ISSN 1725-2490

doi:10.3000/17252490.C_2010.243.fin

Euroopan unionin

virallinen lehti

C 243

European flag  

Suomenkielinen laitos

Tiedonantoja ja ilmoituksia

53. vuosikerta
10. syyskuu 2010


Ilmoitusnumero

Sisältö

Sivu

 

II   Tiedonannot

 

EUROOPAN UNIONIN TOIMIELINTEN, ELINTEN, TOIMISTOJEN JA VIRASTOJEN TIEDONANNOT

 

Euroopan komissio

2010/C 243/01

SEUT-sopimuksen 107 ja 108 artiklan mukaisen valtiontuen hyväksyminen – Tapaukset, joita komissio ei vastusta ( 1 )

1

 

IV   Tiedotteet

 

EUROOPAN UNIONIN TOIMIELINTEN, ELINTEN, TOIMISTOJEN JA VIRASTOJEN TIEDOTTEET

 

Euroopan komissio

2010/C 243/02

Euron kurssi

2

 

JÄSENVALTIOIDEN TIEDOTTEET

2010/C 243/03

Lentoliikenteen harjoittamisen yhteisistä säännöistä yhteisössä annetun Euroopan parlamentin ja neuvoston asetuksen (EY) N:o 1008/2008 16 artiklan 4 kohdan mukainen komission ilmoitus – Säännöllistä lentoliikennettä koskevat julkisen palvelun velvoitteet ( 1 )

3

 

V   Ilmoitukset

 

KILPAILUPOLITIIKAN TOTEUTTAMISEEN LIITTYVÄT MENETTELYT

 

Euroopan komissio

2010/C 243/04

Valtiontuki – Unkari – Valtiontuki C 31/09 – Unkari – LIP – Tuki Audi Hungaria Motor Kft.:lle – Kehotus huomautusten esittämiseen Euroopan unionin toiminnasta tehdyn sopimuksen 108 artiklan 2 kohdan mukaisesti ( 1 )

4

 

Oikaisuja

2010/C 243/05

Oikaistaan Euroopan elintarviketurvallisuusviranomaisen tiedelautakuntien jäsenyyttä koskeva kiinnostuksenilmaisupyyntö (Parma, Italia) (EUVL C 151, 10.6.2010)

10

2010/C 243/06

Oikaistaan Euroopan elintarviketurvallisuusviranomaisen tiedelautakuntien ja tiedekomitean varallaololuettelon jäsenyyttä koskeva kiinnostuksenilmaisupyyntö (Parma, Italia) (EUVL C 151, 10.6.2010)

10

 


 

(1)   ETA:n kannalta merkityksellinen teksti

FI

 


II Tiedonannot

EUROOPAN UNIONIN TOIMIELINTEN, ELINTEN, TOIMISTOJEN JA VIRASTOJEN TIEDONANNOT

Euroopan komissio

10.9.2010   

FI

Euroopan unionin virallinen lehti

C 243/1


SEUT-sopimuksen 107 ja 108 artiklan mukaisen valtiontuen hyväksyminen

Tapaukset, joita komissio ei vastusta

(ETA:n kannalta merkityksellinen teksti)

2010/C 243/01

Päätöksen tekopäivä

17.8.2010

Valtion tuen viitenumero

N 191/10

Jäsenvaltio

Tšekki

Alue

Kahdeksan tulvien koettelemaa aluetta

Nimike (ja/tai tuensaajayrityksen nimi)

Zmírnění škod způsobených povodněmi na rybách v letních měsících roku 2009

Oikeusperusta

Kalastus- ja vesiviljelyalan valtiontukien tarkastelemista koskevien suuntaviivojen (3 päivänä huhtikuuta 2008) 4.4 artikla

Toimenpidetyyppi

Tukijärjestelmä

Tarkoitus

Tšekin myöntämä taloudellinen tuki kesän 2009 poikkeuksellisten tulvien koettelemille vesiviljelyalan yrityksille

Tuen muoto

Suora avustus

Talousarvio

10 milj. CZK (390 000 EUR)

Tuen intensiteetti

25 %

Kesto

1 päivään kesäkuuta 2011 asti

Toimiala

Vesiviljely

Tuen myöntävän viranomaisen nimi ja osoite

His Excellency Mr Karel Schwarzenberg

Foreign Affairs Minister

Ministry of Foreign Affairs of the Czech Republic

Square 5 Loreto

118 00 Praha 1

ČESKÁ REPUBLIKA

Muita tietoja

Päätöksen teksti (ilman luottamuksellisia tietoja) on julkaistu todistusvoimaisella kielellä/todistusvoimaisilla kielillä seuraavalla Internet-sivulla:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_fi.htm


IV Tiedotteet

EUROOPAN UNIONIN TOIMIELINTEN, ELINTEN, TOIMISTOJEN JA VIRASTOJEN TIEDOTTEET

Euroopan komissio

10.9.2010   

FI

Euroopan unionin virallinen lehti

C 243/2


Euron kurssi (1)

