17.7.2009

Den Europæiske Unions Tidende

C 165/7

Resumé af Kommissionens beslutning

af 2. juni 2004

om en procedure efter EF-traktatens artikel 82

(Sag COMP/38.096 — Clearstream (clearing og afvikling))

(meddelt under nummer K(2004) 1958)

(Kun den tyske udgave er autentisk)

2009/C 165/05

Den 2. juni 2004 vedtog Kommissionen en beslutning om en procedure i henhold til EF-traktatens artikel 82. I overensstemmelse med artikel 30 i Rådets forordning (EF) nr. 1/2003 (1) offentliggør Kommissionen hermed parternes navne og beslutningens hovedindhold, herunder de pålagte sanktioner, under hensyntagen til virksomhedernes berettigede interesse i, at deres forretningshemmeligheder ikke afsløres. En ikke-fortrolig udgave af beslutningens fulde ordlyd kan findes på sagens autentiske sprog og på Kommissionens arbejdssprog på GD COMP's websted:

http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

INDLEDNING

Den foreliggende sag er et resumé af Kommissionens beslutning af 2. juni 2004 i ovennævnte sag. Det konkluderes i beslutningen, at Clearstream Banking AG, også kaldet Clearstream Banking Frankfurt (CBF) og dets moderselskab Clearstream International (CI), under ét kaldet »Clearstream«, har overtrådt traktatens artikel 82. Sagen vedrører Clearstreams nægtelse af at levere visse clearing- og afviklingstjenester vedrørende værdipapirer til Euroclear Bank SA (EB) samt udøvelse af prisdiskrimination til skade for EB.

Denne procedure havde sit udspring i en undersøgelse på eget initiativ med henblik på at konstatere, om Fællesskabets konkurrencepolitik gennemføres korrekt i EU's post trading-sektor inden for værdipapirer. Kommissionen undersøgte navnlig i) adgang, ii) priser, iii) eksklusivaftaler og iv) konsolidering. Efterfølgende blev undersøgelsen i stigende grad rettet mod et eventuelt misbrug af en dominerende stilling fra Clearstreams side.

3.	Den 28. marts 2003 fremsendte Kommissionen en klagepunktsmeddelelse til Clearstream. Clearstream besvarede denne klagepunktsmeddelelse og gav yderligere udtryk for sine synspunkter under en høring den 24. juli 2003.

4.	I henhold til høringskonsulentens rapport er Clearstreams ret til at blive hørt blevet respekteret.

5.	Det Rådgivende Udvalg for Kartel- og Monopolspørgsmål afgav en positiv udtalelse på sit møde den 30. april 2004.

6.	Der pålægges ingen bøder. Baggrunden for både beslutningen og forslaget om ikke at pålægge bøder er beskrevet nedenfor.

1. RESUMÉ AF SAGEN

7.	Clearstream-sagen vedrører anvendelsen af EU's konkurrenceret på en række specifikke hændelser på et bestemt tidspunkt og anvender konkurrenceregler på disse. Der foreskrives på ingen måde foreslåede lovgivningsmæssige rammer eller standarder.

Sagens komplekse beskaffenhed skyldes hovedsagelig den pågældende erhvervssektor — dvs. sektoren for clearing og afvikling af værdipapirer, en sektor med komplekse processer, hvor brancheterminologien ikke er homogen, hvor der er talrige deltagere på forskellige niveauer, og en sektor, som gennemgår betydelige ændringer som følge af regulerings- og erhvervsmæssige kræfter.

De væsentligste former for post trading-behandling af værdipapirer kan karakteriseres på følgende måde:

—	Clearing er processen mellem handel og afvikling. Clearing sikrer, at køber og sælger er blevet enige om den samme transaktion, og at sælger har ret til at afhænde de pågældende værdipapirer.

—	Afvikling er den endelige overdragelse af værdipapirerne fra sælger til køber og den endelige overdragelse af midler fra køber til sælger samt de relevante registreringer på værdipapirkonti.

10.

Foruden de skridt, der er nødvendige til at opfylde en værdipapirtransaktion, skal værdipapirer også deponeres. Ved begrebet deponering forstås den faktiske deponering hos den enhed, der opbevarer et værdipapir i fysisk eller elektronisk form. Dette betegnes også som »primærdeponering« eller »endelig deponering«. Enheder, der ikke deponerer værdipapirer endeligt, beskrives i forbindelse med værdipapirtjenesteydelser som »mellemmænd«.

11.

Udbydere af clearing- og afviklingstjenester kan være værdipapircentraler (CSDs) (2), internationale værdipapircentraler (ICSDs) (3) eller andre mellemmænd, f.eks. banker. Hver institution foretager imidlertid i givet fald kun den »primære« clearing og afvikling (4) vedrørende de værdipapirer, der faktisk er deponeret endeligt hos den. Da alle værdipapirer, der udstedes efter tysk lov og opbevares i samledepot (5), deponeres hos CBF (betegnet som det udstedende lands værdipapircentral), er det i den foreliggende sag kun CBF, der kan foretage den primære clearing og afvikling vedrørende disse værdipapirer.

12.

Beslutningen vedrører de clearing- og afviklingstjenester, der leveres i forbindelse med værdipapirer, og ikke deponeringstjenesterne. CBF tilbyder disse tjenester via en IT-platform kaldet CASCADE. CASCADE RS (som er det CASCADE-delsystem, som EB blev nægtet adgang til) anvendes til indlæsning af information vedrørende navneaktier. Det behøver kun at blive opdateret periodisk (f.eks. inden en generalforsamling) og griber ikke ind i transaktionsbehandlingen af navneaktier. Adgangen til at medtage clearing og afvikling af navneaktier på CASCADE-platformen blev imidlertid nægtet af CBF, indtil EB fik adgang til CASCADE RS.

1.1. Det relevante marked

13.

Det relevante marked afgrænses som den levering af primære clearing- og afviklingstjenester vedrørende værdipapirer udstedt efter tysk lov, som det udstedende lands værdipapircentral (den værdipapircentral, hvor den primære deponering af værdipapirerne finder sted) foretager til værdipapircentraler i andre medlemsstater og internationale værdipapircentraler. Primær clearing og afvikling finder sted, når der er en beholdningsændring på en værdipapirkonto hos det udstedende lands værdipapircentral (CBF med hensyn til værdipapirer udstedt efter tysk lov). I modsætning hertil foretages sekundær clearing og afvikling i det senere led af mellemmænd i deres egne bøger. Det omfatter både transaktioner, hvor mellemmænd foretager registreringer på kundernes konto for at afspejle resultatet af den primære clearing og afvikling, og kontoregistreringer efter internaliserede transaktioner. Internalisering finder sted, når mellemmanden er i stand til at afvikle transaktionen i sine egne bøger (f.eks. hvis køber og sælger begge har konti i mellemmandens bøger).

14.	Parterne har gjort gældende, at primær og sekundær clearing og afvikling ikke er særskilte markeder.

15.

Clearstreams og EB's synspunkter i forbindelse med afgrænsningen af det relevante marked undersøges udførligt i beslutningen. Clearstream har gjort gældende, at clearing og afvikling foretaget af underdepositarer (mellemmænd) substituerer for den clearing og afvikling, der foretages af CBF. I samme retning har EB gjort gældende (6), at internalisering lægger et konkurrencemæssigt pres på værdipapircentraler. I beslutningen tilbagevises disse argumenter på følgende måde:

—

Der findes en gruppe udbydere af clearing- og afviklingstjenester, for hvem en indirekte adgang til det udstedende lands værdipapircentral — i den foreliggende sag CBF — via en mellemmand ikke udgør et substituerbart alternativ til en direkte adgang (i betragtning af de snævrere tidsfrister, den større risiko og kompleksitet, meromkostningerne og den potentielle interessekonflikt som følge af brugen af en mellemmand).

