ISSN 1725-2393 |
||
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324 |
|
Dansk udgave |
Meddelelser og oplysninger |
48. årgang |
|
III Oplysninger |
|
|
Kommissionen |
|
2005/C 324/1 |
||
|
|
|
(1) EØS-relevant tekst |
DA |
|
I Meddelelser
Kommissionen
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/1 |
Euroens vekselkurs (1)
20. december 2005
(2005/C 324/01)
1 euro=
|
Valuta |
Kurs |
USD |
amerikanske dollar |
1,1955 |
JPY |
japanske yen |
139,36 |
DKK |
danske kroner |
7,4572 |
GBP |
pund sterling |
0,67820 |
SEK |
svenske kroner |
9,3887 |
CHF |
schweiziske franc |
1,5521 |
ISK |
islandske kroner |
75,61 |
NOK |
norske kroner |
8,0330 |
BGN |
bulgarske lev |
1,9560 |
CYP |
cypriotiske pund |
0,5735 |
CZK |
tjekkiske koruna |
28,945 |
EEK |
estiske kroon |
15,6466 |
HUF |
ungarske forint |
251,25 |
LTL |
litauiske litas |
3,4528 |
LVL |
lettiske lats |
0,6965 |
MTL |
maltesiske lira |
0,4293 |
PLN |
polske zloty |
3,8359 |
RON |
rumænske lei |
3,6566 |
SIT |
slovenske tolar |
239,52 |
SKK |
slovakiske koruna |
37,905 |
TRY |
tyrkiske lira |
1,6151 |
AUD |
australske dollar |
1,6181 |
CAD |
canadiske dollar |
1,4020 |
HKD |
hongkongske dollar |
9,2681 |
NZD |
newzealandske dollar |
1,7383 |
SGD |
singaporeanske dollar |
1,9885 |
KRW |
sydkoreanske won |
1 215,35 |
ZAR |
sydafrikanske rand |
7,5758 |
CNY |
kinesiske renminbi yuan |
9,6525 |
HRK |
kroatiske kuna |
7,4078 |
IDR |
indonesiske rupiah |
11 781,65 |
MYR |
malaysiske ringgit |
4,518 |
PHP |
filippinske pesos |
64,001 |
RUB |
russiske rubler |
34,3110 |
THB |
thailandske bath |
48,896 |
Kilde: Referencekurs offentliggjort af Den Europæiske Centralbank.
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/2 |
Indledning af procedure
(Sag COMP/M.3975 — Cargill/Degussa Food Ingredients)
(2005/C 324/02)
(EØS-relevant tekst)
Den 14. december 2005 har Kommissionen besluttet at indlede procedure i den ovennævnte sag, efter at den har fundet, at den anmeldte fusion rejser alvorlig tvivl med hensyn til om den er forenelig med det fælles marked. Indledningen af proceduren åbner en undersøgelse i anden fase med hensyn til den anmeldte fusion. Beslutningen er baseret på artikel 6, stk. 1, litra c) i Rådets forordning (EF) nr. 139/2004.
Kommissionen opfordrer andre interesserede parter til at fremsætte deres eventuelle bemærkninger til den planlagte fusion.
For at blive taget i betraktning fuldt ud, bør bemærkningerne være Kommissionen i hænde senest 15 dage efter offentliggørelsen af denne meddelelse. Bemærkningerne med angivelse af sag COMP/M.3975 — Cargill/Degussa Food Ingredients, kan sendes til Kommissionen med fax ((32-2) 296 43 01 — 296 72 44) eller med posten til følgende adresse:
Kommissionen for De Europæiske Fællesskaber |
Generaldirektoratet for Konkurrence |
Merger Registry |
J-70 |
B-1049 Bruxelles |
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/3 |
Kontrolinstanser, som medlemsstaterne har meddelt i henhold til artikel 14, stk. 2, i forordning (EØF) nr. 2082/92 om specificitetsattestering af landbrugsprodukter og levnedsmidler
(2005/C 324/03)
Med denne meddelelse offentliggøres de kontrolinstanser, som medlemsstaternes har meddelt og svarer til hver specificitetsattestering, der er registreret i henhold til forordning (EØF) nr. 2082/92
Meddelelsen vil kunne blive ændret på et senere tidspunkt
BELGIQUE/BELGIË
Nom de la structure de contrôle/Naam van de controlestructuur |
Adresse/Adres |
Statut/Status (1) |
Type de produit/Productcategorie (2) |
Nom du produit contrôlé/Gecontroleerde productnaam |
Date/Datum |
|||||||||
Agrément/Erkenning |
Retrait d'agrément/Intrekking van erkenning |
|||||||||||||
Service Public Fédéral Economie, PME, Classes Moyennes & Energie Direction Générale Contrôle et Médiation Deuxième Division — Services Spécialisés Section A Contrôle Dépenses FEOGA et Organisation du Marché Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie Algemene Directie Controle en Bemiddeling Tweede Afdeling — Gespecialiseerde Diensten Sectie A Controles Uitgaven EOGFL en Marktordening |
|
SPOD |
2.1 |
Vieille Kriek, Vieille Kriek-Lambic, Vieille Framboise-Lambic, Vieux fruit-Lambic Oude Kriek, Oude Kriekenlambiek, Oude Frambozenlambiek Oude Fruit-Lambiek |
24.2.1994 |
|
||||||||
Service Public Fédéral Economie, PME, Classes Moyennes & Energie Direction Générale Contrôle et Médiation Deuxième Division — Services Spécialisés Section A Contrôle Dépenses FEOGA et Organisation du Marché Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie Algemene Directie Controle en Bemiddeling Tweede Afdeling — Gespecialiseerde Diensten Sectie A Controles Uitgaven EOGFL en Marktordening |
|
SPOD |
2.1 |
Vieille Gueuze,Vieille Gueuze-Lambic, Vieux Lambic Oude Geuze, Oude Geuze-Lambiek, Oude Lambiek |
24.2.1994 |
|
||||||||
Service Public Fédéral Economie, PME, Classes Moyennes & Energie Direction Générale Contrôle et Médiation Deuxième Division — Services Spécialisés Section A Contrôle Dépenses FEOGA et Organisation du Marché Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie Algemene Directie Controle en Bemiddeling Tweede Afdeling — Gespecialiseerde Diensten Sectie A Controles Uitgaven EOGFL en Marktordening |
|
SPOD |
2.1 |
Faro |
24.2.1994 |
|
||||||||
Service Public Fédéral Economie, PME, Classes Moyennes & Energie Direction Générale Contrôle et Médiation Deuxième Division — Services Spécialisés Section A Contrôle Dépenses FEOGA et Organisation du Marché Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie Algemene Directie Controle en Bemiddeling Tweede Afdeling — Gespecialiseerde Diensten Sectie A Controles Uitgaven EOGFL en Marktordening |
|
SPOD |
2.1 |
Kriek, Kriek-Lambic, Framboise-Lambic, Fruit-Lambic Kriek, Kriekenlambiek, Frambozenlambiek, Vruchtenlambiek |
24.2.1994 |
|
||||||||
Service Public Fédéral Economie, PME, Classes Moyennes & Energie Direction Générale Contrôle et Médiation Deuxième Division — Services Spécialisés Section A Contrôle Dépenses FEOGA et Organisation du Marché Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie Algemene Directie Controle en Bemiddeling Tweede Afdeling — Gespecialiseerde Diensten Sectie A Controles Uitgaven EOGFL en Marktordening |
|
SPOD |
2.1 |
Lambic, Gueuze-Lambic, Gueuze Lambiek, Geuze-Lambiek, Geuze |
24.2.1994 |
|
ESPAÑA
Nombre de la estructura de control |
Dirección |
Estatuto (3) |
Tipo de producto (4) |
Nombre del producto controlado |
Fecha |
||||||
Autorización |
Retirada de la Autorización |
||||||||||
CERTIFOOD, S.L. |
|
O.A. |
1.4 |
Leche Certificada de Granja |
1.7.2003 |
|
|||||
AENOR Asociación Española de Normalización y Certificación |
|
O.A. |
1.2 |
Jamón serrano |
18.3.2004 |
|
|||||
ECAL-APPLUS |
|
O.A. |
1.2 |
Jamón serrano |
6.4.2004 |
|
|||||
CERTICAR |
|
O.A. |
1.2 |
Jamón serrano |
6.11.2003 |
|
|||||
CERTIFOOD, S.L |
|
O.A. |
1.2 |
Jamón serrano |
2.3.2004 |
|
|||||
Instituto Comunitario de Certificación, S.L. |
|
O.A. |
1.2 |
Jamón serrano |
22.6.2004 |
|
|||||
CALICER Certificadores de Calidad, S.L. |
|
O.A. |
1.2 |
Jamón serrano |
19.9.2001 |
|
|||||
Calitax Certificación, S.L. |
|
O.A. |
2.4 |
Panellets |
6.5.2002 |
|
ITALIA
Denominazione della struttura di controllo |
Indirizzo |
Statuto (5) |
Tipo di prodotto (6) |
Nome di prodotto controllato |
Data |
|||||||
Autorizzazione |
Revoca dell'autorizzazione |
|||||||||||
CSQA Certificazioni Srl |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
27.7.2001 |
|
||||||
SGS Italia spa |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
27.7.2001 |
|
||||||
Certiquality |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
27.7.2001 |
|
||||||
Agroqualità Società per la certificazione della qualità nell'agroalimentare a r.l. |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
27.7.2001 |
|
||||||
Socert — Società di certificazione Srl |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
9.1.2002 |
|
||||||
Is.Me.Cert. |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
28.2.2002 |
|
||||||
I.N.O.Q. — Istituto Nord Ovest Qualità Soc. coop. a r.l. |
|
O.A. |
1.3 |
Mozzarella |
28.2.2002 |
|
||||||
ASSAM — Agenzia servizi settore agroalimentare delle Marche |
|
S.P. |
1.3 |
Mozzarella |
23.2.2002 |
|
||||||
AQA — Agenzia per la garanzia della qualità in agricoltura |
|
S.P. |
1.3 |
Mozzarella |
23.2.2002 |
|
SUOMI/FINLAND
Valvontaelimen nimi |
Osoite |
Asema (7) |
Tuotteen laji (8) |
Valvotun tuotteen nimi |
Päivämäärä |
||||||
Hyväksymispäivä |
Peruuttamispäivä |
||||||||||
Elintarvikevirasto |
|
JHP |
2.3 |
Kalakukko |
5.7.1995 |
|
|||||
Sosiaali- ja terveydenhuollon tuotevalvontakeskus (STTV) |
|
JHP |
2.1 |
Sahti |
5.7.1995 |
|
|||||
Elintarvikevirasto |
|
JHP |
2.3 |
Karjalanpiirakka |
5.7.1995 |
|
SVERIGE
Kontrollorgan |
Adress |
Status (9) |
Produkttyp (10) |
Den kontrollerade produktens namn |
Datum |
|||||||
Godkännande |
Återkallande av godkännande |
|||||||||||
Livsmedelverk |
|
O.M. |
1.2 |
Falukorv |
|
|
||||||
Livsmedelverk |
|
O.M. |
1.3 |
Hushållsost |
|
|
UNITED KINGDOM
Name of inspection body |
Address |
Status (11) |
Product type (12) |
Name of the controlled product |
Date |
||||||||
Approval |
Withdrawal of approval |
||||||||||||
Product Authentication International |
|
AB |
1.1 |
Traditional Farmfresh Turkey |
23.1.1997 |
|
SPOD: service public/overheidsdienst
OAEO: organisme agréé/erkende organisatie.
(2) Classification des produits: voir annexe/Indeling van de producten: zie bijlage.
P.: Servicio Público
O.A.: Organismos autorizados
(4) Clasificación de los productos: véase el anexo.
SP: Servizio pubblico.
OA: Organismo autorizzato.
(6) Classificazione dei prodotti: cfr. allegato.
JHP: julkisen hallinnon palvelu.
HE: hyväksytty elin.
(8) Tuotteiden luokitus: katso liite.
OM: Offentlig myndighet.
GO: Godkänt organ.
(10) För klassificering av produkter, se bilaga VI.
PS: public service.
AB: approved body.
(12) Product classifications: see Annex.
BILAG
KLASSIFICERING AF VARER TIL FORVALTNING AF RÅDETS FORORDNING (EØF) NR. 2082/92
Varer i traktatens bilag I bestemt til konsum |
|
Klasse 1.1 |
Kød og spiseligt slagteaffald, fersk |
Klasse 1.2 |
Kødprodukter varer (opvarmede, saltede, røgede, …) |
Klasse 1.3 |
Oste |
Klasse 1.4 |
Andre animalske produkter (æg, honning, diverse mejeriprodukter undtagen smør, …) |
Klasse 1.5 |
Fedtstoffer (smør, margarine, olier, ...) |
Klasse 1.6 |
Frugt, grøntsager og korn, også forarbejdet |
Klasse 1.7 |
Fisk, krebsdyr og bløddyr, ferske, og varer fremstillet heraf |
Klasse 1.8 |
Andre varer i bilag I (vin, eddike, …) |
Levnedsmidler, der er omhandlet i bilaget til forordning (EØF) nr. 2082/92 |
|
Klasse 2.1 |
Øl |
Klasse 2.2 |
Chokolade og andre tilberedte næringsmidler med indhold af kakao |
Klasse 2.3 |
Brød, wienerbrød, kager, kiks og andet bagværk, samt konfekturevarer |
Klasse 2.4 |
Pastaprodukter, også kogte eller med fyld |
Klasse 2.5 |
Tilberedte retter |
Klasse 2.6 |
Krydrede sovse |
Klasse 2.7 |
Supper og bouillon |
Klasse 2.8 |
Drikkevarer på basis af planteekstrakter |
Klasse 2.9 |
Is og sorbeter |
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/9 |
Meddelelse fra Kommissionen i henhold til proceduren i artikel 1, stk. 4, i Rådets direktiv 96/67/EF
(2005/C 324/04)
(EØS-relevant tekst)
I henhold til bestemmelserne i artikel 1, stk. 4, i Rådets direktiv 96/67/EF af 15. oktober 1996 om adgang til ground handling-markedet i Fællesskabets lufthavne (1), offentliggør Kommissionen til orientering og efter meddelelse fra medlemsstaterne, listen over de lufthavne, der er omfattet af direkivet
|
Lufthavne med en årlig trafik på mindst 2 mio. passagerbevægelser eller 50 000 tons fragt |
Lufthavne med en årlig trafik på mindst 1 mio. passagerbevægelser eller 25 000 tons fragt |
Andre lufthavne, der er åbne for erhvervsmæssig trafik |
Belgien |
Bruxelles, Charleroi, Oostende, Liège-Bierset |
|
Antwerpen |
Cypern |
Larnaca |
Paphos |
|
Danmark |
København Kastrup |
Billund |
Aars, Anholt, Århus, Aalborg, Karup, Odense, Esbjerg, Bornholm, Sønderborg, Vojens, Thisted, Stauning, Skive, Roskilde, Hadsund, Herning, Kalundborg, Koster Vig, Læsø, Lemvig, Lolland-Falster, Viborg, Tønder, Sydfyn, Sindal, Padborg, Ærø, Randers, Ringsted, Kolding, Spjald, Morsø, Samsø |
Den Tjekkiske Republik |
Prag |
|
Brno, Karlovy-Vary, Ostrava, Pardubice |
Det Forenede Kongerige |
Aberdeen, Belfast-International, Berlfast-City, Birmingham, Bristol, Edinburgh, East-Midlands, Glasgow, Liverpool, London-Heathrow, London-Gatwick, London-Stansted, Luton, Manchester, Newcastle, Leeds-Bradford, Nottingham East Midlands, Prestwich. |
Cardiff Wales, Kent International, London City, Southampton |
Teesside, Inverness, Sumburgh, Humberside, Bournemouth, Norwich, Exeter, St Mary's (Scilly), Penzance, Plymouth, Scatsta, Stornway, Kirkwall, Blackpool, City of Derry, Sheffield, Benbecula, Tresco (Scilly), Wick, Cambridge, Islay, Isle of Man, Dundee, Campbeltown, Barra, Biggin Hill, Battersea, Tiree, Lerwick, Southend, Lydd, Hawarden, Coventry, Gloucester, Shoreham, Unst, Carlisle, Barrow, Newquay, Fermanagh |
Estland |
|
|
Tallinn, Kärdla, Kuressaare, Pärnu, Tartu |
Finland |
Helsinki-Vantaa |
|
Enontekiö, Helsinki-Malmi, Ivalo, Joensuu, Jyväskylä, Kajaani, Kemi-Tornio, Kittillä, Kruunupyy, Kuopio, Kuusamo, Lappeenranta, Maarianhamina, Mikkeli, Oulu, Pori, Rovaniemi, Savonlinna, Seinäjoki, Tampere-Pirkkala, Turku, Vaasa, Varkaus |
Frankrig |
Paris-CDG, Paris-Orly, Nice-Côte d'Azur, Marseille-Provence, Lyon-Saint Exupéry, Toulouse-Blagnac, Bâle-Mulhouse, Bordeaux-Mérignac |
Pointe-à-Pitre-Le Raizet, Nantes-Atlantique, Montpellier-Méditerranée, Fort de France-Le Lamentin, Beauvais-Tille, Strasbourg |
