Brüsszel, 26.1.2005

COM(2005) 12 végleges

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK 2005–2009

Európa 2010: Partnerség Európa megújulásáért ellendülés, szolidaritás és biztonság

Az elnök közleménye Wallström alelnökkel egyetértésben

EURÓPA 2010: PARTNERSÉG EURÓPA MEGÚJULÁSÁÉRT

Az elmúlt néhány év során az Európai Unió nagy előrehaladást tett a következők érdekében:

- az eddigi legnagyobb méretű bővítés, amelynek révén kontinensünk túlnyomó része egy szabad Európává egyesül,

- az euró bevezetése, a pénzügyi stabilitás övezetének megszilárdítása,

- az Alkotmány aláírása, a bővített Unió szabályainak korszerűsítése, amely egyedülálló módon a tagállamok és azok állampolgárainak kettős legitimitásán alapul,

- a jog és a biztonság közös európai térségének megteremtése,

- az európai védelmi politika első szakaszainak kiépítése.

Politikai szempontból Európa rácáfolt kritikusaira, és bebizonyította, hogy képes az előrehaladásra. A taglétszám bővítése következtében megnövekedtek az Unió lehetőségei, és még gazdagabbá vált sokszínűségünk: a jövőre nézve ez erőforrás, nem pedig gyengeség. Még általánosabban fogalmazva az Unió növekedése a különféle cselekvési területeken azt jelenti, hogy az európai szinten valamennyi tagállamunk polgárai számára meghozott döntések nagyobb tömegeket fognak elérni, jóllehet túlságosan is kevesen vannak tisztában az Európa által már elért eredmények mértékével, illetve azzal, hogy ezek miként és mennyiben hatnak majd ki életükre.

Másrészt az európai közvélemény jelentős rétegei nincsenek arról meggyőződve, hogy Európa jó úton halad. Európai szinten csak akkor lehetünk hatékonyak, ha készek vagyunk felismerni ezeket a kétségeket. Bár az egyes tagállamok között lényegesen eltérő a helyzet, az európai eszme iránti közömbösség általánosan elterjedt. A legutóbbi európai választásokon az állampolgárok kevesebb mint 50%-a adta le voksát. E bizalomcsökkenésnek többféle oka van, amelyek között szerepel a gazdaság fejlődésének lassú üteme, a gazdasági és az egyéni bizonytalanságérzet növekedése, az identitás elvesztésétől való félelem, valamint egy sokkal általánosabb érzés, amely azt sugallja, hogy „nincs kapcsolat” a brüsszeli döntések és az emberek hétköznapi élete között. Rendkívül sürgető, hogy érthetőbben mutassuk fel az Unió által biztosított értékeket és döntéseinek törvényességét.

Ezért Európa válaszúthoz érkezett. Az Uniónak az európaiak felé azt az új elképzelést kell közvetítenie, hogy tisztában vagyunk a jövő kihívásaival, és rendelkezünk azokra felelni képes, hiteles stratégiákkal. Európa akkor lesz képes visszaszerezni a bizalmat, ha a vezetése egyértelmű és cáfolhatatlan elképzeléssel áll elő arra vonatkozóan, hogy milyen irányba haladjon az Unió az évtized második felében, valamint bizonyítja, hogy rendelkezik az ehhez szükséges elkötelezettséggel és a megfelelő szakpolitikákkal.

Elsőbbséget kell adni a már megkezdett nagyszabású projektek megvalósításának. Valamennyi intézménynek legyen feladata, hogy elfogadja és működőképessé teszi azt az Európát, amelyben élünk.

Milyen célokat kell megvalósítani következő öt év során?

- Vissza kell terelni Európát a hosszú távú fellendüléshez vezető útra. Az újra felerősödött és újra a középpontba került lisszaboni agenda visszatereli Európát erre a pályára, amelynek célja új és jobb munkahelyek teremtése, ami a nagyobb ütemű növekedés révén érhető el. A versenyképesebb és dinamikusabb Európa megvalósításának kettős alapját a gazdasági és társadalmi reformok, valamint a fejlődő, tudás alapú gazdaság alkotja. A tudás alapú gazdaság fejlődéséhez az európai oktatási térség és az európai kutatási térség kialakításával járulhatunk hozzá. A rendezett makrogazdasági háttér és a stabil valuta megszilárdítja a fejlődés feltételeit, valamint közép- és hosszú távon pénzügyi szempontból fenntarthatóvá teszi a növekedést.

- Fenn kell tartani és meg kell szilárdítani Európa szolidaritás és társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségét annak érdekében, hogy a kibővített Unió kohéziója erősödjön, amint az új gazdasági lendület gyorsulni kezd. Ténylegesen is csökkenteni kell a gazdasági egyenlőtlenségeket, fel kell zárkóztatni a legszegényebb régiókat, továbbá újabb gazdasági lehetőségek kell teremteni az Unió minden olyan részén, ahol a globalizáció elkerülhetetlen hatásai és a fokozott verseny következtében a munkahelyeket veszélyben lévőnek érzik. A további lépéseket kell tenni az egyenlő jogok biztosítása terén. Az Unió a következő generációk iránti szolidaritáshoz az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetszennyezés csökkentése és a jövő energiaforrásainak védelme érdekében tett nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítésével járul hozzá.

- Kézzelfogható gyakorlati előnyöket kell biztosítani az életminőség terén az európai állampolgároknak a biztonságuk növelését szolgáló új intézkedésekkel, amelyek csak közös, a mindennapi életben jelenlévő kockázatok megfelelőbb kezelésére és csökkentésére irányuló európai szintű fellépéssel valósíthatók meg. Az Uniónak új és szigorúbb intézkedéseket kell bevezetnie, hogy sikeresen lépjen fel a terrorizmus, a kábítószer- és emberkereskedelem, valamint a szervezett bűnözés ellen. Tegyük azt is lehetővé a polgárok számára, hogy élvezhessék az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok megfelelő érvényesülését az Unió egész területén.

