16.3.2010

Úřední věstník Evropské unie

C 64/10

Oznámení o zahájení přezkumu před pozbytím platnosti antidumpingových opatření vztahujících se na dovoz polyesterových střižových vláken pocházejících z Čínské lidové republiky

2010/C 64/07

Po zveřejnění oznámení o nadcházejícím pozbytí platnosti (1) platných antidumpingových opatření uložených na dovoz polyesterových střižových vláken pocházejícího mimo jiné z Čínské lidové republiky (dále jen „dotčená země“) obdržela Komise žádost o přezkum podle čl. 11 odst. 2 nařízení Rady (ES) č. 1225/2009 ze dne 30. listopadu 2009 o ochraně před dumpingovým dovozem ze zemí, které nejsou členy Evropského společenství (2) (dále jen „základní nařízení“).

1. Žádost o přezkum

Žádost podalo dne 14. prosince 2009 Evropské sdružení pro umělá vlákna (European Association Man-made Fibres Association, CIRFS) (dále jen „žadatel“) jménem výrobců představujících významný podíl, v tomto případě více než 25 %, celkové výroby polyesterových střižových vláken v Unii.

2. Výrobek

Přezkoumávaným výrobkem jsou syntetická polyesterová střižová vlákna, nemykaná, nečesaná ani jinak nezpracovaná pro spřádání, pocházející z Čínské lidové republiky (dále jen „dotčený výrobek“), v současné době kódu KN 5503 20 00.

3. Stávající opatření

V současné době je platným opatřením konečné antidumpingové clo uložené nařízením Rady (ES) č. 428/2005 (3) ve znění nařízení Rady (ES) č. 412/2009 (4).

4. Odůvodnění přezkumu

Žádost je odůvodněna tím, že pozbytí platnosti opatření by mělo pravděpodobně za následek opakovaný výskyt dumpingu a újmy pro výrobní odvětví Unie.

S ohledem na ustanovení čl. 2 odst. 7 základního nařízení stanovil žadatel v průběhu šetření, které vedlo k zavedení platných opatření, běžnou hodnotu pro výrobce vyvážející z Čínské lidové republiky, kterým nebylo přiznáno tržní zacházení, na základě početně zjištěné běžné hodnoty ve vhodné zemi s tržním hospodářstvím, jak je uvedeno v odst. 5.1 písm. d). Pro společnosti, jimž bylo v průběhu šetření přiznáno tržní zacházení, byla běžná hodnota stanovena na základě početně zjištěné běžné hodnoty v Čínské lidové republice. Tvrzení o opakovaném výskytu dumpingu vychází ze srovnání takto stanovené běžné hodnoty s vývozními cenami dotčeného výrobku při jeho prodeji na vývoz do jiných třetích zemí, tj. Mexika, Pákistánu a Vietnamu, v důsledku skutečnosti, že objem dovozu z Čínské lidové republiky do EU není v současnosti významný.

Na základě toho jsou vypočítaná dumpingová rozpětí značná.

Žadatel dále tvrdí, že je pravděpodobné, že bude opět docházet k dumpingu, který působí újmu. V tomto ohledu žadatel předkládá důkaz, že pokud by platnost opatření zanikla, současná úroveň dovozu dotčeného výrobku by pravděpodobně stoupla vzhledem k nevyužité kapacitě v dotčené zemi.

Rovněž tvrdí, že v důsledku nedávných antidumpingových opatření vztahujících se na dovoz podobných výrobků pravděpodobně poroste dovoz dotčeného výrobku na jiných tradičních trzích než v EU, tj. ve Spojených státech amerických a v Turecku. To může vést k přesměrování vývozů ze Spojených států amerických a Turecka do Unie.

Žadatel tvrdí, že k odstranění újmy způsobené dovozy z dotčené země došlo hlavně díky opatřením a že jakýkoliv opakovaný výskyt značného objemu dovozů za dumpingové ceny z dotčené země by pravděpodobně vedl k opakovanému výskytu újmy působené výrobnímu odvětví Unie, pokud by platnost těchto opatření zanikla.

5. Postup

Poté, co Komise po konzultaci s poradním výborem stanovila, že existují dostatečné důkazy, které ospravedlňují zahájení přezkumu před pozbytím platnosti, zahajuje tímto přezkumy podle čl. 11 odst. 2 základního nařízení.

5.1 Postup pro stanovení dumpingu a újmy

Šetřením se stanoví, zda je či není pravděpodobné, že přezkum opatření povede k opakovanému výskytu dumpingu a újmy.

a) Výběr vzorku

S ohledem na zjevně velký počet stran účastnících se tohoto řízení může Komise rozhodnout, že v souladu s článkem 17 základního nařízení použije výběr vzorku.

i) Výběr vzorku vývozců/výrobců v Čínské lidové republice

Aby mohla Komise rozhodnout, zda je výběr vzorku nutný, a pokud ano, vzorek vybrat, žádají se všichni vývozci/výrobci nebo zástupci jednající jejich jménem, aby se přihlásili, a to tak, že se obrátí na Komisi a ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. b) bodě i) a ve formátu uvedeném v odstavci 7 jí poskytnou o své společnosti nebo společnostech tyto údaje:

—	název, adresu, e-mailovou adresu, telefonní a faxová čísla a jméno kontaktní osoby,

—	obrat, vyjádřený v místní měně, a objem, vyjádřený v tunách, dotčeného výrobku prodaného na vývoz do Unie za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009 pro každý z 27 členských států samostatně a celkem,

—	obrat, vyjádřený v místní měně, a objem, vyjádřený v tunách, dotčeného výrobku prodaného na domácím trhu za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	obrat, vyjádřený v místní měně, a objem, vyjádřený v tunách, dotčeného výrobku prodaného do jiných třetích zemí za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	podrobnosti o činnostech společnosti v celém světě, co se týče dotčeného výrobku,

—	názvy a podrobnosti o činnostech veškerých společností ve spojení (5), jež se podílejí na výrobě a/nebo prodeji (na vývoz a/nebo v rámci domácího trhu) dotčeného výrobku,

—	jakékoli další podstatné informace, jež by Komisi napomohly ve výběru vzorku.

Poskytnutím výše uvedených informací souhlasí společnost se svým případným zařazením do vzorku. Je-li společnost vybrána jako součást vzorku, znamená to, že vyplní dotazník a že souhlasí s přešetřením svých odpovědí přímo na místě. Pokud společnost uvede, že se svým případným zařazením do vzorku nesouhlasí, bude její nesouhlas považován za nespolupráci při šetření. Důsledky nedostatečné spolupráce jsou uvedeny v odstavci 8 níže.

Komise se kromě toho obrátí na orgány v Čínské lidové republice a všechna známá sdružení vývozců/výrobců s cílem získat informace, které považuje pro výběr vzorku vývozců/výrobců za nezbytné.

ii) Výběr vzorku dovozců

Aby mohla Komise rozhodnout, zda je výběr vzorku nutný, a pokud ano, vzorek vybrat, žádají se všichni dovozci nebo zástupci jednající jejich jménem, aby se Komisi přihlásili a poskytli o své společnosti nebo společnostech ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. b) bodě i) a ve formátu uvedeném v odstavci 7 tyto údaje:

—	název, adresu, e-mailovou adresu, telefonní a faxová čísla a jméno kontaktní osoby,

—	podrobnosti o činnostech společnosti, co se týče dotčeného výrobku,

—	objem, vyjádřený v tunách, a hodnotu, vyjádřenou v eurech, dovozu dotčeného výrobku pocházejícího z Čínské lidové republiky na trh Unie a jeho dalšího prodeje na trhu Unie za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	názvy a podrobnosti o činnostech veškerých společností ve spojení (6), jež se podílejí na výrobě a/nebo prodeji dotčeného výrobku,

—	jakékoli další podstatné informace, jež by Komisi napomohly ve výběru vzorku.

Komise se kromě toho obrátí na všechna známá sdružení dovozců s cílem získat informace, které považuje pro výběr vzorku dovozců za nezbytné.

iii) Výběr vzorku výrobců Unie

S ohledem na vysoký počet výrobců v Unii, kteří podporují uvedenou žádost, hodlá Komise provést šetření újmy výrobnímu odvětví Unie výběrem vzorku.

Aby mohla Komise rozhodnout, zda je výběr vzorku nutný, a pokud ano, vzorek vybrat, žádají se všichni výrobci v Unii nebo zástupci jednající jejich jménem, aby se Komisi přihlásili a poskytli o své společnosti nebo společnostech ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. b) bodě i) a ve formátu uvedeném v odstavci 7 tyto údaje:

—	název, adresu, e-mailovou adresu, telefonní a faxová čísla a jméno kontaktní osoby,

—	podrobnosti o činnostech společnosti v celém světě, co se týče obdobného výrobku,

—	hodnotu prodeje obdobného výrobku na trhu Unie, vyjádřenou v eurech, za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	objem prodeje obdobného výrobku na trhu Unie, vyjádřený v tunách, za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	objem výroby obdobného výrobku, vyjádřený v tunách, za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	v případě potřeby objem dovozu dotčeného výrobku pocházejícího z Čínské lidové republiky do Unie, vyjádřený v tunách, za období od 1. ledna 2009 do 31. prosince 2009,

—	názvy a podrobnosti o činnostech veškerých společností ve spojení (7), jež se podílejí na výrobě a/nebo prodeji obdobného výrobku (vyráběného v Unii) a dotčeného výrobku (vyráběného v Čínské lidové republice),

—	jakékoli další podstatné informace, jež by Komisi napomohly ve výběru vzorku.

Komise se kromě toho obrátí na všechna známá sdružení výrobců v Unii s cílem získat informace, které považuje pro výběr vzorku výrobců v Unii za nezbytné.

iv) Závěrečný výběr vzorků

Všechny zúčastněné strany, jež chtějí předložit jakékoli podstatné informace týkající se výběru vzorků, tak musí učinit ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. b) bodě ii).

Komise hodlá provést závěrečný výběr vzorků po konzultaci s dotčenými stranami, jež vyjádřily souhlas se zařazením do vzorku.

Společnosti zařazené do vzorků musí ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. b) bodě iii) vyplnit dotazník a musí spolupracovat v rámci šetření.

Nedojde-li k dostatečné spolupráci, může Komise podle čl. 17 odst. 4 a článku 18 základního nařízení při svých zjištěních vycházet z dostupných údajů. Zjištění vycházející z dostupných údajů může být pro dotčenou stranu méně příznivé, jak je vysvětleno v odstavci 8.

b) Dotazníky

S cílem získat informace, které pro své šetření považuje za nezbytné, zašle Komise dotazníky podnikům výrobního odvětví Unie zařazeným do vzorku, všem známým sdružením výrobců v Unii, vývozcům/výrobcům v Čínské lidové republice zařazeným do vzorku a známému sdružení vývozců/výrobců, dovozcům zařazeným do vzorku, všem známým sdružením dovozců a orgánům dotčené země vývozu.

c) Shromažďování informací a pořádání slyšení

Všechny zúčastněné strany se vyzývají, aby oznámily svá stanoviska, předložily kromě odpovědí na dotazník další informace a poskytly příslušné důkazy. Tyto informace a důkazy musí Komise obdržet ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. a) bodě ii).

Komise může kromě toho zúčastněné strany vyslechnout, pokud o to požádají a doloží zvláštní důvody pro takové slyšení. Tato žádost musí být podána ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. a) bodě iii).

d) Výběr země s tržním hospodářstvím

V předchozím šetření byly pro účely stanovení běžné hodnoty v souvislosti s Čínskou lidovou republikou jako vhodná země s tržním hospodářstvím použity Spojené státy americké. Komise zamýšlí pro tento účel použít opět Spojené státy americké. Zúčastněné strany se vyzývají, aby ve zvláštní lhůtě stanovené v odst. 6 písm. c) vyjádřily své připomínky ke vhodnosti této volby.

5.2 Postup pro posouzení zájmu Unie

V souladu s článkem 21 základního nařízení a v případě, že se potvrdí pravděpodobnost opakovaného výskytu dumpingu a újmy, bude rozhodnuto, zda by zachování platnosti antidumpingových opatření nebylo v rozporu se zájmem Unie. Z tohoto důvodu může Komise zaslat dotazníky známým podnikům výrobního odvětví Unie, dovozcům, jejich zájmovým svazům, zástupcům uživatelů a zájmovým organizacím spotřebitelů. Pokud tyto strany, včetně těch, které se Komisi nepřihlásily, prokážou, že mezi jejich činností a dotčeným výrobkem existuje objektivní souvislost, mohou se v obecných lhůtách stanovených v odst. 6 písm. a) bodě ii) přihlásit a sdělit Komisi příslušné informace. Strany, které již jednaly v souladu s předchozí větou, mohou ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. a) bodě iii) požádat o slyšení, přičemž musí uvést zvláštní důvody pro takové slyšení. Je třeba zdůraznit, že veškeré informace předložené podle článku 21 základního nařízení budou zohledněny pouze tehdy, budou-li v době předložení doloženy věcnými důkazy.

6. Lhůty

a) Obecné lhůty

Pro strany za účelem vyžádání dotazníku

Všechny zúčastněné strany, které nespolupracovaly při šetření, jehož důsledkem byla opatření, která jsou předmětem tohoto přezkumu, by si měly vyžádat dotazník nebo jiné formuláře žádosti co nejdříve, avšak nejpozději do 15 dnů ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie.

Pro strany za účelem přihlášení se a předložení odpovědí na dotazník a jiných informací

Všechny zúčastněné strany, mají-li být jejich stanoviska při šetření zohledněna, se musejí přihlásit, a to tak, že se obrátí na Komisi, a musejí předložit svá stanoviska a odpovědi na dotazník nebo jakékoli jiné informace do 37 dnů ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie, není-li stanoveno jinak. Je třeba věnovat pozornost skutečnosti, že výkon většiny procesních práv uvedených v základním nařízení závisí na tom, zda se zúčastněná strana přihlásí ve výše uvedené lhůtě.

Společnosti vybrané do vzorku musí své odpovědi na dotazník předložit ve lhůtě stanovené v odst. 6 písm. b) bodě iii).

Slyšení

Všechny zúčastněné strany mohou Komisi v téže lhůtě 37 dnů rovněž požádat o slyšení.

b) Zvláštní lhůta v souvislosti s výběrem vzorku

Informace uvedené v odst. 5.1 písm. a) bodech i), ii) a iii) by Komise měla obdržet do 15 dnů ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie s ohledem na její úmysl konzultovat dotčené strany, jež vyjádřily souhlas se zařazením do vzorku při jeho závěrečném výběru, ve lhůtě 21 dnů ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie.