Agen-La-Garenne, Ajaccio-Campo dell'oro, Albi-Le-Sequestre, Angers-Marce, Angoulème-Brie-Champniers, Annécy-Meythet, Aubenas-Vals-Lanas, Aurillac, Auxerre-Branches, Avignon-Caumont, Bastia-Poretta, Beauvoir-cote-de-lumiere, Bergerac-Roumanière, Besancon-la Veze, Béziers-Vias, Biarritz-Bayonne-Anglet, Blois-le Breuil, Bourges, Brest-Guipavas, Brive-La Roche, Caen-Carpiquet, Cahors-Lalbenque, Calais-Dunkerque, Calvi-Ste Catherine, Cannes-Mandelieu, Cannes-Palmbeach, Carcassonne-Salvaza, Castres-Mazamet, Cayenne-Rochambeau, Chalon-Champforgeuil, Chalon-Vatry, Chambéry-Aix les Bains, Charleville-Mezières, Chateauroux-Deols, Cherbourg-Maupertus, Cholet-Le-Pontreau, Clermont-Ferrand-Aulnat, Cognac-Chateaubernard,Colmar-Houssen, Courchevel, Deauville-St Gatien, Dieppe-Saint Gatien, Dijon-Longvic, Dinnard-Pleurtuit-St Malo, Dole-Tavaux, Epinal-Mirecourt, Figari-Sud Corse, Gap-Tallard, Granville, Grenoble-St Geoirs, Ile d'Yeu-le-Grand Phare, La Baule-Escoublac, La Mole, La Rochelle-Laleu, Lannion-Servel, La-Roche-sur-Yon-Les-Ajoncs, Lannion, Laval-Entrammes, Le Havre-Octeville, Le Mans-Arnage,Le Puy-Loudes, Le Touquet-Paris-Plage, Lille-Lesquin, Limoges-Bellegarde, Lorient Lann-Bihoue, Lyon Bron, Macon-Charnay, Metz-Nancy-Lorraine, Monbeliard-Courcelles, Montluçon-Gueret, Morlaix-Ploujean, Moulins-Montbeugny, Nancy-Essey, Nevers-Fourchambault, Nîmes-Garons,Niort-Souché, Ouessant,Pau-Pyrénnées, Périgueux-Bassillac, Perpignan-Rivesaltes, Poitiers-Biard, Pontoise-Cormeilles, Port Grimaud, Quimper-Pluguffan, Reims-Champagne, Rennes-St Jacques,Roanne-Renaison,Rochefort-St Agnant, Rodez-Marcillac, Rouen-Vallée de la Seine, St Brieux-Armor, St Denis-Gillot.St Etienne-Bouthéon, St Nazaire-Montoir, St Tropez La Mole, Saint Yan, Samur Saint Florent, Tarbes-Oussun-Lourdes, Toulon-Hyères-Le-Palyvestre,Tours-St.Symphorien, Troyes-Barberey, Valence-Chabeuil, Valenciennes-Denain, Vichy-Charmeil |
Graekenland |
Athen, Iraklion, Thessaloniki, Rodos, |
Chania, Kerkira Kos |
Alexandroupoulis, Araxos, Ioannina, Kalamata, Kastoria, Kavala, Kozani, Nea Anchialos, Preveza, Astypalaia, Chios, Ikaria, Karpathos, Kasos, Kastelorizo, Kefallonia, Kithira, Leros, Limnos, Mikonos, Milos, Mitilini, Naxos, Paros, Samos, Santorini, Siros, Sitia, Skiathos, Skiros, Zakinthos |
Irland |
Dublin, Shannon, Cork |
|
Knock, Kerry, Galway, Donegal, Sligo, Waterford |
Italien |
Roma-Fiumicino, Roma-Ciampino Milano-Malpensa, Milano-Linate, Napoli, Bologna, Catania, Palermo, Bergamo, Venezia, Torino, Verona, Cagliari, Pisa |
Olbia, Firenze, Bari, Lamezia, Genova |
Albenga, Alghero-Fertilia, Ancona-Falconara, Aosta, Biella-Cerrione, Bolzano, Brescia, Brindisi-Papola Casale, Crotone, Cuneo-Levaldigi, Foggia-Gino Lisa, Forli, Grosseto, Lampedusa, Marina di Campo, Padova,Pantelleria, Parma, Perugia-Sant'Egidio, Pescara, Reggio Calabria, Rimini-Miramare, Roma-urbe, Siena-Ampugnano, Taranto-Grottaglie, Tortoli, Trapani-Birgi, Treviso-Sant'Angelo, Trieste-Ronchi dei Legionari, Vicenza |
Letland |
|
Riga |
Daugavpils, Liepaja, Ventspils |
Litauen |
|
|
Vilnius, Kaunas, Palanga, Siauliai |
Luxembourg |
Luxembourg |
|
|
Malta |
Luqa-Malta |
|
|
Nederlandene |
Amsterdam-Schiphol |
Maastricht-Aken, Rotterdam |
Eindhoven, Groningen-Eelde, Twente-Enschede |
Ostrig |
Wien |
Salzburg |
Graz, Innsbruck, Klagenfurt, Linz |
Polen |
Warszawa-Okecie |
|
Bydgoszcz, Gdansk, Katowice-Pyrzowice, Krakow, Lódz-Lublinek, Poznan-Lawice, Rzeszów-Jasionka, Szczytno-Szymany, Szczecin-Goleniów, Wroclaw-Strachowice, Zielona-Góra-Babimost |
Portugal |
Lissabon, Faro |
Funchal, Porto |
Braga, Chaves, Coimbra, Corvo, Evora, Flores, Horta, Lages, Porto Santo, Santa Maria, Pico, Saõ Jorge, Cascais/Tires, Graciosa, Vila Real, Covilhã, Viseu, Bragança, Ponta Delgada, Portimao, Sines, Vilar de Luz (Maia) |
Slovakiet |
|
|
Bratislava, Kosice, Nitra, Piestany, Poprad-Tatry, Prievidza, Sliac, Zilina |
Slovenien |
|
Ljubljana, |
Ajdovscina, Bovec, Celje, Lesce, Maribor, Murska Sobota, NovoMesto, Portoroz, Postojna, Ptuj, Slovenjgrodec, Valenje. |
Spanien |
Alicante, Barcelona, Bilbao, Fuerteventura, Gran Canaria, Girona, Ibiza, Lanzarote, Madrid, Malaga, Menorca, Palma de Mallorca, Sevilla, Tenerife Norte, Tenerife Sur, Valencia |
Jerez, Reus, Santiago, Vitoria |
Albacete, Almeria, Asturias, Badajoz, Cordoba, El Hierro, Gomera, Granada, La Coruna, La Palma, Leon, Logrono, Madrid-C.Vientos, Madrid Torrejon, Melilla, Murcia, Pamplona, Salamanca, San Sebastian, Santander, Valladolid, Vigo, Zaragoza |
Sverige |
Göteborg-Landvetter, Stockholm-Arlanda |
Malmö-Sturup, Stockholm/Bromma, Stockholm/Skavsta |
Ängelholm, Arvika, Arvidsjaur, Borlänge, Eskilstuna, Falköping, Gällivare, Gällivare/Vassare, Ljungby/Feringe, Ljungbyhed, Ludvika, Gävle-Sandviken, Gothenburg-Säve, Hagfors, Halmstad, Hemavan, Helsingborg/Hamnen, Hultsfred, Jokkmokk, Jönköping, Kalmar, Karlskoga, Karlstad, Kiruna, Kiruna/Loussajärvi, Kramfors, Kristianstad, Lidköping; Linköping/Malmen, Linköping/SAAB, Luleå/Kallax, Lycksele, Mora/Siljan, Norrköping/Kungsängen, Oskarshamn, Pajala, Ronneby, Satenäs, Skellefteå, Skövde, Stockholm/Västeras, Storuman, Stromstadt/Nasinge, Sundsvall/Härnösand, Sveg, Söderhamn, Torsby/Fryklanda, Trollhättan-Vänersborg, Umeå, Uppsala, Uppsala/Viktoria, Vilhelmina, Visby, Växjö-Kronoberg, Örebro, Örnsköldsvick, Östersund/Frösön |
Tyskland |
Berlin-Tegel, Hamburg, Düsseldorf, Frankfurt/Main, Frankfurt/Hahn, Hannover-Langenhagen, Leipzig-Halle, Stuttgart, München, Nürnberg, Köln-Bonn |
Berlin-Schönefeld, Bremen, Dortmund, Dresden, Münster/Osnabrück, Paderborn-Lippstadt |
Altenburg-Nobitz, Augsburg, Barth, Bayreuth, Berlin-Tempelhof, Bielefeld, Borkum, Braunschweig, Chemnitz-Jahnsdorf, Cottbus-Drewitz, Cottbus-Neuhausen, Egelsbach, Eggersdorf, Eisenach-Kindel, Emden, Erfurt, Essen/Mühlheim, Friedrichshafen, Gera, Harle, Heringsdorf, Hof-Plauen, Jena-Schöngleina, Juist, Karlsruhe/Baden-Baden, Kassel, Kiel, Lahr, Lübeck-Blankensee, Magdeburg, Mannheim-Citty, Marl-Loemühle, Meschede, Mönchengladbach, Niederrhein, Neubrandenburg, Norden-Nordedeich, Norderney, Oehna, Passau-Vilshofen, Porta-Westfalica, Rothenburg/Görlitz, Rostock-Laage, Saarbrücken-Ensheim, Schönhagen, Schwerin-Parchim, Siegerland, Speyer-Ludwigshafen, Stendal-Borstel, Strausberg, Wangerooge, Welzow, Westerland-Sylt, Wilhelmshaven-Mariensiel, Zweibrucken. |
Ungarn |
Budapest Ferihegy |
|
Balaton-West, Debrecen, Györ-Pér, Szeged |
(1) EFT L 272 af 25.10.1996, s. 36.
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/12 |
STATSSTØTTESAG — UNGARN
Statsstøttesag C 41/2005 (ex NN 49/2005) — Ungarske strandede omkostninger
Opfordring til at fremsætte bemærkninger efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2
(2005/C 324/05)
(EØS-relevant tekst)
Ved brev af 9. november 2005, der er gengivet på det autentiske sprog efter dette resumé, meddelte Kommissionen Ungarn, at den havde besluttet at indlede proceduren efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2, over for ovennævnte støtteforanstaltning.
Interesserede parter kan senest en måned efter offentliggørelsen af nærværende resumé og det efterfølgende brev sende Deres bemærkninger til:
Europa-Kommissionen |
Generaldirektoratet for Konkurrence, Registreringskontoret for statsstøtte |
B-1049 Bruxelles |
fax (32-2) 296 12 42 |
Disse bemærkninger vil blive videresendt til Ungarn. Interesserede parter, der fremsætter bemærkninger til sagen, kan skriftligt anmode om at få deres navne hemmeligholdt. Anmodningen skal være begrundet.
RESUMÉ
1. SAGSFORLØB
Kommissionen har besluttet på eget initiativ at registrere denne sag for at vurdere, om der er tale om mulig statsstøtte i den i EF-traktatens artikel 87, stk. 1 anførte betydning, og om den er forenelig med fællesmarkedet.
Ved brev af 24. maj 2005 anmodede Kommissionen de ungarske myndigheder om supplerende oplysninger. Svaret dateret den 20. juli 2005 indgik i Kommissionen den 25. juli 2005.
2. BESKRIVELSE AF FORANSTALTNINGEN
I midten af 90'erne var hovedformålet for den ungarske stat på energiområdet at sikre elforsyningen samt at modernisere elproduktionsinfrastrukturen. Med dette mål for øje indgik netoperatøren »MVM«, der er 99,9 % statsejet, langsigtede elkøbsaftaler med elproducenter, der ville investere i Ungarn.
Ifølge disse aftaler forpligter MVM sig til at købe en fast elmængde til en fast pris og garanterer dermed elproducenterne rentabilitet uden nogen risiko. Aftalerne omfatter også en garanteret fortjeneste på 8-10 %. Disse aftaler blev undertegnet mellem 1995 og 2001 og udløber mellem 2010 og 2020 afhængigt af de enkelte producenter.
Indkøbsaftalerne dækker på nuværende tidspunkt 85 % af Ungarns elefterspørgsel.
De hovedinvestorer, der indgik disse aftaler med den ungarske netoperatør, og som stadig nyder godt af aftalerne er: RWE (Tyskland), EDF (Frankrig), Electrabel (Belgien), ATEL (Schweiz) og AES (USA).
I henhold til regeringens bekendtgørelse nr. 183/2002 (VIII.23.) om strandede omkostninger er MVM forpligtet til at indlede genforhandling af de indkøbsmængder, der er fastsat i aftalerne. Som følge af aftalernes fordelagtige betingelser med garanteret rentabilitet og fortjeneste uden nogen risiko, var der ikke nogen af elproducenterne, der accepterede en genforhandling, der ville resultere i en nedsættelse af de garanterede indkøbsmængder.
3. VURDERING AF FORANSTALTNINGEN
Tilstedeværelse af statsstøtte
Elkøbsaftalerne indebærer sandsynligvis en selektiv konkurrencefordel for de elproducerende aftalepartnere, som kan fordreje konkurrencen og påvirke samhandelen mellem medlemsstaterne.
På dette stadium i proceduren mener Kommissionen, at aftalerne stiller de deltagende elproducenter i en mere fordelagtig økonomisk position end de øvrige producenter, der ikke er omfattet af aftalerne, og andre sammenlignelige aktivitetssektorer, hvor der ikke er foreslået sådanne langsigtede aftaler. Foranstaltningen indebærer derfor en selektiv fordel for disse producenter.
Elmarkederne er blevet åbnet for konkurrence, og elektricitet handles nu mellem medlemsstaterne, især efter Europa-Parlamentets og Rådets direktiv 96/92/EF om fælles regler for det indre marked for elektricitet (1).
Foranstaltninger, der begunstiger virksomheder inden for energisektoren i én medlemsstat, kan derfor forhindre virksomheder fra de øvrige medlemsstater i at eksportere el til førstnævnte eller begunstige eksport af el til sidstnævnte. Det gælder navnlig for Ungarn, der ligger centralt i Europa, og som er forbundet med eller som let kan forbindes med en række af de nuværende og fremtidige medlemsstater.
De elproducenter, der er begunstiget af aftalerne, er store internationale koncerner, der er til stede i en række medlemsstater. Det forhold, at sådanne koncerner opnår en konkurrencemæssig fordel kan påvirke samhandelen og resultere i konkurrencefordrejning.
På nuværende tidspunkt finder Kommissionen også, at denne fordel indrømmes ved hjælp af statsmidler, da det var den statsejede netoperatør, MVM, der undertegnede aftalerne som led i statens politik. I overensstemmelse med Domstolens retspraksis (2), skal de midler, som et offentligtejet selskab benytter på en måde, der kan tilregnes staten, betragtes som statsmidler i den i EF-traktatens artikel 87, stk. 1 anførte betydning.
På denne baggrund ser det på dette stadium i proceduren ud til, at elkøbsaftalerne medfører statsstøtte til elproducenter i den i EF-traktatens artikel 87, stk. 1 anførte betydning.
Foranstaltningens forenelighed med fællesmarkedet
Den statsstøtte, der ydes til elproducenter skal vurderes på grundlag af Kommissionens analysemetode for statsstøtte i forbindelse med strandede omkostninger. På basis af de foreliggende dokumenter nærer Kommissionen tvivl om, hvorvidt elkøbsaftalerne er forenelige med metodens kriterier.
For det første nærer Kommissionen tvivl om, hvorvidt selve princippet om langsigtede købsaftaler, der udelukker en væsentlig del af markedet, kan være forenelige med formålet med metoden, der går ud på at fremme liberaliseringen inden for denne sektor ved at yde kompensation til aktører, der udsættes for illoyal konkurrence.
For det andet betvivler Kommissionen, at støtteelementet i elkøbsaftalerne er forenelig med metodens kriterier vedrørende beregning af støtteberettigede strandede omkostninger og tildeling af kompensation.
4. KONKLUSION
Kommissionen indleder en formel undersøgelsesprocedure i overensstemmelse med EF-traktatens artikel 88, stk. 2 med hensyn til de elkøbsaftaler, der var i kraft på tidspunktet for Ungarns tiltrædelse af EU (1. maj 2004).
Kommissionen anmoder Republikken Ungarn om at fremlægge alle de oplysninger, der kan bidrage til vurdering af denne foranstaltning.
I overensstemmelse med artikel 14 i Rådets forordning (EF) nr. 659/1999 skal al ulovlig ydet støtte tilbagebetales af støttemodtageren.
Alle interesserede parter opfordres til at fremsætte deres bemærkninger senest en måned efter datoen for offentliggørelsen af denne meddelelse.
BREVETS ORDLYD
»1. ELJÁRÁS
2004. március 31-i keltezésű, ugyanaznap iktatott levelükben a magyar hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a közüzemi nagykereskedő által viselt költségek kompenzációs rendszeréről, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete (3) bekezdésének 1 c) albekezdésében hivatkozott eljárás (»ideiglenes eljárás«) szerint. A bejelentést a Bizottság a HU 1/2004. állami támogatás iktatási szám alatt regisztrálta.
Az intézkedésre vonatkozóan a magyar hatóságok és a Bizottság között több alkalommal is hivatalos levélváltásra került sor. A Bizottság egyéb érdekelt felektől is kapott észrevételeket.
2005. április 13-i keltezésű, 2005. április 15-én iktatott levelükben a magyar hatóságok visszavonták a 2004. március 31-i keltezésű bejelentésüket, azzal a szándékkal, hogy egy későbbi időpontban várhatóan új rendszert jelentenek be.
