31991R3880



Hivatalos Lap L 365 , 31/12/1991 o. 0001 - 0018
finn különkiadás fejezet 4 kötet 4 o. 0028
svéd különkiadás fejezet 4 kötet 4 o. 0028


A Tanács 3880/91/EGK rendelete

(1991. december 17.)

az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Statisztikai Programbizottság véleményére,

mivel a Közösség halászati erőforrásainak kezeléséhez pontos és időszerű statisztikát kell vezetni a tagállamok Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató hajóinak fogásairól;

mivel a 81/608/EGK határozat [3] által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északkeleti részében a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló, valamint az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságot létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja e bizottságot az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal;

mivel az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) és a Közösség között létrejött együttműködési megállapodás alapján [4] az ICES által nyújtott tanács értékét növeli a közösségi halászflotta tevékenységéről szóló statisztikák rendelkezésre állása;

mivel a 83/414/EGK [5] határozat által jóváhagyott, a Balti-tengerben és a Beltekben élő erőforrások halászatáról és védelméről szóló, és a Balti-tengeri Nemzetközi Halászati Bizottságot létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja ezt a bizottságot az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal;

mivel a 82/886/EGK [6] határozat által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északi részén élő lazacok védelméről szóló, és az Észak-atlanti Lazacvédelmi Szervezetet (Nasco) létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja a szervezetet az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal;

mivel a halászati statisztikákban és az Atlanti-óceán északkeleti részében történő halászat igazgatása során használt meghatározásokat és leírásokat pontosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Minden tagállam benyújtja az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (a továbbiakban "Eurostat") azoknak a hajóknak az éves névleges fogási adatait, amelyeket az Atlanti-óceán északkeleti részén halászó tagállamban jegyeztek be, vagy annak a tagállamnak a lobogója alatt hajóznak.

A névleges fogási adatoknak tartalmazniuk kell a kirakodott vagy a tengeren átrakodott összes halászati terméket, függetlenül azok formájától, kivéve azokat a mennyiségeket, amelyeket a kifogást követően visszaengedtek a tengerbe, a fedélzeten elfogyasztottak vagy ott csaliként használtak fel. Az akvakultúra-termelést nem kell feltüntetni. Az adatokat a kirakodás vagy átrakodás élősúly egyenértékében kell feljegyezni, tonnára kerekítve.

2. cikk

(1) A benyújtandó adatok az I. mellékletben felsorolt fajok névleges fogási adatai, a II. mellékletben felsorolt és a III. mellékletben meghatározott statisztikai halászati területek szerinti bontásban.

(2) Az egyes naptári évekre vonatkozó adatokat az év végétől számított hat hónapon belül kell benyújtani. Nem kell adatokat benyújtani az olyan faj/halászatiterület-kombinációkra vonatkozóan, amelyek esetében nem jegyeztek fel fogást az adott naptári évben. A tagállam szempontjából kis jelentőségű fajok fogási adatait nem kell egyedileg feltüntetni a beadványokban, hanem ezek gyűjtőnév alatt közölhetők, feltéve hogy az így feljegyzett termékek tömege nem haladja meg az érintett tagállam adott havi összes fogásának súly alapján számított 10 %-át.

(3) A fajok és a statisztikai halászati területek felsorolásait, e halászati területek leírását és az adatok összesítésének megengedett mértékét az 5. cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet módosítani.

3. cikk

A tagállamok számára megengedett a mintavételi technikák használata a fogási adatok megállapítására halászflottájuknak azon részeire vonatkozóan, amelyek estében az összes adat felvétele az adminisztrációs eljárások túlzott alkalmazásával járna, kivéve ha a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések másképpen szabják meg. A mintavételi eljárások részleteit, az ilyen technikák segítségével gyűjtött összes adat arányára vonatkozó részletekkel együtt, a tagállam által a 6. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell.

4. cikk

A tagállamok az adatoknak a IV. mellékletben előírt formátum szerinti, mágneses adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget a Bizottsággal szemben az 1. és 2. cikk szerint fennálló kötelezettségeiknek.

Az Eurostat előzetes hozzájárulásával a tagállamok eltérő formában vagy eltérő adathordozón is benyújthatnak adatokat.

5. cikk

Ha az e cikkben megállapított eljárást kell követni, akkor az elnök – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérésére – az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsághoz, továbbiakban "bizottság", utalja át az ügyet.

A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, szükség esetén szavazás útján, véleményt nyilvánít a tervezetről.

A véleményt feljegyzik a jegyzőkönyvbe; ezenkívül az egyes tagállamoknak joguk van kérni álláspontjuk jegyzőkönyvbe vételét.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a bizottság véleményét. A Bizottság közli a bizottsággal véleménye figyelembevételének módját.

6. cikk

(1) Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes jelentést nyújtanak be az Eurostatnak, amelyben közlik, hogy miként nyerik a fogási adatokat, és meghatározzák, hogy ezek az adatok mennyire reprezentatívak és megbízhatóak. Az Eurostat a tagállamokkal együttműködve elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalását.

(2) A tagállamok a módosítások bevezetésétől számított három hónapon belül értesítik az Eurostatot az (1) bekezdésben előírt információk bármiféle módosításáról.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti módszertani jelentések azt mutatják, hogy a tagállam nem tud azonnal megfelelni e rendelet követelményeinek, és változtatásokat kell végrehajtani a felmérési technikák és a módszertan terén, az Eurostat – a tagállammal együttműködve – megállapíthat egy legfeljebb kétéves átmeneti időszakot, amely alatt e rendelet programja megvalósítható.

(4) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos módszertani jelentéseket, átmeneti szabályokat, adathozzáférést, adatmegbízhatóságot és az egyéb kapcsolódó kérdéseket évente felül kell vizsgálni az Agrárstatisztikai Bizottság illetékes munkacsoportjában.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1992. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1991. december 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. Bukman

[1] HL C 230., 1991.9.4, 1. o.

[2] HL C 280., 1991.10.28., 174. o.

[3] HL L 227., 1981.8.12, 21. o.

[4] HL L 149., 1987.6.10, 14. o.

[5] HL L 237., 1983.8.26., 4. o.

[6] HL L 378., 1982.12.31., 24. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLET KERESKEDELMI FOGÁSI STATISZTIKÁJÁBAN JELENTETT FAJOK JEGYZÉKE

A tagállamok kötelesek jelenteni a csillaggal (*)jelölt fajok névleges fogásait. A többi faj névleges fogásainak jelentése az egyes fajok azonosításának tekintetében opcionális. Ha az adatokat nem nyújtják be fajonként, az adatoknak a gyűjtőkategóriákban kell megjelenniük. A tagállamok a jegyzékben nem szereplő fajokra vonatkozó adatokat is benyújthatnak, ha a fajokat egyértelműen azonosítják.