—

Bortset fra det forhold, at sekundær clearing og afvikling ikke udgør et gyldigt alternativ for kunder (mellemmænd), som behøver primære clearing- og afviklingstjenester for at kunne levere effektive og konkurrencedygtige sekundære clearing- og afviklingstjenester til deres egne kunder, er ingen mellemmand i stand til at internalisere alle transaktioner med alle potentielle medkontrahenter med hensyn til alle værdipapirer, der er deponeret hos det udstedende lands værdipapircentral. Den foreliggende sag vedrører netop en situation, hvor en mellemmand (EB) behøvede primære clearing- og afviklingstjenester fra det udstedende lands værdipapircentral og ikke kunne opnå substituerbare tjenester til erstatning herfor hverken internt eller hos en anden mellemmand.

—

Det udstedende lands værdipapircentral er ikke begrænset af de priser, som mellemmænd forlanger, når der er behov for primær clearing og afvikling, som det fremgår af den foreliggende sag. På det tidspunkt, hvor EB uden held søgte at opnå prisnedsættelser for primære clearing- og afviklingstjenester direkte fra CBF og ophøre med at anvende Deutsche Bank som mellemmand, lagde Deutsche Banks priser ikke pres på Clearstream i forbindelse med drøftelserne med EB.

16.

I forbindelse med afgrænsningen af markedet skal Kommissionen i den foreliggende sag ikke nødvendigvis undersøge behovene hos mellemmændenes kunder, men derimod de specifikke behov hos den gruppe af kunder, som behøver produktet eller tjenesten, dvs. finansielle mellemmænd, som ønsker at levere økonomisk væsentlige, effektive og konkurrencedygtige sekundære clearing- og afviklingstjenester til deres egne kunder. For denne gruppe af kunder er den primære clearing og afvikling, der foretages af det udstedende lands værdipapircentral, og den sekundære clearing og afvikling, der foretages i det senere led af mellemmænd, ikke substituerbare alternativer. Som EB har forklaret, er indirekte adgang, hvor der er adgang til en anden mellemmand (ofte en konkurrent) i stedet for det udstedende lands værdipapircentral, ikke et acceptabelt alternativ.

17.	De særlige tjenester, som leveres til værdipapircentraler og internationale værdipapircentraler, kan ikke sammenlignes med de standardtjenester, der leveres til kunder, der ikke er værdipapircentraler (banker), og som leveres på grundlag af CBF's almindelige forretningsbetingelser.

1.2. Dominerende stilling

18.

CBF er dominerende på det relevante marked, da det er den eneste værdipapircentral, hvor værdipapirer, der udstedes efter tysk lov og opbevares i samledepot, deponeres. Det er således den eneste enhed, der kan foretage primær clearing og afvikling i forbindelse med disse værdipapirer. CBF's stilling er ikke begrænset af nogen faktisk konkurrence på markedet. Det er usandsynligt, at nye aktører vil komme ind på markedet inden for en overskuelig fremtid.

1.3. Misbruget

19.

I beslutningen beskrives to former for misbrug:

—	nægtelse af at levere primære clearing- og afviklingstjenester vedrørende navneaktier ved at nægte adgang til CASCADE RS og diskrimination over for EB med hensyn til leveringen af disse tjenester

—

udøvelse af prisdiskrimination ved levering af primære clearing- og afviklingstjenester til EB. Det bemærkes, at dette vedrører prisfastsættelsen for alle transaktioner, der behandles på CASCADE for EB og ikke er begrænset til navneaktier i modsætning til, hvad der er tilfældet for det ovenstående misbrug.

1.3.1. Nægtelse af at levere primære clearing- og afviklingstjenester og diskrimination over for EB

20.

Leveringsnægtelsen var i form af en nægtelse af at give adgang til CASCADE RS. Uden denne adgang kunne EB ikke modtage de clearing- og afviklingstjenester vedrørende navneaktier på CASCADE-platformen, mens EB fortsat kunne modtage denne tjeneste i forbindelse med andre transaktioner. Nægtelsen af at levere primære clearing- og afviklingstjenester vedrørende navneaktier til EB er en følge af en række faktorer: Clearstream er en uomgængelig handelspartner, EB kunne ikke selv levere de tjenester, der var behov for, og leveringsnægtelsen var til skade for innovation og konkurrence på markedet i det senere led. Desuden bevirkede den stigende betydning af navneaktier i Tyskland et fald i de tjenester, der blev leveret til EB, en af Clearstreams eksisterende kunder, og EB's berettigede forventninger om, at Clearstream inden for en rimelig periode ville levere primære clearing- og afviklingstjenester, blev tilsidesat.

21.	Der er også tale om diskrimination fra Clearstreams side, da den henholdende adfærd over for EB står i modsætning til den rimelige frist, inden for hvilken levering skete til andre kunder.

1.3.1.1. Leveringsnægtelse

22.

Undersøgelsen af hindringerne for adgangen for en potentiel konkurrence til CBF's dominerende stilling på det relevante marked viser, at CBF er en nødvendig handelspartner, som ikke kan erstattes af en alternativ kilde eller efterlignes af EB. Ved at nægte at levere primære clearing- og afviklingstjenester vedrørende navneaktier til EB medførte Clearstreams adfærd, at EB's mulighed for at levere en omfattende og innovativ paneuropæisk tjeneste på markedet i det senere led for grænseoverskridende clearing og afvikling af EU-værdipapirer blev svækket. Navneaktier er de tyske aktier, der handles mest på internationalt plan, og vil derfor formentlig være omfattet af transaktioner, som foretages af en international værdipapircentrals kunder.

23.

Intet tyder på, at Clearstreams adfærd var motiveret af et eventuelt forsøg på at gøre leveringen af dets egne tjenester eller transaktioner mere effektiv eller af at skabe eventuelle fordele for kunderne. Clearstream har ikke gjort sådanne effektivitetsgevinster eller forbrugerfordele gældende. Den økonomiske motivation for og de faktiske virkninger af denne leveringsnægtelse skal snarere vurderes på grundlag af den samlede finanskoncern, som CBF indgår i. Clearstream Banking Luxembourg (CBL), et søsterselskab til CBF, begge kontrolleret af Clearstream International (CI), er den eneste anden internationale værdipapircentral i EU ved siden af EB og derfor en direkte konkurrent til EB på markedet i det senere led for sekundær clearing og afvikling af grænseoverskridende handler. Typiske kunder hos internationale værdipapircentraler, f.eks. aktive institutionelle investorer, som ønsker at gøre brug af en one-stop-shop-tjeneste, som tilbydes af en international værdipapircentral i EU, drager fordel af innovative tjenester som EB's tjenester. Clearstreams leveringsnægtelse hæmmede derfor leveringen af innovative sekundære clearing- og afviklingstjenester i forbindelse med grænseoverskridende værdipapirtransaktioner.

1.3.1.2. Diskrimination: den henholdende adfærd over for EB står i modsætning til behandlingen af sammenlignelige kunder

24.

EB anmodede om adgang til CASCADE RS den 3. august 1999, og Clearstream gav først adgang den 19. november 2001. I beslutningen undersøges udførligt:

—	Den første nægtelse af adgang mellem august 1999 og november 2000, hvor EB blev forledt til at tro, at der ville blive givet adgang (detaljerede spørgsmål drøftes, efteruddannelse gennemføres, der anmodes om et varsel på to-tre uger inden navneaktiernes overførsel til kontoen…).

—

Den efterfølgende nægtelse af adgang fra december 2000 indtil 19. november 2001. I denne periode greb CI's ledelse ind for at forhindre adgang til CASCADE RS ved at knytte adgangen sammen med genforhandling af den samlede aftale med EB. Det er ikke berettiget at knytte spørgsmålet om adgang sammen med en generel genforhandling i en så sen fase. Blandt andre faktorer var alle forberedelser på det tekniske plan færdiggjort, og der blev i sidste instans givet adgang uden genforhandling af en ny aftale.

25.

Den periode, inden for hvilken Clearstream gav EB adgang til CASCADE RS, overstiger en rimelig periode på højst fire måneder fra anmodningen om adgang. Fire måneder efter datoen for anmodningen den 3. august 1999 er den 3. december 1999. Med henblik på at fastlægge, hvad der vil være en rimelig periode, tages der i beslutningen højde for interne forberedelser hos begge parter ved to lejligheder (den første i perioden, inden der efter planen skulle gives adgang til CASCADE RS den 4. december 2000, og den anden som forberedelse til startdatoen den 19. november 2001). I begge tilfælde var de interne planer baseret på en periode på to-tre måneder. Desuden fik værdipapircentraler, som anmodede om adgang til CASCADE RS, enten adgang næsten øjeblikkeligt eller inden for maksimalt én måned, og CBL fik adgang inden for fire måneder.