Veškeré další informace podstatné pro výběr vzorku uvedené v odst. 5.1 písm. a) bodě iv) musí Komise obdržet do 21 dnů ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie.

Odpovědi na dotazník od stran, jež byly vybrány do vzorku, musí Komise obdržet do 37 dnů ode dne, kdy jim bylo oznámeno, že byly zařazeny do vzorku, není-li stanoveno jinak.

c) Zvláštní lhůta pro výběr země s tržním hospodářstvím

Strany účastnící se šetření mohou vyjádřit své připomínky ke vhodnosti Spojených států amerických, které budou, jak bylo uvedeno v odst. 5.1 písm. d), pravděpodobně použity jako země s tržním hospodářstvím pro účely stanovení běžné hodnoty v souvislosti s Čínskou lidovou republikou. Komise musí tyto připomínky obdržet do 10 dnů ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie.

7. Písemná podání, odpovědi na dotazník a korespondence

Veškerá podání a žádosti zúčastněných stran musí být předloženy písemně (nikoli v elektronické podobě, není-li stanoveno jinak) a musí v nich být uveden název, poštovní a e-mailová adresa a telefonní a faxová čísla zúčastněné strany. Veškerá písemná podání, včetně informací vyžadovaných tímto oznámením, odpovědí na dotazník a korespondence, jež zúčastněné strany poskytují jako důvěrné, se označí poznámkou „Limited“ (8) a v souladu s čl. 19 odst. 2 základního nařízení se k nim přiloží verze, která není důvěrná a je označena poznámkou „For inspection by interested parties“.

Korespondenční adresa Komise, generálního ředitelství pro obchod, ředitelství H:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Nedostatečná spolupráce

Pokud účastník řízení odmítne umožnit přístup k nezbytným informacím nebo je neposkytne v příslušné lhůtě nebo pokud klade závažným způsobem překážky šetření, mohou podle článku 18 základního nařízení vycházet pozitivní nebo negativní zjištění z dostupných údajů.

Pokud se zjistí, že účastník řízení předložil nepravdivé nebo zavádějící informace, nepřihlédne se k nim a podle článku 18 základního nařízení se může vycházet z dostupných údajů. Pokud účastník řízení nespolupracuje nebo spolupracuje pouze částečně, a zjištění se proto zakládají na dostupných údajích, může pro něj být výsledek méně příznivý, než kdyby spolupracoval.

9. Časový rozvrh šetření

Podle čl. 11 odst. 5 základního nařízení bude šetření ukončeno do 15 měsíců ode dne zveřejnění tohoto oznámení v Úředním věstníku Evropské unie.

10. Možnost požádat o přezkum podle čl. 11 odst. 3 základního nařízení

Vzhledem k tomu, že je tento přezkum před pozbytím platnosti zahájen v souladu s ustanoveními čl. 11 odst. 2 základního nařízení, nepovedou tato zjištění ke změně úrovně stávajících opatření, ale povedou ke zrušení či zachování platnosti těchto opatření v souladu s čl. 11 odst. 6 základního nařízení.

Pokud se jakákoli ze zúčastněných stran domnívá, že je přezkum úrovně opatření oprávněný, aby bylo úroveň opatření možné změnit (tj. zvýšit či snížit), může tato strana požádat o přezkum v souladu s čl. 11 odst. 3 základního nařízení.

Strany, které chtějí žádat o přezkum, jenž by byl proveden nezávisle na přezkumu před pozbytím platnosti uvedeném v tomto oznámení, se mohou obrátit na Komisi na výše uvedené adrese.

11. Zpracování osobních údajů

S veškerými osobními údaji shromážděnými v rámci tohoto šetření bude nakládáno v souladu s nařízením Evropského parlamentu a Rady (ES) č. 45/2001 o ochraně fyzických osob v souvislosti se zpracováním osobních údajů orgány a institucemi Společenství a o volném pohybu těchto údajů (9).

12. Úředník pro slyšení

Domnívají-li se zúčastněné strany, že se při uplatňování svých práv na obhajobu setkávají s obtížemi, mohou požádat o intervenci úředníka pro slyšení z GŘ pro obchod. Tento úředník slouží jako prostředník mezi zúčastněnými stranami a útvary Komise a v případě nutnosti nabízí zprostředkování při procesních záležitostech ovlivňujících ochranu jejich zájmů v tomto řízení, zejména co se týče otázek přístupu ke spisu, důvěrnosti, prodloužení lhůt a nakládání se stanovisky podanými písemně a/nebo ústně. Další informace a kontaktní údaje naleznou zúčastněné strany na internetových stránkách úředníka pro slyšení na internetové stránce GŘ pro obchod (http://ec.europa.eu/trade).

(1) Úř. věst. C 249, 17.10.2009, s. 19.

(2) Úř. věst. L 343, 22.12.2009, s. 51.

(3) Úř. věst. L 71, 17.3.2005, s. 1.

(4) Úř. věst. L 125, 21.5.2009, s. 1.

(5) Informace o významu termínu společnosti ve spojení viz článek 143 nařízení Komise (EHS) č. 2454/93, kterým se provádí nařízení Rady (EHS) č. 2913/92, kterým se vydává celní kodex Společenství (Úř. věst. L 253, 11.10.1993, s. 1).

(6) Viz poznámka pod čarou 5.

(7) Viz poznámku pod čarou č. 5.

(8) Rozumí se tím, že dokument je určen pouze pro interní použití. Je chráněn podle článku 4 nařízení Evropského parlamentu a Rady (ES) č. 1049/2001 o přístupu veřejnosti k dokumentům Evropského parlamentu, Rady a Komise (Úř. věst. L 145, 31.5.2001, s. 43). Jde o důvěrný dokument podle článku 19 základního nařízení a článku 6 Dohody WTO o provádění článku VI GATT 1994 (antidumpingová dohoda).

(9) Úř. věst. L 8, 12.1.2001, s. 1.

16.3.2010

Úřední věstník Evropské unie

C 64/15

STÁTNÍ PODPORA – MAĎARSKO

Státní podpora C 31/09 (ex N 113/09) – Podpora společnosti Audi Hungaria Motor Kft.

Výzva k podání připomínek podle čl. 88 odst. 2 Smlouvy o ES

(Text s významem pro EHP)

2010/C 64/08

Dopisem ze dne 28. října 2009 přepsaném v závazné jazykové verzi na stránkách, které následují po tomto shrnutí, Komise oznámila Maďarsku rozhodnutí zahájit řízení podle čl. 88 odst. 2 Smlouvy o ES týkající se výše uvedené podpory.

Zúčastněné strany mohou podat své připomínky k dané podpoře, ohledně níž Komise zahájí řízení, do jednoho měsíce ode dne zveřejnění tohoto shrnutí a dopisu, který za ním následuje, na adresu Generálního ředitelství pro hospodářskou soutěž Evropské komise:

European Commission

Directorate-General for Competition

State Aid Greffe

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIЁ

Fax +32 22961242

Tyto připomínky budou sděleny Maďarsku. O důvěrné zpracování totožnosti zúčastněné strany, která podává připomínky, lze požádat písemně s uvedením důvodů této žádosti.

SHRNUTÍ

POPIS OPATŘENÍ A INVESTIČNÍHO PROJEKTU

Dne 26. února 2009 oznámily maďarské orgány svůj záměr poskytnout společnosti Audi Hungaria Motor Kft. regionální podporu podle pokynů k vnitrostátní regionální podpoře (dále jen „pokyny k regionální podpoře“) (1) na jeho investiční projekty ve městě Győr nacházejícím se v regionu západního Zadunají (Nyugat-Dunántúl), což je podporovaná oblast podle čl. 87 odst. 3 písm. a) Smlouvy o ES se standardním limitem regionální podpory pro velké podniky ve výši 30 % hrubého grantového ekvivalentu.

Projekt se týká stávajícího zařízení společnosti Audi ve městě Győr, kde budou nainstalovány výrobních linky technologicky špičkových motorů. Výsledkem investičního projektu bude výroba nové generace motorů a motorových komponentů pro širokou řadu modelů automobilů společnosti Volkswagen-Porsche Group. S investicemi se začalo v roce 2006 a plánované datum dokončení je rok 2011.

Způsobilé investiční výdaje projektu v současné hodnotě činí 153,4 miliard HUF (511,3 milionů EUR). Navrhovaná výše podpory, která činí 14,9 miliard HUF (49,5 milionů EUR) v současné hodnotě představuje intenzitu podpory ve výši 9,69 %, a tudíž dodržuje příslušný limit intenzity podpory.

Podpora sestává z přímého grantu na základě stávajícího vyňatého režimu pro regionální podporu XR 47/07 a daňové úlevy na základě schváleného režimu N 651/06.

POSOUZENÍ SLUČITELNOSTI PODPORY

Komise má pochybnosti, zda vymezení trhu navrhované Maďarskem může být schváleno a zda na společnost Volkswagen-Porsche Group nepřipadá více než 25 % prodeje daného výrobku na příslušném trhu a vytvořená kapacita nepředstavuje více než 5 % v případě, že není příslušný trh dostatečně nevýkonný (bod 68 pokynů k regionální podpoře).

Podporovaná investice by měla být posouzena na úrovni osobních automobilů, tj. navazujícím trhu pro automobilové motory. Komise konstatuje, že se neshoduje s maďarskými orgány na definici příslušného výrobkového trhu osobních automobilů. V této fázi má Komise pochybnosti, zda určité skupiny segmentů, které jsou odlišné od segmentů osobních automobilů podle klasifikace POLK, nemohou být považovány za příslušný výrobkový trh pro účely použití bodu 68 písm. a) a bodu 68 písm. b) pokynů k regionální podpoře. Pokud se vezmou v úvahu jednotlivé segmenty, jsou limity 25 % tržního podílu překročeny. Komise má v této fázi navíc pochybnosti, pokud se jedná o společné posuzování osobních automobilů a lehkých nákladních vozidel.

V případě, že informace poskytnuté v průběhu formálního vyšetřovacího řízení neumožní potvrdit, že limity stanovené v bodě 68 pokynů k regionální podpoře jsou dodržovány, musí Komise rovněž vyšetřit, zda je podpora nutná k vytvoření pobídkového účinku pro investici a zda výhody, které podpora přinese, převažují nad výsledným narušením hospodářské soutěže a ovlivněním obchodu mezi členskými státy. Toto podrobné posouzení musí být vypracováno na základě sdělení Komise o kritériích pro podrobné posouzení regionální podpory pro velké investiční projekty (2).

Za účelem tohoto podrobného posouzení se zúčastněné strany vyzývají poskytnout všechny informace nezbytné zejména k určení hospodářského pobídkového účinku podpory tj. 1) zda podpora poskytuje pobídku k přijetí kladného investičního rozhodnutí, jelikož v podporované oblasti se může uskutečnit investice, která by jinak nebyla pro podnik zisková v jakémkoli místě nebo 2) podpora poskytuje pobídku k volbě umístění plánované investice spíše v relevantním regionu, než někde jinde, jelikož vyrovnává čistá znevýhodnění a náklady spojené s umístěním v podporované oblasti. Zda je situace 1) nebo 2) použitelná se určuje pomocí hypotetické srovnávací situace (tj. co by se stalo bez udělení podpory), a tudíž podle možného narušení hospodářské soutěže a obchodu způsobeného podporou.

ZNĚNÍ DOPISU

„A Bizottság tájékoztatni kívánja Magyarországot, hogy – a fent említett támogatási intézkedéssel kapcsolatban a magyar hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk vizsgálatát követően – határozatot hozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról.

1. ELJÁRÁS

(1)

A Bizottságnál 2009. február 26-án iktatott elektronikus bejelentésükben (SANI 2334) a magyar hatóságok bejelentették azon szándékukat, hogy a nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás (a továbbiakban: RTI) (3) alapján regionális támogatást nyújtanak az Audi Hungaria Motor Kft. részére, annak Magyarország Nyugat-Dunántúl régiójában, Győrben tervezett beruházási projektjéhez.

(2)

A 2009. április 21-én (D/51611) és a 2009. augusztus 21-én (D/53595) kelt levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért a bejelentett támogatási intézkedésről. A magyar hatóságok a Bizottságnál 2009. június 29-én (A/15528) és 2009. szeptember 17-én (A/20041) iktatott levelükben bocsátották rendelkezésre a kért kiegészítő információkat.

2. A PROJEKT ÉS A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(3)	A magyar hatóságok a régió fejlődésének előmozdítása céljából közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában regionális támogatást kívánnak nyújtani az Audi Hungaria Motor Kft. (a továbbiakban: Audi Hungaria) részére, új generációs motorokat gyártó létesítmények létrehozására Győrben.

2.1. A kedvezményezett

(4)

A támogatás kedvezményezettje az Audi Hungaria, a Volkswagen-csoport (a továbbiakban: VW-csoport) részét képező, németországi székhelyű Audi AG leányvállalata. A wolfsburgi székhelyű VW-csoport üzleti tevékenysége két divízióra bomlik: a gépjárműipari divízióra és a pénzügyi szolgáltatási divízióra. A gépjárműipari divízió különböző autómárkák gyártásával foglalkozik, míg a pénzügyi szolgáltatási divízióhoz a járműfinanszírozás és a gépjármű-biztosítás tartozik.

(5)

A VW-csoporthoz a következő autómárkák tartoznak: Audi, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Seat, Skoda, Volkswagen és Scania. Minden egyes márka önálló egységként, leányvállalati formában van jelen a piacon. A VW-csoport kiskategóriájú autóktól kezdve luxuskategóriás autókig és haszongépjárművekig gyárt autókat.

(6)	A vállalatcsoport összesen 44 gyárat üzemeltet 12 európai és hat amerikai, ázsiai és afrikai országban. 2008-ban 6,44 millió gépjárművet gyártottak, és 369 928 embert foglalkoztattak; teljes bevételük 113 808 millió EUR volt.

(7)

A VW-csoport mintegy […] (4), gyártással és/vagy értékesítéssel foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló megállapodással rendelkezik. A saját értékesítésen és a közös vállalkozásokon keresztül történő értékesítésen kívül a VW-csoport az értékesítések egy korlátozott részét harmadik felekhez szervezi ki. Ennek keretében a VW-csoport […] marketing-, illetve kereskedelmi megállapodást kötött harmadik felekkel. A magyar hatóságok megerősítik, hogy a piaci részesedésre vonatkozóan átadott adatok a közös vállalkozás, kiszervezés vagy kereskedelmi megállapodás keretében gyártott és/vagy értékesített valamennyi gépjárművet magukban foglalják.

