A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2008. január 24. ( *1 )
„92/50/EGK irányelv — Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések — Tanulmány készítése a telekkönyvezésről, az urbanizációról és ezek végrehajtásáról valamely városrészben — »Alkalmassági követelményként«, illetve »bírálati részszempontként« meghatározható feltételek — Gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat — A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy a dokumentációban meghatározott bírálati részszempontok betartása — A bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámok és alszempontok utólagos megállapítása — A gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság követelménye”
A C-532/06. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) a Bírósághoz 2006. december 29-én érkezett, 2006. november 28-i határozatával terjesztett elő az előtte
az Emm. G. Lianakis AE,
a Sima Anonymi Techniki Etaireia Meleton kai Epivlepseon,
Nikolaos Vlachopoulos
és
a Dimos Alexandroupolis,
a Planitiki AE,
Aikaterini Georgoula,
Dimitrios Vasios,
az N. Loukatos kai Synergates AE Meleton,
az Eratosthenis Meletitiki AE,
az A. Pantazis – Pan. Kyriopoulou kai syn/tes os „Filon” OE, valamint
Nikolaos Sideris
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: P. Jann (előadó) tanácselnök, A. Tizzano, A. Borg Barthet, M. Ilešič és E. Levits bírák,
főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,
hivatalvezető: R. Grass,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
— |
az N. Loukatos kai Synergates AE Meleton, az Eratosthenis Meletitiki AE, az A. Pantazis – Pan. Kyriopoulou kai syn/tes os „Filon” OE és Nikolaos Sideris képviseletében E. Konstantopoulou és P. E. Bitsaxis dikigoroi, |
— |
az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Patakia és D. Kukovec, meghatalmazotti minőségben, |
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 328., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o., a továbbiakban: 92/50 irányelv) 23. cikke (1) bekezdésének, 32. és 36. cikkének értelmezésére irányul. |
2 |
E kérelmet az egyfelől az Emm. G. Lianakis AE (az Emm. Lianakis EPE egyetemes jogutódja), a Sima Anonymi Techniki Etaireia Meleton kai Epivlepseon és Nikolaos Vlachopoulos (a továbbiakban: Lianakis-konzorcium), másfelől a Planitiki AE, Aikaterini Georgula és Dimitrios Vasios (a továbbiakban: Planitiki-konzorcium) által létrehozott, tanácsadói irodákból és szakértőkből álló konzorciumok és a Dimos Alexandroupolis (Alexandroupolis városa), valamint az N. Loukatos kai Synergates AE Meleton, az Eratosthenis Meletitiki AE, az A. Pantazis – Pan. Kyriopoulou kai syn/tes „Filon” OE és Nikolaos Sideris által létrehozott konzorcium (a továbbiakban: Loukatos-konzorcium) között az Alexandroupolis város valamely városrészében a telekkönyvezésről, az urbanizációról és ezek végrehajtásáról készítendő tanulmányra vonatkozó közbeszerzési szerződés odaítélése tárgyában folyamatban lévő két eljárásban terjesztették elő. |
Jogi háttér
3 |
A 92/50 irányelv a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szól. |
4 |
E célból ezen irányelv meghatározza egyfelől azokat a szerződéseket, amelyek vonatkozásában közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és másfelől azokat a szabályokat, amiket az eljárás során követni kell, így többek között a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét, a gazdasági szereplők minőség alapján történő kiválasztásának feltételeit (ún. „alkalmassági követelmények”) és a szerződés odaítélésének feltételeit (ún. „bírálati szempontok”). |
5 |
Így a 92/50 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése előírja, „az ajánlatkérők biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a különböző szolgáltatók között”. |
6 |
Az említett irányelv 23. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a szerződések odaítélése az e cím 3. fejezetében [nevezetesen a 36. és 37. cikkben] megállapított kritériumok alapján, a 24. cikk figyelembevételével történik, miután az ajánlatkérő a 29. cikk alapján ki nem zárt szolgáltatók alkalmasságát a 31. és 32. cikkben említett feltételek tekintetében megvizsgálta”. |
7 |
Ugyanezen irányelv 32. cikke értelmében: „(1) A szolgáltató szolgáltatásnyújtási képességét különösen a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni. (2) A szolgáltató műszaki alkalmasságát a következő módon vagy módokon lehet igazolni a teljesítendő szolgáltatás természetétől, mennyiségétől és céljától függően:
[…]”. |