Megjegyzés: az "m.n.j." a "máshol nem jelzett" rövidítése.

Név | 3 betűjelből álló azonosító | Tudományos név | Angol név |

Édesvízi keszegek m.n.j. | FBR | Abramis spp. | Freshwater breams n.e.i. |

Jász | FID | Leuciscus (= Idus) idus | Ide (Orfe) |

Bodorka | FRO | Rutilus rutilus | Roach |

Ponty | FCP | Cyprinus carpio | Common carp |

Kárász | FCC | Carassius carassius | Crucian carp |

Compó | FTE | Tinca tinca | Tench |

Pontyfélék m.n.j. | FCY | Cyprinidae | Cyprinids n.e.i. |

Csuka | FPI | Esox lucius | Northern pike |

Fogassüllő | FPP | Stizostedion lucioperca | Pike-perch |

Sügér | FPE | Perca fluviatilis | European perch |

Menyhal | FBU | Lota lota | Burbot |

Édesvízi halak m.n.j. | FRF | Osteichthyes | Freshwater fishes n.e.i. |

Tokfélék m.n.j. | STU | Acipenseridae | Sturgeons n.e.i. |

Angolna | ELE (*) | Anguilla anguilla | European eel |

Törpemaréna | FVE | Coregonus albula | European whitefish |

Marénák m.n.j. | WHF | Coregonus spp. | Whitefishes n.e.i. |

Lazac | SAL (*) | Salmo salar | Atlantic salmon |

Tengeri pisztráng | TRS | Salmo trutta | Sea trout |

Pisztrángfélék m.n.j. | TRO | Salmo spp. | Trout n.e.i. |

Szajblingfajok m.n.j. | CHR | Salvelinus spp. | Char n.e.i. |

Viaszlazac | SME | Osmerus eperlanus | European smelt |

Lazacalakúak m.n.j. | SLX | Salmonoidei | Salmonids n.e.i. |

Pisztráng- és szajblingfajok m.n.j. | STR | Salmonoidei | Trouts, chars n.e.i. |

Nagy maréna | PLN | Coregonus lavaretus | Pollen (= Powan) |

Hegyesorrú maréna | HOU | Coregonus oxyrinchus | Houting |

Ingolafélék | LAM | Petromyzon spp. | Lampreys |

Alózák m.n.j. | SHD | Alosa alosa, A. fallax | Shads n.e.i. |

Vértes- és csontoshalak m.n.j. | DIA | ex Osteichthyes | Diadromous fishes n.e.i. |

Szárnyas rombuszhal m.n.j. | MEG (*) | Lepidorhombus whiffiagonis | Megrim |

Óriás rombuszhal | TUR (*) | Psetta maxima | Turbot |

Sima rombuszhal | BLL (*) | Scophthalmus rhombus | Brill |

Óriás laposhal | HAL (*) | Hippoglossus hippoglossus | Atlantic halibut |

Sima lepényhal | PLE (*) | Pleuronectes platessa | European plaice |

Grönlandi laposhal | GHL (*) | Reinhardtius hippoglossoides | Greenland halibut |

Vörös lepényhal | WIT (*) | Glyptocephalus cynoglossus | Witch flounder |

Érdes laposhal | PLA (*) | Hippoglossoides platessoides | American plaice (Long – rough dab) |

Közönséges lepényhal | DAB (*) | Limanda limanda | Common dab |

Kisfejű lepényhal | LEM (*) | Microstomus kitt | Lemon sole |

Érdes lepényhal | FLE (*) | Platichthys flesus | European flounder |

Közönséges nyelvhal | SOL (*) | Solea vulgaris | Common sole |

Francia nyelvhal | SOS | Solea lascaris | Sand sole |

Lepényhal-alakúak m.n.j. | FLX | Pleuronectiformes | Flatfishes n.e.i. |

Norvég menyhal | USK (*) | Brosme brosme | Tusk (= Cusk) |

Tőkehal | COD (*) | Gadus morhua | Atlantic cod |

Csacsihal (másnéven szürke tőkehal) | HKE (*) | Merluccius merluccius | European hake |

Északi menyhal | LIN (*) | Molva molva | Ling |

Kék menyhal | BLI (*) | Molva dypterygia (= byrkelange) | Blue ling |

Ezüstös tengericompó | GFB | Phycis blennoides | Greater forkbeard |

Foltos tőkehal | HAD (*) | Melanogrammus aeglefinus | Haddock |

Sáfrányhal | COW | Eleginus navaga | Wachna cod (= Navaga) |

Fekete tőkehal | POK (*) | Pollachius virens | Saithe (= Pollock = Coalfish) |

Sávos tőkehal | POL (*) | Pollachius pollachius | Pollack |

Sarki tőkehal | POC | Boreogadus saida | Polar cod |

Norvég tőkehal | NOP (*) | Trisopterus esmarki | Norway pout |

Francia tőkehal | BIB | Trisopterus luscus | Pouting (= Bib) |

Kék puha tőkehal | WHB (*) | Micromesistius poutassou | Blue whiting (= Poutassou) |

Vékonybajszú tőkehal | WHG (*) | Merlangus merlangus | Whiting |

Pisze hosszúfarkúhal | RNG | Coryphaenoides rupestris | Roundnose grenadier |

Karcsú menyhal | SLI | Molva macrophthalma | Spanish ling |

Lágy tőkehalfajok | MOR | Moridae | Morid cods |

Tőkehal-alakúak m.n.j. | GAD | Gadiformes | Gadiformes n.e.i. |

Ezüstlazacok | ARG | Argentina spp. | Argentines |

Tengeri angolna | COE | Conger conger | European conger |

Kakashal | JOD | Zeus faber | Atlantic John Dory |

Farkassügér (másnéven tengeri sügér) | BSS | Dicentrarchus labrax | Seabass |

Spanyol csíkossügér | GPO | Epinephalus guaza | Dusky grouper |

Roncssügér | WRF | Polyprion americanum | Wreckfish |

Fűrészfogú sügérfélék | BSX | Serranidae | Seabasses, seaperches |

Dörmögőhalak m.n.j. | GRX | Haemulidae (= Pomadasydae) | Grunts n.e.i. |

Sashal | MGR | Argyrosomus regius | Meagre |

Nagyszemű vörösdurbincs | SBR | Pagellus bogaraveo | Red (= Common) seabream |

Közönséges vörösdurbincs | PAC | Pagellus erythrinus | Common pandora |

Nagyszemű fogasdurbincs | DEL | Dentex macrophthalmus | Large-eye dentex |

Fogasdurbincsok m.n.j. | DEX | Dentex spp. | Dentex n.e.i. |

Rózsaszín durbincs | RPG | Sparus pagrus (= sedicum) | Red porgy |

Aranydurbincs | SBG | Sparus aurata | Gilthead seabream |

Nagyszemű durbincs | BOG | Boops boops | Bogue |

Tengeri durbincsok m.n.j. | SBX | Sparidae | Porgies, seabreams n.e.i. |

Sávos vörösmárna | MUR | Mullus surmuletus | Red mullet |

Mérges pókhal | WEG | Trachinus draco | Greater weaver |

Pásztás farkashal | CAA (*) | Anarhichas lupus | Atlantic wolf-fish (= Catfish) |