1.3.1.3. Konklusion vedrørende leveringsnægtelse og diskrimination med hensyn til levering

26.

Af ovennævnte grunde konkluderes det i beslutningen, at Clearstream i strid med artikel 82 uretmæssigt og i en urimelig lang periode nægtede at levere primære clearing- og afviklingstjenester vedrørende navneaktier til EB mellem den 3. december 1999 og den 19. november 2001. For så vidt som Clearstream nægtede at levere tjenester til EB, men hurtigt foretog levering til sammenlignelige kunder, udgør leveringsnægtelsen også diskrimination.

1.3.2. Udøvelse af prisdiskrimination i forbindelse med de primære clearing- og afviklingstjenester

27.

Mellem udgangen af 1996 og 1. januar 2002 forlangte Clearstream X EUR pr. transaktion hos Euroclear, mens nationale værdipapircentraler skulle betale Y EUR (idet X var 20 % mere end Y). I modsætning til værdipapircentraler betalte Euroclear også et årligt gebyr til dækning af delvise afviklingstjenester.

28.	På grundlag af oplysninger fra CBF konkluderes det i beslutningen, at indholdet af de primære clearing- og afviklingstjenester i forbindelse med grænseoverskridende transaktioner, som Clearstream leverer til værdipapircentraler og internationale værdipapircentraler, svarer til hinanden.

29.	Den manglende objektive begrundelse for prisforskellen undersøges udførligt. Det understreges, at Clearstream ikke har et kundesegmenteret omkostningsregnskab, og at Clearstream, trods gentagne anmodninger herom, ikke har fremlagt nogen acceptabel omkostningsbaseret begrundelse for prisforskellen.

30.

Endelig fastslog Kommissionen, at ved at forlange en højere (X EUR) pris pr. transaktion hos EB for primære clearing- og afviklingstjenester på et tidspunkt, hvor CBF kun forlagte Y EUR pr. transaktion hos nationale værdipapircentraler for disse tjenester, diskriminerede Clearstream mod EB i strid med traktatens artikel 82, uden objektiv begrundelse og uden fordele for kunderne.

2. INGEN BØDER PÅLAGT

31.	Der er flere grunde til ikke at pålægge en bøde i denne sag.

Dette er den første beslutning i en kompleks sektor

32.

Der er ingen beslutnings- eller retspraksis i Fællesskabet vedrørende clearing og afvikling af værdipapirer. Navnlig er et centralt element som den detaljerede analyse af clearing- og afviklingsprocesser i forbindelse med markedsafgrænsningen ny. I beslutningen analyseres det relevante marked, og der sondres mellem primær og sekundær clearing og afvikling samt andre komplekse sektorspecifikke spørgsmål, f.eks. internalisering.

Overtrædelsen er bragt til ophør

33.	Den omstændighed, at overtrædelsen er bragt til ophør, udgør i sig selv ikke en grund til ikke at pålægge bøder, men bør betragtes sammen med andre faktorer, f.eks. det forhold, at der er tale om nye problemstillinger.

Grænseoverskridende clearing og afvikling i EU står ved en skillevej

34.

Clearing og afvikling i EU er en sektor i udvikling, navnlig med hensyn til grænseoverskridende transaktioner, som i den foreliggende sag. Forskellige institutioner drøfter for øjeblikket spørgsmål vedrørende tjenesteudbydernes funktioner, muligheden for internalisering, værdipapircentralernes og de internationale værdipapircentralers rolle og deres forhold til store depotforvaltere. Selv om disse spørgsmål ikke er de samme som dem, der er genstand for beslutningen, står de imidlertid i forbindelse hermed.

35.	I den forbindelse synes det hensigtsmæssigt ikke at pålægge bøder. Selv om der ikke pålægges nogen bøder, bør Kommissionen alligevel træffe en beslutning, som præciserer den retlige situation navnlig med hensyn til Clearstream og andre virksomheder.

3. KONKLUSION

36.

Det konkluderes i beslutningen, at Clearstream har overtrådt traktatens artikel 82 ved uretmæssigt og i en urimelig lang periode at nægte at levere primære clearing- og afviklingstjenester vedrørende navneaktier til EB og ved at diskriminere mod EB i forbindelse med leveringen af disse tjenester. Det konkluderes endvidere, at Clearstream udøvede prisdiskrimination.

(1) EUT L af 1 4.1.2003, s. 1.

(2) Ved en værdipapircentral eller CSD (Central Securities Depository) forstås en enhed, der opbevarer og administrerer værdipapirer og muliggør værdipapirhandler i elektronisk form. I hjemlandet udbyder værdipapircentralen clearing- og afviklingstjenester i forbindelse med handler med de værdipapirer, som den opbevarer (som er endeligt deponeret hos den), og i denne funktion betegnes værdipapircentralen som det »udstedende lands værdipapircentral« (»issuer CSD«) og er ikke mellemmand. En værdipapircentral kan også tilbyde clearing- og afviklingstjenester som mellemmand i forbindelse med grænseoverskridende clearing og afvikling, hvor primærdeponeringen af værdipapirer er i et andet land.

(3) Ved en international værdipapircentral eller ICSD (International Central Securities Depository) forstås en organisation, hvis kerneforretning er clearing og afvikling af værdipapirer — traditionelt eurobonds — i en international (ikke-indenlandsk) sammenhæng. Der findes for øjeblikket to internationale værdipapircentraler i EU: Euroclear Bank, der har hjemsted i Belgien, og Clearstream Banking Luxembourg (CBL), et datterselskab af Clearstream International SA og et søsterselskab til Clearstream Banking AG. En international værdipapircentral kan også f.eks. udføre tjenester som mellemmand inden for aktier.

(4) Se nr. 13) med hensyn til definitionen af primær clearing og afvikling.

(5) I modsætning til opbevaring i særskilt depot giver opbevaring af fungible værdipapirer i samledepot mulighed for clearing og afvikling i elektronisk form og er den eneste form for opbevaring af betydning i Tyskland i dag.

(6) Selv om EB's holdning umiddelbart kan synes overraskende, kan den forklares ved, at EB ejer værdipapircentraler i forskellige medlemsstater (UK, FR, NL, BE). EB er derfor interesseret i, at der ikke skabes et præcedens, som kunne resultere i en sådan afgrænsning af det relevante marked, at der i mulige fremtidige sager kunne anses at foreligge en dominerende stilling.

17.7.2009

Den Europæiske Unions Tidende

C 165/12

STATSSTØTTE — UNGARN

Statsstøtte C 14/09 (ex NN 17/09) — Potentiel støtte til Péti Nitrogénművek

Opfordring til at fremsætte bemærkninger efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2

(EØS-relevant tekst)

2009/C 165/06

Ved brev af 29. april 2009, der er gengivet på det autentiske sprog efter dette resumé, meddelte Kommissionen Ungarn, at den havde besluttet at indlede proceduren efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2, over for ovennævnte støtteforanstaltning.

Interesserede parter kan senest en måned efter offentliggørelsen af nærværende resumé og det efterfølgende brev sende eventuelle bemærkninger til den støtteforanstaltning, over for hvilken Kommissionen indleder proceduren, til:

European Commission

Directorate-General for Competition

State aid Greffe

Office: SPA3, 6/5

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax. +32 22961242

Disse bemærkninger vil blive videresendt til Ungarn. Interesserede parter, der fremsætter bemærkninger til sagen, kan skriftligt anmode om at få deres navne hemmeligholdt. Anmodningen skal være begrundet.

