Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32025R0790

A Bizottság (EU) 2025/790 végrehajtási rendelete (2025. április 23.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok operatív működése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

C/2025/700

HL L, 2025/790, 2025.8.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/790/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/790/oj

European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/790

2025.8.8.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/790 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. április 23.)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok operatív működése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 51. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére, valamint 116. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2013/36/EU irányelv szabályokat állapít meg a hitelintézetek illetékes hatóságok általi prudenciális felügyeletével kapcsolatos felügyeleti hatáskörökre és eszközökre vonatkozóan. A felügyeleti kollégiumok a felügyeleti tevékenységek összehangolásának eszközei. A 2013/36/EU irányelv 116. cikke értelmében az összevont felügyeletet ellátó hatóságoknak felügyeleti kollégiumokat kell létrehozniuk bizonyos felügyeleti feladatok elvégzésének megkönnyítésére, valamint az érintett harmadik országok felügyeleti hatóságaival való megfelelő koordináció és együttműködés biztosítására. Emellett a más tagállamokban jelentős fióktelepekkel rendelkező intézményt felügyelő illetékes hatóságoknak a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése szerint felügyeleti kollégiumokat kell létrehozniuk, és be kell tölteniük annak elnöki posztját, amennyiben az említett irányelv 116. cikke nem alkalmazandó.

(2)

Az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet (2) szabályokat állapít meg a 2013/36/EU irányelv 51. cikke (3) bekezdésének és 116. cikkének megfelelően létrehozandó felügyeleti kollégiumok operatív működésére vonatkozóan. Mivel a 2013/36/EU irányelv felügyeleti kollégiumokat érintő prudenciális követelményei módosultak, az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet számos rendelkezését naprakésszé kell tenni. Emellett a felügyeleti kollégiumok tagjai és megfigyelői közötti, valamint az egyéb ágazati jogszabályok alapján létrehozott kollégiumokkal folytatott zökkenőmentes és időben történő információcsere előmozdítása érdekében pontosan meghatározott működési keretrendszerbe foglalt, konkrét mintadokumentumok használatán alapuló egyértelmű és kiszámítható eljárásokat kell kialakítani. A felügyeleti kollégiumok közötti információcsere javítása érdekében a vonatkozó mintadokumentumokat megfelelően aktualizálni kell. Tekintettel arra, hogy a 2013/36/EU irányelv módosításainak tükrözése érdekében az (EU) 2016/99 végrehajtási rendeletet több ponton módosítani kellene, továbbá az egyértelműség és a jogbiztonság biztosítása céljából az említett végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni és másik rendelettel kell felváltani.

(3)

A 2013/36/EU irányelv 116. és 51. cikke szerinti felügyeleti kollégiumok tagjainak és potenciális megfigyelőinek kiválasztásához, majd ezt követően a kollégiumok létrehozásához fontos lépés az Unióban vagy harmadik országokban működő, csoporthoz tartozó szervezetek áttekintő táblájának elkészítése. Az áttekintő tábla elkészítését megkönnyítendő, a munkát az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, amelynek együtt kell működnie a felügyeleti kollégium potenciális tagjaival, akiknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyenek, és hozzájáruljanak az áttekintő tábla elkészítéséhez. A releváns információk összegyűjtése, továbbá azoknak az áttekintő tábla elkészítése során való figyelembevétele érdekében az eljárás során egységes mintadokumentumot kell használni. Fontos, hogy az áttekintő tábla elkészítéséhez használandó egységes mintadokumentum tükrözze a felügyeleti kollégiumok összetételét, figyelembe véve a kollégiumok sajátosságait és a más jogszabályok alapján létrehozott kollégiumok megfigyelői státuszát.

(4)

Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a felügyeleti kollégiumi tagok hatékony együttműködését, e tagok számára lehetővé kell tenni, hogy a megfigyelőket illetően részt vehessenek a kollégium összetételének meghatározásában. Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak szándékában áll, hogy felkérjen egy hatóságot megfigyelőként való részvételre, a tagokat értesítés útján tájékoztatni kell, és elegendő időt kell biztosítani számukra az ilyen felkérések értékelésére. Amennyiben a megfigyelői státuszt nem jogszabály írja elő, a tagoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifogással éljenek. Ennek megfelelően fontos biztosítani azt, hogy a kollégium felállítása során az összevont felügyeletet ellátó hatóság által a jövőbeli tagokhoz intézett felkérések időben megelőzzék a jövőbeli megfigyelőkhöz intézett felkéréseket.

(5)

Annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégium tagjai és megfigyelői között – különösen sürgős esetekben – zökkenőmentes legyen a kommunikáció, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak el kell készítenie a kapcsolattartók listáját, amely tartalmazza az összes szükséges kapcsolattartási adatot és a munkaidőn kívüli elérhetőségeket, és ezt a listát továbbítania kell a kollégium tagjainak és megfigyelőinek.

(6)

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötését és módosítását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, és biztosítania kell, hogy a felügyeleti kollégium tagjainak lehetőségük legyen észrevételeket tenni és véleményt mondani a javasolt megállapodásokról, beleértve a megfigyelők részvételének feltételeit is. Annak biztosításához, hogy a felügyeleti kollégiumok által megkötött megállapodások szerkezetükben és rendelkezéseik tekintetében következetesek legyenek, miközben kellően rugalmasak is a kollégiumspecifikus megállapodások és egyezségek beillesztéséhez, a megállapodásokat egységes mintadokumentum alapján kell kidolgozni. Biztosítani kell, hogy a csoport vagy annak szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény bekövetkezésekor mindig megfelelő legyen az információmegosztás, ezért a mintadokumentumnak tartalmaznia kell az ilyen esetben kicserélendő információk leírását is.

(7)

A Covid19-világjárvány miatt a felügyeleti kollégiumok üléseire gyakran virtuális csatornákon keresztül került sor, és a virtuális megbeszélések a kollégiumok működésének fontos részévé váltak. A gyakorlat megváltozásának tükrözése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy hasonló jövőbeli események esetén a kollégiumok működése folyamatos legyen, az összevont felügyeletet ellátó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy rugalmasan dönthessen a kollégiumi ülések formátumáról. Miközben fontos biztosítani, hogy a felügyeleti kollégiumnak mindenkor lehetősége legyen virtuális ülést tartani, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak az ülés formátumának meghatározásakor figyelembe kell vennie az ülés célkitűzéseit, különösen abban az esetben, ha a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti intézményspecifikus prudenciális követelményekre és a csoportszintű helyreállítási tervnek a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 8. cikke szerinti értékelésére vonatkozó együttes határozatok meghozataláról van szó.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti kollégium ténylegesen információcserére, együttműködésre és koordinációra szolgáló platform legyen, amelynek célja a tagállamokban a betétesek és befektetők érdekeinek, valamint az Unió pénzügyi stabilitásának a védelme, meg kell erősíteni a tagokkal és a megfigyelőkkel, és mindenekelőtt a csoportszintű szanálási hatósággal vagy a székhely szerinti tagállam szanálási hatóságával folytatott információcserét. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak ezért továbbítania kell bizonyos információkat a felügyeleti kollégium megfigyelői számára, amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság ezeket az információkat feladataik ellátása szempontjából relevánsnak tartja, például ha a csoporthoz tartozó valamely vállalkozás sérti, vagy – pénzügyi helyzetének gyors romlása miatt – a közeljövőben valószínűleg sérteni fogja az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) vagy a 2013/36/EU irányelvet, továbbá vészhelyzetekben, illetőleg ha valamely esemény lényeges kedvezőtlen hatást gyakorol a csoport vagy szervezetei kockázati profiljára. A csoport kockázatértékelési és likviditásikockázat-értékelési jelentéseinek alapjául szolgáló korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhetőségek azonosításának lehetővé tétele érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a kollégium többi tagjának előre meg kell állapodnia azokról a mutatókról, amelyeket legalább évente megosztanak egymással. Ezeket a mutatókat az illetékes hatóságok által az (EU) 2024/3117 bizottsági végrehajtási rendelet (5) szerint összegyűjtött felügyeleti adatok alapján kell kiszámítani. A mutatókkal kapcsolatos rendszeres információcsere biztosítása céljából az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokra vonatkozó mintadokumentumba bele kell foglalni az elfogadott mutatók listáját tartalmazó mellékletet.

