Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

KÖZLEMÉNY STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Badacsony / Badacsonyi”

PDO-HU-A1506-AM02

A közlés időpontja: 2024.9.27.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor érzékszervi leírásának pontosítása

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

II. fejezet Borok leírása (egységes dokumentum 4. Pont)

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérborhoz bekerül: „Illatban és zamatban az ásványos terroir karakter érződik.” Ezen borleírás pontosítása a termőhelyi karakter kiemelése miatt van szükség, mivel jelenleg a „terroir” termőhely hangsúlyos borokat a szőlőhegy névvel ellátott borok adják.

2.   Borok érlelési idejére vonatkozó előírás módosítása

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

III. fejezet Különös borászati eljárások (egységes dokumentum 5.1.2. pont)

A különböző termékek érlelésének módját és idejét a technológiák fejlődése, a piaci stílusok változása kezdeményezte. A késői szüreteknél egyre kevesebb termelő alkalmaz fahordós érlelést, inkább a gyümölcsösebb, frissebb stílust alkalmazzák, mint a nemzetközi piacon elterjedt. Továbbá a gyakorlat alapján elegendőnek érezzük a 6 hónapos érlelést, mely elegendő a borok fejlődése miatt, viszont még nem ad túl nagy költséget a termelőkre.

3.   A szüret időpontjának meghatározásának törlése

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

III. fejezet Különös borászati eljárások (egységes dokumentumot nem érinti)

Az egyre gyakoribb szélsőséges évjárati hatások még jobban nehezítik az egységes borvidéki szüretet. Különböző fekvésekben, különböző stílusokban gondolkodnak a termelők, így mindenki jobban ismeri a saját területét, saját fajtáját a kívánt bor stílusának megfelelően könnyebben el tudja dönteni, hogy mikor érdemes szüretelni, a termékleírások előírásainak betartásával.

4.   Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor édesítésének tiltása

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

III. fejezet Különös borászati eljárások (egységes dokumentum 5.1.2. pont)

A szőlőhegy névvel megkülönböztetett termékkategória Badacsony presztízs termékköre, ezért fontosnak tartjuk, hogy csak a természetes cukortartalomból erjedés után megmaradó rész képezze az édességet. A mustsűrítmény hozzáadása lényegesen megváltoztatná a természetes édesség ízérzetet, csökkentve az élvezeti értéket.

5.   A bortípusokhoz felhasználható fajták módosítása, a Zervin fajta felvétele az engedélyezett szőlőfajták listájába

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VI. Engedélyezett fajták (egységes dokumentum 7. Pont)

Pinot noir fajta töppedt szőlőből készült bor termékkategóriába való felvételét termelői kezdeményezésre kérjük. Több év tapasztalatai alapján, jó fekvésű dűlőkben már augusztus végén 22-24 mustfokot produkál. A kereskedelemben jelenleg is forgalomban lévő termék töpszli fantázianéven megtalálható.

Ottonel Muskotály felvétele a késői szüretelésű bor termékkategóriában termelői kezdeményezésre kérjük. Badacsony kiemelkedő dűlőiben megfelelő növényvédelem mellett október közepi- végi szürettel megfelel a termékkategóriában leírt követelményeknek. Borára különleges ízérzet jellemző, melyet a fogyasztók kedvelnek és keresnek. Ebben a termékkategóriában jelentős ár növekedéssel értékesíthető.

A teljesen új fajta a Zervin, melyet a Badacsonyi Szőlészeti- Borászati Kutatóintézetben nemesítettek, és az Ő elsődleges kérésükre kerül be a fajta listába, még indokoltabbá válik a felvétele, a gyöngyöző és pezsgő kategóriák elfogadásával, mivel a Zervint első sorban pezsgőalap borhoz ajánlják. A borvidéken több termelő foglalkozik a fajta termelésével (korábbi nevén: Badacsony 15), jelenleg átoltások történnek erre a fajtára. A borok eddig csak FN kategóriában kerülhettek forgalomba, amely jelentősen sértette a termelők érdekeit. A Zervin fajta felvételét a termékleírásba termelői kezdeményezések alapján kérjük, hogy a belőle készült borok rangjuknak megfelelő jelöléssel kerülhessenek a piacra. A késői szüretelésű bor , jégbor, töppedt szőlőből készült bor termékkategóriába való felvételét kérjuk.