SAMMENDRAG

I. PROCEDURE

I december registrerede Kommissionens tjenestegrene en ex officio-sag, efter at der havde været adskillige artikler i den ungarske presse om den ungarske regerings tilsagn om at yde statsgarantier til Péti Nitrogénművek Zrt. Den 19. december 2008 blev der sendt et brev til de ungarske myndigheder, hvori disse blev mindet om deres standstill-forpligtelse i henhold til EF-traktatens artikel 88, stk. 3, og hvori Kommissionen anmodede om oplysninger om foranstaltningerne. Den 21. januar 2009 anmodede de ungarske myndigheder om en forlængelse af svarfristen. Der blev indrømmet en forlængelse af svarfristen frem til den 12. februar 2009. Ungarn svarede den 17. februar 2009.

II. BESKRIVELSE

Péti Nitrogénművek Zrt, som den påståede statsstøtteforanstaltning er rettet mod, er Ungarns eneste producent af kunstgødning. Ifølge medierne standsede virksomheden produktionen i oktober 2008. De to garantier, der stilles til rådighed, dækker et investeringslån på 52 mio. EUR og ny gæld på i alt 10 mia. HUF, som begge er givet af den 100 % statsejede ungarske udviklingsbank (MFB).

III. VURDERING

3.	De ungarske myndigheder er kommet til den konklusion, at hverken MFB-lånene eller statsgarantien indeholder statsstøtteelementer. Desuden kan Nitrogénművek ikke defineres som en kriseramt virksomhed.

Grundlæggende er Kommissionen ikke enig med Ungarn i, at virksomheden ikke er kriseramt. En virksomhed, som har indstillet produktionen på grund af finansielle problemer eller turbulente markedsvilkår og ikke er i stand til at genoptage driften uden offentlig støtte, kan ikke betragtes som en sund og levedygtig virksomhed og må betragtes som en kriseramt virksomhed. Det er også usandsynligt, at en markedsdeltager ville have stillet midler til rådighed under lignende omstændigheder til en skrantende virksomhed.

5.	Efter en foreløbig vurdering finder Kommissionen, at de pågældende foranstaltninger til fordel for Nitrogénművek udgør statsstøtte. Desuden ser det ud til, at der ikke er argumenter, der kan begrunde, at foranstaltningerne skulle være forenelige med fællesmarkedet.

IV. KONKLUSION

6.	På baggrund af disse overvejelser har Kommissionen besluttet at indlede den formelle undersøgelsesprocedure, der er fastsat i EF-traktatens artikel 88, stk. 2, over for de beskrevne foranstaltninger.

BREVETS ORDLYD

»A Bizottság ezúton tájékoztatja Magyarországot, hogy a fent említett intézkedésre vonatkozóan a magyar hatóságok által benyújtott információk áttekintése után úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság 2008 decemberében lett figyelmes a Péti Nitrogénművek Zrt. (a továbbiakban: a Nitrogénművek vagy a társaság) számára nyújtandó lehetséges támogatásra, miután a magyar sajtóban több cikk is megjelent a magyar kormány azon szándékáról, hogy állami kezességvállalást nyújtson a társaságnak. A kezességvállalás egy 52 millió EUR-s beruházási hitelre, valamint egy 10 milliárd HUF (1) összegű hitelre vonatkozik, amelyek mindegyikét a 100 %-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) nyújtja a társaságnak.

(2)

2008. december 19-én a Bizottság levélben emlékeztette a magyar hatóságokat az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló szüneteltetési kötelezettségére, valamint tájékoztatást kért az intézkedésről. A magyar hatóságok 2009. január 21-én a válaszadási határidő meghosszabbítását kérték. A határidőt 2009. február 12-ig meghosszabbították. Magyarország 2009. február 17-én válaszolt.

2. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(3)

Az állítólagos állami támogatási intézkedés kedvezményezettje, a Nitrogénművek, Magyarország egyetlen műtrágyagyártója. 2007-ben a társaság mintegy 300 ezer tonna nitrogénműtrágyát vitt piacra, amelynek jelentős részét exportálták. 2007 végén a Nitrogénművek mintegy 600 főt foglalkoztatott (2). Sajtóhírek szerint a társaság eladósodott és 2008 októberében kénytelen volt leállítani a termelést.

(4)	2008. december 18-án a magyar kormányszóvivő bejelentette (3), hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében a termelés újraindítását és a működési költségeket fedező finanszírozás nyújtása révén »megmenti« a társaságot.

(5)

A kezességvállalást a 2008. december 20-i kormányhatározattal (4) ítélték oda, majd a 2009. január 23-i kormányhatározattal (5) kismértékben módosították. A sajtóhírek szerint a magyar kormány és a társaság közötti, kezességvállalásról szóló szerződést január végén írták alá; a hitelt február elején bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére; és a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelnek köszönhetően a társaság 2009. február 23-án újrakezdte tevékenységét.

3. MAGYARORSZÁG ÁLLÁSPONTJA

(6)

Február 17-én kelt levelükben a magyar hatóságok tájékoztatást nyújtottak az intézkedésről. Álláspontjuk szerint a hitelek és az állami kezességvállalás nem tekinthetők az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatási intézkedésnek, mivel azok megfelelnek a piaci feltételeknek és így nem jelentenek előnyt a kedvezményezett számára.

(7)

Először is, véleményük szerint a Nitrogénművek nem minősül a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (6) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A magyar hatóságok azt állítják, hogy a társaság stabil, üzleti kilátásai jók (7).

(8)

Másodszor, azt állítják, hogy a hitelek és a kezességvállalás nyújtása piaci feltételek mellett történt:

a)	Az 52 millió EUR (8) összegű beruházási hitel (9) lejárata hat év. A kamatláb a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %. Emellett a 100 %-os állami kezességvállalást 2 %-os egyszeri kezdeti díj terheli.

b)	Az új 10 milliárd HUF hitel célja a forgóeszközök finanszírozása, futamideje négy év, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (10). A hitelt 80 %-os állami kezességvállalás fedezi, amelynek egyszeri díja 2 %.

(9)	Magyarország szerint mindkét hitelre megfelelő fedezet van, elsősorban a társaság eszközeire terhelt jelzálog formájában.

(10)	A magyar hatóságok következtetése szerint sem az MFB-hitelek, sem az állami kezességvállalás nem tartalmaz állami támogatási elemeket.

4. ÉRTÉKELÉS

(11)	Magyarország értékelésével ellentétben a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a szóban forgó végrehajtott intézkedések állami támogatástól mentesek és összeegyeztethetőek a közös piaccal.

(12)

Ebben a szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy az alábbiakban bemutatott okokból a Nitrogénműveknek nyújtott intézkedések közül a következők minősülhetnek állami támogatásnak:

a)	az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás;

b)	maga a beruházási hitel, amennyiben az olyan, meglévő hitel, amelyet az állami kezességvállalás előtt nyújtottak;

c)	a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelhez nyújtott 80 %-os állami kezességvállalás;

d)	a forgóeszköz-finanszírozási hitel kezességvállalással nem fedezett 20 %-a.

(13)	Ezenfelül a Bizottságnak aggályai vannak azt illetően is, hogy az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás nem jelent-e állami támogatást a hitel nyújtójának, az MFB-nek.

4.1. Az állami támogatás megléte

(14)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, illetve annak torzításával fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

4.1.1. Előny

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(15)	Magyarország azzal indokolja azon állítását, miszerint a műveletek megfelelnek a piaci feltételeknek, hogy a Nitrogénművek nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás. A Bizottság alapvetően nem ért egyet Magyarország álláspontjával, vagyis azzal, hogy a társaság nincs nehéz helyzetben.

(16)

A társaság állapotát az intézkedés nyújtásának pillanatában kell értékelni. A benyújtott anyagban a magyar hatóságok nem említik a pénzügyi nehézségek miatti kényszerű termelésleállítást. Ezt a kérdést azonban a vezető magyar újságok (11) széles körben megvitatták, hivatalos kormányzati nyilatkozatok (12) pedig megerősítették.

(17)	Az a vállalkozás, amely pénzügyi problémák vagy kiszámíthatatlan piaci körülmények miatt felfüggeszti termelését, sőt működését nem tudja állami segítség nélkül újrakezdeni, nem tekinthető egészséges és életképes vállalkozásnak.

Az ügylet fedezettsége

(18)	A magyar hatóságok további érve az intézkedések piackonform volta mellett az volt, hogy az ügyleteket kellő mértékű fedezet biztosítja.

