A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

FŐBB PONTOK

• A konkrét határértékeket az irányelv mellékletei tartalmazzák:
  • I. A. melléklet – nehézfémek koncentrációja a termőtalajban;
  • I. B. melléklet – nehézfémek koncentrációja az iszapban;
  • I. C. melléklet – a termőtalajhoz adható nehézfém-mennyiségek éves felső határértékei.
• A mezőgazdaságban történő használatot megelőzően az iszapot kezelni kell². Az uniós országok azonban bizonyos feltételek mellett a kezeletlen iszap hasznosítását is engedélyezhetik a mezőgazdasági termelőknek, ha az iszapot a termőtalajba injektálják vagy bedolgozzák.
• Bizonyos körülmények között az iszap egyáltalán nem használható a mezőgazdaságban:
  • legelők vagy takarmánytermelésre használt területek esetében, kivéve, ha a legeltetést vagy a takarmány betakarítását legalább három hét elteltével kívánják végezni;
  • olyan talajon, amelyben gyümölcsöket vagy zöldségféléket termesztenek, a vegetációs időn belül. Ez a szabály nem vonatkozik a gyümölcsfákra;
  • a talajjal közvetlenül érintkező és nyersen fogyasztott gyümölcs és zöldség termesztésére használt talajon. Ez a tilalom a betakarítás előtt tíz hónapig és a betakarítás ideje alatt érvényes.
• A nemzeti hatóságok feladata annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági termelők az iszap használata során ne lépjék túl a jogszabályi úton meghatározott határértékeket, továbbá mintákat kell venniük az iszapból és abból a talajból, amelyen azt használják, elemezniük kell azokat, valamint naprakész nyilvántartást kell vezetniük a következőkről:
  • a termelt iszap és a mezőgazdaságban felhasznált iszap mennyisége;
  • az iszap összetétele és tulajdonságai;
  • az iszap kezelésének módja;
  • az iszapot ki és hol használja.
• Az (EU) 2019/1010 rendelet elfogadását követően 2022. január 1-től az uniós országoknak ezenfelül nyilvántartást kell vezetniük az irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos minden egyéb információról is, amelyet az Európai Bizottságnak nyújtanak. A nyilvántartásokban lévő információkat továbbá úgy kell bemutatniuk, hogy a digitális adatok egy-egy adott helyre vagy földrajzi területre vonatkozzanak.
• Az uniós országoknak a 94/741/EK bizottsági határozatban meghatározott kérdőív alapján, egyéb vonatkozó irányelveket is lefedő ágazati jelentés formájában háromévente információkat kell küldeniük a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. Az (EU) 2018/853 határozat előírja, hogy ezeket az ágazati jelentéseket a Bizottság által végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni. A jelentést az általa lefedett hároméves időszak végétől számított kilenc hónapon belül kell megküldeni a Bizottságnak.
• Az (EU) 2019/1010 rendelet, amelynek ezen irányelvre vonatkozó módosításait 2022. január 1-jétől kell alkalmazni, egyszerűsíti a jelentéstételi folyamatot. A rendelet célja továbbá az, hogy az uniós országok növeljék az átláthatóságot az általuk nyújtott információk tekintetében, és hogy a nyilvánosság a lehető leggyorsabban hozzáférhessen az információkhoz. A fent említett nyilvántartásokat minden naptári évre vonatkozóan könnyen hozzáférhető módon elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az adott naptári év végétől számított nyolc hónapon belül, és azokat be kell nyújtani a Bizottsághoz is.
• A Bizottság rendszeres időközönként jelentést tesz közzé az iszap uniós mezőgazdasági hasznosításáról, amely az egyes országok által e témában közölt információkat összesíti.