9. syyskuuta 2010

2010/C 243/02

1 euro =


 

Rahayksikkö

Kurssi

USD

Yhdysvaltain dollaria

1,2715

JPY

Japanin jeniä

106,46

DKK

Tanskan kruunua

7,4461

GBP

Englannin puntaa

0,82580

SEK

Ruotsin kruunua

9,2488

CHF

Sveitsin frangia

1,2859

ISK

Islannin kruunua

 

NOK

Norjan kruunua

7,8725

BGN

Bulgarian leviä

1,9558

CZK

Tšekin korunaa

24,683

EEK

Viron kruunua

15,6466

HUF

Unkarin forinttia

285,76

LTL

Liettuan litiä

3,4528

LVL

Latvian latia

0,7088

PLN

Puolan zlotya

3,9380

RON

Romanian leuta

4,2820

TRY

Turkin liiraa

1,9230

AUD

Australian dollaria

1,3750

CAD

Kanadan dollaria

1,3131

HKD

Hongkongin dollaria

9,8789

NZD

Uuden-Seelannin dollaria

1,7516

SGD

Singaporin dollaria

1,7060

KRW

Etelä-Korean wonia

1 484,64

ZAR

Etelä-Afrikan randia

9,1964

CNY

Kiinan juan renminbiä

8,6248

HRK

Kroatian kunaa

7,2863

IDR

Indonesian rupiaa

11 390,00

MYR

Malesian ringgitiä

3,9550

PHP

Filippiinien pesoa

56,095

RUB

Venäjän ruplaa

39,2763

THB

Thaimaan bahtia

39,240

BRL

Brasilian realia

2,1914

MXN

Meksikon pesoa

16,5217

INR

Intian rupiaa

59,0894


(1)  Lähde: Euroopan keskuspankin ilmoittama viitekurssi.


JÄSENVALTIOIDEN TIEDOTTEET

10.9.2010   

FI

Euroopan unionin virallinen lehti

C 243/3


Lentoliikenteen harjoittamisen yhteisistä säännöistä yhteisössä annetun Euroopan parlamentin ja neuvoston asetuksen (EY) N:o 1008/2008 16 artiklan 4 kohdan mukainen komission ilmoitus

Säännöllistä lentoliikennettä koskevat julkisen palvelun velvoitteet

(ETA:n kannalta merkityksellinen teksti)

2010/C 243/03

Jäsenvaltio

Ranska

Reitti

Aurillac–Pariisi (Orly)

Julkisen palvelun velvoitteen voimaantulopäivä

1 päivänä kesäkuuta 2011

Osoite, jossa mahdolliset julkisen palvelun velvoitteeseen liittyvät merkitykselliset tiedot ja/tai asiakirjat ovat saatavilla

Arrêté du 26 juillet 2010 modifiant les obligations de service public imposées sur les services aériens réguliers entre Aurillac et Paris (Orly)

NOR: DEVA1018706A

http://www.legifrance.gouv.fr/initRechTexte.do

Lisätietoja:

Direction générale de l’aviation civile

DTA/SDT/T2

50 rue Henry Farman

75720 Paris Cedex 15

FRANCE

P. +33 158094321

Sähköposti: osp-compagnies.dta@aviation-civile.gouv.fr


V Ilmoitukset

KILPAILUPOLITIIKAN TOTEUTTAMISEEN LIITTYVÄT MENETTELYT

Euroopan komissio

10.9.2010   

FI

Euroopan unionin virallinen lehti

C 243/4


VALTIONTUKI – UNKARI

Valtiontuki C 31/09 – Unkari – LIP – Tuki Audi Hungaria Motor Kft.:lle

Kehotus huomautusten esittämiseen Euroopan unionin toiminnasta tehdyn sopimuksen 108 artiklan 2 kohdan mukaisesti

(ETA:n kannalta merkityksellinen teksti)

2010/C 243/04

Komissio ilmoitti 6. heinäkuuta 2010 päivätyllä, tätä tiivistelmää seuraavilla sivuilla todistusvoimaisella kielellä toistetulla kirjeellä Unkarille päätöksestään laajentaa Euroopan unionin toiminnasta tehdyn sopimuksen 108 artiklan 2 kohdassa tarkoitettua menettelyä, joka koskee edellä mainittua toimenpidettä.

Asianomaiset voivat esittää huomautuksensa tuesta, jota koskevan menettelyn komissio aloittaa, kuukauden kuluessa tämän tiivistelmän ja sitä seuraavan kirjeen julkaisemisesta. Huomautukset on lähetettävä osoitteeseen:

European Commission

Directorate-General for Competition

State Aid Greffe

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

F. +32 22961242

Huomautukset toimitetaan Unkarille. Huomautusten esittäjä voi pyytää kirjallisesti henkilöllisyytensä luottamuksellista käsittelyä. Tämä pyyntö on perusteltava.