Amíg az új rendszer kialakítására és bevezetésére sor nem kerül, a villamos energia ágazat eredeti szerkezete továbbra is fennáll abban a formájában, ahogy Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása idején. Mivel ez a fennálló rendszer a Bizottság megítélése szerint, a rendelkezésére álló iratok alapján, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz, a Bizottság az ügyet NN 49/2005. szám alatt hivatalból nyilvántartásba vette.
2005. május 24-i keltezésű levelében (D/54013) a Bizottság az ügy tartalmát illető kérdéseket intézett a magyar hatóságokhoz. A magyar hatóságok 2005. július 20-i keltezésű válaszát a Bizottság 2005. július 25-én vette nyilvántartásba.
2. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA
2.1. Az intézkedés háttere
Az 1994. évi XLVIII. számú törvény a villamos energiáról (a »Villamos Energia Törvény«) értelmében a magyar közüzemi nagykereskedő, a 99,9 százalékban állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (»MVM«) köteles volt felmérni a szolgáltatók teljes energiaszükségletét, és ez alapján kidolgozni az úgynevezett Országos Erőműépítési Tervet. E tervet a felelős miniszter köteles volt elfogadásra előterjeszteni a magyar kormány és az Országgyűlés részére.
Ebben az időszakban a magyar energiapiacon a legsürgősebb probléma a villamosenergia-ellátás biztonságának a legkisebb költség elve melletti megteremtése, az infrastruktúra korszerűsítése – különös figyelemmel a mindenkori környezetvédelmi normákra-, valamint az áramszolgáltatási ágazat szükséges átszervezése volt. E célkitűzések megvalósítása leghatékonyabb módjának az tűnt, ha hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodást (»HTM«) ajánlanak fel azon befektetőknek, akik vállalják, hogy befektetnek a magyarországi erőművek építésébe és modernizálásába.
2.2. A HTM-ek
Az aláírás időpontjától függően kétféle HTM létezik.
— |
azok, amelyeket 1995-1996 folyamán kötöttek, a privatizációs folyamat keretében, és a privatizációs szerződések részét képezik. Ezek odaítélésére nem versenytárgyalási eljárás keretén belül került sor; |
— |
azok, amelyeket 1997-2001 között írtak alá, versenytárgyalási eljárás keretein belül. |
Mindegyik HTM-et egyrészről az MVM, másrészről egy erőmű írt alá.
A HTM-ek értelmében az MVM köteles meghatározott mennyiségű villamos energiát megvenni az erőműtől, az összes költség fedezésén túl 8-10 százalékos profitot biztosító áron. A HTM-ek garantált átvételi mennyisége a magyar villamos energia piacának összességében mintegy 81-87 százalékát teszi ki (a 2000-2004 közötti időszakra számolva). A fennmaradó szükségleteket túlnyomó részt import fedezi.
2003.12.31-ig a HTM-ekben előirányzott árrögzítő mechanizmus nem került alkalmazásra, mivel az elektromos áram árát miniszteri rendeletek rögzítették. Ezen időpontig a Magyar Energia Hivatal elemezte az egyes erőművek költségstruktúráját, és úgy határozta meg az MVM által az erőművektől megvásárolandó elektromos áram árát, hogy az fedezze az erőművek költségeit, és garantáljon egy előre rögzített nyereséget.
Ezen árszabályozási mechanizmus során figyelembe vett költségnemek a következők voltak: személyi jellegű költségek, hitelkamatok, értékcsökkenés, biztosítás, egyéb ráfordítások, rendkívüli ráfordítások, előre meghatározottan nem árkalkulációs tényezők, tüzelőanyag-költség, vásárolt villamos energia, rekultivációs költségek, környezetvédelmi költségek, Központi Nukleáris Alap befizetés (az atomerőműnél), befagyott költségek, önfogyasztás és értékesített hőenergia költségei.
A magyar hatóságok és az erőművektől kapott információk szerint, a Magyar Energia Hivatal hatósági árszabályozásának megszűnését követően a szerződéses felek lényegében megtartották az árrendeletekben alkalmazott árszabályozási módszert, mivel az megfelelőnek bizonyult az erőművek költségeinek kiszámítására.
Az alábbi táblázat a 2004-ben HTM alatt álló erőműveket sorolja fel, feltüntetve az erőművek tulajdonosát és annak többségi részvényesét.
Az erőmű tulajdonosa és fő részvényese (3) |
Erőművek |
Budapesti Erőmű Rt. (EDF) |
Kelenföldi Erőmű |
|
Újpesti Erőmű |
|
Kispesti Erőmű |
Dunamenti Erőmű Rt. (Electrabel) |
Dunamenti Erőmű |
Mátrai Erőmű Rt. (RWE) |
Mátrai Erőmű |
AES-Tisza Erőmű Kft. (AES) |
Tisza Erőmű |
Csepeli Áramtermelő Kft. (ATEL) |
Csepel II Erőmű |
Paski Atomerőmű Rt. (MVM) |
Paksi Atomerőmű |
Pannonpower Holding Rt. |
Pécsi Erőmű |
Ahogy az a fenti táblázatból kiderül, a HTM-eket elnyerő legjelentősebb magyarországi befektetők a következők: RWE Power AG, EDF, Electrabel SA, AES Summit Generation Rtd. és ATEL.
Egy HTM 2011-ben, míg a többi 2015 és 2021 között veszti hatályát.
2.3. A magyar villamos energia piac szerkezete és a HTM-k újratárgyalása
A magyar villamos energia piac két szegmensre bontható: egy közüzemi szektorra és egy verseny szektorra. 2005. szeptemberéig a 6,5 GWh éves fogyasztásnál kisebb szükségletű fogyasztók kötelesek voltak a villamos energiát a közüzemi piacon belül megvásárolni (»nem feljogosított fogyasztók«), míg azok, akik ennél a küszöbértéknél többet igényelnek, vásárolhattak a versenypiacon »feljogosított fogyasztók«). 2005. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás (4) következtében ma valamennyi nem háztartási fogyasztó kiléphet a versenypiacra. 2007. július 1-jét követően – a közösségi jognak megfelelően – valamennyi fogyasztó jogosult kell legyen a versenypiacra.
A versenypiacra való kilépési joguk ellenére a feljogosított fogyasztók jelentős része a közüzemi szektorban marad. 2005. első felében a teljes energia fogyasztás körülbelül 30 %-a származott a versenypiacról.
A közüzemi szektor az egyvásárlós (»Single Buyer«) modell alapján működik, amelyben az MVM az egyetlen vállalat, amely energiát vásárolhat az erőművektől, és azt továbbértékesítheti az áramszolgáltatók felé.
A HTM-ek következtében a termelői kapacitás túlnyomó hányadát a közüzemi szegmens foglalja le, ezzel korlátozva a verseny piacon elérhető energia-mennyiséget. A közüzemi piac a szerződésben lekötött kapacitások következtében kielégíti a magyar piaci kereslet túlnyomó részét, így szűk teret engedve a liberalizált szegmens működésének. E hatás idővel – a feljogosított fogyasztók számának növekedésével – erősődik.
A 183/2002. (VIII.23.) számú kormányrendelet (5) alapján az MVM köteles kezdeményezni a HTM-ekben meghatározott vásárlási mennyiségek újratárgyalását – így próbálva csökkenteni azok hátrányos piaci hatásait. Az MVM erőfeszítései ellenére máig egyetlen erőmű sem fogadta el az újratárgyalási kezdeményezést, amely a garantált vásárlási mennyiség csökkentéséhez vezetne.
A HTM-ekben szereplő előnyös feltételek, amelyek kockázat nélkül garantálják az erőműveknek befektetéseik megtérülését, kétség kívül nem ösztönzik az erőműveket arra, hogy elfogadják a HTM-ek önkéntes újratárgyalását.
2.4. A 183/2002. (VIII.23.) számú kormányrendelet az átállási költségekről
Annak érdekében, hogy az MVM eleget tudjon tenni a HTM-ekben foglalt kötelezettségvállalásainak, és ugyanakkor a közüzemi szektorban nagyjából a szabadpiaci ár szintjén tudja tartani az árakat, a 183/2002. (VIII.23.) számú kormányrendelet az MVM-nek állami kompenzáció fizetését irányozza elő.
A fenti kormányrendelet 3. b) cikke értelmében a HTM-ek újratárgyalására irányuló kezdeményezés sikertelensége esetében az MVM nyilvános árverés útján értékesítheti a közüzemi ellátási kötelezettség felett fennmaradó villamos energia készletét. Ebben az esetben a kormány ellentételezi az MVM-nek az utóbbi által a villamos energiáért kifizetett beszerzési ár, illetve a továbbértékesítés ára közti különbséget.
Eredeti bejelentésükben (HU 1/2004, amelyet 2005. április 13-án visszavontak) a magyar hatóságok az említett ellentételezést [»átállási költség«] az MVM-nek nyújtott állami támogatásnak tekintették.
A rendelkezésére álló információk alapján azonban a Bizottság úgy véli, hogy függetlenül a fenti ellentételezéstől, a HTM-ek önmagukban állami támogatást jelenthetnek az erőművek számára. Éppen ezért jelen határozatában a Bizottság az állami támogatás meglétét és közös piaccal való összeegyeztethetőségét az alábbi két mechanizmus keretében külön vizsgálja:
(i) |
maguk a HTM-ek működése keretében; valamint |
(ii) |
a magyar állam által közvetlenül az MVM-nek juttatott kompenzáció, az átállási költségekről szóló kormányrendelet 3. b) cikke alapján. |
3. ÉRTÉKELÉS
3.1. Az állami támogatás fennállása
(i) A HTM-ek
A Bizottság megvizsgálta, hogy maguk a HTM-ek a szerződő erőműveknek nyújtott állami támogatásnak minősülnek-e.
Ahhoz, hogy egy intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön, a következő ismérveknek kell eleget tennie: előnyt nyújt az intézkedés kedvezményezettjeinek, szelektív, ténylegesen vagy potenciálisan torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet, valamint állami forrásból származik.
Gazdasági előny és szelektív jelleg
Mindegyik HTM garantálja a befektetés megtérülését azáltal, hogy biztosítja egy garantált mennyiség garantált árakon és garantált időszakon (általában 15-20 éven) keresztül történő értékesítését. A befektetés megtérülésén túl e szerződések 8-10 %-os nyereséget is biztosítanak.
Az eljárás jelenlegi szakaszában a Bizottság azon az állásponton van, hogy a fenti feltételek a HTM-eket aláíró erőműveknek gazdaságilag előnyösebb helyzetet biztosítanak a HTM-ekben részt nem vevő erőművekhez képest - ideértve az esetleges új piaci szereplőket -, valamint azokhoz az energiaszektortól különböző, ám összehasonlítható ágazatokhoz képest, amelyekben ilyen hosszú távú megállapodásokat nem is kínáltak a piaci szereplőknek.
Számos, a Bizottság tudomására jutott tény utal továbbá az előny meglétére. Különösen az a tény, hogy az MVM-nek a HTM-ek újratárgyalására vonatkozó kísérletei ellenére mindegyik erőmű visszautasította, hogy a szerződéseken lényegi módosítást hajtsanak végre.
Továbbá az az ár, amelyet az MVM a szerződésben lekötött energiáért fizet, a legtöbb erőmű esetében jelentősen magasabbnak tűnik, mint amekkora nagykereskedelmi árat az MVM normális esetben fizetne, ha az erőműveknek termékeik értékesítése érdekében versenyezniük kellene. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy más, általa a múltban értékelt átállási költségek állami támogatására vonatkozó ügyekben számos tagállam az összehasonlításhoz a 36 EUR/MWh piaci árat vette alapul (6). Ez az ár a kombinált ciklusú gázturbinás erőmű által termelt villamos energia termelési költségének felel meg.
Ebből következően az eljárás jelenlegi szakaszában és a rendelkezésére álló adatok alapján a Bizottság azon a véleményen van, hogy a HTM-ek az aláíró erőművek számára gazdasági előnyt biztosítanak.
A fentiekből az is kitűnik, hogy az intézkedés szelektív, mivel gazdasági előnyöket csak egy bizonyos ágazat bizonyos vállalatai számára biztosít.
Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy az a tény, hogy egy támogatást nem kifejezetten egy vagy több előre meghatározott kedvezményezettnek címeznek, hanem a kedvezményezettek objektív ismérvek alapján kerülnek kiválasztásra, nem jelenti azt, hogy a kérdéses intézkedés nem biztosít szelektív előnyt a kedvezményezetteknek. A kedvezményezettek kiválasztásához szükséges eljárás nem befolyásolja az intézkedés állami támogatás minőségét (7).
A Bíróság joggyakorlata azt is megerősítette, hogy még az olyan intézkedést is, amely a gazdaság hasonló helyzetű más ágazataihoz képest egy egész ágazatot kedvezőbb helyzetbe hoz, a kérdéses ágazat részére szelektív előnyt biztosító intézkedésnek kell tekinteni (8).
A Bizottság tisztában van azzal, hogy Magyarországon a '90-es évek közepén az energia szektorban sürgető szükség volt új befektetésekre. Az ellátás biztonsága, az infrastruktúra modernizálása, a nyugat-európai rendszerekkel való együttműködési képesség az állam elsődleges célkitűzéseiként jelentek meg. Más tagállamokban előállt hasonló helyzetek miatt számos európai kormány döntött úgy, hogy hosszú távú áramvásárlási szerződést köt külföldi befektetőkkel.
A felvázolt történeti háttérre tekintettel megjegyzendő, hogy az a tény, hogy a köz érdekében egyértelműen szükség van az állami intézkedésre, semmiképp sem jelenti azt, hogy ezen intézkedés nem minősül állami támogatásnak. Épp ellenkezőleg: az a tény, hogy a támogatásra szükség van annak érdekében, hogy az adott közérdeknek megfelelő magatartásra ösztönözze a piaci szereplőket, az állami támogatás egyik kulcsfontosságú eleme. Ez az ösztönző hatás éppen az a cél, amit az állami támogatás általában el kíván érni (9).
Éppen ezért az, hogy az áramtermelési ágazat helyzete és Magyarországnak a kérdéses időszakban fennálló politikai és gazdasági háttere miatt szükség volt arra, hogy a magyar állam a közös érdek miatt beavatkozzon, valamint az hogy a legjobb megoldás HTM-ek megkötése volt, semmiféleképp nem mond ellent annak a ténynek, hogy a HTM-ek az erőműveknek nyújtott szelektív előnyt jelentenek.
A paksi atomerőmű
A Bizottságnak a magyar hatóságok által benyújtott dokumentumok, illetve független tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a paksi atomerőművel kötött HTM-ben rögzített feltételek eltérnek a más HTM-ekben szereplő feltételektől, különösen az MVM részére értékesített energia ára tekintetében.
Paks az ország egyetlen atomerőműve, amely 99,99 %-ban az MVM tulajdonában áll. A szerződő felek közt fennálló tulajdonosi viszonyok miatt valószínűnek tűnik, hogy a fenti érveknek legalább egy része nem érvényes erre a HTM-re. Mindazonáltal a jelenleg rendelkezésére álló információk fényében a Bizottság nem zárhatja ki, hogy a paksi atomerőművel kötött HTM szintén tartalmaz állami támogatási elemeket.
A verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás
A villamos energia piacon megnyílt a szabad verseny, és a villamos árammal kereskedelem folyik a tagállamok között, különösen az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i, a belső árampiac közös szabályairól szóló EK/92/96. számú irányelvének (10) hatályba lépése óta.
Ennek következtében egy tagállam villamos energia ágazatában egyes vállalkozásoknak előnyt biztosító intézkedések akadályát képezhetik a más tagállamok vállalatai által e tagállamba történő energia-exportnak, illetve ösztönözhetik a villamos energia exportját e tagállamból a többi felé. Ez különösen igaz Magyarország esetében, mivel Európán belüli központi fekvése miatt kapcsolódik, vagy könnyen kapcsolódni tud számos jelenlegi vagy jövőbeni tagállam hálózatához.
Ezt csak megerősíti az a tény, hogy a HTM alatt álló erőművek olyan nagy nemzetközi vállalatok tagjai, amelyek számos más tagállamban is jelen vannak. A kérdéses vállalatoknak versenyelőnyt biztosító intézkedés kétség kívül hatást gyakorol a kereskedelemre, és alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt a közös piacon.
Állami források és az államnak »betudhatóság«
Az állami tulajdonban álló közüzemi nagykereskedő MVM hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodásokat kötött, amelyek biztosítják a szerződő erőműveknek a befektetés megtérülését és a nyereséget. Annak megállapítása érdekében, hogy a HTM-ekből az erőműveknek származó gazdasági előny állami forrásból származónak minősül-e, a Bizottság elsősorban a következőkből indult ki:
A PreussenElektra ítélet (11)
A PreussenElektra ügyben hozott ítéletében a Bíróság olyan mechanizmust vizsgált, ahol magántulajdonban lévő vállalatokat az állam arra kötelezett, hogy meghatározott villamos energia termelőktől az állam által rögzített, a piaci árnál magasabb áron vásároljanak energiát. A Bíróság úgy döntött, hogy ilyen esetben nincs szó közforrások felhasználásáról, így nem áll fenn állami támogatás.
A vizsgálat jelenlegi szakaszában a Bizottság úgy értékeli, hogy a magyar rendszer jelentős különbségeket mutat a Bíróság által a fent említett döntésben vizsgált rendszerhez képest, elsősorban a vásárlási kötelezettséggel rendelkező vállalatok tulajdonosi szerkezetének különbözősége miatt.
A PreussenElektra ügyben az a vállalat, amelynek az állam a rögzített árú vásárlást előírta, magántulajdonban állt, míg az MVM teljes mértékben állami tulajdonú vállalat. Ebből következően a felhasznált források egy állami tulajdonban álló vállalat forrásai.
