52006DC0070

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A 2005. évi környezetvédelmi politika felülvizsgálata {SEC(2006) 218} /* COM/2006/0070 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.2.2006

COM(2006) 70 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A 2005. évi környezetvédelmi politika felülvizsgálata{SEC(2006) 218}

BEVEZETÉS

A környezetvédelmi politika szempontjából 2005 a kihívások éve volt. Az évet összességében három eseménycsoport határozta meg:

- Az éghajlatváltozás elleni harcban nagy volt az előrelépés. A Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépett, és az Unióban megkezdte működését a világ legnagyobb, széndioxid-kibocsátással kapcsolatos kereskedelmi rendszere. Az éghajlatváltozásról szóló montréali konferencia előkészítette a terepet a 2012 utáni globális fellépéshez, így ahhoz is, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv mellett jelenleg még nem elkötelezett országokat sikerüljön bevonni.

- A Bizottság által 2006 januárjáig elfogadott öt tematikus stratégia egy új korszak alapvetéseit határozta meg a környezetvédelmi politikában. E stratégiák a légszennyezéssel, a tengeri környezettel, a városi környezettel, az erőforrások felhasználásával és a hulladékkal kapcsolatos fellépéseket körvonalazzák a következő húsz évre. Másik két tárgykörben – a talajvédelem és a növényvédő szerek terén – is jól halad a munka, és várhatóan 2006 elején sor kerül az elfogadásra. Ezenkívül a Tanácsnál és a Parlamentnél jelentős haladás történt a vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése (REACH) kapcsán, így a jogszabályt várhatóan 2006 folyamán elfogadják.

- A fenntartható fejlődésre vonatkozó uniós stratégia felülvizsgálata[1] új megvilágításba helyezte a hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti irányzatoknak és azok összefüggéseinek a tárgyalását. A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia megújítása és a tagállamok nemzeti reformprogramjai rámutattak arra, hogy a környezetnek milyen szerepe van a növekedésben, a versenyképességben és a foglalkoztatásba[2]n. Eközben világszerte nyomás nehezedik a természeti erőforrásokra, az olajárak emelkednek, Európát pedig éghajlati szerencsétlenségek sújtják, jelezve, hogy gazdaságaink és társadalmaink mennyire függenek a természettől.

Ez a felülvizsgálat leírást ad az uniós környezetvédelmi politika 2005. évi legfontosabb kérdéseiről. Az első fejezet azt tárgyalja, hogy miben járult hozzá a környezetvédelmi politika a lisszaboni növekedési és fogalkoztatási stratégiához. Ezt követi az elmúlt év szakpolitikai fejleményeiről szóló, a 6. környezetvédelmi cselekvési program négy kitüntetett területére vonatkozó összefoglaló, a feltárt tényadatok ismertetése és 2006. évben végrehajtandó cselekvések felvázolása[3].

1. A KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA ÉS A NÖVEKEDÉSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA: ÖKOINNOVÁCIÓ ÉS JOBB SZABÁLYOZÁS

Főbb tények

A környezetvédelmi politika hozzátartozik a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerséghez.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség [4] Európa környezete: állapot és kilátások 2005-ben című jelentése alapján a természetvédelemtől a levegőminőségig mindenhol lemérhető, hogy az uniós környezetvédelmi politikának vannak kedvező hatásai. A jelentésből kiderül, hogy a környezeti kihívások, amelyekkel az Uniónak szembesülnie kell, abból erednek, hogy a fogyasztás és a termelés jelenlegi szerkezete fenntarthatatlan, ezért alapvető akadálya a további fejlődésnek. A jelentés rámutat arra, hogy olcsóbb a szennyezést megelőzni, mint eltüntetni, és megerősíti, hogy a hatékony környezetvédelem együtt járhat a gazdasági növekedéssel.

Amikor az Európai Tanács márciusban támogatásában részesítette a növekedési és foglalkoztatási stratégia megújítására irányuló bizottsági javaslatot, az állam- és kormányfők egyértelműen kinyilvánították, hogy azt a fenntartható fejlődés követelményének tágabb kontextusában kell értelmezni, feltárva a gazdasági, a környezetvédelmi és a társadalmi vetületek szinergiáit. Ennek jegyében fogadták el a 24 egybeépülő iránymutatást, amely a Bizottságot és tagállamokat segíti abban, hogy reformjaikat céltudatosan végezzék, az ökoinnovációt[5] és a jobb környezetvédelmi szabályozást pedig sikeresen mozdítsák elő.