(19)

A magyar hatóságok tájékoztatása szerint az összegeket a társaság bizonyos vagyontárgyaira (ingatlan, földterület és termelő-berendezések) bejegyzett 1. ranghelyű, valamint bizonyos ingóságokra bejegyzett 2. ranghelyű zálogjog fedezi. A Magyarország által benyújtott adatokból azonban nem teljesen egyértelmű, hogy a zálogjog kedvezményezettje vajon az állam vagy az MFB.

(20)

Ezenfelül Magyarország szerint a vagyonértéket független szakértő rendszeresen felülvizsgálja. A társaságnak továbbá a rendelkezésre álló CO2-kvóta esetleges értékesítéséből származó bevételeket kell felhasználnia, hogy vissza tudja fizetni tartozását. Végül a Nitrogénműveknek be kell mutatnia az MFB-nek az EGT-n belüli ügyfelek által összesen 10 milliárd HUF összegben kötött 2009. évi megrendeléseket.

(21)

Bár Magyarország úgy érvel, hogy a hitelek és a kezességvállalások fedezettsége legalább »általános mértékű«-nek (13) tekinthető, nem szolgáltat bizonyítékot a fedezet teljes becsült összegére vonatkozóan, különösen nem szolgál részletekkel a zálogjoggal terhelt eszközök értékéről felszámolási forgatókönyv esetében, sem pedig a biztosítékok nemteljesítéskori veszteségrátájára vonatkozóan (14). Ezen elemzés hiányában a Bizottság nem képes az értékelésnek ebben a szakaszában megállapítani a biztosítékkal való fedezettség mértékét.

Az 52 millió EUR beruházási hitel

(22)

Ahogy azt fentebb bemutattuk, az MFB által nyújtott hatéves futamidejű beruházási hitel, amelynek kamatlába a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %, 52 millió EUR-t tesz ki. Jelenleg nem világos, hogy új hitelről, vagy az MFB által már korábban nyújtott hitelről van-e szó. Ezért a hitelt önmagában kell értékelni (azaz feltételezve, hogy nyújtásának időpontjában nem volt kibocsátott állami kezességvállalás), és meg kell állapítani, hogy feltételei piackonformak voltak-e.

(23)

2008 decemberében (15) a hat hónapos EURIBOR (16) átlaga 3,385 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 1,7 %) 5,085 %-ot tesz ki. Ezzel szemben 2008 decemberében az euró-referencia kamatláb (17) 5,36 % volt, vagyis a hitel tényleges ellentételezése nem éri el az alkalmazandó közösségi referencia-kamatláb mértékét.

(24)

A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (18) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások referencia-kamatlábának megállapítása érdekében az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelár a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően akár 400 és 1 000 bázispont közötti is lehet. Következésképpen a Nitrogénművek esetében a piaci feltételekkel összehasonlítható kamatláb megközelítőleg a 9,36 % – 15,36 % közötti tartományba (19) becsülhető.

(25)	Hangsúlyozni kell azonban, hogy még ha a Nitrogénművek egészséges és életképes vállalkozásnak minősülne is, az ellentételezés – tekintve, hogy alacsonyabb az alkalmazandó referencia-kamatlábnál – nem lenne elégséges.

(26)	A fentiek alapján a beruházási hitel a jelenlegi szakaszban nem tekinthető piackonformnak, mivel a kedvezményezett nem tudott volna ilyen feltételek mellett finanszírozáshoz jutni a piacon. Ezért úgy tűnik, előnyt jelent a Nitrogénművek számára.

A 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitel

(27)

Az MFB által nyújtott négyéves forgóeszköz-finanszírozási hitel összege 10 milliárd HUF, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (20). Mivel a hitel 80 %-ára állami kezességvállalás nyújt fedezetet, a szóban forgó értékelést annak megállapítása érdekében kell elvégezni, hogy az összeg fennmaradó része, amelyre vonatkozóan az MFB ténylegesen viseli a kockázatot végzett, piackonform-e.

(28)	2008 decemberében (21) a három hónapos BUBOR (22) átlaga 10,55 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 2,5 %) 13,05 %-ot tesz ki.

(29)

Összehasonlításképpen 2008 decemberében a Magyarországra vonatkozó referencia-kamatláb (23) 8,58 % volt. Ezt a (24) bekezdésben megállapított, az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelárral (azaz 400–1 000 bázisponttal) megnövelve, a forintban denominált hitel összehasonlítható piaci feltételek melletti kamatlába a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően durván 12,58 % és 18,58 % közé esne (24). Amennyiben a biztosítékkal való fedezettség mértéke általános vagy alacsony, ezek a számok 15,08 % és 18,58 % között lennének (25).

(30)

Következésképpen úgy tűnik, hogy amennyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű, a 10 milliárd HUF 20 %-nyi, kezességgel nem fedezett része, amelyért az MFB viseli a kockázatot, nincs összhangban a piaci feltételekkel, ezért ebben a szakaszban úgy tűnik, előnyt biztosít a vállalkozásnak.

A beruházási hitelhez és a forgóeszköz-finanszírozási hitelhez nyújtott állami kezességvállalás

(31)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (26) (a továbbiakban: kezességvállalási közlemény) értelmében az alábbi négy kritérium (27) mindegyikét teljesítő kezességvállalási intézkedés esetében zárható ki az állami támogatás fennállása:

a)	a hitelfelvevő nincsen nehéz pénzügyi helyzetben;

b)	a kezességvállalás terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában megfelelően mérhető. Ez azt jelenti, hogy a kezességvállalásnak meghatározott pénzügyi ügyletekhez kell kapcsolódnia, meghatározott maximális összegre kell vonatkoznia, és időben korlátozottnak kell lennie;

c)	a kezességvállalás legfeljebb a kintlévő hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség 80 %-át fedezi;

d)	a kezességvállalásért piaci alapú díjat fizetnek.

(32)	A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó két kezességvállalás esetében a fent felsorolt feltételek közül több már első látásra sem teljesül.

(33)	Először is, amint azt már korábban leírtuk, bizonyos jelek erőteljesen arra utalnak, hogy a Nitrogénművek valójában nehéz helyzetben lévő vállalkozás.

(34)	Másodszor, a beruházási hitel esetében a kezességvállalás mértéke (amely 100 %) meghaladja a kintlévő pénzügyi kötelezettség 80 %-át.

(35)

Ezenfelül a kezességvállalási közlemény rögzíti, hogy a kezességvállalás akkor nem tartalmaz támogatást, ha a kezességvállalásért fizetett díj eléri legalább a pénzpiacon hozzáférhető, megfelelő referencia kezességvállalási díj értékét. Ha a pénzpiacokon nem állapítható meg megfelelő referencia kezességvállalási díj, akkor a kezességvállalással biztosított hitel összes pénzügyi költségét, beleértve a hitelre vonatkozó kamatlábat és a kezességvállalás díját egy hasonló, nem biztosított hitel piaci árával kell összevetni.

(36)

Jelen esetekben a kezességvállalás piaci díjával való összehasonlítás a következőket eredményezné:

—

a 100 %-os beruházási hitel kezdeti, egyszeri 2 %-os díja a magyar hatóságok számítása szerint 0,42 %-os tényleges éves díjnak felel meg. Figyelembe véve a (24) bekezdés megállapításait, a kezességvállalás piackonform ellentételezése a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően a 4,275 % – 10,275 % közötti sávba (28) esne. Mivel a kezességvállalás tényleges díja ennél jelentősen alacsonyabb, elmondható, hogy a kezességvállalásért nem piaci alapú díjat fizettek,

—

az egyszeri díj a 80 %-os állami kezességvállalással fedezett forgóeszköz-finanszírozási hitel esetében is 2 %, ami Magyarország szerint mintegy 0,58 %-os éves díjnak felel meg. A hitel ellentételezése tekintetében a piaci feltételekhez hasonló kezességvállalási díj 2,03 % és 5,53 % közöttire (29) becsülhető, amenynyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű. Így a ténylegesen fizetett kezességvállalási díj ebben az esetben is a becsült piaci ár alatt lenne, kivéve, ha bizonyítható a biztosítékkal való fedezettség magas szintje.

