A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program

FŐBB PONTOK

A Horizont Európa célkitűzéseinek, szerkezetének és költségvetésének részletesebb leírását lásd az (EU) 2021/695 rendelet összefoglalójában.

Az egyedi program a Horizont Európáról szóló rendelet (az (EU) 2021/695 rendelet) általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá.

Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:

• az alapkutatás és a felderítő kutatás kiválóságának erősítése;
• a kiválóság megerősítése és terjesztése, többek között a szélesebb körű részvétel ösztönzésével az egész Európai Unióban (EU);
• a kutatás, az innováció és adott esetben az oktatás és más szakpolitikák közötti kapcsolat megerősítése, ideértve a nemzeti, a regionális és az uniós K+I politikák és tevékenységek egymást kiegészítő jellegét is;
• az uniós szakpolitikai prioritások megvalósításának támogatása, különös tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira és a Párizsi Megállapodásra;
• a felelősségteljes K+I előmozdítása, figyelembe véve az elővigyázatosság elvét;
• a nemi dimenzió fokozott érvényesítése az egyedi programban;
• az együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítése az európai K+I-ben ágazatokon és tudományágakon átívelően, a társadalom- és bölcsészettudományok területén is;
• a nemzetközi együttműködés megerősítése;
• a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az Európai Kutatási Térség (EKT) egészében és az azokhoz való transznacionális hozzáférés biztosítása;
• tehetségek bevonzása, a kutatók és az innovátorok képzése az EKT-n belül, többek között mobilitás révén;
• a nyílt tudomány előmozdítása, a nyilvánosság előtti láthatóság, valamint a tudományos publikációkhoz és a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés biztosítása, adott esetben kivételeket megállapítva;
• a K+I eredmények kiaknázásának ösztönzése, valamint az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a magánfinanszírozás mozgósítása és a szakpolitikák alakítása érdekében;
• ambiciózus célok meghatározott időn belül történő elérése K+I küldetéseken keresztül;
• a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat és interakció javítása, ideértve a tudománynak a társadalom előtti láthatóságát és a tudományos kommunikációt is, valamint a polgárok és a végfelhasználók bevonásának előmozdítása a kooperatív tervezés és a kooperatív alkotás folyamataiba;
• az ipari átalakulás felgyorsítása, többek között az innovációs készségek javítása révén;
• a K+I tevékenységek ösztönzése a kis- és középvállalkozásokban (kkv-k), valamint innovatív vállalkozások, különösen induló innovatív vállalkozások (startupok), kkv-k és kivételes esetekben kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok létrehozásának és felfutásának ösztönzése;
• a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása, többek között az (EU) 2021/523 rendelettel (lásd az összefoglalót) létrehozott InvestEU programmal való szinergiák révén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket.

E célkitűzések elérése érdekében az egyedi program végrehajtási időszaka folyamán újonnan felmerülő nem várt igények is figyelembe vehetők. Kellően indokolt esetben ide tartozhat a felmerülő lehetőségekre, válságokra és fenyegetésekre, valamint az új uniós szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos igényekre történő reagálás.

Az egyedi program szerkezete (amely a Horizont Európáról szóló rendelet szerkezetét tükrözi, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kivételével) a következő:

• I. pillér: Tudományos kiválóság
• II. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség
• III. pillér: Innovatív Európa
• A részvétel szélesítése és az EKT megerősítése elnevezésű rész.

A stratégiai terv és a munkaprogram

Az egyedi program végrehajtását a K+I tevékenységekre vonatkozó többéves stratégiai tervezés segíti elő, amely hozzájárul a munkaprogramok, az uniós prioritások és a nemzeti prioritások közötti összhanghoz is.

A stratégiai tervezés eredményét egy többéves stratégiai terv határozza meg, amely kitér a munkaprogramok tartalmának előkészítésére. E munkaprogramok többek között az alábbiakat tartalmazzák:

• a várható hatást;
• az egyes cselekvésekre és küldetésekre elkülönített összegek feltüntetését, valamint a végrehajtás tervezett menetrendjét;
• a támogatások kapcsán az alábbiakat:
  • a prioritásokat
  • a kiválasztási és odaítélési szempontokat, a különböző odaítélési szempontok egymáshoz viszonyított súlyát
  • az összes elszámolható költség finanszírozásának maximális mértékét.

A stratégiai tervnek legfeljebb négyéves időszakot kell felölelnie, és kellő rugalmasságot kell biztosítania ahhoz, hogy az Unió gyorsan tudjon reagálni az új és a kialakulóban lévő kihívásokra, valamint a váratlanul felmerülő lehetőségekre és válságokra. A stratégiai terv elsősorban a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérre összpontosít, emellett kitér a többi pillér, valamint „A részvétel szélesítése és az EKT megerősítése” rész alá tartozó releváns tevékenységekre is.

Költségvetés

Az egyedi program költségvetése folyó áron 83,397 milliárd EUR, amelyhez az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 5. cikke (a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi terve, lásd az összefoglalót) értelmében egy, a 2018-as változatlan árakon számolva 2,790 milliárd EUR összegű további költségvetés járul, és amelyet a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó, a 2018-as változatlan árakon számolva 5 milliárd EUR összegű további költségvetés egészít ki ((EU) 2020/2094 rendelet, lásd az összefoglalót).