A PreussenElektra ügyben a kedvezményezettől a forrásig visszakövetve a pénz útját az derült ki, hogy az soha nem került az állam akár közvetett akár közvetlen irányítása alá. A pénz állami irányítás alá kerül abban az esetben, ha útja során visszavezethető egy olyan állami vállalatig, amelynek magatartása, a konkrét esetben, az államnak tudható be.
Az állam meghatározó befolyása: a Stardust ítélet (12)
A Bíróság Stardust ügyben hozott ítélete értelmében, hogyha egy állami tulajdonú vállalat egyes pénzügyi forrásairól az állam meghatározó befolyása következtében dönt, akkor ezen intézkedés az államnak tudható be és a szóban forgó forrásokat az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami forrásoknak kell tekinteni.
A Bizottság megvizsgálta, hogy a HTM-ek MVM általi megkötése a magyar állam meghatározó befolyása alatt hozott, és így a magyar államnak betudható lépés volt-e, vagy sem.
A Bizottság az állam befolyására vonatkozó kérdés értékelésekor többek között a következő körülményeket vette figyelembe:
Megjegyzendő, hogy a HTM-ek aláírásának körülményei eltérőek voltak a privatizációs folyamat során, illetve a versenytárgyalási eljárás keretében aláírt HTM-ek esetében.
— |
Az 1995-1996 során aláírt HTM-eket a magyar erőművek privatizációja idején, a magyar villamos energia ágazat privatizációja keretén belül kötötték meg. Ily módon ezek a HTM-ek a privatizációs szerződések részét képezték. Az energiaágazat privatizációja a Kormány 1114/1994. (XII.7.) számú, a villamosenergia-ipari társaságok privatizációjáról szóló határozata alapján ment végbe, szoros együttműködésben az Állami Vagyonügynökség Rt-vel, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Energia Hivatallal és az MVM-mel. |
— |
Az első privatizációs szerződés megkötése előtt a kormány kiadta az 1074/1995. (VIII.4.), a villamos energia árszabályozásáról szóló határozatát. Az 1995-1996 folyamán aláírt HTM-ek teljes mértékben követték a kormány határozatában szereplő képleteket és meghatározásokat a szerződéses értékesítési ár rögzítésekor. |
— |
A HTM-k aláírására vonatkozó határozatot mind a privatizáció idején, mind azt követően az MVM Igazgatósága hozta. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg. A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján »Figyelemmel arra, hogy az MVM Rt. több, mint 99 %-ban állami tulajdonban áll, az Igazgatósági tagok jelölése, megválasztása, illetve visszahívása kizárólag az állami akaratnak megfelelően történik« (13). |
— |
Az Állami Vagyonügynökség képviselője mindig tagja volt az Igazgatóságnak. |
— |
A versenytárgyalási eljárást követően aláírt HTM-k esetében a jogi eljárás a következőképp alakult: A magyar Országgyűlés által elfogadott 1994-es Villamos Energia Törvény úgy rendelkezett, hogy az MVM köteles volt felmérni a villamos energia igényeket és ez alapján kezdeményezni a termelési kapacitás szükséges bővítését. Az MVM Országos Erőműépítési Tervet volt köteles kidolgozni, amelyet jóváhagyásra a Kormánynak és a Parlamentnek nyújtott be. A Villamos Energia Törvény végrehajtásáról rendelkező 31/1995. (V.5.) számú kormányrendelet alapján az MVM köteles a terv elfogadását követő kilencven napon belül ajánlatkérést szervezni. |
— |
Az erőmű létesítés engedélyezési eljárásrendjéről és a versenyeztetés általános szabályairól szóló együttes irányelvet a felelős szakminisztérium és a Magyar Energia Hivatal 1997-ben adta ki. Az együttes irányelv ismerteti a tulajdoni szerkezet átalakításának, illetve az új energiatermelő kapacitás létesítésének szükségességét alátámasztó indokokat. Az irat világosan meghatározza a követendő célokat: az ellátás biztonsága a lehető legalacsonyabb költségek mellett, az infrastruktúra modernizálása a környezetvédelmi szabványok előírásai szerint, az elsődleges energiaforrások diverzifikálása, a szükséges tartalékkal rendelkező, rugalmasabb erőmű-hálózat létesítése, amely képes együttműködni a nyugat-európai villamos hálózatokkal. Azt is kiemeli, hogy a jövőbeni erőmű-hálózat működtetése »lehetővé kell tegye a nyereséges működést és karbantartást az áraknak a törvény előírásaival összhangban történő alakításával« (14). A minisztérium és a Magyar Energia Hivatal együttes irányelve 2. pontjában az is szerepel, hogy a fenti célok végrehajtása eredményeként létre kell jöjjön »a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő modern energia szektor, amely biztosítja az európai együttműködést, az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyes által viselt költségek megtérülését, valamint a hosszú távú működéshez szükséges nyereséget biztosító árakat. A fenti célkitűzések oly módon teljesítendők, hogy garantálják … az elsődleges energia-ellátás biztonságát, tegyék lehetővé a befektetni szándékozó szereplők számára, hogy befektetéseiket és a befektetés megtérülését biztonságban érezzék, …, és biztosítsák a kormány bejelentett szándékainak teljesítését.« Az együttes irányelv szabályozza továbbá a villamos energia termelő kapacitás létesítésére vonatkozó versenytárgyalási eljárást. |
— |
A tender győztesére a végső javaslatot az Értékelő Főbizottság terjesztette elő. E Főbizottság tagjai a Gazdasági Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal, az MVM és az ERSTE Bank képviselői voltak. A végső döntést az MVM Igazgatósága hozta. Az együttes irányelv szerint a tender hivatalos eredményét (kizárólag) a Minisztérium hivatalos közlönyében kellett megjelentetni. |
— |
A 2001-es új Villamos Energia Törvény (15) oly módon épül fel, hogy a HTM-ek létezését egyértelműen adottnak tekinti. E parlamenti törvény, amely a mai magyar energiapiac működésének kereteit teremti meg, számos esetben hivatkozik az MVM hosszú távú vásárlási kötelezettségeire. |
— |
Az átállási költségekről szóló, 183/2002 (VIII.23.) kormányrendelet 5. cikkének (2) bekezdése rendelkezik az MVM azon kötelezettségéről, hogy kezdeményezze a HTM-ek újratárgyalását a vásárolt kapacitás mértékének csökkentése érdekében. Ez a kormányrendelet tehát központilag kötelezi az MVM-et a szerződés módosításának felajánlására. |
Az ügy fent leírt körülményei egyértelműen arra utalnak, hogy a magyar államnak meghatározó befolyása volt a HTM-ek megkötésére vonatkozó döntésben, valamint a szerződő erőművek befektetéseinek megtérülése és a fix nyereség garantálásában. A HTM-ekről való döntés ennél fogva a magyar államnak betudható.
A magyar állam befolyása egyébként összhangban áll a HTM-ek megkötésének körülményeivel, ahogy azt mind a magyar hatóságok, mind egyes érintett erőművek írásaikban ismertették (16). Ezek alapján a HTM-ek megkötése a magyar állam által az egész energiaágazatra vonatkozóan hozott politikai döntés volt, amelyet az MVM-en keresztül hajtott végre az olyan központi politikai célok megvalósítása érdekében, mint az energiaellátás biztonsága, valamint a magyar energiatermelő infrastruktúra korszerűsítése.
A fenti körülmények alapján valamint a rendelkezésére álló információkra tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a HTM-eket az állami tulajdonban álló MVM kötötte olyan döntés alapján, amely az államnak tudható be. A Bizottság ennek következtében úgy tekinti, hogy a HTM-ek állami forrást vesznek igénybe.
Rendelkezés az állami támogatás létéről
A fenti levezetés következményeként a Bizottság az eljárás jelenlegi szakaszában azon az állásponton van, hogy a HTM-ek az azokat aláíró villamos energia termelőknek, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást biztosítanak.
Mindazonáltal a HTM-k nagy száma, összetett jellegük és megkötésük eltérő körülményei, illetve egyes tartalmi különbségeik miatt a Bizottság az eljárás jelen szakaszában nem zárhatja ki, hogy valamely, a fenti kritériumok szempontjából releváns és lényeges információ nem jutott tudomására.
Arra vonatkozóan, hogy a HTM létező támogatásnak minősül-e
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete (3) bekezdésének 1. és 2. albekezdése felsorolja, hogy milyen körülmények megléte esetében tekintendő a csatlakozást követően az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében vett létező támogatásnak egy olyan intézkedés, amelyet az új tagállam a csatlakozás dátumát megelőzően vezetett be, és amely e dátumot követően is alkalmazandó.
Az e határozatban megvizsgált rendszer a fent említett rendelkezések hatáskörébe tartozik, mivel a HTM-eket 1995 és 2001 között, azaz a csatlakozás előtt írták alá, és a csatlakozás után is hatályosak, legalább 2011-ig.
Erre vonatkozóan a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy jelen határozata csak azokra a HTM-ekre vonatkozik, amelyek hatályban voltak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása napján (2004. május 1.). E határozat az említett dátum előtt hatályukat vesztett HTM-ekre nem terjed ki.
A fent említett Csatlakozási Szerződés rendelkezései felsorolják azokat a támogatási kategóriákat, amelyek a csatlakozást követően az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek:
— |
az 1994. december 10. előtt hatályba léptetett támogatások. Mindegyik HTM-et az 1995 és 2001 közötti időszakban írták alá, így nem tartoznak ebbe a kategóriába; |
— |
a csatlakozási szerződés IV. Mellékletéhez csatolt Függelékben felsorolt támogatások. A HTM-ek nem szerepelnek e listán, így nem tartozik ebbe a kategóriába sem. |
— |
azok a támogatások, amelyeket egy különleges eljárás, az úgynevezett »ideiglenes eljárás« után a Bizottság nem kifogásolt. A HTM-ek ennek a kategóriának sem felelnek meg. |
A fentiek fényében kimondható, hogy a HTM-ek egyik fenti kategóriába sem tartoznak, így nem tekinthetők az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében a csatlakozáskor létező támogatásnak.
(ii) A magyar állam által az átállási költségekről szóló kormányrendelet 3. cikkének b) pontja alapján az MVM-nek juttatott kompenzáció
Amint az a fenti 2.4 pont alatt ismertetésre került, az átállási költségekről szóló kormányrendelet 3. cikkének b) pontja értelmében a HTM-ek újratárgyalására irányuló kezdeményezés sikertelensége esetében az MVM nyilvános árverés keretei közt értékesítheti a közüzemi ellátási kötelezettség feletti lekötött teljesítőképességét. Ebben az esetben a kormány ellentételezést nyújt az MVM-nek az utóbbi által a villamos energiáért kifizetett beszerzési ár, illetve a továbbértékesítési ár közti különbözetre.
Ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, gazdasági előnyt kell biztosítson a kedvezményezettnek.
A Bizottság azon az állásponton van, hogy bár az említett ellentételezést közvetlenül az MVM kapja, az nem jelent gazdasági előnyt az MVM-nek.
A kompenzáció valójában az állami költségvetésből ered és a HTM-ek következtében végső soron az erőművekhez jut el. Az MVM tehát gazdaságilag egy eszköz, amely a kompenzációt továbbítja, de abból gazdasági értelemben vett előnye nem származik.
Mivel a gazdasági előny megléte egyike az állami támogatásnak minősíthető intézkedések halmozott feltételeinek, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az átállási költségekről szóló kormányrendelet 3. cikkének b) pontja alapján az MVM-nek nyújtott ellentételezés nem jelent az MVM-nek nyújtott állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében.
A villamos áramot termelő erőművek szintjét vizsgálva a Bizottság úgy tekinti, hogy az említett ellentételezésből fakadó bármely állami támogatás részét képezi a magukból a HTM-ekből eredő állami támogatásnak. Az állami támogatás léte az erőművek szintjén ebből következően a fenti (i) pont alatti értékelésben szerepel.
3.2. A támogatás EK-Szerződéssel való összeegyeztethetősége
Az EK-Szerződés 87.cikkének (1) bekezdése lefekteti az általános elvet, amely értelmében a Közösségen belül tilos az állami támogatás nyújtása.
Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdései mentességet irányoznak elő a 87. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott általános elv, az összeegyeztethetetlenség alól.
Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében szereplő mentességek erre az esetre nem vonatkoznak, mert a támogatási rendszer egyrészt nem magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális támogatás, nem természeti csapások vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítását szolgálják, és nem is a Németországi Szövetségi Köztársaság által a Németország felosztása által érintett egyes területek gazdaságának nyújtott támogatásáról van szó.
A további mentességeket az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése rögzíti. Jelen esetben a 87. cikk (3) bekezdésének a), b) és d) pontja nem alkalmazható. A kifejezetten kivételes feltételektől eltekintve, amelyek jelen esetben nem teljesülnek, a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt mentesség nem tesz lehetővé működési támogatást. Ezen túlmenően, a támogatás nem segíti elő valamely fontos, közös európai érdekű projekt végrehajtását, nem irányul a tagállam gazdaságában fellépő súlyos zavar elhárítására, sem kulturális emlék vagy örökség megóvására.
Ily módon csak a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő mentesség alkalmazható. Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján engedélyezhető olyan állami támogatás, amely egyes gazdasági ágazatok fejlődésének előmozdítását célozza, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő mentesség bizonyos körülmények fennállása esetén vonatkozik az átállási költségek fedezését célzó támogatásra, értve ezalatt az olyan kötelezettségvállalásból illetve működési garanciákból eredő költségek kompenzációját, amelyek a villamos energia szektor liberalizálása következtében nem teljesíthetőek.
Az ilyen támogatások hozzájárulnak a villamos energia ágazat fejlődéséhez, mivel elősegítik az alapjában véve zárt és a részlegesen liberalizált piacok közötti átmenetet. Amennyiben az ilyen támogatás versenyt torzító hatása időben és hatását tekintve is korlátozott, a Bizottság dönthet úgy, hogy a szóban forgó támogatás nem gyakorol hatást a kereskedelemre olyan mértékben, amely ellentétes lenne a közös érdekkel, és ebben az esetben az ilyen intézkedésekre bizonyos feltételek fennállása esetén vonatkozhat a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alatt szereplő mentesség.
A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok szerint a HTM-ek fő célja az ellátás biztonságának megőrzése a villamos energia piacon, valamint a hálózat modernizálása, és az új környezetvédelmi célkitűzéseknek megfelelő átalakítása.
E célkitűzéseket a Közösség is elismeri saját célkitűzéseiként. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a villamos energia ágazat liberalizációját valóban olyan kiegyensúlyozott módon szükséges megvalósítani, amely lehetővé teszi e célok tiszteletben tartását.
Pontosan ez az oka annak, hogy a Bizottság megítélése szerint más, a liberalizáció által érintett ágazatoktól eltérően a villamos energia ágazat vállalatainak lehet kivételes állami támogatást nyújtani azzal a céllal, hogy könnyítsék a liberalizált piac felé vezető átmenetet. Annak érdekében, hogy a belső piacon azonos feltételeket biztosítson a szereplőknek, az ilyen támogatásokra vonatkozóan a Bizottság szabályokat, illetve korlátozásokat dolgozott ki. E szabályokat a Bizottsági Közlemény az átállási költségekhez kötődő állami támogatás értékelésének módszertanáról (17) (a továbbiakban: »Módszertan«) című dokumentum foglalja össze. Célja annak biztosítása, hogy a villamos energia ágazat inkumbens vállalatai megfelelő támogatást kapjanak ahhoz, hogy szembe nézzenek a liberalizáció folyamatával, de ugyanakkor a fő cél, a szabad piac kialakítása is teljesüljön.
A vizsgálat jelenlegi szakaszában a Bizottságnak komoly kételyei vannak arra vonatkozóan, hogy a magyar áramtermelőknek a HTM-eken keresztül biztosított állami támogatás megfelel a Módszertanban foglalt feltételeknek, az alább kifejtett okok miatt.
Általános kétségek a hosszú távú szerződések és a Módszertan összeegyeztethetőségére vonatkozóan
Állami támogatás számos formában nyújtható, a klasszikus, közvetlen vissza nem térítendő támogatástól a kedvezményes kölcsönön át az állami garancia, vagy az állami forrásokból finanszírozott egyéb, komplexebb támogatásokig. A HTM-ek az állami támogatások ilyen egyéb formáinak egyike.
A Módszertan nem tesz kifejezett említést arról, hogy milyen formát kell öltenie az átállási költségek ellentételezését célzó állami támogatásnak. A Bizottság mindazonáltal úgy gondolja, hogy a Módszertan azon az elképzelésen alapszik, hogy az átállási költségek ellentételezését célzó állami támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, vagy legalábbis olyan formában, amelynek nincs a vissza nem térítendő támogatásénál erősebb versenyt torzító hatása.
A piaci árnál magasabb árat biztosító HTM-ek valóban rendelkeznek olyan hatással, amely a vissza nem térítendő támogatáséval egyenértékű. Számviteli értelemben a HTM értelmében eladó fél olyan bevételhez jut, amely egyenlő azzal, amit akkor kapna, ha azonos mennyiségű villamos energiát értékesítene a piacon, és azon kívül az államtól olyan mértékű vissza nem térítendő támogatást kapna, amely egyenlő a szerződésben rögzített ár és a piaci ár különbségének az eladott energia mennyiségével beszorzott összegével. Eszerint meghatározható lenne egy »számviteli támogatástartalom« (18) a HTM-ekre vonatkozóan, amely nem más, mint a szerződésben rögzített ár és a piaci ár különbsége beszorozva a kedvezményezett által eladott villamos energia mennyiségével.