TIIVISTELMÄ

Muodollisen tutkintamenettelyn laajentamisen syiden kuvaus

Komissio ilmoitti 28. lokakuuta 2009 (1) päivätyllä kirjeellä Unkarille päätöksestään aloittaa Euroopan unionin toiminnasta tehdyn sopimuksen 108 artiklan 2 kohdassa tarkoitettu menettely, joka koskee Unkarin aikeita myöntää alueellisia valtiontukia koskevien suuntaviivojen (2), jäljempänä ‘suuntaviivat’, mukaista aluetukea Audi Hungaria Motor Kft.:lle sen Győrissä, Länsi-Transdanubian (Nyugat-Dunántúlin) alueella sijaitsevassa tehtaassa toteutettavaa investointihanketta varten. Investointihankkeen tavoitteena on valmistaa uuden sukupolven moottoreita ja moottorikomponentteja henkilöautoihin.

Menettelyn aloittamisesta tehdyssä päätöksessä todettiin, että komissiolla on epäilyksiä siitä, onko Unkarin ehdottama markkinoiden määritelmä hyväksyttävä. Lisäksi komissio epäili, onko Volkswagen-Porsche-yhtymällä suuntaviivojen 68 kohdan mukaisesti enintään 25 prosentin osuus kyseisen tuotteen myynnistä asianomaisilla markkinoilla ja onko tuotantokapasiteetin lisäys enintään 5 prosenttia markkinoiden koosta, jos merkityksellisten markkinoiden tilanne on tavallista heikompi. Päätöksessä todettiin, että komissiolla on epäilyksiä siitä, voidaanko tietyt henkilöautojen markkinasegmenttiryhmät katsoa merkityksellisiksi tuotemarkkinoiksi POLK-luokittelun mukaisten, yksittäisten henkilöautojen markkinasegmenttien sijaan sovellettaessa suuntaviivojen 68 kohtaa. Lisäksi päätöksessä viitattiin komission epäilyksiin, jotka liittyvät henkilöautojen ja kevyiden hyötyajoneuvojen yhtenäiseen kohteluun.

Unkari ilmoitti komissiolle investointihankkeen laajuuteen tehdyistä muutoksista samalla, kun se esitti huomautuksensa menettelyn aloittamisesta tehdystä päätöksestä. Muutoksista johtuen suuntaviivojen 68 kohdan a alakohdassa määritelty 25 prosentin kynnys ei ylittyisi millään kyseessä olevalla yksittäisellä henkilöautojen markkinasegmentillä, mikäli komissio suostuisi laskemaan tuensaajan Volkswagen-Porsche-yhtymän markkinaosuuden maailmanlaajuisten markkinoiden tietojen perusteella.

Unkarin mielestä seuraavat huomiot ja väitteet liittyvät niihin kriteereihin, jotka vaikuttavat oleellisesti merkityksellisten markkinoiden maantieteelliseen rajaamiseen tuotannon (tarjonnan) näkökulmasta: autoteollisuuden tilanne, tuotantopaikkakunnat, jakelu, kauppavirrat, kuljetuskustannukset, maailmanlaajuistuminen, markkinoiden yhdentyminen, kaupan esteet ja komponenttiteollisuuden erityistilanne.

Investointihankkeeseen tehtyjen viimeaikaisten muutosten ja merkityksellisten maantieteellisten markkinoiden tarkoituksenmukaisen määrittelyn merkittävyyden takia on tarpeellista laajentaa menettelyä koskemaan myös tätä asiaa.

Muutetun tukitoimenpiteen yhteismarkkinoille soveltuvuuden arviointi

Menettelyn tässä vaiheessa komissio epäilee edelleen, että ilmoitettu tuki ei ole suuntaviivojen 68 kohdan mukaista.

Suuntaviivojen 70 kohdassa säädetään, että markkinat pitäisi yleensä määritellä ETA:n tasolla suuntaviivojen 68 kohdan mukaisten testien suorittamiseksi. Tämä tarkoittaa, että vain erikoistilanteessa maailmanlaajuiset markkinat otettaisiin huomioon ETA-alueen sijasta. Komissio epäilee, että tässä tapauksessa Unkarin viranomaisten esittämät väitteet eivät voisi oikeuttaa poikkeamista siitä perustavasta säännöstä, että ETA-aluetta pidetään merkityksellisinä maantieteellisinä markkinoina. Siksi menettelyn tässä vaiheessa komissio epäilee, että maailmanlaajuisia markkinoita ei voida pitää ainoina merkityksellisinä maantieteellisinä markkinoina henkilöautoille ja/tai kevyille hyötyajoneuvoille.

Lisätietoja saa menettelyn aloittamisesta tehdystä alkuperäisestä päätöksestä ja sitä vastaavista tiivistelmistä, jotka julkaistiin 16. maaliskuuta 2010 (3).

KIRJE

”A Bizottság ezennel értesíti Önt, hogy – további információk benyújtását követően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti C 31/2009 sz. folyamatban lévő eljárás kiterjesztéséről határozott.