Az ökoinnováció előmozdítása

Az ökoinnováció és a környezetbarát technológiák elősegíthetik a gazdaság fellendülését és a foglalkoztatási célkitűzések elérését[6]. Az unós környezetvédelmi iparág a globális piac harmadát teszi ki, több mint 2 millió embernek ad munkát, és az Uniónak több mint 600 millió euro kereskedelmi többletet jelent. Az 1990-es évek közepe óta az ágazat éves növekedése 5 % volt.

A tagállamok e lehetőségek ismeretében dolgozták ki nemzeti reformprogramjukat. A kutatásra és a fejlesztésre összpontosítottak, az energiahatékonyság ösztönzésére, valamint zöld közbeszerzések és gazdasági eszközök – például adók – bevezetésére.

A Közösség szintjén az alábbi intézkedések történtek az ökoinnováció támogatása érdekében:

- Felgyorsult a környezettechnológiai közösségi cselekvési terv (ETAP) megvalósítása a tagállamok által kidolgozott ETAP-útitervek révén

- A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013)[7] javasolt költségvetésének ötödét az ökoinnováció támogatására különítették el. A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra irányuló javaslat előtérbe helyezi az ökoinnovációt, és ugyanez vonatkozik a 2007–2013. évek kohéziós politikájával kapcsolatos iránymutatásokra is.

A jobb szabályozás szakpolitikai szerepe és hasznosítása

2005-ben a Bizottság a napirend élére tette a jobb szabályozást, mint a politikai célkitűzések költséghatékony végrehajtásának eszközét. Az uniós környezetvédelmi politika kitüntetett helyen szerepelt a jobb szabályozás napirendjén belül, amely hangsúlyozottan foglalkozott a szakpolitika megújításával és a jelenleginél jobb hatásfok elérésével.

A szakpolitika megújításának előtérbe helyezése

A környezetvédelmi politika olyan fogalmakat vezetett be – például a hatásvizsgálatot, az érdekelt felekkel folytatott széleskörű konzultációt vagy a szakpolitikai kérdések integrált szemléletét –, amelyek mára beépültek a jobb szabályozás bevett gyakorlatai közé. A 2005-ben ennek folytatásaként meghirdetett négy tematikus stratégia határozza meg – mélyreható elemzés alapján – a környezetvédelmi politika célkitűzéseit rövid távon és középtávon.

Öt évig tartó elemzés révén fejlesztették ki például a légszennyezésre vonatkozó tematikus stratégiát. Ehhez hatásvizsgálatot végeztettek vezető szakértőkkel, száz találkozót rendeztek az érdekelt felek részvételével, és nyilvános konzultációt tartottak, amelyre 11 000 válasz érkezett. A különböző felmerülő szakpolitikák gazdasági, társadalmi és környezeti kihatásainak tanulmányozására a legkorszerűbb módszerekkel működő, szakértők által értékelt modellezési rendszert fejlesztettek ki. A légszennyezést tanulmányozták vele olyan egyéb területekkel összefüggésben, mint az emberi egészség, a talajsavasodás, a víz eutrofizálódása és a szénkibocsátás csökkentéséért tett további erőfeszítések.

A tematikus stratégiák és a többi környezetvédelmi szakpolitikák esetében egyaránt részletes hatásvizsgálat útján választották ki a legalkalmasabb szakpolitikai eszközt, és számba vették a közvetlen szabályozás piaci alapú alternatíváit is. Elemezték az ügykezelési feladatok alakulását és a versenyképességre tett hatást, ami lehetővé tette a szinergiák azonosítását. A hulladékra vonatkozó tematikus stratégiát alátámasztó tanulmányok például kimutatták, hogy a legjobb gyakorlat szerinti hulladékminimalizálás évente 2,9–4,2 milliárd eurónyi kiadást takaríthatna meg az iparnak.[8]

Egy szakpolitikán és annak tényleges megvalósításán csak minőségi adatgyűjtéssel lehet javítani. A Bizottság és az EEA egy megosztott információs rendszerrel kívánja megoldani, hogy jobb minőségű és hasznosíthatóbb adatokhoz lehessen szélesebb körben hozzáférni kevesebb költséggel és átfedések nélkül.