(8)

A Volkswagen AG és a Porsche SE felügyelő bizottsága a közelmúltban megállapodást kötött egy integrált személygépjármű-ipari vállalatcsoport megalapításáról (a továbbiakban: VW–PO-csoport) (5). Az összefonódásra, amelyhez mindkét vállalkozás részvényeseinek jóváhagyása szükséges, várhatóan 2011-ben kerül majd sor. Ezt a piaci részesedésre vonatkozó adatok számításakor figyelembe vették, ahogy az alább látható.

(9)

Az Audi Hungariát Győrben hozták létre 1993-ban, az Audi AG 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalatként, amely azóta az Audi AG egyik, stratégiai szempontból legfontosabb létesítményévé vált. 2008-ban 5 879 embert foglalkoztatott, teljes bevétele 5 607 millió EUR volt. Az Audi Hungaria fő termékei a szinte kizárólag a VW-csoporton belül értékesített személygépjárművekhez gyártott motoralkatrészek és motorok. Az üzemben négy és tíz közötti hengerszámú Otto- és dízelmotorokat gyártanak a VW-csoport márkáihoz tartozó szinte valamennyi modellhez.

2.2. A beruházási projekt

(10)

Az Audi Hungaria új generációs, 4–12 hengeres benzin- és dízelmotorokat fog gyártani. A motorokban olyan fontos újításokat fognak bevezetni, mint például az Audi új szelepemelő rendszere (AVS), a közvetlen dízelbefecskendezés, a kisebb belső súrlódás, a kisebb üzemanyag-fogyasztás és az alacsonyabb kibocsátás. Az itt gyártott motorokat a POLK (6) által meghatározott piacfelosztási rendszer alapján az A00, A0, A, B, C, D és E piaci szegmensbe tartozó személygépjárművekbe fogják beépíteni.

(11)	A beruházások eredményeképpen az Audi Hungaria olyan új motoralkatrészek […] gyártását kezdi meg, amelyekkel ez előtt még nem foglalkozott. Ezeket az alkatrészeket korábban külső beszállítóktól vagy a VW-csoporton belüli egyéb beszállítóktól szerezték be.

(12)

Mindemellett a beruházás eredményeképpen a győri üzem termelési kapacitása megközelítőleg évi [100 000–250 000] új motorral fog bővülni. Különösen a négy- és hathengeres […] motorok termelési kapacitása bővül majd. Ezen túlmenően bevezetik a négy- és hathengeres […] motorok, valamint a nyolc- és tízhengeres […] motorok új generációját is, bár e motortípusok teljes termelési kapacitása nem fog bővülni.

I. táblázat

Kapacitásbővülés

Motor	Napi kapacitás
Motor	2 006	2 012

[…] négyhengeres […] motorok	[…]	[…]
[…] négyhengeres […] motorok	[…]	[…]
V6-hengeres […]motorok	[…]	[…]
V6-hengeres […]motorok	[…]	[…]
V8/V10-hengeres […] motorok	[…]	[…]
V12-hengeres motorok	[…]	[…]

Teljes kapacitás	[…]	[…]

(13)

Az Audi Hungaria ezenkívül műszaki szempontból újításnak minősülő alkatrészek gyártását is megkezdi. A műszakilag új alkatrészek tekintetében a legfontosabb és leginnovatívabb újítás az AVS-vezérműtengelyek bevezetése. Ez az első olyan rendszer, amely a teljes szelepemelő mechanizmust a forgó és statikus szelepvezérlő alkatrészekbe integrálja. Az AVS stratégiai jelentőségű újítás, az egyedi technológia hatással lesz az Audi Hungaria által készített valamennyi benzinmotor gyártására. A technológia eredményeképpen 7 %-kal csökken az üzemanyag-fogyasztás, és alacsonyabb lesz a károsanyag-kibocsátás is. Mindezeken kívül, e beruházás keretében az Audi Hungaria megkezdi a V12-hengeres dízelmotorok gyártását is.

(14)	Amíg a termelési paletta a fent leírtaknak megfelelően tovább bővül, a meglévő alkatrészgyártásban olyan új, gépesített megmunkálási technológiákat vezetnek be, amelyek teljesen új tulajdonságokkal rendelkező alkatrészek gyártását teszik lehetővé. […]

(15)

A projekt keretében olyan földterületet, épületeket, gépeket, berendezéseket és gépjárműveket érintő beruházásokat eszközöltek, amelyek lehetővé teszik az új motoralkatrészek és motorok gyártását. A gépeket illetően új gyártósorokat fognak beszerezni, és a meglévő gyártósorokat új szerszámokkal fogják felszerelni, amely alapjában megváltoztatja e gyártósorok tulajdonságát, és garantálja az itt készített alkatrészek új jellegzetességeit. Magyarország megerősítette, hogy használt vagy meglévő berendezés nem tartozik az elszámolható költségek hatálya alá. A földterületet magánszemélyektől vásárolták piaci áron, és ez nem minősül állami támogatásnak.

(16)

A magyar hatóságok szerint a beruházást két alprojektre lehet osztani: ezek közül az első […] tartott, amely során beszerelték az újgenerációs 1[…] négyhengeres, a […] hathengeres benzinmotorokhoz, valamint a […] hathengeres dízelmotorokhoz szükséges gyártósorokat. […] A magyar hatóságoknak ezért az az álláspontja, hogy az 1. alprojekt tekinthető egyfajta kísérleti projektnek, amely során alkalom nyílik a szükséges tapasztalatok és know-how megszerzésére a második, nagyobb volumenű projekt megkezdése előtt.

(17)	A […] tartó második alprojekt keretében a komplexebb és/vagy nagyobb teljesítményű motorok gyártásához szükséges gyártósorokat fogják beépíteni. […]

(18)	A magyar hatóságok úgy tekintik, hogy a két alprojekt az RTI értelmében vett egyetlen beruházási projektnek a részét képezi.

(19)

A teljes beruházási projekt – amely az 1. és 2. alprojektből áll – végrehajtását 2006 szeptemberében kezdték meg. A befejezés tervezett időpontja 2011 decembere. A projekt által célzott teljes termelési kapacitás várhatóan 2012-re valósul meg. Ezt az ütemtervet mutatja az alábbi táblázat.

II. táblázat

A beruházási projekt ütemterve

Projekt kezdete

Projekt vége

Teljes termelési kapacitás

Projekt

2006.9.17.

2011.12.31.

2012

alprojekt

[…]

alprojekt

[…]

(20)

Az Audi Hungaria 2006. szeptember 15-én, vagyis két nappal az 1. alprojekt szerinti beruházás megkezdése előtt tájékoztatta beruházási terveiről a magyar kormányt egy támogatás iránti általános kérelemben. 2006. szeptember 26-i levelükben a magyar hatóságok megerősítették, hogy az Audi Hungaria elvben jogosult közvetlen támogatásra és a beruházások megvalósításának ösztönzéseképpen társaságiadó-kedvezményre.

(21)

Hosszas tárgyalások után a magyar hatóságok a kedvezményezettel 2008. december 17-én megkötött támogatási megállapodás alapján döntöttek a közvetlen támogatásról. Az adókedvezmény iránti kérelmet a kedvezményezett 2007. október 31-én nyújtotta be a magyar hatóságokhoz. Az adókedvezményre vonatkozó döntés folyamatban van, a Bizottság engedélyét várják.

2.3. A beruházási projekt költségei

(22)

A projekt teljes becsült beruházási költsége névértéken […] millió forint ([…] millió EUR (7). A projekt összes elszámolható beruházási költsége névértéken 154 092 millió forint (513,61 millió EUR). Jelenértéken (8) ez az összeg 153 396 millió forint (511,28 millió EUR). A III. táblázat a projekt és az alprojektek összes elszámolható költségének évek és kategóriák szerinti bontását tartalmazza.

III. táblázat

Elszámolható beruházási költségek (millió forint)

Az elszámolható költségek részletes bontása névértéken (millió forint)

alprojekt

ÖSSZESEN

2006

2007

Összesen

2007

2008

2009

2010

2011

Összesen

Földterület

[…]

Épület

[…]

Gépek

Berendezések

[…]

Gépjárművek

[…]

Összesen

[…]

154,092

(23)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy használt berendezésekre nem fognak támogatást kérni, és hogy ilyen berendezés nem szerepel a projekt keretében elszámolható kiadások között. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az új gyártósorok részegységei a győri létesítmény meglévő gyártósoraira fognak épülni. A jelen ügyben azonban csak a műszaki átalakítás költségei és a felújítási költségek (például az új kiegészítő részegységek költsége) szerepelnek az elszámolható költségek között, az ismételten felhasznált gyártósorelemek költségei nem.

(24)	A magyar hatóságok jelzik, hogy immateriális eszközök nem szerepelnek az elszámolható költségek között.

(25)	Mind a közvetlen támogatás, mind az adókedvezmény esetében a támogatásnyújtás feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházási projekt befejezését követően legalább öt éven keresztül fenntartja a beruházást a támogatott régióban.

2.4. A beruházás finanszírozása

(26)	A magyar hatóságok megerősítik, hogy a kedvezményezett saját, minden állami támogatástól mentes hozzájárulása meghaladja az elszámolható költségek 25 %-át.

2.5. Regionális támogatás felső határa

(27)

Győr a Nyugat-Dunántúl régióban található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján támogatott terület. A nagyvállalkozásokra vonatkozó normál regionális támogatás felső határa 30 % bruttó támogatástartalom (GGE), a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó magyar regionális támogatási térképpel (9) összhangban.

2.6. Jogalap

(28)

A meglévő támogatási programok alapján az Audi Hungaria részére a pénzügyi támogatás nyújtása a következő nemzeti jogalapra tekintettel történik:

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az XR 47/2007 támogatási program (10) (elődje: HU 1/2003 támogatási program) alapján nyújtja majd a támogatást, amely az 1628/2006/EK bizottsági rendelet (11) (a továbbiakban: RTI BER) alapján mentesítést élvez. E program jogalapját a kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM-rendelet képezi.

A Pénzügyminisztérium az N 651/06 »fejlesztési adókedvezmény« támogatási program (elődje: HU 3/2004 támogatási program) (12) alapján nyújtja majd az adókedvezményt. E programot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X.16.) korm. rendelet hozta létre.

2.7. A támogatás összege

(29)

Az Audi Hungaria részére a támogatást a következők szerint nyújtják:

—	a közvetlen támogatást éves részletekben fizetik ki 2009 és 2013 között,

—	a társaságiadó-kedvezmény (azaz a fejlesztési adókedvezmény) a tervek szerint 2012-ben kerül alkalmazásra.

(30)

A támogatás teljes összege névértéken 18 107,66 millió forint (60,35 millió EUR). A magyar hatóságok azt tervezik, hogy a projekttámogatást 2009 és 2013 között fizetik ki. Ennek eredményeképpen a támogatás összege jelenértéken 14 858,15 millió forintnak (49,52 millió EUR-nak) felel meg. A IV. táblázat a támogatás összegét tartalmazza a támogatási eszközök szerinti bontásban, név- és jelenértéken.

IV. táblázat

A támogatás összege név- és jelenértéken (millió forint)

Támogatási eszközök	Névérték	Jelenérték
Közvetlen támogatás	9 009,00	8 207,09
Fejlesztési adókedvezmény	9 098,66	6 651,06
Összesen	18 107,66	14 858,15

(31)	A magyar hatóságok megerősítik, hogy az állami támogatás jelenértéken számolt összegét arányosan csökkentik, amennyiben az elszámolható költségek jelenérték szerinti, forintban kifejezett összege az előre jelzett összegnél alacsonyabb.

(32)	A magyar hatóságok azt is megerősítik, hogy a projekthez nyújtott támogatás nem kumulálható az azonos elszámolható költségekre más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból kapott támogatással.

(33)	Az Audi Hungaria a Győrben 2003 előtt megkezdett beruházási tevékenységeihez már részesült beruházási támogatásban.

2.8. Hozzájárulás a régió fejlődéséhez

(34)	A magyar hatóságok jelezték, hogy a beruházási projekt közvetlen következményeként 150 új munkahely fog létesülni.

(35)

A technológiai fejlesztés várhatóan a magyar beszállítói hálózat technológiai felszereltségi szintjének fejlődéséhez és bővüléséhez is hozzá fog járulni. Emellett, a szinergiákat kiaknázva, a meglévő gépjárműipari klaszter várhatóan tovább bővül a régióban, és további beszállítók mellett más vállalkozásokat is bevon a termelési folyamatba, amelyek csak közvetett módon kapcsolódnak a győri Audi Hungaria termeléséhez.

(36)

A magyar hatóságok azt is jelezték, hogy a beruházási projekt kapcsán szerzett ismereteknek és tapasztalatoknak a győri egyetemmel és a budapesti műszaki egyetemekkel meglévő együttműködés révén történő hasznosításával a beruházás a régió és a főváros felsőoktatásának minőségi fejlődéséhez és műszaki orientáltságának javításához is hozzájárul.

2.9. Általános rendelkezések

(37)

A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy benyújtják a Bizottsághoz a következőket:

—	a támogatás odaítélését követő két hónapon belül az adott támogatási intézkedésre vonatkozó jogi aktusok,

—	a támogatás Bizottság általi jóváhagyásától számítva ötévenként időközi jelentés (amelynek részét képezik a kifizetett támogatási összegre, a támogatási szerződés teljesítésére, valamint az ugyanazon létesítményben/üzemben indított minden más beruházási projektre vonatkozó információk),

—	a támogatás utolsó részletének a bejelentett kifizetési ütemterven alapuló kifizetését követő hat hónapon belül részletes záró beszámoló.

3. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

3.1. Támogatás fennállása

(38)

Az Audi Hungaria részére a pénzügyi támogatást a magyar hatóságok nyújtják (közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában), és az állam általános költségvetéséből finanszírozzák. A támogatás ezért az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében tagállam által, állami forrásból nyújtott támogatásnak tekinthető.

(39)	Mivel a támogatást egyetlen vállalat, az Audi Hungaria részére nyújtják, az intézkedés szelektív jellegű.

(40)	Az Audi Hungaria részére közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatás révén a vállalkozás mentesül azon költségek terhe alól, amelyeket normál körülmények között saját forrásból kellett volna viselnie, ezáltal gazdasági előnyhöz jut versenytársaival szemben.

(41)

A magyar hatóságok által közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatásban olyan beruházás részesül, amely gépjármű-motorok gyártását célozza. Mivel az említett termék tekintetében intenzív kereskedelem folyik a tagállamok között, a szóban forgó támogatás valószínűleg befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(42)	Az Audi Hungaria és az általa végzett termelési tevékenység magyar hatóságok általi előnyben részesítése torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

(43)	Mindezek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Audi Hungaria részére közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

3.2. A támogatási intézkedés jogszerűsége és összeegyeztethetősége

(44)	Azáltal, hogy a tervezett támogatási intézkedést annak végrehajtása előtt bejelentették, a magyar hatóságok eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelességüknek.