1.   ELJÁRÁS ÉS HÁTTÉR

(1)

A Bizottságnál 2009. február 26-án nyilvántartásba vett elektronikus bejelentésükben (SANI 2334) a magyar hatóságok bejelentették azon szándékukat, hogy a nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás (a továbbiakban: RTI, regionális támogatási iránymutatás) (4) alapján regionális támogatást nyújtanak az Audi Hungaria Motor Kft. részére a győri üzemben (Nyugat-Dunántúl régió) tervezett beruházási projekthez.

(2)

A 2009. április 21-én (D/51611) és a 2009. augusztus 21-én (D/53595) kelt levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért a bejelentett támogatási intézkedésről. A magyar hatóságok a Bizottságnál 2009. június 29-én (A/15528) és 2009. szeptember 17-én (A/20041) iktatott levelükben bocsátották rendelkezésre a kért kiegészítő információkat.

(3)

A beruházási projekt földterületet, épületeket, gépeket, berendezéseket és gépjárműveket magukban foglaló beruházásokat érint, és személygépkocsikba szánt új generációs benzin- és dízelmotorok, motoralkatrészek, valamint kis mennyiségben jachtmotorok gyártására irányul. A projekt összes támogatható beruházási költsége névértéken 154 092 millió HUF (513,61 millió EUR). A támogatás teljes összege névértéken 18 107,66 millió HUF (60,35 millió EUR).

(4)

A támogatást Magyarország az 1628/2006/EK bizottsági rendelet (5) értelmében mentesítést élvező XR 47/07. sz. támogatási program (6) alapján nyújtott közvetlen támogatás és az N 651/06 sz. támogatási program (7) szerinti adókedvezmény formájában fogja biztosítani.

(5)

A Bizottság 2009. október 28-án kelt levelében tájékoztatta Magyarországot azon határozatáról, hogy e támogatással kapcsolatban megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában elvégezte az RTI 68. pontjának a) alpontja szerinti tesztet a másodlagos termék (azaz az összes egyedi személygépkocsi-szegmensek (8)) piaci részesedése tekintetében. Az EGT szintjén számos szegmensben túllépték a 25 %-os küszöböt, de az E szegmens piaci részesedése még világszinten is meghaladta a 25 %-ot. A Bizottság nem követte Magyarország azon javaslatát, amely szerint a piaci részesedéseket a szegmenskombinációk (A00-C szegmens, B-D szegmens, B-E szegmens és C-D szegmens) alapján kellene meghatározni. Az RTI 68. pontjának b) alpontja szerinti, termelési kapacitásra vonatkozó tesztet illetően megfogalmazott magyar álláspont – amely alapján csak a szegmenskombinációkat kellene figyelembe venni – sem győzte meg a Bizottságot.

(7)

Ezen túlmenően az érintett termékpiac meghatározásával összefüggésben a Bizottság a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek együttes kezelésének helyességéről sincs meggyőződve.

(8)

A Bizottság eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a támogatással kapcsolatos észrevételeiket.

(9)

Magyarország 2010. március 1-jén kelt, a Bizottságnál 2010. március 2-án (A/3725) iktatott levelében nyújtotta be észrevételeit. A Bizottság szolgálatai, a magyar hatóságok és a beruházó között találkozóra került sor 2010. április 13-án.

(10)

2010. április 15-én és 16-án további harmadik felek juttatták el észrevételeiket a Bizottságnak (nevezetesen Németország, a Volkswagen AG, az Audi Hungaria Motor Kft/Audi AG és a győri Széchenyi István Egyetem). Ezen (a magyar hatóságok által vázolt irányvonalat képviselő) észrevételeket 2010. április 21-én továbbították Magyarországnak.

(11)

Magyarország nem tett észrevételt a harmadik felek ezen észrevételei kapcsán.

2.   AZ ELJÁRÁS KITERJESZTÉSÉNEK TÉNYBELI OKAI

(12)

Magyarország az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben értesítette a Bizottságot a beruházási projekt kiterjedését illetően bekövetkezett újabb változásokról. A bejelentés alapjául azon téves feltételezés szolgált, amely szerint az E szegmensbe tartozó személygépkocsikba építendő motorok gyártása a beruházási projekt tárgyát képezi. A projektet illetően bekövetkezett legutóbbi változások miatt azonban a beruházás a továbbiakban már nem terjed ki e motorokra. Ha a Bizottság elfogadná, hogy a kedvezményezett Volkswagen-Porsche csoport piaci részesedésének számítása kizárólag a világpiaci adatok alapján történjen, az esetben nem lépnék túl az RTI 68. pontjának a) alpontjában előírt 25 %-os küszöböt, és a projekt támogathatónak minősülhetne.

(13)

A magyar hatóságok már bejelentésükben is azt a véleményt képviselték, hogy az érintett földrajzi piac világméretű. A Bizottság ezen álláspontot kifejezetten nem fogadta el, illetve nem utasította el, továbbá az eljárás megindításáról szóló határozatban úgy ítélte meg, hogy a kérdéses termékek érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű. Ennélfogva mind EGT-szinten mind pedig világszinten kiszámították a személygépkocsi-szegmensek piaci részesedését. A Bizottság határozatában végezetül arra a következtetésre jutott, hogy az E szegmens piaci részesedései nem csak EGT-szinten, hanem világszinten is meghaladják a 25 %-os küszöböt.