Egyszerűsítés

A jelenlegi jogszabályok ésszerűsítését (vagy egyszerűsítését) az indokolja, hogy ezáltal kevesebb költséggel lehetne ugyanazokat a célokat elérni. Már folyamatban van egy bizottsági program, amelynek egy része beépült a tematikus stratégiákba: a légszennyezésre vonatkozó stratégia keretében öt levegőminőségi jogszabályt egyetlen rövidebb jogszabály foglal egységes szerkezetbe, egységes fogalommeghatározásokkal és felülvizsgált jelentéstételi elvárásokkal. A hulladékra vonatkozó tematikus stratégia a hulladékokkal kapcsolatos keretirányelv átdolgozására, a hulladékolajokkal kapcsolatos irányelv hatályon kívül helyezésére és egyéb egyszerűsítésekre tesz javaslatot.

Eredményesség és jobb végrehajtás

A Bizottság 2005-ben további erőfeszítéseket tett annak elősegítésére, hogy a tagállamok – a legjobb gyakorlatok megosztása révén – könnyebben és eredményesebben tudják végrehajtani a közösségi környezetvédelmi jogszabályokat. A jogszabálysértések ésszerűbb kezelése végett a Bizottság „horizontális eseteket” (több jogszabálysértés összevonásával) kezdeményezett némely tagállammal szemben, amelynél a végrehajtásban szerkezeti hiányosságokat tapasztalt. Jobb végrehajtás mellett a környezetvédelmi eredmények is alacsonyabb költséggel javíthatók.

Kilátások a 2006. évre

- A Bizottság – a tagállamokkal szorosan együttműködve – kiemeltebben foglalkozik majd a jogszabályok jobb végrehajtásával és érvényre jutásával. A Bizottság KKV-knak szánt megfelelési segítségnyújtási programot kíván indítani, amely segítene a KKV-knak a végrehajtás nehézségein túljutni.

- Tervei szerint a Bizottság külön dokumentumot fog kiadni arról, hogy a közösségi környezetvédelmi politika keretében milyen lehetőségek és módszerek vannak a gazdasági eszközök fokozottabb kihasználására.

- A következő három évben a Bizottságnak szándékában áll a jogszabályok egyszerűsítését további területeken is keresztülvinni.[9] Az egyszerűsítés olyankor is alapvető fontosságú, amikor általánosabban vizsgálnak felül egy szakpolitikát, ahogy például 2005 óta teszik az ipari szennyezőanyag-kibocsátás esetében.

2. EREDMÉNYEK, TENDENCIÁK ÉS KILÁTÁSOK A 6. KÖRNYEZETVÉDELMI CSELEKVÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEIN

2.1. Éghajlatváltozás

Főbb tények

A 2005. év fordulópont volt – megkezdődött a kibocsátáskereskedelem, hatályba lépett a Kiotói Jegyzőkönyv, az európai éghajlat-változási program (ECCP) pedig második szakaszába lépett. Az év csúcspontját a montréali konferencia jelentette, amely új lendületet adott a globális fellépésnek.

Működésbe lépett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), amely a világon a legnagyobb. A szénkibocsátásnak ára lett, ami 11 500 károsanyag-kibocsátó ipari céget ösztönöz majd befektetési szokásainak megváltoztatására, költséghatékony eljárást kínálva a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

A Tanács megerősítette, hogy a globális hőmérséklet a jövőben nem haladhatja meg több mint 2 °C-kal az iparosodás előtti szintet, azaz a kibocsátást még jobban csökkenteni kell az iparosodott országokban, ezért az ECCP második szakaszában megkezdődik a háztartási, ipari, kereskedelmi és közlekedési ágazatokra vonatkozó politikának és az alkalmazkodási politikáknak a meghatározása. A Bizottság ennek szellemében arra tett javaslatot, hogy a légi közlekedés okozta kibocsátásokra is terjedjen ki az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer. [10]

A Bizottság már az év korábbi szakaszában meghatározta a 2012 utáni fellépésről szóló nemzetközi vita hangvételét, amikor közleményt adott ki Győzzük le az éghajlatváltozást [11] címmel, a következő prioritásokat megjelölve: növelni azon fejlett és fejlődő országok részvételét, amelyek még nem részesei a Kiotói Jegyzőkönyvnek; bevonni más szakpolitikai területeket; ösztönözni a fejlődést és az alacsony kibocsátású technológiák elterjedését; piaci alapú, rugalmas eszközökhöz folyamodni; bevonni az alkalmazkodási politikákat is.

