23.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/27


2017. szeptember 4-én benyújtott kereset – Spanyolország kontra Bizottság

(T-602/17. sz. ügy)

(2017/C 357/37)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Spanyol Királyság (képviselők: M. Sampol Pucurull és A. Gavela Llopis meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

mondja ki az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak (gyümölcs- és zöldségfélék ágazata, operatív alapok) az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló 2017. június 26-i C (2017) 4136 végleges bizottsági végrehajtási határozat Spanyol Királyságra vonatkozó részének semmisségét.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) 26. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el, amikor a termelői szervezetek fő tevékenységének elismerési kritériuma ellenőrzése hiányának értékelése során, mivel az említett ellenőrzést a forgalmazott termelés értékére vonatkozó megfelelő ellenőrzéssel biztosítani.

A felperes arra is hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a bizalomvédelem elvét, mivel a Bizottság következtetése nem koherens a korábban az FV/2010/004 vizsgálatban levont következtetéssel.

2.

A második, az 543/2011/EU rendelet 104. cikke (2) bekezdése b) pontjának és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap.

A felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvalóan megsértette ezt a rendelkezést, amikor hiányosságokat állapított meg a beruházások koherenciája és műszaki minősége kritériumának ellenőrzésében az e rendelkezésben előírt operatív program módosítása iránti kérelmek vonatkozásában. E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy az említett rendelkezés nem írja elő a termelői szervezet kereskedelmi stratégiájához kapcsolódó elemzést.

A felperes azt is állítja, hogy a Bizottság megsértette a bizalomvédelem elvét, mivel a Bizottság következtetése nem koherens a korábban az FV/2010/004 vizsgálatban levont következtetéssel.

3.

A harmadik, az 543/2011/EU rendelet 59. cikke c) pontja iv) alponjának, 60. cikke (2) és (5) bekezdésének, valamint 65. cikkének és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes azt állítja, hogy nyilvánvaló hibát követett el az operatív program támogathatósága ellenőrzése hiányosságainak értékelésében, mivel az említett rendelet nem írja elő azt, hogy tilos a beruházásokból eredő költségeket ugyanazon operatív programon belül egy másik évre átvinni.

A felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a bizalomvédelem elvét, mivel a Bizottság következtetése nem koherens azzal a válasszal, amelyet az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága főigazgatójának azon válaszával, amelyet a spanyol hatóságoknak az említett rendelet 65. cikkének alkalmazására vonatkozó kérdésére adott.

4.

A negyedik, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanács rendelet (2) 52. cikke (2) bekezdésének, valamint a VI/5330/97 dokumentumban foglalt, a pénzügyi következmények számítására vonatkozó iránymutatások megsértésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben azt állítja, hogy az alkalmazott átalánykorrekció nem érvényesíthető, mivel nem voltak hiányosságok az ellenőrzésekben. Másodlagosan azt állítja, hogy a korrekció aránytalan, és hogy esetében semmiféle korrekciót nem kellene előírni, vagy, végső esetben, egy 2 %-os korrekciót, tekintettel a sajátos körülményekre, valamint a Bizottságnak a jelen ügyben tanúsított magatartására.


(1)  HL 2011 L 157., 1. o.

(2)  HL 2013 L 157, 1. o.