Az ENSZ éghajlatváltozásról folyó tárgyalásai: Kiotói Jegyzőkönyv – első kötelezettségvállalási időszak

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 2002/358/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az EU nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

Az EU részéről jogilag jóváhagyja a Kiotói Jegyzőkönyvet – egy, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) alapján létrejött egyezményt – és megerősíti, hogy az EU és a 15 ország, amely a jogszabály elfogadásakor annak tagjai voltak (az „EU-15”), betartják az általuk vállalt kötelezettséget, miszerint az 1990-es szintekhez képest 8%-kal csökkentik üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat az EU egészére vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

• Minthogy a Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé tette országok csoportjai részére, hogy a célkitűzéseiket közösen érjék el, az EU-ra és az uniós országokra átfogóan vonatkozó 8%-os csökkentési célt jogilag kötelező érvényű nemzeti célokra osztották fel, amelyeket az egyes országok akkori viszonylagos anyagi lehetőségeihez igazítottak.
• A határozat kibocsátás-korlátozásokat vagy csökkentéseket ír elő az EU-15 részére a 2008 és 2012 közötti időszakra. Ezek a következők:
  • az EU a teljes kibocsátását 92%-ra csökkenti;
  • 8 ország csökkenti kibocsátásait 72% (Luxemburg) és 94% (Hollandia) közötti mértékre;
  • 5 országnak engedélyezték a kibocsátások növekedését 104% (Svédország) és 127% (Portugália) közötti mértékre;
  • 2 ország (Franciaország és Finnország) esetében nem változnak a kibocsátási értékek (100%).
• Hasonló egyéni célok kerültek meghatározásra azon országokra, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyv elfogadását követően csatlakoztak az EU-hoz – kivéve Ciprust és Máltát, amelyekre nézve nem került sor célkitűzések megállapítására.
• Az EU és az uniós országok teljesítették a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségválallási időszakára (2008–2012) vonatkozóan tett vállalásaikat.
• Az első kötelezettségválallási időszak vége és egy új, globális megállapodás 2020-as kezdete közötti időszak áthidalására 37 fejlett ország és az EU megállapodott egy második kötelezettségvállalási időszakról. A 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó vállalásokat 2012 decemberében fogadták el a dohai éghajlat-változási konferencián.

HÁTTÉR

A 2015 decemberi párizsi éghajlat-változási konferenciáig a Kiotói Jegyzőkönyv volt a világ egyetlen, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését megcélzó, jogilag kötelező érvényű egyezménye. Az 1997 decemberében elfogadott egyezmény alapján a részt vevő iparosodott országok vállalták, hogy az első kötelezettségvállalási időszak (2008–2012) alatt az 1990-es szintekhez képest átlagosan 5%-kal csökkentik hat üvegházhatású gáz (a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a fluorozott szénhidrogének, a perfluor-karbonok és a kén-hexafluorid) kibocsátását.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN HATÁROZAT?

A határozat 2002. május 2. napján lépett hatályba.

HÁTTÉR

A Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka (2008–2012) az Európai Bizottság honlapján.

JOGI AKTUS

A Tanács 2002/358/EK határozata (2002. április 25.) az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről (HL L 130., 2002.5.15., 1–3. o.).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács (EU) 2015/1339 határozata (2015. július 13.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről (HL L 207., 2015.8.4., 1–5. o.).

utolsó frissítés 08.02.2016