Az éghajlatváltozásról szóló montréali ENSZ-konferencia új erőt adott az éghajlattal kapcsolatos világkezdeményezésnek. A konferencia végén több mint 40 határozatot fogadtak el, az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket szilárdabb alapokra helyezve, így többek között:

- elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyv szabályzatát (a marrakechi egyezményeket) és a helyes működéshez szükséges szabályokat és eljárásokat meghatározó teljesítési rendszert

- elindították a közös végrehajtási mechanizmust és megszilárdították a tiszta fejlesztési mechanizmust (CDM), továbbá pénzforrásokkal látták el a CDM intézményeit. Így az Unió vállalatai, ha tiszta technológiákba fektetnek be fejlődő országokban, ennek fejében károsanyag-kibocsátási kerethez jutnak, és joggal remélhetik, hogy a tiszta technológiákba való befektetés jövedelmező marad

- ötéves programot fogadtak el az éghajlatváltozás elkerülhetetlen velejáróihoz való alkalmazkodásról

- a Kiotói Jegyzőkönyvön kívüli országokkal megállapodtak abban, hogy megvitatják a hosszú távú intézkedéseket.

A Bizottság ezenkívül biomasszára vonatkozó cselekvési tervet is meghirdetett, amely a bioenergia fejlesztését, a kibocsátások lefaragását és a vidéki térségek gazdaságának serkentését szolgálja.

Új megállapítások

A folyamatban lévő intézkedések révén, a kiotói mechanizmusok alkalmazásával az Európai Unió teljesíteni fogja kiotói célkitűzéseit, 2010-re 9,4 %-kal csökkentve a kibocsátásokat a bázisévhez képest[12]. A Unió 25 tagállamának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2003-ban 1,5 %-kal emelkedett az előző évihez képest, mert újabban több szenet égetnek, és megnőtt a háztartások és a szolgáltatási szektor károsanyag-kibocsátása. A 15 régi tagállamra vonatkozó, rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján 1990 óta mindössze 1,7 %-os volt a csökkenés.[13]

- 2005 volt a legmelegebb év, amióta ez adatolható[14], emiatt az európai szárazföldi ökoszisztémák nettó szén-dioxid-kibocsátókká váltak[15]

- A hőmérsékletváltozás, a szélsőséges időjárás és a megváltozott talajfelhasználás miatt a talajból üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Az Egyesült Királyság területén a felső talajrétegek széntartalma az utóbbi 25 év során helyenként 15 %-kal csökkent, valószínűleg nagyrészt szén-dioxid-kibocsátás útján, ezek szerint közömbösítve az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás 1990 óta bekövetkezett csökkenését[16]

- A szennyezőanyagok szilárd részecskéi a légkör lehűléséhez vezettek, elfedve az üvegházhatású gázok hevítő hatását, de a levegő minőségének javulásával ez egyre kevésbé lesz így[17]

- Az energiahatékonyságról szóló zöld könyv[18] alapján 20 %-os energiamegtakarítás révén az EU 2020-ig évente 60 milliárd euróval költhetne kevesebbet energiára, miközben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az energiaimport-függőség is csökkenne.

- A tiszta energia technológiáiba fektetett kockázati tőke 150 %-kal emelkedett 2000 és 2004 között. A megújuló energia piaca 2020-ra akár a 1400 milliárd eurót is elérheti[19].

Kilátások a 2006. évre

- A hosszú távú fellépésekkel kapcsolatos párbeszédben, amely a montréali konferenciát fogja követni, az EU tevékenyen részt fog venni, például egy új munkacsoport keretében, amely a fejlett országok által vállalt, 2012 utáni kötelezettségekkel és a Kiotói Jegyzőkönyv felülvizsgálatával fog foglalkozni.

- Amint ez a 2003. évi irányelvben szerepel, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert június közepén felülvizsgálják. Szóba kerül majd további ágazatok és üvegházhatású gázok hozzáadása, valamint egy jogalkotási javaslat a légi közlekedésről[20]

- Az EU folytatja nemzetközi szintű erőfeszítéseit a kiotói folyamat előrehaladásáért, szorgalmazva, hogy minél szélesebb körben részt vegyenek a főbb károsanyag-kibocsátók, ideértve az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát is.

- A Bizottság energiahatékonysági cselekvési tervet fog előterjeszteni, amely hozzájárul majd energiafüggőségünk csökkentéséhez, a fejlődés ösztönzéséhez és az éghajlatváltozás elleni harchoz

- A Bizottság a technológia fejlesztésének ösztönzése érdekében közleményeket fog kiadni a tisztaszén-technológiákról, valamint uniós bioüzemanyag-stratégiát fog kidolgozni, amelyben a 2010 utáni időszak szakpolitikáira tesz javaslatokat.

- A második éghajlat-változási programban nagyobb figyelmet kap az alkalmazkodás.