(9)

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozását és aktualizálását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, amelynek biztosítania kell, hogy a felügyeleti kollégium tagjainak lehetőségük legyen észrevételeket tenni a javasolt keretrendszerhez, és hozzájáruljanak annak elkészítéséhez. A vészhelyzettel összefüggő hatékony és eredményes együttműködés és irányítás biztosítása érdekében az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban ismertetni kell az egyes felügyeleti kollégiumokra vonatkozó, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai között vészhelyzetben folytatandó információcserét, együttműködést és koordinációt szabályozó konkrét operatív intézkedéseket. Annak biztosításához, hogy a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépések meghatározásához – a helyzet lehető legjobb kezelése érdekében – minden releváns információt mérlegelni lehessen, elengedhetetlen a csoportszintű szanálási hatóság bevonása. Ezért a szanálási kollégiumtól kapott észrevételeket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak meg kell osztania a felügyeleti kollégium tagjaival, és figyelembe kell vennie azt a koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozása során.

(10)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(11)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 116. CIKKE SZERINTI FELÜGYELETI KOLLÉGIUMOK OPERATÍV MŰKÖDÉSE

1. szakasz

A felügyeleti kollégiumok létrehozása és működése

1. cikk

Az intézménycsoportok áttekintő táblája

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő táblának az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 2. cikkével összhangban elkészített tervezetét elküldi azoknak a hatóságoknak, amelyek az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a felügyeleti kollégium tagjai lehetnek (a továbbiakban: a felügyeleti kollégium potenciális tagjai), és felkéri őket véleményük megosztására, valamint meghatározza az erre vonatkozó határidőt.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő tábla elkészítése során, és a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének sérelme nélkül figyelembe veszi a felügyeleti kollégium potenciális tagjai által megfogalmazott véleményeket.

(3)   A véglegesítést követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság a felügyeleti kollégium valamennyi potenciális tagjának elküldi az áttekintő táblát.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően legalább évente aktualizálja az áttekintő táblát. Az intézménycsoport szerkezetében bekövetkező jelentős változások esetén az áttekintő táblát gyakrabban kell aktualizálni.

(5)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő tábla elkészítéséhez és aktualizálásához az I. mellékletben meghatározott mintadokumentumot használja.

2. cikk

A felügyeleti kollégium létrehozása

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti felkérést az említett cikkben meghatározott hatóságoknak, és kitűzi az annak elfogadására vonatkozó határidőt.

Azon hatóságoknak, amelyekhez az első albekezdésben említett felkérés érkezik, a felkérés elfogadását követően, vagy – ha az elfogadásra vonatkozó határidőn belül senki nem emelt kifogást – e határidő lejártakor meg kell kapniuk a felügyeleti kollégiumi tagságot.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti azokat a hatóságokat, amelyek elfogadták az (1) bekezdésben említett felkérést. Az értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)

azon hatóságok listája, amelyeknek az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően javasol felkérést küldeni, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában;

b)

azon hatóságok listája, amelyeknek az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően javasol felkérést küldeni, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában;

c)

az a) és b) pontban említett megfigyelők felügyeleti kollégiumban való részvételének feltételeire vonatkozó javaslat;

d)

az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 3. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal összefüggésben az összevont felügyeletet ellátó hatóság véleménye a harmadik országbeli felügyeleti hatóságra alkalmazandó titoktartási követelmények egyenértékűségére vonatkozó értékelésről.

(3)   A (2) bekezdésben említett értesítésben az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfelelő határidőt állapít meg, amelyen belül bármely, más véleményen lévő kollégiumi tag írásban benyújthatja részletesen indokolt kifogását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak az említett bekezdés b), c) vagy d) pontja szerinti javaslatával vagy véleményével kapcsolatban. Amennyiben a felügyeleti kollégium tagjai az említett határidőn belül nem emelnek kifogást, úgy kell tekinteni, hogy egyetértenek a javaslattal vagy a véleménnyel.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság – adott esetben – az EBH és a felügyeleti kollégium többi tagjának bevonásával megbeszélést folytat a (3) bekezdésben említett, kifogást emelő taggal annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak.

(5)   Miután a felügyeleti kollégium valamennyi tagja egyetértett a (2) bekezdésben említett javaslattal és véleménnyel, az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a felkérést az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti hatóságoknak, hogy megfigyelőként vegyenek részt a felügyeleti kollégium munkájában, és meghatározza a felkérés elfogadására vonatkozó határidőt. A felkéréshez csatolni kell a megfigyelő részvételére vonatkozó feltételeket.

Az első albekezdésben említett hatóságok a felkérés és a megfigyelői részvétel feltételeinek elfogadását követően, vagy az elfogadásra vonatkozó határidő lejártakor szerzik meg a felügyeleti kollégiumbeli megfigyelői státuszt, amennyiben e határidő előtt nem érkezett kifogás.

(6)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett hatóságok kérhetik megfigyelőként való felvételüket a felügyeleti kollégiumba. A kérelmet az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell címezni. Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönt úgy, hogy felkéri az említett hatóságokat a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként való részvételre, az e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

3. cikk

Kapcsolattartók listái

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság összeállítja és vezeti a kapcsolattartók listáját, amely teljeskörű elérhetőségi adatokat tartalmaz, valamint a vészhelyzeti kapcsolattartók listáját, amely magában foglalja a vészhelyzet esetén használandó teljeskörű elérhetőségi adatokat és a munkaidőn kívüli elérhetőségeket, és a kapcsolattartók listáit a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum alkalmazásával továbbítja a felügyeleti kollégium tagjainak és megfigyelőinek. A kapcsolattartók listáját és a vészhelyzeti kapcsolattartók listáját mellékletként csatolni kell az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokhoz.

(2)   A felügyeleti kollégium tagjai kötelesek megadni kapcsolattartási adataikat és a munkaidőn kívüli elérhetőségeket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell az összevont felügyeletet ellátó hatóságot az említett adatok megváltozásáról.

(3)   Miután az összevont felügyeletet ellátó hatóság a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően megkapta a változásra vonatkozó információt, indokolatlan késedelem nélkül megküldi a felügyeleti kollégium tagjainak és a megfigyelőknek a kapcsolattartók vagy a vészhelyzeti kapcsolattartók listájának aktualizált változatát.

4. cikk

Írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság elkészíti a 2013/36/EU irányelv 115. cikkében, valamint az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó javaslatot.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi javaslatát a felügyeleti kollégium tagjainak, és felkéri őket véleményük megosztására, valamint meghatározza az erre vonatkozó határidőt.

(3)   Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások véglegesítése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a felügyeleti kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket, és – amennyiben szükséges – megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a megállapodásokba.

(4)   A véglegesítést követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat a kollégium tagjainak.

(5)   Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai szükségesnek ítélik, az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások végrehajtását szimulációs gyakorlatok révén vagy szükség szerint bármilyen más módon tesztelik.

(6)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai szükség esetén módosítják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat, amennyiben a megállapodásoknak az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke szerinti bármely elemében változás következik be.

A kollégium tagságában bekövetkező változások esetén az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat a (7) bekezdéssel összhangban kell módosítani.

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai a megállapodásokban meghatározandó rendszeres időközönként felülvizsgálják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett elemeit.

(7)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban módosítják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

(8)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a II. mellékletben szereplő mintadokumentum használatával köti meg és módosítja az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

5. cikk

A felügyeleti kollégiumok ülései és tevékenysége

(1)   A felügyeleti kollégiumok évente legalább egy ülést hívnak össze. Mindazonáltal – valamennyi felügyeleti kollégiumi tag egyetértésével és a csoport sajátosságainak figyelembevételével – az összevont felügyeletet ellátó hatóság ettől eltérő gyakoriságot is megállapíthat az ülésekre vonatkozóan.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság meghatározza a felügyeleti kollégium üléseinek célkitűzéseit. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság gondoskodik arról, hogy ezek a célkitűzések szerepeljenek az ülések napirendjén.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság – az ülés célkitűzései alapján – dönt arról, hogy az ülésre személyes részvétellel vagy virtuális formában kerüljön-e sor.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot a felügyeleti kollégium valamennyi olyan tagjának, azon csoportszintű szanálási hatóságnak és a felügyeleti kollégium azon megfigyelőinek, amelyeket/akiket a 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően meg szándékozik hívni, és felkéri őket, hogy tegyenek javaslatot további napirendi pontokra.

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi az első albekezdésben említett tagok és megfigyelők által javasolt napirendi pontokat, és kérésre megindokolja, hogy miért nem veszi fel azokat a napirendre.

(5)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, valamint a felügyeleti kollégium azon tagjai és megfigyelői, akik egy adott tevékenységben vagy ülésen részt vesznek, az ülést vagy a tevékenységet megelőzően kellő időben megosztják egymással a dokumentumokat és a munkaanyagokhoz küldött hozzájárulásokat, hogy az ülés vagy a tevékenység valamennyi résztvevője aktívan hozzájárulhasson a vitához.

2. szakasz

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

6. cikk

Információcsere az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai között

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság továbbítja a felügyeleti kollégium tagjaitól kapott, az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett információkat a felügyeleti kollégium többi tagjának.