- Az Unió vívjon ki nagyobb szerepet a nemzetközi politikában az Unió külpolitikáját képviselő és az intézkedéseinket jobban összehangoló, tervezett új külügyminiszteri poszt bevezetésével, amelyet a külpolitikai intézkedések európai szolgálata támogat. Az elkövetkező bővítéseket aktívan elő kell készíteni, valamint a Balkán egyéb térségeit segíteni kell, hogy az Unió tagjaivá válhassanak. Eredményes partnerségi kapcsolatot kell kiépíteni az Unió szomszédos országaival. A stabilitás és a demokratikus fejlődést ki kell terjeszteni az Unión kívüli területekre. Vezető szerepet kell vállalni a közel-keleti rendezésben, majd a békefolyamat megvalósításában, ami kulcsfontosságú egy átfogóbb közel-keleti fejlődés szempontjából. A remélhetőleg sikeresen záruló Dohai Fejlesztési Fordulót követően progresszív kereskedelempolitika megvalósítására kell törekedni; tágabb értelemben támogatnunk kell a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítését elsősorban Afrikában, valamint arra kell törekednünk, hogy az Unió vezető nemzetközi partnerré váljon a globális igazságosság, a fenntartható fejlődés, a növekedés és a jólét elérésében.

Hogyan fog Európa megfelelni az említett elvárásoknak 2010-re?

A hatékonyság eléréséhez az Európai Uniónak világosan meg kell határoznia politikai prioritásait.

Egyértelmű, hogy az Európa előtt álló legsürgetőbb feladat a növekedés és a munkahelyteremtés. A társadalmi szolidaritás és a fenntarthatóság európai modelljének legfontosabb elemeit eredetileg az erőteljes gazdasági teljesítmény és a dinamikus növekedés képezte. Napjainkban az elsődleges feladat az, hogy a Lisszaboni Stratégiával összhangban helyreállítsuk Európa fenntartható dinamikus fejlődését. Az újra megindult növekedés létfontosságú a fellendülés szempontjából, ismét biztosíthatja a teljes foglalkoztatást, ezenkívül a társadalmi igazságosság és a mindannyiunk számára megnyíló lehetőségek alapját képezi. Emellett alapvető fontosságú abból a szempontból is, hogy Európa milyen szerepet tölt be a világban, illetve milyen mértékben képes mozgósítani erőforrásait a különböző világszintű kihívások eredményes kezelése érdekében.

Annak ellenére, hogy a növekedést és a munkahelyteremtést tekintjük a legsürgetőbb, legfontosabb feladatnak, ugyanolyan hangsúlyt helyezünk a többi célkitűzésre is. A növekedés elengedhetetlen e célkitűzések életben tartásához: gondoljunk csak arra, hogy öregedő társadalmunk különben miként veszélyezteti a szociális modell hosszú távú fenntarthatóságát. A versenyképesség növelése és a növekedés újraerősítése önmagában nem cél, hanem eszköz a cél eléréséhez: pusztán a növekedés nem garantálja a társadalmi szolidaritást vagy fenntarthatóságot. Ezért a fellendülést és a szolidaritást a biztonsággal együtt továbbra is központi európai célkitűzésként kell számon tartanunk.

Ehhez hasonlóan olyan politikai döntéseket kell hoznunk, amelyek biztosítják, hogy különféle célkitűzéseink kölcsönösen erősítsék egymást. Hiszen a versenyképességet, a növekedést és a munkahelyteremtést, a gazdasági és társadalmi kohéziót, valamint az egészséges környezetet elősegítő intézkedések felerősítik egymás hatását. Mindezek a fenntartható fejlődés mindent átfogó célkitűzésének lényeges összetevői melyeket teljesítenünk kell.

Szolidaritás és biztonság nélkül a fellendülés nem valósítható meg teljes mértékben: a gazdaság hivatott az emberek érdekeit képviselni és nem fordítva.

Ahhoz, hogy az európaiak bízzanak ennek az elképzelésnek a megvalósulásában, az Uniónak együtt kell működnie velük. Dinamikus partnerségben kell együtt dolgoznunk Európa megújulásáért. Az európai társadalomnak – az intézményeknek, hálózatoknak, polgároknak és tagállamoknak – össze kell fognia a közös célok megvalósítása érdekében.

E tekintetben alapvető fontosságú, hogy az európai intézmények együttműködjenek és közös cselekvési programokat dolgozzanak ki az elkövetkező évekre. Ezt nemcsak a józan ész diktálja: az Alkotmány is elismeri a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös programjának jelentőségét. Ez az oka annak, hogy a Bizottság azt javasolja a többi intézménynek, hogy ebben a helyzetben az Alkotmány rendelkezéseit kövessék. Ezért az alábbi stratégiai célkitűzéseket az európai intézmények elkövetkező 5 évi közös cselekvési platformjának alapjaként terjesztjük elő.

Az európai intézmények előtt álló kihívások olyan kiterjedtté és összetetté váltak, hogy csak partnerségben tudunk megbirkózni velük:

- Valamennyi tervet figyelembe kell venni, és valamennyi szereplőnek együtt kell működnie: nemcsak az intézmények, hanem a nemzeti parlamentek, a kormányok, a szociális partnerek és a civil társadalom valamennyi szintjén.