2.2. Biodiverzitás és ökoszisztémák

Főbb tények

Az ENSZ millenniumi ökoszisztéma-értékelésének (MEA) következtetése szerint „soha nem látott erőfeszítésre volna szükség ahhoz, hogy 2010-re számottevően csökkenjen a biodiverzitás arányának minden szinten megnyilvánuló hanyatlása”[21]. Az ökoszisztémák az életminőséghez és a gazdasági fellendüléshez elengedhetetlen ökológiai szolgálatokat tesznek. Az Európai Tanács márciusban hangsúlyozta, hogy – „tekintettel a biodiverzitás jelentőségére egyes gazdasági ágazatokban” – a kérdést tárgyalni kell a szakpolitikákban.

A Bizottság által kidolgozott tematikus stratégiákban (TS) megjelenik a biodiverzitás:

- a tengeri környezetre vonatkozó TS arra törekszik, hogy megóvja azokat az erőforrásokat, amelyeken gazdasági és társadalmi tevékenységek alapulnak

- a légszennyezésre vonatkozó TS két olyan tényezőt mérsékel, amely a biodiverzitást terheli – a savasodást és az eutrofizálódást

A Natura 2000 hálózat kiépítésében jelentős volt a haladás. A biodiverzitás még jobban beépült a közös agrárpolitikába, többek között a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások[22] és az elfogadott vidékfejlesztési irányelv[23] révén, amely lehetőséget ad a hasznos mezőgazdasági és erdészeti tevékenységek finanszírozására. Nemzetközi szinten a biodiverzitás kérdése fontosabb tényezővé vált az uniós segítségnyújtási programokban, és sikeres volt az EU többoldalú cselekvése is, különös tekintettel a biológiai sokféleségről szóló egyezményre (CBD).

Új megállapítások [24]

- Sok Európai faj továbbra is veszélyeztetett – így a honos emlősök 42 %-a, a madarak 15 %-a és az édesvízi halak 52 %-a[25]

- Ha a biodiverzitás és a gazdasági növekedés közötti összefüggések nem kapnak kellő figyelmet, félő, hogy nem teljesülnek a millenniumi fejlesztési célok

- Az ökoszisztémák jóvoltából működő gazdasági tevékenységek, mint a tengeri halászat, a tűzifakitermelés és a víztisztítás, az utóbbi 15 évben nagyrészt hanyatlásnak indultak

Kilátások a 2006. évre

- A Bizottság tematikus stratégiát fog előterjeszteni a talajvédelemről

- A biodiverzitásról szóló közlemény ki fogja jelölni a kihívásokat és a prioritásokat 2010-ig és azutánra, beleértve a biodiverzitás optimális kihasználását a jelenlegi politika keretében

- A Natura 2000 hálózat az Unió mind a 25 tagállamában kiépül és a tengeri környezetre is ki fog terjedni

- Márciusban tartandó 8. konferenciájukon a CBD aláíró felei azon lesznek, hogy tengeri védett területek globális hálózata jöjjön létre, hogy folytatódjék a tárgyalás a hozzáférési és haszonelosztási rendszerről, és azon, hogy a jogszabályokat jobban hajtsák végre

- A Bizottság a biotáplálkozásra és a biogazdálkodásra vonatkozó európai cselekvési terv keretében népszerűsítési kampányt fog indítani az egész EU-ban, hogy közismertebbé tegye a biotáplálkozás előnyeit[26]

2.3. Környezet és egészség

Főbb tények

A környezetszennyezés sokba kerül Európának, elsősorban az egészségre tett hatása miatt.

A REACH javaslatnak jelentős egészségügyi és környezeti haszna van, miközben megőrzi az uniós ipar versenyképességét. 40 jelenleg hatályos jogszabályt fog helyettesíteni, minden vegyi anyagra kiterjedő egységes rendszert teremtve. A REACH tekintetében számottevő haladás történt. A javaslatot első olvasatban jóváhagyta az Európai Parlament, és a Tanács is politikai megállapodásra jutott.

Két stratégiában – az egyik a légszennyezésről, a másik a higanyról – további környezeti és egészségügyi költségek és azok csökkentésére irányuló intézkedések szerepelnek. A környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv keretében állandó munka folyt.

A légszennyezésre vonatkozó TS [27] kimutatta, hogy további politikai fellépés hiányában 2020-ra évi 189–609 milliárd eurós egészségügyi kárt okozhat a légszennyezés. A Bizottság javaslata 42–135 milliárd euróra mérsékelné az évi költséget 2020-ra, ezzel 60 000-rel több korai elhalálozást előzne meg, mint a jelenleg érvényben lévő intézkedések.

