16.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 134/34


2018. február 19-én benyújtott kereset – Stamatopoulos kontra ENISA

(T-99/18. sz. ügy)

(2018/C 134/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Grigorios Stamatopoulos (Athén, Görögország) (képviselő: S. Pappas ügyvéd)

Alperes: Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az ENISA humánerőforrás csoportjának 2017. július 27-i határozatát, amely elutasította a felperes pályázatát az „ENISA-TA16-AD-2017–03” pályázati felhívás szerinti pénzügyi és közbeszerzési vezető álláshelyre, annak érdekében, hogy az Ügynökség a felperes pályázatát tisztességes és átlátható módon újból értékelje;

kötelezze az alperest, hogy a felperes részére a megtámadott aktus szabálytalanságai miatt őt ért nem vagyoni kár megtérítéseként legalább ötezer (5 000) euró összeget fizessen meg; továbbá

az alperest kötelezze a jelen eljárással kapcsolatos saját költségeinek, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy az alperes a megtámadott aktussal megsérti az indokolási kötelezettségét, mivel nem indokolja kellő módon a pályázat elutasítását. Noha az EINSA tájékoztatta a pályázót az összes kiválasztási szemponttal kapcsolatban elért pontszámáról és az összpontszámáról, az összes jelölt értékelése összehasonlító jellegű volt, és így az egyes pályázók számára kiosztott pontszámok ilyen összehasonlító elemzés eredményét képezték. A felperes tehát arra hivatkozik, hogy mivel az ENISA nem tájékoztatta őt az egyes szempontok alapján adott pontok különös indokolásáról, beleértve a személyes elbeszélgetés és a teszt szakaszába jutott sikeres pályázók viszonylagos előnyeit is, nem nyújtott olyan elegendő indokolást, amely lehetőséget adott volna a felperesnek arra, hogy meggyőződjön arról, hogy az őt hátrányosan érintő aktus megalapozott volt-e és szükséges-e keresetet indítania a Törvényszék előtt, másodszor pedig lehetővé tette volna a Törvényszék számára, hogy felülvizsgálja az aktus jogszerűségét.

2.

A második jogalappal a felperes azt állítja, hogy készségeit a kiválasztási bizottság nyilvánvalóan hibásan értékelte, különösen az alábbi kiválasztási szempontokra vonatkozó értékelés kapcsán: „Magas fokú szervezőkészség, pontosság és a komplex pénzügyi információk elemzésére, összegyűjtésére és összegzésére vonatkozó képesség”; „Kiváló tárgyalási és problémamegoldó készség”; „Emberek irányítására és konfliktuskezelésre vonatkozó erős készség”; „Mind szóban, mind írásban magas fokú angol nyelvű kommunikáció” és „Nagy munkaterhelés esetén is hatékony munkavégzésre és a munkakörnyezetbeli változásoktól függetlenül az előre tervezett határidők betartására való képesség”.

3.

A harmadik jogalappal a felperes úgy érvel, hogy a megtámadott aktus sérti az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét. A kiválasztási bizottság által a személyes elbeszélgetés és tesztek szakaszára bocsátott pályázók meghatározása céljából meghúzott küszöb önkényes és jogellenes volt. A felperes azt állítja, hogy az álláshirdetés nem tartalmazott semmilyen feltételt azt illetően, hogy a küszöb meghatározására mikor kerül sor és a kiválasztási bizottság milyen feltételeket vesz figyelembe annak meghatározásához. Ennek megfelelően a kiválasztási bizottság egyáltalán nem indokolta, hogy hogyan határozta meg annak szintjét és miért csak az értékelések lezárását követően közölte azt a pályázókkal.

4.

Végül, a fenti jogsértésekre tekintettel a felperes abból adódó nem vagyoni kárának megtérítését kéri, hogy részt vett a hibás és jogszerűtlen eljárásban és hogy nem indokolták az elutasítását, ami egyedül a vele szembeni tisztelet teljes hiányának és a megfelelő ügyintézéshez való joga megsértésének tekinthető.