24.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 239/62


2017. május 31-én benyújtott kereset – British Airways kontra Bizottság

(T-341/17. sz. ügy)

(2017/C 239/74)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: British Airways (Harmondsworth, Egyesült Királyság) (képviselők: J. Turner QC, R. O’Donoghue barrister és A. Lyle-Smythe solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

egészben vagy részben semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39258 – „légi árufuvarozás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozatot;

továbbá, illetve másodlagosan a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva törölje a felperessel szemben a megtámadott határozatban kiszabott bírságot, vagy csökkentse annak összegét;

a Bizottságot kötelezze a felperes részéről ezen eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy megsértett lényeges eljárási szabályokat azáltal, hogy a jogsértést megállapító határozatot a releváns tények és a vonatkozó jog két téves megállapítására alapítva hozta meg, amely így inkoherens, nem felel meg a jogbiztonság elvének, és az uniós jogrendben zavart kelthet.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság nem tett eleget az EUMSZ 266. cikk szerinti kötelezettségének azáltal, hogy a Törvényszék T-48/11. sz. ügyben hozott ítéletében meghatározott alapvető hibák orvoslására szolgáló olyan intézkedéseket fogadott el a felperessel szemben hozott határozat újbóli elfogadásakor, amelyek tetézték, mintsem kiküszöbölték ezeket a hibákat.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és/vagy megsértett lényeges eljárási szabályokat azáltal, hogy a felperessel szemben kiszabott bírságra vonatkozóan nem nyújtott kellő indokolást. A felperes szerint a bírságkiszabás a szóban forgó jogi aktusban nem szereplő jogsértések megállapításán alapult, amely nem felel meg a szóban forgó jogi aktusban szereplő megállapításoknak. A felperes továbbá, illetve másodlagosan azzal érvel, hogy a Bizottság erre vonatkozó megközelítése meghaladja a hatáskörét.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság hatásköre nem terjed ki arra, hogy az EUMSZ 101. cikket, illetve az EGT-Megállapodás 53. cikkét alkalmazza az EU/EGT irányába tartó útvonalakon nyújtott légi árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatos állítólagos versenykorlátozásokra. A felperes továbbá azzal érvel, hogy az ilyen korlátozások nem tartoznak az EUMSZ 101. cikk és/vagy az EGT-Megállapodás 53. cikkének területi hatálya alá.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 101. cikket, illetve az EGT-Megállapodás 53. cikkét a bizonyos országokból, illetve bizonyos országokba történő légi árufuvarozás szolgáltatásaiért az alkalmazandó törvényi és rendeleti szabályok és azok tényleges hatása miatt fizetendő pótdíjak összehangolására, továbbá az erre vonatkozóan alkalmazott bírságcsökkentés önkényes volt és nem megfelelő. A felperes továbbá azzal érvel, hogy mindenesetre a Bizottság indokolása az ítélkezési gyakorlatra tekintettel elégtelen.

6.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a felperes részt vett a pótdíjak utáni jutalék meg(nem)fizetésével kapcsolatos jogsértésben.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg az „eladások értékét” a határozatban történő bírságkiszabás szempontjából. A felperes szerint azt kellett volna megállapítani, hogy csupán a pótdíjakkal összefüggő bevétel a releváns, és ki kellett volna zárni az EU/EGT irányában nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő forgalmat.

8.

A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a felperes a kilencedik engedékenységet kérelmező fél, és ezért csupán 10 %-os bírságcsökkentésre jogosult, annak ellenére, hogy a felperes a mentességet kérelmező fél után valójában elsőként kérelmezett engedékenységet, és jelentős hozzáadott értéket képviselt.

9.

A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg a felperes jogsértő magatartásának kezdeti időpontját. A felperes szerint a releváns időpont 2001 októberére esett, és a korábbi időpont bizonyítására felhozott bizonyítékok nem felelnek meg a jogilag megkövetelt módnak.