A Tanács jóváhagyta a higanyra vonatkozó stratégiát [28] , amelynek fő célja, hogy korlátozza a higany kibocsátását a természetbe és mérsékelje az egészséget érő káros hatást. A stratégiában olyan javaslat is szerepel, hogy 2011-re tiltsák be az uniós higanyexportot és tegyenek lépéseket a higanytöbbletek piacon való újbóli megjelenése ellen.

Szakpolitikai munkájában a Bizottság a környezet egészségügyi kihatásaira vonatkozó integrált kockázatértékelési technológiák kifejlesztésére összpontosított, hogy esetről esetre megállapítható legyen a további cselekvés haszna. A környezeti és egészségügyi cselekvési program [29] kutatási tevékenységeinek végrehajtása során az egészséget terhelő anyagok (például a fémek) hatásával kapcsolatos multidiszciplináris kutatási projektek kaptak hangsúlyt.

A piaci alapú eszközök alkalmasságának bizonyítékaképpen az Európai Parlament második olvasatban elfogadott egy útdíjjal kapcsolatos felülvizsgált irányelvet, amely lehetővé teszi a tehergépjármű károsanyag-kibocsátásával és az idővel arányos útdíjat szedjenek be.

Először történt, hogy a vasúti közlekedés okozta zaj fokozatos csökkentése érdekében irányelvben rögzítettek zajhatárértékeket a vasúti járműveket illetően.

Új megállapítások

- Jelenleg a légszennyezés átlagosan 9–24 hónappal rövidíti meg az európai lakosok várható élettartamát. További politikai cselekvés hiányában 2020-ra 1 millió négyzetkilométernyi édesvizet, erdőt, talajt és egyéb élőhelyet tenne tönkre a savas eső és az eutrofizálódás.

- Az elmúlt évtizedben a 15 régi uniós tagállamban jelentősen megnőtt a vegyianyag-termelés, és egyre inkább veszélyes anyagokról van szó.

Kilátások a 2006. évre

- A REACH második olvasatára és végleges elfogadására már ki van tűzve az időpont, a hatálybalépés tehát 2007-re várható.

- A Bizottság jogalkotási javaslatot fog tenni a nemzeti kibocsátási határértékekkel kapcsolatos irányelv felülvizsgálatára, a légszennyezésre vonatkozó TS szellemében, célkitűzéseket megállapítva négy alapvető szennyezőanyagot illetően

- A városi környezetre vonatkozó TS az egészségi hatások mérséklésére fog irányulni – elsősorban a különféle városfejlesztési politikák összehangolásával, valamint a sikeres városigazgatási gyakorlatok elterjesztésével és bevezetésével

- A környezeti és egészségügyi információs rendszer bevezetésére terv készül. A kitettség jelenségének alaposabb ismerete és a szakpolitikai megoldások javítása végett az emberi biomonitoringról szóló jegyzőkönyvet véglegesítik és próbának vetik alá.

- A Bizottság tematikus stratégiát fog javasolni a növényvédő szerek fenntartható használatáról, hogy ezáltal csökkenjen az emberi egészséget és a környezetet érő kockázat, de a termesztett növények is megfelelő védelmet kapjanak.

- A Bizottság jogalkotási javaslatok előterjesztésével igyekszik majd a higanyra vonatkozó stratégiát előbbre vinni.

2.4 Az erőforrások felhasználása

Főbb tények

Az EU ipara viszonylag nagy mennyiségű erőforrást fogyaszt: anyagintenzitása a Japán iparénak kétszerese. Ez több erőforrás esetében is importfüggőséget okoz, továbbá környezeti problémákhoz vezet az EU-n kívül. E problémák kezelése segít elérni a lisszaboni célkitűzéseket, valamint teljesíteni a globális felelősségünkből és elkötelezettségeinkből adódó feladatokat.

A t ermészeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia középtávú keretet ad az erőforrás-felhasználás környezeti hatásainak mérsékléséért végrehajtandó cselekvések meghatározására. Ez módot ad az uniós vállalatok termelékenységének javítására és versenyképességének növelésére is, a megújuló erőforrások túlzott kihasználását még nem okozó mértékig.