- A legfontosabb, hogy az egyes polgárok a partneri kapcsolat részeseivé váljanak: világossá kell tenni, hogy Európa mit kíván megvalósítani, és részvételt kell biztosítani a közös cselekvésben.

- A partnerség felelősséggel is jár. Minden európai polgárnak van feladata az Unió munkájában, és az európai polgárok felelőssége is, hogy közös céljaink megvalósuljanak.

A partnerség megvalósítása érdekében az Uniónak a végrehajtásban kell jeleskednie, és el kell jutnia minden európai emberhez.

Először is, az Uniónak jó munkát kell végeznie, és ezt mások számára is láthatóvá kell tennie:

- Az európai jogszabályok alkalmazásának meghiúsulása a gyakorlatban rontja az Unió politikájának eredményességét és aláássa azt a bizalmat, amin az Unió alapul. Az a felismerés, hogy „mi betartjuk a szabályokat, de mások nem”, történjen bárhol, súlyosan sérti az európai szolidaritás érzését. Folytonosságot kell biztosítani a szabályok kialakítása és végrehajtása között, amit minden szinten korszerű, hatékony és szolgáltatásorientált közigazgatás támogat. Az azonnali és hibátlan végrehajtás, valamint a jogsértésekkel szembeni határozott fellépés döntő fontosságú az európai törvényalkotás hitelessége és a szakpolitikák hatékonysága szempontjából.

- A jogalkotásnak a kiváló minőségre, koherenciára és hatékonyságra kell törekednie. A jobb szabályozás azt jelenti, hogy a jogszabályoknak jól előkészítettnek és a lehető legegyszerűbbnek kell lenniük. A hatásokat – beleértve a versenyképességre gyakoroltakat is – a jövőben a kezdeményezés elindítását megelőzően és az egész jogalkotási folyamat során is rendszeresen értékelni kell. A hatályos jogszabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni. A szubszidiaritás és az arányosság elvét teljes körűen kell alkalmazni. A jobb szabályozásnak tagállami szinten is elsőbbséget kell kapnia.

- Az Alkotmány elfogadása egy újabb döntő fontosságú lépés. Az európai intézményeknek együtt kell működniük a tagállamokkal az Alkotmány sikeres hatálybaléptetéséért. Az Alkotmány erősíti majd az Unió helyzetét a demokrácia, az átláthatóság és a részvétel, valamint a hatékonyság tekintetében közösségi eljárás fokozott alkalmazásával.

- A pénzügyi tervekben megállapítandó többéves költségvetési keretnek biztosítania kell az Unió számára azokat a megfelelő eszközöket, amelyekkel teljesítheti kötelezettségeit, például a kibővített Unió versenyképességének és kohéziójának, valamint a források fenntartható kezelésének vonatkozásában. A költségvetési fegyelmet és a közkiadások hatékonyságát is biztosítania kell.

Másodsorban az európai polgárokat tájékoztatni kell, és meg kell értetni velük mindazt, amit az Unió az érdekükben tesz, továbbá lehetőséget kell kínálni számukra, hogy Európa értékes tagjaivá váljanak. Valamennyi európai intézménynek át kell vennie azt a gondolkodásmódot, hogy a polgárok szolgálatában áll:

- A partnerség eszméjének elengedhetetlen része a konzultáció és a részvétel. A kezdeményezésekbe teljes mértékben be kell vonni a nemzeti parlamenteket, az összes hatóságot, a szociális partnereket, a civil társadalmat és valamennyi érdekeltet. A párbeszédnek túl kell lépnie a brüsszeli politikai vitákon és ki kell terjednie az európai közéletre, hogy megismerhessük egymás kultúráját, identitását és politikai gondolkodásmódját. Ez elősegíti majd az európai azonosságtudat kialakítását, különösen a fiatalok körében.

- Az Uniónak az elvégzett munka tekintetében nyitottnak kell lennie a nyilvánosság általi ellenőrzésre, és elszámoltathatónak kell lennie. Ehhez nagymértékű nyitottság és átláthatóság szükséges. Elemzések – mint például hatásértékelések –, illetve az intézmények tevékenységéhez való teljes körű nyilvános hozzáférés biztosítása révén érthetővé kell tenni, hogy miként jutott el az Unió egy bizonyos döntésig. Ebből a szempontból fontosak az Alkotmánynak a Tanács nyilvános jogszabályalkotói tevékenységére vonatkozó rendelkezései. Az Unió elszámolási kötelezettségét ki kell bővíteni azzal, hogy törekednie kell az Európai Számvevőszék pozitív megerősítő nyilatkozatának megszerzésére. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából a csalást elrettentéssel, valamint jobb átláthatóság és együttműködés révén kell megelőzni.

- Az említettek közül egyik sem működhet akkor, ha az Unió szándékait és intézkedéseit nem támasztja alá hiteles és hatásos kommunikáció. Az új kommunikációs stratégia lényege, hogy az Unió nemcsak egyértelmű szószólója politikájának, de befogadó is; politikájának megfogalmazása során már a kezdetektől jelen van a kommunikáció, és fokozottan arra összpontosít, hogy az a nemzeti igényekhez igazodjon. Ez olyan feladat, amelyben valamennyi európai intézménynek és nemzeti hatóságnak részt kell vállalnia.

* *

*

EURÓPA 2010: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

FELLENDÜLÉS

Napjainkban az Európa előtt álló legégetőbb probléma a növekedés és a munkahelyteremtés hiánya, amelyek biztosítanák azt az életszínvonalat és szociális védelmet, amihez az európaiak korábban hozzászoktak.