8 |
A 92/50 irányelv 36. cikke a következőképp rendelkezik: „(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül az ajánlatkérő a következő feltételek alapján ítéli oda a szerződéseket:
(2) Ha a szerződést a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek kell odaítélni, az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a hirdetményben feltünteti, lehetőség szerint csökkenő fontossági sorrendben, az odaítélés általa alkalmazni kívánt feltételeit.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
9 |
2004-ben az alexandroupolisi önkormányzati tanács közbeszerzési eljárást hirdetett tanulmány készítésére a telekkönyvezésről, az urbanizációról és ezek végrehajtásáról Palagiában, az említett település 2000-nél kevesebb lakossal rendelkező városrészében. A tanulmány elkészítésére 461737 euró összegű költségvetést terveztek. |
10 |
A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény a bírálati részszempontok között fontossági sorrendben elsőként a szakértőnek az előző három évben tanulmányok készítésében szerzett, igazolt szakmai tapasztalatát tüntette fel, másodikként az iroda személyi állományát és felszerelését, és harmadikként a tanulmány előírt határidőre való elkészítésének képességét, figyelemmel az iroda által vállalt kötelezettségekre és tudományos potenciáljára. |
11 |
Az ajánlati felhívásra tizenhárom tanácsadói iroda válaszolt, többek között a Lianakis- és a Planitiki-konzorcium, valamint a Loukatos-konzorcium. |
12 |
Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok elbírálása érdekében Alexandroupolis önkormányzatának bírálóbizottsága (a továbbiakban: bírálóbizottság) a bírálat során a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben meghatározott bírálati részszempontok vonatkozásában súlyszámokat és további alszempontokat állapított meg. |
13 |
Így a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben meghatározott három bírálati részszempont vonatkozásában 60%-os, 20%-os, illetve 20%-os súlyszámot határozott meg. |
14 |
Másfelől azt is előírta, hogy a szakmai tapasztalatot (első bírálati részszempont) az elkészített tanulmányok értéke alapján kell megítélni. Így 500000 euró értékig az ajánlattevő 0 pontot, 500000 euró és 1000000 euró közötti értékért 6 pontot, 1000000 euró és 1500000 euró közötti értékért 12 pontot kap, és így tovább a maximális 60 pontig, amely 12000000 euró érték fölött járt. |
15 |
Az iroda személyi állományát és felszerelését (második bírálati részszempont) a tanácsadói iroda mérete alapján kellett megítélni. Az alvállalkozók így 1–5 fős csapat esetén 2 pontot, 6–10 fős csapat esetén 4 pontot kaptak, és így tovább a maximális 20 pontig, amely 45 fő fölötti csapat esetén járt. |
16 |
És végül a bírálóbizottság döntése szerint a tanulmány határidőre történő elkészítésének képességét (harmadik bírálati részszempont) a vállalt kötelezettségek értéke alapján kellett megítélni. Így az alvállalkozó 15000 euró alatti összeg esetén kapott maximális, 20 pontot, 15000 euró és 60000 euró közötti összeg esetén 18 pontot, 60000 euró és 100000 euró közötti összeg esetén 16 pontot, és így tovább a minimálisan adható 0 pontig, amely 1500000 euró feletti összeg esetén járt. |
17 |
Az említett szabályok alkalmazásával a bírálóbizottság a Loukatos-konzorciumot 78 ponttal első helyre, a Planitiki-konzorciumot 72 ponttal második helyre és a Lianakis-konzorciumot 70 ponttal harmadik helyre rangsorolta. Ennélfogva 2005. április 27-i jegyzőkönyvében a bírálóbizottság azt javasolta, hogy a tanulmány elkészítésére vonatkozó szerződést a Loukatos-konzorciumnak ítéljék oda. |
18 |
2005. május 10-i határozatával Alexandroupolis város önkormányzati tanácsa jóváhagyta a bírálóbizottság jegyzőkönyvét, és a tanulmány elkészítésére vonatkozó szerződést a Loukatos-konzorciumnak ítélte oda. |
19 |
A Lianakis- és a Planitiki-konzorciumok – mivel úgy ítélték meg, hogy a Loukatos-konzorcium csak annak köszönhetően nyerte meg az eljárást, hogy a bírálóbizottság utólagosan határozta meg a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben megjelölt bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámokat és alszempontokat – megtámadták Alexandroupolis önkormányzati tanácsának határozatát először ugyanezen tanács előtt, majd a Symvoulio tis Epikrateias (görög államtanács) előtt többek között a 92/50 irányelv 36. cikke (2) bekezdésének megsértésére való hivatkozással. |
20 |