Ha az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy ítéli meg, hogy az első albekezdésben említett valamely információ nem releváns a felügyeleti kollégium egy adott tagja számára, először konzultál ezzel a taggal, és tájékoztatja őt az információval kapcsolatos legfontosabb pontokról, hogy a tag saját maga tudja megítélni az információ relevanciáját.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai továbbítják egymásnak az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett információkat.

(3)   Amennyiben a felügyeleti kollégium hatékony és eredményes működéséhez szükséges, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a kollégiumot különböző alcsoportokba szervezi. Amikor egy felügyeleti kollégium különböző alcsoportokba szerveződik, az összevont felügyeletet ellátó hatóság teljeskörűen, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a felügyeleti kollégium valamennyi tagját a különböző alcsoportokon belül megtett lépésekről vagy végrehajtott intézkedésekről.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai megállapodnak az információcsere eszközéről, és ezt a megállapodást rögzítik az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban.

7. cikk

Információcsere az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium megfigyelői között

(1)   Az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó, a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti együttes határozat meghozatalát követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság a csoportszintű szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett információkat.

(2)   A csoport vagy szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli az érintett megfigyelőkkel az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének alkalmazásában megosztott releváns információkat.

8. cikk

A belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálata

(1)   Amennyiben egy tagállamban letelepedett intézmény, beleértve az EU-szintű anyavállalatot is, az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) vagy (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében vagy 363. cikkében foglaltak értelmében többé már nem felel meg a belső módszer használatára vonatkozó követelményeknek, vagy amennyiben az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a felügyeleti kollégium bármely érintett tagja (a továbbiakban: érintett tag) a 2013/36/EU irányelv 101. cikkével összhangban súlyos hiányosságokat állapított meg, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett tag – egymással együttműködve és teljeskörűen konzultálva – határoznak a következőkről:

a)

a belső modell használatára vonatkozó engedély visszavonása az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően;

b)

a belső modell használatának korlátozása az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően;

c)

kiegészítő szavatolótőke-követelmények előírása az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium azon érintett tagjai, amelyek a jóváhagyott belső modellt alkalmazó és az (1) bekezdésben említett hiányosságok által érintett szervezetek felügyeletét végzik, közösen hozzák meg a belső modell használatára vonatkozó engedély visszavonására vagy a belső modell használatának korlátozására vonatkozó határozatot. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az említett tagok az (EU) 2016/100 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 3–9. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően működnek együtt egymással.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő szavatolótőke-követelmény előírására vonatkozó határozat meghozatalára a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a szavatolótőkére vonatkozóan előírt együttes határozathozatali eljárással összhangban kerül sor.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a felügyeleti kollégium összes többi tagját az (1) bekezdés szerint meghozott határozatokról, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az információ valószínűleg hatással van a kollégium egyéb tevékenységeire vagy alapvető a kollégium más tagjai által ellátandó feladatok szempontjából.

9. cikk

Értesítés a belső módszer nem lényeges kiterjesztéseiről és módosításairól

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti kollégium valamennyi érintett tagját a jóváhagyott belső modell bármely olyan nem lényeges kiterjesztéséről vagy változásáról, amely bármely, egy tagállamban letelepedett intézményt érint.

(2)   A felügyeleti kollégium érintett tagja tájékoztatja az összevont felügyeletet ellátó hatóságot minden olyan nem lényeges kiterjesztésről vagy módosításról, amely a szóban forgó tag felügyeleti hatáskörébe tartozó intézmények valamelyikét érinti.

(3)   A felügyeleti kollégium azon érintett tagja, amelynek kétsége merül fel valamely kiterjesztés vagy módosítás nem lényegesként történő besorolásával kapcsolatban, tájékoztatja erről az összevont felügyeletet ellátó hatóságot. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság továbbítja ezeket az információkat a felügyeleti kollégium többi érintett tagjának.

Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kétsége merül fel valamely kiterjesztés vagy módosítás nem lényegesként történő besorolásával kapcsolatban, tájékoztatja erről a felügyeleti kollégium valamennyi érintett tagját. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az említett tagok részletesen megtárgyalják a felvetett kétségeket, hogy közös álláspontot tudjanak kialakítani a kiterjesztés vagy módosítás lényegességét illetően.

(4)   Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium érintett tagjai úgy találják, hogy az intézmény a jóváhagyott belső modellt érintő kiterjesztéseket vagy módosításokat helytelenül nem lényegesként sorolta be, haladéktalanul értesítik erről az érintett intézményt.

10. cikk

A korai figyelmeztető jelekkel, potenciális kockázatokkal és sebezhetőségekkel kapcsolatos információcsere

(1)   A felügyeleti kollégium tagjai az illetékes hatóságok által az (EU) 2024/3117 végrehajtási rendelettel összhangban a felügyelt intézményektől gyűjtött adatok alapján számítják ki az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkében említett mutatók értékét.

A mutatók listájára vonatkozó, e rendelet II. mellékletében meghatározott mintadokumentum alapján elfogadott mutatókat bele kell foglalni az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke szerinti írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

(2)   A felügyeleti kollégium azon tagjai, amelyek a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti csoportszintű kockázatértékelési jelentés vagy az említett irányelv 113. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti csoportszintű likviditásikockázat-értékelési jelentés kidolgozásában – az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatoknak az említett cikkel összhangban történő meghozatala céljából – részt vesznek, adott esetben tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot az elfogadott mutatók felügyeleti hatáskörükbe tartozó intézményekre vonatkozó értékeiről.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a felügyeleti kollégium (2) bekezdésben említett tagjainak rendelkezésére bocsátja a következőket:

a)

az említett (2) bekezdés szerinti értékek;

b)

az elfogadott mutatóknak az EU-szintű anyavállalatra vonatkozó, valamint a konszolidált szinten számított értékei.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium (2) bekezdésben említett tagjai legalább évente, vagy az érintett illetékes hatóságok egyetértésével ennél gyakrabban megosztják egymással az elfogadott mutatók értékeit. A csoport vagy szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény bekövetkezésekor az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium (2) bekezdés szerinti tagjai indokolatlan késedelem nélkül aktualizálják az említett bekezdés szerinti, az esemény által érintett mutatók értékeit, és megosztják azokat egymással.

11. cikk

Vizsgálati program, feladatok átadása és hatáskör-átruházás

(1)   A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében előírt, az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozat meghozatalát követően a kollégium tagjai eljuttatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a hozzájárulásaikat abból a célból, hogy az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően kidolgozza a felügyeleti kollégiumra vonatkozó, a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti vizsgálati programot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hozzájárulások kézhezvételét követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság elkészíti a felügyeleti kollégium vizsgálati programjának tervezetét, amelybe adott esetben belefoglalja a feladatok átadására és a hatáskör-átruházásra vonatkozó javaslatokat.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi a vizsgálati program tervezetét a felügyeleti kollégium tagjainak, és felkéri őket, hogy írásban fejtsék ki véleményüket a közös munka területeit, valamint a feladatok átadását és a hatáskör-átruházást illetően, és meghatározza a vélemények benyújtására vonatkozó határidőt.

(4)   A felügyeleti vizsgálati program véglegesítése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a felügyeleti kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a programba.

(5)   A vizsgálati program véglegesítését követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a programot a felügyeleti kollégium tagjainak a feladatok átadására és a hatáskör-átruházásra vonatkozó, esetleges megállapodással együtt, amelyet önkéntes alapon kötöttek az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(6)   A felügyeleti kollégium vizsgálati programját legalább évente, vagy ennél gyakrabban aktualizálni kell, ha az a 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerint elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, vagy az említett irányelv 113. cikke szerinti, intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozat nyomán szükségesnek tűnik.

(7)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően aktualizálja a vizsgálati programot.

12. cikk

Információcsere a csoport vagy annak szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén

Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a csoport vagy szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium érintett tagjai a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum használatával közlik az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

3. szakasz

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során

13. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság elkészíti a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozására vonatkozó javaslatot.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi javaslatát a felügyeleti kollégium tagjainak, és felkéri őket véleményük megosztására, valamint meghatározza a vélemények benyújtására vonatkozó határidőt.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság mérlegeli a felügyeleti kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és megindokolja, amennyiben nem veszi figyelembe ezeket a véleményeket és fenntartásokat.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer végleges változatát a felügyeleti kollégium tagjainak.

(5)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai legalább évente felülvizsgálják, és szükség esetén aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

(6)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárás szerint aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

14. cikk

Információcsere vészhelyzet során

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, amely olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet egy tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett intézményre vagy a csoport egy fióktelepére, indokolatlan késedelem nélkül riasztja az EBH-t és a felügyeleti kollégium azon tagját, amely felügyeli a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett intézményt vagy fióktelepet.

