— Ausztria esetében 1 400 000 ECU
— Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália esetében 2 000 000 ECU
— Málta esetében 25 000 euró
— Ciprus esetében 200 000 euró
— Észtország és Szlovénia esetében 500 000 euró
— Szlovákia esetében 700 000 euró
— a Cseh Köztársaság, Lettország és Litvánia esetében 1 100 000 euró
— Magyarország és Lengyelország esetében 2 000 000 euró.
— 2 000 000 EUR Bulgária számára,
— 2 000 000 EUR Románia számára.
Az olyan tagállamok esetében, amelyek 1999–2000-ben egy általános összeírást (teljes körű felmérést) végeznek valamennyi mezőgazdasági üzemről, felmérve az összes előírt jellemzőt, a fenti összegeket 50 %-kal meg kell növelni.
E program végrehajtásának pénzügyi keretösszegét, beleértve az Eurofarm projekt végrehajtásához szükséges előirányzatokat, a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan 20 400 000 EUR összegben határozzák meg.
Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi keret korlátain belül engedélyezi.
(2) Az Eurofarm projekt fejlesztésére, fenntartására, valamint irányítására, a szükséges módosításokra, továbbá az eredmények terjesztésére szolgáló, referenciakeretként megadott legmagasabb éves összegek:
— 480 000 ECU 1989-re,
— 440 000 ECU 1990-re,
— 240 000 ECU 1991-re,
— 80 000 ECU az 1992–1998. évekre,
— 700 000 ECU az 1999. és 2000. évekre,
— 550 000 ECU a 2001–2010. évekre.
Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi lehetőségek korlátain belül.
15. cikk
(1) A Bizottságot az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 8 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
16. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 2007. ÉVRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK FELSOROLÁSA ( 9 )
Magyarázó jegyzetek:
— A mellékletben az „NE” betűkkel jelölt jellemzőket nem létezőnek vagy közel nulla értékűnek kell tekinteni az adott tagállamokban.
— Az „NS” betűkkel jelölt jellemzőket jelentéktelennek kell tekinteni az adott tagállamokban.
|
BE |
CZ |
DK |
DE |
EE |
EL |
ES |
FR |
IE |
IT |
CY |
LV |
LT |
LU |
HU |
MT |
NL |
AT |
PL |
PT |
SI |
SK |
FI |
SE |
UK |
||
|
A. A gazdaság földrajzi elhelyezkedése |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Felmérési körzet |
kód |
|||||||||||||||||||||||||
|
a) Helyhatóság vagy felmérési alkörzet (1) |
kód |
|||||||||||||||||||||||||
|
2. Kedvezőtlen adottságú terület (1) |
igen/nem |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
a) Hegyvidéki térség (1) |
igen/nem |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||||||||||||||||
|
3. Környezetvédelmi korlátozások alá eső mezőgazdasági területek |
igen/nem |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||||||||||||||||||||
|
B. A gazdaság jogi személyisége és irányítása (a felmérés napján) |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. A gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) egy természetes személy vállalja, aki egyéni gazdálkodó, amennyiben a gazdaság független? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
b) egy vagy több természetes személy vállalja, aki(k) partner(ek), ha a gazdaságot egy csoport birtokolja? (2) |
igen/nem |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
|||||||||||
|
c) jogi személy viseli? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
2. Amennyiben a B/1. a) kérdésre „igen” a válasz, az illető személy (a gazdálkodó) az ügyvezető is? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
a) Amennyiben a B/2. kérdésre „nem” a válasz, az ügyvezető a gazdálkodó családjának valamelyik tagja? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
b) Amennyiben a B/2. a) kérdésre „igen” a válasz, az ügyvezető a gazdálkodó házastársa? |
igen/nem |
NS |
NS |
|||||||||||||||||||||||
|
C. A birtoklás típusa (a gazdálkodóra vonatkozóan) és a gazdálkodási rendszer |
||||||||||||||||||||||||||
|
A mezőgazdasági hasznosítású terület: |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. saját tulajdonban művelt |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
2. bérelt |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
3. részesművelésű vagy egyéb módon művelt |
ha/a |
NE |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NE |
NS |
|||||||||||||||||
|
5. Gazdálkodási rendszer és gyakorlat: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) A gazdaság mezőgazdasági hasznosítású területének az a része, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak az Európai Közösség szabályai szerint |
ha/a |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