A HTM-ek versenyre gyakorolt hatását ugyanakkor nem lehet pusztán e könyvelési egyenérték segítségével kifejezni. A vissza nem térítendő támogatás ugyanis csak a kedvezményezettnek bizonyos komparatív előnyt nyújtva torzítja a versenyt, mivel lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett csökkentse költségeit és kedvezőbb árakat kínáljon, mint versenytársai. A HTM-ek versenytorzító hatása ennél jóval messzebb menő, mivel olyan hatásuk is van, hogy a felek egyikét kényszerítik villamos energia vásárlására a másik féltől, figyelmen kívül hagyva a versenytársak kínálatának alakulását.
A HTM-ek bizonyos értelemben nem egyszerűen torzítják a versenyt, hanem az ellátás egy bizonyos hányada mértékéig meg is szüntetik azt.
A magyar villamos energia piac esetében, ahol a fejlesztett villamos áram több, mint 80 százalékát HTM-ek keretén belül értékesítik, e korlátozás eredményeképp a liberalizáció szinte minden hatásától megfosztják az áramfejlesztési piacot.
A Bizottság úgy gondolja, hogy a HTM-eknek ez a versenyre gyakorolt rendkívül káros hatása jelentősen kibillenti az átállási költségek ellentételezését célzó vissza nem térítendő támogatások formájában megjelenő állami támogatásnak a Módszertanban meghatározott pozitív és negatív hatásai közti egyensúlyt. E következtetést az a tény is alátámasztja, hogy a HTM-ek ellentétesek a Módszertan alapját képező elvekkel, amely arra az elképzelésre épül, hogy az állami támogatást csak a liberalizáció hatásának arányos ellentételezéseként lehetne nyújtani, nem pedig azért, hogy gyakorlatilag megszüntesse a liberalizáció hatását.
A fentiek fényében a Bizottságnak komoly kételyei vannak arra vonatkozóan, hogy a HTM-ek elve összeegyeztethető-e a Módszertannal.
Kételyek a HTM-k számviteli támogatástartalmának a Módszertannal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan
A fent kifejtett általános kételyek fenntartása mellett a Bizottságnak komoly kételyei vannak arra vonatkozóan is, hogy pusztán a HTM-ek számviteli támogatástartalma összeegyeztethető-e a Módszertanban megfogalmazott kritériumokkal.
A Bizottság megvizsgálta, hogy a szóban forgó támogatástartalom, amennyiben csak ebben nyilvánulna meg a HTM-ek versenyre gyakorolt hatása, milyen mértékben felelne meg a Módszertanban kifejtett kritériumoknak.
E célból a Bizottság először is pontosan azonosította az átállási költségek eredetét.
E tekintetben fontos megérteni, hogy általában véve maguk a HTM-ek nem tekinthetők az átállási költségek eredetének. Hosszú távú energiavásárlási megállapodások csak akkor eredményezhetnek átállási költségeket, ha terhet jelentenek a villamos energia termelők számára. Ez a helyzet például akkor, amikor az erőművek kötelesek a villamos energiát méltánytalanul alacsony áron értékesíteni, vagy a fűtőanyagot méltánytalanul magas áron beszerezni.
E konkrét esetben épp ellenkezőleg a HTM-ek azt biztosítják, hogy az erőművek magas áron legyenek képesek értékesíteni az általuk termelt villamos áramot. A HTM-ek tehát nem terhet jelentenek az erőműveknek, hanem előnyt. Felmondásuk önmagában nem jelentene méltánytalan terhet, hanem inkább visszaállítaná az erőművek normál piaci működését.
Az erőművekbe történő befektetések ugyanakkor valóban jelenthetnek egyfajta, a Módszertanban is elismert átállási költséget, amennyiben a kérdéses befektetéseket állami működési garanciával kezdték meg a liberalizáció előtt, és a liberalizáció következtében időközben kialakult új gazdasági helyzetben lehetetlenné válik a beruházás költségeinek megtérülése.
Számos bizottsági határozat született már ilyen jellegű átállási költségre vonatkozóan (19).
Ily módon, ha maguk a HTM-ek nem is tekinthetők az átállási költségek eredendő okának, a HTM-ekben szereplő erőművekre irányuló befektetések viszont igen.
Az átállási költségek eredetének egyértelmű azonosítása, ahogy az már fentebb említésre került, alapvető fontosságú, mivel egyértelműen meg kell különböztetni egymástól a liberalizációt megelőző jogszabályi kereteket, amelyek előírhattak többek között magas garantált árakat, valamint magukat az átállási költségeket, amelyek a működési garanciával megindított befektetés értékét képviselik. A Módszertan 4.8 pontja előirányozza, hogy az átállási költségek ellentételezését célzó támogatás nem irányulhat a liberalizáció előtt biztosított bevétel szintjének fenntartására, hanem csak a beruházás meg nem térülése következtében ténylegesen fellépő veszteségek ellentételezésére.
A fentiek fényében a Bizottság a következő kételyeket fogalmazza meg a HTM-ek számviteli támogatástartalma és a Módszertanban lefektetett kritériumok összeegyeztethetőségére vonatkozóan.
— |
A Módszertan 3.3. pontja előirányozza, hogy az átállási költségeket eredményező események hatását konszolidáltan értékeljék. Abban az esetben, ha az átállási költségek amiatt keletkeznek, mert a megépített erőművek nem nyereségesek, a Bizottság bevett gyakorlata szerint úgy értelmezi ezt a pontot, hogy az átállási költségek ellentételezését célzó állami támogatás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni nem csak a vállalat veszteséges erőműveit, hanem az ugyanezen a vállalathoz vagy vállalat-csoporthoz tartozó, potenciálisan nyereséges erőműveket is. A nyereséges erőművek által termelt nyereséget oly módon kellene könyvelni, hogy a lehető legmagasabb mértékben fedezze az átállási költségek ellentételezéseként fizetendő összeget. E nézet összhangban áll a Módszertan 3.11 pontjával is, amely előírja, hogy az átállási költségeket a szükséges minimumra kell csökkenteni. A HTM-ek ármeghatározási mechanizmusa értelemszerűen csak a HTM-ekben részt vevő erőműveket veszi figyelembe. Így elvileg a HTM-ek nem teljesítik a fenti rendelkezéseket, kivéve ha az érintett társaságok tulajdonában nem áll további erőmű Magyarországon. |
— |
A Módszertan 3.4 pontja előírja, hogy az átállási költségeket eredményező kötelezettségvállalásoknak visszavonhatatlanoknak kell lenniük. Amennyiben az átállási költségek eredete a veszteséges eszközökre irányuló befektetés, a Bizottság úgy tekinti, hogy a 3.4 pont akkor teljesül, ha az eszközöket a liberalizáció előtt hozták létre, vagy ha a liberalizáció idején építésük már olyan előrehaladott állapotban volt, hogy a munkálatok leállításának költsége meghaladta volna a befejezésükkel és működtetésükkel járó költségeket. Jelen esetben a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy meggyőződjön arról, hogy a HTM-ek valóban csak az ilyen eszközökből eredő költségeket fedezik, és nem fedeznek más eszközökből származó költségeket, mint például az olyan egységek kivitelezésének költségét, amelyeket a jövőre terveztek, vagy az új környezetvédelmi szabványok miatt szükséges, a jövőben megépítendő környezetvédelmi eszközök költségeit. |
— |
A Módszertan 3.6 pontja előirányozza, hogy az átállási költségek meg kell feleljenek a ténylegesen befektetett összegeknek. A Bizottság úgy tekinti, hogy az ügy jelenlegi szakaszában az egyes erőművek befektetési költségeire vonatkozó részletes adatok, az egyes erőművek éves állandó és változó költségei valamint bevételei ismerete hiányában nincs abban a helyzetben, hogy következtetést vonjon le arra nézve, megfeleltek-e a Módszertan kérdéses kritériumának. |
— |
A Módszertan 3.8 pontja előírja, hogy az átállási költségeket úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó eszközökre nyújtott vagy nyújtandó valamennyi egyéb állami támogatás értékét le kell vonni. Úgy tűnik, a HTM-ek nem tartalmaznak semmiféle olyan előirányzatot, amely a lehetséges egyéb állami támogatásokat figyelembe venné. Éppen ezért a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában egyértelműen megállapítsa, hogy a Módszertan e pontja valamennyi erőmű vonatkozásában teljesül-e. |
— |
A Módszertan 3.11 pontja előírja, hogy a támogatható átállási költségek nem haladhatják meg a szükséges minimális szintet. A Bizottság úgy tekinti, hogy a HTM-ek e kritériummal való összeegyeztethetőségének vizsgálata az egyes HTM-ekben szereplő költségtípusokra vonatkozó (a 2004. május 1-je utáni időszakot lefedő) részletes listát igényel, azok éves értékével a HTM hatályának teljes ideje alatt (20). A magyar hatóságok, valamint néhány erőmű eljuttatta a Bizottsághoz a HTM-ek által többnyire lefedett költségek jelzésértékű listáját. Ezek a listák mindazonáltal nem elegendőek ahhoz, hogy a Módszertan e pontjával való összeegyeztethetőség egyértelműen megállapítható legyen. A magyar kormány által benyújtott lista többek közt tartalmaz egy olyan költségtételt, amely a környezetvédelmi költségekre vonatkozik. A Bizottság a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy gondolja, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek nem tekinthetők átállási költségnek, illetve az ilyen költségeket fedező állami támogatást a környezetvédelmi célú állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások (21) fényében kell értékelni. A szóban forgó költségekre vonatkozó bármely további tájékoztatás hiányában a Bizottság csak kételyeit fejezheti ki arra vonatkozóan, hogy az ezekre adott támogatás összeegyeztethető-e az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal. A fent említett lista nyereség-elemet is tartalmaz. A Bizottság elismeri, hogy a tőke méltányos megtérülését figyelembe lehet venni a befektetésekhez kapcsolódó átállási költségek kiszámításakor (22). Jelen esetben azonban a magyar hatóságok nem nyújtottak be elég adatot annak bizonyítására, hogy a HTM-ekben rögzített nyereség tétel nem haladja meg a hasonló helyzetekben az üzleti gyakorlatban szokásos mértéket. Végezetül a listában szerepelnek olyan tételek is, mint az »egyéb költségek«, »rendkívüli ráfordítások« vagy az »egyéb tényezők«, amelyek túlságosan pontatlanok ahhoz, hogy lehetővé tegyék a szükségességük ellenőrzését. |
— |
A Módszertan 4.1 pontja előírja, hogy a támogatás semmilyen körülmények közt nem haladhatja meg a támogatható átállási költségek összegét. A Módszertan 4.5 pontja ennek folytatásaként előírja, hogy a kifizethető támogatás maximális összegét előre rögzíteni kell. A kiszámítására vonatkozó paramétereket világosan meg kell határozni és be kell nyújtani a Bizottságnak. A Bizottság a veszteséges erőművekre irányuló befektetésekhez kapcsolódó átállási költségekre vonatkozó állandó gyakorlata szerint e rendelkezést úgy értelmezi, hogy előre meg kell határozni egy maximális értéket a nyújtani kívánt állami támogatás teljes összegére vonatkozóan. E maximális értéket a jövőbeni feltételezett árváltozásokra alapozva kell kiszámolni. E feltevések valószerűek kell, hogy legyenek, és nem gyakorolhatnak káros hatást az átállási költségek ellentételezésének alapvető céljára, ami nem más, mint lehetővé tenni az átmenetet a szabad piac felé. Konkrétan az árak alakulására vonatkozó feltevésektől elvárt, hogy ne tegyék lehetővé az inkumbens vállalatoknak a támogatás olyan felhasználását, mely által a rendelkezésre álló legjobb új technológiát alkalmazó versenytárs teljes költsége alatti árral léphetnek piacra. |
Mivel ez a kritérium kifejezetten utal a nyújtott támogatás értékére, nem értelmezhető egyértelműen a HTM-ekre. Ugyanakkor ez a Módszertan egyik legfontosabb kritériuma, mivel szorosan kapcsolódik az állami támogatások általános ellenőrzésének két fő szempontjához, azaz ahhoz, hogy a Bizottság által megvizsgált és jóváhagyott állami támogatás behatárolt kell legyen, illetve hogy a versenyre gyakorolt hatását a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell.
A Bizottság úgy gondolja, hogy az átállási költségek ellentételezése céljából kifizetendő állami támogatás felső határának mindenképpen legalább a HTM-ek alapján kifizetett ár felső határában tükröződnie kellene. A kérdéses HTM-ek által fedezett különböző nem egyértelmű költségnemek fényében, ahogy az fentebb említésre került, a Bizottság kételyeit fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a HTM-ek által rögzített ár esetében létezik hasonló felső határ.
A támogatásnak a piacra újonnan belépő szereplőkre gyakorolt hatásának korlátozását tekintve, ahogy azt fentebb kifejtettük, a Bizottságnak komoly kétségei vannak arra vonatkozóan, hogy HTM-eket lehetséges-e egyáltalán oly módon kialakítani, amely lehetővé tenné azt, hogy új piaci belépők – vagy bármely versenytárs – versenyezzenek a HTM által kedvezményezett erőművekkel, akár egyenlőtlen feltételek mellett. A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy a vizsgálat jelenlegi szakaszában a Módszertan szóban forgó kritériuma és a Bizottság ahhoz kapcsolódó állandó gyakorlata ahhoz a következtetéshez vezet, hogy a HTM-ek természetüknél fogva összeférhetetlenek lehetnek a Módszertannal. Amennyiben a felek mégis a HTM-ek módosítását terveznék annak érdekében, hogy megpróbálják az új belépést akadályozó tényezőket megváltoztatni, a Bizottság úgy gondolja, hogy legalább olyan mechanizmust kellene életbe léptetni, amely által a HTM-ekben részt vevő inkumbens vállalatok akkor sem kerülnének számviteli tekintetben jobb helyzetbe, mint az új belépők, ha az árak az új belépők teljes költsége alá csökkennek.
— |
A Módszertan 4.6 pontja rendelkezik arról, hogy a tagállamok vállalják: előre felfüggesztik a megmentési vagy szerkezetátalakítási célú támogatások kifizetését olyan vállalatoknak, amelyek átállási költségekre vonatkozó támogatás kedvezményezettjei. A magyar hatóságok a HTM-ek értékelésének keretein belül nem jelezték ez irányú kötelezettségvállalásukat. A Bizottság megjegyzi azonban, hogy a magyar hatóságok az eredeti támogatási terv bejelentése (a Bizottság által a HU 1/2004 számú ügyként iktatott terv) keretén belül jelezték ez irányú kötelezettségvállalásukat. A kérdéses bejelentést később visszavonták. |
— |
A 4.8 pont szerint a Bizottság a legkomolyabb kétségeit fejezi ki azon támogatásokat illetően, amelyek célja a 96/92/EK irányelv hatályba lépését (23) megelőzően fennálló bevétel egy részének vagy egészének megőrzése anélkül, hogy szigorúan figyelembe venné a verseny bevezetéséből esetleg fakadó támogatható átállási költségeket. Értelemszerűen a 96/92/EK irányelv hatályba lépése után (24) még mindig érvényes HTM-k azt eredményezik, hogy az erőművek pontosan ugyanazt a bevételt érjék el, mint korábban. |
4. RENDELKEZÉS
A fenti meggondolások fényében a Bizottságnak kételyei vannak a Magyarországon az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása napján hatályban lévő HTM-ek és a közös piac összeegyeztethetőségére vonatkozóan.
Ezért a Tanács 659/1999/EK rendeletének (25) 4.4 és 6. cikke alapján a Bizottság a kérdéses intézkedésre vonatkozóan megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást, és felkéri a magyar hatóságokat, hogy jelen levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket és bocsássák rendelkezésre az intézkedés értékelését segítő valamennyi információt. Észrevételeik vonatkozhatnak mind az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállására, mind annak a közös piaccal való összeegyeztethetőségére.
A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát haladéktalanul küldjék meg az intézkedés kedvezményezettjeinek.
A Bizottság emlékeztetni kívánja a Magyar Köztársaságot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése felfüggesztő hatállyal bír, és arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikke értelmében minden jogellenes támogatás visszaigényelhető a kedvezményezettektől.
A Bizottság figyelmezteti a Magyar Köztársaságot arra, hogy tájékoztatni fogja az érdekelt feleket e levél, illetve érdemi összefoglalásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele által. A Bizottság az EFTA-tagországok közül az EGT-megállapodást aláíró országokban működő érdekelt feleket is értesíti az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében közzétett közlemény útján, valamint tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságát e levél másolatának megküldésével. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy e közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.«
(1) EFT L 27 af 30. januar 1997, s. 20.
(2) Se Domstolens »Stardust-dom«: sag C-482/99 af 16. maj 2002.
(3) A táblázatban szereplő adatok a magyar hatóságok által közölt, illetve az interneten elérhető információn alapulnak
(4) 2005. évi LXXIX törvény (2005. július 6.)
(5) 183/2002. Korm. rendelet az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól.
(6) Például: N 133/2001 Görög átállási költségek, HL C 9, 2003. január 15, 6. o.
(7) Az Elsőfokú BíróságT-55/99 számú, 2000. szeptember 29-i határozata, CETM vs Bizottság, (40) és (52) bekezdés.
(8) A Bíróság 203/82. határozata, 1983. július 14., Bizottság vs Olasz Köztársaság, (4) bekezdés.
