10.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/46


2017. február 17-én benyújtott kereset – HSBC Holdings és társai kontra Bizottság

(T-105/17. sz. ügy)

(2017/C 112/65)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: HSBC Holdings plc (London, Egyesült Királyság), HSBC Bank plc (London), HSBC France (Párizs, Franciaország) (képviselők: K. Bacon QC, D. Bailey barrister, M. Simpson solicitor, Y. Anselin és C. Angeli ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az AT.39914 – „euró kamatderivatívák” ügyben 2016. december 7-én hozott, 2016. december 9-én közölt C(2016) 8530 final európai bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) 1. cikkét;

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkének b) pontját;

harmadlagosan részben semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkének b) pontját annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a felperesek egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt;

semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkének b) pontját;

másodlagosan lényegesen csökkentse a megtámadott határozat 2. cikkének b) pontjában a felperesekkel szemben kiszabott bírságot a Törvényszék által megfelelőnek ítélt összegre, és

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére, illetve másodlagosan a felperesek költségei méltányos részének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen állapította meg, hogy a felperesek olyan magatartást tanúsítottak, amelynek célja az volt, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében korlátozza és/vagy torzítsa a versenyt.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, ténybeli hibákat vétett, és/vagy elégtelen indokolást adott annak megállapításakor, hogy a megtámadott határozat tárgyát képező magatartás egységes gazdasági célkitűzése a verseny korlátozása volt. Következésképpen alapvetően hibás az alperesnek az egységes és folyamatos jogsértésre vonatkozó megállapítása.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperes azon megállapítását, hogy a felperesek szándékosan járultak hozzá a megtámadott határozatban leírt egységes és folyamatos jogsértéshez, nyilvánvaló mérlegelési hibák és/vagy az indokolás hiánya jellemzi.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperes azon megállapítását, hogy a felperesek tudtak, illetve tudniuk kellett az egységes és folyamatos jogsértés többi állítólagos résztvevőjének magatartásáról, nyilvánvaló mérlegelési hibák és/vagy az indokolás hiánya jellemzi.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az alperes a megtámadott határozat meghozatalához vezető eljárásban lényeges eljárási követelményeket sértett meg. Konkrétan az alperes megsértette a felperesek védelemhez való jogát, az ártatlanság vélelmének elvét és a megfelelő ügyintézés elvét azáltal, hogy lépcsőzetes közigazgatási eljárást folytatott le.

6.

A hatodik, másodlagosan felhozott jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen számította ki a felperesekkel szemben kiszabott bírságot, ezért a bírság indokolatlan és aránytalan.