E körülmények között a Symvoulio tis Epikrateias az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé: „Abban az esetben, ha valamely szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény csak a bírálati részszempontok fontossági sorrendjét írja elő az egyes részszempontok súlyszámának meghatározása nélkül, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50 irányelv 36. cikke lehetővé teszi-e, hogy a bírálati részszempontok súlyszámait a bírálóbizottság később állapítsa meg, és igenlő válasz esetén ezt milyen feltételek mellett teheti meg?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
21 |
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 92/50 irányelv 36. cikkének (2) bekezdésével ellentétes-e az, ha valamely közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy a dokumentációban megjelölt bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámokat és alszempontokat utólagosan határozza meg. |
22 |
Az Európai Közösségek Bizottsága írásbeli észrevételeiben azzal érvelt, hogy a kérdés megválaszolása előtt meg kell vizsgálni, hogy a 92/50 irányelvvel ellentétes-e az, ha a közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő az ajánlattevők szakmai tapasztalatát, személyi állományát és felszerelését, valamint a szerződés határidőben való teljesítésére vonatkozó képességét nem az „alkalmassági követelmények”, hanem a „bírálati részszempontok” körében értékeli. |
23 |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy még ha a kérdést előterjesztő bíróság ténylegesen a 92/50 irányelv 36. cikke (2) bekezdésének a bírálati részszempontok esetleges utólagos módosítása szemszögéből történő értelmezésére korlátozta is kérdését, e körülmény nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság a nemzeti bíróság részére a közösségi jognak az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásához hasznos, valamennyi értelmezési szempontját megadja, függetlenül attól, hogy a nemzeti bíróság kérdése megfogalmazásában utalt-e azokra vagy sem (lásd a C-392/05. sz. Alevzios-ügyben 2007. április 26-án hozott ítélet [EBHT 2007, I-3505. o.] 64. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
24 |
Következésképpen először a „bírálati részszempontok” körében megjelölt feltételek jogszerűségét kell megvizsgálni, és ezt követően kell megállapítani, hogy van-e lehetőség a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben megjelölt bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámok és alszempontok utólagos meghatározására. |
A „bírálati részszempontként” értékelhető feltételekről (a 92/50 irányelv 23. cikke és 36. cikkének (1) bekezdése)
25 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 92/50 irányelv 23. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szerződések odaítélése a 36. és 37. cikkben megállapított kritériumok alapján, a 24. cikk figyelembevételével történik, miután az ajánlatkérő a 29. cikk alapján ki nem zárt szolgáltatók alkalmasságát a 31. és 32. cikkben említett feltételek tekintetében megvizsgálta. |
26 |
Az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy még ha a 92/50 irányelv elméletben nem is zárja ki, hogy az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata és a szerződés odaítélése egyidejűleg történjen, ebből nem következik más, mint hogy az eljárás e két szakasza elkülönül egymástól, és különböző szabályok vonatkoznak rájuk (lásd ebben az értelemben építési beruházásra irányuló közbeszerzések tárgyában a 31/87. sz. Beentjes-ügyben 1988. szeptember 20-án hozott ítélet [EBHT 1988., 4635. o.] 15. és 16. pontját). |
27 |
Az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatát ugyanis az ajánlatkérő végzi az említett irányelv 31. és 32. cikkében meghatározott, a gazdasági és pénzügyi alkalmasságra, illetve a műszaki alkalmasságra vonatkozó feltételek (ún. „alkalmassági követelmények”) alapján (lásd az építési beruházásra irányuló közbeszerzések vonatkozásában a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 17. pontját). |
28 |
Ezzel szemben a szerződés odaítélése az ugyanezen irányelv 36. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, azaz vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik (lásd ebben az értelemben építési beruházások tárgyában a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 18. pontját). |
29 |