A Bíróság 173/73. határozata, 1973. július 2., Olasz Köztársaság vs Bizottság, (18) bekezdés.
(9) Több állami támogatásra vonatkozó iránymutatás is kifejezetten megállapítja, hogy az állami támogatás ösztönző hatással kell járjon, azért, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni. Lásd például a Közösség kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokra vonatkozó keretprogramját, HL C 45, 1996.2.17., 5-16.o.
(10) HL L 27., 1997.1.30., 20. o.
(11) A Bíróság 2001. március 13-án a C-379/98 ügyben hozott ítélete.
(12) A Bíróság 2002. május 16-án a C-482/99 ügyben hozott ítélete.
(13) Idézet a 2005. július 20-i keltezésű, 2005. július 25-én iktatott levélből.
(14) Az együttes irányelvek szövegét angolul nyújtották be a Bizottságnak, így az abból eredő idézetek angol nyelvről lettek magyarra fordítva.
(15) 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról.
(16) Például az AES-Tisza Erőmű Kft. 2004. december 21-i keltezésű levele (ii) pontjában. (A levelet a HU 1/2004. számú eljárás keretén belül nyújtották be a Bizottságnak.)
(17) A Bizottság 2001.7.26-án fogadta el. Megtalálható a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján, a következő címen:
http://europa.eu.int/comm/competition/state_aid/legislation/stranded_costs/pt.pdf A tagállamoknak az SG(2001) D/290869 számú küldeményben 2001.8.06-án küldték meg.
(18) E fogalmat az alábbiakban a Módszertani kritériumok részletezése céljából használjuk. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a kérdéses érték pontosan egyenlő egy támogatási összeggel.
(19) Lásd elsősorban az NN 49/99 - Spanyolország ügyet, HL C 268., 2001.9.22, 7. o., és az N 133/01 Görögország ügyet, HL C 9., 2003.1.15., 6. o.
(20) Ez az éves érték az elmúlt évekre vonatkozóan tényleges adat, a jövőre vonatkozóan előrejelzés. Az előrejelzést alátámasztó feltevést igazolni kell.
(21) HL C 37., 2001.2.3., 3. o.
(22) Lásd elsősorban a Bizottság határozatát az N 161/04 - Portugália - Átállási költségek Portugáliában ügyben.
(23) Magyarország esetében a kérdéses irányelv hatályba lépésének időpontja az EU-hoz való csatlakozás napja.
(24) Magyarországon az EU-hoz való csatlakozás napja után
(25) A Tanács 1999. március 22-i, 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 83., 1999.3.27., 1. o.
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/23 |
STATSSTØTTESAG — FRANKRIG
Statsstøttesag C 32/2005 (ex N 250/2005) — Omstruktureringsstøtte til ERNAULT
Opfordring til at fremsætte bemærkninger efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2
(2005/C 324/06)
(EØS-relevant tekst)
Ved brev af 6. september 2005, der er gengivet på det autentiske sprog efter dette resumé, meddelte Kommissionen Frankrig, at den havde besluttet at indlede proceduren efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2, over for ovennævnte støtteforanstaltning.
Interesserede parter kan senest en måned efter offentliggørelsen af nærværende resumé og det efterfølgende brev sende deres bemærkninger til den støtteforanstaltning, over for hvilken Kommissionen indleder proceduren, til:
Europa-Kommissionen |
Generaldirektorat for konkurrence |
Registreringskontoret for statsstøtte |
B-1049 Bruxelles |
Fax (32-2) 296 12 42 |
Disse bemærkninger vil blive videresendt til Frankrig. Interesserede parter, der fremsætter bemærkninger til sagen, kan skriftligt anmode om at få deres navne hemmeligholdt. Anmodningen skal være begrundet.
RESUMÉ
1. Sagsforløb
Ved brev, der registreredes 19. maj 2005, anmeldte Frankrig sine planer om at yde en omstruktureringsstøtte på 2 mio. EUR til Ernault.
2. Beskrivelse af støttemodtager, omstruktureringsplan og støtten
Virksomheden Ernault, der med 99,96 % ejes af CATO-gruppen, har specialiseret sig i produktion af drejebænke med stor kapacitet, hovedsagelig til bilindustrien. Eftersom virksomheden geografisk og branchemæssigt kun er lidt diversificeret, har den været ramt af den økonomiske afmatning inden for sine traditionelle markeder. Den 20.1.2005 godkendte Kommissionen en redningsstøtte (1) til virksomheden i form af et lån på 2 mio. EUR, der var bevilliget af Frankrig i en periode på 6 måneder.
Omstruktureringsplanen, der præsenteredes i anmeldelsen, omfatter:
— |
produktionsomlægning (reduktion af arbejdsstyrke, modernisering af bygninger) |
— |
diversificering af udbud (identificering af internationale kunder, sortimentsudvidelse) |
— |
supplerende foranstaltninger (retablering af driftskapital, uddannelse) |
Projektets samlede omkostninger anslås til 2,95 mio. EUR.
3. Foreløbig vurdering
Den anmeldte foranstaltning udgør statsstøtte i medfør af artikel 87, stk. 1, i EF-traktaten. Kommissionen har gennemført en foreløbig vurdering på basis af EF-rammebestemmelserne for statsstøtte til redning og omstrukturering af kriseramte virksomheder (2). Kommissionen betragter virksomheden som kriseramt.
Kommissionen betvivler imidlertid, at Ernaults rentabilitet på sigt vil blive genetableret ved hjælp af omstruktureringen. For det første vil den forventede fortjenstmargen efter omstruktureringen i 2007 være lavere end […] (3), mens de finansielle omkostninger forventes at overstige driftsresultatet med […]. Til trods for en anmodning om supplerende oplysninger er den markedsundersøgelse, der er forelagt Kommissionen, for ufuldstændig til, at det er muligt at undersøge om salgsprognoserne er realistiske.
Kommissionen betvivler desuden, at konkurrencefordrejninger kan undgås. Det ser ud til, at de relevante markeder hovedsagelig er præget af små og mellemstore virksomheder, og da der ikke foreligger detaljerede oplysninger om deres udviklingsperspektiver, er det vanskeligt at vurdere støttens virkning.
Kommissionen betvivler, at det private bidrag til omstruktureringen er tilstrækkeligt. Dette bidrag andrager kun 32 %, hvilket er lavere end de 50 %, som Kommissionen normalt betragter som passende i tilfælde af en stor virksomhed. Frankrig har ikke forelagt tilstrækkelige oplysninger til at dokumentere, at særbehandling er berettiget i det foreliggende tilfælde.
På baggrund af de foreliggende oplysninger og efter sin foreløbige undersøgelse har Kommissionen besluttet at indlede proceduren efter artikel 88, stk. 2 i EF-traktaten.
BREVETS ORDLYD
»(1) |
Par lettre enregistrée le 19 mai 2005, la France a notifié à la Commission européenne, son intention d'octroyer une aide à la restructuration de 2 millions d'euros à l'entreprise Ernault. L'affaire a été enregistrée sous le numéro N 250/2005. Par lettre du 2 juin 2005, la Commission a posé des questions complémentaires concernant la notification, auxquelles la France a répondu par lettre du 12 juillet 2005. |
1. DESCRIPTION
1.1. Le bénéficiaire
(2) |
L'entreprise Ernault est une société par actions simplifiées, détenue à 99,96 % par le groupe CATO, premier fabricant français de machines-outils. Le groupe CATO emploie environ 350 personnes et se compose de:
|
(3) |
Ernault est spécialisée dans la production de tours de grande capacité. Ses produits qui permettent de répondre au tournage en grande production des principales pièces de moteurs, boîtes de vitesses et transmissions sont principalement destinés au secteur automobile. Au moment de la notification, Ernault comptait 101 employés. |
(4) |
L'évolution des figures comptables de Ernault est présentée dans le tableau suivant.
|
(5) |
La France a fourni plusieurs explications des difficultés rencontrées par Ernault. |
(6) |
Tout d'abord, l'entreprise souffre de son manque de diversification géographique et sectorielle. Ernault n'est présente qu'en Europe de l'Ouest et une part substantielle de ses ventes dépend des commandes de deux constructeurs automobiles. En 2004, ces derniers ont réduits leurs investissements en Europe de l'Ouest, entraînant la dégradation des résultats de la branche automobile d'Ernault. |
(7) |
Par ailleurs, selon la France, le secteur des machines destinées aux petites et moyennes entreprises a montré une atonie générale en 2004 et les ventes d'Ernault sur ce marché n'ont pas pu compenser la baisse d'activité de sa branche automobile. |
(8) |
Enfin, la France estime qu'Ernault souffre de la concurrence des pays émergents favorisés par l'évolution de la parité euro/dollar en 2004. |
(9) |
De son côté, le groupe CATO subit la concurrence asiatique et de l'arrivée de grands opérateurs étrangers avec lesquels il ne peut rivaliser en termes de volumes et de séries. Le groupe CATO a enregistré un résultat net de –1,9 million d'euros en 2003 et de –3,5 millions d'euros en 2004. |
(10) |
Le 20 janvier 2005, la Commission a approuvé une aide au sauvetage (4) en faveur d'Ernault sous la forme d'un prêt de 2 millions d'euros accordé par la France pour une période de 6 mois. |
1.2. Le marché
(11) |
Selon les autorités françaises, le marché concerné se décompose de la façon suivante:
|
1.3. La mesure financière
(12) |
L'aide d'État consiste en l'annulation du prêt de 2 millions d'euros accordé par la France à Ernault début 2005 en tant qu'aide au sauvetage. |
(13) |
Le reste du montant de la restructuration (0,95 million d'euros) est financé par Ernault sur sa trésorerie. |
1.4. Le plan de restructuration
(14) |
Le plan de restructuration communiqué par la France s'étend sur 3 ans et s'articule suivant trois axes. |
Réduire les coûts
(15) |
Ernault envisage d'externaliser les opérations d'usinage de certaines de ses machines et de recentrer son activité sur les gammes les plus porteuses où les volumes sont plus importants. |
(16) |
En outre, Ernault prévoit de licencier […] personnes (pour un effectif de départ de 144 employés). |
(17) |
Enfin, l'entreprise va regrouper son personnel sur un étage (au lieu de deux actuellement) afin de réduire ses frais de fonctionnement. |
Diversifier l'offre
(18) |
Ernault prévoit d'investir en recherche et développement afin de mettre à profit ses atouts technologiques et de développer les gammes existantes (notamment en les adaptant aux petites et moyennes entreprises). |
(19) |
L'entreprise implémentera en parallèle une nouvelle stratégie commerciale:
|
Accompagner la réorganisation
(20) |
Ernault prévoit la mise en place d'un outil informatique performant, permettant une optimisation de la gestion et de la circulation de l'information. |
(21) |
Une formation en langues étrangères doit être dispensée à une partie des salariés. |
(22) |
La reconstitution du fonds de roulement de l'entreprise sera nécessaire pour permettre à l'entreprise de poursuivre ses projets sur des bases financières saines. |
(23) |
Au final, le coût du plan de restructuration est évalué à un montant de 2,95 millions d'euros. Table 1 Détail du coût du plan de restructuration (montants en EUR)
|
2. APPRÉCIATION
2.1. Existence d'aide d'État
(24) |
L'article 87, paragraphe 1, du traité CE dispose que, sauf dérogations prévues par le traité, sont incompatibles avec le marché commun, dans la mesure où elles affectent les échanges entre États membres, les aides accordées par les États ou au moyen de ressources d'État qui faussent ou qui menacent de fausser la concurrence en favorisant certaines entreprises ou certaines productions. |
(25) |
La mesure notifiée consiste en l'annulation par la France d'une dette de 2 millions d'euros en faveur d'Ernault. De fait, la France renonce à des ressources publiques au bénéfice d'une entreprise spécifique, dont les produits font l'objet d'échanges entre États membres. Il s'agit donc d'une aide au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE. |
(26) |
En notifiant la présente mesure à la Commission, la France a donc respecté ses obligations en vertu de l'article 88, paragraphe 3, du traité CE. |
2.2. Compatibilité de l'aide avec le marché commun
(27) |
L'aide sera appréciée comme aide ad hoc à la lumière de l'article 87, paragraphe 3, point c), du traité CE. Sur cette base, la Commission a adopté des lignes directrices spécifiques pour apprécier les aides au sauvetage et à la restructuration d'entreprises en difficulté (5) (ci-après, “lignes directrices”). Après examen, la Commission considère qu'aucun autre encadrement communautaire ne pourrait s'appliquer en l'espèce. La France n'a d'ailleurs invoqué aucune autre dérogation du traité et s'est exclusivement fondée sur les lignes directrices pour défendre la compatibilité de l'aide en question. |
Eligibilité: entreprise en difficulté
(28) |
Pour bénéficier d'une aide à la restructuration, l'entreprise doit pouvoir être considérée comme une entreprise en difficulté. La section 2.1 des lignes directrices définit cette notion. Avec un capital souscrit de 2,3 millions d'euros, Ernault a enregistré une perte de 2,8 millions d'euros pour l'exercice 2004, ce qui a réduit ses capitaux propres à 0,5 million d'euros. Ernault peut donc être considérée comme étant en difficulté au sens du point 10.a) des lignes directrices. |
(29) |
Le point 13 des lignes directrices stipule qu'une société qui fait partie d'un groupe ne peut en principe pas bénéficier d'aides à la restructuration, sauf s'il peut être démontré que ses difficultés lui sont spécifiques et ne résultent pas d'une allocation arbitraire des coûts au sein du groupe, et que ces difficultés sont trop graves pour être résolues par le groupe lui-même. |
(30) |
Ainsi qu'il ressort des explications données par la France et résumées dans les points 6, 7 et 8 de la présente décision, les difficultés d'Ernault tiennent principalement à son manque de diversification. Elles sont spécifiques à l'entreprise et ne résultent pas d'une allocation arbitraire des coûts au sein du groupe CATO. Par ailleurs, comme expliqué dans la décision approuvant l'aide au sauvetage en faveur d'Ernault, CATO a déjà secouru financièrement Ernault en mettant un concours de 545 000 euros à la disposition de sa filiale en 2004. Selon la France, le groupe qui a enregistré une perte de 3,4 millions d'euros en 2004, ne peut continuer à soutenir sa filiale sans menacer sa propre survie. |
(31) |
La Commission considère donc que l'entreprise est admissible aux aides à la restructuration. La Commission, a néanmoins des doutes concernant le respect de trois critères. |
Retour à la viabilité à long terme
(32) |
D'après le point 34 des lignes directrices, l'octroi de l'aide à une grande entreprise comme Ernault doit être subordonné à la mise en œuvre du plan de restructuration qui doit être validé par la Commission. |
(33) |
La France a communiqué à la Commission les prévisions de résultats suivantes: Table 2 Résultats estimés d'Ernault
|
(34) |
La Commission note que la marge de rentabilité attendue au terme de la restructuration est faible, que la marge opérationnelle décroît en 2005, 2006 et 2007 et que les frais financiers devraient dépasser […] du résultat d'exploitation en 2006 et 2007. Dans ces circonstances, la robustesse des prévisions de chiffres d'affaires joue un rôle essentiel dans l'analyse du succès de la restructuration. Toutefois, la Commission considère que les informations qui lui ont été communiquées ne lui permettent pas de s'assurer de ce point. La stratégie de diversification géographique et sectorielle évoquée aux points 18 et 19 demeure très incertaine et l'étude de marché sommaire qui l'accompagne, ne permet pas d'apprécier et de chiffrer les opportunités dont Ernault pourrait se saisir. Enfin la France n'a cité aucun élément concret étayant la crédibilité des prévisions de ventes. |
(35) |
Plus généralement, ces doutes sont corroborés par l'absence de participation des banques qui semble dénoter un manque de confiance des marchés dans le succès de la restructuration. |
Prévention de toute distorsion excessive de la concurrence
(36) |
Selon les autorités françaises, sur ses secteurs d'activité, Ernault ne dépasse pas 15 % de parts de marché et la restructuration prévoit de diminuer ses effectifs […]. Cependant, la définition des marchés concernés n'est pas argumentée et n'indique pas les perspectives d'évolution de ces marchés, tant en termes d'offre et de demande que de tendances à l'investissement ou à la délocalisation. De plus, selon une étude réalisée par les services de la Commission (6), le secteur des machines outils est caractérisée par une prédominance des petites et moyennes entreprises. En conséquence, les renseignements dont la Commission dispose ne lui permettent pas de mesurer l'impact de l'aide et il est possible que celle-ci entraîne des distorsions de concurrence indues. L'ouverture de procédure donnera aux concurrents d'Ernault l'opportunité de communiquer leurs remarques sur ce sujet. |
Limitation de l'aide au minimum: contribution réelle, exempte d'aide
(37) |
La contribution privée à la restructuration (0,95 million d'euros pour une contribution publique de 2 millions d'euros) s'élève seulement à 32 % du montant du plan ce qui est inférieur aux 50 % que la Commission considère normalement comme appropriés dans le cas d'une grande entreprise (7). La France n'a pas fourni d'explications suffisantes pour démontrer que le cas présent justifiait un traitement particulier. |
(38) |
En conclusion, la Commission doute que le plan de restructuration restaure la viabilité de l'entreprise, que la mesure n'entraîne pas de distorsions de concurrence indues et que la contribution privée à la restructuration soit appropriée. |
Contrôle et rapports annuels
(39) |
Conformément au point 50 des lignes directrices, la France s'engage à suivre la mise en œuvre du plan de restructuration et à communiquer à la Commission des rapports réguliers détaillés. |
3. DÉCISION
(40) |
Eu égard aux considérations qui précèdent, la Commission doute que la mesure susmentionnée soit compatible avec le marché commun. Par conséquent, elle entend ouvrir une procédure formelle d'examen concernant la mesure afin d'apprécier sa compatibilité avec le marché commun. |
(41) |
La Commission rappelle à la France l'effet suspensif de l'article 88, paragraphe 3, du traité CE, et attire son attention sur l'article 14 du règlement (CE) no 659/1999 du Conseil, qui prévoit que toute aide illégale pourra faire l'objet d'une récupération auprès de son bénéficiaire. |
(42) |
La Commission avise la France qu'elle informera les intéressés par la publication de la présente lettre et d'un résumé de celle-ci au Journal officiel de l'Union européenne. Elle informera également les intéressés dans les pays de l'AELE signataires de l'accord EEE par la publication d'une communication dans le supplément EEE du Journal officiel de l'Union européenne, ainsi que l'autorité de surveillance de l'AELE en leur envoyant une copie de la présente. Tous les intéressés susmentionnés seront invités à présenter leurs observations dans le délai d'un mois à compter de la date de cette publication.« |
(1) Sag N 575 /2004 – Redningsstøtte til virksomheden ERNAULT.