d) A gazdaság mezőgazdasági hasznosítású területének az a része, amely biogazdálkodási módszerekre történő átállás alatt áll |
ha/a |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
e) A gazdaságban az állattenyésztésnél is biogazdálkodási módszereket alkalmaznak-e? |
egészen, részben, egyáltalán nem |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
6. A gazdaságban folyó termelés célja: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) A gazdálkodó háztartása a gazdaság össztermelési értékének több mint 50 %-át elfogyasztja? |
igen/nem |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
NE |
||||||||||||||
|
b) A fogyasztóknak történő közvetlen értékesítések a teljes árbevétel több mint 50 %-át teszik ki? |
igen/nem |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
|||||||||||||||
|
D. Szántóterület |
||||||||||||||||||||||||||
|
Gabonafélék szemes terménynek (vetőmagot is beleértve): |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Közönséges búza és tönköly |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
2. Durumbúza |
ha/a |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NS |
||||||||||
|
3. Rozs |
ha/a |
NS |
NS |
NE |
||||||||||||||||||||||
|
4. Árpa |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
5. Zab |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
6. Szemes kukorica |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
||||||||||||||||
|
7. Rizs |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||
|
8. Egyéb gabonafélék szemes terménynek |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
9. Fehérjenövények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
amelyből: |
||||||||||||||||||||||||||
|
e) borsó, lóbab és édes csillagfürt |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
f) lencse, csicseriborsó és bükköny |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
|||||||||||||
|
g) egyéb szárazon betakarított fehérjenövények |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
||||||||||||
|
10. Burgonya (beleértve az újburgonyát és vetőburgonyát) |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
11. Cukorrépa (vetőmag kivételével) |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
||||||||||||||||||||||
|
12. Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag kivételével) |
ha/a |
NE |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
Ipari növények: |
||||||||||||||||||||||||||
|
23. Dohány |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||||||||
|
24. Komló |
ha/a |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NE |
|||||||||||
|
25. Gyapot |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||
|
26. Káposztarepce és réparepce |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NS |
|||||||||||||||||||||
|
27. Napraforgó |
ha/a |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NS |
||||||||||||
|
28. Szója |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
|||||||||
|
29. Lenmag (olajlen) |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||
|
30. Egyéb olajnövények |
ha/a |
NS |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||
|
31. Len |
ha/a |
NS |
NE |
NS |
NE |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||
|
32. Kender |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
|||||||||
|
33. Egyéb textilnövények |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NS |
|||||||
|
34. Illóolaj-, gyógy- és fűszernövények |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NS |
NS |
NS |
|||||||||||||||||||
|
35. Máshol nem említett ipari növények |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
|||||||||||||||||
|
Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca: |
||||||||||||||||||||||||||
|
14. Szabadföldi vagy alacsony (nem bejárható) védőborítás alatt |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
amelyből: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) szabadföldi |
ha/a |
NE |
NS |
|||||||||||||||||||||||
|
b) árutermelő kertészeti |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
15. Üvegházi vagy egyéb (bejárható) védőborítás alatt |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
Virágok és dísznövények (faiskolákat kivéve): |
||||||||||||||||||||||||||
|
16. Szabadföldi vagy alacsony (nem bejárható) védőborítás alatt |
ha/a |
NS |
NS |
|||||||||||||||||||||||
|
17. Üvegházi vagy (bejárható) védőborítás alatt |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
18. Takarmánynövények: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) időszaki gyep |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