Márpedig, amennyiben igaz, hogy ez utóbbi esetben a 92/50 irányelv 36. cikkének (1) bekezdése nem taxatíve sorolja fel az ajánlatkérő által alkalmazható feltételeket, és hogy e rendelkezés szabad választási lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára a bírálati szempontok körében, ez nem jelent mást, mint hogy e választási lehetőség csak a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásának részszempontjaira terjedhet ki (lásd ebben az értelemben az építési beruházásra irányuló közbeszerzések tárgyában a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 19. pontját, a C-19/00. sz., SIAC Constriction ügyben 2001. október 18-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-7725. o.] 35. és 36. pontját, valamint a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzések tárgyában a C-513/99. sz., Concordia Bus Finland ügyben 2002. szeptember 17-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-7213. o.] 54. és 59. pontját, és a C-315/01. sz. GAT-ügyben 2003. június 19-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-6351. o.] 63. és 64. pontját). |
30 |
Következésképpen a „bírálati részszempontok” köréből ki vannak zárva az olyan feltételek, amelyek nem a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározására vonatkoznak, hanem lényegében az ajánlattevőknek az érintett szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítéléséhez kötődnek. |
31 |
Az alapeljárásban az ajánlatkérő által „bírálati részszempontokként” meghatározott feltételek azonban főleg az érintett szerződés megfelelő teljesítését biztosító szakmai tapasztalatra, képzettségre és eszközökre vonatkoznak. Tehát olyan feltételekről van szó, amelyek az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélésére vonatkoznak, és amelyek ezért nem minősülhetnek a 92/50 irányelv 36. cikkének (1) bekezdése szerinti „bírálati részszempontoknak”. |
32 |
Következésképpen meg kell állapítani, hogy a 92/50 irányelv 23. cikkének (1) bekezdésével, 32. cikkével és 36. cikkének (1) bekezdésével ellentétes az, ha közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő az ajánlattevők szakmai tapasztalatát, személyi állományát és felszerelését, valamint a szerződés határidőben való teljesítésére vonatkozó képességét nem az „alkalmassági követelmények”, hanem a „bírálati részszempontok” körében értékeli. |
A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy a dokumentációban megjelölt bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámok és alszempontok utólagos meghatározásáról
33 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 92/50 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése előírja az ajánlatkérők számára annak biztosítását, hogy ne legyen megkülönböztetés a különböző szolgáltatók között. |
34 |
Az így kimondott egyenlő bánásmód elve magában foglalja az átláthatóság követelményét is (lásd ebben az értelemben a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzések tárgyában a C-275/98. sz., Unitron Scandinavia és 3-S ügyben 1999. november 18-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-8291. o.] 31. pontját és az építési beruházásra irányuló közbeszerzések tárgyában a fent hivatkozott SIAC Construction ügyben hozott ítélet 41. pontját). |
35 |
Másfelől a 92/50 irányelv 36. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a szerződést a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek kell odaítélni, az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a hirdetményben feltünteti, lehetőség szerint csökkenő fontossági sorrendben, az odaítélés általa alkalmazni kívánt feltételeit. |
36 |
Az ítélkezési gyakorlat szerint ez utóbbi rendelkezés a 92/50 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének és az abból eredő átláthatóság elvének fényében megköveteli, hogy a potenciális ajánlattevők az ajánlat elkészítésének időpontjában ismerjék a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása során az ajánlatkérő által figyelembe vett összes tényezőt és e tényezők egymáshoz viszonyított fontosságát (lásd ebben az értelemben a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatok közbeszerzései terén a C-87/94. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 1996. április 25-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-2043. o.] 88. pontját, az építési beruházásra irányuló közbeszerzések terén a C-470/99. sz., Universale-Bau és társai ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-11617. o.] 98. pontját és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzések terén a C-331/04. sz., ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ügyben 2005. november 24-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-10109. o.] 24. pontját). |
37 |