(2) EUT C 244 af 1.10.2004, s. 2.
(3) Fortrolige oplysninger.
(4) Cas N 575 /2004 — Aide au sauvetage en faveur de l'entreprise ERNAULT.
(5) JO C 244 du 1.10.2004, p. 2.
(6) DG Enterprise Consultation Paper, Competitive analysis of EU Mechanical Engineering, juillet 2004, http://europa.eu.int/comm/enterprise/mechan_equipment/companalysis-eu-mechengin.pdf
(7) Cf. point 44 des lignes directrices. À noter que même pour une moyenne entreprise la contribution jugée appropriée est 40 %.
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/28 |
Godkendt statsstøtte inden for rammerne af bestemmelserne i artikel 87 og 88 i EF-traktaten
Tilfælde, mod hvilke Kommissionen ikke gør indsigelse
(2005/C 324/07)
(EØS-relevant tekst)
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Frankrig, Caen (Basse-Normandie)
Sag nr.: N 172/2004
Støtteordning: Støtte til F & U hos Philips Semiconductors i Caen (Basse-Normandie)
Formål: F & U-støtte (Mikroelektronik)
Rammebeløb: 200 mio. EUR — støtteberettigede omkostninger
Støtteintensitet eller -beløb: 33 mio. EUR — støttebeløb. 25 % — højeste støtteintensitet
Varighed: Fem år (2004-2008)
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Frankrig
Sag nr.: N 215/04
Støtteordning: Individuel støtte til F & U i selskabet ATMEL Rousset
Formål: At fremskynde udviklingen af flash-hukommelser
Retsgrundlag: Article L-1511-5 du Code Général des Collectivités Territoriales
Rammebeløb: 92,88 mio. EUR
Støtteintensitet eller -beløb: 29,6 %
Varighed: 2004-2007
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Den Tjekkiske Republik
Sag nr.: N 223/2005
Støtteordning: Støtte til biobrændsel
Formål: Miljøbeskyttelse
Retsgrundlag: Zákon č. 353/2003 Sb., Zákon č. 256/2000 Sb., Nařízení vlády č. 86/2001 Sb. Nařízení vlády č. 148/2005 Sb
Rammebeløb: 2005: 11,6 mio. EUR
2006: 23,3 mio. EUR
Varighed: Indtil 2006
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Det Forenede Kongerige (Carlisle, den nordvestlige del af England)
Sag nr.: N 231/2005
Støtteordning: Disaster Recovery United Biscuits — McVitie Factory
Formål: At afhjælpe skader forvoldt af oversvømmelser
Retsgrundlag: Section 5 of Regional Development Agency Act 1998 — Powers to award grants
Rammebeløb: 1 mio. GBP (1,45 mio. EUR)
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Sag nr.: N 235a/2005
Medlemsstat: Polen
Titel på originalt sprog: Wspieranie inwestycji początkowych opartych na nowej technologii
Retsgrundlag på originalt sprog: Ustawa o niektórych formach wspierania działalności innowacyjnej
Formål: Regionaludvikling [Ikke sektorspecifik]
Samlet forventet støtteydelse: 200 000 000 PLN [ca. 50 000 000 EUR]
Varighed [slut dato]:
Støtteintensitet: 50 %, 40 %, 30 %, 22,5 %
Andre oplysninger: Støtteforanstaltning — Gældssanering
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Spanien (Cataluña)
Sag nr.: N 446/2004
Støtteordning: Støtte til forskning, udvikling og teknologisk innovation i Cataluña. Ændring af den eksisterende støtteordning N 143/2003
Formål: Formålet med ordningen er at yde støtte til industriel forskning og prækonkurrencemæssige projekter, som indebærer udlicitering til en ekstern F&U-leverandør. Mindst en af disse F & U-leverandører skal være et offentligt forskningscenter, et forskningscenter, som arbejder uden gevinst for øje, eller et af de centre, som hører til et teknologisk netværk, som kaldes CIDEM.
Retsgrundlag: Orden TRI/291/2004, de 6 de agosto, por la que se aprueban las bases reguladoras para el otorgamiento de ayudas para la investigación, el desarrollo y la innovación tecnológica, y se abre la convocatoria para el año 2004
Rammebeløb: 1,2 mio. EUR om året
Støtteintensitet eller -beløb:
— |
Indtil 50 % til industriforskningsprojekter |
— |
Indtil 25 % til prækonkurrencemæssige udviklingsaktiviteter |
— |
10 % tillæg til SMV |
— |
Ingen regionale tillæg |
Varighed: 1.1.2004 — 31.12.2006
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Spanien (Catalonien)
Sag nr.: N 498/2004 og N 502/2004
Støtteordning:
— |
Incitamenter til fremme af forskning og teknologisk udvikling inden for strategiske sektorer |
— |
Incitamenter til fremme af fælles indsats inden for forskning og teknologisk udvikling |
Formål: N 498/2004: Målet er at yde støtte til virksomheder for at fremme projekter vedrørende industriel forskning og teknologisk udvikling inden for luftfart, lægemidler, teknologisk avancerede fødevareprodukter og alternativ energi samt inden for den relevante værditilvækstkæde. De støtteberettigede projekter skal resultere i enten nye eller teknologisk forbedrede produkter og processer sammenlignet med de nuværende i den catalanske industri.
N 502/2004: Der ydes støtte til fælles forskning og teknologisk udvikling, der gennemføres af virksomhedsgrupper som defineret i pkt. 2.4 i denne beslutning. De støtteberettigede projekter skal resultere i en betydelig forøgelse af den teknologiske kapacitet i Catalonien.
Sektor: N 498/2004 NACE sektor 24 (fremstilling af kemiske og farmaceutiske produkter); 15 (fremstilling af næringsmidler og drikkevarer); 31 (fremstilling af elektriske maskiner og apparater I.A.N); 35 (fremstilling af luft- og rumfartøjer).
N 502/2004: Denne ordning er ikke specifikt rettet mod særlige sektorer. Virksomheder, der hører under ovennævnte sektorer, vil dog få fortrinsret.
Retsgrundlag:
— |
Orden TRI/293/2004, de 4 de agosto, por la que se aprueban las bases reguladoras de incentivos a proyectos empresariales en investigación, desarrollo e innovación tecnológica en sectores estratégicos, y se abre la convocatoria para el año 2004 |
— |
Orden TRI/292/2004, de 4 de agosto, por la que se aprueban las bases reguladoras de incentivos para proyectos conjuntos de investigación y desarrollo tecnológico (I+D), y se abre la convocatoria para el año 2004 |
Rammebeløb: 28 mio. EUR (N 498/2004) og 20 mio. EUR (N 502/2004)
Støtteintensitet eller -beløb:
— |
Højst 50 % til projekter i industriel forskning. |
— |
Højst 25 % til aktiviteter på prækonkurrencetrinet. |
— |
SMV-tillægget gælder for ordning N 498/2004 |
Varighed: 17. august 2004 — 31. december 2007
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Medlemsstat: Nederlandene
Sag nr.: N 541/04 & N542/04
Støtteordning: Risikoudligningssystem og tilbageholdelse af reserver
Formål: Sygeforsikringssektoren
Retsgrundlag: Zorgverzekeringswet
Rammebeløb:
— |
Risikoudligningssystem: 15 mia. EUR pr. år; |
— |
tilbageholdelse af reserver: 1,3 mia. EUR som engangsforanstaltning |
Varighed:
— |
Risikoudligningssystemet: ubegrænset |
— |
Tilbageholdelse af reserver: engangsforanstaltning |
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
Godkendelsesdato:
Sag nr.: N 572/2004
Medlemsstat: Frankrig [Martinique]
Titel: Individuel uddannelsstøtte — Société martiniquaise des villages de vacances (SMVV)
Retsgrundlag:
— |
Iværksættelse af DOCUP, mål 1, Martinique |
— |
Tildeling af bevillinger fra Den Europæiske Socialfond |
— |
Anvendelse af EF-traktatens artikel 87 og 88 på uddannelsesstøtte |
Formål: Uddannelse
Støtteintensitet: 60 %
Rammebeløb: Forventet årligt støtteydelse: 4 385 508 EUR
Varighed: Slut dato 31.12.2005
Andre oplysninger: Individuel støtte
Den autentiske tekst til beslutningen, hvorfra fortrolige oplysninger er fjernet, kan ses på:
http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/31 |
Meddelelse i henhold til EF-traktatens artikel 95, stk. 5
Anmodning om tilladelse til at indføre national lovgivning, der indebærer en fravigelse fra bestemmelser i henhold til en EF-harmoniseringsforanstaltning
(2005/C 324/08)
(EØS-relevant tekst)
1. |
Cypern gav den 15. september 2005 Kommissionen meddelelse om et lovforslag vedrørende salg af fødevarer, der indeholder eller er fremstillet af genetisk modificerede organismer (gmo'er). |
2. |
Formålet med lovforslaget er at pålægge supermarkederne i Cypern at anbringe genetisk modificerede fødevarer, som defineret i Europa-Parlamentets og Rådets forordning (EF) nr. 1829/2003 om genetisk modificerede fødevarer og foderstoffer (1), på særlige, specielt udpegede steder adskilt fra ikke genetisk modificerede fødevarer. I henhold til lovforslaget kan overtrædelse af reglerne udløse bøder og fængselsstraf. |
3. |
Cypern mener under henvisning til EF-lovgivningen om mærkning af genetisk modificerede fødevarer og foderstoffer — nærmere betegnet forordning (EF) nr. 1829/2003 og forordning (EF) nr. 1830/2003 om sporbarhed og mærkning af genetisk modificerede organismer og sporbarhed af fødevarer og foder fremstillet af genetisk modificerede organismer og om ændring af direktiv 2001/18/EF (2) — samt EF-traktatens artikel 37, 95 og 152, stk. 4, litra b), som udgør retsgrundlaget for nævnte forordninger, at der er grundlag for at meddele det pågældende lovforslag til Kommissionen i henhold til EF-traktatens artikel 95, stk. 5. |
4. |
Af EF-traktatens artikel 95, stk. 5, fremgår det, at når en medlemsstat, efter at Rådet eller Kommissionen har vedtaget en harmoniseringsforanstaltning, finder det nødvendigt at indføre nationale bestemmelser baseret på nyt videnskabeligt belæg vedrørende miljøbeskyttelse eller beskyttelse af arbejdsmiljøet på grund af et problem, der er specifikt for den pågældende medlemsstat, og som viser sig efter vedtagelsen af harmoniseringsforanstaltningen, giver den Kommissionen meddelelse om de påtænkte bestemmelser og om grundene til deres indførelse. |
5. |
Ifølge EF-traktatens artikel 95, stk. 6, bekræfter eller forkaster Kommissionen inden seks måneder efter meddelelsen de pågældende nationale bestemmelser, forudsat at de er relevante i henhold til kriterierne i artikel 95, stk. 5, efter at have konstateret, om de er et middel til vilkårlig forskelsbehandling eller en skjult begrænsning af samhandelen mellem medlemsstaterne, og om de udgør en hindring for det indre markeds funktion. |
6. |
Cypern begrunder sin anmodning med behovet for at beskytte forbrugerne. Cypern mener, at man ved at anbringe produkter, der indeholder gmo'er, på særskilte hylder vil gøre det lettere for forbrugerne at genkende og skelne mellem de forskellige kategorier af produkter og derved gøre det muligt for forbrugerne at træffe informerede valg med hensyn til, hvilke varer de køber. |
7. |
Bemærkninger til Cyperns meddelelse kan sendes til Kommissionen. Bemærkninger, der fremsættes mere end tredive dage efter offentliggørelsen af denne bekendtgørelse, vil ikke blive taget i betragtning. |
8. |
Yderligere oplysninger om Cyperns anmodning kan fås ved henvendelse til:
Kontaktpunkt i Kommissionen er:
|
(1) EUT L 268 af 18.10.2003, s. 1.
(2) EUT L 268 af 18.10.2003, s. 24.
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/33 |
Informationsprocedure — Tekniske forskrifter
(2005/C 324/09)
(Tekst af betydning for EØS)
Europa-Parlamentets og Rådets direktiv 98/34/EF af 22. juni 1998 om en informationsprocedure med hensyn til tekniske standarder og forskrifter samt forskrifter for informationssamfundets tjenester (EFT L 204 af 21.7.1998, s. 37; EFT L 217 af 5.8.1998, s. 18)
Notifikationer af nationale udkast til tekniske forskrifter, som Kommissionen har modtaget
Reference (1) |
Titel |
Udløb af status quo-perioden på tre måneder (2) |
2005/0634/HU |
Lov … 2006 om ændring af lov XXVII 1998 om genteknologiske aktiviteter |
15.2.2006 |
2005/0637/HU |
Landbrugs- og egnsudviklingsministerens bekendtgørelse …/2006 af … om den fortsatte dyrkning side om side af genetisk modificerede, traditionelt dyrkede og økologisk dyrkede planter |
15.2.2006 |
2005/0650/E |
Udkast til kongelig anordning, som ændrer kongelig anordning 2064/2004 af 15. oktober, som regulerer første salg af fiskerivarer |
23.2.2006 |
2005/0651/E |
Den regulerede grænseflade IR-15 for systemer til fast trådløs adgang (LMDS/FWA) i frekvensbåndet 27,5-29,5 GHz |
24.2.2006 |
2005/0652/F |
Udkast til dekret om produkter, som er sammensat af en konfekturevare og ikke-spiselige dele, som er sammenhængende med førstnævnte ved indtagelsen |
|
2005/0653/UK |
Forskrifter om tobaksvarer og afgiftspligtige varer (ændring) 2006 |
27.2.2006 |
2005/0654/NL |
Radiogrænseflader NL |
2.3.2006 |
2005/0655/NL |
Regulativ om ændring af regulativ om anmodning om og godkendelse af tilladelser til brug af frekvensrummet |
27.2.2006 |
2005/0656/NL |
Regulativ om ændring af regulativ om anvendelse af frekvensrum uden tilladelse |
27.2.2006 |
2005/0657/SI |
Bekendtgørelse om ændring af bekendtgørelse om radiofrekvenser, som kan anvendes uden tilsagn om radiofrekvenstildeling |
27.2.2006 |
2005/0658/SI |
Bekendtgørelse om måleinstrumenter, som er reguleret i Europa-Parlamentets og Rådets direktiv 2004/22/EF af 31. marts 2004 om måleinstrumenter |
27.2.2006 |
2005/0659/SI |
Bekendtgørelse om tekniske standarder og betingelser for konstruktion af vejtunneler i Republikken Slovenien |
27.2.2006 |
Kommissionen henleder opmærksomheden på Domstolens afgørelse »CIA Security« af 30. april 1996 i sagen C-194/94 (Sml. I, s. 2201), hvori Domstolen siger, at artikel 8 og 9 i direktiv 98/34/EF (tidligere 83/189/EØF) skal fortolkes således, at borgerne kan påberåbe sig dem for en national ret, og at det påhviler denne at afslå at anvende en national teknisk forskrift, der ikke er blevet meddelt i overensstemmelse med direktivet.
Denne afgørelse bekræfter Kommissionens meddelelse af 1. oktober 1986 (EFT C 245 af 1.10.1986, s. 4).
Manglende kendskab til anmeldelsespligten medfører således, at de pågældende tekniske forskrifter ikke finder anvendelse, og som konsekvens heraf ikke kan gøres gældende over for enkeltpersoner.