Az egységes piac és az euró bevezetése az európai piac hazai piaccá alakításával lehetővé tette, hogy a növekvő cégek – vagyis a tagállamokban működő vállalkozások – a méretgazdaságosság révén nagyobb hatékonyságot tudjanak elérni, fokozni tudják az innovációt, több lehetőségük legyen a növekedésre, továbbá hogy európai szinten versenyképesekké váljanak és jobban felkészüljenek a globális verseny kihívásaira. Mostanáig azonban Európa nem valósította meg teljes mértékben ezeket a lehetőségeket.

Az elmúlt évtizedben Európa növekedése és termelékenysége nem érte el a jelentősebb gazdasági partnerekét. Mivel az új versenyhelyzet következtében az európai vállalkozások felfelé haladnak az értékláncon, és az úgynevezett tudás alapú gazdaságban rejlő erő egyre fontosabbá válik, Európának elvileg jelentős gazdasági előnyökkel kellene rendelkeznie a világgazdaságban: politikai és gazdasági stabilitás, képzett munkaerő, a szociális partnerség hagyománya, bevált és jól kidolgozott tudományos alapok, valamint a gazdasági felzárkózás ösztönző ereje az Unió új tagjai részéről.

Ezek azok a kihívások, amelyekkel a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia foglalkozik. A célok megvalósításától azonban még nagyon messze állunk, ezért határozott lendületre van szükség, hogy a stratégia végrehajtása a helyes útirányt kövesse. Célunk az, hogy az európai gazdaság a befektetés, a termelés és a munkavégzés szempontjából az egyik legvonzóbb választás legyen. Ehhez további reformokra van szükség, amelyek a vállalkozói környezet jelentős javulását eredményezik, lökést adnak a kutatásnak és az innovációnak a legfontosabb ágazatokban, valamint korszerűsítik az európai munkaerőpiacokat és szociális védelmi rendszereket.

Vállalkozásbarát környezet

- A rendezett makrogazdasági alapok nélkülözhetetlenek a fenntartható növekedés előmozdításához és a változáshoz. A Növekedési és Stabilitási Paktum megfelelő érvényesülése döntő fontosságú abból a szempontból, hogy az euróövezet – főleg az új tagállamokra való – kiterjesztésének előkészítése során erős legyen az euró. Ennek érdekében azt javítani kell, azaz a gazdasági fellendülés tekintetében hatékonyabbá, a deficitek korrekciója tekintetében pedig reálisabbá kell tenni, ugyanakkor el kell kerülni a negatív ösztönzőket az alapvető gazdasági reformok során.

- Ideje, hogy megvalósítsuk a gazdasági integráció új szakaszát. Megfelelő szabályozást kell kialakítani, hogy lehetővé váljon a termelő gazdaság növekedése. A vállalatoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy egy valódi európai szintű rendszerben működjenek, ahol a vállalkozásalapításnál egyenlő jogaik vannak, a vállalatirányítás és a szellemi tulajdon területén közös megközelítéssel, a társasági adózás területén igazságos szabályozással, valamint kereskedelemösztönző vámrendszerekkel. A jobb szabályozásnak és a stabil versenyszabályoknak biztosítaniuk kell az akadályok eltörlését, a piacok megnyitását az áruk és szolgáltatások előtt, valamint támogatniuk kell az innovációt a legeredményesebb termelők és a vásárlók javára. Különösen a szolgáltatási ágazat kínál hatalmas növekedési lehetőséget. A jól működő szolgáltatások révén a vállalkozások költségei csökkennek. Az évtized végére az Unión belüli, határokon átnyúló szolgáltatásoknak ugyanolyan természetesnek kell lennie, mint az áruszállításnak, megőrizvén a közérdekű szolgáltatások elismert különleges szerepét.

- Az innováció fellendítése, valamint az új kommunikációs és információs technológiák alkalmazása döntő fontosságú egy dinamikusabb és versenyképesebb gazdaság szempontjából. A kutatással, képzéssel és innovációval kapcsolatos intézkedések és politikák összessége eredményeként a felhasználók átveszik az új technológiákat, a szolgáltatók pedig új fejlesztésekkel állnak elő.

- Európának a vállalkozói szellem ösztönzése és a befektetések elősegítése érdekében minden szinten csökkentenie kell a szabályozási terheket, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek a munkahelyteremtés motorjai.

Befektetés a fellendülésért

- A jólét és növekedés elképzelhetetlen befektetés nélkül. A növekedés mozgatórugói – a kutatás és fejlesztés, a modern technológia, a legmagasabb szakképzettség, a jól működő hálózatok – pénzbe kerülnek. Az Unió költségvetése különböző alapjai révén már jelentős összegeket fordít ezekre a területekre. A növekedésre és a munkahelyekre irányuló összpontosítást tovább kell erősíteni a következő pénzügyi tervekben.

- Az Unió vállalta, hogy a GDP 3%-át – amelynek egyharmada az állami szektorból származik – a kutatásba fekteti be, továbbá jelentősen növeli a felsőoktatásba történő befektetéseket is. A pénz azonban önmagában nem elég. Európát vonzóbbá kell tenni a kutatók és tudósok számára azáltal, hogy az európai vállalkozások hatékonyan hasznosítják a kutatási eredményeket. Az erőforrások európai szintű összevonása tényleges hozzáadott értéket teremt: a kiváló eredmények támogatása és terjesztése, méretgazdaságosság, új kapcsolatok és hálózatok kialakítása. Az oktatáshoz és tanuláshoz kapcsolódó mobilitás új dimenziókat nyit az európai készségfejlesztés területén: míg 2002-ben 1 millió egyetemi hallgató vett részt mobilitási programokban, addig 2011-re ez a szám várhatóan eléri a 3 milliót.

