This document is an excerpt from the EUR-Lex website
A globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelése (Párizsi Jegyzőkönyv)
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?
- A közlemény leírja, hogy az Európai Unió (EU) miként vállalt vezető szerepet az Egyesült Nemzetek jogilag kötelező erejű Éghajlatváltozási Keretegyezményében szereplő ambiciózus célkitűzések ösztönzésében. Sürgős fellépés hiányában az éghajlatváltozás súlyos és visszafordíthatatlan károkat fog okozni az emberiség és a környezet számára. Mostantól valamennyi ország köteles üvegházhatásúgáz-kibocsátását jelentős mértékben csökkenteni.
- A közlemény meghatározza a párizsi éghajlat-változási konferenciára vonatkozó uniós célkitűzéseket, valamint ezek megvalósításának módját. Ezek között szerepel a globális kibocsátások 2050-ig legalább 60 %-kal történő csökkentésére vonatkozó hosszú távú célkitűzés is.
FŐBB PONTOK
A Párizsi Jegyzőkönyv elnevezésű megállapodás:
- a lehető legtöbb ország részvételét magában foglalja, hatálya pedig valamennyi ágazatra – többek között a mezőgazdaságra, a nemzetközi légi és tengeri közlekedésre, és a kibocsátásokra – kiterjed;
- határozott vállalásokat tartalmaz az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében;
- 2020 után rendszeres időközönként, ötévente felülvizsgálja a mérséklésre irányuló erőfeszítéseket;
- szabályokat tartalmaz annak nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére, hogy a megállapodást aláíró valamennyi ország jó úton halad-e a kötelezettségvállalások teljesítése felé;
- köz- és magánfinanszírozással ösztönzi az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony kibocsátású programokba és szakpolitikákba való beruházásokat;
- előmozdítja a tapasztalatok és bevált gyakorlatok szisztematikusabb cseréjét a világ különböző részein belül, illetve azok között;
- széles körben támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő technológiákat, többek között az energiatermelést, a vízgazdálkodási rendszereket és a szélsőséges időjárási jelenségek hatásaival szembeni ellenálló képességet növelő technológiákat.
A párizsi konferenciára való felkészülés keretében az EU fokozta klímadiplomáciai fellépéseit. Jóváhagyott egy úgynevezett klímadiplomáciai cselekvési tervet. Számos egyéb szakpolitika – gazdasági és fejlesztési együttműködés, kutatás, technológia, innováció, kereskedelem, környezetvédelem és katasztrófakockázatok csökkentése – alkalmazása révén támogatja célkitűzései megvalósítását, illetve segíti partnereit kötelezettségvállalásaik teljesítésében.
A tárgyalások véglegesítésére 2015 decemberében Párizsban került sor. Az új megállapodás végrehajtására 2020-tól kerül sor.
HÁTTÉR
Az uniós éghajlat- és energiapolitika is eredményes. Az uniós kibocsátások 1990 és 2014 között 23 %-kal csökkentek, a GDP pedig 46 %-kal nőtt ez idő alatt. Az EU jelentős lépéseket tett azért, hogy a kibocsátások tekintetében a világ egyik leghatékonyabb gazdaságává váljon. 2014 októberében az EU vezetői új éghajlat- és energiapolitikai keretet fogadtak el 2030-ra vonatkozóan, amelynek értelmében az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 40 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
További információkért lásd:
- Párizsi Megállapodás az Európai Bizottság weboldalán.
FŐ DOKUMENTUM
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Párizsi Jegyzőkönyv – terv a globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelésére (COM(2015) 81 final, )
utolsó frissítés