(14)

A beruházási projekt kiterjedését illetően bekövetkezett legújabb változások miatt, és tekintettel arra, hogy az érintett földrajzi piac megfelelő meghatározásának kérdése döntő erejű, szükséges kiterjeszteni az eljárás megindításáról szóló első határozatot annak érdekében, hogy az érintett földrajzi piac kapcsán valamennyi érdekelt harmadik fél benyújthassa észrevételét.

3.   A MAGYARORSZÁG ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT ÉRVEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA

(15)

A magyar hatóságok véleményükben kifejtették, hogy csakis a világméretű piac tekinthető érintett földrajzi piacnak (10). Véleményükben az alábbi szempontokat és érveket kötötték azon kritériumokhoz, amelyek termelői (kínálati) oldalról nézve döntő fontosságúak az érintett földrajzi piac behatárolásánál: a gépjárműipar helyzete, telephelyek, forgalmazás, kereskedelmi forgalom, szállítási költségek, globalizáció, piaci integráció, kereskedelmi akadályok és az alkatrész-beszállítók különleges helyzete.

(16)

A magyar hatóságok a gépjárműipar helyzetét illetően megállapították, hogy globális fejlemények és tartós változások (mint például a piaci növekedés eltolódása a BRIC- és az ASEAN-országok irányába) határozzák meg a gépjárműipar helyzetét. A jelenlegi helyzetre egyaránt jellemzőek az egyre növekvő fejlesztési költségek, a rövidebb termékfejlesztési ciklusok, a termékek életciklusának lerövidülése, a fogyasztói szegmensek növekedése, a széles körű koncentrációs folyamatot kiváltó egyre intenzívebb verseny (a vállalatok felvásárlása, az összefonódások, illetve a stratégiai szövetségek szinergiahatásokat eredményezhetnek), valamint a további értékesítési problémákat kiváltó világméretű pénzügyi és gazdasági válság.

(17)

A telephelyeket, mint az érintett földrajzi piac behatárolásában döntő fontosságú kritériumokat illetően a magyar hatóságok azt állítják, hogy a Bizottság maga is kulcsfontosságú tényezőnek tekintette a telephelyek eloszlását a gépjárműgyártók, mint világpiaci szereplők osztályozásánál (11). Magyarország megjegyzi, hogy a járműgyártó telephelyek száma emelkedett világszinten, a személygépkocsikban kifejezett termelési eredmény folyamatos növekedésével egyidejűleg. A gépjárműiparban a telephelyek kiválasztása kapcsán hozott döntések igazolják a világméretű piac létezését. A telephelyek kiválasztásánál a világ legkülönbözőbb helyszíneit is figyelembe veszik. A telephelyet és az áttelepülést illető csoporton belüli verseny minden gyártót érint, így e folyamat nem csak a Volkswagen csoportra jellemző.

(18)

A magyar hatóságok a személygépkocsik forgalmazása kapcsán megállapítják, hogy a POLK és a Global Insight adataiból kiderül, hogy a tíz legnagyobb eredetialkatrész-gyártó az összes gazdaságilag jelentős piacon értékesíti járműveit és a legkülönfélébb forgalmazási rendszereket alkalmazza. Azon országok száma, amelyekben az eredetialkatrész-gyártók eladási tevékenységet folytatnak szintén arra utal, hogy az EGT külső határai nem akadályozzák a forgalmazást. Az európai eredetialkatrész-gyártók EGT-n kívüli értékesítései, akárcsak a nem európai eredetialkatrész-gyártók EGT-n belüli kiterjedt forgalmazása is jelentős.

(19)

Ami az érintett földrajzi piac meghatározásánál az import- és exportrátákat, azaz a kereskedelmi forgalom alakulását illeti, a magyar hatóságok azt állítják, hogy az importráta fejlődésével párhuzamosan világszinten az exportráták is emelkedtek. Egyes Európán kívül országok, mint például Kanada (+ 5–10 %) (12), Kína (+ 10–15 %), az Egyesült Államok (+ 10–15 %), Japán (+ 20–25 %) és India (+ 15–20 %) exportrátája jelentősen növekedett, az EGT vonatkozásában a fejlődést az exportráta (15–20 %) százalékpontos emelkedése tükrözi. Az EGT-ben például minden ötödik személygépkocsit importálják, illetve onnan minden harmadik exportra kerül. Magyarország arra a következtetésre jut, hogy a fenti értékesítési adatok az egyes nemzetek közötti jelentős világszintű kereskedelmi forgalom egyenletes fejlődéséről tanúskodnak.