A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására vonatkozó tematikus stratégiának az a célja, hogy Európa közelebb kerüljön az újrahasznosító társadalom eszményéhez, azaz kerülje a hulladéktermelést és erőforrásként használja a hulladékot. A stratégia – a hulladékkezelés alternatíváinak fontossági sorrendjét megőrizve – azt szorgalmazza, hogy a hulladékkal kapcsolatos keretirányelvet vizsgálják felül oly módon, hogy abba belekerüljön az életciklus-alapú szemlélet és a tagállamoknak kötelező legyen programot kialakítaniuk a hulladékkeletkezés megelőzésére. A hulladék újrafeldolgozására vonatkozó előírások megállapításától a növekvő, jelenleg 95 milliárd euró értékű belső piac működésének a javulása várható.

A keresleti oldalt illetően az EU érdemben tesz a zöld közbeszerzés élőmozdításáért. Az EU összes hivatalos nyelvén kiadták azt a kézikönyvet, amely a hatóságoknak ad gyakorlati tanácsokat a zöld közbeszerzésről, azon belül az új környezetbarát technológiák megvásárlásáról. A Bizottság olyan irányelvet fogadott el, amely az állami szerveknek előírja, hogy az éves nehéztehergépjármű-beszerzéseik értékének legalább a negyedéért környezetbarát járműveket vegyenek[30].

Ősszel európai életciklus-elemzési platform alakult, amelynek célja a vállalkozások és szakpolitikai kezdeményezések előmozdítása Európában.

Az Unió fejlesztési politikájában nemzetközi szinten, együttműködésre irányuló fellépések témájaként is megjelenik a környezetvédelem és a természetes erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a környezetvédelmi szempontú stratégiai értékelés következetes használatának szorgalmazása[31]. A politikák koherenciájáról kiadott közlemény a millenniumi fejlesztési célok teljesítésére irányuló nemzetközi szintű közösségi fellépéseket vesz tervbe[32].

Új megállapítások

- Az EU jelentős fejlődést mutat az alapanyag- és energiafelhasználás hatékonyságának javítása terén, azonban jócskán maradt még lehetőség a fejlődésre. Ez különösen igaz a 10 új tagállamra, a technológiák átadását illetően[33].

- A nyersanyag-kitermelés Európában csökken, miközben bizonyos erőforrások importja egyre nő, ami a világ más tájain a környezet fokozottabb terhelésével jár[34].

- Európának kétszer akkora az ökológiai lábnyoma, mint a területe. Egy európai lakos átlagosan 4,9 hektárt vesz igénybe, holott csak 1,8 hektár jutna rá. A 25 tagú Európa ökológiai lábnyoma 1990 óta évente 3 % -kal nő[35].

- 7 tagállamban – Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság – jelentős mértékben alkalmaznak zöld közbeszerzést.

Kilátások a 2006. évre

- A Bizottság a fenntartható termelésre és fogyasztásra irányuló cselekvési tervet fog készíteni, benne olyan globális kezdeményezésekkel, amelyek az erőforrás- és hulladékgazdálkodási politikán, az integrált termékpolitikán, a környezetgazdálkodási rendszereken és az innovációs politikán alapulnak.

- A Bizottság az EMAS logóra és az ökocímkére vonatkozó szabályozás módosítását is javasolni fogja a környezeti haszon fokozása és a gyakorlati alkalmazhatóság növelése érdekében. Folytatódik a környezetjavítási szempontból legígéretesebb termékek azonosítására irányuló munka, amelynek eredménye 2007-re várható.

- A Bizottság befejezi a kézikönyvet arról, hogy miként illeszkedik a természetvédelem a nemzetközi fejlesztési együttműködésbe.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az idei felülvizsgálat alátámasztja, hogy a gazdaság és a környezet szoros kapcsolatban áll. A jólét és a gazdasági növekedés fokozása érdekében alapvető fontosságú, hogy kihasználjuk a kettő közötti szinergiákat. Jól tudják ezt az uniós polgárok – a környezetvédelem számukra ugyanolyan fontos, mint a gazdasági növekedés előmozdítása. [36] Ezt az igényt tükrözik a fenntartható fejlődési stratégiával és a lisszaboni célkitűzésekkel támogatott fellépések. A Bizottság úgy alakította ki a környezetvédelmi politikát, hogy gazdasági növekedésre és nagyobb foglalkoztatottságra ösztönözzön, kevesebb kompromisszummal és több olyan megoldással, amely mindenkinek előnyös. Mivel a környezetvédelmi politikáért az unióval közösen felelnek a tagállamok, ez utóbbiaknak is hasonló irányba kellene haladniuk.