(2)   Amennyiben a felügyeleti kollégium egyik tagja olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet egy tagállamban letelepedett intézményre vagy a csoport egy fióktelepére, indokolatlan késedelem nélkül riasztja az összevont felügyeletet ellátó hatóságot.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a felügyeleti kollégium összes többi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon a következőkről:

a)

a vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelése a 15. cikkben említettek szerint;

b)

a koordinált felügyeleti válaszlépések a 16. cikkben említettek szerint, beleértve a már megtett és a tervezett intézkedéseket, valamint a 17. cikk szerinti nyomon követést;

c)

helyzettől függően a 2014/59/EU irányelv 27., 28. és 29. cikke alapján elfogadott korai beavatkozási intézkedések, figyelembe véve az említett irányelv 30. cikke értelmében ezen intézkedések koordinálásának szükségességét, vagy az említett irányelv 32. cikke értelmében a szanálási feltételek megállapítását.

(4)   Az olyan vészhelyzetet, amely a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a felügyeleti kollégium azon tagjának kell kezelnie az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve, amely felelős a csoporthoz tartozó érintett szervezet felügyeletéért.

(5)   Amennyiben új információk állnak rendelkezésre, az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett információkat haladéktalanul aktualizálni kell.

(6)   Amennyiben az információcserére vagy az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkében említett tájékoztatásra szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül írásban meg kell erősíteniük az említett tájékoztatás vagy információcsere tartalmát.

15. cikk

A vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság összehangolja a vészhelyzetre vonatkozó koordinált felügyeleti értékelés tervezetének elkészítését, amely értékelés a saját értékelésén, továbbá a felügyeleti kollégium azon tagjainak értékelésén alapul, amelyek felügyelik a csoport vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett szervezeteit.

(2)   A koordinált felügyeleti értékelés tervezete a csoporthoz tartozó, a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett szervezetekre terjed ki. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfelelően figyelembe veszi a felügyeleti kollégium azon tagjainak véleményét és értékelését, melyek felelősek a csoporthoz tartozó, a 14. cikk (4) bekezdése szerinti érintett szervezet felügyeletéért, valamint a csoportszintű szanálási hatóság észrevételeit.

(3)   Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a csoporthoz tartozó ezen szervezet felügyeletéért felelős felügyeleti kollégiumi tag végzi el a vészhelyzet felügyeleti értékelését, az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve.

16. cikk

A vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság irányítja a vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozását a csoport, valamint annak a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett szervezetei tekintetében. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfelelően figyelembe veszi a csoporthoz tartozó érintett szervezetek felügyeletéért felelős felügyeleti kollégiumi tagok véleményét és értékelését.

(2)   Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a csoporthoz tartozó ezen szervezet felügyeletéért felelős felügyeleti kollégiumi tag irányítja a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozását, az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai indokolatlan késedelem nélkül végrehajtják az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokat.

(4)   A vészhelyzet 15. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelésének elkészítése és az erre a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozása párhuzamosan is elvégezhető.

17. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követése és aktualizálása

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság összehangolja a koordinált felügyeleti válaszlépések keretében meghatározott felügyeleti intézkedések végrehajtásának nyomon követését.

(2)   A vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős felügyeleti kollégiumi tagok tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot a vészhelyzet alakulásáról és az általuk felügyelt, csoporthoz tartozó szervezetekre vonatkozó felügyeleti intézkedések végrehajtásáról, helyzettől függően.

(3)   A koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követésére vonatkozó naprakész információkat az összevont felügyeletet ellátó hatóság küldi meg a felügyeleti kollégium tagjainak, beleértve az EBH-t. A naprakész információknak a csoportra és annak a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett szervezeteire kell kiterjedniük.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletét ellátó felügyeleti kollégiumi tagok a végrehajtás nyomon követése során egymásnak eljuttatott információk alapján mérlegelik, hogy szükség van-e a koordinált felügyeleti válaszlépések aktualizálására.

(5)   Az (1)–(4) bekezdésben említett feladatokat indokolatlan késedelem nélkül el kell végezni.

2. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 51. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELÜGYELETI KOLLÉGIUMOK OPERATÍV MŰKÖDÉSE

1. szakasz

Felügyeleti kollégiumok létrehozása és működése

18. cikk

Az intézmények áttekintő táblájának elkészítése, a felügyeleti kollégiumok létrehozása, a kapcsolattartók listája, valamint az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások

(1)   A 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése szerinti felügyeleti kollégiumok esetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága hajtja végre a következő feladatokat:

a)

az intézmények áttekintő táblájának elkészítése és aktualizálása;

b)

a felügyeleti kollégium létrehozása;

c)

a kapcsolattartók listájának elkészítése és aktualizálása;

d)

az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötése és módosítása.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az 1–4. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

19. cikk

A felügyeleti kollégium ülései és tevékenysége

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága – ülések és más tevékenységek formájában – rendszeres együttműködést alakít ki a felügyeleti kollégium tagjaival.

(2)   Az ülések és tevékenységek megszervezéséről, valamint azok céljairól a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait, beleértve az EBH-t.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága egyértelműen meghatározza az ülések vagy tevékenységek célkitűzéseit, és biztosítja, hogy ezek a célkitűzések szerepeljenek az ülések napirendjén, és érvényesüljenek a tevékenységek során.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megküldi az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot a felügyeleti kollégium valamennyi olyan tagjának, a székhely szerinti tagállam azon szanálási hatóságának és a felügyeleti kollégium azon megfigyelőinek, amelyeket/akiket az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően meg szándékozik hívni, és felkéri őket, hogy tegyenek javaslatot további napirendi pontokra. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi az említett tagok és megfigyelők által javasolt napirendi pontokat, és kérésre megindokolja, hogy miért nem veszi fel azokat a napirendre.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, valamint a felügyeleti kollégium azon tagjai és megfigyelői, akik egy adott ülésen vagy tevékenységben részt vesznek, a tevékenységet vagy ülést megelőzően olyan időpontban osztják meg egymással a dokumentumokat és a munkaanyagokhoz tett hozzájárulásokat, hogy a kollégium részt vevő tagjainak és megfigyelőinek elegendő idejük legyen azok megfelelő figyelembevételére.

2. szakasz

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

20. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a felügyeleti kollégium tagjai közötti információcserére vonatkozó általános keretrendszer

(1)   A felügyeleti kollégium tagjaitól kapott, az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett információkat a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága továbbítja a felügyeleti kollégium többi tagjának.

Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy az első albekezdésben említett valamely információ nem releváns a felügyeleti kollégium egy adott tagja számára, először konzultál ezzel a taggal, és tájékoztatja őt az információval kapcsolatos legfontosabb pontokról, hogy a tag saját maga tudja megítélni az információ relevanciáját.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai megosztják egymással a felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett információkat.

(3)   Amennyiben a felügyeleti kollégium hatékony és eredményes működéséhez szükséges, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kollégiumot különböző alcsoportokba szervezi. Amikor egy felügyeleti kollégium különböző alcsoportokba szerveződik, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága teljeskörűen, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a felügyeleti kollégium valamennyi tagját a különböző alcsoportokon belül megtett lépésekről vagy végrehajtott intézkedésekről.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai megállapodnak az információcsere eszközéről, és ezt a megállapodást rögzítik az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban.

21. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium megfigyelői közötti információcserére vonatkozó általános keretrendszer

(1)   Amint az intézmény 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerinti felügyeleti felülvizsgálata és értékelése befejeződött, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága továbbítja az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett információkat az érintett tagállam szanálási hatóságának.

(2)   A csoport vagy jelentős fióktelepei kockázati profiljára gyakorolt lényeges kedvezőtlen hatás esetén a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága közli az érintett megfigyelőkkel az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének alkalmazásában megosztott releváns információkat.

22. cikk

Vizsgálati program

(1)   A felügyeleti kollégium 2013/36/EU irányelv 99. cikkében említett vizsgálati programjának kidolgozása céljából, valamint az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének megfelelően a felügyeleti kollégium tagjai eljuttatják hozzájárulásaikat a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hozzájárulások kézhezvételét követően a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága elkészíti a felügyeleti kollégium vizsgálati programjának tervezetét.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megküldi a felügyeleti kollégium vizsgálati programjának tervezetét a felügyeleti kollégium tagjainak, és felkéri őket, hogy írásban nyújtsák be véleményüket a közös munka területeit illetően, és meghatározza a benyújtásra vonatkozó határidőt.

(4)   A vizsgálati program véglegesítése céljából a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi a felügyeleti kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket, és szükség esetén megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a programba.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a vizsgálati program véglegesítését követően elküldi a programot a felügyeleti kollégium tagjainak.