6.   A szőlőhegy névvel megkülönböztetett borok esetében egyes kifejezések feltüntethetőségének szabályozása

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentum 9. pont)

Szőlőhegy névvel ellátott bortípusok esetében a szőlőhegy neve után a „hegyi” vagy „hegyen termett” jelölés használható.

A jelölési szabályozásnál a borvidék elnevezés és a szőlőhegy névvel elnevezett termékek egyértelműsítése végett pontosítottuk, mert a Badacsony esetében megtévesztő tud lenni az átlag fogyasztó számára, hogy a borvidékre vagy a hegyre utal. Szeretnénk egyértelműen jelezni a fogyasztóknak, hogy „szőlőhegy” névvel megkülönböztetett „prémium” bort rejt a palack.

7.   A muskotály korlátozottan használható kifejezés fajtahasználatára vonatkozó előírás kiegészítése a vonatkozó jogszabály megjelölésével

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentum 9. pont)

A muskotály gyűjtő fogalom lehetősége eddig is benne volt a termékleírásban, de nem értették a termelők, hogy mi alapján, mely fajtákat használhatják, ezért tettük be a jogszabályi hivatkozást.

8.   A jelölhető kifejezések listájának bővítése a Vörös bortípus esetében az „Ó” kifejezéssel.

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentum 9. pont)

Az „Ó” elnevezés több termelő számára fontos kategória, melyet eddig nem engedélyezett a termékleírás, fontos, hogy minden termelőnek minél több terméke kerülhessen Badacsony név alatt piacra. A termékek a fogyasztók körében kedveltek és keresettek.

9.   Az eredetazonosság 100 %-ban történő meghatározása feltüntetett kisebb földrajzi egységek esetén

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentum 9. pont)

A jelölési szabályozásnál a borvidék elnevezés és a szőlőhegy névvel elnevezett termékek egyértelműsítése végett pontosítottuk, mert a Badacsony esetében megtévesztő tud lenni az átlag fogyasztó számára, hogy a borvidékre vagy a hegyre utal. Szeretnénk egyértelműen jelezni a fogyasztóknak, hogy „szőlőhegy” névvel megkülönböztetett „prémium” bort rejt a palack. Ennek megfelelően jobbnak látnánk haa 100 %-ban a kisebb földrajzi egységről származzon ténylegesen a bor.

10.   Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérboron feltüntethető korlátozott jelölések pontosítása

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentum 9. pont)

A jelölési szabályoknál a Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérboron feltüntethető korlátozott jelölések szűkítésére volt szükség.

11.   Az érzékszervi minősítést végző bizottság módosítása

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentumot nem érinti)

A Badacsonyi borvidék is a Balaton Borrégiós Bíráló Bizottsághoz tartozik, ott kerülnek kóstolásra a forgalomba hozandó termékek, ezért pontosítottuk a nevét

12.   A szőlőhegy névvel megkülönböztetett termék termelési szándékának bejelentésére vonatkozó előírások kiegészítése

A termékleírás (és egységes dokumentum) érintett fejezetei:

VIII. fejezet További feltételek (egységes dokumentumot nem érinti)

A szőlőhegy névvel ellátott boroknál ,pedig a fölöslegesnek tűnő bejelentési bürokrácián szeretnénk egyszerűsíteni a termelők és hegybírók számára

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Badacsony / Badacsonyi

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   Szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

3.1.   Kombinált nómenklatúra kód

—	22 - ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET 2204 - Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével

4.   A bor(ok) leírása

1.   fehér

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A Badacsonyi fehérbor színében a halványsárga színtónus dominál. Illatában karakteresen a rezeda és ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek kiegészülnek a fehérvirágok (bodzavirág, orgona, akác, hársfavirág) illatjegyeivel. A fehérborok gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet egészül ki a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 18

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

2.   rozé

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A halványpiros színű Badacsonyi rozéborokban a piros húsú bogyós gyümölcsök (áfonya, szeder, málna) illatai közepes intenzitással jelennek meg. Ízében e gyümölcsök mellett a lekerekedett savak üdesége jellemzi a Badacsonyi rozé borokat.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 18