(45)

Mivel az intézkedés regionális beruházási támogatásra vonatkozik, a Bizottság az RTI alapján végezte az értékelést. Az intézkedést olyan támogatásként jelentették be, amely meghaladja az RTI 64. és 67. pontjában meghatározott határértékeket. A Bizottság ezért figyelembe vette az RTI rendelkezéseit, különösen az RTI nagyberuházási projektekre vonatkozó 4.3. szakaszának rendelkezéseit.

3.3. Az RTI általános rendelkezéseivel való összeegyeztethetőség

(46)

Nincs arra utaló jel, hogy általában a VW-csoport vagy különösen az Audi Hungaria nehéz pénzügyi helyzetben lenne, mivel nem felel meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (13) meghatározott feltételeknek. Következésképpen a támogatás kedvezményezettje jogosult regionális támogatásra.

(47)	A támogatást egy csoportmentességi támogatási program (támogatás az XR 47/2007 támogatási program alapján), és egy jóváhagyott támogatási program (adókedvezmény az N 651/06 támogatási program alapján) alkalmazásában nyújtják, amelyek eleget tesznek az RTI általános megfelelőségi követelményeinek.

(48)

A projekt az RTI 34. pontja értelmében vett induló beruházás. Tekintettel a beruházás előtt nem gyártott új motoralkatrészek gyártására és néhány motortípus esetében a gyártási kapacitás növelésére, a beruházás meglévő létesítmény bővítésének minősül. Az RTI 34. pontja értelmében a műszaki szempontból új alkatrészek gyártása (mint például az új AVS-vezérműtengely bevezetése) a létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjának minősül, az új gépi megmunkálási technológiáknak a meglévő alkatrészek gyártásában történő bevezetése pedig a meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi.

(49)	A beruházási támogatás keretében elszámolható költségek (lásd a fenti III. táblázatot) meghatározása az RTI-vel összhangban, a támogatáshalmozódás szabályainak betartásával történt.

(50)	Az Audi Hungariának ugyancsak kötelezettsége, hogy a projekt befejezését követően legalább öt évig fenntartsa a beruházást a régióban. A kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25 %-át minden állami támogatástól mentes forrásból biztosítja.

(51)	Mivel a támogatást regionális támogatási program keretében nyújtják, a vizsgálat jelen szakaszában nem releváns az RTI 10. pontja, amely az ad hoc támogatás értékeléséhez további elemek figyelembevételét is előírja.

3.3.1. Ösztönző hatás

(52)

A kedvezményezett 2006. szeptember 15-én, vagyis két nappal a beruházás megkezdése előtt adta be általános támogatás iránti kérelmét, de a magyar hatóságok csak a 2006. szeptember 26-i levélben erősítették meg, hogy az Audi Hungaria – a beruházás megvalósításának ösztönzése céljából – elvben jogosult közvetlen támogatásra és egy nem számszerűsített, közvetett adókedvezményre.

(53)

A közvetlen támogatást illetően a kedvezményezett a kérelem benyújtásának idején hatályos előző támogatási program, a »HU 1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzat« (14) alapján nyújtotta be a támogatás iránti kérelmét, amely program az 1998 és 2006 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatással (15) összhangban csak annyit írt elő, hogy a támogatás iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt kell benyújtani.

(54)

Az RTI 107. pontjával összhangban a Bizottság 2006. március 6-i levelében megfelelő intézkedéseket javasolt, és felkérte a tagállamokat, hogy valamennyi meglévő regionális támogatási program alkalmazását időben a 2006. december 31-ig megítélt támogatásokra korlátozzák. Miután Magyarország elfogadta a megfelelő intézkedéseket, a HU 1/2003 program 2006 végén hatályát vesztette, és 2007 januárjától XR 47/2007 néven indult meg újra.

(55)	Mivel a közvetlen támogatást feltételesen csak 2008. december 17-én nyújtották, és 2009. február 26-án jelentették be, a 2007–2013 közötti időszakra szóló RTI (16), az RTI BER és Magyarország 2007–2013-ra szóló regionális támogatási térképe (17) alkalmazandó.

(56)

Az RTI BER 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2007. január 1-je után benyújtott kérelmek vonatkozásában a programot kezelő hatóságnak még a projektmunkálatok megkezdése előtt írásban meg kell erősítenie, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(57)	Meg kell vizsgálni, hogy teljesül-e az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel az XR 47/2007 (korábbi HU 1/2003) csoportmentességi támogatási program alapján nyújtott közvetlen támogatás tekintetében.

(58)

Az RTI BER 5. cikke (1) bekezdése kimondja, hogy csak a 2007. január 1-je után benyújtott kérelmek esetében van szükség a jogosultság írásos megerősítésére a beruházás megkezdése előtt. Ezt a Bizottság 2006. június 12-i, a tagállamokhoz intézett levele (18) is megerősítette. Mivel a kedvezményezett a kérelem benyújtásának idején hatályos előző támogatási program, a »HU-1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzat« alapján kérelmezte a támogatást, és az említett program végrehajtása folyamatosan, megszakítás nélkül zajlott, a Bizottságnak a 2006. december 31. előtt megkezdett projektekre vonatkozó bevett gyakorlata alapján elegendőnek kell tekinteni, ha a kedvezményezett a munkálatok megkezdése előtt benyújtotta a kérelmet.

(59)

Az RTI 38. pontja úgy rendelkezik, hogy a programot kezelő hatóságnak még a projektmunkálatok megkezdése előtt írásban meg kell erősítenie, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. E rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a támogatási programokra, amelyek esetében automatikusan adókedvezményt nyújtanak az elszámolható költségekre (19).

(60)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az N 651/06 támogatási program – amely az N 504/04-gyel módosított HU 3/2004 program (20) utódja – automatikus adóintézkedés, ezért a fent leírt ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek az Audi Hungaria részére nyújtott fejlesztési adókedvezmény esetében nem kell teljesülnie.

3.3.2. Átláthatóság

(61)

A támogatások átláthatóságára vonatkozó szabályok tekintetében az RTI BER 8. cikkének (5) bekezdése és az RTI 108. pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak közzé kell tenniük a regionális támogatási programok teljes szövegét, és kizárja azokat a projekteket, amelyek esetében a támogatási program közzététele előtt merültek fel költségek. Mivel az alkalmazott XR 47/2007 program jogalapját hivatalosan csak 2007. január 24-én fogadták el, és a Bizottság az N 651/06 támogatási programot csak 2007. május 10-én hagyta jóvá, első látásra úgy tűnik, hogy e feltétel nem teljesült.

(62)

A jelen ügyben azonban az átláthatósági követelmény teljesítettnek tekinthető, mivel a kérelem időpontjában már közzétették a regionális támogatási elődprogramokat – HU 1/2003 és HU 3/2004 –, azaz a lehetséges kedvezményezettek és érdekelt felek ismerhették a tartalmukat, az új programokat pedig kifejezetten a meglévő programok utódjaként határozták meg.

(63)

A Bizottság ezenfelül úgy ítéli meg, hogy az RTI BER 5. cikkének (1) bekezdésében és a tagállamoknak szóló 2006. június 12-i levélben foglalt, a 2007 előtt beadott támogatási kérelmek esetében a jogosultság megerősítésének a munkálatok megkezdése előtt történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítést célzó átmeneti szabályok a kérelem pillanatában mentesítenek az utódprogram közzétételére vonatkozó követelmény alól is. Bármely egyéb értelmezés szerint hatástalan lenne az ösztönző hatásra vonatkozó átmeneti szabály.

3.3.3. Következtetés

(64)	E megfontolások tükrében a Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy véli, hogy az általános megfelelőségi követelmények teljesülnek.

3.4. A nagyberuházási projekteknek nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezésekkel való összeegyeztethetőség

3.4.1. Egyetlen beruházási projekt (az RTI 60. pontja)

(65)	A magyar hatóságokkal egyetértésben a Bizottság az 1. és 2. alprojektet egyetlen beruházási projektnek tekinti.

(66)	A kedvezményezett 2003 előtt, vagyis az egyetlen beruházási projekt meghatározásában szereplő hároméves időszakon kívül, Győrben megkezdett beruházási tevékenységhez kapott támogatást.

3.4.2. A támogatás intenzitása (az RTI 67. pontja)

(67)	A projekt jelenértéken tervezett összes elszámolható költsége 153 396 millió forint (511,28 millió EUR). Az RTI 67. pontjában meghatározott csökkentési mechanizmus alkalmazása után a projekt maximálisan megengedhető támogatási intenzitása 12,61 % GGE (bruttó támogatástartalom).

(68)	Mivel a javasolt támogatás intenzitása (9,69 % GGE) nem haladja meg a maximálisan megengedhető támogatási intenzitást (12,61 % GGE), a projekt tervezett támogatási intenzitása megfelel az RTI-nek.

3.4.3. Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában rögzített szabályokkal való összeegyeztethetőség

(69)

A Bizottság azon határozata, amellyel az RTI 68. pontja alá tartozó nagyberuházási projektek számára regionális támogatás nyújtását engedélyezi, a kedvezményezettnek a beruházás előtti és utáni piaci erejétől és a beruházás által teremtett kapacitástól függ. Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában foglalt megfelelő tesztek elvégzése érdekében a Bizottságnak először meg kell határoznia az érintett termék- és földrajzi piacot.

Érintett termék

(70)	A beruházás eredményeképpen az Audi Hungaria a POLK által meghatározott szegmentálási rendszer szerinti A00, A0, A, B, C, D és E szegmensekhez tartozó gépkocsikba beépítendő motoralkatrészeket és motorokat fog gyártani.

(71)

Ezenkívül, bár a beruházási projekt személygépkocsikba szánt motoralkatrészek és motorok gyártását célozza, az Audi Hungaria kis mennyiségben jachtokhoz is gyárt motorokat a VW-csoport hajózási részlege (Volkswagen Marine) számára. Az Audi Hungaria gyártja a motorok alapját, amelyből a Volkswagen Marine elkészíti a hajómotorokat. A hajókba szánt alapmotorokat ugyanazon a gyártósoron készítik, ahol a V6-os és V8-as dízelmotorokat gyártják a személygépkocsik számára. A hajómotorokat a Volkswagen Marine Salzgitterben (Németország) található üzemében fejezik be és szerelik össze.

(72)

Az RTI 69. pontja szerint az érintett termék rendszerint az a termék, amely a beruházási projekt tárgyát képezi. Ha azonban a projekt közbenső termékre vonatkozik, és a termelés jelentős része nem kerül piaci értékesítésre, az érintett termék lehet a másodlagos termék. A 2002/781/EK határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy »a járműgyártó által készített motorok érintett piaca az a piac, amely számára a motort gyártják« (21). Ezt a megközelítést követi a 2003/647/EK bizottsági határozat (22), és a legújabb 2008/1613/EK határozat (23) is. A szóban forgó ügyben az Audi Hungaria által készített motorok több mint [90-100]%-a a VW–PO-csoporton belül kerül értékesítésre. Majdnem az összes motoralkatrészt közvetlenül autómotorokba építik be. A maradék elhanyagolható mennyiséget a továbbiakban garanciális cserealkatrészként fogják használni, és csak egy nagyon kis részük kerül értékesítésre a VW–PO-csoporton kívül.

(73)	Következésképpen a Bizottság az RTI 69. pontjának alkalmazásában úgy ítéli meg, hogy e határozatban a gépjárművek (személygépkocsik) jelentik az érintett terméket.

(74)

A hajók számára készített alapmotorokat nem a piacon értékesítik, hanem a Salzgitterben található Volkswagen-üzemnek adják el, ahol olyan speciális szerelési műveleteket és kezeléseket végeznek rajtuk, amelyek után azokat a Volkswagen Marine hajómotorként tudja értékesíteni a piacon. Következésképpen az Audi Hungaria üzemében készített termékek közbenső termékek, és a másodlagos terméket, azaz a kész hajómotorokat, amelyek számára az Audi Hungaria biztosítja az alapmotort, kell érintett terméknek tekinteni.

Érintett termékpiac

(75)	Az RTI 69. pontja úgy rendelkezik, hogy az érintett termékpiac magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és felhasználhatósága alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint.

(76)

Összefonódásra vonatkozó határozataiban a Bizottság elismerte, hogy bár a gépjárműpiac néhány objektív kritérium, például a motor mérete vagy az autó hossza alapján hagyományosan szegmentált, a szegmensek közötti határvonalat egyéb tényezők elmossák. Ilyen tényező többek között az ár, a termék megítélése és az extrafelszerelések száma. A Bizottság ezért, egészen mostanáig, összefonódásokkal kapcsolatos valamennyi határozatában nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a versenyhelyzet elemzése céljából a személygépjárművek piaci szegmensét egy termékpiacnak kell-e tekinteni, vagy további részekre kell bontani.

(77)	A Bizottság megjegyzi, hogy a Prodcom-kódok (24) ebben az esetben nem alkalmazhatók a piac további felosztására, többek között azért, mert túl sok az átfedés, és mert az osztályozást az iparág nem alkalmazza általánosságban a piacok felmérésére.

(78)	Több másik, például az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA), az európai újautó-értékelési program (NCAP), az USA energiaügyi minisztériuma és nagy autógyártók által internetes oldalukon használt osztályozási rendszert is lehetne alkalmazni.

(79)	Tekintettel a különböző célú alkalmazásra (például töréstesztekre), a földrajzi különbségekre (az USA piacán inkább a nagy autók dominálnak) és egy általánosan elfogadott osztályozási rendszer hiányára, az osztályozási rendszerek eltérnek egymástól.

(80)

Számos szolgáltató foglalkozik a gépjárműpiac elemzésével. Ezek közül a legismertebb és legelismertebb a Global Insight és a POLK. A Global Insight, egy előrejelzésekkel foglalkozó nagy tanácsadó cég, a személygépjármű-piac szűk felosztását javasolja (27 szegmens). A POLK a gépjárműpiacot A000, A00, A0, A, B, C, D és E szegmensek szerint osztja fel, amelyek közül az A000 szegmens a kiskategóriás autókat, míg az E szegmens a luxuskategória felső szintjét takarja. Az A000 szegmenstől az E szegmens felé haladva fokozatosan emelkedik a személygépjárművek átlagára, mérete és átlagos motorteljesítménye.

(81)

A magyar hatóságok a támogatás bejelentésében a POLK által alkalmazott rendszert választották […]. A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a POLK piaci osztályozása megfelelő és kielégítően részletes referenciarendszernek tekinthető, és a szóban forgó projekt értékeléséhez ezt a felosztást alkalmazza.