- Az európai gazdaság soha nem fogja teljes mértékben kiaknázni lehetőségeit, ha a közlekedés, a távközlés és az energiahálózatok szűk keresztmetszete akadályokat gördít ennek útjába. E problémák határokon átnyúló felszámolása jelenti az egyetlen módot a kibővült Európa összekapcsolására.

A változás elfogadása

- Alakítsuk át a munkaerőpiacot a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében. Európának jobban képzett és a változáshoz jobban alkalmazkodó munkaerőre van szüksége. Az egész életen át tartó tanulás elősegíti, hogy elinduljon a jobb munkahelyek megteremtésének és a nagyobb növekedésnek a kedvező láncolata. Az Európai Tanács által 2004-ben bejelentett „Partnerség a reformokért és a változásért” program kínálja a legjobb keretet a munkaerőpiac átalakítására, amelynek célja, hogy több és jobb munkahelyet teremtsenek.

- Vonjunk be minél több embert a munkaerőpiacra. Az elöregedő munkaerő hatékonyabb alkalmazása és a munkaerő mobilitásának elősegítése mellett vegyük figyelembe a bevándorlásban rejlő lehetőségeket. A gazdasági migrációval foglalkozó Zöld Könyv rámutat arra, hogy kulcsfontosságú szakképzettséggel rendelkező személyek irányított bevándorlása hogyan válhat a megoldás részévé. Az európai társadalmak amiatt aggódnak, hogy az integráció költségei meghaladhatják az abból származó előnyöket: azonban meg lehet találni az egyensúlyt, amely mind a migráns munkavállalók, mind a befogadó társadalmak számára előnyöket biztosít.

SZOLIDARITÁS

Az Európai Unió lényege a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzésének megvalósítása, amely arra törekszik, hogy a jelen igényeit úgy elégítse ki, hogy közben nem veszélyezteti a következő generációknak a saját szükségleteik kielégítésére irányuló képességét. Közös projektünk azzal a felelősséggel jár, hogy egymásnak kölcsönös támogatást nyújtsunk, valamint a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás feladatát együtt oldjuk meg. Egy egészséges európai társadalom kialakítása ennek a közös projektnek az eredményes végrehajtásától függ. A jelennel és a következő generációkkal való szolidaritást kézzelfoghatóvá kell tenni a következőkkel:

- gazdasági és társadalmi kohézió, amely hozzájárul ahhoz, hogy az Unió hátrányos helyzetben lévő területei és népességi csoportjai a növekedés és a versenyképesség fokozásával csökkentsék az egyenlőtlenségeket;

- környezetünkkel, természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás és azok védelme, valamint a hosszú távú energiaellátás biztosítása;

- a szociális védelmi rendszerek megfelelő reformja és irányítása a fenntarthatóság közép- és hosszú távú biztosítása érdekében;

- közös értékrendünk megőrzése és megerősítése.

Gazdasági és társadalmi kohézió

- A kohéziós politikák központi jelentőségűek a kibővített Unió működésében. A leggazdagabb és a legszegényebb európai régiók közötti szakadék a bővítés óta megháromszorozódott. A kohéziós politika a gazdasági konvergenciát tűzi ki célul, és arra törekszik, hogy feltárja a gyors növekedés rejtett lehetőségeit. Ez a növekedés és a versenyképesség előmozdításának alapvető eszköze. A vidéki közösségek, a tengerparti területek és a szélső peremterületek szintén különleges kihívásokkal szembesülnek a gazdasági fejlődés, a társadalmi kirekesztés és az elnéptelenedés miatt. A vidékfejlesztés módot adhat többek között a kohézió erősítésére, a vidéki térségek új fellendülési és növekedési hullámának elősegítésére, valamint a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodásra.

- Az európai népesség demográfiai kihívásaira egyedi válaszlépéseket kell tenni. E század közepére a nyugdíjasok és az aktív korú népesség aránya a jelenlegi 24%-hoz képest megduplázódik, és 2050-ben közel 50% lesz. A szolidaritás középpontjában a társadalom különböző rétegeinek, azaz az idős állampolgárok és a fiatalok igényeire egyaránt választ adó megoldás áll; ilyen például a kezdeményezés az Ifjúságért, amelynek révén mindegyik generáció megfelelő arányban járul hozzá a társadalmunkhoz.

- Nyújtsunk védelmet a társadalom leggyengébb tagjainak. Európa nem tud bekapcsolódni a globális versenybe az alacsony bérekkel vagy a rossz munkakörülményekkel. A szociális agenda a megfelelő szociális normák egyenlő feltételét biztosítja; az európai szociális modell pedig ösztönözheti a növekedést, ha biztonsági hálóként szolgál és előkészíti a változásokat. E modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében a munkaerőpiac és a szociális védelmi rendszerek szükséges reformját időben kell megvalósítani, míg a gazdasági reformnak és a hatékony gazdaságpolitikáknak jelentősen fokoznia kell a növekedés lehetséges ütemét.

A következő generációkkal való szolidaritás

- A környezetvédelem továbbra is kulcsfontosságú feladatunk marad a jövö generációi érdekében. Az éghajlatváltozás olyan fenyegetést jelent, amely minden évben egyre jobban érzékelhető. A fenyegetés a fizikai környezetünket, de a növekedést és a fellendülést is érinti. Európának továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az okok megszüntetésében az energiahatékonyság javításával és annak felmutatásával, hogy gazdasági megoldások segítségével – például a közlekedési módok új egyensúlyának megteremtésével – is találhatók alternatívák. Ösztönözni kell az ökoinnovációt, és elő kell segíteni az ökohatékonyságot: ezek hosszú távon ösztönző hatást gyakorolnak a környezetvédelmi technológia kulcsfontosságú ágazatának termelékenységére és innovációjára, amelyek hozzájárulhatnak az európai gazdaság versenyképességéhez.