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

3.   vörös

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A Badacsonyi vörösbor színére a rubinvörös színárnyalatok jellemzőek, melyek enyhe mélyvörös tónussal párosulnak. A domináns fűszeres (fűszerpaprika, zöldpaprika, szegfűbors) illatok mellett a piros bogyójú gyümölcsök illatai (szeder, málna) és animális jegyek enyhe intenzitással jelenhet meg. A lekerekedett savak mellett a közepes tannintartalom, gyümölcsös ízvilág (meggy, málna) és testesség jellemző a vörösborokra.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 20

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

4.   Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérborok színében az aranysárga színárnyalat csillogása meghatározó. Illatában a citrusos és rezeda illatjegyek egészülnek ki a túlérett és aszalt gyümölcsök illatjegyeivel, valamint az érlelésből adódó pörkölt jellemző illatokkal. Illatban és zamatban az ásványos terroir karakter érződik. Ízében a tüzesség meghatározó. Komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája, valamint a bor kóstolása végén érezhető enyhén sós ízérzet és a keserű ízjegyek adják.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 18

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

5.   Késői szüretelésű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A Badacsonyi késői szüretelésű borok színében az aranysárga színárnyalat dominál. Illatában az aszalt gyümölcsök illatjegyei uralják a bort, melyek kiegészülhetnek az adott szőlőfajta és a hosszú érlelés illatjegyeivel. Lekerekedett savai mellett a testesség jellemző, valamint a bor kóstolása végén érezhető sós ízérzet.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 33

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

6.   Jégbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A Badacsonyi jégborok színét az aranysárga színtónusok, illatát pedig az aszalt gyümölcsök illatjegyei uralják. Ízében a magas cukortartalom mellett lekerekedett savak és a bor kóstolása végén érezhető sós ízérzet jellemző.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 33

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

7.   Töppedt szőlőből készült bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Badacsonyi töppedt szőlőből készült borok színében az aranysárga színárnyalat dominál. Illatában töppedt és aszalt gyümölcsök illatjegyei meghatározók, melyek kiegészülhetnek a hosszú érlelésből eredő illatjegyekkel (pl.: mogyoró, dió). Komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája biztosítja, amely kiegészül a bazaltos altaljra visszavezethető, a bor kóstolása végén felfedezhető enyhén sós ízérzettel.

*	A hiányzó analitikai paraméterek a vonatkozó jogszabályok szerint

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék): —

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 10,6

—	Minimális teljes savtartalom: 4 borkősavban (g/l) kifejezve

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): 33

—	Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l): —

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Különös borászati eljárások

1.   Szőlőművelés (1)

Művelési gyakorlat

A szőlő művelésmódja és térállása: A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Badacsonyi bor a szőlőültetvény termésben tartásáig.

2.   Szőlőművelés (2)

Művelési gyakorlat

Új ültetvényekre vonatkozó szabályok: a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvények esetében az alábbi feltételekkel engedélyezett:

a)	művelésmódok: i) ernyő művelés ii) alacsony kordon művelés iii) középmagas kordon művelés iv) Guyot művelés v) bakművelés

b)	tőkesűrűség: Telepített tőkehelyek száma: minimum 4 000 tő / hektár, 10 % feletti lejtésű területen létesített szőlőültetvény esetében 3 300 tő/ha.

3.   A szőlő minimális cukortartalma és a szüret módja

Művelési gyakorlat

—	Fehér: 10,6 % vol: Olasz rizling, Ottonel muskotály, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Nektár, Budai, Vulcanus, Pinot blanc, Kéknyelű, Hárslevelű, Rózsakő, Zenit, Tramini, Furmint, Rajnai rizling, Zeus. 11,34 %vol: Szürkebarát, Sárga muskotály. Kézi vagy gépi szüret

—	Rozé: 10,6 % vol: Pinot noir. 11,34 % vol: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc. Kézi vagy gépi szüret.

—	Vörös: 10,6 % vol: Pinot noir. 11,34 % vol: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc. A szüret módja: kézi vagy gépi

—	Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor, Késői szüretelésű bor, Töppedt szőlőből készült bor: 12,83 % vol. Kézi szüret.

—	Jégbor: 18,95 % vol. Kézi szüret.

4.   Különös borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

Kötelező a szakaszos üzemű szőlőprés használata.