Pettyes farkashal | CAS (*) | Anarhichas minor | Spotted wolf-fish |

Anyaangolna | ELP | Zoarces viviparus | Eelpout |

Homokiangolna-félék | SAN (*) | Ammodytes spp. | Sandeels (= Sand lances) |

Gébfélék | GOB | Gobius spp. | Atlantic gobies |

Álsügérek | RED (*) | Sebastes spp. | Atlantic redfishes |

Sárkányfejű halfélék m.n.j. | SCO | Scorpaenidae | Scorpionfishes n.e.i. |

Morgóhalfélék m.n.j. | GUX (*) | Triglidae | Gurnards n.e.i. |

Tengeri nyúlhal | LUM | Cyclopterus lumpus | Lumpfish (= Lumpsucker) |

Horgászhal | MON (*) | Lophius piscatorius | Monk (= Anglerfish) |

Pikófélék | SKB | Gasterosteus spp. | Sticklebacks |

Gyöngyös durbincs | SBA | Pagellus acarne | Axillari (= Spanish) seabream |

Fogasdurbincs | DEC | Dentex dentex | Common dentex |

Szalonkahalfélék | SNI | Macroramphosidae | Snipefishes |

Csíkos sügér | STB | Morone saxatilis | Striped bass |

Pásztás farkashalfélék m.n.j. | CAT (*) | Anarhichas spp. | Wolf-fishes (Catfishes) n.e.i. |

Mélyvízi vörös álsügér | REB (*) | Sebastes mentella | Beaked redfish |

Vörös álsügér | REG (*) | Sebastes marinus | Golden redfish |

Piros morgóhal | GUR (*) | Aspitrigla (= Trigla) cuculus | Red gurnard |

Szürke morgóhal | GUG (*) | Eutrigla (= Trigla) gurnardus | Grey gurnard |

Sügéralakúak m.n.j. | DPX | Perciformes | Demersal percomorphs n.e.i. |

Kapelán | CAP (*) | Mallotus villosus | Capelin |

Tűcsőrű csuka | GAR | Belone belone | Garfish |

Makrélacsuka | SAU | Scomberesox saurus | Atlantic saury |

Tengeripérfélék m.n.j. | MUL | Mugilidae | Mullets n.e.i. |

Vérengző makrahal | BLU | Pomatomus saltatrix | Bluefish |

Fattyúmakréla | HOM (*) | Trachurus trachurus | Atlantic horsemackerel |

Közönséges villásmakréla | LEE | Lichia amia | Leerfish |

Aranyosfejű hal | POA | Brama brama | Atlantic pomfret |

Kalászhalfélék | SIL | Atherinidae | Silversides (= Sandsmelt) |

Sügéralakúak m.n.j. | PPX | Perciformes | Pelagic percomorphs n.e.i. |

Hering | HER (*) | Clupea harengus | Atlantic herring |

Szardinellafélék m.n.j. | SIX | Sardinella spp. | Sardinellas n.e.i. |

Szardínia | PIL (*) | Sardina pilchardus | European sardine (= Pilchard) |

Spratt (másnéven sprotni) | SPR (*) | Sprattus sprattus | Sprat |

Európai szardella | ANE (*) | Engraulis encrasicholus | European anchovy |

Heringalakú halak m.n.j. | CLU | Clupeoidei | Clupeoids n.e.i. |

Bonitó; palamida | BON | Sarda sarda | Atlantic bonito |

Kardhal | SWO | Xiphias gladius | Swordfish |

Tonmakréla | FRI | Auxis thazard | Frigate tuna |

Nagy tonhal | BFT | Thunnus thynnus | Northern bluefin tuna |

Fehér tonhal | ALB | Thunnus alalunga | Albacore |

Sárgaúszójú tonhal | YFT | Thunnus albacares | Yellowfin tuna |

Bonitó (másnéven csíkoshasú tonhal) | SKI | Katsuwonus pelamis | Skipjack tuna |

Nagyszemű tonhal | BET | Thunnus obesus | Bigeye tuna |

Makrahalszerűek m.n.j. | TUX | Scombroidei | Tuna like fishes n.e.i. |

Chub makréla | MAS (*) | Scomber japonicus | Chub mackerel |

Makréla | MAC (*) | Scomber scombrus | Atlantic mackerel |

Makrélafélék m.n.j. | MAX | Scombridae | Mackerels n.e.i. |

Villásfarkú abroncshal | SFS | Lepidopus caudatus | Silver scabbardfish |

Fekete abroncshal | BSF | Aphanopus carbo | Black scabbardfish |

Makrélaalakúak m.n.j. | MKX | Scombroidei | Mackerel-like fishes n.e.i. |

Heringcápa | POR (*) | Lamna nasus | Porbeagle |

Óriáscápa | BSK | Cetorhinus maximus | Basking shark |

Tüskéscápa | DGS (*) | Squalus acanthias | Picked (= Spiny) dogfish |

Grönlandi cápa | GSK | Somniosus microcephalus | Boreal (Greenland) shark |

Tüskéscápafélék m.n.j. | DGX (*) | Squalidae | Dogfish shark n.e.i. |

Valódi rájafélék m.n.j. | SKA (*) | Raja spp. | Skates n.e.i. |

Macskacápafélék | DGH (*) | Squalidae, Scyliorhinidae | Dogfishes and hounds |

Cápaalakúak m.n.j. | SKH | Selachimorpha (Pleurotremata) | Various sharks n.e.i. |