b) egyéb zöldtakarmány |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
amelyből: |
||||||||||||||||||||||||||
|
i) silókukorica |
ha/a |
NE |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
iii) egyéb takarmánynövények |
ha/a |
NS |
||||||||||||||||||||||||
|
19. Szántóföldi vetőmagok és palánták (kivéve a gabonaféléket, a száraz hüvelyeseket, a burgonyát és az olajosnövényeket) |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
||||||||||||||||||||||
|
20. Egyéb szántóföldi növények |
ha/a |
NS |
NS |
NE |
||||||||||||||||||||||
|
21. Támogatás nélküli ugar |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
22. Ugar, amelyre érvényesek a gazdasági haszon nélküli pihentetésre ösztönző támogatási rendszerek |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
E. Konyhakertek |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||||||
|
F. Állandó legelő és rét |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
1. Legelőterület és rét, kivéve a külterjes legelőt |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
2. Külterjes legelő |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||||||||||||||||||
|
3. A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
G. Ültetvények |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Gyümölcs- és bogyósgyümölcsültetvények |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
a) mérsékelt égövi friss gyümölcs- és bogyósgyümölcsfajok (3) |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
b) szubtrópusi friss gyümölcs- és bogyósgyümölcsfajok |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||
|
c) héjasok |
ha/a |
NS |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
|||||||||
|
2. Citrusültetvények |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||||||
|
3. Olajfaültetvények |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||||
|
a) rendszerint étkezési olajbogyót termelésére szolgálók |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||
|
b) rendszerint olajgyártásra szolgálók |
ha/a |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||||||
|
4. Szőlőültetvények |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NE |
|||||||||||||||
|
amelyekből a termés rendszerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) minőségi bor |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NE |
NE |
|||||||||||||
|
b) egyéb borok |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
|||||||||||
|
c) étkezési szőlő |
ha/a |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NE |
||||||||||
|
d) mazsola |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||
|
5. Faiskolák |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
6. Egyéb ültetvények |
ha/a |
NE |
NE |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
NE |
NS |
NE |
NE |
NS |
|||||||||||
|
7. Ültetvények üvegházban |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
NE |
|||||||
|
H. Egyéb földterület |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Hasznosítatlan mezőgazdasági terület (gazdasági, szociális vagy egyéb okokból már nem művelt mezőgazdasági terület, amelyet nem használnak fel a vetésforgóban) |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
2. Erdő |
ha/a |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
3. Egyéb földterület (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen talaj, sziklák stb. foglalják el) |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
I. Gomba, öntözés, termelésből kivont, támogatásra jogosult területek és a föld pihentetését ösztönző támogatási rendszer tárgyát képező földterületek |
||||||||||||||||||||||||||
|
2. Gomba |
ha/a |
NS |
NS |
NE |
NS |
NS |
NS |
|||||||||||||||||||
|
3. Öntözött terület |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) öntözhető összterület |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||
|
b) öntözött művelt terület |
ha/a |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
||||||||||||||||||
|
8. A termelésből kivont, támogatásra jogosult területek és a föld pihentetését ösztönző támogatási rendszer tárgyát képező terület, az alábbi bontásban: |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
a) Termelésből kivont, támogatásra jogosult terület (a D/22. és F/3. alatt már nyilvántartásba vett) |
ha/a |
|||||||||||||||||||||||||
|
b) Nem élelmiszer célú mezőgazdasági nyersanyagok termelésére használt területek (pl. repce, fák, cserjék stb., ideértve a lencsét, a csicseriborsót és a bükkönyt; a D. és G. alatt már szerepel) |
ha/a |
NE |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
