Nizzai Szerződés

FŐBB PONTOK

Az uniós intézmények törvényességének és hatékonyságának fokozása az EU kibővített tagsága szempontjából

• Megváltozott az összetétel meghatározásának módszere az Európai Bizottság esetében:
  • a Bizottság összetétele egyre inkább megváltozott, a nagyobb országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság (¹)) 2 biztosa és a többi ország 1 biztosa helyett a biztosok maximális száma 27 lett, így minden tagországnak joga van arra, hogy egy biztost kijelöljön, szigorúan egyenlőségi alapon, rotációs rendszerrel;
  • a Bizottság elnökét és a biztosokat mostantól a Tanács minősített többségével jelölik ki;
  • a Bizottság elnöke megnövekedett hatáskört kap a biztosi testület felett, ugyanis ő osztja ki vagy szervezi át a biztosok között a feladatokat és – a testület egyszerű többséggel megadott jóváhagyásával – elbocsáthat egy biztost.
• A szavazási rendszert az Európai Unió Tanácsa esetén újradefiniálták:
  • a szavazatok súlyozását átalakították, hogy jobban tükrözze a tagországok lakosságszámának arányait;
  • szigorodtak a minősített többség megszerzésének feltételei, így most a szavazatok 73,9%-a (nem pedig 71,3%-a), valamint az EU lakosságának legalább 62%-át képviselő uniós országok többsége szükséges (amennyiben egy uniós ország ennek ellenőrzését kéri);
  • a minősített többségi szavazás alkalmazása új területekre terjedt ki.
• Az összetételt felülvizsgálták az Európai Parlament esetében, és annak hatáskörei megnőttek:
  • a képviselői helyek száma 732-re nőtt a 27 tagországból álló EU-ban;
  • az együttdöntési eljárás (ma rendes jogalkotási eljárás) kiterjed szinte minden olyan területre, ahol a Tanács minősített többséggel dönt;
  • a Parlament egy ügyet az EU Bírósága elé vihet, ugyanúgy, ahogyan ezt egy tagország vagy a Bizottság megteheti.
• Az Európai Unió Bíróságát radikálisan átalakították:
  • különféle formációkban fog ülésezni: 3 és 5 közötti számú bírókkal, nagytanácsban (11 bíró) vagy plenáris ülésen (1 bíró minden uniós országból);
  • kiterjesztették az Elsőfokú Bíróság (mostani nevén a Törvényszék) illetékességeit, nevezetesen az előzetes döntéshozatal¹ iránti kérelem egyes kategóriáira;
  • a Tanács egyhangúlag eljárva létrehozhat kiegészítő bíróságokat az elsőfokon tárgyalt ügyekre, a jog speciális területein, amilyenek a szabadalmak.
• Új szabályok a megerősített együttműködés számára:
  • csak legalább 8 uniós ország részvétele szükséges (nem a korábbiak szerinti többség);
  • az Európai Közösség magvát alkotó „pillér” szerint az uniós országok többé nem vétózhatják meg a megerősített együttműködés indítását. Ezenfelül most követelmény a Bizottság jóváhagyása mellett (ami mindig szükséges) a Parlament hozzájárulása (a mostani megnevezéssel beleegyezése), ha az együttműködési területen együttdöntés van;
  • a megerősített együttműködés lehetősége kiterjed a közös kül- és biztonságpolitikára, a védelem kizárására és ebben az esetben az uniós országok vétójogára;
  • az igazságügyi és belügyi területekkel folytatott együttműködésben különösen rugalmassá vált a megerősített együttműködés: az uniós országoknak nincs vétójoguk, és sem a Bizottság, sem a Parlament jóváhagyása nem szükséges.

További főbb változások, amelyeket a szerződés hozott

• Amellett, hogy van lehetőség szankciókra egy uniós országgal szemben az alapvető jogok megsértéséért egy uniós ország részéről (amit az Amszterdami Szerződés vezetett be), az EUSZ 7. cikkébe új megelőzési mechanizmus került be.
• Az EUSz módosult, hogy figyelembe vegye az európai biztonsági és védelmi politika fejleményeit.
• A bűnügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés fejlesztésében az Eurojust elismert szerepet játszik.
• Az Európai Tanács ülései számára hivatalos helyszínként Brüsszelt jelölték ki.