Porcoshalak m.n.j. | CAR | Chondrichthyes | Cartilaginous fishes n.e.i. |

Fenéklakó csontoshalak m.n.j. | GRO | ex Osteichthyes | Groundfishes n.e.i. |

Ostoros halak m.n.j. | PEL | ex Osteichthyes | Pelagic fishes n.e.i. |

Uszonyos halak m.n.j. | FIN | ex Osteichthyes | Finfishes n.e.i. |

Nagy tarisznyarák | CRE (*) | Cancer pagurus | Edible crab |

Parti tarisznyarák | CRG | Carcinus maenas | Green crab |

Nagy tengeripók | SCR | Maja squinado | Spinous spider crab |

Tengeri rákok m.n.j. | CRA | Reptantia | Marine crabs n.e.i. |

Úszó tarisznyarákok m.n.j. | CRS | Portunus spp. | Swimcrabs |

Languszta m.n.j. | CRW (*) | Palinurus spp. | Palinurid spiny lobster n.e.i. |

Homár | LBE (*) | Homarus gammarus | European lobster |

Norvég homár | NEP (*) | Nephrops norvegicus | Norway lobster |

Fűrészes garnéla | CPR(*) | Palaemon serratus | Common prawn |

Norvég garnéla | PRA (*) | Pandalus borealis | Northern prawn |

Homoki garnéla | CSH (*) | Crangon crangon | Common shrimp |

Ostoros garnélák m.n.j. | PEN (*) | Penaeus spp. | Penaeus shrimps n.e.i. |

Ostoroscsápú garnélák | PAL (*) | Palaemonidae | Palemonid shrimps |

Rózsás garnélák | PAN (*) | Pandalus spp. | Pink (= Pandalid) shrimps |

Homoki garnélák | CRN (*) | Crangonidae | Crangonid shrimps |

Garnélák m.n.j. | DCP | Natantia | Natantian decapods n.e.i. |

Kacsakagylók | GOO | Lepas spp. | Goose barnacles |

Rákalakúak m.n.j. | CRU | ex Crustacea | Marine crustaceans n.e.i. |

Közönséges kürtcsiga | WHE | Buccinium undatum | Whelk |

Közönséges parti csiga | PEE | Littorina littorea | Periwinkle |

Particsigák m.n.j. | PER | Littorina spp. | Periwinkles n.e.i. |

Európai osztriga | OYF (*) | Ostrea edulis | European flat oyster |

Portugál osztriga | OYP | Crassostrea angulata | Portuguese cupped oyster |

Amerikai osztriga m.n.j. | OYC (*) | Crassostrea spp. | Cupped oyster n.e.i. |

Ehető kékkagyló | MUS (*) | Mytilus edulis | Blue mussellefish |

Kékkagylók m.n.j. | MSX | Mytilidae | Sea mussels n.e.i. |

Fésűkagyló | SCE (*) | Pecten maximus | Common scallop |

Csíkos fésűkagyló | QSC (*) | Chlamys opercularis | Queen scallop |

Fésűkagylók m.n.j. | SCX (*) | Pectinidae | Scallops n.e.i. |

Ehető szívkagyló | COC | Cardium edule | Common cockle |

Barázdás szőnyegkagyló | CTG | Tapes decussatus | Grooved carpet shell |

Kagylók m.n.j. | CLX | Bivalvia | Clams n.e.i. |

Hüvelykagylók | RAZ | Solen spp. | Razor clams |

Szőnyegkagyló | CTS | Tapes pullastra | Carpet shell |

Sávos vénuszkagyló | SVE | Venus gallina | Striped venus |

Közönséges tintahal | CTC (*) | Sepia officinalis | Common cuttlefish |

Kalmárok | SOC (*) | Loligo spp. | Common squids |

Sebes kalmár | SQI (*) | Illex illecebrosus | Short finned squid |

Polipok m.n.j. | OCT | Octopodidae | Octopuses n.e.i. |

Valódi kalmárok m.n.j. | SQU (*) | Loliginidae, Ommastrephidae | Squids n.e.i. |

Törpeszépiák m.n.j. | CTL (*) | Sepiidae, Sepiolidae | Cuttlefishes n.e.i. |

Nyílkalmár | SOE (*) | Todarodes sag. sagittatus | European flying squid |

Puhatestűek m.n.j. | MOL | ex Mollusca | Marine molluscs n.e.i. |

Vöröslő tengeri csillag | STH | Asterias rubens | Starfish |

Tengeri csillagok m.n.j. | STF | Asteroidae | Starfishes n.e.i. |

Éti sün | URS | Echinus esculentus | Sea-urchin |

Kövi sün | URP | Stongylocentrus lividus | Purple sea urchin |

Tengeri sünök m.n.j. | URX | Echinoidea | Sea urchins n.e.i. |

Tengeri uborkák m.n.j. | CUX | Holothurioidea | Sea cucumbers n.e.i. |

Tüskésbőrűek m.n.j. | ECH | Echinodermata | Echinoderms n.e.i. |

Ehető zsákállat | SSG | Microcosmus sulcatus | Grooved sea-squirt |

Tengeri zsákállatok m.n.j. | SSX | Ascidiacea | Sea squirts n.e.i. |

Vízi gerinctelenek m.n.j. | INV | ex Invertebrata | Aquatic invertebrates n.e.i. |

Hínárok | KEL | Laminariales | Kelps |

Hólyagmoszatok | WRK | Fucales | Wracks |

Barna algák | SWB | Phaeophyceae | Brown seaweeds |

Tengeri hínár | IMS | Chondrus crispus | Carragheen |

Gelidiumfélék | GEL | Gelidium spp. | Gelidium spp. |

Gigartinafélék | GIG | Gigartina spp. | Gigartina spp. |

Lithothamnionfélék | ITL | Lithothamnion spp. | Lithothamnion spp. |

Vörös algák | SWR | Rhodophyceae | Red seaweeds |

Algák m.n.j. | SWX | ex Algae | Seaweeds n.e.i. |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZÉNEK STATISZTIKAI HALÁSZATI TERÜLETEI, AMELYEKRE VONATKOZÓAN ADATOKAT KELL BENYÚJTANI

I. ICES alterület | VII k. ICES körzet |

II a. ICES körzet | VIII a. ICES körzet |

II b. ICES körzet | VIII b. ICES körzet |

III a. ICES körzet | VIII c. ICES körzet |

III b, c. ICES körzet | VIII d. ICES körzet |

III d. ICES körzet | VIII e. ICES körzet |

IV a. ICES körzet | IX. ICES alterület |

IV b. ICES körzet | IX a. ICES körzet |

IV c. ICES körzet | IX b. ICES körzet |

IV. ICES körzet (ismeretlen) | X. ICES alterület |

V a. ICES körzet | XII. ICES alterület |

V b 1. ICES körzet | XIV a. ICES körzet |

V b 2. ICES körzet | XIV b. ICES körzet |

VI a. ICES körzet | BAL 22 |

VI b. ICES körzet | BAL 23 |

VII a. ICES körzet | BAL 24 | A III d. körzet alkörzetei, amelyek esetében az adatközlés nem kötelező. |

VII b. ICES körzet | BAL 25 |

VII c. ICES körzet | BAL 26 |

VII d. ICES körzet | BAL 27 |

VII e. ICES körzet | BAL 28 |

VII f. ICES körzet | BAL 29 |

VII g. ICES körzet | BAL 30 |

VII h. ICES körzet | BAL 31 |

VII j. ICES körzet | BAL 32 |

Megjegyzések:

1. Az ICES jelű halászati területeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács azonosította és határozta meg.