A tematikus stratégiák elfogadása és előkészítése komoly ilyen irányú erőfeszítés. 2006-ban kiemelt cél lesz, hogy a stratégiák mind elkészüljenek és végrehajtásuk megkezdődjék.

A montréali siker nyomán a 2012 utáni, éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések csak a károsanyag-kibocsátások csökkentésének és a nemzetközi folyamat melletti elkötelezettségnek a szilárd elhatározásával hajthatók végre. A harc csak akkor nyerhető meg, ha az országok és az ágazatok minél szélesebb köre részt vesz, a szénszegény technológiák kifejlődnek és a piaci alapú eszközök használata folytatódik és elterjed.

A biodiverzitás megőrzése az egyik legsürgetőbb kihívás. Ennek jobban meg kellene jelennie a szakpolitikákban, és a tudatosságot is fokozni kell e téren. Ezért a biodiverzitás lesz a 2006. évi Zöld Hét egyik fő témája, és a biodiverzitásról szóló közlemény ambiciózus fejlesztési ütemtervvel fog előállni.

A politikák megvalósításának ösztönzésével csökkentjük a környezetvédelmi kérdések hanyagolása miatt a társadalomra háruló költségeket, és az Unióban működő vállalatok különböző elbírálása miatti piaci torzulásnak is gátat vetünk. Emellett a jogszabályok és a politikák aktualizálása is folyamatos erőfeszítéseket igényel, hogy az új kihívásokkal a lehető leghatékonyabban nézhessünk szembe.

A 2005. évben tapasztalt, természettel kapcsolatos feszültségek azt mutatják, hogy az unió termelési és fogyasztási szerkezete tarthatatlan. Bár van némi fejlődés, a változás nem elég gyors. Az erőforrások miatti feszültségek globálisan jelentkeznek, mint ahogy az éghajlat megváltozása és a biodiverzitás eltűnése is. Ahogy 2005-ben, az EU-nak most is élen kell járnia, legyen bár szó a saját ügyeiről vagy a nemzetközi partnereknek adott támogatásról.

Európa lakossága aggódik a természetért és azon a véleményen van, hogy az uniónak ezen a téren többet kell nyújtania saját területén, annak szomszédságában és világszerte. Annak beigazolása, hogy a környezetvédelem együtt járhat a gazdasági növekedéssel és a társadalmi összetartással, kiválóan alkalmas arra, hogy nagyobb lelkesedést ébresszen Európa eszményéért.

[1] COM(2005) 658 végleges.

[2] Az Európai Bizottságnak a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló 2006. évi időközi jelentése.

[3] A SEC(2006) xxx személyzeti munkadokumentum tartalmazza a tagállamok nemzeti reformprogramjainak természetvédelmi részével kapcsolatos statisztikai adatokat és összefoglalót.

[4] http://reports.eea.eu.int/

[5] A 11. iránymutatás kitér a környezetromboló támogatásokra és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre is.

[6] SEC(2005) 1530.

[7] COM(2005) 121 végleges.

[8] The Benefits of Greener Business : Cambridge Econometrics & AEAT, 4/2003.

[9] COM(2005) 535 végleges.

[10] COM(2005) 459 végleges.

[11] COM(2005) 35 végleges.

[12] EEA 2005.

[13] Lásd még: EPICA project, Spahni et. al, Science, 310, 1317, 2005.11.25.

[14] NASA.

[15] CARBOEUROPE Integrated Project, Ph. Ciais et al, Nature 03972, 2005.6.23.

[16] Bellamy et al, 2005 . Nature, 437, 245-248.

[17] JRC: Aerosols Climate and Policy EUR 21391 EN.

[18] COM (2005) 265 végleges.

[19] www.thecarbontrust.co.uk

[20] COM(2005) 531 végleges.

[21] Ecosystems and Human Well Being , Biodiversity Synthesis. MEA, 2005.

[22] COM(2005) 304 végleges.

[23] HL L 277, 2005.10.21., 1.o.

[24] MEA, ha nincs külön jelölve.

[25] EEA.

[26] COM(2004) 415 végleges.

[27] COM (2005) 446 végleges.

[28] COM(2005) 20 végleges.

[29] COM(2004) 416 végleges.

[30] COM (2005) 634 végleges.

[31] COM(2005) 311 végleges.

[32] COM(2005) 134 végleges.

[33] SOE, EEA, 2005.

[34] EEA 2005.

[35] A Global Footprint Network és a WWF jelentése: „ Europe 2005: The Ecological Footprint ”.

[36] Eurobarometer 215/2004.