(82)

A személygépjárművek és a könnyű haszongépjárművek külön szegmensekbe történő további felosztását illetően a magyar hatóságok véleménye az, hogy az ilyen piaci felosztás nincs egyértelműen meghatározva, és ezért nem meggyőző. Így azonos felszereltségű gépjárműveket (például a VW Touareg) az egyik tagállamban a személygépjárművek, a másikban a könnyű haszongépjárművek kategóriába sorolják.

(83)

Ráadásul, az autógyártók bizonyos felszereltséggel ellátott modellváltozatokat kínálnak, amely lehetővé teszi a vásárló számára, hogy válasszon az adott tagállamban érvényes meghatározás szerinti személygépjármű vagy könnyű haszongépjármű változat közül. A gyártók a gyártósorokat úgy alakítják ki, hogy azok alkalmasak legyenek különböző, országok szerint eltérő felszereltségű személygépjármű és könnyű haszongépjármű változatok készítésére is.

(84)	A fenti kontextus ellenére ebben a határozatban a személygépjárműveket és könnyű haszongépjárműveket nem külön, hanem egységesen kezelve a megfelelő A00, A0, A, B, C, D és E szegmensbe sorolják. A Bizottság felkéri a harmadik feleket, hogy nyújtsák be ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(85)

A Bizottság megjegyzi, hogy a keresleti oldalon van bizonyos fokú helyettesíthetőség a szegmensek hátárán, például az A szegmensbe és a B szegmensbe tartozó autók vagy a luxuskategóriás szegmensek között. A Bizottság megvizsgálta a keresleti oldalról való helyettesítési láncok lehetőségét (25) a különböző szegmensek között. Mindazonáltal nehéz a gépjárművek helyettesíthetősége mellett érvelni a lehetséges szegmensek végein, mivel például a legolcsóbb személygépjárművek nem helyettesíthetők közvetlenül drágább személygépjárművekkel.

(86)	A személygépjárművek gyártói általában több szegmensben is jelen vannak. A gyártók válthatnak a különböző személygépjármű-típusok között, mivel sok autó ugyanarra az alapra épül. A személygépjárművek szegmensei átfedik egymást.

(87)

Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nyitva hagyja az érintett termékpiac pontos meghatározását, és minden elfogadható alternatív piaci meghatározást meg fog vizsgálni (beleértve azt a legszűkebb piaci felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok állnak rendelkezésre). Ez a megközelítés összhangban van a Bizottság N 767/07 (Ford Craiova) (26), N 635/08 (Fiat Szicília) (27) és N 473/08 (Ford Espana) (28) állami támogatásokkal kapcsolatos határozataiban foglaltakkal.

(88)	Mivel az Audi Hungaria az A00, A0, A, B, C, D és E szegmensbe tartozó gépjárművekbe szánt motoralkatrészeket és motorokat fog gyártani, a Bizottság az ügy jelen szakaszában az említett szegmenseket és az egész személygépjármű-piacot (beleértve a könnyű haszongépjárműveket) tekinti érintett piacnak.

(89)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ügy jelen szakaszában Magyarország és a Bizottság véleménye eltér az érintett piacok meghatározását illetően. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy egy meghatározott motortípust – bizonyos technikai korlátokhoz mérten – több modellbe és szegmensbe is be lehet építeni. A különböző gépjárműmodellek iránti piaci kereslettől függ, hogy az elkészített motorokat végül melyik szegmensbe építik be. Alapvetően az egyes motorokban lévő hengerek száma határozza meg azt, hogy melyik gépjárműtípusba lehet beépíteni az adott motort, vagyis hogy a gyártás melyik szegmenst érinti. Emellett a magyar hatóságok közölték, hogy az Audi Hungaria üzemeiben a gyártási folyamat során a motorokat elsősorban a hengerek száma szerint különböztetik meg. Ezért minden egyes motortípus (pl. négyhengeres, hathengeres stb.) külön gyártósoron, helyiségben és akár külön szervezeti részlegben készül.

(90)

A magyar hatóságok szerint az egyes szegmensek helyett a következő szegmenscsoportokat kell figyelembe venni:

—	a négyhengeres motorokat az A00–C szegmensekbe építik be,

—	a hathengeres motorokat a B–D szegmensekbe építik be,

—	a nyolchengeres motorokat a B–E szegmensekbe építik be,

—	a tíz-tizenkét hengeres motorokat a C–D szegmensekbe építik be.

(91)	A hajómotorok tekintetében, mivel az Audi Hungaria csak dízelalapmotorokat készít, a Volkswagen Marine csak dízelhajómotorok gyártásával és értékesítésével foglalkozik, a dízel hajómotorok piaca tekintendő érintett termékpiacnak.

Érintett földrajzi piac

(92)	Az RTI 70. pontja előírja, hogy az RTI 68. pontja szerinti tesztek elvégzése céljából a piacokat rendszerint EGT-szinten kell meghatározni.

(93)

Közelmúltban elfogadott határozataival összhangban a Bizottságnak az a véleménye, hogy kínálati oldalról nézve a gépjárműipari ágazatban legalább EGT-szintű, de még inkább globális szintű termelés folyik. Figyelembe véve azt a megállapítást, hogy a nagyobb gépjárműgyártók világpiaci szereplők, akik különböző kontinenseken és országokban rendelkeznek gyártóüzemekkel és elosztórendszerrel, a VW–PO-csoport legalább európai piaci szereplőnek számít. A VW-csoport által az EGT-n belül gyártott gépjárművek átlagosan több mint [15–30] %-át exportálják.

(94)

Fogyasztói szempontból a versenyfeltételek jelentős mértékben javultak az Európai Unióban, különösen a technikai akadályok és elosztórendszerek tekintetében, bár az árkülönbségek és az adórendszerek közötti eltérések továbbra is akadályt jelentenek, és a főbb versenytársak piaci behatolási arányai különbözőek az egyes tagállamok és különösen a kontinensek szerint. Az alacsony szállítási költségek, illetve az, hogy a főbb gyártók szinte valamennyi tagállamban és a világ legnagyobb országaiban jelen vannak, EGT-szintű vagy még inkább világméretű piac meglétére utalnak.

(95)	A gyártólétesítmények részére nyújtott támogatásokra vonatkozó állami támogatási határozatokban, amelyek a támogatásoknak a gyártók közötti verseny torzulására, illetve a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásait értékelik, a gyártási szempontok meghatározóak.

(96)

A magyar hatóságok véleménye szerint a VW–PO-csoport esetében az érintett földrajzi piac világméretű, mivel a nagy, nemzetközi szinten tevékeny gépjárműgyártók világszinten versenyeznek. Az EGT- és az észak-amerikai piac telített. Ennek ellenére 2005 és 2013 között durván 64 %-os növekedést értek el az ázsiai, dél-amerikai, orosz és afrikai, globálisan növekvő piacokon. Ez a fejlődés vagy a piacok további integrációjához és a gépjárműpiac globalizációjához fog vezetni, vagy a gyártás növekvő piacokra történő áttelepülését fogja eredményezni.

(97)

A magyar hatóságok különösen a következő érvekkel igazolták álláspontjukat:

—	A VW-csoport gyártóüzemei és értékesítési területei megtalálhatók Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában.

—	Az EGT az egyetlen régió, ahol valamennyi (A00, A0, B, C, D és E) szegmenshez gyártanak gépjárműveket.

—

A VW-csoport B szegmensbe tartozó gépjárműveket szinte kizárólag az EGT területén gyárt. 2008-ban a VW-csoport […] B szegmensbe tartozó gépjárművet készített, ebből […] darabot az EGT területén. Ezek az autók az EGT-n belül ([…]) és az EGT-n kívül kerültek forgalomba. A legyártott autók teljes mennyiségéhez viszonyítva az export aránya [25–35] %.

—	A VW-csoport D és E szegmensbe tartozó gépjárműveket kizárólag az EGT területén gyárt. A 2008-ban a VW-csoport által az e szegmensekben gyártott […] gépjármű több mint [45–60] %-át exportálták Észak-Amerikába, Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába.

—	Mivel az egyes régiókban a termelés és az értékesítés mértéke nem egyenlő arányban oszlik meg, a gépjárműveket a gyártó létesítményekből az értékesítő területekre szállítják a világ minden pontján.

(98)	A magyar hatóságok közölték továbbá, hogy az autóalkatrészeket gyártó új üzemek létesítésére/bővítésére az egész csoporton belül pályázatot írnak ki, amelyen a világ minden pontjáról vesznek részt gépjárműgyártók.

(99)	A fentiek alapján a Bizottság a szóban forgó ügy értékelése során úgy ítéli meg, hogy az érintett termékek érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű. A gépjárműszegmensek piaci részesedését EGT-szinten és világszinten is meghatározzák.

(100)

Magyarország szerint a hajómotorok érintett földrajzi piaca világméretűnek tekinthető, mivel a dízel hajómotorok piacán sok versenytárs van jelen világszinten. A Volkswagen Marine világviszonylatban is értékesíti dízel hajómotorjait, bár az aktuális statisztikai adatok szerint az eladások legnagyobb része az EGT területén valósul meg. Következésképpen a dízel hajómotorok érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű, ha nem világméretű. Az alábbi táblázat a VW-csoport piaci részesedésének elemzésére szolgáló adatokat tartalmazza, világviszonylatban és EGT-szinten.

Piaci részesedés

Személygépjárművek

(101)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a projekt megfelel-e az RTI 68. pontja a) alpontjának, a Bizottságnak elemeznie kell a támogatás kedvezményezettjének beruházás előtti és utáni piaci részesedését, és ellenőriznie kell, hogy a piaci részesedés meghaladja-e a 25 %-ot.

(102)

A kedvezményezett piaci részesedését vállalatcsoporti szinten mérik fel az érintett termék- és földrajzi piacokon. Mivel az Audi Hungaria új beruházási projektje 2006-ban indult, és a teljes gyártáskapacitást előreláthatóan 2012-re érik el, a Bizottság a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan fogja megvizsgálni a VW–PO-csoport (beleértve a vállalatcsoporthoz tartozó összes márka) piaci részesedését az érintett piacokon.

(103)

A magyar hatóságok megerősítették, hogy a benyújtott adatok figyelembe veszik a VW-csoport és más vállalkozások között létrejött, gépkocsik gyártására és értékesítésére vonatkozó kereskedelmi és marketing-megállapodásokat.

(104)

Figyelembe véve a termelési költségekben, illetve a különböző személygépjárművek árában mutatkozó jelentős különbségeket, valamint a megbízható árbecslések elérhetőségének nehézségeit, a piacok és a piac alakulásának meghatározásához az ágazatban általában mennyiségi adatokat használnak. A magyar hatóságok a piaci részesedésre vonatkozóan a következő adatokat nyújtották be:

V. táblázat

A VW–csoport/VW–PO-csoport piaci részesedése a személygépkocsikra (a könnyű haszongépjárművekkel együtt) vonatkozó egyes szegmensek alapján

A00

szegmens

VW-csoport

VW-PO-csoport

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 25]%

[> 25]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[> 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[> 25]%

[< 25]%

[> 25]%

[< 25]%

[< 20]%

[> 25]%

Világviszonylatban

[> 25]%

[< 20]%

Valamennyi szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

(105)

A fenti számadatok alapján a piaci részesedés meghaladja a 25 %-os határértéket. Ez nem csak az EGT-szintre vonatkozó számadatok esetében (a B szegmensre vonatkozóan 2008, 2009, 2010 és 2011, a D szegmensre vonatkozóan 2009, 2010, 2011, 2012 és 2013, az E szegmensre vonatkozóan 2005, 2007, 2008, 2011, 2012 és 2013 tekintetében), hanem a világviszonylatban mért számadatok esetében (az E szegmensre vonatkozóan 2005, 2006, 2007, 2008 és 2009 tekintetében) is igaz.

(106)

A fentiek értelmében tehát a magyar hatóságok azt javasolják, hogy a piaci részesedést szegmenskombinációk szintjén kellene kiszámítani. Így az alábbi eredményre jutunk:

VI. táblázat

A VW-csoport/VW-PO-csoport piaci részesedése szegmenskombinációk alapján

A00–C

szegmens

VW-csoport

VW-PO-csoport

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

B–D

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

B–E

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

C–D

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

(107)

A fenti számadatok alapján a piaci részesedés nem haladná meg a 25 %-os határértéket.

(108)

A Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a piaci részesedés pusztán szegmenskombinációk alapján történő meghatározása igazolható lenne. A Bizottság gyakorlata az, hogy a piac minden elfogadható alternatív meghatározását (beleértve a legszűkebb felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok állnak rendelkezésre) megvizsgálja, amelyet a Bizottságnak a közelmúltban az állami támogatásokkal kapcsolatban elfogadott határozatai (N 767/07 Ford Craiova (29), N 635/08 Fiat Szicília (30) és N 473/08 Ford Espana (31) is megerősítenek. E határozatokban a vizsgált projekttel kapcsolatban még a legszűkebb elfogadható piac esetében sem merültek fel problémák, így a piac pontos meghatározását nyitva lehetett hagyni (még akkor is, ha – ahogy azt a határozatokban el is ismerték – a különböző szegmensek között bizonyos fokú helyettesíthetőség állt fenn).

(109)

A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a támogatott projekt az egyedi (legszűkebb) szegmensek tekintetében hatással lehet a Volkswagen-csoport piaci pozíciójára, ezért lehetségesnek és indokoltnak tűnik, hogy a piaci részesedés meghatározása e legszűkebb szegmensekre, és ne a különböző motortípusok szerint meghatározott szegmenscsoportokra történjen.

(110)

Úgy tűnik, a támogatás kedvezményezettjének részesedése az érintett termék(ek) »legrosszabb forgatókönyvnek« tekintett legszűkebb elfogadható piacon történő értékesítéséből több mint 25 % (lásd az V. táblázatot). Következésképpen úgy tekintjük, hogy e szakaszban nem teljesül az RTI 68. pontjának a) alpontjában meghatározott követelmény.

(111)

Magyarország úgy véli, hogy a kérelmező piaci pozíciójának a beruházást megelőzően egy évvel és a beruházást követően egy évvel történő meghatározása a személygépkocsi-ipar esetében torz eredményre vezet.

(112)

A személygépkocsik piacát nagymértékben befolyásolja az új modellek megjelenése és a meglévő modellek módosítása. Egy új modell bejelentésének hatására az aktuális modell értékesítési adatai azonnal csökkennek, mivel az új modell megjelenése negatív módon befolyásolja a meglévő modell viszonteladási értékét. Másrészről az új modell megjelenésének évében az értékesítési adatok hirtelen felszöknek. Emellett egy másik autógyártó új modelljének megjelenése negatív hatással lehet az értékesítési adatokra.

