5.11.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 399/19


2018. július 13-án benyújtott kereset – Szlovén Köztársaság kontra Horvát Köztársaság

(C-457/18. sz. ügy)

(2018/C 399/27)

Az eljárás nyelve: szlovén

Felek

Felperes: Szlovén Köztársaság (képviselő: M. Menard)

Alperes: Szlovén Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy az alperes megsértette a következőket:

az EUSZ 2. cikk és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése;

a közös halászati politika szabályainak ellenőrzésére, vizsgálatára és végrehajtására vonatkozó, az 1224/2009 rendelettel és a 404/2011 végrehajtási rendelettel létrehozott uniós rendszert kialakító, a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, valamint I. melléklete;

a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkével összefüggésben értelmezett 4. és 17. cikke; valamint

a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló, 2014. július 23-i európai parlamenti és tanácsi 2014/89/EU irányelv 2. cikkének (4) bekezdése és 11. cikkének (1) bekezdése;

kéri továbbá, hogy a Bíróság kötelezze az alperest a következőkre:

a fent említett jogsértések azonnali abbahagyása;

a költségek viselése.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása céljából a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

Első jogalap:

Mivel a Horvát Köztársaság egyoldalúan nem teljesítette az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során vállalt azon kötelezettségét, hogy tiszteletben tartja a választottbírósági ítéletet, és ily módon azt a határt, amelyet az említett ítélet meghatározott, továbbá az ezen ítéletben meghatározott egyéb kötelezettségeket, megtagadja a jogállamiság tiszteletben tartását, amely az Unió egyik alapvető értékét képezi (EUSZ 2. cikk).

Második jogalap:

Mivel a Horvát Köztársaság megtagadja a választottbírósági ítélet alapján rá háruló kötelezettségek teljesítését, ezzel egyidejűleg pedig megakadályozza, hogy Szlovénia a Szerződés értelmében teljes mértékben gyakorolja szuverenitását területeinek egy részén, a Horvát Köztársaság megsérti az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében rögzített, az Európai Unióval és a Szlovén Köztársasággal folytatott lojális együttműködés kötelezettségét. A Horvát Köztársaság magatartása veszélyezteti az Európai Unió célkitűzéseinek elérését, valamint a béke megerősítését és a népek közötti egyre szorosabb egységet, továbbá a tagállamok területével kapcsolatos uniós normák célkitűzéseit (az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése). A Horvát Köztársaság ezen túlmenően lehetetlenné teszi, hogy a Szlovén Köztársaság a teljes szárazföldi és tengeri területén végrehajtsa az uniós jogot, és hogy az e jog – és különösen a tagállamok területével kapcsolatos másodlagos uniós jogi rendelkezések – tiszteletben tartásával cselekedjen (az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése).

Harmadik jogalap:

A Horvát Köztársaság sérti a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, különösen az e rendelet 5. cikke és I. melléklete értelmében vett kölcsönös hozzáférésre vonatkozó szabályozást. A Horvátországra és Szlovéniára 2017. december 30. óta alkalmazandó szabályozás 25–25 halászhajó számára engedélyez szabad hozzáférést a másik tagállamnak a nemzetközi jog alapján, azaz a választottbírósági ítéletben meghatározott tengeri területéhez. A Horvát Köztársaság nem teszi lehetővé a Szlovén Köztársaság számára, hogy gyakorolja az e szabályozással kapcsolatos jogait, ekként pedig megsérti az említett rendelet 5. cikkét, amennyiben: i. megtagadja a kölcsönös hozzáféréssel kapcsolatos szabályozás alkalmazását; ii. megtagadja az e célból a Szlovén Köztársaság által elfogadott jogszabályok érvényességének elismerését; és iii. mivel szisztematikusan szankcionálja a szlovén halászokat, megakadályozza, hogy szabadon hozzáférjenek azokhoz a tengervizekhez, amelyeket a 2017. évi választottbírósági ítélet Szlovéniához tartozókként határozott meg, valamint a fortiori, hogy hozzáférjenek a kölcsönös hozzáférésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó horvát vizekhez.

Negyedik jogalap:

A Horvát Köztársaság sérti a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendeletet és a 2011. április 8-i 404/2011/EU végrehajtási rendeletet. A horvát rendőrség járőrhajói a Szlovén Köztársaság engedélye nélkül kísérik a horvát halászokat, amikor szlovén vizeken halásznak, ily módon pedig megakadályozzák, hogy a szlovén ellenőrök ellenőrzéseket végezzenek. A horvát hatóságok ugyanakkor bírságokat szabnak ki a határ jogellenes átlépéséért és az illegális halászatért a szlovén halászokra, amikor olyan szlovén vizeken halásznak, amelyek Horvátország szerint hozzá tartoznak. Horvátország ráadásul nem közli Szlovéniával a horvát hajók szlovén vizeken végzett tevékenységeivel kapcsolatos adatokat, ahogyan azt viszont a fent hivatkozott két rendelet megköveteli. A Horvát Köztársaság ily módon nem teszi lehetővé a Szlovén Köztársaság számára, hogy ellenőrzéseket végezzen a saját felségterülete és illetékessége alá tartozó vizeken, és nem tartja tiszteletben a Szlovéniát mint parti államot a saját területére tartozó vizeken megillető kizárólagos joghatóságot, ekként pedig megsérti az 1224/2009/EK rendeletet és a 404/2011/EU rendeletet.

Ötödik jogalap:

A Horvát Köztársaság megsértette és továbbra is sérti a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Horvátország nem ismeri el Szlovéniával közös határként a választottbírósági ítéletben meghatározott határt, nem működik együtt Szlovéniával e „külső határ” védelmében és nem tud megfelelő védelmet biztosítani, ily módon pedig sérti az említett rendelet 13. és 17. cikkét, valamint annak 4. cikkét, amely megköveteli, hogy a határt a nemzetközi jognak megfelelően határozzák meg.

Hatodik jogalap:

A Horvát Köztársaság megsértette és továbbra is sérti a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló, 2014. július 23-i 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely a tagállamoknak – az Egyesült Nemzetek 1982. évi tengerjogi egyezménye (UNCLOS) releváns rendelkezéseinek megfelelően meghatározott – „tengervizeire” alkalmazandó (az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése). A Horvát Köztársaság nem ismeri el azt a választottbírósági ítéletet, amely kijelölte ezeket a határokat, és – éppen ellenkezőleg – tengeri területrendezésébe szlovén vizeket foglal bele, következésképpen pedig akadályozza a Szlovén Köztársaság térképével való összehangolást, ekként pedig sérti az említett irányelvet, különösen annak 8. és 11. cikkét.