(37)

A kezességvállalási közlemény 3.6. pontja szerint az, hogy a kezességvállalás nem felel meg a fenti feltételek valamelyikének, nem jelenti azt, hogy a kezességvállalást automatikusan állami támogatásnak kell tekinteni. A szóban forgó esetben azonban, tekintettel jelenlegi nehézségeire, valószínűtlennek tűnik, hogy a Nitrogénművek ilyen díjakkal tudott volna kezességvállaláshoz jutni a piacon, és nagyon valószínűtlen, hogy kezességvállalás nélkül ugyanezen feltételek mellett jutott volna finanszírozáshoz. Ezért úgy tűnik, a kezességvállalási intézkedés előnyhöz juttatta a vállalkozást.

Az MFB-nek nyújtott támogatás

(38)	Végül nem zárható ki, hogy az 52 millió EUR-s beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára, különösen amennyiben a hitelt az állami kezességvállalás előtt nyújtották.

(39)

A kezességvállalási közlemény 2.3. pontja értelmében meghatározott körülmények között az intézkedés közvetlenül az állami kezességvállalással fedezett hitel nyújtójának javát is szolgálja. Különösen ez a helyzet áll elő, ha a már vállalt hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség tekintetében az állam utólagosan vállal kezességet az adott hitel vagy pénzügyi kötelezettség feltételeinek kiigazítása nélkül, vagy ha a biztosított hitelt egy másik, nem biztosított hitel ugyanazon hitelintézet részére történő visszafizetésére használják fel.

(40)	Jelen esetben a hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás azt jelentené, hogy a bank ténylegesen már nem viseli az ügylet kockázatát, ami előnyt jelenthet számára.

4.1.2. Állami források

Állami kezességvállalások

(41)	A 2008. december 20-i kormányhatározat szerint a két kezességvállalást az állam nyújtja, az állami költségvetésből. Következésképpen azok állami forrásokat érintenek.

Az MFB által nyújtott hitelek

(42)

A hiteleket a Magyar Fejlesztési Bank, az MFB nyújtotta. A bank állami tulajdonban lévő, szakosított hitelintézet, amelyet egy, a szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvény (30) (a továbbiakban: az MFB-törvény) hozott létre és működését is ez szabályozza. A törvény rögzíti, hogy a bank bizonyos közérdekű célkitűzéseket követ, alapvető feladata konkrétan a gazdaságfejlesztés ösztönzése és hatékony hozzájárulás a kormány gazdaság- és fejlesztési politikájának megvalósításához. A kereskedelmi bankokra vonatkozó prudenciális szabályok egy része nem alkalmazandó az MFB-re, arra az MFB-törvény prudenciális szabályai vonatkoznak.

(43)

Az MFB 60 milliárd HUF összegű jegyzett tőkéjének 100 %-a a Magyar Állam tulajdonában van. Az MFB finanszírozása a központi költségvetéshez kapcsolódik. A központi költségvetés fedezetet nyújt bizonyos kötelezettségekre; a költségvetési törvény meghatározza az MFB által nyújtható hitel maximális összegét és azon összegeket, amelyekért kezességet vállalhat. Emellett minden kifizetett osztalék a központi költségvetésbe folyik be. Következésképpen az MFB által nyújtott intézkedések állami forrásokat vonnak be.

(44)

Az állam MFB-ben meglévő tulajdonosi jogait az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény (31) mellékletében megjelölt miniszter (a továbbiakban: az illetékes miniszter) gyakorolja. Az MFB működéséről évente beszámol az illetékes miniszternek. Az illetékes miniszter feladatai közé tartozik az MFB könyvvizsgálójának kinevezése, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak, továbbá a bank vezérigazgatójának kinevezése és felmentése is.

(45)

Bár egy intézmény állami irányítása nem teszi automatikusan az államnak betudhatóvá az intézmény cselekedeteit (32), a szóban forgó ügyben azonban úgy tűnik, jelen vannak azok az Európai Bíróság által rögzített szükséges feltételek (33), amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az MFB magatartásáért az állam felelős. Az MFB közérdekű célkitűzéseket követ, jogállásáról külön jogszabály rendelkezik, bizonyos fokig mentesül a pénzügyi felügyeleti szabályok alól, és a hatóságok nagymértékben gyakorolnak felügyeletet az igazgatóság felett.

(46)	Ezért az MFB cselekedetei az államnak betudhatónak tekinthetők.

4.1.3. Szelektivitás, a verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás

(47)

A Nitrogénműveket célzó intézkedések szelektívek, mivel egyetlen vállalkozásra korlátozódnak. E szelektív intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt, hiszen előnyhöz juttatnak egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a műtrágyák piacát, ahol a kedvezményezett tevékenységét kifejti, a tagállamok közötti kiterjedt kereskedelem jellemzi.

(48)

Az MFB által nyújtott hitelhez biztosított kezességvállalás is szelektív, mivel csak az MFB-re korlátozódik. E szelektív kezességvállalás valószínűleg torzítja a versenyt, hiszen előnyhöz juttat egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a bankszektor olyan ágazat, amelyet érint a Közösségen belüli kereskedelem.

4.2. Az állami támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(49)	A bemutatottak alapján a Bizottság úgy véli, hogy a fenti intézkedések teljesítik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket, ezért az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

4.3. Az állami támogatás összeegyeztethetősége

4.3.1. A Nitrogénművek javára hozott intézkedések

(50)	A Bizottság előzetesen úgy ítéli meg, hogy a Nitrogénművek javára hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. E tekintetben összeegyeztethetőségüket az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek fényében kell értékelni.

(51)	A Bizottság úgy véli, a szóban forgó ügyben esetleg a következő kivételek alkalmazhatók.

Összeegyeztethetőség a regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján

(52)	Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített kivétel engedélyezi az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatást, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság.

(53)

A társaság székhelye olyan régióban található, amely a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (34) (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás) keretében Magyarország 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális állami támogatási térképe (35) alapján elvben jogosult lehet regionális támogatásra, mivel azonban a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, ez kizárja az iránymutatás hatálya alól.

(54)	Még ha a Nitrogénműveket egészséges vállalkozásnak lehetne is tekinteni, a Bizottságnak erős kétségei vannak afelől, hogy az intézkedések olyan beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek támogathatók lennének a regionális támogatásokról szóló iránymutatás keretében (36).

Összeegyeztethetőség a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján

(55)

A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinti a vállalkozásoknak nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásokat, amennyiben azok teljesítik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített feltételeket.

(56)

Nehéz helyzetben lévő vállalkozásként a Nitrogénművek elvben jogosult lenne megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra. Ebben a szakaszban azonban úgy tűnik, nem teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített, a megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségéhez szükséges feltételek. Különösen az alábbiakat kell kiemelni:

Megmentési támogatás: Bejelentés hiányában a Bizottság nem tudja megállapítani, hogy az intézkedés megmentési támogatásként a szükséges minimumra korlátozódik-e, nyújtását indokolják-e súlyos szociális problémák, valamint hogy túlzott mértékű nemkívánatos hatásai nem gyűrűznek-e be a többi tagállamba. Ezenfelül az intézkedések 4, illetve 6 évre szólnak, így túllépik a hat hónapos korlátot. Továbbá a magyar hatóságok – mivel álláspontjuk szerint az intézkedés nem támogatás – nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet nyújtsanak be, amenynyiben az intézkedés nem kerül lezárásra hat hónapon belül.

Szerkezetátalakítási támogatás: Bejelentés és szerkezetátalakítási terv hiányában a Bizottság nem tudja értékelni, hogy a támogatás helyreállítaná-e a hosszú távú életképességet, a szükséges minimumra korlátozódna-e, valamint hogy (különösen tekintettel a kedvezményezett számottevő piaci jelenlétére Magyarországon) elkerülhető lenne-e a verseny túlzott mértékű torzulása.

Összeegyeztethetőség az ideiglenes keretrendszer alapján

(57)

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez létrehozott ideiglenes keretrendszer (37) (a továbbiakban: az ideiglenes keretrendszer) rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén bizonyos, a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését célzó intézkedések az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők lehetnek.