(113)

Az E szegmensben például a VW–PO-csoport piaci részesedése világviszonylatban 2010-től jelentős mértékben csökkenni fog a POLK előrejelzése szerint. A piaci részesedés csökkenése az új […] modell megjelenésének tulajdonítható a POLK előrejelzése szerint.

(114)

Ezért Magyarország úgy véli, hogy egy gépjárműgyártó tényleges piaci részesedésének meghatározásához nem egy pontszerű, hanem egy időszak-orientált módszer lenne megfelelő. Magyarország véleménye szerint egy ötéves vizsgálati időszak megfelelő lenne egy meggyőző átlagolt érték meghatározásához.

(115)

A következő táblázat a VW-/VW–PO-csoport szegmensek szerinti részesedését tartalmazza ötéves vizsgálati periódus átlaga szerint:

VII. táblázat

A VW-csoport/VW–PO-csoport szegmensek szerinti részesedése világviszonylatban 5 év átlaga alapján

	2005–2009	2006–2010	2007–2011	2008–2012	2009–2013
A00	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
A0	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
A	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
B	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
C	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
D	[< 20]%	[20-25]%	[20-25]%	[< 20]%	[< 20]%
E	[> 25]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
Egyéb	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%

(116)

Amint látható, legalább az E szegmensben még az öt év átlaga alapján számolt piaci részesedés is (ami ellentétes az RTI 68. pontja a) alpontjának bevett bizottsági értelmezésével, amelyet számos, a személygépjármű-piacra vonatkozó állami támogatási határozat (32) is követ) meghaladja a 25 %-ot világszinten. Az EGT szintjén még több szegmens esetében jutnánk ugyanilyen eredményre.

Hajómotorok

(117)

A magyar hatóságok megjegyzik, hogy a hajómotorok piacát illetően még nem állnak rendelkezésre a gépjárműiparéhoz hasonlóan kidolgozott hivatalos adatok és bevezetett módszerek. A következő adatok a hajózási termékekkel foglalkozó nemzetközi szövetség (IMPA) által rendelkezésre bocsátott számadatok és számítások, valamint a VW-csoport becslései alapján kerültek meghatározásra.

VIII. táblázat

A VW-csoport piaci részesedése a dízel hajómotorok világpiacán (mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Összes gyártó értékesítései a világpiacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport értékesítései a világpiacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport világpiaci részesedése (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[2,5–5] %

IX. táblázat

A VW-csoport piaci részesedése a dízel hajómotorok EGT-szintű piacán (mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Összes gyártó értékesítései az EGT-piacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport értékesítései az EGT-piacont	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport EGT-piaci részesedése (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %

(118)

A fenti adatok azt mutatják, hogy a Volkswagen-csoport piaci részesedése az EGT területén és világviszonylatban nem haladja meg az 5 %-ot. Ennek megfelelően a piaci részesedés a hajómotorok esetében nem haladja meg az RTI 68. pontjának a) alpontjában meghatározott 25 %-os határértéket.

Termelési kapacitás

Személygépjárművek

(119)

A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a beruházási projekt megfelel-e az RTI 68. pontjának b) alpontjában foglaltaknak. Ellenőriznie kell, hogy a projekt által létrehozott termelési kapacitás az érintett termék megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számított piaca méretének kevesebb mint 5 %-át teszi-e ki, kivéve ha a legutóbbi öt év átlagában a termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedése az EGT GDP-jének átlagos évi növekedését meghaladta.

(120)

A Bizottságnak ezért először azt kell megvizsgálnia, hogy a piac az EGT területén, az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának átlagos évi növekedése alapján alulteljesít-e. Magyarország csak a teljes személygépjármű-piacon a 2002 és 2007 közötti időszakban megnyilvánuló fogyasztásra vonatkozóan nyújtott be adatokat (vagyis azokra az évekre vonatkozóan, amelyekre a bejelentés időpontjában rendelkezésre álltak adatok). Ezek alapján az átlagos évi növekedés 1,18 % volt, azaz elmaradt a 27-tagú EU GDP-jének azonos időszakra vonatkozó átlagos évi növekedésétől (3,97 %).

(121)

A létrehozott termelési kapacitás mértékét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a gyártósorok (azaz a létrehozott kapacitás) az egyes motortípusok (pl. négyhengeres, hathengeres stb.) szerint kerültek kialakításra. Arra is emlékeztetni kell, hogy egy adott motortípust több, különböző szegmensbe tartozó modellbe lehet és fognak beépíteni, és – a magyar hatóságok szerint – nem lehet a létrehozott kapacitást előre elosztani az egyes személygépjármű-szegmensek között.

(122)

E vonatkozásban a Bizottság megjegyzi, hogy az N 767/07–Románia–LIP–Ford Craiova-ügyben meg lehetett becsülni, hogy a támogatott üzemben gyártott motorokat milyen arányban fogják beépíteni a különböző egyedi szegmensekben. Ezenfelül a piacmeghatározásnak alapesetben azonosnak kell lennie az RTI 68. pontja a) és b) alpontjának alkalmazásában. Ezért a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a Magyarország által javasolt megközelítés megfelelőségével kapcsolatban.

(123)

Meg kell jegyezni, hogy a beruházás a meglévő győri üzemben valósul meg, itt gyártották a bejelentett beruházásban érintett motortípusok előző modelljeit. Következésképpen csak a beruházás által létrehozott nettó kapacitásbővítést kell figyelembe venni.

(124)

Az Audi Hungaria beruházása által létrehozott teljes nettó kiegészítő kapacitás mennyiségi szempontból megközelítőleg [100 000–250 000] motort, azaz az EGT teljes személygépjármű-piacának [0,5–2,5] %-át teszi ki (33).

(125)

A különböző motortípusok és a megfelelő szegmenscsoportok tekintetében a számadatok a következők:

X. táblázat

Helyi nettó kiegészítő kapacitás a teljes személygépkocsi-piac eredményének százalékában az érintett szegmenskombinációkban (könnyű haszongépjárművek nélkül)

Négyhengeres motorok

2005

2013

A00 – C

szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

Hathengeres motorok

2005

2013

B-D	szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

Tizenkét hengeres motorok

2005

2013

C-D	szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

(126)

A beruházás a nyolc- és tízhengeres motorok gyártásában nem eredményez nettó kapacitásbővülést. Így az erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a fenti táblázatban.

(127)

A Magyarország által javasolt piacmeghatározás (azaz az egyedi szegmensek helyett szegmenskombinációk) alapján nem haladják meg az RTI 68. pontjának b) alpontjában meghatározott 5 %-os határértéket.

Hajómotorok

(128)

A hajómotorok tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az Audi Hungaria kizárólag alapmotorok gyártásával foglalkozik, amelyek a hajómotorok »nyersanyagaként« szolgálnak. Az alapmotorokat ugyanazon a gyártósoron készítik, ahol a V6-os és V8-as személygépkocsi-motorokat gyártják. A hajók számára készített alapmotorokon csak (1) a motoralkatrészekhez hasonló gépi megmunkálásokat és (2) bizonyos alapvető szerelési műveleteket […] végeznek el. A kész motorok legalább […] olyan motoralkatrészt és elemet tartalmaznak, amelyeket nem az Audi Hungaria szerel össze. Következésképpen ezeken a hajómotoralapokon nem végzik el a személygépjárművek esetében alkalmazott gyártási műveleteket.

(129)

További fontos különbség a hajómotoralapok és a személygépjármű-motorok között az, hogy amíg a személygépjármű-motorok teljesen készre összeszerelve és használatra készen hagyják el az Audi Hungaria üzemét, a hajómotoralapok nem működőképes motorok, és azokat a gyártási folyamat e szakaszában még nem lehet hajókba vagy jachtokba beépíteni. Ezért ezeket az alapmotorokat a Volkswagen Marine üzemébe szállítják, ahol speciális kezelés alá vonják őket az úgynevezett »hajóépítési eljárás« keretében. Az Audi Hungariának jelentős eszköz-, know-how és humántőke-beruházásokat kellene végrehajtania, valamint a gyártósorokat nagymértékben át kellene alakítania, ha úgy döntene, hogy bevezeti a kész hajómotorok gyártására szolgáló eljárásokat. Mindemellett az Audi Hungaria által gyártott alapmotor különleges műszaki paraméterei miatt a hajómotor megépítését a VW-csoporton kívüli gyártó nem tudná elvégezni további jelentős beruházások nélkül.

(130)

A különleges eljárások miatt a hajómotor-építést a Volkswagen Marine Salzgitterben található gyárában kell elvégezni, amelyet speciálisan e célra szolgáló eszközökkel szereltek fel. Megközelítőleg hetente […] hajómotort tud a Volkswagen Marine elkészíteni, vagyis a maximális éves termelési kapacitása […] darab között van. Ezért, még ha az Audi Hungaria bővítené is a hajómotoralap gyártására szolgáló kapacitását, a Volkswagen Marine nem lenne képes kezelni a megnövekedett termelési igényt, mivel termelési kapacitása korlátozott, és azt nem érinti a szóban forgó beruházási projekt. A kapacitás bővülését csak Salzgitterben eszközölt további jelentős beruházásokkal lehetne elérni, amely nem képezi a jelen bejelentés tárgyát.

(131)

A bejelentett projekt hatására tehát nem bővül a termelési kapacitás a készre gyártott hajómotorok tekintetében (a kapacitásbővülés nulla).

(132)

Az ügy jelen szakaszában úgy tűnik, hogy a projekt minden érintett piac tekintetében összhangban van az RTI 68. pontjának b) alpontjával.

3.5. Aggályok és az eljárás megindításához vezető okok

(133)

A fent ismertetett okok miatt a Bizottság az intézkedés előzetes értékelése után nincs meggyőződve arról, hogy a bejelentett támogatás összeegyeztethető-e az RTI 68. pontjával.

(134)

E tekintetben a Bizottság megismétli az e határozatban kifejtett aggályait, hogy elfogadható-e a Magyarország által javasolt piaci felosztás, és hogy a kedvezményezett részesedése az érintett termék érintett piacon történő értékesítéséből kevesebb-e, mint 25 % (lásd a (68) és az azt követő bekezdéseket), valamint hogy az érintett piac alulteljesítése esetén a létrehozott kapacitás nem haladja-e meg az 5 %-ot.

(135)

A Bizottság jelzi, hogy nem ért egyet a magyar hatóságokkal a személygépjárművek érintett termékpiacának meghatározása tekintetében. Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a POLK által meghatározott osztályozás szerinti egyedi személygépjármű-szegmensek helyett tekinthetők-e egyes szegmenscsoportok érintett termékpiacnak az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja alkalmazásában. Az ügy jelen szakaszában a Bizottság emellett a személygépjárművek és a könnyű haszongépjárművek együttes kezelésének helyességéről sincs meggyőződve. Emlékeztetünk arra, hogy az RTI 70. pontja szerint a tagállamra hárul a bizonyítási teher azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkozik az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja.

(136)

Következésképpen a Bizottságnak kötelessége minden szükséges konzultációs eljárást elvégezni, és ennek keretében megindítani az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, ha a kezdeti vizsgálat nem teszi lehetővé a Bizottság számára annak megállapítását, hogy az intézkedés összhangban van-e az RTI 68. pontjával. Ez lehetőséget teremt arra, hogy azok a harmadik felek, akiknek érdekeit a támogatás odaítélése érinti, észrevételeket tegyenek az intézkedéssel kapcsolatban. Az érintett tagállam által bejelentett és bármely harmadik fél által közölt információk alapján a Bizottság értékelni fogja az intézkedést, és meghozza végleges határozatát.

(137)

Abban az esetben, ha a hivatalos vizsgálati eljárás során közölt információk nem teszik lehetővé annak megerősítését, hogy az RTI 68. pontjában meghatározott határértékeket betartják, a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a támogatás szükséges-e a beruházás ösztönzéséhez, és hogy a támogatás előnyei meghaladják-e a versenytorzítás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás mértékét. A Bizottság ezért felkéri a tagállamot és a harmadik feleket, hogy nyújtsák be azokat a rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy alátámassza az intézkedésre vonatkozó értékelését.

(138)

Az RTI 63. lábjegyzetében a Bizottság bejelentette, hogy »további útmutatásokat dolgoz ki azon kritériumokról, amelyeket ezen értékelés során figyelembe fog venni«. A bejelentésben foglaltak megvalósultak a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (34) elfogadásával, amely a részletes vizsgálat alapjául fog szolgálni. Különösen a következő kritériumokat fogják vizsgálni: a támogatás célja, a támogatási eszköz megfelelősége, az ösztönző hatás, a támogatás arányossága, a magánbefektetések kiszorítása és a kereskedelemre gyakorolt hatások. Az ügy jelen szakaszában úgy tűnik, hogy a verseny különösen azokban a szegmensekben torzulhat, amelyekben a kedvezményezett piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot.

(139)

A részletes vizsgálat tekintetében a Bizottság felhívja az érdekelt feleket, hogy minden szükséges információt nyújtsanak be annak érdekében, hogy értékelhessük a támogatás gazdasági ösztönző hatását, azaz hogy 1. a támogatás kedvező beruházási döntéshez vezet-e, mivel a vállalkozás számára egyébként sehol nem nyereséges beruházás a támogatott régióban valósul meg, és 2. a támogatás arra ösztönöz-e, hogy a tervezett beruházást más régió helyett az adott régióban valósítsák meg, mivel ellensúlyozza a támogatott régióban választott helyszín nettó hiányosságait és az ahhoz kapcsolódó költségeket. Az a tény, hogy az 1. vagy a 2. forgatókönyv alkalmazandó-e, határozza meg az alternatív helyzetet (azaz hogy mi történne támogatás nélkül), ezáltal pedig a támogatás esetleges verseny- és kereskedelemtorzító hatását.

(140)

A fenti kérdésekre vonatkozóan benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság mérlegeli a támogatás negatív és pozitív hatásait, átfogó értékelést készít a támogatás valamennyi érintett piacra gyakorolt hatásáról oly módon, hogy az lehetővé tegye a Bizottság számára a hivatalos vizsgálati eljárás lezárását.

4. HATÁROZAT

(141)

A fenti megfontolásokra figyelemmel a Bizottság – az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás értelmében – felkéri Magyarországot, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, és bocsássa rendelkezésre mindazon információkat, amelyek a támogatási intézkedés további értékeléséhez hozzájárulnak. A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát haladéktalanul továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

(142)

A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése halasztó hatályú, és szeretné felhívni figyelmét a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a jogellenes támogatást a kedvezményezettektől vissza lehet követelni.