c) Állandó legelővé és rétté alakított területek (az F/1. és az F/2. alatt már szerepel) (4) |
ha/a |
NS |
NE |
NE |
NE |
NE |
||||||||||||||||||||
|
d) Korábbi mezőgazdasági területek, amelyeket beerdősítettek vagy az erdősítésre történő előkészítés alatt állnak (a H/2. alatt már szerepel) (4) |
ha/a |
NS |
NE |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
e) Egyéb területek (a H/1. és a H/3. alatt már szerepel) (4) |
ha/a |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
J. Állatállomány (a felmérés hivatkozási napján) |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Lófélék |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
Szarvasmarhafélék |
||||||||||||||||||||||||||
|
2. Egy év alatti hím- és nőivarú szarvasmarhafélék |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
3. Egy és két év közötti hímivarú szarvasmarhafélék |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
4. Egy és két év közötti nőivarú szarvasmarhafélék |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
5. Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarhafélék |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
6. Kétéves és idősebb üszők |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
7. Tejhasznú tehenek |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
8. Egyéb tehenek |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
Juh és kecske: |
||||||||||||||||||||||||||
|
9. Juhok (mindenféle korú) |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
a) juh, nőivarú tenyészállat |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
b) egyéb juh |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
10. Kecske (mindenféle korú) |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
a) kecske, nőivarú tenyészállat |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
b) egyéb kecske |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
Sertés |
||||||||||||||||||||||||||
|
11. 20 kg élősúly alatti malac |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
12. 50 kg vagy afeletti tenyészkoca |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
13. Egyéb sertés |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
Baromfi: |
||||||||||||||||||||||||||
|
14. Brojler csirke |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
15. Tojóállomány |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
16. Egyéb baromfi |
darabszám |
|||||||||||||||||||||||||
|
amelyből: |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) pulyka |
darabszám |
NS |
||||||||||||||||||||||||
|
b) kacsa |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
c) liba |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
NE |
NS |
||||||||||||||||||||
|
d) egyéb, máshol nem említett baromfi |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
NS |
|||||||||||||||||||||
|
17. Nyúl, nőivarú tenyészállat |
darabszám |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NE |
NE |
NS |
|||||||||||||||||
|
18. Méh |
kaptárak száma |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
||||||||||||||||
|
19. Máshol nem említett állatállomány |
igen/nem |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
NS |
|||||||||||||||||||
|
L. Munkaerő a gazdaságban (a felmérés napját megelőző 12 hónapban) |
||||||||||||||||||||||||||
|
Statisztikai információt gyűjtenek a gazdaságban dolgozó minden személyről, akik az alábbi gazdálkodási munkaerő-kategóriákhoz tartoznak oly módon, hogy többszörös egymással és/vagy más felmérési jellemzőkkel való kereszteződést tesznek lehetővé. |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Gazdálkodó |
||||||||||||||||||||||||||
|
Ehhez a kategóriához a következők tartoznak: — természetes személyek: —— független gazdaságok önálló tulajdonosai (minden személy, aki igennel válaszolt a B/1. a) kérdésre) — csoportos gazdaságnál az a partner, akit gazdálkodóként határoznak meg — jogi személyek |
||||||||||||||||||||||||||
|
Az alábbi információkat regisztrálják minden fent említett természetes személyre vonatkozóan: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— neme |
||||||||||||||||||||||||||
|
— kora az alábbi korosztályok szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
az iskolaköteles kor felső határától < 25 év, 25–34, 35–44, 45–54, 55–64, 65 és afelett, |
||||||||||||||||||||||||||
|
— a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) az alábbi osztályozás szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
