201807200222013232018/C 276/252852018CJC27620180806HU01HUINFO_JUDICIAL20180425171821

C-285/18. sz. ügy: A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2018. április 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kauno miesto savivaldybė, Kauno miesto savivaldybės administracija


C2762018HU1710120180425HU0025171182

A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2018. április 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kauno miesto savivaldybė, Kauno miesto savivaldybės administracija

(C-285/18. sz. ügy)

2018/C 276/25Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felperesek: Kauno miesto savivaldybė, Kauno miesto savivaldybės administracij

A többi fél az eljárásban: UAB Irgita, UAB Kauno švara

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A jelen ügy körülményei között a 2004/18 irányelv ( 1 ) vagy a 2014/24 irányelv ( 2 ) hatálya alá tartozik-e az „in house” ügylet, ha a vitatott „in house” ügylet megkötésére irányuló eljárások, többek között a közigazgatási eljárás, akkor indultak meg, amikor a 2004/18 irányelv még hatályban volt, de a szerződés megkötésére 2016. május 19-én került sor, amikor a 2004/18 irányelv már nem volt hatályban?

2)

Feltéve, hogy az „in house” ügylet a 2004/18 irányelv hatálya alá tartozik:

a)

A Bíróság Teckal ítéletére (C-107/98), Jean Auroux és társai ítéletére (C-220/05), ANAV-ítéletére (C-410/04) és egyéb ítéleteire tekintettel úgy kell-e értelmezni különösen az irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy az „in house ügylet” fogalma az uniós jog hatálya alá tartozik, és hogy e fogalom tartalmára és alkalmazására nem gyakorol hatást a tagállamok nemzeti joga többek között az ilyen ügyletek megkötésére vonatkozó olyan korlátozások révén, mint amilyen például az a feltétel, hogy a közbeszerzési szerződések nem képesek biztosítani a nyújtandó szolgáltatások minőségét, elérhetőségét és folyamatosságát?

b)

Az előző kérdésre adandó nemleges válasz esetén, vagyis ha az „in house ügylet” fogalma részben vagy egészben a tagállamok jogának hatálya alá tartozik, úgy kell-e értelmezni a 2004/18 irányelv fent említett rendelkezését, hogy a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az „in house” ügyletek megkötésére vonatkozó (az uniós jogban és a Bíróság e jogot értelmező ítélkezési gyakorlatában foglaltakat meghaladó) korlátozások vagy további feltételek bevezetését illetően, de e mérlegelési jogkört csak konkrét és egyértelmű pozitív közbeszerzési jogi rendelkezések útján gyakorolhatják?

3)

Feltéve, hogy az „in house” ügylet a 2014/24 irányelv hatálya alá tartozik:

a)

A Bíróság Teckal ítéletére (C-107/98), Jean Auroux és társai ítéletére (C-220/05), ANAV-ítéletére (C-410/04) és egyéb ítéleteire tekintettel úgy kell-e értelmezni különösen az irányelv 1. cikke (4) bekezdésének és 12. cikkének, valamint a Charta 36. cikkének rendelkezéseit – együttesen vagy külön-külön –, hogy az „in house ügylet” fogalma az uniós jog hatálya alá tartozik, és hogy e fogalom tartalmára és alkalmazására nem gyakorol hatást a tagállamok nemzeti joga többek között az ilyen ügyletek megkötésére vonatkozó olyan korlátozások révén, mint amilyen például az a feltétel, hogy a közbeszerzési szerződések nem képesek biztosítani a nyújtandó szolgáltatások minőségét, elérhetőségét és folyamatosságát?

b)

Az előző kérdésre adandó nemleges válasz esetén, vagyis ha az „in house ügylet” fogalma részben vagy egészben a tagállamok jogának hatálya alá tartozik, úgy kell-e értelmezni a 2014/24 irányelv 12. cikkének rendelkezéseit, hogy a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az „in house” ügyletek megkötésére vonatkozó (az uniós jogban és a Bíróság e jogot értelmező ítélkezési gyakorlatában foglaltakat meghaladó) korlátozások vagy további feltételek bevezetését illetően, de e mérlegelési jogkört csak konkrét és egyértelmű pozitív közbeszerzési jogi rendelkezések útján gyakorolhatják?

4)

Függetlenül attól, hogy melyik irányelv alkalmazandó a vitatott „in house” ügyletre, úgy kell-e értelmezni a közbeszerzési beszállítókkal szembeni egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód és az átláthatóság elvét (a 2004/18 irányelv 2. cikke és a 2014/24 irányelv 18. cikke), az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés általános tilalmát (EUMSZ 18. cikk), a letelepedés szabadságát (EUMSZ 49. cikk), a szolgáltatásnyújtás szabadságát (EUMSZ 56. cikk), a kizárólagos jogok vállalkozások részére történő biztosításának lehetőségét (EUMSZ 106. cikk), valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlatát (Teckal ítélet, ANAV-ítélet, Sea ítélet, Undis Servizi ítélet és egyéb ítéletek), hogy az ajánlatkérő szerv és a tőle jogilag elkülönült jogalany által megkötött „in house” ügylet, ha az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol e jogalany felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, és ha e jogalany a tevékenységének lényeges részét az ajánlatkérő szerv javára végzi, önmagában jogszerű, többek között nem sérti a többi gazdasági szereplő tisztességes versenyhez való jogát, nem jelent hátrányos megkülönböztetést e többi szereplővel szemben, és nem biztosít előnyöket az „in house” ügyletet megkötő ellenőrzött jogalanynak?

( 1 ) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.).

( 2 ) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.).