Az ajánlattevők számára ugyanis lehetővé kell tenni, hogy az ajánlataik elkészítésekor ismerjék e feltételeket és azok fontosságát (lásd ebben az értelemben a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzések terén a fent hivatkozott Concordia Bus Finland ügyben hozott ítélet 62. pontját, valamint a fent hivatkozott ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ügyben hozott ítélet 23. pontját). |
38 |
Következésképpen az ajánlatkérő nem alkalmazhat a bírálati részszempontokra vonatkozó olyan súlyozási szabályokat vagy alszempontokat, amelyeket nem ismertetett előzetesen az ajánlattevőkkel (lásd hasonlóképpen az építési beruházásra irányuló közbeszerzések terén a fent hivatkozott Universale-Bau és társai ügyben hozott ítélet 99. pontját). |
39 |
Ezen értelmezést erősíti meg a 92/50 irányelv célja, amely a szolgáltatások szabad áramlása akadályainak megszüntetésére irányul, azaz a valamely tagállamban letelepedett olyan gazdasági szereplők érdekeinek védelmét célozza, amelyek valamely más tagállambeli ajánlatkérő számára kívánnak szolgáltatást nyújtani (lásd ebben az értelemben a C-380/98. sz., University of Cambridge ügyben 2000. október 3-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-8035] 16. pontját). |
40 |
E célból az ajánlattevőknek az eljárás folyamán mindvégig egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük, amely magában foglalja azt, hogy a közbeszerzési eljárás során alkalmazott szempontokat és feltételeket az ajánlatkérőknek megfelelően nyilvánosságra kell hozniuk (lásd ebben az értelemben az építési beruházásra irányuló közbeszerzések terén a fent hivatkozott Beentjes-ügyben hozott ítélet 21. pontját, a fent hivatkozott SIAC Construction ügyben hozott ítélet 34. pontját, valamint a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzések terén a fent hivatkozott ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ügyben hozott ítélet 22. pontját). |
41 |
Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság kétségeivel ellentétben e megállapítások nem ütköznek a 92/50 irányelv 36. cikke (2) bekezdésének a Bíróság fent hivatkozott ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ügyben hozott ítélete szerinti értelmezésével. |
42 |
Az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben ugyanis mind a bírálati részszempontokat és azok súlyszámait, mind az egyes részszempontokra vonatkozó alszempontokat előzetesen meghatározták és közzétették a dokumentációban. Az érintett ajánlatkérő azonban az egyes alszempontokra vonatkozó súlyszámokat határozta meg utólagosan, nem sokkal a borítékok felbontását megelőzően. |
43 |
A Bíróság ebben az ítéletben úgy határozott, hogy a 92/50 irányelv 36. cikkének (2) bekezdésével nem ellentétes az ilyen módon történő eljárás, ha az erre vonatkozó határozat megfelel három pontosan meghatározott feltételnek, amelyek a következők:
|
44 |
Az alapeljárásban ezzel szemben meg kell állapítani, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben csak magukat a bírálati részszempontokat határozta meg, és a részszempontokra vonatkozóan mind a súlyszámokat, mind az alszempontokat az ajánlatok benyújtását és a részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatok felbontását követően, utólagosan határozta meg. Márpedig ez nyilvánvalóan nem felel meg azon közzétételi kötelezettségnek, amelyet a 92/50 irányelv 36. cikkének (2) bekezdése – a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének és az átláthatóság követelményének fényében értelmezve – előír. |
45 |
A fentiekre tekintettel a kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 92/50 irányelvnek a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének és az ebből eredő átláthatóság követelményének fényében értelmezett 36. cikke (2) bekezdésével ellentétes az, ha valamely közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy a dokumentációban meghatározott bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámokat és alszempontokat utólagosan állapítja meg. |
A költségekről
46 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: |
Az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvnek a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének és az ebből eredő átláthatóság követelményének fényében értelmezett 36. cikke (2) bekezdésével ellentétes az, ha valamely közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy a dokumentációban meghatározott bírálati részszempontokra vonatkozó súlyszámokat és alszempontokat utólagosan állapítja meg. |
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: görög.