2. A BAL jelű halászati területeket a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság azonosította és határozta meg.

3. Az adatokat a lehető legnagyobb részletességgel kell benyújtani. "Ismeretlen" és összevont területeket csak akkor lehet használni, ha nem áll rendelkezésre részletes információ. Amennyiben részletes információt nyújtanak be, akkor a gyűjtőkategóriák nem használhatók.

+++++ TIFF +++++

Az Atlanti-óceán északkeleti részének statisztikai halászati területei

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZÉRE VONATKOZÓ HALÁSZATI STATISZTIKÁK ÉS RENDELETEK ESETÉBEN HASZNÁLT ICES ALTERÜLETEK ÉS KÖRZETEK LEÍRÁSA

ICES STATISZTIKAI TERÜLET (AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE)

Az Atlanti-óceán és az Északi-Jeges-tenger, valamint az ezekkel összefüggő tengerek összes olyan területe, amelyet az Északi-sarktól a nyugati hosszúság 40 °00′ mentén Grönland északi partjáig; onnan keleti és déli irányba Grönland partja mentén a nyugati hosszúság 44 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 42 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé Spanyolország partjáig, a nyugati hosszúság 5 °36'-ig (Marroqui-földnyelv); onnan északkeleti és északi irányba, Spnyolország délnyugati partja, Portugália partjaa, Spanyolország északnyugati és északi partja mentén, valamint Franciaország, Belgium, Hollandia, és Németország tengerpartján, az utóbbi dániai határának nyugati végpontjáig; onnan Jütland nyugati partja mentén Thyborønig; onnan déli és keleti irányba, végig a Lim-fjord déli partján az Egensekloster-fokig; onnan déli irányba, Jütland keleti partja mentén, Dánia és Németország határának keleti pontjáig; onnan végig Németország és Lengyelország partján, a Szovjetunió nyugati partján, Finnország, Svédország és Norvégia partjain és a Szovjetunió északi partján Kaborováig; onnan a Jugor-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugati és északi irányba a Vaigacs-sziget partján; onnan a Kara-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugat és észak felé a Novaja Zemlja déli szigetének partján; onnan a Matocskin-sar nyugati bejáratán keresztül; onnan a Novaja Zemlja északi szigetének partján a keleti hosszúság 68 °30′ -ig; onnan észak felé, az Északi-sarkig húzott vonal határol.

Ez a terület egyben a 27. statisztikai terület is (Északkelet-atlanti statisztikai terület) a Halászati területek FAO Nemzetközi Statisztikai Osztályozási rendszerében.

I. ICES statisztikai alterület (a Barents-tenger)

Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a keleti hosszúság 30 °00′ mentén, az északi szélesség 72 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 26 °00′ -ig; onnan dél felé Norvégia partjáig; onnan keleti irányba, Norvégia és a Szovjetunió partja mentén Kabarováig; onnan a Jugor-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugati és északi irányba a Vaigacs-sziget partján; onnan a Kara-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugat és észak felé a Novaja Zemlja déli szigetének partján; onnan a Matocskin-sar nyugati bejáratán át; onnan a Novaja Zemlja északi szigetének partján a keleti hosszúság 68 °30′ -ig; onnan észak felé, az Északi-sarkig húzott vonal határol.

II. ICES statisztikai alterület (a Norvég-tenger, a Spitzbergák és a Medve-sziget)

Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a keleti hosszúság 30 °00′ mentén, az északi szélesség 72 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 26 °00′ -ig; onnan dél felé Norvégia partjáig; onnan nyugati és délnyugati irányba, Norvégia partja mentén az északi szélesség 62 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol.

II a. ICES statisztikai körzet (a Norvég-tenger)

Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, az északi szélesség 62 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 72 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 30 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 72 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 26 °00′ -ig; onnan dél felé Norvégia partjáig; onnan nyugati és délnyugati irányba, Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

II b. ICES statisztikai körzet (a Spitzbergák és a Medve-sziget)

Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a keleti hosszúság 30 °00′ mentén, az északi szélesség 73 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol.

III. ICES statisztikai alterület (a Skagerrak, a Kattegat, a Sund-szoros, a Belt-tenger és a Balti-tenger, a Belt és a Sund, amely együttesen az Átmeneti terület néven is ismert)

Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, a keleti hosszúság 7 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 8 °00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan kelet felé Dánia partjáig; onnan Jütland északnyugati és keleti partján Halsig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül az Egensekloster-fokig; onnan déli irányba Jütland partján, Dánia és Németország határának keleti pontjáig; onnan végig Németország és Lengyelország partján, a Szovjetunió nyugati partján és Finnország, Svédország és Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

III a. ICES statisztikai körzet (a Skagerrak és a Kattegat)

Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, a keleti hosszúság 7 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan kelet felé Dánia partjáig; onnan Jütland északnyugati és keleti partján Halsig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül az Egensekloster-fokig; onnan déli irányba Jütland partján a Hasenøre-fokig; onnan a Nagy Belten keresztül a Gniben-fokig; onnan Sjælland északi partja mentén a Gilbjerg-fokig; onnan az Øresund északi bejáratán keresztül a Svédország partján elhelyezkedő Kullenig; onnan keleti és északi irányba, Svédország nyugati és Norvégia déli partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

III b. és c. ICES statisztikai körzet (a Sund-szoros és a Belt-tenger, vagy az Átmeneti terület)

Az a vízterület, amelyet a Jütland keleti partján elhelyezkedő Hasenøre-foktól a Sjælland nyugati partján található Gniben-fokig; onnan a Gilbjerg-fokig; onnan az Øresund északi bejáratán keresztül a Svédország partján elhelyezkedő Kullenig; onnan déli irányba, Svédország partja mentén Falsterboig; onnan az Øresund déli bejáratán keresztül Store Heddingeig; onnan végig Sjælland délkeleti partján; onnan a Storstrøm Sund keleti bejáratán keresztül; onnan a Falster-sziget partja mentén Gedserig; onnan a Németország partján található Darssi-fokig; onnan délnyugati irányba Németország partja és Jütland keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