- Európa erőforrásokban gazdag kontinens. Az erőforrás-kezelés alapvető fontosságú a hosszú távú érdekvédelem szempontjából. A mezőgazdasági és halászati ágazat reformjának végrehajtása lehetővé fogja tenni az alapvető javakkal való fenntartható gazdálkodást és a versenyképesség növelését.

- Az óceánok és tengerek környezeti és gazdasági értéke miatt feltétlenül szükség van egy átfogó tengerhajózási politikára, amelynek az a célja, hogy virágzó tengergazdálkodást alakítson ki, és hogy a tengerekkel kapcsolatos tevékenységekben rejlő lehetőségeket környezetvédelmi szempontból is fenntartható módon aknázza ki. Ezt a politikát a tengeri tudományos kutatás, a technológia és az innováció kiemelkedő eredményeinek kell támogatnia.

Közös felelősség a közös értékekért

- A megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos új kezdeményezések és az Alapvető Jogok Európai Hivatalának létrehozása révén az európai intézkedésekben előtérbe kell helyezni az alapvető jogok védelmét és a megkülönböztetés elleni küzdelmet. Valamennyi európai intézkedésben érvényesíteni kell az egyenlő jogok biztosítását minden polgár számára és a megkülönböztetésmentesség elvét, többek között a nemek közötti egyenlőséget. Az alapvető jogok gyakorlati alkalmazása tekintetében Európának követendő példával kell szolgálnia a világ számára. Kiemelt fontosságú a gyermekek jogainak hatékony védelme a gazdasági kizsákmányolás és a visszaélés valamennyi formájával szemben; e téren az Unió irányt mutat a világ többi része számára.

- Az európai kulturális sokszínűség védelme és előmozdítása az Unió értékrendjének középpontjában áll. Egy olyan világban, amely a globalizáció miatt a homogenitás felé halad, ezt a kulturális gazdagságot védelmezni kell a kölcsönös tisztelet megőrzésére irányuló, határokon átnyúló intézkedésekkel. Ebből a szempontból az európai audiovizuális alkotások elősegítése és terjesztése nélkülözhetetlen. E tiszteletet kiépítésének az egyik legjobb módja a mobilitás, a nyelvtanulás, a kultúrák közötti és a társadalmi párbeszéd, valamint a polgárok aktív részvétele.

- A szolidaritást nemcsak az Unió polgárai felé kell kifejeznünk. A bevándorlók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban közös szemléletet kell kialakítani, az Unión belülről és a kívülről érkező migránsoknak pedig – az emberi méltóság teljes tiszteletben tartása mellett – támogatást kell nyújtani az új társadalomba való beilleszkedéshez. A migrációs politikának távlatokban kell gondolkoznia: biztosítania kell, hogy a migráció társadalomra gyakorolt közvetett hatásait zökkenőmentesebb beilleszkedés enyhítse.

BIZTONSÁG ÉS SZABADSÁG

Az európai intézményeknek foglalkozniuk kell a polgárok hétköznapi életében jelentkező kockázatokkal. A polgárok életének és tulajdonának védelme olyan lényeges feladat, amely létjogosultságot ad a közhatalomnak és a közérdekű politikáknak. A szabadság csak a jog által garantált biztonság keretében élvezhető. A polgárok jogos elvárása, hogy az egészségüket és biztonságukat fenyegető veszélyekkel szemben európai szintű intézkedéseket is hozzanak. Az Alkotmány meg fogja erősíteni az Unió cselekvési képességét, ugyan már most is sok mindent megtehet.

Először is vegyük az európai polgárok személyes biztonságát a bűncselekményekkel és terrorizmussal szemben. A szabadság a határok nélküli Európában különleges felelőséget ruház az Unióra. Ez különösen érvényes a határellenőrzésre, a menedékjogra és a bevándorlásra, valamint az emberkereskedelemre.

A biztonság azt is jelenti, hogy a polgárok biztonságban élhessék mindennapjaikat. Ezt természeti katasztrófák, környezeti és egészségügyi válsághelyzetek, valamint a közlekedési és energiaellátással kapcsolatos veszélyek fenyegethetik. Az Uniónak az összes szakaszban szerepet kell vállalnia: kockázatmegelőzés, korai előrejelzés, válságkezelés és a katasztrófák áldozataival való együttérzésen alapuló intézkedés.

Biztonság és igazságszolgáltatás Európában

- A 2004-ben elfogadott Hágai Program végrehajtása összehangolt válasz az európai polgárokat fenyegető kockázatokra. A program tartalmazza a szükséges intézkedések teljes körét. A megelőzési és felkészülési intézkedések a fejlettebb hírszerzési információcsere, a hatékony operatív együttműködés és a bűnözés egyéb kapcsolódó formáinak felderítése révén hatékonyan kiegészítik a tagállamok terrorizmus leküzdésére irányuló erőfeszítéseit. A terrorizmus finanszírozásával szemben eredményesebben kell fellépni. A szervezett bűnözés elleni stratégiai fellépéssel a bűnözők európai határok megszűnéséből adódó lehetőségei csökkenthetők.

- Növelni kell az igazságügyi hatóságok, a hírszerző és rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóságok európai szintű fellépéshez szükséges kapacitását. Az Europol integrációja az Unióba egy újabb lépést jelentene az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem és a számítógépes bűnözés elleni küzdelemben.