Továbbá:

—	Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor esetében kötelező a legalább 6 hónapos érlelés, amiből legalább 3 fahordóban és tilos az édesítés

—	Késői szüretelésű bor esetében kötelező a legalább 6 hónapos érlelés és tilos a 2 %vol feletti édesítés

—	Jégbor kötelező a fagyott állapotban történő, kézi szüret, legfeljebb -7°C-on, a legalább 6 hónapos érlelés, amiből legalább 3 fahordóban és tilos az édesítés

—	Töppedt szőlőből készült bor esetében kötelező a legalább 6 hónapos érlelés és tilos a 2 %vol feletti édesítés

5.2.   Maximális hozamok

1.	Fehér, Rozé, Vörös 100 hektoliter/hektár

2.	Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor 60 hektoliter/hektár

3.	Késői szüretelésű bor, Jégbor, Töppedt szőlőből készült bor 50 hektoliter/hektár

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

budai - zöldfehér

cabernet franc - kaberne fran

cabernet sauvignon

cserszegi fűszeres

furmint - furmint bianco

hárslevelű - garszleveljü

irsai olivér - zolotisztüj rannüj

kékfrankos - moravka

kéknyelű - blaustängler

nektár

olasz rizling - olaszrizling

ottonel muskotály - miszket otonel

pinot noir - spätburgunder

rajnai rizling - rheinriesling

rózsakő

szürkebarát - graumönch

sárga muskotály - weisser

tramini - gewürtztraminer

vulcanus

zefír

zenit

zervin

zeus

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   A körülhatárolt terület bemutatása

a)

Természeti tényezők: Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő Badacsonyi borvidék Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek (Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek), azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el. E hegyek jelentik a borvidék talajtani összetételének közös pontját: a borvidék meghatározó alapkőzete a bazalt, melyre az évezredek folyamán a Pannon tenger finom szemcseméretű rétegei rakódtak rá, melyek a homok és agyag frakcióba sorolhatók. E képződményen alakult ki a Badacsonyi szőlőültetvények barna erdőtalajai. A borvidék szőlőhegyeit északról a Bakony hegység vonulatai határolják, míg délről Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton határolja. E kettős földrajzi sajátosságnak köszönhetően a borvidék kontinentális klímájának szubmediterrán jelleget kölcsönöz, azaz az országra jellemző kontinentális klímánál kiegyenlítettebb időjárás jellemző, a szélsőséges időjárási körülmények nem jellemzőek a borvidékre. Az átlagos csapadékmennyiség 640 mm, az évi átlagos középhőmérséklet 11,2 °C és a napsütötte órák átlagos értéke 1 934 óra/év. A Balaton és az északi hegyek nyújtotta klimatikus hatások következtében a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik sok év átlagában 25 fok fölé.

b)

Emberi tényezők: A körülhatárolt földrajzi területen az évszázadok során kialakult a szőlőtermesztési technikák és a borkészítési eljárások az itt élő és dolgozó emberek szaktudásához fűződik. A hozamszabályozás, a szüret megfelelő időpontjának, a szőlő megfelelő érettségi állapotának kiválasztásához, a borok érleléséhez fűződő hagyomány és tudás is régmúltban gyökerezik. A filoxéravészt követően kerültek termesztésbe olyan fajták, mint az Olasz rizling, Szürkebarát, melyek kiválóan képesek a helyi talajadottságok kifejezésére, így nevük mára teljesen egybeforrt a Badacsony névvel. A rendszerváltozást követően újraéledő Badacsonyi borvidéken végbemenő minőségi átalakulás eredményeként újra termesztésbe vonták az egykor híres, szinte teljesen elfelejtett őshonos fajtát, a Kéknyelűt és a Budait. A vörösborszőlő-fajták termesztésével a borászok ismét bebizonyíthatták a Badacsonyi vörösbornak a termőtájból adódó egyediségét. A szőlőültetvények felújításával ismét az alacsony tőkeformákat engedélyezték, és a terméshozamokat is jelentősen csökkentették (maximum 100 hl/ha). A rendszerváltozás sikerét mutatja a Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor kategória bevezetése, mely a hagyományos szőlőfajtákból alacsony tőketerhelés (maximum 80 hl/ha) mellett készült, különleges minőségű száraz fehérborokat és desszertborokat fogja össze. A fehérborokra nem jellemző módon, ezek a borok kilenc hónapos érlelést követően kerülhetnek csak palackba.