Yderligere oplysninger om notifikationsproceduren fås ved henvendelse til:
Europa-Kommissionen |
GD for Erhvervs- og Virksomhedspolitik, Afdeling C3 |
B-1049 Bruxelles |
e-mail-adresse: Dir83-189-Central@cec.eu.int |
Se ligeledes på internetsiden: http://europa.eu.int/comm/enterprise/tris/
For yderligere oplysninger om disse notifikationer, bedes rette henvendelse til de nationale afdelinger, hvis liste er fremstillet nedenfor:
LISTE OVER NATIONALE MYNDIGHEDER, SOM HAR TIL OPGAVE AT FORVALTE DIREKTIV 98/34/EF
BELGIEN
BELNotif |
Qualité et Sécurité |
SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie |
NG III — 4ème étage |
boulevard du Roi Albert II / 16 |
B-1000 Bruxelles |
Pascaline Descamps |
Tlf. (32-2) 206 46 89 |
Fax (32-2) 206 57 46 |
E-mail: pascaline.descamps@mineco.fgov.be |
paolo.caruso@mineco.fgov.be |
Fælles e-mail: belnotif@mineco.fgov.be |
Websted: http://www.mineco.fgov.be |
DEN TJEKKISKE REPUBLIK
Czech Office for Standards, Metrology and Testing |
Gorazdova 24 |
P.O. BOX 49 |
CZ-128 01 Praha 2 |
Miroslav Chloupek |
Director of International Relations Department |
Tlf. (420) 224 907 123 |
Fax (420) 224 914 990 |
E-mail: chloupek@unmz.cz |
Fælles e-mail: eu9834@unmz.cz |
Websted: http://www.unmz.cz |
DANMARK
Erhvervs- og Boligstyrelsen |
Dahlerups Pakhus |
Langelinie Allé 17 |
DK-2100 København Ø |
Tlf. (+45) 35 46 66 89 (direkte) |
Fax (+45) 35 46 62 03 |
E-mail: Birgitte Spühler Hansen — bsh@ebst.dk |
Fælles e-mail for notifikationsmeddelelser: noti@ebst.dk |
Websted: http://www.ebst.dk/Notifikationer |
TYSKLAND
Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit |
Referat XA2 |
Scharnhorststr. 34-37 |
D-10115 Berlin |
Christina Jäckel |
Tlf. (+49) 30 2014 6353 |
Fax (+49) 30 2014 5379 |
E-mail: infonorm@bmwa.bund.de |
Websted: http://www.bmwa.bund.de |
ESTLAND
Ministry of Economic Affairs and Communications |
Harju str. 11 |
EE-15072 Tallinn |
Karl Stern |
Tlf. (372) 6 256 405 |
Fax (372) 6 313 660 |
E-mail: karl.stern@mkm.ee |
Fælles e-mail: el.teavitamine@mkm.ee |
GRÆKENLAND
Ministry of Development |
General Secretariat of Industry |
Mesogeion 119 |
GR-101 92 Athens |
Tlf. (+30) 210 696 98 63 |
Fax (+30) 210 696 91 06 |
ELOT |
Acharnon 313 |
GR-111 45 Athens |
Tlf. (+30) 210 212 03 01 |
Fax (+30) 210 228 62 19 |
E-mail: 83189in@elot.gr |
Websted: http://www.elot.gr |
SPANIEN
Ministerio de Asuntos Exteriores |
Secretaría de Estado de Asuntos Europeos |
Direccion General de Coordinacion del Mercado Interior y otras Políticas Comunitarias |
Subdireccion General de Asuntos Industriales, Energéticos, de Transportes y Comunicaciones y de Medio Ambiente |
C/Padilla, 46, Planta 2a, Despacho: 6218 |
E-28006 Madrid |
Angel Silván Torregrosa |
Tlf. (+34) 91 379 83 32 |
Esther Pérez Peláez |
Teknisk rådgiver |
E-mail: esther.perez@ue.mae.es |
Tlf. (+34) 91 379 84 64 |
Fax (+34) 91 379 84 01 |
Fælles e-mail: d83-189@ue.mae.es |
FRANKRIG
Délégation interministérielle aux normes |
Direction générale de l'Industrie, des Technologies de l'information et des Postes (DiGITIP) |
Service des politiques d'innovation et de compétitivité (SPIC) |
Sous-direction de la normalisation, de la qualité et de la propriété industrielle (SQUALPI) |
DiGITIP 5 |
12, rue Villiot |
F-75572 Paris Cedex 12 |
Suzanne Piau |
Tlf. (+33) 1 53 44 97 04 |
Fax (+33) 1 53 44 98 88 |
E-mail: suzanne.piau@industrie.gouv.fr |
Françoise Ouvrard |
Tlf. (+33) 1 53 44 97 05 |
Fax (+33) 1 53 44 98 88 |
E-mail: francoise.ouvrard@industrie.gouv.fr |
IRLAND
NSAI |
Glasnevin |
Dublin 9 |
Irland |
Tony Losty |
Tlf. (+353) 1 807 38 80 |
Fax (+353) 1 807 38 38 |
E-mail: tony.losty@nsai.ie |
Websted: http://www.nsai.ie/ |
ITALIEN
Ministero delle attività produttive |
Dipartimento per le imprese |
Direzione Generale per lo sviluppo produttivo e la competitività |
Ispettorato tecnico dell'industria — Ufficio F1 |
Via Molise 2 |
I-00187 Rom |
Vincenzo Correggia |
Tlf. (+39) 06 47 05 22 05 |
Fax (+39) 06 47 88 78 05 |
E-mail: vincenzo.correggia@minindustria.it |
Enrico Castiglioni |
Tlf. (+39) 06 47 05 26 69 |
Fax (+39) 06 47 88 77 48 |
E-mail: enrico.castiglioni@minindustria.it |
Fælles e-mail: ucn98.34.italia@attivitaproduttive.gov.it |
Websted: http://www.minindustria.it |
CYPERN
Cyprus Organization for the Promotion of Quality |
Ministry of Commerce, Industry and Tourism |
13, A. Araouzou street |
CY-1421 Nicosia |
Tlf. (357) 22 409313 eller (357) 22 375053 |
Fax (357) 22 754103 |
Antonis Ioannou |
Tlf. (357) 22 409409 |
Fax (357) 22 754103 |
E-mail: aioannou@cys.mcit.gov.cy |
Thea Andreou |
Tlf. (357) 22 409 404 |
Fax (357) 22 754 103 |
E-mail: tandreou@cys.mcit.gov.cy |
Fælles e-mail: dir9834@cys.mcit.gov.cy |
Websted: http://www.cys.mcit.gov.cy |
LETLAND
Ministry of Economics of Republic of Latvia |
Trade Normative and SOLVIT Notification Division |
SOLVIT Cordination Centre |
55, Brivibas Street |
LV-1519 Riga |
Reinis Berzins |
Deputy Head of Trade Normative and SOLVIT Notification Division |
Tlf. (371) 701 32 30 |
Fax (371) 728 08 82 |
Zanda Liekna |
Solvit Coordination Centre |
Tlf. (371) 701 32 36 |
Fax (371) 728 08 82 |
E-mail: zanda.liekna@em.gov.lv |
Fælles e-mail: notification@em.gov.lv |
LITAUEN
Lithuanian Standards Board |
T. Kosciuskos g. 30 |
LT-01100 Vilnius |
Daiva Lesickiene |
Tlf. (370) 5 270 93 47 |
Fax (370) 5 270 93 67 |
E-mail: dir9834@lsd.lt |
Websted: http://www.lsd.lt |
LUXEMBOURG
SEE — Service de l'Energie de l'Etat |
34, avenue de la Porte-Neuve |
B.P. 10 |
L-2010 Luxembourg |
J.P. Hoffmann |
Tlf. (+352) 46 97 46 1 |
Fax (+352) 22 25 24 |
E-mail: see.direction@eg.etat.lu |
Websted: http://www.see.lu |
UNGARN
Hungarian Notification Centre — |
Ministry of Economy and Transport |
Budapest |
Honvéd u. 13-15 |
HU-1055 |
Zsolt Fazekas |
E-mail: fazekaszs@gkm.hu |
Tlf. (36) 1 374 2873 |
Fax (36) 1 473 1622 |
E-mail: notification@gkm.hu |
Websted: http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm |
MALTA
Malta Standards Authority |
Level 2 |
Evans Building |
Merchants Street |
VLT 03 |
MT-Valletta |
Tlf. (356) 21 24 24 20 |
Fax (356) 21 24 24 06 |
Lorna Cachia |
E-mail: lorna.cachia@msa.org.mt |
Fælles e-mail: notification@msa.org.mt |
Websted: http://www.msa.org.mt |
NEDERLANDENE
Ministerie van Financiën |
Belastingsdienst/Douane Noord |
Team bijzondere klantbehandeling |
Centrale Dienst voor In-en uitvoer |
Engelse Kamp 2 |
Postbus 30003 |
9700 RD Groningen |
Nederland |
Ebel van der Heide |
Tlf. (+31) 50 5 23 21 34 |
Hennie Boekema |
Tlf. (+31) 50 5 23 21 35 |
Tineke Elzer |
Tlf. (+31) 50 5 23 21 33 |
Fax (+31) 50 5 23 21 59 |
Fælles e-mail: |
Enquiry.Point@tiscali-business.nl |
Enquiry.Point2@tiscali-business.nl |
ØSTRIG
Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit |
Abteilung C2/1 |
Stubenring 1 |
A-1010 Wien |
Brigitte Wikgolm |
Tlf. (+43) 1 711 00 58 96 |
Fax (+43) 1 715 96 51 eller (+43) 1 712 06 80 |
E-mail: not9834@bmwa.gv.at |
Websted: http://www.bmwa.gv.at |
POLEN
Ministry of Economy and Labour |
Department for European and Multilateral Relations |
Plac Trzech Krzyży 3/5 |
PL-00-507 Warszawa |
Barbara Nieciak |
Tlf. (48) 22 693 54 07 |
Fax (48) 22 693 40 28 |
E-mail: barnie@mg.gov.pl |
Agata Gągor |
Tlf. (48) 22 693 56 90 |
Fælles e-mail: notyfikacja@mg.gov.pl |
PORTUGAL
Instituto Portugês da Qualidade |
Rua Antonio Gião, 2 |
P-2829-513 Caparica |
Cândida Pires |
Tlf. (+351) 21 294 82 36 eller 81 00 |
Fax (+351) 21 294 82 23 |
E-mail: c.pires@mail.ipq.pt |
Fælles e-mail: not9834@mail.ipq.pt |
Websted: http://www.ipq.pt |
SLOVENIEN
SIST — Slovenian Institute for Standardization |
Contact point for 98/34/EC and WTO-TBT Enquiry Point |
Šmartinska 140 |
SI-1000 Ljubljana |
Tlf. (386) 1 478 304 1 |
Fax (386) 1 478 309 8 |
E-mail: contact@sist.si |
Vesna Stražišar |
SLOVAKIET
Kvetoslava Steinlova |
Director of the Department of European Integration, |
Office of Standards, Metrology and Testing of the Slovak Republic |
Stefanovicova 3 |
SK-814 39 Bratislava |
Tlf. (421) 2 52 49 35 21 |
Fax (421) 2 52 49 10 50 |
E-mail: steinlova@normoff.gov.sk |
FINLAND
Kauppa-ja teollisuusministeriö |
(Ministry of Trade and Industry) |
Besøgsadresse: |
Aleksanterinkatu 4 |
FIN-00170 Helsingfors |
og |
Ratakatu 3 |
FIN-00120 Helsingfors |
Postadresse: |
PO Box 32 |
FIN-00023 Government |
Tuomas Mikkola |
Tlf. (+358) 9 57 86 32 65 |
Fax (+358) 9 16 06 46 22 |
E-mail: tuomas.mikkola@ktm.fi |
Katri Amper |
Fælles e-mail: maaraykset.tekniset@ktm.fi |
Websted: http://www.ktm.fi |
SVERIGE
Kommerskollegium |
(National Board of Trade) |
Box 6803 |
Drottninggatan 89 |
S-113 86 Stockholm |
Kerstin Carlsson |
Tlf. (+46) 86 90 48 82 eller (+46) 86 90 48 00 |
Fax (+46) 86 90 48 40 eller (+46) 83 06 759 |
E-mail: kerstin.carlsson@kommers.se |
Fælles e-mail: 9834@kommers.se |
Websted: http://www.kommers.se |
DET FORENEDE KONGERIGE
Department of Trade and Industry |
Standards and Technical Regulations Directorate 2 |
151 Buckingham Palace Road |
London SW1 W 9SS |
United Kingdom |
Philip Plumb |
Tlf. (+44) 20 72 15 14 88 |
Fax (+44) 20 72 15 15 29 |
E-mail: philip.plumb@dti.gsi.gov.uk |
Fælles e-mail: 9834@dti.gsi.gov.uk |
Websted: http://www.dti.gov.uk/strd |
EFTA — ESA
EFTA Surveillance Authority |
Rue Belliard 35 |
B-1040 Bruxelles |
Adinda Batsleer |
Tlf. (32-2) 286 18 61 |
Fax (32-2) 286 18 00 |
E-mail: aba@eftasurv.int |
Tuija Ristiluoma |
Tlf. (32-2) 286 18 71 |
Fax (32-2) 286 18 00 |
E-mail: tri@eftasurv.int |
Fælles e-mail: DRAFTTECHREGESA@eftasurv.int |
Websted: http://www.eftasurv.int |
EFTA |
Goods Unit |
EFTA Secretariat |
Rue Joseph II 12-16 |
B-1000 Bruxelles |
Kathleen Byrne |
Tlf. (32-2) 286 17 49 |
Fax (32-2) 286 17 42 |
E-mail: kathleen.byrne@efta.int |
Fælles e-mail: DRAFTTECHREGEFTA@efta.int |
Websted: http://www.efta.int |
TYRKIET
Undersecretariat of Foreign Trade |
General Directorate of Standardisation for Foreign Trade |
Inönü Bulvari no 36 |
06510 |
Emek — Ankara |
Mehmet Comert |
Tlf. (+90) 312 212 58 98 |
Fax (+90) 312 212 87 68 |
E-mail: comertm@dtm.gov.tr |
Websted: http://www.dtm.gov.tr |
(1) År — registreringsnummer — medlemsstat, hvorfra udkastet stammer.
(2) Periode, hvor udkastet ikke kan vedtages.
(3) Ingen »status quo« som følge af, at Kommissionen har accepteret de presserende grunde, anført af den pågældende medlemsstat.
(4) Ingen »status quo« som følge af tekniske specifikationer eller andre krav eller forskrifter for tjenester i forbindelse med foranstaltninger af beskatningsmæssig eller finansiel art som omhandlet i direktiv 98/34/EF, artikel 1, punkt 11, andet afsnit, tredje led.
(5) Afslutning af informationsproceduren.
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/39 |
Anmeldelse af en planlagt fusion
(Sag COMP/M.4004 — SCF/SAG GEST/JV)
Behandles eventuelt efter den forenklede procedure
(2005/C 324/10)
(EØS-relevant tekst)
1. |
Den 12. december 2005 modtog Kommissionen i overensstemmelse med artikel 4 i Rådets forordning (EF) nr. 139/2004 (1) anmeldelse af en planlagt fusion, hvorved selskaberne Santander Consumer Finance, SA (»SCF«, Spanien), der tilhører Grupo Santander og Soluções Atomóvel Globais, SGPS SA (»SAG GEST«, Portugal), der kontrolleres af SGC-SGPS, SA erhverver fælles kontrol som omhandlet i forordningens artikel 3, stk. 1, litra b), over Multirent-Aluguer e Comércio de Automóveis, SA (»Multirent«, Portugal), SAG International Finance Company Limited (»SAG IFC«, Irland) og hele HBF Auto-Renting, SA (»HBF business«, Spanien) gennem opkøb af aktier i et nyetableret selskab, der udgør et joint venture. |
2. |
De deltagende virksomheder er aktive på følgende områder:
|
3. |
Efter en foreløbig gennemgang af sagen finder Kommissionen, at den anmeldte fusion muligvis falder ind under forordning (EF) nr. 139/2004. Den har dog endnu ikke taget endelig stilling hertil. Det bemærkes, at denne sag muligvis vil blive behandlet efter den forenklede procedure i overensstemmelse med Kommissionens meddelelse om en forenklet procedure til behandling af visse fusioner efter Rådets forordning (EF) nr. 139/2004 (2). |
4. |
Kommissionen opfordrer hermed alle interesserede til at fremsætte deres eventuelle bemærkninger til den planlagte fusion. Bemærkningerne skal være Kommissionen i hænde senest ti dage efter offentliggørelsen af denne meddelelse og kan med angivelse af sag COMP/M.4004 — SCF/SAG GEST/JV sendes til Kommissionen pr. fax ((32-2) 296 43 01 eller 296 72 44) eller med post til følgende adresse:
|
(1) EUT L 24 af 29.1.2004, s. 1.
(2) EUT C 56 af 5.3.2005, s. 32.
III Oplysninger
Kommissionen
21.12.2005 |
DA |
Den Europæiske Unions Tidende |
C 324/40 |
DAPHNE II-PROGRAMMET (2004 -2008)
til forebyggelse og bekæmpelse af vold mod børn, unge og kvinder og til beskyttelse af risikoudsatte ofre og grupper
Indkaldelse af forslag til specifikke samfinansierede projekter 2006
(Ophæver og erstatter 2005/C 320/09)
(2005/C 324/11)
Der er ved at blive iværksat en indkaldelse af forslag vedrørende Daphne II-programmet. Prioriteringerne, den fulde ordlyd af indkaldelsen, ansøgningsformularerne og retningslinjerne kan findes på Daphnes webside:
http://europa.eu.int/comm/justice_home/funding/daphne/funding_daphne_en.htm
Der er oprettet en helpdesk, hvor ansøgere kan få hjælp med at forberede sin forslag. Henvendelse sker ved e-mail til: daphne-helpdesk@transtec.be
Den udfyldte ansøgningsformular og alle bilag (4 papirkopier og en elektronisk kopi på diskette eller cd-rom) sendes til Kommissionen senest den 10. februar 2006 på følgende adresse:
Europa-Kommissionen |
Generaldirektorat for Retlige Anliggender, Frihed og Sikkerhed — (Kontor C.4) |
Kontor LX 46 02/155 |
B-1049 Bruxelles |
Mærk Deres kuvert: »APPLICATION UNDER THE DAPHNE II PROGRAMME« (Ansøgning om tilskud under Daphne II-programmet)