- A külső határok integrált igazgatása és a közös vízumpolitika alapvető fontosságú. Az Unió a mintegy 11 000 km külső szárazföldi határ és 68 000 km tengeri határ közös ellenőrzéséért felelős, ami nyilvánvalóan magában hordja az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem kockázatát. Harmadik országok állampolgárainak EU-ba történő beutazásához és ott-tartózkodásához elengedhetetlen egy koherens európai keret, és annak szinkronban kell lennie az emberkereskedelem mélyebb okainak felszámolásával. A közös menekültpolitikának lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy indokolt esetben méltányossági alapon menedékkérőket fogadjon be.

- A polgári és büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése és szabad terjesztése elősegíti az igazságszolgáltatást, és fokozza azon családok védelmét, akik jogi jellegű nehézségekbe ütköznek a határokon túl. A személyforgalom és a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek növekedése az egységes piac bevezetése óta még sürgetőbbé tette, hogy az európai igazságszolgáltatási térségben tényleges, megkülönböztetéstől mentes és könnyű hozzáférést biztosítsunk az igazságszolgáltatáshoz.

Kockázatkezelés a modern világban

A polgárok életminősége biztosításának alapeleme egy olyan politika, amely megfelelően kezeli és csökkenti a polgárokat fenyegető kockázatokat, például a természeti katasztrófákat, a környezetvédelmi és egészségügyi válsághelyzeteket, valamint a közlekedési és energiaellátással kapcsolatos veszélyeket.

- A környezeti és egészségügyi kockázatok, például az éghajlatváltozás miatti fokozott árvíz- és aszályveszély, az esetleges biológiai, vegyi vagy nukleáris támadások után visszamaradó szennyező anyagok, illetve a súlyos járványok az Unió egész területén azonnali következményekkel járnak. A megoldáshoz kétféle módszert kell alkalmazni: egyrészt a korai előrejelzések és az azonnali válaszlépések a válsághelyzetekben, másrészt a hosszú távú megelőzés. Az információs és ellenőrző hálózatoknak hatékonynak kell lenniük ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a határokon átnyúló fenyegetésekkel.

- A nagyobb tengeri balesetek, a terrortámadások kockázata és az energiaellátással kapcsolatos válsághelyzetek a társadalom fokozott figyelmét váltották ki a közlekedésbiztonság, és különösen a repülés, valamint a tengeri és közúti közlekedés biztonsága iránt.

- Ha nem teszünk intézkedéseket, Európa külső olajkészletektől való függősége 2030-ra 90%-ra emelkedik (ez jelenleg 70%). A biztosabb energiaellátást az energiaszükséglet csökkentésére irányuló intenzív intézkedések, a fő kitermelőkkel és a tranzitországokkal való fokozott együttműködés, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának hathatós támogatása révén lehetne biztosítani.

EURÓPA – PARTNER A VILÁGBAN

A mai világban akkor tudjuk tökéletesen megvalósítani kulcsfontosságú belső prioritásainkat, ha világviszonylatban is sikeresek vagyunk. A globalizáció és a fokozódó kölcsönös függőség számos régi különbséget eltörölt a bel- és külpolitikai kihívások között.

Az Unió politikai befolyásának jobb arányban kellene lennie a gazdasági súlyával. E célból az Uniónak a külpolitikai intézkedései tekintetében nagyobb politikai koherenciát kell elérnie a külpolitika különböző ágai között, a bel- és külpolitika között, valamint az Unió, illetve a tagállamok kétoldalú intézkedései között.

Ha határozottabb jelenlétet és nagyobb befolyást akar elérni a nemzetközi porondon, az Uniónak egyöntetű véleményt kell képviselnie és egységes állásfoglalást kell kialakítania. Ehhez hasonlóan befolyást is attól függően tud gyakorolni, hogy képes-e ellentmondásoktól mentes és eredményes kapcsolatot kiépíteni a legfontosabb partnerekkel, elsősorban a transzatlanti partnereivel.

Európának továbbra is elkötelezettnek kell maradnia a hatékony multilateralizmus iránt, amely a legalkalmasabb módja, hogy a nemzetközi partnerekkel kapcsolatot tartson. A nemzetközi szervezetek felépítését folyamatos reformok és megújítás révén meg kell erősíteni: az Egyesült Nemzetek Szervezete jelenti az egyetlen lehetőséget a világméretű problémák globális megoldására.

Európa – a világgazdaság erősödő szereplője

- Európának a világban betöltött szerepe nem választható el a belső erejétől. Befolyásgyakorló képessége nagymértékben a gazdaság állapotától függ. Minél dinamikusabb Európa gazdasági fejlődése és minél eredményesebben és egységesebben tud Európa fellépni, annál inkább képes befolyásolni a világ eseményeit, illetve azt, hogy a globalizáció a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság biztosítása mellett valósuljon meg. A belpolitikai kérdések külpolitikai kivetülését teljes mértékben ki kell használni.

- Az Európai Unió jövőbeni bővítései növelni fogják a szervezet nemzetközi erejét. A tervek szerint a bővítési folyamat következő lépése Bulgária és Románia 2007. évi csatlakozása, ezt követi a további bővítések előkészítése, amelynek során a Horvátországgal és Törökországgal folytatott tárgyalásokra összpontosítanak, illetve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási kérelmével foglalkoznak. Ezzel egy időben a más nyugat-balkáni ország is közelebb kerül majd a csatlakozás lehetőségéhez.

- Európa nem tudja egyedül megteremteni a fellendülést. A világ legnagyobb gazdasága felé vezető út a sikeres, jószomszédi kapcsolatokra törekvő politikán át vezet. Jövőnk szorosan összefonódik, és elengedhetetlen, hogy szomszédainkkal egységesebb térséget hozzunk létre: kereskedelem, bevándorlás, hálózatok, szolgáltatások – csak néhány példa azon témák közül, amelyek esetében szükség van ilyen integrált térségre. Ezek lesznek a prioritásaink az Oroszországgal, Ukrajnával és a többi szomszédos országgal való kapcsolatokban. Az egész mediterrán térség és az azzal szomszédos országok gazdasági és társadalmi fejlődése kiemelt fontosságú lesz Európa számára.