8.2.   Bor

A körülhatárolt földrajzi területen az évszázadok során kialakult a szőlőtermesztési technikák és a borkészítési eljárások az itt élő és dolgozó emberek szaktudásához fűződik. A hozamszabályozás, a szüret megfelelő időpontjának, a szőlő megfelelő érettségi állapotának kiválasztásához, a borok érleléséhez fűződő hagyomány és tudás is régmúltban gyökerezik.

A filoxéravészt követően kerültek termesztésbe olyan fajták, mint az Olasz rizling, Szürkebarát, melyek kiválóan képesek a helyi talajadottságok kifejezésére, így nevük mára teljesen egybeforrt a Badacsony névvel.

A rendszerváltozást követően újraéledő Badacsonyi borvidéken végbemenő minőségi átalakulás eredményeként újra termesztésbe vonták az egykor híres, szinte teljesen elfelejtett őshonos fajtát, a Kéknyelűt és a Budait. A vörösborszőlő-fajták termesztésével a borászok ismét bebizonyíthatták a Badacsonyi vörösbornak a termőtájból adódó egyediségét. A szőlőültetvények felújításával ismét az alacsony tőkeformákat engedélyezték, és a terméshozamokat is jelentősen csökkentették (maximum 100 hl/ha).

A rendszerváltozás sikerét mutatja a Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor kategória bevezetése, mely a hagyományos szőlőfajtákból alacsony tőketerhelés (maximum 80 hl/ha) mellett készült, különleges minőségű száraz fehérborokat és desszertborokat fogja össze. A fehérborokra nem jellemző módon, ezek a borok hat hónapos érlelést követően kerülhetnek csak palackba.

A borok leírása:

Badacsonyi borok – ide értve a fehér-, vörös-, és rozé borokat is - gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet, a Balaton közelségének köszönhető tüzességgel, a bazalt altalaj hatásra visszavezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal egészül ki.

A Badacsonyi borokra jellemző, hogy komplex aromastruktúrájuk ellenére illatintenzitásuk közepes. A Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérborokban a Badacsonyi borokra jellemző primer virág- és gyümölcsillatok egészülnek ki az érlelésből adódó szekunder és tercier illatelemekkel. A késői szüretelésű borok esetében aszalt gyümölcsök mellett az érlelésnek köszönhetően szekunder akár tercier jegyek is kialakulhatnak. Jégbor esetében mély szín mellett aszalt gyümölcsök és magas cukortartalom jellemző, míg a töppedt szőlőből készült borok esetében aszalt gyümölcsök mellett határozott érlelt jegyek, például dió is megjelenik.

Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása:

A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten egyik legintenzívebb besugárzást eredményezik.

A Balaton víztömegének a Magyarországra jellemző kontinentális klímát módosító, szubmediterrán hatása meghatározó a Badacsonyi szőlők fejlődése szempontjából. A sekély mélységű tó vízfelszínén visszatükröződő napsugarak tavasszal a hegyoldalak egyenletes felmelegedését okozzák, és a szőlőnek a rügyfakadás folyamán állandó körülményeket biztosít. A rügyfakadás tehát nem lesz vontatott. Minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, a tavaszi fagyok nem alakulnak ki és a fotoszintézishez szükséges, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beérésének optimálisak a feltételei.

A szőlőhegyek bazaltsapkái és a Balaton közelsége együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is a páratlanul magas mustfokot, a borok testes és tüzes jellegét, valamint íz- és zamatgazdagságát.

A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában. A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek is hozzájárulnak a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen talajokon képződött borok minerális jellegűek és az ásványi anyagok magas koncentrációja a borok sós ízérzetében köszön vissza, ami a Badacsonyi borok különleges ismertetőjelét jelenti. A homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a Badacsonyi borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak.

