Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
A rendelet megállapítja a schengeni térségben való, bármely 180 napos időszak alatt legfeljebb 90 napra szóló rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.
Megállapítja továbbá a repülőtéri tranzitvízumokra vonatkozó szabályokat.
FŐBB PONTOK
A vízumkiadásra vonatkozó eljárások és feltételek
A vízumkérelmek vizsgálatáért az Európai Unió (EU) azon tagállama felelős, amely a tartózkodás kizárólagos vagy fő úti célja. Ha a fő úti cél nem állapítható meg, ez a schengeni térségbe való első belépés szerinti ország felelőssége lesz.
Kérelmek
Vízumkérelmet benyújthat a kérelmező, egy akkreditált kereskedelmi közvetítő vagy tagjaik nevében a szakmai, kulturális, sport- és oktatási egyesületek vagy intézmények.
A kérelmeket rendszerint a tervezett tartózkodás előtti 6 hónapon belül, 15 nappal előtte kell benyújtani (tengerészek esetén 9 hónappal).
Az egész schengeni térségre érvényes, egységes vízumok több beutazásra érvényesek, de érvényességük időtartama nem haladhatja meg az öt évet.
Kivételesen korlátozott területi érvényességű vízum (meghatározott tagállamokra korlátozva) adható ki olyan esetekben, amikor a kérelmező nem teljesíti valamennyi beutazási feltételt, humanitárius okokból, nemzeti érdekből, nemzetközi kötelezettségei következtében szükségesnek ítéli, vagy olyan helyzetekben, amikor az egyeztetésre felkért más schengeni országok kifogásolták a vízum kiadását.
Befogadhatóság
Az illetékes hatóság, miután ellenőrizte, hogy a kérelem befogadható-e (vagyis a szabályoknak megfelelően nyújtották-e be), köteles:
lefolytatni a kérelem vizsgálatát annak ellenőrzése érdekében, hogy a kérelmező
teljesíti-e a Schengeni határellenőrzési kódex létrehozásáról szóló (EU 2016/399 rendeletben meghatározott beutazási feltételeket (lásd az összefoglalót),
nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás szempontjából vagy fenyegetést az ország biztonságára, és
tervezi-e az ország elhagyását a vízum lejárata előtt.
Az (EU) 2021/1134 rendelet módosítása értelmében megerősítenék a kérelmezők háttér-ellenőrzését, mielőtt döntés születik a vízum kiadásáról. Meghatározzák a biztonsági és migrációs információkat tartalmazó érzékeny és nem érzékeny uniós adatbázisokban végzett keresésekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat. A hatálybalépést követően a tagállamok kötelesek gyűjteni a kérelmező biometrikus azonosítóit, amelyek egy arcképből és 10 ujjlenyomatból állnak (a VIS-ben való tároláshoz), valamint az első kérelem benyújtásakor, majd ezt követően legalább 59 havonta, a jelentkezőnek személyesen kell megjelennie.
Ha a kérelem elfogadhatatlan, a hatóságnak a következőképpen kell eljárnia:
visszaküldeni a jelentkezési lapot és az igazoló dokumentumokat anélkül, hogy azokat tovább vizsgálta volna;
megtéríteni a vízumdíjat.
Repülőtéri tranzitvízumok
A IV. mellékletben felsorolt nem uniós országok állampolgárainak repülőtéri tranzitvízumra van szükségük ahhoz, hogy áthaladjanak a schengeni térség repülőtereinek nemzetközi tranzit területein. Illegális bevándorlók tömeges beáramlásakor sürgető esetekben bármely tagállam kiterjesztheti ezt a követelményt egyéb nem uniós országok állampolgáraira is.
Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem esetén a kérelmezőnek be kell mutatnia az indulási és érkezési helyek igazolását, valamint igazolnia kell, hogy a tervezett útvonal és a végső célállomásra történő továbbutazás összefüggésben áll egymással.