(6)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az e cikk (1)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően legalább évente vagy – ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága vagy a felügyeleti kollégium tagjai úgy ítélik meg, hogy arra a 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerint elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés nyomán szükség van – ennél gyakrabban aktualizálja a felügyeleti kollégium vizsgálati programját.

23. cikk

Információcsere a csoport vagy annak szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén

Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti, a csoport vagy annak jelentős fióktelepei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti érintett tagjai a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum használatával osztják meg egymással az említett rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információkat.

3. szakasz

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, valamint záró rendelkezések

24. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. cikkének alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága elkészíti a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozására vonatkozó javaslatot.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megküldi a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozásáról szóló javaslatát a felügyeleti kollégium tagjainak, és felkéri őket véleményük megosztására, és meghatározza a vélemények benyújtására vonatkozó határidőt.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága mérlegeli a felügyeleti kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket, és megindokolja, amennyiben nem veszi figyelembe azokat a keretrendszer létrehozása során.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága elküldi a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer végleges változatát a felügyeleti kollégium tagjainak.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai legalább évente felülvizsgálják, és szükség esetén aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

(6)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárás szerint aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

25. cikk

Információcsere vészhelyzet során

(1)   Amennyiben új információk állnak rendelkezésre, az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 37. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett információkat haladéktalanul aktualizálni kell.

(2)   Amennyiben az információcserére vagy az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 37. cikkében említett tájékoztatásra szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül írásban meg kell erősíteniük az említett tájékoztatás vagy információcsere tartalmát.

(3)   Amennyiben a felügyeleti kollégium egyik tagja olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet a joghatósága területén működő fióktelepre, indokolatlan késedelem nélkül riasztja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát.

26. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 38. cikkének alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága összehangolja a vészhelyzetre vonatkozó koordinált felügyeleti értékelés tervezetének elkészítését, amely értékelés a saját értékelésén, továbbá a felügyeleti kollégium azon tagjainak értékelésén alapul, amelyek felügyelik a csoport vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett szervezeteit.

(2)   A koordinált felügyeleti értékelés tervezetének azokra a fióktelepekre kell kiterjednie, amelyeket érint vagy várhatóan érint a vészhelyzet. Az érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelő felügyeleti kollégiumi tagok véleményét és értékelését megfelelően figyelembe kell venni a koordinált felügyeleti értékelés tervezetében.

(3)   Amennyiben a vészhelyzet egy konkrét fióktelepre korlátozódik, az adott fióktelep felügyeletéért felelős felügyeleti kollégiumi tag végzi el a vészhelyzet felügyeleti értékelését a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával együttműködve.

27. cikk

A vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépések koordinálása, nyomon követése és aktualizálása

(1)   Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkében előírtak alapján a vészhelyzetre adandó koordinált válaszlépések kidolgozása során a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megfelelően figyelembe veszi azon felügyeleti kollégiumi tagok véleményét, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, amennyiben szükséges, összehangolja a koordinált felügyeleti válaszlépésekben rögzített intézkedések megvalósításának nyomon követését.

(3)   A felügyeleti kollégium tagjai tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a vészhelyzet alakulásáról és a joghatóságuk területén működő fióktelepekre vonatkozóan elfogadott intézkedések megvalósulásáról.

(4)   A koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követésének aktualizálásáról a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a kollégium tagjait és az EBH-t.

(5)   A vészhelyzet 26. cikkben említett felügyeleti értékelésének elkészítése és az erre a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozása párhuzamosan is elvégezhető.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett végrehajtási rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. április 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/99 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 21., 2016.1.28., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/99/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/59/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj).

(5)  A Bizottság (EU) 2024/3117 végrehajtási rendelete (2024. november 29.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/3117, 2024.12.27., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/3117/oj).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj).

(7)  A Bizottság (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelete (2025. április 23.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésével kapcsolatos általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/791, 2025.8.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/791/oj).

(8)  A Bizottság (EU) 2016/100 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 21., 2016.1.28., 45. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/100/oj).


I. MELLÉKLET

Áttekintő tábla

Image 1

Image 2


II. MELLÉKLET

A következő szervezet számára felállított felügyeleti kollégium írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásaira vonatkozó mintadokumentum: <XY> Csoport/<A> Intézmény

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A.   Bevezetés

Hivatkozzon a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1) kollégiumok felállításáról és az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokról szóló megfelelő cikkeire: 51. cikk (jelentős fióktelepek), 115. cikk (koordinációs és együttműködési megállapodások) és 116. cikk (felügyeleti kollégiumok). Hivatkozzon továbbá az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre  (2) és az (EU) 2025/790 bizottsági végrehajtási rendeletre  (3) , valamint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (4) vonatkozó cikkeire, melyek az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégium számára konkrét feladatokat tűznek ki.

Röviden mutassa be ezen írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások célkitűzését, jellemezze a szándékukat, és erősítse meg, hogy szükség van ezen írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások elfogadására és fenntartására.

B.   A(z) <XY> csoport/<A> intézmény, valamint a tagok és megfigyelők azonosítása

a)   A(z) <XY> csoport/<A> intézmény leírása és szerkezete

Hivatkozzon az áttekintő tábla elkészítésének eredményére és annak bármilyen aktualizálására.

Az elkészült áttekintő tábla legfrissebb változata mellékletként csatolható.

A felügyelt szervezeteket bemutató szervezeti ábra és a csoport vagy intézmény földrajzi jelenlétének leírása is szerepelhet itt (vagy adott esetben mellékletként).

b)   Azon illetékes hatóságok azonosítása, amelyek a kollégium tagjai

A kollégium tagjainak azonosításához hivatkozzon az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet vonatkozó cikkeire, és tüntesse fel az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett azon hatóságok listáját, amelyek elfogadták a felügyeleti kollégiumi tagságra vonatkozó felkérést. Adja meg, hogy mely illetékes hatóságok hagytak jóvá a 2013/36/EU irányelv 21a. cikkével összhangban pénzügyi holdingtársaságot vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságot.

Illessze be a mintadokumentum A. mellékletére (Kapcsolattartók listája) vonatkozó hivatkozást.

c)   Azon hatóságok azonosítása, amelyek megfigyelőként vesznek részt a kollégiumban

A kollégium lehetséges megfigyelőinek azonosításához hivatkozzon az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet vonatkozó cikkeire, és tüntesse fel az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti hatóságoknak címzett felkérések eredményét.

Amennyiben harmadik országbeli felügyeleti hatóságok kaptak felkérést, hogy megfigyelőként vegyenek részt a felügyeleti kollégiumban, hivatkozzon arra a dokumentumra, mely szerint a kollégium valamennyi tagja egyenértékűnek értékelte az érintett harmadik országok felügyeleti hatóságaira vonatkozó titoktartási és szakmai titoktartási követelményeket. Amennyiben az EBH véleményét is figyelembe vették az értékelésben, adja meg annak részleteit.

Hivatkozzon azokra az esetekre, amikor a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (1a) bekezdése alkalmazandó.

Hivatkozzon a szanálási kollégium csoportszintű szanálási hatóságára, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium vezető felügyeleti hatóságára.

Hivatkozzon azokra az esetekre, amikor a 2013/36/EU irányelv 21b. cikke alkalmazandó, és adja meg annak az illetékes hatóságnak az adatait, amely közbenső EU-szintű anyavállalat(ok) létrehozását követően felkérést kapott, hogy megfigyelőként vegyen részt a felügyeleti kollégiumban.

Illessze be a mintadokumentum A. mellékletére (Kapcsolattartók listája) vonatkozó hivatkozást.

C.   A szanálási kollégiummal folytatott együttműködés keretrendszere

Ismertesse részletesen a keretrendszert, beleértve a következőket: a) az említett megfigyelőknek a felügyeleti kollégium munkájában, tevékenységeiben és ülésein vagy az ülés bizonyos napirendi pontjainak megvitatásában való részvétele többek között vészhelyzetben, valamint a csoport és szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló események esetében, amennyiben az feladataik ellátása szempontjából releváns; továbbá azok az információk, amelyekhez a megfigyelők várhatóan hozzá fognak férni, különös tekintettel az információk hatókörére, a megosztás gyakoriságára és a biztonságos kommunikációs csatornákra, és figyelemmel a C. mellékletben felsorolt mutatókra is; b) azok a főbb megfontolások, amelyek alapján az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönt arról, hogy a csoportszintű szanálási hatóságnak feladatai ellátásához szüksége van az információra.

Ismertesse az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium többi tagja által elfogadott, az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke m) pontjának megfelelően a szanálási kollégium számára történő koordinált adatszolgáltatásra vonatkozó keretrendszert, továbbá a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat eredményével, valamint a csoportszintű helyreállítási terv értékelésének eredményével kapcsolatos információk átadását, beleértve az eljárás részleteit (pl. az adatok továbbításának ütemezése és formátuma, továbbá a kollégium többi tagjának tájékoztatása a koordinált adatszolgáltatásról).