(20)

A szállítási költségek kritériuma vonatkozásában Magyarország kijelenti, hogy a szállítási költségek átlagosan csupán a jármű eladási árának (2,5–5 %)-át teszik ki. A technikai fejlődés és a logisztikai értékáramlás hatékonyságának növekedése a szállítási költségek csökkenését eredményezte az előző évekhez képest. Ezenkívül a kereskedelmi forgalom folyamatosan növekszik, emiatt a szállítási költségek nem bizonyulnak a kereskedelmet akadályozó tényezőnek.

(21)

A magyar hatóságok úgy vélik, hogy a globalizációs szempont döntő kritériumnak tekintendő az érintett földrajzi piac behatárolásánál. Magyarország rámutat arra is, hogy a Bizottság határozathozatali gyakorlatában a globalizáció megítélése elsősorban két paraméter, azaz a gépjárműgyártók világszintű jelenléte és azok világszintű kereskedelmi tevékenysége alapján történik. A gépjárműipar esetében a termelési folyamat globalizációja az értékesítési folyamat globalizációjával egyszerre megy végbe. Magyarország megemlíti, hogy a 10 eredetialkatrész-gyártó történelmi székhelye hat ország és három kontinens között oszlik meg. A Volkswagen csoport külföldi értékesítései (vagyis a hazai értékesítéseken kívüli értékesítések) és külföldi termelésének aránya az elmúlt években növekedett.

(22)

Magyarország úgy ítéli meg, hogy az érintett földrajzi piac behatárolásánál a piaci integráció is kritérium kell hogy legyen. A gépjárműgyártók az összefonódások révén már évek óta integrációs folyamaton mennek át. A piaci résztvevők egyre gyakrabban kezdenek szorosabb együttműködésbe, hogy a szövetség révén versenyelőnyökhöz jussanak (a több államot vagy akár kontinenst érintő közös vállalkozások és együttműködések rámutatnak a világszintű összeköttetésekre).

(23)

Magyarország szerint a kereskedelmi akadályokat is figyelembe kell venni az érintett földrajzi piac behatárolásánál. Ezzel összefüggésben Magyarország elsősorban a kereskedelem szabályozásából származó akadályokra hivatkozik. Az elmúlt évtizedek folyamán az ilyen jellegű akadályok politikai szinten »jelentősen csökkentek, különösen a GATT-tárgyalások és később a WTO keretében«. Magyarország másodsorban a műszaki előírásokból fakadó akadályokra is utalást tesz. Megállapítja, hogy a gépjárműipar esetében számos – többek között a műszaki előírások világszintű harmonizálását illető – szabályozás van érvényben.

(24)

Végezetül a magyar hatóságok úgy vélik, hogy a jelen ügyben az alkatrészgyártás tényét kell értékelni. Az említett érvek különösen az alkatrészgyártásra vonatkoznak.

(25)

A harmadik felektől – Németországtól, a Volkswagen AG-től, az Audi Hungaria Motor Kft/Audi AG-től – beérkezett észrevételek nagymértékben alátámasztják az érintett földrajzi piacot illetően megfogalmazott magyar megfontolásokban kifejtett fenti érveket.

4.   ÉRTÉKELÉS

(26)

A közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (13) értelmében az érintett földrajzi piac azt a területet jelenti, ahol az érintett vállalkozások a termékek vagy szolgáltatások nyújtása vagy kereslete tekintetében érdekeltek, ahol a versenyfeltételek kellő mértékben egységesek és amely a szomszédos területektől az érzékelhetően eltérő versenyfeltételek révén különböztethető meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti közlemény állami támogatással kapcsolatos ügyekre való alkalmazhatósága meglehetősen korlátozott (14).

(27)

Az RTI 68. pontjának a) alpontja általánosságban meghatározza, hogy az »érintett piacot/piacokat« kell figyelembe venni. Az RTI 70. pontja viszont előírja, hogy az RTI 68. pontja szerinti tesztek elvégzése céljából a piacokat rendszerint EGT-szinten kell meghatározni. Más megfogalmazásban tehát csak kivételes körülmények között lehet az EGT helyett a világméretű piacot figyelembe venni.

(28)

A Bizottság kétli, hogy a magyar hatóságok által említett érvek indokolnák a szóban forgó szabálytól – vagyis attól, hogy elsősorban az EGT-t kell érintett földrajzi piacnak tekintetni – való eltérést.

(29)

A Bizottság az N 635/08 – Olaszország – Fiat Sicily határozatában meg is határozta, hogy a személygépkocsi-piac »a határozat alkalmazásában EGT-szintű« (15). A gépjárműipar számára nyújtott állami támogatások tekintetében hozott egyéb újabb keletű határozataiban a Bizottságnak nem kellett azon kérdés tekintetében döntést hoznia, hogy az EGT vagy a világméretű piac közül melyiket kell figyelembe venni (16). E határozatokban az RTI 68. pontja szerinti teszteket mindkét alternatíva esetében elvégezték.