(58)

Ami a jelenlegi ügyet illeti, hangsúlyozni kell, hogy a támogatási intézkedések csak akkor minősülnek összeegyeztethetőnek, ha olyan vállalkozásoknak nyújtották őket, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. Az értékelés e szakaszában nem lehet megállapítani, mikor kezdődtek a Nitrogénművek állítólagos nehézségei.

(59)

Úgy tűnik továbbá, hogy a kezességvállalási vagy hitelintézkedések ideiglenes keretrendszer alapján való összeegyeztethetőségének számos feltétele nem teljesül. Először is, a keretrendszer 4.3.2. pontjának d) alpontja előírja, hogy kezességvállalás esetében a kölcsön maximális összege nem haladhatja meg a kedvezményezett éves bérköltségét. A jelenlegi ügyben azonban, 600 fős személyzettel és durván becsült 600 ezer HUF havi átlagos bruttó bérköltséggel számolva ez mintegy 4,32 milliárd HUF (38) éves bérköltséget eredményezne a kedvezményezettnél, ami csupán töredéke a kezességvállalással fedezett hitelek teljes összegének.

(60)	Az is kétséges továbbá, hogy a hitelek és a kezességvállalások ellentételezése elégséges lenne-e, még ha az ideiglenes keretrendszer lehetővé is teszi az éves kezességvállalási díj/az alkalmazandó kamatláb bizonyos mértékű csökkentését.

4.3.2. Az MFB javára hozott intézkedés

(61)

A jelenlegi szakaszban a Bizottság nem tudja kizárni, hogy a beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára. Ezenfelül semmi sem utal arra, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében, illetve 87. cikkének (3) bekezdésében rögzített kivételek alkalmazhatók lennének ilyen támogatásra. Ellenkezőleg: a kezességvállalási közlemény szerint, amennyiben a kezességvállalás a hitelezőnek nyújtott támogatást tartalmaz, ez alapelvként működési támogatásnak minősül. Az ilyen jellegű támogatás nem tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, mivel semmiféle tevékenység vagy gazdasági régió fejlődését nem segíti elő, továbbá időben nem korlátozott, nem csökkenő és nem arányos semmilyen sajátos gazdasági hátrány orvoslásának vonatkozásában.

4.4. Az összeegyeztethetőségre vonatkozó következtetések

4.4.1. A Nitrogénműveknek nyújtott támogatás

(62)

A fentiek és a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Nitrogénművek javára hozott vitatott intézkedések megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásként összeegyeztethetők-e a közös piaccal. Ezenfelül a Bizottság sem az ideiglenes keretrendszer, sem a regionális támogatási iránymutatás alapján nem tekinti összeegyeztethetőnek az intézkedéseket.

(63)	Tekintettel arra, hogy a Bizottság feltételezése szerint a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozás, úgy tűnik, az EK-Szerződésben rögzített egyéb derogációk egyike sem alkalmazható.

(64)	A Bizottság tehát megállapítja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

4.4.2. Az MFB-nek nyújtott támogatás

(65)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés, amennyiben támogatásnak minősül, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

5. KÖVETKEZTETÉS

(66)

Egyes jelek erősen arra utalnak, hogy a szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a Bizottságnak komoly kétségei vannak az összeegyeztethetőségüket illetően. Magyarország többszöri felkérés ellenére sem jelentette be az intézkedéseket a Bizottságnak az eljárási szabályzat 2. cikkének megfelelően. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a leírt intézkedésekkel kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.

Határozat

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást, továbbá felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be mindazon dokumentumokat, információkat és adatokat, amelyek az intézkedések összeegyeztethetőségének értékeléséhez szükségesek. Ezeknek az információknak különösen a következőkre kell kiterjedniük:

—	a Péti Nitrogénművek és az MFB közötti, az 52 millió EUR és 10 milliárd HUF – (a 2009. január 23-i 1007/2009 sz. kormányhatározattal módosított) 2008. december 20-i 1086/2008 sz. kormányhatározat alapján nyújtott – egyedi hitelekről szóló szerződések másolata;

—	a Péti Nitrogénművek és a magyar kormány közötti, a fenti hitelekhez nyújtott kezességvállalásról szóló szerződések másolata;

—	a tényleges éves kezességvállalási díj egyszeri díjból történő kiszámításának bemutatása;

—	részletes információ az érintett ügylet biztosítékkal való fedezettségéről, különös tekintettel a zálogjoggal terhelt eszközök leírására, a zálogjogok ranghelyére és a várható felszámolási értékre; a jelzálogokra vonatkozó szerződések másolata;

—	A műtrágyapiac általános bemutatása 2008-ra vonatkozóan;

—	a Péti Nitrogénművek részletes leírása (alapítás, tulajdonosi szerkezet, amennyiben rendelkezésre áll, üzleti terv), különös tekintettel a jelenlegi és a múltbeli pénzügyi helyzetre és a társaság termelésének 2008. októberi leállításához vezető pontos körülményekre és okokra;

—	a Péti Nitrogénművek könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolói a 2004–2008 közötti időszakra;

—

részletes információ a Péti Nitrogénművek 2008. évi adósságszerkezetéről és pénzforgalmáról (különös tekintettel a termelés leállítását megelőző időszakra), valamint arról, van-e/volt-e a társaságnak kifizetetlen/be nem hajtott tartozása állami szervekkel, például az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással szemben;

—	annak magyarázata, miért módosították 2009. január 23-án a 2008. december 20-i kormányhatározatot; különösen, hogy miért lépett az állam számára a kezességvállalás fejében eredetileg meghatározott biztosíték, a részvények 76 %-a helyébe »megfelelő szerződéses garancia«;

—	tájékoztatás arról, miért és milyen körülmények között szüntette meg – sajtóhírek szerint – az OTP Bank 2008 őszén a Nitrogénműveknek nyújtott finanszírozást;

—	a két kereskedelmi bankkal meglévő hitelkeretek feltételeinek leírása, valamint a magyar hatóságok tájékoztatása szerint hasonló, kereskedelmi banktól származó hitelajánlat pontos feltételei.

2.	A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát azonnal továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

3.	A Bizottság felhívja a figyelmet a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely értelmében sor kerülhet az érintett tagállam által a kedvezményezettől való minden jogellenes támogatás visszafizettetésére.

A Bizottság emlékezteti Magyarországot, hogy az érdekelt feleket e levélnek és érdemi összefoglalójának az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzététele útján tájékoztatja. E levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is értesíti. Valamennyi érdekelt felet felkéri továbbá, hogy a közzétételt követő egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.«

(1) Mintegy 33 millió EUR.

(2) A Nitrogénművek honlapjáról származó információ: http://www.nitrogen.hu/cegunkrol/gazdadatok.html

(3) http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_1122?lang=hu

(4) 1086/2008. (XII. 20.) kormányhatározat, megjelent a Magyar Közlöny 184/2008. számában.

(5) 1007/2009. (I. 23.) kormányhatározat, megjelent a Magyar Közlöny 9/2009. számában.

(6) A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról, HL C 244., 2004.10.1., 2–17. o.

(7) A magyar hatóságok a társaság 2007. évi pénzügyi adatainak igen rövid kivonatát nyújtották be, amely mintegy 10 millió EUR-s veszteséget mutat. A 2008-as évre vonatkozóan pozitív eredményt jeleztek, ez azonban csak előzetes adatokon alapul. A 2007 és 2012 közötti időszakra vonatkozó pozitív előrejelzések nem kellően megalapozottak.

(8) A magyar hatóságok 2009. február 17-i levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a hitel összege 52 millió EUR. A december 20-i kormányhatározat maximum 56 millió EUR összegű hitelt hagyott jóvá.

(9) Egyelőre nem világos, hogy új hitelről van-e szó. A sajtóban a hitelt az MFB által korábban nyújtott, „létező” beruházási hitelként szerepel, a magyar hatóságok ugyanakkor „nyújtandóként” említik az összeget.

(10) A BUBOR a magyar bankközi hitelkamatláb.

(11) Például a Népszabadság2009. január 28-i cikke: http://nol.hu/gazdasag/lap-20090128-20090128-76

(12) Például a fentebb már említett kormányszóvivői nyilatkozat.