Mutassa be az összevont felügyeletet ellátó hatóság szerepét, ahogyan arról az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégiumi tagok megállapodtak, különös tekintettel a felügyeleti kollégium által az érintett szanálási kollégium számára a csoportszintű szanálási hatóságon keresztül biztosított adatszolgáltatás összehangolására.

Ismertesse a szanálási kollégiumtól kapott – mindenekelőtt a 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett – információknak a csoportszintű szanálási hatóságon keresztül a felügyeleti kollégiumnak történő továbbítására szolgáló keretrendszert, beleértve az eljárás részleteit (pl. az információátadás ütemezése és formátuma, továbbá a kollégium többi tagjának tájékoztatása az információk átvételéről).

D.   A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiummal folytatott együttműködés koordinálásának keretrendszere

Ismertesse részletesen a keretrendszert, beleértve a következőket a) az említett megfigyelőknek a kollégium munkájában, tevékenységeiben és ülésein vagy az ülés bizonyos napirendi pontjainak megvitatásában való részvétele többek között vészhelyzetben, valamint a csoport és szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló események esetében, amennyiben az feladataik ellátása szempontjából releváns; továbbá azok az információk, amelyekhez a megfigyelők várhatóan hozzáférést kapnak, különös tekintettel az információk hatókörére, a megosztás gyakoriságára és a biztonságos kommunikációs csatornákra; b) azok a főbb megfontolások, amelyek alapján az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönt arról, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium vezető felügyeleti hatóságának feladatai ellátásához szüksége van az információra.

Ismertesse a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumtól kapott – mindenekelőtt a kockázatértékelés eredményeire, a felügyeleti tervekre és a javasolt felügyeleti intézkedésekre vonatkozó – információknak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium vezető felügyeleti hatóságán keresztül a felügyeleti kollégiumnak történő továbbítására szolgáló keretrendszert.

Ismertesse a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium számára releváns információk továbbítására vonatkozó keretrendszert.

E.   A pénzügyi konglomerátummal foglalkozó kollégiummal folytatott együttműködés keretrendszere

Ismertesse a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletére létrehozott kollégiummal való együttműködés keretrendszerét, beleértve a kicserélendő információk körét (pl. főbb határozatok, ülések eredménye).

F.   A más tagállami hatóságokkal és harmadik országok felügyeleti hatóságaival folytatott együttműködés koordinálásának keretrendszere

Ismertesse részletesen a keretrendszert, beleértve a következőket: a) az említett megfigyelőknek a felügyeleti kollégium munkájában, tevékenységeiben és ülésein vagy az ülés bizonyos napirendi pontjainak megvitatásában való részvétele többek között vészhelyzetben, valamint a csoport és szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló események esetében, amennyiben az feladataik ellátása szempontjából releváns; továbbá azok az információk, amelyekhez a megfigyelők várhatóan hozzáférést kapnak, különös tekintettel az információk hatókörére, a megosztás gyakoriságára és a biztonságos kommunikációs csatornákra; b) azok a főbb megfontolások, amelyek alapján az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönt arról, hogy más tagállami hatóságoknak és harmadik országbeli felügyeleti hatóságoknak feladataik ellátásához szükségük van az információra.

Részletezze a 710/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet  (5) 4. cikkének megfelelően az említett megfigyelők csoportszintű kockázatértékelési eljárásban való részvételének hatókörét és adott esetben a megfigyelők eljáráshoz való hozzájárulásait.

Ismertesse az adott esetben más tagállami hatóságoktól és harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól kapott – mindenekelőtt a kockázatértékeléseik eredményére, a felügyeleti tervekre és a javasolt felügyeleti intézkedésekre vonatkozó – információknak a felügyeleti kollégium felé történő továbbítására szolgáló keretrendszert.

G.   Az információcsere keretrendszere

A rendes körülmények között kicserélendő információk körének legalább a 2013/36/EU irányelvből és a 2014/59/EU irányelvből, valamint az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet megfelelő cikkeiből eredő követelményekre kell kiterjednie. A kollégiumoknak ezt a részt azonban az olyan egyéb kollégiumspecifikus információkra vonatkozóan is ki kell tölteniük, amelyek közös megegyezés alapján az információcsere részét képezik.

Hivatkozzon a 2013/36/EU irányelv, a 2014/59/EU irányelv, valamint az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet információmegosztásra vonatkozó megfelelő cikkeire, és itt adja meg a kicserélendő egyéb kollégiumspecifikus adatokat is.

Mindenekelőtt olyan adatokat kell itt megadni, melyek az összevont felügyeletet ellátó hatóság és más kollégiumi tagok között létrejött megállapodás szerinti konkrét mutatókra vonatkoznak, melyeket a csoportszintű kockázatértékelés és a 2013/36/EU irányelv 113. cikkével összhangban az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok meghozatala során cserélnek ki. Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései szerint ezeknek a mutatóknak ki kell terjedniük legalább a következőkre: tőke, tőkeáttétel, likviditás, eszközminőség, finanszírozás, jövedelmezőség és koncentrációs kockázat, és a mutatókat a csoporthoz tartozó minden egyes szervezet és az anyavállalat, valamint konszolidált szinten a teljes csoport vonatkozásában meg kell adni. Itt kell ismertetni az említett adatok megosztásának gyakoriságára vonatkozó kollégiumspecifikus megállapodást is az eljárás részleteivel együtt (például, hogy része-e a csoportszintű kockázatértékelési folyamatnak vagy külön információcsere keretében történik stb). Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolni kell a mutatók jegyzékét a C. mellékletben foglaltak szerint.

Adja meg a rendszeres információmegosztás gyakoriságát (pl. negyedéves) és a használandó biztonságos kommunikációs csatornákat (például telekonferenciák, titkosított e-mailek, biztonságos kollégiumspecifikus honlapok).

Mutassa be az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerint tagállam illetékes hatóságának szerepét, melyet az alapvető és releváns információk összegyűjtésének és terjesztésének központjaként tölt be.

Mutassa be a keretrendszer rugalmas jellegét, és azt, hogy miként alkalmazkodik a kicserélendő információk típusához és sürgős jellegéhez.

H.   Bizalmas információk kezelése

Erősítse meg, hogy a tagok és a megfigyelők között megosztott bizalmas információkat kizárólag a(z) <XY> csoport/<A> intézmény törvényes felügyeletének céljából használják fel.

Mutassa be, hogyan biztosítja a megosztott információk bizalmas jellegének megóvását, és erősítse meg, hogy a bizalmas információkhoz hozzáféréssel rendelkező vagy azokat kezelő személyek szakmai titoktartási kötelezettség alá esnek.

I.   A feladatok átadására és adott esetben a hatáskörök átruházására vonatkozó irányítási megállapodások

Ismertesse, hogy milyen eljárással történik a felügyeleti kollégiumon belül a potenciális közös munka és az önkéntes feladatátadás, valamint az esetleges hatáskör-átruházás meghatározása a felügyeleti kollégium és az e megállapodásokban részt vevő hatóságok vizsgálati programjának kidolgozásával összefüggésben.

Mutassa be az érintett hatóságok és a felügyeleti kollégium többi tagja közötti információáramlás menetét a munka eredményeivel kapcsolatban, és adjon tájékoztatást az érintett hatóságok, valamint az EU-szintű anyavállalat vagy -intézmény, illetve annak bármely leányvállalata vagy jelentős fióktelepe között megvalósuló kommunikációs eljárásokról.

J.   A különböző kollégiumi alcsoportok leírása, amennyiben releváns, valamint a 2013/36/EU irányelv 21b. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott két felügyeleti kollégium közötti együttműködési megállapodás ismertetése

Amennyiben a felügyeleti kollégium különböző alcsoportokba (pl. alapvető, általános, régióspecifikus kollégiumi alcsoportok) szerveződik, mutassa be ezeket az alcsoportokat, a tagságuk meghatározásához használt kritériumokat, az egyes alcsoportokhoz tartozó tagokat és megfigyelőket, valamint azon eljárásokat, melyek biztosítják a megfelelő információáramlást a különböző kollégiumi alcsoportok között.

Amennyiben a 2013/36/EU irányelv 21b. cikkének (2) bekezdésével összhangban két felügyeleti kollégiumot hoznak létre, ismertesse azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a kollégiumok információt cserélnek, valamint a kollégiumok azon megállapodásait, amelyek biztosítják a megfelelő együttműködést rendes körülmények között, valamint a vészhelyzetekre való felkészülés során, illetőleg vészhelyzetben.