(143)

A Bizottság figyelmezteti Magyarországot, hogy tájékoztatni fogja az érdekelt feleket e levélnek és az érdemi összefoglalónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.“

(1) Úř. věst. C 54, 4.3.2006, s. 13.

(2) Sdělení Komise o kritériích pro podrobné posouzení regionální podpory pro velké investiční projekty, Úř. věst. C 223, 16.9.2009, s. 3.

(3) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(4) Üzleti titok.

(5) A hivatalos közleményt lásd a következő internetes oldalon: http://www.porsche-se.com/pho/en/investrorelations/adhocreleases/

(6) A POLK – a Global Insight mellett – az egyik legnagyobb olyan szolgáltató, amely a személygépjármű-piac elemzésével foglalkozik.

(7) Az e határozatban megadott, EUR-ban kifejezett számadatok alapjául szolgáló, a bejelentés időpontjában érvényes átváltási árfolyam 300,02 HUF/EUR.

(8) E határozatban a jelenértékeket a bejelentés időpontjában érvényes 11,01 %-os diszkontráta alapján számították ki. A diszkontráta tekintetében a 2009. év, vagyis a bejelentés éve a bázisév.

(9) A Bizottság 2006. szeptember 13-i határozata – N 487/2006 állami támogatás – Magyarország – A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép; HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

(10) Az XR 47/2007 támogatási programra (A kormány egyedi döntésével megítélhető támogatás) vonatkozó összefoglaló tájékoztató adatlapot közzétették a Hivatalos Lapban: HL C 180., 2007.8.2., 6. o.

(11) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról, HL L 302., 2006.11.1., 29. o.

(12) A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó N 651/06 ügyben (az N 504/04 módosítása) hozott 2007. május 10-i bizottsági határozat, HL C 152., 2007.7.6., 2. o.

(13) HL C 244., 2004.10.1., 2. o. A megmentésről és szerkezetátalakításról szóló iránymutatás 10. pontjában meghatározott következő feltételek nem teljesülnek: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; c) a hazai jog szerint az adott vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak.

(14) A HU1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzatot az interim eljárás keretében nyújtották be, és a Bizottság elfogadta azt mint a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete 3. fejezete (1) bekezdésének c) pontja szerinti (a 22. cikk alapján) létező támogatást.

(15) Iránymutatás a nemzeti regionális támogatásokról, HL C 74., 1998.3.10., 9. o., 4.2. pont.

(16) Lásd az RTI 63. pontját.

(17) Lásd az RTI 106. pontját.

(18) A tagállamokhoz 2006. június 12-én intézett, D/54908. sz. levél.

(19) Lásd az RTI 41. lábjegyzetét.

(20) A HU 3/2004 – »Fejlesztési adókedvezmény« támogatási programot az interim eljárás keretében nyújtották be, és a Bizottság elfogadta azt mint a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete 3. fejezete (1) bekezdésének c) pontja szerinti (a 22. cikk alapján) létező támogatást, majd az N 504/2004 állami támogatás – Magyarország – »A fejlesztési adókedvezmény módosítása« szerint módosították, HL C 131., 2005.5.28., 12. o.

(21) A Bizottság 2001. december 20-i határozata a Németország által a Daimler Chrysler AG (Kölleda) részére nyújtani tervezett állami támogatásról, HL L 282., 2002.10.19., 23. o., (35) preambulumbekezdés.

(22) A Bizottság 2003. május 27-i határozata az Ausztria által a BMW Motoren GmbH (Steyr) részére nyújtani tervezett állami támogatásról, HL L 229., 2003.9.13., 23. o., (61) preambulumbekezdés.

(23) Az N 767/2007 Ford Craiova-ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o., (76)–(77) preambulumbekezdés.

(24) 34.10.12.00, 34.10.13.00, 34.30.11.00 és 34.30.12.00.

(25) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény 57–58. pontját, HL C 372., 1997.12.9., 5. o.

(26) Az N 767/07 ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.

(27) Az N 635/08 ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(28) Az N 473/08 ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(29) Az N 767/07 ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.

(30) Az N 635/08 ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(31) Az N 473/08 ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(32) Az N 671/08 ügyben (Mercedes-Benz Magyarország) hozott 2009. június 18-i határozat (C(2009) 5533), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé; az N 767/07 (Ford Craiova) ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.; az N 635/08 (Fiat Szicília) ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé; az N 473/08 (Ford Espana) ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(33) Egyes szegmenscsoportok esetén a bruttó kapacitásbővülés meghaladja az 5 %-ot.

(34) A Bizottság közleménye a nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól, HL C 223., 2009.9.16., 3. o.

16.3.2010

Úřední věstník Evropské unie

C 64/32

Zveřejnění žádosti o změnu podle čl. 6 odst. 2 nařízení Rady (ES) č. 510/2006 o ochraně zeměpisných označení a označení původu zemědělských produktů a potravin

2010/C 64/09

Tímto zveřejněním se uděluje právo podat proti žádosti o změnu námitky podle článku 7 nařízení Rady (ES) č. 510/2006 (1). Komise musí obdržet námitky do 6 měsíců po tomto zveřejnění.

ŽÁDOST O ZMĚNU

NAŘÍZENÍ RADY (ES) č. 510/2006

Žádost o změnu podle článku 9

„PANCETTA PIACENTINA“

ES č.: IT-PDO-0117-1497-31.10.2001

CHZO ( ) CHOP ( X )

1. Položka specifikace produktu, jíž se změna týká:

	Název produktu
	Popis produktu
	Zeměpisná oblast
	Důkaz původu
	Metoda produkce
	Souvislost
	Označování
	Vnitrostátní podmínky
	Jiný kontrolní systém

2. Druh změny:

	Změna jednotného dokumentu nebo přehledu
	Změna specifikace zapsaného CHOP nebo CHZO, k němuž nebyl zveřejněn jednotný dokument ani přehled
	Změna specifikace, která nevyžaduje změnu zveřejněného jednotného dokumentu (čl. 9 odst. 3 nařízení (ES) č. 510/2006)
	Dočasná změna specifikace vyplývající z uložení závazných hygienických nebo rostlinolékařských opatření ze strany veřejných orgánů (čl. 9 odst. 4 nařízení (ES) č. 510/2006)

3. Změna (změny):

1)	V čl. 2 odst. 1 se znění: „Pancetta Piacentina je produkt získaný z chovů prasat v regionech Lombardie a Emilia-Romagna.“, nahrazuje tímto: „Chov prasat určený k produkci produktu „Pancetta Piacentina“ musí probíhat na území regionů Lombardie a Emilia Romagna.“ (1)

2)	V čl. 2 odst. 4 se znění: „Hmotnost prasat nesmí být nižší než 160 kg ± 10 %,“, nahrazuje tímto: „Hmotnost prasat musí být 160 kg ± 10 %,“. (2)

3)	V čl. 2 odst. 6 se znění: „Osvědčení vystavené jatkami,“ nahrazuje tímto: „Dokument vyhotovený jatkami“. (3)

4)	V čl. 3 odst. 1 se znění „Pro výrobu …“, nahrazuje tímto: „Pro produkci …“ (4)

V čl. 3 odst. 3 a 4 se znění:

„Po nasolení musí produkt zůstat alespoň 24 hodin v boxu, a to až do dosažení vnitřní teploty od 0 °C do 2 °C.

Případný přesun produktu do zpracovatelského závodu musí být proveden v chladících vozech do následujících 24 hodin“,

nahrazuje tímto:

„Přesun produktu do zpracovatelského závodu musí být proveden v chladících vozech do následujících 72 hodin.

Osekaný a ořezaný produkt musí zůstat v chladícím boxu až do okamžiku nasolení.“. (5)

V čl. 4 odst. 1 se znění:

„mořská sůl	:	od 27 % do 30 %
dusitan sodný	:	až do 150 p.p.m.
černý pepř	:	40 gr/metrický cent –50 gr/metrický cent
hřebíček	:	30 gr/metrický cent –40 gr/metrický cent
cukry	:	1,5 %
askorbát E 301	:	0,2 %.“,

nahrazuje tímto:

„Dávky na 100 kg čerstvého masa

— chlorid sodný: min. 1,5 kg; max. 3,5 kg

— dusitan sodný a/nebo draselný: max. 15 gr

— černý pepř a/nebo bílý celý, a/nebo drcený: min. 30; max. 50 gr

— hřebíček: max. 40 gr

— cukry: max. 1,5 kg

— L-askorbát sodný (E 301): max. 200 gr.“.

(6)

7)	V čl. 4 odst. 3 se znění: „relativní vlhkost 70–80 % po dobu přibližně 15 dní.“, nahrazuje tímto: „relativní vlhkost 70–90 % po dobu nejméně 10 dní.“ (7)

V čl. 4 odst. 5 se znění:

„Po nasolení a seškrabání se produkt stočí, případně se k němu přidá libové maso s vlastnostmi popsanými v článku 2. Nakonec se místa nepřikrytá vepřovou kůží pokryjí na vnějších okrajích částmi močového měchýře prasete a na podélné části potravinovým papírem tak, aby bylo dosaženo přirozené ochrany během dozrávání.“,

nahrazuje tímto:

„Po nasolení a seškrabání se produkt stočí, případně se k němu přidá libové maso pocházející z prasat s vlastnostmi popsanými v článku 2. Poté se konce nepřikryté vepřovou kůží pokryjí částmi močového měchýře, bránice nebo přírodního střeva prasete. Boční stehy se pokryjí částmi bránice nebo přírodního střeva prasete nebo potravinovým papírem tak, aby bylo dosaženo přirozené ochrany během dozrávání. Následně se produkt svazuje.“.

(8)

9)	V čl. 4 odst. 7 se znění: „… při teplotě přibližně 20 °C …,“ nahrazuje tímto: „… při teplotě v rozmezí od 15 °C do 25 °C …“. (9)

10)	V čl. 5 odst. 1 se znění: „Po vysušení se přejde k fázi dozrávání, která nesmí být kratší než dva měsíce.“, nahrazuje tímto: „Fáze dozrávání musí pokračovat po dobu, která nesmí být kratší než tři měsíce ode dne nasolení“. (10)

11)	V čl. 5 odst. 2 se znění: „… relativní vlhkost 70–80 %.“, nahrazuje tímto: „… relativní vlhkost 70–90 %.“. (11)

12)

V čl. 6 odst. 1 se znění:

„Produkt „Pancetta Piacentina“ má v okamžiku uvedení ke spotřebě následující organoleptické, chemické, chemicko-fyzikální a mikrobiologické vlastnosti:“,

nahrazuje tímto:

„Produkt „Pancetta Piacentina“ má v okamžiku uvedení ke spotřebě následující organoleptické a chemicko-fyzikální vlastnosti:“. (12)

13)

V čl. 6 odst. 1 prvním pododstavci se znění:

„Hmotnost

od 5 do 8 kg“,

nahrazuje tímto:

„Hmotnost

od 4 do 8 kg“.

(13)

14)

V čl. 6 odst. 1 se zrušuje následující druhý pododstavec:

„Mikrobiologické vlastnosti

Celkové bakteriální zatížení	= 9,3 107
Micrococcaceae	= 1,5 104
Koaguláza stafylokoky
Pozitivní	< 30
Mléčné bakterie	= 3,0 107
Střevní bakterie	< 3.“

(14)

15)

V čl. 6 odst. 1 třetí pododstavec se znění:

„Vlhkost %	= 37,31
Proteiny (N x 6,25)	= 15,81
Tuk %	= 41,42
Popeloviny %	= 4,84
Cholesterol, mg/100 g	= 63
pH	= 5,60.“,

nahrazuje tímto:

	„MIN	MAX
Vlhkost (%)	25	41
Proteiny (%)	9	16,5
Tuky (%)	38	63
Popeloviny (%)	2	5,5
pH	5	6.“

(15)

16)

Článek 7 zní takto:

„Vlastnosti produktu „Pancetta Piacentina“ závisí na podmínkách prostředí a na přírodním a lidském faktoru. Zejména typické vlastnosti suroviny jsou úzce vázány na vymezenou zeměpisnou oblast. V oblasti uvedené v článku 2, odkud surovina pochází, je rozvoj živočišné výroby spjat s rozsáhlým pěstováním obilovin a s výrobními systémy vysoce specializovaného sýrařského průmyslu, které předurčily zaměření produkce konkrétně na chov prasat.

Místní produkce produktu „Pancetta Piacentina“ je dána podmínkami mikrozóny zeměpisné oblasti. Faktory prostředí jsou úzce spjaty s charakteristickými rysy oblasti produkce, kde převažují svěží a na vodu bohatá údolí a kopcovité oblasti s lesním porostem, které mají rozhodující vliv na podnebí a na vlastnosti výsledného produktu.

Kombinace suroviny, produktu a označení souvisí s jedinečným specifickým společenským a hospodářským rozvojem dotyčné oblasti.“

(16)

17)

V čl. 8 se znění:

„Kromě kompetencí ze zákona přidělených úřednímu veterináři závodu (USL) – který ve smyslu kapitoly IV „Kontrola výroby“ legislativního dekretu č. 537 ze dne 30. prosince 1992 ověřuje a odpovídajícím způsobem kontroluje, zda masné výrobky odpovídají výrobním kritériím stanoveným výrobcem, a zvláště, zda složení skutečně odpovídá údajům na etiketě, přičemž tuto činnost vykonává zejména v případě, že ve specifikaci bylo použito obchodní označení, o němž pojednává kapitola V bod 4 výše zmíněného legislativního dekretu (obchodní název vychází z normy nebo vnitrostátní legislativy, která ho schvaluje) – vykonává dohled nad uplatňováním ustanovení této specifikace produkce ministerstvo, které schvaluje normy nebo vnitrostátní právní předpisy) – vykonává dohled nad uplatňováním ustanovení této specifikace produkce ministerstvo zemědělství a lesnictví, které může za účelem dohledu a kontroly produkce a obchodu využít služeb konsorcia producentů nebo jiného subjektu ustanoveného za tímto účelem producenty podle čl. 10 nařízení EHS č. 2081/92.“

nahrazuje tímto:

„Kontrola uplatňování ustanovení této specifikace produkce je vykonávána autorizovaným soukromým subjektem, a to v souladu s ustanovením článku 10 nařízení ES č. 510/2006 ze dne 20. března 2006“.

(17)

18)	V čl. 9 odst. 1 se znění: „… Kontrolované označení původu.“, nahrazuje tímto: „… Chráněné označení původu.“. (18)

ŽÁDOST O ZMĚNU SPECIFIKACE PRODUKTU CHOP „PANCETTA PIACENTINA“

POZNÁMKY TÝKAJÍCÍ SE ZMĚN POPSANÝCH V PŘEHLEDU

(1)	Jedná se o změnu čistě formální povahy, kterou byl lépe vysvětlen význam věty týkající se umístění chovů prasat, které v každém případě zůstane nezměněno.