0 %, > 0 – < 25 %, 25 – < 50 %, 50 – < 75 %, 75 – < 100 %, 100 % (teljes munkaidős) a teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági munkás éves munkaidejéhez képest. |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. a) Ügyvezető |
||||||||||||||||||||||||||
|
Ehhez a kategóriához a következők tartoznak: — Önálló gazdaságok ügyvezetői, ideértve a gazdálkodó házastársát és egyéb családtagjait, akik szintén ügyvezetői szerepet töltenek be; vagyis ahol akár a B/2. a), akár a B/2. b) kérdésre igen a válasz. — Csoportos gazdaságnál az ügyvezetőként meghatározott partner. — Azoknak a gazdaságoknak az ügyvezetői, ahol a gazdálkodó jogi személy. (Azok az ügyvezetők, akik egyszerre önálló gazdálkodók vagy, a csoportos gazdaság partnereként vannak meghatározva, csak egyszer kerülnek nyilvántartásba az L/1. kategóriába tartozó gazdálkodóként.) |
||||||||||||||||||||||||||
|
Az alábbi információkat regisztrálják minden fent említett személyre vonatkozóan: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— neme |
||||||||||||||||||||||||||
|
— kora az alábbi korosztályok szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
az iskolaköteles kor felső határától < 25 év, 25–34, 35–44, 45–54, 55–64, 65 és afelett, |
||||||||||||||||||||||||||
|
— a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) az alábbi osztályozás szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
> 0 – < 25 %, 25 – < 50 %, 50 – < 75 %, 75 – < 100 %, 100 % (teljes munkaidős) a teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági munkás éves munkaidejéhez képest. |
||||||||||||||||||||||||||
|
2. A gazdálkodó házastársa |
||||||||||||||||||||||||||
|
Ebbe a kategóriába tartozik az önálló gazdálkodó házastársa (igen a válasz a B/1. a) kérdésre), aki nem tartozik az L/1. csoportba, sem az L/1. a) csoportba (nem ügyvezető: a B/2. b) kérdésre nem a válasz) |
||||||||||||||||||||||||||
|
Az alábbi információkat regisztrálják minden fent említett személyre vonatkozóan: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— neme |
||||||||||||||||||||||||||
|
— kora az alábbi korosztályok szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
az iskolaköteles kor felső határától < 25 év, 25–34, 35–44, 45–54, 55–64, 65 és afelett, |
||||||||||||||||||||||||||
|
— a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) az alábbi osztályozás szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
0 %, > 0 – < 25 %, 25 – < 50 %, 50 – < 75 %, 75 – < 100 %, 100 % (teljes munkaidős) a teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági munkás éves munkaidejéhez képest. |
||||||||||||||||||||||||||
|
3. a) Az önálló gazdálkodó egyéb családtagjai, akik munkát végeznek a gazdáságban: férfi (kivéve az L/1., L/1. a) és L/2. kategóriához tartozó személyeket) |
||||||||||||||||||||||||||
|
3. b) Az önálló gazdálkodók egyéb családtagjai, akik munkát végeznek a gazdaságban: nő (kivéve az L/1., L/1. a) és L/2. kategóriához tartozó személyeket) |
||||||||||||||||||||||||||
|
Az alábbi információk regisztrálandók a gazdaságban dolgozó, a fenti kategóriák valamelyikéhez sorolt, az alábbi kategóriákhoz tartozó személyek számára vonatkozóan: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) az alábbi osztályozás szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
> 0 – < 25 %, 25 – < 50 %, 50 – < 75 %, 75 – < 100 %, 100 % (teljes munkaidős) a teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági munkás éves munkaidejéhez képest. |
||||||||||||||||||||||||||
|
4. a) Nem családi munkaerő, rendszeresen alkalmazott: férfi (kivéve az L/1., L/1. a), L/2. és L/3. kategóriához tartozó személyeket) |
||||||||||||||||||||||||||
|
4. b) Nem családi munkaerő, rendszeresen alkalmazott: nő (kivéve az L/1., L/1. a), L/2. és L/3. kategóriához tartozó személyeket) |
||||||||||||||||||||||||||
|
Az alábbi információk regisztrálandók a gazdaságban dolgozó, a fenti kategóriák valamelyikéhez sorolt, az alábbi kategóriákhoz tartozó személyek számára vonatkozóan: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) az alábbi osztályozás szerint: |
||||||||||||||||||||||||||
|
> 0 – < 25 %, 25 – < 50 %, 50 – < 75 %, 75 – < 100 %, 100 % (teljes munkaidős) a teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági munkás éves munkaidejéhez képest |
||||||||||||||||||||||||||
|
5. + 6. Nem családi munkaerő, nem rendszeresen alkalmazott: férfi és nő |
munkanapok száma |
|||||||||||||||||||||||||
|
7. A gazdálkodó – aki egyben az ügyvezető is – folytat-e más jövedelemszerző tevékenységet: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— főfoglalkozásként? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