(30)

A Bizottság az N 671/08. sz. – Magyarország – Mercedes Benz Manufacturing Hungary állami támogatásról szóló legutóbb elfogadott határozatában (17) megállapította, hogy kínálati oldalról nézve a gépjárműipari ágazatban legalább EGT-szintű, de még inkább globális szintű termelés folyik. A legnagyobb gépjárműgyártók világpiaci szereplők. Több országban és földrészen rendelkeznek gyártóüzemekkel és forgalmazási rendszerekkel. Fogyasztói szempontból a versenyfeltételek jelentős mértékben javultak az Európai Unióban, különösen a technikai akadályok és forgalmazási rendszerek tekintetében, bár az árkülönbségek és az adórendszerek közötti eltérések továbbra is akadályt jelentenek, és a főbb versenytársak piaci behatolási arányai különbözőek az egyes tagállamok és különösen a kontinensek szerint. Az alacsony szállítási költségek, illetve az, hogy a főbb gyártók szinte valamennyi tagállamban és a világ legnagyobb országaiban jelen vannak, EGT-szintű vagy még inkább világméretű piac meglétére utalnak.

(31)

Az említett határozat nem értelmezhető úgy, hogy a Bizottság elfogadta azon álláspontot, amely szerint az érintett földrajzi piacnak kizárólag a világméretű piac tekinthető. E határozat inkább azt mutatja, hogy a Bizottság a világméretű piacra utaló bizonyos jelek ellenére nem állt készen arra, hogy eltérjen azon elvtől, amely szerint az RTI 70. pontja alapján az EGT-piac a meghatározó.

(32)

Ezen túlmenően a szóban forgó ügy nem vethető össze azon állami támogatási ügyekben hozott újabb keletű határozatokkal, amelyekben a Bizottság a világméretű piacot ismerte el érintett földrajzi piacnak. A Bizottság az N 409/06. sz. – a HighSi GmbH javára nyújtott állami támogatásról szóló határozat (18) esetében például úgy vélte, hogy a napenergia-modulok érintett földrajzi piaca világméretű. A Bizottság ebben az esetben a telephelyek, az importadatok, a szállítási költségek, a kereskedelmi akadályok stb. vonatkozásában a fotovoltaikus ágazatban végzett különböző független tanulmányokra hivatkozhatott. Végezetül a Bizottság fotovoltaikus ágazatot illetően megfogalmazott véleménye összhangban állt az összefonódásokra és állami támogatásokra vonatkozó korábbi határozatokkal is, ami a jelen eljárás esetében nem mondható el.

(33)

A Bizottság az N 810/06. sz. – AMD Dresden állami támogatásról szóló határozatban (19) szintén abból indult ki, hogy a mikroprocesszorok gyártása esetében az érintett földrajzi piac világméretű. A határozat említést tesz arról, hogy a számítógépekbe szánt mikroprocesszorok gyártása és az azokkal való kereskedelem világszinten zajlik. A mikroprocesszorok esetében mind a gyártók mind pedig a fogyasztók a világ minden részén megtalálhatók. A mikroprocesszorok nemzetközi kereskedelmét nem korlátozzák nemzeti jogszabályok vagy adminisztratív előírások, a szállítási költségek pedig jelentéktelen szerepet játszanak az előállítási költségek egészére nézve. Az ágazatot illető összefonódásokra és állami támogatásokra vonatkozó korábbi határozatok alátámasztották a Bizottság álláspontját.

(34)

Nyilvánvaló különbségek mutatkoznak a fenti ügyek és a jelen ügy között. A termék nem csak mennyisége és fontossága alapján különbözik alapvetően, hanem a piacok fejlődése is eltérő. Míg a korábbi ügyekben dinamikus és viszonylag új piacok kerültek értékelésre, jelen esetben egy hagyományos és hosszú ideje kialakult piacot kellett értékelni.

(35)

Ennek megfelelően az eljárás jelen szakaszában a Bizottság kétli, hogy a világméretű piac tekinthető az egyetlen érintett földrajzi piacnak. A Bizottságnak ennélfogva kételyei vannak azt illetően, hogy a bejelentett támogatás megfelel az RTI 68. pontja a) alpontjának.

5.   KÖVETKEZTETÉS

(36)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdésében rögzített hivatalos vizsgálati eljárás kiterjesztéséről határozott, és felhívja Magyarországot, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be az érintett földrajzi piaccal kapcsolatos észrevételeit, és bocsásson rendelkezésre minden olyan információt, amely segíthet az intézkedés értékelésében.

(37)

A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdése felfüggesztő hatályú, és szeretné felhívni figyelmét a 659/1999/EK tanácsi rendelet (20) 14. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a jogellenes támogatást a kedvezményezettektől vissza lehet követelni.

(38)

A Bizottság emlékezteti Magyarországot, hogy az érdekelt feleket e levélnek és érdemi összefoglalójának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele útján tájékoztatja. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.”


(1)  EUVL C 64, 16.3.2010, s. 15.

(2)  EUVL C 54, 4.3.2006, s. 13.

(3)  EUVL C 64, 16.3.2010, s. 15.