22. ICES statisztikai alkörzet (BAL 22) (a Belt-tenger)

Az a vízterület, amelyet a Jütland keleti partján elhelyezkedő Hasenøre-foktól (északi szélesség 56 °09′ , keleti hosszúság 10 °44′ ) a Sjælland nyugati partján található Gniben-fokig (északi szélesség 56 °01′ , keleti hosszúság 11 °18′ ); onnan Sjælland nyugati és déli partja mentén a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé a Falster-szigetig; onnan a Falster-sziget keleti partja mentén a Gedser-fokig (északi szélesség 53 °34′ , keleti hosszúság 11 °58′ ); onnan kelet felé a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé Németország partjáig, onnan délnyugati irányba, végig Németország partjai és Jütland keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

23. ICES statisztikai alkörzet (BAL 23) (Dél)

Az a vízterület, amelyeket a Sjælland északi partján elhelyezkedő Gilbjerg-foktól (északi szélesség 56 °08′, keleti hosszúság 12 °18′ ) a Svédország partján található Kullenig (északi szélesség 56 °18′ , keleti hosszúság 12 °28′ ); onnan déli irányba Svédország partja mentén Falsterboig (északi szélesség 55 °23′ , keleti hosszúság 12 °50′); onnan a Sund-szoros déli bejáratán keresztül a Sjælland partján található Store Heddingeig (északi szélesség 55 °19′ , keleti hosszúság 12 °29′); onnan északi irányba Sjælland keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

III d. ICES statisztikai körzet (a Balti-tenger)

A Balti-tenger és a hozzátartozó öblök és folyótorkolatok azok a vízterületek, amelyeket nyugat felől a Svédország délnyugati partján található Falsterbotól nyugat felé, az Øresund déli bejáratán keresztül a Store Heddingeig; onnan Sjælland délkeleti partja mentén; onnan a Stormstrøm Sund keleti bejáratán keresztül; onnan a Falster-sziget keleti partja mentén Gedserig; onnan a Németország partján található Darssi-fokig húzott vonal határol.

24. ICES statisztikai alkörzet (BAL 24) (Bornholm nyugat-balti területe)

Az a vízterület, amelyet a Sjælland keleti partján elhelyezkedő Store Heddingetől (északi szélesség 55 °19′ , keleti hosszúság 12 °29′ ) a Sund-szoros déli bejáratán keresztül, a Svédország partján található Falsterboig (északi szélesség 55 °23′ , keleti hosszúság 12 °50′ ); onnan Svédország déli partja mentén Sandhammarenig (északi szélesség 55 °24′ , keleti hosszúság 14 °12′ ); onnan Hammerode-ig (északi szélesség 55 °18′ , keleti hosszúság 14 °47′ ); végig Bornholm északi partján; végig Bornholm nyugati és déli partján a keleti hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé Lengyelország partjáig; onnan nyugati irányba, Lengyelország és Németország partjai mentén a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 54 °34′ , keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan nyugat felé a Gedser-fokig (északi szélesség 54 °34′ , keleti hosszúság 11 °58′ ); onnan a Falster-sziget keleti és északi partja mentén a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé Sjælland déli partjáig; onnan nyugati és északi irányba Sjælland nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

25. ICES statisztikai alkörzet (BAL 25) (a Balti-tenger középső-déli része – nyugat)

Az a vízterület, amelyet a Svédország keleti partján az északi szélesség 56 °30′ -től kiinduló; onnan kelet felé Öland szigetének nyugati partjáig, onnan Öland szigetét délről megkerülve az északi szélesség 56 °30′ , keleti hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé Lengyelország partjáig; onnan nyugati irányba Lengyelország partja mentén, a keleti hosszúság 15 °00′ -ig; onnan észak felé Bornholm szigetéig; onnan Bornholm szigetének déli és nyugati partja mentén Hammerode-ig (északi szélesség 55 °18′ , keleti hosszúság 14 °47′ ); onnan a Svédország partján található Sandhammarenig (északi szélesség 55 °24′ , keleti hosszúság 14 °12′ ); onnan északi irányba Svédország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

26. ICES statisztikai alkörzet (BAL 26) (a Balti-tenger középső-déli része–kelet)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 56 °30′ , keleti hosszúság 18 °00′ -től kiinduló; onnan kelet felé a Szovjetunió nyugati partjáig; onnan déli irányba a Szovjetunió és Lengyelország partjai mentén a lengyel parton a keleti hosszúság 18 °00′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

27. ICES statisztikai alkörzet (BAL 27) (a Gotlandtól nyugatra eső terület)

Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 59 °41′ , keleti hosszúság 19 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé Gotland szigetének északi partjáig; onnan déli irányba Gotland szigetének nyugati partja mentén, az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 56 °30′ -ig; onnan nyugat felé Öland szigetének keleti partjáig; onnan Ölandot délről megkerülve, a sziget nyugati partján az északi szélesség 56 °30′ -ig; onnan nyugat felé Svédország partjáig; onnan északi irányba Svédország keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

28. ICES statisztikai alkörzet (BAL 28) (a Gotlandtól keletre eső terület, vagy a Rigai-öböl)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 58 °30′ , keleti hosszúság 19 °00′ -től kiinduló; onnan kelet felé Saaremaa szigetének nyugati partjáig; onnan Saaremaa szigetének partját észak felé követve, a sziget keleti partján az északi szélesség 58 °30′ -ig; onnan kelet felé a SZU partjáig; onnan déli irányba a SZU nyugati partja mentén, az északi szélesség 56 °30′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 18 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 57 °00′-ig; onnan kelet felé Gotland szigetének nyugati partjáig; onnan északi irányba, Gotland szigetének északi partján a keleti hosszúság 19 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

29. ICES statisztikai alkörzet (BAL 29) (a Szigettenger)

Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 60 °30′ -től kiinduló; onnan kelet felé Finnország partjáig; onnan déli irányba Finnország nyugati és déli partja mentén, a déli parton a keleti hosszúság 23 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan kelet felé a SZU partjáig; onnan déli irányba, a SZU nyugati partja mentén, az északi szélesség 58 °30′ -ig; onnan nyugat felé Saaremaa szigetének keleti partjáig; onnan Saaremaa szigetét észak felé megkerülve, a sziget nyugati partján az északi szélesség 58 °30′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 19 °00′ -ig; onnan észak felé Svédország keleti partja mentén az északi szélesség 59 °41′ -ig; onnan északi irányba Svédország keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

30. ICES statisztikai alkörzet (BAL 30) (a Botteni-öböl déli része)

Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 63 °30′ -től kiinduló; onnan kelet felé Finnország partjáig; onnan déli irányba Finnország partja mentén, az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé Svédország partjáig; onnan északi irányba Svédország keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

