14.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 166/23


A Justice de paix du troisième canton de Charleroi (Belgium) által 2018. február 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – André Moens kontra Ryanair Ltd

(C-159/18. sz. ügy)

(2018/C 166/30)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Justice de paix du troisième canton de Charleroi

Az alapeljárás felei

Felperes: André Moens

Alperes: Ryanair Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. cikke (3) bekezdésének értelmezése céljából [előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés a következőképpen szól]:

1)

a jelen jogvitában szóban forgó körülmény – azaz az üzemanyagnak egy felszállópályára történő kiömlése, amely e pálya lezárását eredményezte – a 2008. december 22-i Wallentin-Hermann ítélet (C-549/07, EU:C:2008:771) 22. pontja értelmében vett „esemény” fogalmába vagy az említett rendelet (14) preambulumbekezdése értelmében vett, a 2013. január 31-i McDonagh ítéletben (C-12/11, EU:C:2013:43) értelmezett „rendkívüli körülmény” fogalmába tartozik-e, vagy pedig ez a két fogalom átfedi egymást;

2)

a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a jelen jogvitában felmerülőhöz hasonló eseményt – azaz az üzemanyagnak egy felszállópályára történő kiömlését, amely e felszállópálya lezárását eredményezte – a légifuvarozó rendes tevékenységébe tartozó eseménynek kell tekinteni, és az ennek következtében az ezen repülőgéppel lebonyolított légi járat jelentős késése esetén nem minősülhet – a légifuvarozót az utasok kártalanítására irányuló kötelezettsége alól mentesítő – „rendkívüli körülménynek”;

3)

amennyiben a jelen perben felmerülőhez hasonló eseményt – azaz az üzemanyagnak egy felszállópályára történő kiömlését, amely e pálya lezárását eredményezte – „rendkívüli körülménynek” kell tekinteni, abból az következik-e, hogy az a légifuvarozó számára olyan „rendkívüli körülményt” jelent, amelyet minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni?


(1)  HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.