(4)  HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(5)  A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról, HL L 302., 2006.11.1., 29. o.

(6)  Az XR 47/07. sz. támogatási programra vonatkozó összefoglaló tájékoztató adatlapot közzétették a Hivatalos Lapban: HL C 180., 2007.8.2., 8. o.

(7)  HL C 152., 2007.7.6., 2. o.

(8)  A POLK tanácsadó cég a gépjárműpiacot A000, A00, A0, A, B, C, D és E szegmensek szerint osztja fel, amelyek közül az A000 szegmens a kiskategóriás személygépkocsikat, míg az E szegmens a luxuskategória felső szintjét takarja. Az A000 szegmenstől az E szegmens felé haladva fokozatosan emelkedik a személygépjárművek átlagára, mérete és átlagos motorteljesítménye.

(9)  HL C 64., 2010.3.16., 15. o.

(10)  A magyar hatóságok az érintett földrajzi piacot illető érveik alátámasztásaként benyújtották az […] által 2010. február 25-én készített »Analyse zur Bestimmung des für die Automobilindustrie geografisch relevanten Marktes« című tanulmányt.

(11)  Magyarország az alábbi határozatokra hivatkozik: N 767/07. sz. állami támogatás – Románia – LIP – Ford Craiova, HL C 238., 2008.9.17., 4. o. (109. pont); N 635/08. sz. állami támogatás – Olaszország – LIP – Támogatás a Fiat Sicily részére, HL C 219., 2009.9.12., 3. o. (79. pont), N 473/08. sz. állami támogatás – Spanyolország – LIP – Ford España, HL C 19., 2010.1.26., 5. o. (81. pont); N 671/08. sz. állami támogatás – Magyarország – LIP – Támogatás a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary részére, HL C 28., 2010.2.4., 2. o. (88. pont).

(12)  Üzleti titok.

(13)  HL C 372., 1997.12.9., 5. o.

(14)  A közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló fenti bizottsági közlemény 1. lábjegyzete megállapítja, hogy »Az értékelés középpontjában az állami támogatási esetekben inkább a támogatás kedvezményezettje és az érintett iparág/ágazat, semmint a támogatás kedvezményezettjével szemben fennálló, a verseny által támasztott korlátok meghatározása áll. Amikor bármely konkrét állami támogatási esetben a piaci erő és így az érintett piac vizsgálata merül fel, az itt körvonalazott módszer elemei alapul szolgálhatnak az értékeléshez«.

(15)  N 635/08. sz. állami támogatás – Olaszország – LIP – Támogatás a Fiat Sicily részére, HL C 219., 2009.9.12., 3. o. (82. pont).

(16)  N 767/07. sz. állami támogatás – Románia – LIP – Ford Craiova, HL C 238., 2008.9.17., 4. o. (108. pont); N 473/08. sz. állami támogatás – Spanyolország – LIP – Ford Espańa, HL C 19., 2010.1.26., 5. o. (83. pont); N 671/08. sz. állami támogatás – Magyarország – LIP – Támogatás a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary részére, HL C 28., 2010.2.4., 2. o. (89. pont).

(17)  N 671/08. sz. állami támogatás – Magyarország – LIP – Támogatás a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary részére, HL C 28., 2010.2.4., 2. o. (a 86. és az azt követő pontok).

(18)  N 409/06. sz. állami támogatás – Németország – MSF 2002 – Támogatás a HighSi GmbH részére, HL C 77., 2007.4.5., 4. o. (az 52. és az azt követő pontok).

(19)  N 810/06. sz. állami támogatás – Németország – MSF 2002 – AMD Dresden, HL C 160., 2009.7.14., 1. o. (a 82. és az azt követő pontok).

(20)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.


Oikaisuja

10.9.2010   

FI

Euroopan unionin virallinen lehti

C 243/10


Oikaistaan Euroopan elintarviketurvallisuusviranomaisen tiedelautakuntien jäsenyyttä koskeva kiinnostuksenilmaisupyyntö (Parma, Italia)

( Euroopan unionin virallinen lehti C 151, 10. kesäkuuta 2010 )

2010/C 243/05

Sivulla 6, kohdassa ”Määräaika hakemusten jättämiselle”:

korvataan:

”… 15 päivänä syyskuuta 2010 …”

seuraavasti:

”… 30 päivänä syyskuuta 2010 …”.


10.9.2010   

FI

Euroopan unionin virallinen lehti

C 243/10


Oikaistaan Euroopan elintarviketurvallisuusviranomaisen tiedelautakuntien ja tiedekomitean varallaololuettelon jäsenyyttä koskeva kiinnostuksenilmaisupyyntö (Parma, Italia)

( Euroopan unionin virallinen lehti C 151, 10. kesäkuuta 2010 )

2010/C 243/06

Sivulla 14, kohdassa ”Määräaika hakemusten jättämiselle”:

korvataan:

”… 15 päivänä syyskuuta 2010 …”,

seuraavasti:

”… 30 päivänä syyskuuta 2010 …”.