31. ICES statisztikai alkörzet (BAL 31) (a Botteni-öböl északi része)

Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 63 °30′ -től kiinduló; onnan a Botteni-öblöt észak felől megkerülve, Finnország nyugati partján az északi szélesség 63 °30′ -ig; onnan nyugat felé, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

32. ICES statisztikai alkörzet (BAL 32) (a Finn-öböl)

Az a vízterület, amelyet Finnország déli partján, a keleti hosszúság 23 °00′ -től kiinduló; onnan a Finn-öblöt kelet felől megkerülve, a SZU nyugati partján az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti szélesség 23 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IV. ICES statisztikai alterület (az Északi-tenger)

Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, az északi szélesség 62 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan dél felé Skócia partjáig; onnan keleti és déli irányba Skócia és Anglia partja mentén az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északkeleti irányba Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partja mentén a dán–német határ nyugati pontjáig; onnan Jütland nyugati partja mentén Thyborønig; onnan déli és keleti irányba, a Lim-fjord déli partja mentén az Egensekloster-fokig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül Halsig; onnan nyugati irányba a Lim-fjord északi partja mentén, az Agger Tange legdélebbi pontjáig; onnan északi irányba Jütland nyugati partja mentén az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé Norvégia partjáig; onnan északnyugati irányba Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IV a. ICES statisztikai körzet (az Északi-tenger északi része)

Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, az északi szélesség 62 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 3 °00′ -ig, onnan dél felé Skócia partjáig; onnan keleti és déli irányba Skócia partja mentén az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé Norvégia partjáig; onnan északnyugati irányba, Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IV b. ICES statisztikai körzet (az Északi-tenger középső része)

Az a vízterület, amelyet Dánia nyugati partján, az északi szélesség 57 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 °00′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan nyugat felé Skócia partjáig; onnan déli irányba Skócia és Anglia partjai mentén az északi szélesség 53 °30′ -ig; onnan kelet felé Németország partjáig; onnan északkeleti irányba Jütland partja mentén Thyborønig; onnan déli és keleti irányba, a Lim-fjord déli partja mentén az Egensekloster-fokig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül Halsig; onnan nyugati irányba, a Lim-fjord északi partja mentén, az Agger Tange legdélebbi pontjáig; onnan északi irányba Jütland nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IV c. ICES statisztikai körzet (az Északi-tenger déli része)

Az a vízterület, amelyet Németország nyugati partján, az északi szélesség 53 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Anglia partjáig; onnan déli irányba az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északkeleti irányba Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

V. ICES statisztikai alterület (Izland és a Feröer-szigetek)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 68 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 62 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °0′0 -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30 -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00 -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

V a. ICES statisztikai körzet (Izland)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 68 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 62 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

V b. ICES statisztikai körzet (a Feröer-szigetek)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 63 °00′ , nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

V b 1. ICES statisztikai alkörzet (a Feröer-Izlandi-hát)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 63 °00′ , nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 10 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 61 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan egyenes vonal mentén, az északi szélesség 61 °15′ , nyugati hosszúság 7 °30′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

V b 2. ICES statisztikai alkörzet (a Feröeri-pad)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 60 °00′ , nyugati hosszúság 10 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 61 °30′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan egy egyenes vonal mentén, az északi szélesség 61 °15′ , nyugati hosszúság 7 °30′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °30 -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan nyugat felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VI. ICES statisztikai alterület (Rockall, Skócia északnyugati partvidéke és az Ír-sziget északi része vagy a Skóciától nyugatra fekvő terület)

Az a vízterület, amelyet Skócia északi partján, a nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 54 °30′ -ig; onnan kelet felé Írország partjáig; onnan északi és keleti irányba Írország és Észak-Írország partjai mentén, Észak-Írország partján az északi szélesség 55 °00′ -ig; onnan kelet felé Skócia partjáig; onnan északi irányba Skócia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VI a. ICES statisztikai körzet (Skócia északnyugati partvidéke és az Ír-sziget északi része, vagy a Skóciától nyugatra fekvő terület)

Az a vízterület, amelyet Skócia északi partján, a nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 54 °30′ -ig; onnan kelet felé Írország partjáig; onnan északi és keleti irányba Írország és Észak-Írország partjai mentén, Észak-Írország partján az északi szélesség 55 °00′ -ig; onnan kelet felé Skócia partjáig; onnan északi irányba Skócia nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VI b. ICES statisztikai körzet (Rockall)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 60 °00′ , nyugati hosszúság 12 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 54 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII. ICES statisztikai alterület (az Ír-tenger, az Írországtól nyugatra eső terület, a Porcupine-pad, a La Manche-csatorna keleti és nyugati része, a Bristoli-csatorna, a Kelta-tenger északi és déli része és az Írországtól délnyugatra fekvő terület – kelet és nyugat)

Az a vízterület, amelyet Írország nyugati partján, az északi szélesség 54 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északi és északkeleti irányba Franciaország partja mentén, az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan nyugat felé Anglia délkeleti partjáig; onnan nyugati és északi irányba Anglia, Wales és Skócia partjai mentén, a Skócia nyugati partján az északi szélesség 55 °00′ -ig; onnan nyugat felé Észak-Írország partjáig; onnan északi és nyugati irányba Észak-Írország és Írország partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII a. ICES statisztikai körzet (az Ír-tenger)

Az a vízterület, amelyet Skócia nyugati partján, az északi szélesség 55 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Észak-Írország partjáig; onnan déli irányba Észak-Írország és Írország partjai mentén, Írország délkeleti partján az északi szélesség 52 °00′ -ig; onnan kelet felé Wales partjáig; onnan északkeleti és északi irányba Wales, Anglia és Skócia partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII b. ICES statisztikai körzet (az Írországtól nyugatra eső terület)

Az a vízterület, amelyet Írország nyugati partján, az északi szélesség 54 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 52 °30′ -ig; onnan kelet felé Írország partjáig; onnan északi irányba Írország nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII c. ICES statisztikai körzet (a Porcupine-pad)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 54 °30′ , nyugati hosszúság 12 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 52 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII d. ICES statisztikai körzet (a La Manche-csatorna keleti része)

Az a vízterület, amelyet Franciaország keleti partján, az északi szélesség 51 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Anglia partjáig; onnan nyugati irányba Anglia déli partja mentén, a nyugati hosszúság 2 °00′ -ig; onnan délre a francia parton található Hague-fokig; onnan északkeleti irányba Franciaország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII e. ICES statisztikai körzet (a La Manche-csatorna nyugati része)

