(1)

Az egységes megközelítés biztosításának és egyúttal annak érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, meg kell állapítani a jelentős befektetői aggály vagy a kriptoeszköz-piacok szabályos működését és integritását, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását az Unióban vagy legalább egy tagállamban fenyegető veszély fennállásának meghatározása során az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH által figyelembe veendő kritériumok és tényezők jegyzékét. Az illetékes hatóságoknak, az ESMA-nak és az EBH-nak azonosítaniuk kell a konkrét ügy szempontjából releváns kritériumokat és tényezőket, majd értékelniük kell az adott ügy szempontjából legrelevánsabbnak ítélt kritériumokat és tényezőket. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat, az ESMA-t és az EBH-t abban, hogy ideiglenes beavatkozási hatáskört alkalmazzanak abban az esetben, ha csak egyetlen tényező vagy kritérium az említett aggály vagy veszély forrása.

(2)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggenek egymással, mivel mind az illetékes hatóságokra, az ESMA-ra és az EBH-ra ruházott termékszintű beavatkozási hatáskörökkel foglalkoznak. Ezen egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az érdekeltek, és mindenekelőtt a beavatkozási hatásköröket gyakorló ESMA, EBH és az illetékes hatóságok átfogó képpel rendelkezzenek a kritériumokról, e rendelkezéseket célszerű egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletbe foglalni,

a)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz vagy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység- vagy gyakorlattípus összetettségének mértéke azon – a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított – ügyféltípus tekintetében, aki részt vesz a tevékenységben vagy gyakorlatban, vagy aki részére az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszközt forgalomba hozzák vagy értékesítik, különös tekintettel a következőkre:

b)

a potenciális káros hatások mértéke, különösen a következők tekintetében:

c)

az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő vagy azon ügyfél típusa, aki részére az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszközt forgalomba hozzák vagy értékesítik, figyelembe véve a következőket:

d)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, tekintettel a következőkre:

e)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, az eszközalapú tokenektől vagy az elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei;

f)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, illetve az eszközalapú tokenektől vagy az elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő veszteségek kockázatának aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

g)

az eszközalapú tokenektől vagy az elektronikuspénz-tokenektől eltérő releváns kriptoeszköz értékesítésének vagy más kriptoeszközzel vagy termékkel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel az alábbiakra:

h)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, illetve az eszközalapú tokenektől vagy az elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel a következők valamelyikére:

i)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszközzel kapcsolatos értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

j)

az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kibocsátójának vagy szolgáltatójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

k)

hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szolgáltató által valamely, az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszközről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz jellegére és típusára;

l)

hogy az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, illetve az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

m)

hogy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat jelentős mértékben aláásná-e az árképzési folyamat integritását az érintett piacon, oly módon, hogy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő adott kriptoeszköz árát vagy értékét többé nem a kereslet és kínálat – mint legitim piaci tényező – határozná meg, vagy a piaci szereplők befektetési döntéseik meghozatala során többé nem hagyatkozhatnának az adott piacon kialakuló árakra vagy a kereskedési volumenekre;

n)

hogy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő adott kriptoeszköz a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő adott kriptoeszközt a következő célokra használják fel:

o)

hogy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat különösen nagy kockázatot jelent-e a piacok és a piaci infrastruktúrák rezilienciájára vagy zökkenőmentes működésére nézve;

p)

hogy az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, illetve az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára;

q)

hogy az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó finanszírozási forrásai között;

r)

hogy az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, illetve az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat kockázatot jelent-e a piacra vagy az ahhoz alapul szolgáló infrastruktúrára, többek között az azok kibocsátásra, tárolására és továbbítására használt megosztott könyvelési technológiai hálózatokra;

s)

hogy az eszközalapú tokentől vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszköz, illetve az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

a)

az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon – a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított – ügyféltípus tekintetében, aki részt vesz a tevékenységben vagy gyakorlatban, különös tekintettel a következőkre:

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különös tekintettel a következőkre:

c)

az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő vagy azon ügyfél típusa, aki részére az eszközalapú tokent vagy elektronikuspénz-tokent forgalomba hozzák vagy értékesítik, különös tekintettel a következőkre:

d)

az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke különös tekintettel a következőkre:

e)

az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy az elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei;

f)

az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy az elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő veszteségek kockázatának aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

g)

a releváns eszközalapú token vagy az elektronikuspénz-token értékesítésének, illetve más eszközalapú tokennel vagy az elektronikuspénz-tokennel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel a következőkre:

h)

az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy az elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel a következők valamelyikére:

i)

az eszközalapú tokennel vagy elektronikuspénz-tokennel kapcsolatos értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

j)

az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token kibocsátójának vagy szolgáltatójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

k)

hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szolgáltató által valamely, az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token jellegére és típusára;

l)

hogy az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

m)

hogy az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat kiszolgáltatottabbá tenné-e az uniós gazdaságot a kockázatokkal szemben;

n)

hogy az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy az eszközalapú tokeneket vagy elektronikuspénz-tokeneket a következő célokra használják fel:

o)

hogy az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat különösen nagy kockázatot jelent-e a piacok, a fizetési rendszer és azok infrastruktúráinak ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

p)

hogy az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára;

q)

hogy az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó finanszírozási forrásai között;

r)

hogy az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára;

s)

hogy az eszközalapú token, illetve az eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

a)

a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység- vagy gyakorlat-típus összetettségének mértéke azon – a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított – ügyféltípus tekintetében, aki részt vesz a tevékenységben vagy gyakorlatban, vagy aki részére a kriptoeszközt forgalomba hozzák vagy értékesítik, különös tekintettel a következőkre:

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

c)

a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő vagy azon ügyfél típusa, aki részére a kriptoeszközt forgalomba hozzák vagy értékesítik, különös tekintettel a következőkre:

d)

a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke különös tekintettel a következőkre:

e)

a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei;

f)

a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

g)

a releváns kriptoeszköz értékesítésének vagy más kriptoeszközzel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel a következőkre:

h)

a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel a következők valamelyikére:

i)

a kriptoeszköz kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel a következőkre:

j)

a kriptoeszköz kibocsátójának vagy szolgáltatójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel a következőkre:

k)

hogy a kibocsátó vagy az ajánlattevő vagy a szolgáltató által valamely kriptoeszközről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a kriptoeszköz jellegére és típusára;

l)

hogy a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

m)

hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat jelentős mértékben aláásná-e az árképzési folyamat integritását az érintett piacon, oly módon, hogy az adott kriptoeszköz árát vagy értékét többé nem a kereslet és kínálat – mint legitim piaci tényező – határozná meg, vagy a piaci szereplők befektetési döntéseik meghozatala során többé nem hagyatkozhatnának az adott piacon kialakuló árakra vagy a kereskedési volumenekre;

n)

hogy a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat kiszolgáltatottabbá tenné-e a tagállam gazdaságát a kockázatokkal szemben;

o)

hogy a kriptoeszköz a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy a jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a kriptoeszközt a következő célokra használják fel:

p)

hogy a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat különösen nagy kockázatot jelent-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

q)

hogy a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az érintett illetékes hatóság tagállamának pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára.

r)

hogy a kriptoeszköz forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó finanszírozási forrásai között;

s)

hogy a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre;

t)

hogy a kriptoeszköz, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.