(1)

Az árnyékbanki tevékenység a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok növekedéséhez vezethet. Az uniós jognak megfelelő engedélyezés és felügyelet csökkenti ezt a kockázatot. Ezért helyénvaló előírni, hogy az ilyen engedélyezés és felügyelet hatálya alá tartozó szervezetek ne minősüljenek árnyékbanki tevékenységet folytató szervezetnek. E célból meg kell határozni ezt az uniós jogot.

(2)

A közelmúltbeli Covid19-válság során a pénzpiaci alapok súlyos likviditási problémákkal szembesültek. Ez rávilágított arra, hogy a pénzpiaci alapokkal kapcsolatos kockázatokat – különösen piaci stresszhelyzetben – a meglévő uniós prudenciális követelmények nem enyhítik teljes mértékben, és ezért a pénzügyi stabilitás tekintetében fokozott kockázatot jelenthetnek. Ezért a pénzpiaci alapokkal szembeni kitettségeket árnyékbanki szervezetekkel szembeni kitettségnek kell tekinteni.

(3)

A jelentős mértékű tőkeáttételt alkalmazó alternatív befektetési alapok olyan további kockázatokkal járnak, amelyeket prudenciális szempontból nem enyhítenek megfelelően az eszközkezelőkre a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) előírt követelmények. Ezért biztosítani kell, hogy az intézmények árnyékbanki szervezeteknek tekintsék az alternatív befektetési alapokat, amennyiben ezek a vállalkozások jelentős mértékű tőkeáttételt alkalmaznak, rendes üzleti tevékenységük keretében hiteleket nyújtanak, vagy harmadik felek hitelkitettségeit vásárolják saját számlájukra.

(4)

Indokolt, hogy az intézmények ne tekintsék árnyékbanki tevékenységet folytató szervezetnek azokat a pénzügyi intézményeket, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 119. cikkének (5) bekezdésében meghatározott sztenderd módszer szerint a kockázattal súlyozott eszközök számítása során intézménynek tekintenek, mivel ezeket a pénzügyi intézményeket az illetékes hatóságok engedélyezték és felügyelik, és olyan prudenciális követelmények vonatkoznak rájuk, amelyek megbízhatóságuk tekintetében hasonlóak az intézményekre alkalmazott követelményekhez.

(5)

Bizonyos szervezetek állami vagy félállami jellegük vagy szövetkezeti jogállásuk miatt kifejezetten ki vannak zárva a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az 575/2013/EU rendelet hatálya alól. Ezért az intézmények ezeket a szervezeteket nem tekinthetik árnyékbanki tevékenységet folytató szervezeteknek.

(6)

A 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikke bizonyos biztosítókat és viszontbiztosítókat – méretük miatt – kizár az irányelv hatálya alól. Mivel ezek a vállalkozások kicsik, nem jelentenek jelentős kockázatot a pénzügyi stabilitásra. Ezért az intézmények ezeket a vállalkozásokat nem tekinthetik árnyékbanki tevékenységet folytató szervezeteknek.

(7)

A nem pénzügyi csoport részét képező szervezetek által az adott nem pénzügyi csoporton belüli más szervezetek nevében végzett hitelközvetítési tevékenységek köre korlátozott. Ezért nem jelentenek jelentős kockázatot a pénzügyi stabilitásra nézve, és így nem azonosíthatók árnyékbanki szervezetekként sem.

(8)

Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott prudenciális követelmények hatálya alá tartozó intézmények összevont alapú felügyelete alá tartozó szervezetek nem tekinthetők árnyékbanki szervezetnek, mivel e szervezetek kockázatait összevont szinten veszik figyelembe.

(9)

A hatékony bankfelügyeletre vonatkozó bázeli alapelvek nemzetközileg elfogadott elveket és szilárd alapot jelentenek egy ország bankszektorának szabályozásához, felügyeletéhez, irányításához és kockázatkezeléséhez. A bázeli alapelveket alkalmazó felügyeleti hatóság által engedélyezett és felügyelt harmadik országbeli intézmény ezért nem jelenthet jelentős kockázatot a pénzügyi stabilitásra nézve, és nem azonosítható árnyékbanki szervezetként.

(10)

Ugyanezen okból a bázeli alapelvekkel összhangban engedélyezett és felügyelt anyavállalat leányvállalatai, amelyek részt vesznek az adott anyavállalat összevont alapú prudenciális konszolidációjában és felügyeletében, nem tekinthetők árnyékbanki szervezetnek.

(11)

A 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 1., 2., 3., 6., 7., 8. és 10. pontja bizonyos szolgáltatásokat és tevékenységeket banki szolgáltatásokként és tevékenységekként sorol fel. Vannak azonban bizonyos szervezetek által végzett egyéb olyan szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nagyon hasonlóak az említett banki szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez, amennyiben lejárati transzformációt, likviditási transzformációt, tőkeáttételt vagy hitelkockázat-átruházást foglalnak magukban. E szolgáltatásokat és tevékenységeket ezért az árnyékbanki tevékenységet végző szervezetek azonosítása céljából banki szolgáltatásoknak és tevékenységeknek kell tekinteni.

(12)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(13)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát (6),