— kiegészítő foglalkozásként? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
8. Az önálló gazdálkodó házastársa folytat-e más jövedelemszerző tevékenységet: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— főfoglalkozásként? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
— kiegészítő foglalkozásként? |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
9. Az önálló gazdálkodó a mezőgazdásági munkában részt vevő bármely más családtagja folytat-e más jövedelemszerző tevékenységet? Amennyiben igen, hányan folytatnak más kereső tevékenységet: |
||||||||||||||||||||||||||
|
— főfoglalkozásként? |
személyek száma |
|||||||||||||||||||||||||
|
— kiegészítő foglalkozásként? |
személyek száma |
|||||||||||||||||||||||||
|
10. A gazdaságban végzett munka teljes munkanap egyenérték száma a felmérés napját megelőző 12 hónap folyamán, ami nem tartozik az L/1–L/6. kategóriába, és amit a gazdaság által nem közvetlenül alkalmazott személyek végeznek a gazdáságban (pl. vállalkozók alkalmazottai) (5) |
napok száma |
NE |
NS |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
M. Vidékfejlesztés |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. Egyéb jövedelemszerző tevékenységek a gazdaságban (a mezőgazdaságon kívül), amelyek közvetlenül kapcsolódnak a gazdasághoz |
||||||||||||||||||||||||||
|
a) turizmus, fizetővendéglátás és egyéb szabadidős tevékenység |
igen/nem |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
b) kézműipari tevékenység |
igen/nem |
NS |
NE |
NS |
||||||||||||||||||||||
|
c) mezőgazdasági termékek feldolgozása |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
d) fafeldolgozás (pl. fűrészelés stb.) |
igen/nem |
NS |
NE |
NE |
NS |
|||||||||||||||||||||
|
e) akvakultúra |
igen/nem |
NS |
NE |
|||||||||||||||||||||||
|
f) megújuló energia-termelés (szélenergia, szalmaégetés stb.) |
igen/nem |
NS |
NS |
NE |
||||||||||||||||||||||
|
g) szerződéses munka (a gazdaság berendezéseinek használatával) |
igen/nem |
|||||||||||||||||||||||||
|
h) egyéb |
igen/nem |
NE |
||||||||||||||||||||||||
|
(1) A kedvezőtlen adottságú területre (A2) és a hegyvidéki térségre (A2 a) vonatkozó adatközlés választható abban az esetben, ha a helyhatóság kódját (A1 a) megküldik mindegyik gazdaságra vonatkozóan. Amennyiben a helyhatóságkódját (A1 a) nem adják meg a gazdaságra vonatkozóan, a kedvezőtlen adottságú területre (A2) és a hegyvidéki térségre (A2 a) vonatkozóan kötelező az adatszolgáltatás. (2) Önkéntes adatközlés. (3) Belgium, Hollandia és Ausztria a G/1. c) pont „Héjasok” alá tartozó tételeket e rovatba foglalhatja. (4) Németország összevonhatja a 8.c), 8.d) és 8.e) rovatot. (5) Választható azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek átfogó becslést tudnak nyújtani erre a jellemzőre, regionális szintre vonatkozóan. |
||||||||||||||||||||||||||
II. MELLÉKLET
EUROFARM PROJEKT
Ismertetés és tartalom
|
1. |
Az EUROFARM projekt adatbázisok olyan hálózata, amely lehetővé teszi az mezőgazdasági üzemek szerkezetéről készült közösségi felmérések feldolgozását a nemzeti és közösségi agrárpolitika céljaira. A projekt kidolgozását és megvalósítását a tagállamok és a Bizottság statisztikai hivatalai végzik szoros egyeztetés mellett, a Bizottság támogatásával. |
|
2. |
Az EUROFARM projekt adatbázisai a következők: — az egyedi adatokat tartalmazó adatbázis (BDI), amely (az alapvető felmérések esetében) a valamennyi gazdaságra közvetlenül nem beazonosítható egyedi adatokat, vagy (az időközi felmérések esetében) valamennyi gazdaság adatait, illetve a gazdaságok reprezentatív mintájának adatait tartalmazza, amely elegendő az e rendelet 4. cikkében említett földrajzi szinteken végzett elemzések lehetővé tételéhez; — táblázatos adatbázis (BDT), amely a felmérési eredményeket statisztikai táblázatok formájában tartalmazza. A táblázatos adatbázis tartalma a rendelet 15. cikke szerinti eljárásnak megfelelően kerül megállapításra. |
Az adatbázisok helye
|
3. |
Az egyedi adatokat tartalmazó adatbázis (BDI), ►M6 az 1988-tól 1997-ig terjedő időszakban Németországban végzett felmérések egyedi adatainak kivételével ◄ , valamennyi tagállam számára a Bizottság egyik adatfeldolgozó központjában van elhelyezve. A hozzáférés biztosítása és az adatbázis kezelése az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának kizárólagos hatáskörébe tartozik. |
|
4. |
A táblázatos adatbázisnak a Bizottság egyik adatfeldolgozó központja ad helyet. |
Az egyedi adatok továbbításának módja az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére
|
5. |