(13) A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározottak szerint.

(14) A referencia-kamatlábról szóló közlemény szerint a biztosítékok mértéke a nemteljesítéskori (LGD) veszteségrátával mérhető, amely a várható veszteség az adós kitettségének százalékában, figyelembe véve a biztosítékokból és a fizetésképtelenség során értékesített vagyontárgyakból behajtható összegeket; ebből következően a nemteljesítéskori veszteségráta fordítottan arányos a biztosítékok érvényességével. Feltételezik, hogy a nagy mértékű biztosítékok 30 % alatti, illetve azzal egyenlő, az átlagos mértékű biztosítékok 31 % és 59 % közötti, és az alacsony mértékű biztosítékok 60 %-kal egyenlő, illetve annál magasabb nemteljesítéskori veszteséggel járnak.

(15) A hitel nyújtásának feltételezett időpontjában.

(16) Forrás: http://www.euribor.org/html/download/euribor_2008B.xls

(17) http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(18) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(19) 5,36 % + 4 % = 9,36 %; 5,36 + 10 % = 15,36 %.

(20) 2008 decemberében a három hónapos BUBOR 10,55 %-ot tett ki.

(21) Az intézkedés nyújtásának feltételezett időpontjában.

(22) http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=search

(23) http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(24) 8,58 % + 4 % = 12,58 %; 8,58 + 10 % = 18,58 %.

(25) A referencia-kamatlábról szóló közlemény értelmében az általános mértékű biztosítékkal való fedezettség esetében az alap-kamatlábat 650 bázisponttal kell megnövelni, ezért: 8,58 % + 6,5 % = 15,08 %.

(26) HL C 155., 2008.6.20., 6. o.

(27) A kezességvállalási közlemény 3.2. pontja.

(28) Ez a piaci feltételekkel felvett hitel becsült kamatlába (9,36 % – 15,36 %) és annak 5,085 %-os tényleges ellentételezése közötti különbség eredménye.

(29) Ez a piaci feltételekkel felvett, általános vagy alacsony fedezettségű hitel becsült kamatlába (15,08 % – 15,36 %) és annak 13,05 %-os tényleges ellentételezése közötti különbség eredménye.

(30) 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról.

(31) 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről.

(32) C-345/02. sz. Pearle BV. ügy.

(33) C-482/99 sz. Franciaország kontra Bizottság ügy; 52–57. pont.

(34) HL C 54., 2006.3.4., 13–45. o.

(35) HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

(36) Az értékelés e szakaszában nem világos, milyen beruházás húzódik meg az 52 millió EUR-s „beruházási hitel” hátterében. Emellett a 10 milliárd HUF hitelt kifejezetten a működési költségek fedezésére nyújtották.

(37) A Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban. HL C 16., 2009.1.22., 1–9. o.

(38) Hozzávetőlegesen 14 millió EUR.

		ISSN 1725-2393 doi:10.3000/17252393.C_2009.165.dan
Den Europæiske Unions Tidende		C 165

Dansk udgave	Meddelelser og oplysninger	52. årgang 17. juli 2009

Informationsnummer	Indhold	Side
	II Meddelelser
	MEDDELELSER FRA DEN EUROPÆISKE UNIONS INSTITUTIONER OG ORGANER
	Kommissionen
2009/C 165/01	Godkendt statsstøtte inden for rammerne af bestemmelserne i artikel 87 og 88 i EF-traktaten — Tilfælde, mod hvilke Kommissionen ikke gør indsigelse ( 1 )	1

2009/C 165/02	Ingen indsigelse mod en anmeldt fusion (Sag COMP/M.5513 — KMG/CNPC/MMG) ( 1 )	3

	IV Oplysninger
	OPLYSNINGER FRA DEN EUROPÆISKE UNIONS INSTITUTIONER OG ORGANER
	Kommissionen
2009/C 165/03	Euroens vekselkurs	4

2009/C 165/04	Høringskonsulentens endelige rapport i sag COMP/38.096/D1 — PO/Clearstream (clearing og afvikling) (i henhold til artikel 15 i Kommissionens afgørelse (2001/462/EF, EKSF) af 23. maj 2001 om høringskonsulentens kompetenceområde under behandlingen af visse konkurrencesager — EFT L 162 af 19.6.2001, s. 21)	5

2009/C 165/05	Resumé af Kommissionens beslutning af 2. juni 2004 om en procedure efter EF-traktatens artikel 82 (Sag COMP/38.096 — Clearstream (clearing og afvikling)) (meddelt under nummer K(2004) 1958)	7

Godkendelsesdato	8.6.2009
Referencenummer til statsstøtte	N 617/08
Medlemsstat	Danmark
Region	—
Titel (og/eller modtagerens navn)	Technology Transfer Institues
Retsgrundlag	Lovbekendtgørelse nr. 835 af 13. august 2008
Foranstaltningstype	Støtteprogram
Formål	Forskning og udvikling
Støtteform	Direkte støtte
Rammebeløb	Forventet årligt støtteydelse 130 mio. DKK; Samlet forventet støtteydelse 780 mio. DKK
Støtteintensitet	50 %
Varighed	1.1.2009-31.12.2014
Økonomisk sektor	Ikke sektorspecifik
Navn og adresse på den myndighed, der yder støtten	—
Andre oplysninger	Foranstaltning, der ikke udgør støtte

Godkendelsesdato	6.7.2009
Referencenummer til statsstøtte	N 53/09
Medlemsstat	Spanien
Region	—
Titel (og/eller modtagerens navn)	Incentivos para la contratación de trabajadores excendentes del sector
Retsgrundlag	Proyecto de Real Decreto por el que se establecen medidas para facilitar la adaptación laboral del sector del juguete a los cambios estructurales en el comercio mundial.
Foranstaltningstype	Støtteprogram
Formål	Beskæftigelse
Støtteform	Nedsættelse af socialsikringsbidrag
Rammebeløb	Samlet forventet støtteydelse 0,13 mio. EUR
Støtteintensitet	—
Varighed	indtil 1.6.2011
Økonomisk sektor	Fremstillingsvirksomhed
Navn og adresse på den myndighed, der yder støtten	Servicio Público de Empleo Estatal
Andre oplysninger	—

	V Udtalelser
	PROCEDURER I TILKNYTNING TIL GENNEMFØRELSEN AF KONKURRENCEPOLITIKKEN
	Kommissionen
2009/C 165/06	Statsstøtte — Ungarn — Statsstøtte C 14/09 (ex NN 17/09) — Potentiel støtte til Péti Nitrogénművek — Opfordring til at fremsætte bemærkninger efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2 ( 1 )	12

	Valuta	Kurs
USD	amerikanske dollar	1,4130
JPY	japanske yen	132,63
DKK	danske kroner	7,4456
GBP	pund sterling	0,85910
SEK	svenske kroner	11,0135
CHF	schweiziske franc	1,5154
ISK	islandske kroner
NOK	norske kroner	9,0015
BGN	bulgarske lev	1,9558
CZK	tjekkiske koruna	25,861
EEK	estiske kroon	15,6466
HUF	ungarske forint	272,82
LTL	litauiske litas	3,4528
LVL	lettiske lats	0,7005
PLN	polske zloty	4,2900
RON	rumænske leu	4,2313
TRY	tyrkiske lira	2,1570
AUD	australske dollar	1,7582
CAD	canadiske dollar	1,5787
HKD	hongkongske dollar	10,9512
NZD	newzealandske dollar	2,1852
SGD	singaporeanske dollar	2,0501
KRW	sydkoreanske won	1 795,45
ZAR	sydafrikanske rand	11,4575
CNY	kinesiske renminbi yuan	9,6526
HRK	kroatiske kuna	7,3270
IDR	indonesiske rupiah	14 305,53
MYR	malaysiske ringgit	5,0465
PHP	filippinske pesos	67,739
RUB	russiske rubler	44,9351
THB	thailandske bath	48,130
BRL	brasilianske real	2,7279
MXN	mexicanske pesos	19,1829
INR	indiske rupee	68,7710


	(1) EØS-relevant tekst