(2)	Touto změnou se opravuje chyba v předchozí specifikaci týkající se minimální hmotnosti prasat, neboť tato minimální hmotnost byla současně „ne nižší“ než dvě hodnoty; příslušnou změnou se hmotnost prasat zahrne do určitého rozmezí, stanoveného podle přesné hodnoty (160 kg).

(3)	Jedná se o nahrazení termínu „osvědčení“ použitého v předchozí specifikaci vhodnějším termínem „dokument“.

(4)	Jedná se o změnu čistě formální povahy, kterou se termín „výroba“ nahradí vhodnějším termínem „produkce“.

(5)

Touto změnou se odstraní termín „případný“, protože přesun produktu do zpracovatelského závodu není jednou z možností, a upřesní se, že tento přesun se musí provést v chladících vozech do 72 hodin následujících po porážce.

Kromě toho byl odstraněn požadavek na dobu skladování bůčku v chladicím boxu v délce 24 hodin až do dosažení vnitřní teploty od 0 °C do 2 °C, protože není důležitá doba uskladnění, nýbrž dosažená teplota. Kromě toho je důležité, aby byl produkt dopraven do zpracovatelského závodu při vhodné teplotě, jak je uvedeno výše v textu.

(6)	Pokud jde o směs solí a přírodních aromatických látek, byla zavedena nebo upřesněna minimální a/nebo maximální množství jednotlivých složek tak, aby bylo každému jednotlivému producentovi umožněno vytvořit svou vlastní recepturu při zachování tradičního produktu.

(7)	Touto změnou bylo rozšířeno rozmezí relativní vlhkosti (ze 70–80 % na 70–90 %) a byla omezena minimální doba uchovávání produktu v chladicím boxu po nasolení z 15 dnů na 10 dnů, neboť díky takto přenastaveným parametrům se zajistí, aby produkt dosáhl svých osobitých vlastností.

(8)

Touto změnou se upravuje nepřesnost v předchozí specifikaci, neboť odkaz na vlastnosti popsané v článku 2 (pro přidané maso) byl nevhodný, protože článek 2 stanoví oblast produkce, a nikoliv vlastnosti surovin. Kromě toho se upřesňuje, že není nutné, aby se okraje produktu nepřikryté vepřovou kůží pokrývaly pouze částmi močového měchýře prasete, neboť k ochraně produktu jsou v každém případě vhodné i jiné druhy přírodního vepřového střeva, přičemž v tomto smyslu je specifikace aktualizována. Stejně tak se boční stehy nemusejí pokrývat potravinářským papírem, neboť mohou být použity i části přírodního vepřového střeva. Nakonec byla doplněna informace o svázání, která byla v konceptu předchozí specifikace opomenuta.

(9)	Byla upřesněna teplota během doby sušení, přičemž údaj „přibližně 20 °C“ byl nahrazen přesnějším rozmezím teploty od 15 do 25 °C.

(10)	Touto změnou se stanoví delší doba zrání (nejméně tři měsíce od data nasolení), neboť produkt tak získá lepší vlastnosti.

(11)	Tato změna vyplývá ze změny předcházející, neboť prodloužením doby zrání je nutné zvýšit maximální hodnotu vlhkosti (až do 90 %), aby produkt mohl průběžně a pomaleji ztrácet vodu.

(12)	Touto změnou formální povahy byl z důvodů uvedených v následující poznámce č. 15 odstraněna položka „mikrobiologické vlastnosti“ a z důvodu nadbytečnosti odstraněna položka „chemické vlastnosti“. Obě tyto položky jsou obsaženy v části „chemicko-fyzikální vlastnosti“.

(13)	Touto změnou se upravuje minimální hmotnost bůčku jejím snížením na 4 kg, a to s ohledem na skutečné technicko-produktivní a tradiční požadavky.

(14)	Byla odstraněna část textu týkající se mikrobiologických vlastností, neboť jejich popis je pokládán za nadbytečný, protože příslušné parametry a limity jsou již stanoveny platnými hygienickými normami.

(15)

Tato změna týkající se chemicko-fyzikálních vlastností je důležitá pro korekci některých chyb v předchozí specifikaci, jako jsou některé minimální limity a rozmezí určených parametrů; kromě toho byly některé parametry zrušeny, neboť nebyly pro identifikaci vhodnosti či nevhodnosti produktu nezbytné. Nakonec některé údaje, které neodráží skutečné vlastnosti zralého produktu (viz statistická analýza vypracovaná na základě provedených analýz a přiložená k tomuto dokumentu), byly znovu zváženy a upraveny.

(16)	Na základě navrhované změny má být do specifikace produkce zahrnut článek věnovaný souvislosti mezi názvem a zeměpisnou oblastí produkce. Tato změna je pokládána za nezbytnou z důvodu přizpůsobit text specifikace ustanovením čl. 4 odst. 2 nařízení ES č. 510/2006.

(17)	Tato změna týkající se kontrol je považována za nezbytnou, neboť ustanovení článku 7 předchozí specifikace produkce byla v rozporu s článkem 10 nařízení ES č. 510/2006 a s příslušnými vnitrostátními prováděcími předpisy.

(18)	Výraz „kontrolované označení původu“ uvedený v předchozí specifikaci je chybný, tudíž se nahrazuje slovy „chráněné označení původu“.

PŘEHLED

NAŘÍZENÍ RADY (ES) č. 510/2006

„PANCETTA PIACENTINA“

ES č.: IT-PDO-0117-1497-31.10.2001

CHOP ( X ) CHZO ( )

Tento přehled obsahuje hlavní body specifikace produktu pro informační účely.

1. Příslušný orgán členského státu:

Název:

Ministerstvo zemědělství a lesnictví

Adresa:

Via XX Settembre n.20

00187 Roma RM

ITALIA

Tel.

+39 0646655104

Fax

+39 0646655306

E-mail:

saco7@politicheagricole.gov.it

2. Skupina:

Název:

Consorzio della Coppa Piacentina, del Salame Piacentino, della Pancetta Piacentina a Denominazione di Origine Protetta

Adresa:

Via Colombo 35

29100 Piacenza PC

ITALIA

Tel.

+39 0523591260

Fax

+39 0523608714

E-mail:

salumi.piacentini@libero.it

Složení:

producenti/zpracovatelé ( X ) ostatní ( )

3. Druh produktu:

Třída 1.2 –

Masné výrobky

4. Specifikace:

(přehled požadavků podle čl. 4 odst. 2 nařízení (ES) č. 510/2006)

4.1 Název:

„Pancetta Piacentina“

4.2 Popis:

Produkt „Pancetta Piacentina“ patří mezi slané, přirozeně zrající produkty, konzervované za syrova. K výrobě se používá břišní tuková vrstva, který vede z oblasti retrosternální k tříselné, a svalová tkáň trupu.

Výsledný produkt má válcový tvar, hmotnost od 4 kg do 8 kg, výraznou červenou barvu prostřídanou jasně bílými tukovými částmi. Maso má příjemnou, jemnou vůni a lahodnou chuť.

Produkt „Pancetta Piacentina“ pochází z prasat narozených, chovaných a poražených v regionech Emilia Romagna a Lombardie.

4.3 Zeměpisná oblast:

Oblast produkce produktu „Pancetta Piacentina“ zahrnuje celé území provincie Piacenza ležící v nadmořské výšce do 900 m.n.m., a to z důvodu mimořádných klimatických podmínek.

4.4 Důkaz původu:

Každá fáze procesu produkce se sleduje, přičemž se zaznamenávají všechny vstupy a výstupy. Tímto způsobem, jakož i zápisem chovatelů, řezníků, producentů a provozoven, kde produkt uzrával, do příslušných rejstříků vedených kontrolním subjektem a také prostřednictvím včasného ohlášení produkovaných množství kontrolnímu subjektu je zaručena sledovatelnost produktu. Všechny fyzické či právnické osoby zapsané v příslušných rejstřících podléhají kontrolám ze strany kontrolního subjektu.

4.5 Metoda produkce:

Produkce produktu „Pancetta Piacentina“ zahrnuje následující fáze: ořezání, nasolení za sucha, svázání, sušení a zrání.

Zrání začíná nasolením a jeho doba nesmí být kratší než 3 měsíce.

4.6 Souvislost:

Vlastnosti produktu „Pancetta Piacentina“ závisí na podmínkách prostředí a na přírodním a lidském faktoru. Zejména typické vlastnosti suroviny jsou úzce vázány na vymezenou zeměpisnou oblast. V oblasti uvedené v bodě 4.2, odkud surovina pochází, je rozvoj živočišné výroby spjat s rozsáhlým pěstováním obilovin a s výrobními systémy vysoce specializovaného sýrařského, které předurčily zaměření produkce konkrétně na chov prasat.

Místní produkce produktu „Pancetta Piacentina“ je dána podmínkami mikrozóny vymezené v bodě 4.3. Faktory prostředí jsou úzce spjaty s charakteristickými rysy oblasti produkce, kde převažují svěží a na vodu bohatá údolí a kopcovité oblasti s lesním porostem, které mají rozhodující vliv na podnebí a na vlastnosti výsledného produktu.

Kombinace suroviny, produktu a označení souvisí s jedinečným specifickým společenským a hospodářským rozvojem dotyčné oblasti.

4.7 Kontrolní subjekt:

Název:

E.CE.PA. — Ente Certificazione Prodotti Agroalimentari

Adresa:

Strada dell’Anselma 5

29100 Piacenza PC

ITALIA

Tel.

+39 0523609662

Fax

+39 0523644447

E-mail:

amministrazione@ecepa.it

4.8 Označování:

Na produktu uváděném ke spotřebě musí být nápis „Pancetta Piacentina“.

Nápis „Pancetta Piacentina“ musí být na etiketě proveden zřetelným a nesmazatelným písmem, které lze jasně odlišit od jakéhokoliv jiného nápisu uvedeného na etiketě, a bezprostředně za ním musí následovat výraz „Denominazione di Origine Protetta“ (chráněné označení původu).

Je zakázáno uvádět jakékoliv jiné označení, které není výslovně stanoveno, včetně přídavných jmen: „tipo“ (typický), „gusto“ (lahodný), „uso“ (používaný), „selezionato“ (výběrový), „scelto“ (vybraný) a podobně.

Je však dovoleno použití označení, která odkazují na jména, obchodní firmy nebo soukromé značky, pokud taková označení nemají pochvalný charakter nebo nejsou s to uvést spotřebitele v omyl, jakož i případných názvů podniků chovajících prasata, z jejichž chovů produkt pochází.

(1) Úř. věst. L 93, 31.3.2006, s. 12.

		ISSN 1725-5163 doi:10.3000/17255163.C_2010.064.ces
Úřední věstník Evropské unie		C 64

České vydání	Informace a oznámení	Svazek 53 16. března 2010

Oznámeníč.	Obsah	Strana
	IV Informace
	INFORMACE ORGÁNŮ, INSTITUCÍ A JINÝCH SUBJEKTŮ EVROPSKÉ UNIE
	Evropská komise
2010/C 064/01	Směnné kurzy vůči euru	1

	INFORMACE ČLENSKÝCH STÁTŮ
2010/C 064/02	Výtah z rozhodnutí o Landsbanki Luxembourg S.A. podle směrnice Evropského parlamentu a Rady 2001/24/ES o reorganizaci a likvidaci úvěrových institucí	2

2010/C 064/03	Výtah z rozhodnutí o Landsbanki Luxembourg S.A. podle směrnice Evropského parlamentu a Rady 2001/24/ES o reorganizaci a likvidaci úvěrových institucí	3

	V Oznámení
	SPRÁVNÍ ŘÍZENÍ
	Evropská komise
2010/C 064/04	Výzva k předkládání návrhů – EACEA/11/10 – Program Mládež v akci – Akce 3.2 – Mládež ve světě: spolupráce s jinými než sousedními zeměmi Evropské unie	4

2010/C 064/05	Výzva k předkládání návrhů – Přípravná akce zaměřená na schopnost rychlé reakce EU	8

	Úřad pro výběr personálu Evropských společenství (EPSO)
2010/C 064/06	Oznámení o otevřeném výběrovém řízení EPSO/AD/177/10	9

	ŘÍZENÍ TÝKAJÍCÍ SE PROVÁDĚNÍ SPOLEČNÉ OBCHODNÍ POLITIKY
	Evropská komise
2010/C 064/07	Oznámení o zahájení přezkumu před pozbytím platnosti antidumpingových opatření vztahujících se na dovoz polyesterových střižových vláken pocházejících z Čínské lidové republiky	10

	POSTUPY TÝKAJÍCÍ SE PROVÁDĚNÍ POLITIKY HOSPODÁŘSKÉ SOUTĚŽE
	Evropská komise
2010/C 064/08	Státní podpora – Maďarsko – Státní podpora C 31/09 (ex N 113/09) – Podpora společnosti Audi Hungaria Motor Kft. – Výzva k podání připomínek podle čl. 88 odst. 2 Smlouvy o ES ( 1 )	15

	JINÉ AKTY
	Evropská komise
2010/C 064/09	Zveřejnění žádosti o změnu podle čl. 6 odst. 2 nařízení Rady (ES) č. 510/2006 o ochraně zeměpisných označení a označení původu zemědělských produktů a potravin	32

	měna	směnný kurz
USD	americký dolar	1,3705
JPY	japonský jen	124,30
DKK	dánská koruna	7,4414
GBP	britská libra	0,91050
SEK	švédská koruna	9,7143
CHF	švýcarský frank	1,4527
ISK	islandská koruna
NOK	norská koruna	8,0155
BGN	bulharský lev	1,9558
CZK	česká koruna	25,490
EEK	estonská koruna	15,6466
HUF	maďarský forint	264,60
LTL	litevský litas	3,4528
LVL	lotyšský latas	0,7076
PLN	polský zlotý	3,8950
RON	rumunský lei	4,0880
TRY	turecká lira	2,0922
AUD	australský dolar	1,5022
CAD	kanadský dolar	1,3972
HKD	hongkongský dolar	10,6338
NZD	novozélandský dolar	1,9567
SGD	singapurský dolar	1,9146
KRW	jihokorejský won	1 555,38
ZAR	jihoafrický rand	10,1427
CNY	čínský juan	9,3550
HRK	chorvatská kuna	7,2500
IDR	indonéská rupie	12 566,08
MYR	malajsijský ringgit	4,5507
PHP	filipínské peso	62,655
RUB	ruský rubl	40,2696
THB	thajský baht	44,670
BRL	brazilský real	2,4180
MXN	mexické peso	17,2053
INR	indická rupie	62,4850