Az egyedi adatokat az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által a tagállamokkal egyetértésben meghatározott egységes kód alkalmazásával, a 15. cikk szerinti eljárással megállapítandó határidőkön belül szolgáltatják. |
|
6. |
6, Ettől eltérően Németország nem egyedi adatokat, hanem a (2) bekezdésben említett BDT táblázatprogramnak megfelelő táblázatos eredményeket fog továbbítani. Ez az eltérés az 1988–1997-es időszak felmérései után érvényét veszti. Németország vállalja, hogy az egyedi adatokat a helyszíni adatgyűjtési munka befejezését követő 12 hónapon belül mágneses adathordozón egyetlen számítóközpontban összesíti. |
Táblázatos adatok továbbítása
|
7. |
A tagállam által továbbított egyedi adatok alapján az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala összeállítja: — a táblázatos adatbázisba kerülő táblázatokat, — a 15. bekezdés szerinti ad hoc táblázatokat. |
|
8.1. |
Amennyiben a tagállamok által továbbított egyedi adatokból az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala nem tudja a táblázatos adatbázis számára a rendelet 15. cikkében meghatározott összes táblázatot elkészíteni, úgy a tagállamok vállalják, hogy az egyedi adatoknak a melléklet 5. pontja szerinti szolgáltatási határidejét követő három hónapon belül szolgáltatják a hiányzó táblázatokat. |
|
8.2. |
Amennyiben a tagállamok által továbbított egyedi adatokból az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala nem tudja az I. mellékletben feltüntetett jellemzőkön alapuló ad hoc táblázatokat elkészíteni, úgy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megvizsgálja, hogy a szóban forgó táblázatokat hogyan kellene közölni. |
|
9. |
A tagállamok vállalják, hogy az egyedi adatokkal együtt ellenőrző táblázatokat is szolgáltatnak, amelyeknek tartalmát az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala a tagállamokkal egyeztetve állapítja meg. |
Az egyedi adatok bizalmas jellegének biztosítása
|
10. |
Az elemi adatokat az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére anonimizálva kell továbbítani, úgy, hogy az ne tegye lehetővé az egyes gazdaságok azonosítását. |
|
11. |
A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket adatfeldolgozási rendszerében az adatok bizalmas kezelésének biztosítására, s erről tájékoztatja a tagállamokat. |
|
12. |
Az egyedi adatokhoz való hozzáférés azokra a személyekre korlátozódik, akik az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalában a rendelet végrehajtásáért felelősek. |
|
13. |
A 14. pontban említett táblázatoknak nem szabad lehetővé tenniük az egyes gazdaságok közvetlen vagy közvetett azonosítását. |
Az adatok felhasználása és az eredmények terjesztése
|
14. |
Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala vállalja, hogy a tagállamok által közölt egyedi adatokat csak statisztikai célokra használja fel; az adminisztratív célú felhasználás ki van zárva. Az egyedi adatokat a — a táblázatos adatbázisban (BDT) lévő táblázatok — ad hoc táblázatokösszeállítására használják fel. |
|
15. |
Ad hoc táblázatok alatt olyan táblázatokat kell érteni, amelyek a táblázatos adatbázis (BDT) tartalmának meghatározására vonatkozó eredeti közösségi programban nem voltak előirányozva, de amelyeknek az I. mellékletben szereplő jellemzők alapján történő összeállítását a Közösség, illetve a tagállamok statisztikai hivatalai információs igényeinek kielégítése céljából igényelték. |
Egyeztetés
|
16. |
Mindenkori hatáskörük keretei között és az 1588/90/Euratom, EGK rendeletnek megfelelően az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala és a tagállamok gyors konzultációs eljárásokat dolgoznak ki — az egyedi adatok alapján készült információk bizalmas jellegének és statisztikai megbízhatóságának biztosítására, — a tagállamok tájékoztatására ezeknek az adatoknak a felhasználását illetően. |
( 1 ) HL C 179., 1987.7.8., 3. o. és HL C 4., 1988.1.8., 10. o.
( 2 ) HL C 305., 1987.11.16., 147. o.
( 3 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.
( 4 ) HL L 185., 1988.7.15., 9. o. A legutóbb a 3193/94/EK rendelettel (HL L 337., 1994.12.24., 11. o.) módosított rendelet.
( 5 ) HL L 96., 1994.4.14., 1. o.
( 6 ) HL L 128., 1975.5.19., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
( 7 ) HL L 220., 1985.8.17., 1. o. A legutóbb a Bizottság 96/393/EK határozatával módosított határozat. (HL L 163., 1996.7.2., 45. o.).
( 8 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)
( 9 ) Megjegyzés az olvasónak: A jellemzők számozása a gazdaságszerkezeti felmérések hosszú történetéből adódik, és nem változtatható meg anélkül, hogy ne befolyásolná a felmérések összehasonlíthatóságát.