A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSÉNEK ÉS KOORDINÁLÁSÁNAK KERETRENDSZERE RENDES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

K.   A felügyeleti tevékenységek tervezésének és koordinálásának keretrendszere rendes körülmények között

Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet vonatkozó cikkeinek rendelkezéseire alapozva mutassa be a felügyeleti kollégium vizsgálati programjának kidolgozására, megvitatására, elfogadására és aktualizálására vonatkozó kollégiumspecifikus megállapodásokat.

L.   A kollégium kommunikációs politikája az EU-szintű anyavállalattal vagy -intézménnyel, illetve annak leányvállalataival és fióktelepeivel összefüggésben

Az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet vonatkozó cikkeinek rendelkezéseire alapozva mutassa be az illetékes hatóságok és az EU-szintű anyavállalat vagy -intézmény, valamint annak szervezetei között érvényes kollégiumspecifikus kommunikációs politikát.

M.   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, illetve más kollégiumi tagok és megfigyelők között létrejött, a kollégium működésére vonatkozó egyéb megállapodások

Mutassa be az ülések dokumentumainak közzétételére vonatkozó elfogadott eljárások és a követendő ütemterv részleteit.

Adott esetben mutassa be az egyéb releváns kollégiumspecifikus megállapodásokat.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSOPORT VAGY ANNAK VALAMELY TAGÁLLAMBAN LETELEPEDETT SZERVEZETEI KOCKÁZATI PROFILJÁRA LÉNYEGES KEDVEZŐTLEN HATÁST GYAKORLÓ ESEMÉNY ESETÉN

Adja meg az esemény leírását, valamint a kockázati profilra lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén a kollégium tagjai között folytatandó információcsere kollégiumspecifikus eljárásának részleteit, különös tekintettel a következőkre:

az esemény jellemzői, valamint a csoport vagy szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény azon lehetséges eseteinek felsorolása, amelyek bekövetkezésekor az alább ismertetett eljárás alkalmazandó.

az elsődleges biztonságos kommunikációs csatorna;

a D. mellékletben felsorolt információk felügyeleti kollégiumban való megosztásának ütemezése a lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény jellegétől, súlyosságától, lehetséges rendszerszintű hatásától és átterjedésének valószínűségétől függően, valamint az esemény várható alakulása;

az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai közötti megállapodás alapján – adott esetben a D. mellékletben foglalt információkon felül – megosztandó további információk;

koordinált felügyeleti válaszlépés, amennyiben azt az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai szükségesnek ítélik.

A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSÉNEK ÉS KOORDINÁLÁSÁNAK KERETRENDSZERE VÉSZHELYZETRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉS VÉSZHELYZET SORÁN

N.   A vészhelyzet esetén felelős kapcsolattartó személyek megnevezése és bemutatása, valamint elérhetőségeik

Hivatkozzon a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, mely a felügyeleti tevékenységeknek a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során történő tervezésére és koordinálására vonatkozik.

Illessze be az e mintadokumentum B. mellékletére (Vészhelyzet esetén felelős kapcsolattartók listája) vonatkozó hivatkozást.

O.   Vészhelyzet esetén kicserélendő információk és követendő eljárások

a)   A vészhelyzet esetén kicserélendő információkra vonatkozó keretrendszer

Ismertesse a kollégium tagjai által vészhelyzetekben alkalmazandó kollégiumspecifikus eljárásokat, beleértve az elsődleges biztonságos kommunikációs csatornát is.

Adja meg azon információk előzetesen meghatározott minimális körét, amelyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a felügyeleti kollégium többi tagjának vészhelyzet esetén meg kell osztania.

Mutassa be részletesen, hogyan vizsgálják meg, hogy az EU-szintű anyavállalat vagy -intézmény képes-e megadni a felügyeleti kollégium által meghatározott adatokat. Mutassa be a tervezett felülvizsgálatokat és adott esetben a szimulációs gyakorlatok gyakoriságát.

b)   A vészhelyzet során alkalmazandó koordinációs és együttműködési eljárások keretrendszere

Hivatkozzon az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet vészhelyzeti riasztásra vonatkozó releváns cikkére, és mutassa be, milyen keretrendszert alkalmaz az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a többi felügyeleti kollégiumi tag egymás riasztására, amikor vészhelyzet alakul ki egy leányvállalatnál vagy EU-szintű anyavállalatnál. Az EBH és azon fogadó tagállamok illetékes hatóságainak riasztására szolgáló intézkedéseket is meg kell adni, ahol jelentős fióktelepek telepedtek le.

Mutassa be a szanálási kollégiummal a csoportszintű szanálási hatóságon keresztül folytatott együttműködést, vagy más olyan felügyeleti kollégiummal (pl. a 2013/36/EU irányelv 21b. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott második felügyeleti kollégiumokkal), illetőleg csoportokkal (pl. válságkezelési csoporttal) folytatott együttműködést, amelyek adott esetben részt vehetnek a csoportot érintő vészhelyzet kezelésében.

Hivatkozzon azokra az elfogadott biztonságos kommunikációs csatornákra, amelyeket vészhelyzet esetén használni kell az információcseréhez (pl. titkosított e-mailek, kollégiumspecifikus biztonságos weboldal).

Sorolja fel azokat az eseteket (vészhelyzetek példáit), melyek során riasztásra és értesítésre kerül sor.

c)   Vészhelyzetek kezelésének keretrendszere

Az (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet vonatkozó cikkei alapján mutassa be a vészhelyzetek kezelésére szolgáló keretrendszert a következő pontokra kitérve:

a koordinált felügyeleti értékelés, beleértve a vészhelyzet közös értékelésének legfontosabb elemeit;

a koordinált felügyeleti válaszlépések, részletesen ismertetve az EU-szintű anyavállalattal vagy -intézménnyel, vagy a csoporthoz tartozó érintett szervezetekkel vagy fióktelepekkel kapcsolatosan alkalmazott felügyeleti lépések szükségességét, hatókörét és feltételeit, valamint a kollégiumon belül szükség szerint a csoportszintű szanálási hatósággal, valamint az EBH-val megosztandó információkat;

a koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követése, beleértve a közösen elfogadott intézkedéseket és megállapodásokat is.

d)   A külső kommunikáció keretrendszere

Mutassa be a külső kommunikáció keretrendszerét, kitérve a következőkre:

a nyilvános kommunikáció koordinálásával kapcsolatos felelősségi körök megoszlása a vészhelyzet különböző szakaszaiban;

a közzéteendő információ szintje, figyelembe véve a mérlegelés lehetőségét a piaci bizalom megtartása és bármilyen további kötelezettség teljesítése érdekében, amennyiben a vészhelyzet által érintett csoport egy vagy több joghatóság területén van bejegyezve;

közös nyilvános nyilatkozatok elkészítése még abban az esetben is, amikor csak egyetlen illetékes hatóságnak kell nyilatkozatot tennie, amennyiben a kollégium többi tagjának érdekei is kockán forognak;

különleges körülmények és megteendő lépések, amikor az érintett illetékes hatóság külön nyilatkozatot tehet;

felelősség az EU-szintű anyavállalat vagy -intézmény, illetve az ahhoz tartozó leányvállalatok vagy fióktelepek értesítése tekintetében;

felelősség és megteendő lépések a vészhelyzet kezelésére szolgáló koordinált intézkedések kommunikációja tekintetében.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Részletezze, hogy az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat elfogadó és aláíró illetékes hatóságok milyen kötelezettséget vállalnak ezen rendelkezések alkalmazására az ilyen megállapodások megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatig.

A felügyeleti kollégium tagjainak az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokhoz vagy azok bármely módosításához való hozzájárulását írásban kell rögzíteni, ami történhet e-mailben is.

Az illetékes hatóságok aláírásait adott esetben ebben a részben, vagy mellékletként lehet megadni. A kollégium tagjai által elfogadott lényeges módosítások ismertetése érdekében mutassa be az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások frissített vagy átdolgozott változatait.

Utaljon a kapcsolattartáshoz használandó nyelvre, valamint – adott esetben – az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások közzétételére.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj).

(2)  A Bizottság (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelete (2025. április 23.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésével kapcsolatos általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/791, 2025.8.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/791/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2025/790 végrehajtási rendelete (2025. április 23.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok operatív működése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L, 2025/790, 2025.8.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/790/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve ( 2014. május 15. ) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/59/oj).

(5)  A Bizottság 710/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 23.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozathozatali eljárás alkalmazási feltételeit meghatározó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 188., 2014.6.27., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/710/oj).


A. melléklet

Kapcsolattartók listája

Jellegüknél fogva ezeknek az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak a mellékleteit rendszeresen aktualizálni kell.

A kapcsolattartók és a vészhelyzeti kapcsolattartók listájának naprakészen tartásához nincs szükség formális konzultációs és jóváhagyási eljárásokra. Az illetékes hatóságokat ösztönözni kell arra, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóságot tájékoztassák a kapcsolattartók és a vészhelyzeti kapcsolattartók listájának változásairól, és az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a legfrissebb változatokat a felügyeleti kollégium minden tagja megkapja.