- A nemzetközi kereskedelem alapvető fontosságú a versenyképesség és a növekedés előmozdítása szempontjából. A nyitottságunk előnyünkre szolgál saját versenyképességünk hazai megvalósítása során. Európa polgárai biztosak lehetnek abban, hogy a globalizáció kihívásait Európa a hasznára tudja fordítani, és e kihívások elősegítik a versenyképesség megvalósítását. A kereskedelem liberalizációja új exportpiacokat és színvonalas munkahelyeket fog teremteni a versenyképes, nyílt és szabályozott piacokon. Minden szinten hatékony tárgyalásokat kell folytatni: mindenekelőtt a Kereskedelmi Világszervezetben, például a Dohai Fordulón, de a legfontosabb kétoldalú és regionális partnerekkel is. A szabályok tervezett egymáshoz közelítése a legfontosabb partnerek tekintetében kölcsönösen előnyösnek mutatkozott, és különösen a transzatlanti kapcsolatok esetében ezt tovább kell folytatni. Sokkal szorosabb, közös gazdasági érdekeken alapuló kapcsolatokat kell kialakítanunk új ázsiai kereskedelmi partnereinkkel, például Kínával és Indiával, illetve Brazíliával és általában Latin-Amerikával.

Nemzetközi szolidaritás

- Külkapcsolataink révén határainkon túl is támogathatjuk és védelmezhetjük értékeinket. Európának stabil, fenntartható növekedésen alapuló nemzetközi növekedést kell elősegítenie, és továbbra is elkötelezettnek kell maradnia az emberi jogok iránt. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb célok eredményes megvalósítását is tervbe kell vennie. E célból Európának közösen kell vállalnia a felelősséget a legfontosabb partnerekkel.

- A 2015-re kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokat irányadó célkitűzésnek kell tekinteni az Unió fejlesztési politikájában. A 2005-ben sorra kerülő felülvizsgálatuk lehetőséget biztosít arra, hogy egy új, a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének – a fejlődő országok világgazdasági integrációját elősegítő hatékony multilateralizmus és kereskedelemliberalizáció eszközével történő – előmozdítására vonatkozó fejlesztéspolitikai nyilatkozattal jelentős lépést tegyünk.

- Az Uniónak egyedi megoldásokat kell kidolgoznia Afrika vonatkozásában. Afrika, és különösen Afrika Szaharától délre található része, jelentősen lemaradt. Európának a külpolitikai együttműködés keretében egyesítenie kell az intézkedéseket, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból lényeges változás történjen Afrika támogatásában. Valódi, jól átgondolt kereskedelmi és politikai kapcsolaton alapuló partnerség kialakítását kell célul kitűznie.

Legyen biztonság az egész világon

- Európa egy instabil világban nem tud fennmaradni a béke szigeteként. Európa külpolitikáját hozzá kell igazítani a nemzetközi fejleményekhez, beleértve a válságokat és a globális biztonsági kihívásokat. Az Unió rendelkezik azzal a képességgel, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakoroljon azokra a hosszú távú politikai és gazdasági döntésekre, amelyek meghatározóak Európa és a világ boldogulása és stabilitása szempontjából. Másfelől viszont ezek a döntések befolyásolják az európaiak jólétét és biztonságát.

- A külpolitikai intézkedésekre ahhoz is szükség van, hogy a stabilitási és a biztonsági problémákat alapjaiban oldják meg, mégpedig a fenntartható fejlődés határozott, két- és többoldalú csatornákon történő támogatásával. Ezeket az Unió külkapcsolatainak központi kérdésévé kell tenni. A jószomszédi viszony kialakítására törekvő sikeres politika előrelépés a világ stabilitásának és biztonságának megteremtése felé. Hasonlóképpen ezt segíti elő Európának a közel-keleti rendezés megszilárdításában és gyakorlati végrehajtásában vállalt aktív szerepe. Ugyanezt a célt szolgálná az Egyesült Államokkal egy újból megerősített transzatlanti partnerség keretében kialakított szorosabb biztonsági együttműködés.

- Európának a biztonsági és védelmi képességeit ezekhez a kihívásokhoz kell igazítania és biztosítania kell a hiteles cselekvőképességét. Mindez az Európai Biztonsági Stratégia teljes körű végrehajtásával és egy hatékonyabb európai biztonság- és védelmi politika kialakításával valósítható meg.

***

Ezek azok a stratégiai célkitűzések, amelyeknek a megvalósítása a Bizottság szándékában áll a megbízatása alatt. E célkitűzések előkészítésekor a Bizottság figyelembe vette a kinevezésének előkészítése során és 2004 decemberében az Európai Parlamentben folytatott tanácskozásokat. A Bizottság mérlegelte a következő elnökségeket is érintő meglévő többéves programokat is. A Bizottság a célkitűzéseket összetettségük miatt az európai intézmények következő 5 évre vonatkozó közös cselekvési platformjának alapjaként terjeszti elő.

Remélhetőleg a három intézmény a luxemburgi elnökség lezárása előtt megegyezésre tud jutni a célkitűzésekkel kapcsolatban. A megegyezést követően a stratégiai célkitűzések stabil keretet fognak biztosítani az intézmények számára, hogy együtt dolgozzanak a közös célok megvalósítása és a tervezett partnerségben vállalt szerepük betöltése érdekében.