201806290261986482018/C 249/062232018CJC24920180716HU01HUINFO_JUDICIAL201803273423

C-223/18. P. sz. ügy: A Törvényszék (negyedik tanács) T-68/16. sz., Deichmann SE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2018. január 17-én hozott ítélete ellen a Deichmann SE által 2018. március 27-én benyújtott fellebbezés


C2492018HU330120180327HU00063342

A Törvényszék (negyedik tanács) T-68/16. sz., Deichmann SE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2018. január 17-én hozott ítélete ellen a Deichmann SE által 2018. március 27-én benyújtott fellebbezés

(C-223/18. P. sz. ügy)

2018/C 249/06Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Deichmann SE (képviselő: C. Onken Rechtsanwältin)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-68/17. sz. ügyben 2018. január 17-én hozott ítéletét;

helyezze hatályon kívül az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2015. december 4-i határozatát (R 2345/2014-4. sz. ügy);

másodlagosan utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé;

kötelezze az alperest és a beavatkozót az elsőfokú eljárás és a fellebbezés költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező úgy érvel, hogy a megtámadott határozat több szempontból is sérti a közösségi védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontját és a 15. cikkének (1) bekezdését [jelenleg az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) (a továbbiakban: az európai uniós védjegyrendelet) 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja és a 18. cikkének (1) bekezdése]. A Törvényszék többek között nem helyesen határozta meg a közösségi védjegyrendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 15. cikkének (1) bekezdésében szereplő „védjegy” fogalmát.

(1)

Először is, a Törvényszék félreismerte az érintett védjegy típusa meghatározásának jelentőségét és jogkövetkezményeit. Tévesen azt feltételezte, hogy nem bír jelentőséggel azon tény, hogy a vitatott védjegyet ábrás védjegyként vagy pozícióvédjegyként lajstromozták. Valójában azonban a védjegyek különböző típusai közötti különbségtétel jelentős hatással van a tárgyukra és a használatuk módjára. A vitatott védjegy ábrás védjegyként történő használata jelentős mértékben eltérne a pozícióvédjegyként történő használatától.

(2)

Másodszor, a Törvényszék nem helyesen határozta meg a vitatott védjegy tárgyát, hanem a vitatott védjegyet pozícióvédjegynek tekintette. A vitatott védjegy azonban ábrás védjegy, mivel azt ábrás védjegyként jelentették be és akként lajstromozták, és semmilyen leírást vagy nyilatkozatot nem csatoltak, ami ennek ellenkezőjét sugallná. A szaggatott vonalak használata önmagában nem változtat egy ábrás védjegyet pozícióvédjeggyé.

(3)

Következésképpen a Törvényszék helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a Munich S. L. alátámasztotta a védjegyének tényleges használatát, olyan cipők eladásának bizonyításával, melyek oldalán két egymást átszelő vonal volt látható. Az ilyen használat csupán a pozícióvédjegyre jellemző, és nem a – vitatott védjegyhez hasonló – ábrás védjegyre.


( 1 ) HL 2017. L 154. 1. o.