Többszöri beutazásra jogosító vízumok
A többszöri beutazásra jogosító vízumok egy, kettő vagy több beutazásra adhatók ki. A Vízumkódex a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadásának szabályait fokozatosan hosszabb érvényességi idővel állapítja meg:
1 év, ha a kérelmező három vízumot már felhasznált az elmúlt 2 évben;
2 év, ha a kérelmező az elmúlt 2 éven belül már felhasznált egy egy évre szóló, többszöri beutazásra jogosító vízumot;
5 év, ha a kérelmező az elmúlt 3 éven belül már felhasznált egy két évre szóló, többszöri beutazásra jogosító vízumot.
A repülőtéri tranzitvízumokat és a meghatározott országokra korlátozott vízumokat nem kell figyelembe venni a hosszú érvényességű, többszöri beutazásra jogosító vízum kiadásakor.
A külső határon kiadott vízumok
Kivételes esetben, legfeljebb 15 napos tartózkodásra vagy az átutazáshoz szükséges idő fedezésére szóló vízumkérelmet lehet benyújtani az úti cél szerinti schengeni ország külső határán.
Az a nem uniós állampolgár, akinek az uniós adatbázisokban végzett automatikus ellenőrzésekből származó találatok ellenőrzése nem fejeződött be, elvileg nem kaphat vízumot a külső határon. Kivételes esetekben azonban az ilyen személyek számára a kibocsátó tagállam területére korlátozott területi érvényességű vízum adható ki.
A vízumkérelmekre vonatkozó döntések
A hatóság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a Schengeni határellenőrzési kódexben megállapított beutazási feltételek.
A vízum kiadását elutasítják, ha a kérelmező:
hamis úti okmányt mutat be;
nem megfelelő indoklást ad a tervezett tartózkodásra vonatkozóan;
nem nyújt elégséges igazolást a tartózkodáshoz vagy a hazatéréshez szükséges eszközökre vonatkozóan;
az (EU) 2018/1860 rendelet alapján létrehozott schengeni információs rendszerben (lásd az összefoglalót) a belépés megtagadása céljából figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozik;
veszélyt jelent az uniós országok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira;
elégtelen utazási egészségbiztosítást mutat be.
A döntéshozatal általános határideje legfeljebb 15 nap, amely egyedi esetekben legfeljebb 45 napra meghosszabbítható, különösen, ha a kérelem további vizsgálatára van szükség.
Az elutasításról szóló döntést és annak indokait a VI. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel.
Azok a személyek, akiknek a vízumát elutasították, jogorvoslattal élhetnek.
Visszafogadásra vonatkozó együttműködés
Az Európai Bizottság értékeli a nem uniós országok együttműködését az illegális bevándorlók visszafogadása terén, figyelembe véve a határigazgatást és a migránscsempészet megelőzését és ellenőrzését, valamint az irreguláris migránsok átutazását.
Ha egy nem uniós ország nem működik együtt, a Bizottság javaslatot nyújthat be bizonyos szabályok korlátozó jellegű ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra. Ezzel szemben, ha egy ország kellő mértékben együttműködik, bizonyos szabályokat elnézőbben lehet alkalmazni.
Az emberi jogok tiszteletben tartása
Az (EU) 2021/1134 rendelet módosítása olyan rendelkezéseket is bevezet, amelyek szerint a tagállamok konzuli és központi hatóságai személyzetének, feladataik ellátása során, teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot, valamint az EU Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. Tilos a határőrök számára a személyek nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy világnézet, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetése.
Módosítások és hatályon kívül helyezések
Az (EU) 2021/1134 rendelet módosítja a 767/2008/EK rendelet alapján a VIS-rendeletet is (lásd az összefoglaló), illetve a Schengeni határellenőrzési kódexet, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 9–17. cikkét és a Közös Konzuli Utasításokat.
Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete () a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) (HL L 243., , 1–58. o.)
A 810/2009/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete () a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., , 11–87. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete () a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., , 1–13. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete () a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., , 14–55. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete () a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., , 39–58. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete () az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., , 1–71. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete () a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL L 311., , 13–19. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete () a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., , 1–52. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete () a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., , 60–81. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1987/2006 rendelete () a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., , 4–23. o.)