A Magyarországon magasnak számító minimum 4 000 tő/ha telepítési sűrűséggel az egy tőre jutó tőketerhelés a szőlő növény kiegyensúlyozott, stressz hatásoktól mentes növekedését teszi lehetővé. A meleg nyári és a mediterrán anticiklon biztosította hosszú, napsütötte őszi nappalok után a Bakonyi szeleknek köszönhető hűvös esték alatt a szőlő növény gyorsan a fotoszintézis sötét szakaszába lép. Ezzel a páratlan természeti adottsággal a szőlő nagy mennyiségben tud szénhidrátokat felhalmozni. A Balaton víztükréről visszaverődő fénysugarak a zsendülést követő fotoszintézist segítik elő. E két természeti hatás, valamint a Badacsonyi termelők által szelektált, helyi jelentőségű, alacsony tőkeformákon nevelt, közepes és késői érésű szőlőfajtákat a szokásosnál később, magasabb cukorfokkal tudják szüretelni. E két természeti faktor és az itt élő termelők több évszázados, apáról-fiúra szálló tapasztalata együttesen jelenti annak a zálogát, hogy az egészséges, érett szőlőfürtökből a Badacsonyra jellemző magas minőségű, testes és tüzes borok készülhetnek. Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor esetén a fahordós érlelés és magasabb beltartalom garantálja, hogy a borok komplexek és érett gyümölcsökkel rendelkeznek. A késői szüretelésű-, töppedt szőlőből- és jégborok esetében a koncentrált alapanyagnak köszönhetően gazdag beltartalommal rendelkeznek az így készült borok.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jelölési szabályok

Jogi keret:

Az OEM-eket/OFJ-ket kezelő szervezet által, amennyiben ezt a tagállamok előírják

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

a.	Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának feltüntetése engedélyezett. Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű” kifejezéssel.

b.	A „Badacsonyi borvidék” kifejezés használata engedélyezett.

c.	Valamennyi, a termékleírás VIII/2. pontjában körülírt kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés. Szőlőhegy névvel ellátott bortípusok esetében a szőlőhegy neve után a „hegyi” vagy „hegyen termett” jelölés használható

d.	A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel.

e.	Az évjárat és a cukortartalmat jelölő kifejezés feltüntetése kötelező

f.	A Küvé vagy cuvée bor, két vagy több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

g.

A fajtafeltüntetés szabályai: i. fajtaazonosság mértéke: 1. Badacsonyi bor esetében legalább 85 % 2. Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor esetén 100 % ii. Muskotály korlátozottan használható kifejezés használata esetében szőlőfajta-jelölés tilos. Fajtahasználat a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 15. számú melléklete alapján

h.	Jelölhető, jogszabályokban meghatározott korlátozottan használható egyéb kifejezések:

Fehér, Rozé és Vörös: primőr, újbor, barrique, barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett, barrique-ban érlelt, hordóban érlelt, termőhelyen palackozva, termelői palackozás, pinceszövetkezetben palackozva, küvé vagy cuvée, muskotály

Csak vörös: „Ó”

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor: válogatott szüretelésű bor, főbor, muzeális bor, szemelt

Késői szüretelésű bor, Jégbor, Töppedt szőlőből készült bor: muzeális bor

A feltüntethető kisebb földrajzi egységek és feltüntetésük szabályai

a.	Települések: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca települései.

b.	Szőlőhegyek: Badacsony, Csobánc, Szent György- hegy , Gulács, Tóti- hegy , Sabar- hegy , Bács- hegy ,

c.	Település, illetve szőlőhegyek feltüntetés esetén a szőlőnek 100 % -ban az adott kisebb földrajzi egységből kell származnia.

d.	A kisebb földrajzi egységek és a védjegyek kapcsolata: Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt Badacsonyi bor esetében nem kell alkalmazni a település- és szőlőhegy feltüntetés általános szabályait.

Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül

Jogi keret:

Az OEM-eket/OFJ-ket kezelő szervezet által, amennyiben ezt a tagállamok előírják

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A 2019/33 rendelet 5. cikk b) pontja alapján a következő, szomszédos közigazgatási egységekben településeken történhet:

a.

Veszprém megyei települések: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla, Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, valamint

b.	Zala megyei települések: Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Keszthely, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Nagyrada területén lehetséges.

Oltalom alatt álló hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Az uniós jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés szinonimájaként feltüntethető hagyományos kifejezések: védett eredetű bor

A termék jellemzőinek leírására:

késői szüretelésű bor,válogatott szüretelésű bor, muzeális bor, siller, szamorodni

A termékleíráshoz vezető link

https://boraszat.kormany.hu/download/0/57/43000/Badacsony%20OEM%202-v%C3%A1ltozatCOM%20standard%20KN.pdf

---

(1)   HL L 9., 2019.1.11., 2. o.