Legutóbbi frissítés:

 

Hatóság

Kapcsolattartó neve és beosztása

Telefonszám

E-mail-cím

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság/a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága

1.

működési szinten

2.

felső vezetői szinten

Vezetékes

Mobil

Vezetékes

Mobil

 

A fogadó tagállam illetékes hatósága

1.

működési szinten

2.

felső vezetői szinten

Vezetékes

Mobil

Vezetékes

Mobil

 

EBH

 

 

 

Harmadik országbeli felügyeleti hatóság

Csoportszintű szanálási hatóság

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium vezető felügyeleti hatósága

 

 

 

Adott esetben:

Szanálási hatóság

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság

 

 

 


B. melléklet

Vészhelyzeti kapcsolattartók listája

Legutóbbi frissítés:

 

Hatóság

Kapcsolattartó neve és beosztása

Telefonszám

Munkaidőn kívüli telefonszám

E-mail-cím

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság/a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága

1.

működési szinten

2.

felső vezetői szinten

Vezetékes

Mobil

Vezetékes

Mobil

 

 

A fogadó tagállam illetékes hatósága

1.

működési szinten

2.

felső vezetői szinten

Vezetékes

Mobil

Vezetékes

Mobil

 

 

EBH

 

 

 

 

Harmadik országbeli felügyeleti hatóság

Csoportszintű szanálási hatóság

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium vezető felügyeleti hatósága

 

 

 

 

Adott esetben:

Szanálási hatóság

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság

 

 

 

 

Vészhelyzet esetén használható biztonságos e-mail-cím:

Vészhelyzet esetén használható biztonságos honlap URL-címe:


C. melléklet

A mutatók jegyzéke

Hivatkozzon az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai között létrejött, a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének és (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 10. cikkének alkalmazásában használandó következő mutatók meghatározására vonatkozó megállapodásra.

A csoport sajátosságainak figyelembevételével egészítse ki az alábbi listát azokkal a mutatókkal, amelyekről információt kell cserélni.

Érintett területek

A mutatók elfogadott listája

Előírt területek:

 

Tőke és tőkeáttétel

 

Likviditás

 

Eszközminőség

 

Finanszírozás

 

Jövedelmezőség

 

Koncentrációs kockázat

 

További/opcionális területek:

 

 

 

 

 


D. melléklet

A kockázati profilra lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény esetén szükséges információmegosztáshoz használandó indikatív mintadokumentum

Hivatkozzon az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai között létrejött megállapodásra, amely meghatározza a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó (EU) 2025/791 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének és (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 12. cikkének alkalmazásában a csoport és szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény bekövetkezésekor megosztandó információkat.

Az alábbi indikatív mintadokumentum alapján tüntesse fel a megosztandó információk körét, figyelembe véve a csoport sajátosságait, valamint az alábbi mintadokumentumban meghatározott opcionális információkat.

Az információ típusa

Leírás

Az eseményre vonatkozó információk

1

A kockázati profilra potenciálisan lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény, amely szoros felügyeleti ellenőrzést tesz szükségessé

Az esemény jellege és leírása, kitérve a súlyosságára.

Az esemény csak a csoportra/a szervezetre/a csoporthoz tartozó szervezetekre gyakorol hatást, vagy egy tagállamban/az Unióban több szervezetet is érint?

2

Az esemény pénzügyi piacra gyakorolt hatása

Amennyiben az esemény több tagállami/uniós szervezetet érint, annak rövid ismertetése, hogy az esemény milyen hatást gyakorol e joghatóságok pénzügyi piacaira.

3

Az esemény rendszerszintű hatása

Lehet az eseménynek rendszerszintű hatása valamely tagállamban/az EU-ban?

Az érintett intézményekre vonatkozó információk

4

Érintett szervezet

Név

5

Illetékes hatóság

Az érintett szervezet felügyeletét ellátó hatóság

6

Az intézmény típusa

Intézmény, például anyaintézmény vagy leányvállalat, pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság

Fióktelep

7

Az érintett szervezet jelentősége

Az érintett szervezet jelentősége az engedélyezése vagy jóváhagyása szerinti tagállamban, valamint

a szervezet jelentősége a csoport szempontjából

8

A lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény fő vonzatai a szervezetre nézve

Az esemény közvetlen és közvetett hatása

az intézmény azon képességére, hogy az üzletmenet súlyos zavara esetén működni tudjon, beleértve a kiszervezett szolgáltatások biztosítását,

a rendelkezésre álló szavatolótőkére és a likviditási pozícióra, beleértve a finanszírozási koncentrációkat,

az eszközminőségre, beleértve az esetleges kockázati koncentrációkat,

a jövedelmezőségre és a mérlegre,

az üzleti modellre és stratégiára,

a belső irányítási rendszerre,

a tényleges vagy várható mennyiségi és minőségi információkkal együtt.

9

A 8. ponttal (Fő vonzatok) összefüggésben a következő mutatókat kell használni:

A C. mellékletben szereplő mutatók elfogadott listájából kiválasztott azon mutatók, amelyeket egy esemény bekövetkezésekor meg kell osztani (ettől függetlenül a felügyeleti hatóságok további mutatókat is megoszthatnak)

10

Az intézmény azon sebezhetőségei, amelyek súlyosbítják az eseményt

Azon sebezhetőségek ismertetése, amelyek súlyosbíthatják az esemény hatásait (például az informatikai rendszerek sebezhetősége, könyvelési modellek, határokon átnyúló tevékenység, jogi vagy szabályozási kérdések)

11

Csoporton belüli átterjedés

Az esemény által érintett szervezettel szembeni, csoporton belüli jelentős kitettségek

A csoporthoz tartozó szervezetekre gyakorolt lehetséges lényeges hatás

Egyéb releváns csoporton belüli megállapodások

a tényleges vagy várható mennyiségi és minőségi információkkal együtt.

12

Külső átterjedés

Az esemény által érintett szervezettel szembeni jelentős kitettségekkel rendelkező partnerek

Egyéb olyan releváns megállapodások, amelyek átterjedést okozhatnak

a tényleges vagy várható mennyiségi és minőségi információkkal együtt.

Fellépések, intézkedések és kommunikáció

13

A csoport által végrehajtott intézkedések és fellépések

A szervezet intézkedései és fellépései, valamint azok hatása

az intézmény azon képességére, hogy az üzletmenet súlyos zavara esetén működni tudjon, beleértve a kiszervezett szolgáltatások biztosítását,

a rendelkezésre álló szavatolótőkére és a likviditási pozícióra, finanszírozási koncentrációkra,

az eszközminőségére, beleértve az esetleges kockázati koncentrációkat,

a jövedelmezőségére és a mérlegre,

az üzleti modelljére és stratégiájára,

belső irányítási rendszerére,

a tényleges vagy várható mennyiségi és minőségi információkkal együtt.

14

A csoport által tervezett intézkedések és fellépések

Az intézmény/csoport által tervezett intézkedések és fellépések, valamint azok várható hatása

az intézmény azon képességére, hogy az üzletmenet súlyos zavara esetén működni tudjon, beleértve a kiszervezett szolgáltatások biztosítását,

a rendelkezésre álló szavatolótőkére és a likviditási pozícióra, finanszírozási koncentrációkra,

az eszközminőségére, beleértve az esetleges kockázati koncentrációkat,

a jövedelmezőségére és a mérlegre,

az üzleti modelljére és stratégiájára,

belső irányítási rendszerére,

a tényleges vagy várható mennyiségi és minőségi információkkal együtt.

15

Az illetékes hatóság által végrehajtott fellépések

A fellépések leírása, céljaik és hatásuk/hatásaik ismertetése

16

Az illetékes hatóság által tervezett fellépések

A fellépéseknek, valamint azok céljainak és tervezett hatásaiknak az ismertetése

17

A csoport által folytatott külső kommunikáció

A csoport sajtóközleményei és egyéb külső kommunikációja

18

Az illetékes hatóság által tervezett külső kommunikáció

Az illetékes hatóság által tervezett sajtóközlemények és egyéb külső kommunikáció


III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Ez a végrehajtási rendelet

Az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet

n.a.

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

12. cikk

14. cikk

13. cikk

15. cikk

14. cikk

16. cikk

15. cikk

17. cikk

16. cikk

18. cikk

17. cikk

19. cikk

18. cikk

20. cikk

19. cikk

21. cikk

22. cikk

20. cikk

23. cikk

24. cikk

21. cikk

25. cikk

22. cikk

26. cikk

23. cikk

27. cikk

24. cikk

28. cikk

29. cikk

25. cikk


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/790/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)


Top