Az a vízterület, amelyet Anglia déli partján, a nyugati hosszúság 2 °00′ -től kiinduló; onnan déli és nyugati irányba Anglia partja mentén, a délnyugati parton az északi szélesség 50 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 49 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északi és északkeleti irányba a francia parton található Hague-fokig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII f. ICES statisztikai körzet (a Bristoli-csatorna)

Az a vízterület, amelyet Wales déli partján, a nyugati hosszúság 5 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 50 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 50 °00′ -ig; onnan kelet felé Anglia partjáig; onnan Anglia délnyugati és Wales déli partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII g. ICES statisztikai körzet (a Kelta-tenger északi része)

Az a vízterület, amelyet Wales nyugati partján, az északi szélesség 52 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Írország délkeleti partjáig; onnan délnyugati irányba Írország partja mentén, a nyugati hosszúság 9 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 50 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 50 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé Wales déli partjáig; onnan északnyugati irányba Wales partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII h. ICES statisztikai körzet (a Kelta-tenger déli része)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 50 °00′ , nyugati hosszúság 7 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 9 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 49 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII i. ICES statisztikai körzet (az Írországtól délkeletre fekvő terület – kelet)

Az a vízterület, amelyet Írország nyugati partján, az északi szélesség 52 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 9 °00′ -ig; onnan észak felé Írország déli partjáig; onnan északi irányba Írország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VII k. ICES statisztikai körzet (az Írországtól délkeletre fekvő terület – nyugat)

Az a vízterület, amely az északi szélesség 52 °30′ , nyugati hosszúság 12 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VIII. ICES statisztikai alterület (a Vizcayai-öböl)

Az a vízterület, amelyet Franciaország nyugati partján, az északi szélesség 48 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 43 °00′ -ig; onnan kelet felé Spanyolország nyugati partjáig; onnan északi irányba Spanyolország és Franciaország partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VIII a. ICES statisztikai körzet (a Biscayai-öböl – észak)

Az a vízterület, amelyet Franciaország nyugati partján, az északi szélesség 48 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 47 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 47 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 46 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északnyugati irányba Franciaország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VIII b. ICES statisztikai körzet (a Biscayai-öböl – középső terület)

Az a vízterület, amelyet Franciaország nyugati partján, az északi szélesség 46 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 45 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 3 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 44 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 2 °00′ -ig; onnan dél felé Spanyolország északi partjáig; onnan Spanyolország északi partja és Franciaország nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VIII c. ICES statisztikai körzet (a Biscayai öböl – dél)

Az a vízterület, amelyet Spanyolország északi partján, a nyugati hosszúság 2 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 44 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 43 °00′ -ig; onnan kelet felé Spanyolország nyugati partjáig; onnan északi és keleti irányba Spanyolország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VIII d. ICES statisztikai körzet (a Biscayai öböl – nyíltvízi terület)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 48 °00′ , nyugati hosszúság 8 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 44 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 3 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 45 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 46 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 47 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 47 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

VIII e. ICES statisztikai körzet (a Biscayai-öböl nyugati része)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 48 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 43 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IX. ICES statisztikai alterület (portugál vizek)

Az a vízterület, amelyet Spanyolország északnyugati partján, az északi szélesség 43 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a Spanyolország déli partján, a nyugati hosszúság 5 °36′ -nél található Marroqui-földnyelvig; onnan északnyugati irányba, Spanyolország délnyugati partja, Portugália partja és Spanyolország északnyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IX a. ICES statisztikai körzet (portugál vizek – kelet)

Az a vízterület, amelyet Spanyolország északnyugati partján, az északi szélesség 43 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a Spanyolország déli partján, a nyugati hosszúság 5 °36′ -nél található Marroqui-földnyelvig; onnan északnyugati irányba Spanyolország délnyugati partja, Portugália partja és Spanyolország északnyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

IX b. ICES statisztikai körzet (portugál vizek – nyugat)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 43 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

X. ICES statisztikai alterület (az Azori-szigetek)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 48 °00′ , nyugati hosszúság 18 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 42 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

XII. ICES statisztikai alterület (az Azori-szigetektől északra található terület)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 62 °00′ , nyugati hosszúság 15 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 42 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol.

XIV. ICES statisztikai alterület (a Grönlandtól keletre fekvő terület)

Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a nyugati hosszúság 40 °00′ délköre mentén Grönland északi partjáig; onnan keleti és déli irányba Grönland partja mentén, a nyugati hosszúság 44 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 68 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol.

XIV a. ICES statisztikai körzet (a Grönlandtól északkeletre fekvő terület)

Az a vízterület, amelyet az Északi-sartól a nyugati hosszúság 40 °00′ délköre mentén Grönland északi partjáig; onnan keleti és déli irányba Grönland partja mentén, a nyugati hosszúság 68 °30′ -nél található Savary-fokig; onnan dél felé a nyugati hosszúság 27 °00′ délköre mentén, az északi szélesség 68 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig, onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol.

XIV b. ICES statisztikai körzet (a Grönlandtól délkeletre fekvő terület)

Az a vízterület, amelyet Grönland déli partján, a nyugati hosszúság 44 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan észak felé, az északi szélesség 68 °30′ -nél található Savary-fokig; onnan délnyugati irányba, Grönland partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLET FOGÁSI ADATAINAK BENYÚJTÁSÁHOZ MEGHATÁROZOTT FORMÁTUM

Mágneses adathordozó

Számítógépes szalagok: Kilencsávos, 1600 vagy 6250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Ha van címke, akkor az állományzáró kódját fel kell tüntetni.

Floppylemezek: MS-DOS formázott, 3,5′ méretű, 720 kB vagy 1,4 MB kapacitású, vagy 5,25′ méretű, 360 KB vagy 1,2 MB kapacitású lemezek.

Jegyzetformátum

Bájtok száma | Egység | Megjegyzések |

1-4 | Ország (3 betűjelből álló ISO-országkód) | pl. FRA = Franciaország |

5-6 | Év | pl. 90 = 1990 |

7-8 | FAO fő halászati terület | 27 = északkelet-atlanti terület |

9-15 | Körzet | pl. IV a. = IV a. ICES körzet |

16-18 | Faj | 3 betűjelből álló azonosító |

19-26 | Fogás | Tonnában |

Megjegyzések

a) A numerikus mezőket elöl üres helyekkel, jobbra kell igazítani. Az összes alfanumerikus mezőt balra kell igazítani, hátul üres helyekkel.

b) A fogást a kirakodott mennyiség élősúly egyenértékében kell feljegyezni, tonnára kerekítve.

c) A fél egységnél kisebb mennyiségeket (19-26 bájt) "– 1" – nek kell feljegyezni.

d) Az ismeretlen mennyiségeket (19-26 bájt) "– 2" – nek kell feljegyezni.

--------------------------------------------------