Átvilágítási keretrendszer a közvetlen külföldi befektetésekhez

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az (EU) 2019/452 rendelet az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet európai uniós (EU) keretrendszert biztosít a harmadik országokból származó közvetlen befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításához. A rendelet a következőket hozza létre:

• annak a lehetősége, hogy az EU tagállamai átlátható, kiszámítható és megkülönböztetéstől mentes mechanizmusokkal rendelkezzenek a közvetlen külföldi befektetések (FDI)* biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításához;
• a tagállamok és az Európai Bizottság közötti együttműködési eljárások az FDI-vel kapcsolatban, amelyek valószínűleg befolyásolják a biztonságot vagy a közrendet;
• lehetőség a Bizottság számára, hogy véleményt, a tagállamok pedig észrevételeket tegyenek ezekkel a beruházásokkal kapcsolatban.

FŐBB PONTOK

A jogszabály nem harmonizálja a nemzeti átvilágítási* rendszereket. Semmi sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy eldöntsék, rendelkezzenek-e nemzeti átvilágítási mechanizmussal vagy sem, vagy átvilágítsanak-e egy adott FDI-t.

A tagállamok:

• fenntarthatják, módosíthatják vagy elfogadhatják az FDI-átvilágítási mechanizmusokat*;
• eldönthetik, hogy legyenek-e FDI-átvilágítási mechanizmusok, és ha igen, akkor:
  • gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a mechanizmusok átláthatók legyenek, ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a harmadik országok között, védjék a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információkat, és a határidőn belül működjenek;
  • lehetővé kell tenniük a külföldi befektetőknek és a társaságoknak az átvilágítási határozatok elleni fellebbezést;
  • rendelkezniük kell az átvilágítási mechanizmusok és az átvilágítási határozatok megkerülésének azonosításához és megakadályozásához szükséges intézkedésekkel;
  • 2019. május 10-ig értesíteniük kell a Bizottságot a meglévő átvilágítási mechanizmusaikról, az új mechanizmusaikról pedig az alkalmazásukat követő 30 napon belül;
• minden évben március 31-ig benyújtják a Bizottsághoz a területükön létrejött, előző naptári évre vonatkozó FDI-k részleteit;
• a Bizottsághoz hasonlóan kapcsolattartókat jelölnek ki a jogszabályok végrehajtására.

Az FDI-k biztonsági vagy közrendi vizsgálata során a tagállamok és a Bizottság mérlegelhetik az FDI-knek a következőkre gyakorolt lehetséges hatásait:

• kritikus fontosságú fizikai vagy virtuális infrastruktúra, ideértve többek között az energiát, a közlekedést és a védelmet, valamint a választási, pénzügyi és egyéb infrastruktúrát;
• kritikus fontosságú technológiák és kettős felhasználású tételek, például a mesterséges intelligencia, a robotika, az energiatárolás és a biotechnológia;
• kritikus ellátások – például energia, nyersanyagok, élelmezésbiztonság;
• hozzáférés érzékeny információkhoz, ideértve a személyes adatokat is;
• a média szabadsága és pluralizmusa; és
• a külföldi befektető:
  • közvetlen vagy közvetett irányítását egy harmadik ország kormánya – ideértve az állami szerveket és a fegyveres erőket – végzi-e;
  • részt vett-e egy tagállam biztonságát vagy közrendjét érintő tevékenységben;
  • komoly kockázatot jelent-e illegális vagy bűncselekményekben való részvételben.

Amikor egy tagállam átvilágít egy FDI-t, az együttműködési mechanizmus előírja, hogy:

• az átvilágítást végző tagállamnak a lehető leghamarabb értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot;
• a többi tagállam észrevételeket tehet, ha úgy ítélik meg, hogy az FDI befolyásolhatja a saját biztonságukat vagy közrendjüket;
• a Bizottság véleményt adhat ki, ha úgy ítéli meg, hogy az FDI befolyásolhatja a biztonságot vagy a közrendet egynél több tagállamban;
• a Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az észrevételek benyújtásáról vagy a vélemény kiadásáról.

Ha az FDI-t nem világítja át a fogadó tagállam, a többi tagállam észrevételeket tehet, ha úgy ítélik meg, hogy az FDI befolyásolhatja a saját biztonságukat vagy közrendjüket. A Bizottság véleményt adhat ki, ha úgy ítéli meg, hogy ez egynél több tagállamot érinthet.

A Bizottság véleményt adhat ki egy olyan tagállam számára, ahol az FDI-t tervezik vagy az létrejött, ha úgy ítéli meg, hogy az FDI biztonsági vagy közrendi szempontból befolyásolhatja az EU érdekeit szolgáló projekteket és programokat. Az aktuális lista – amelyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosíthat – a következő uniós érdekeket szolgáló projekteket vagy programokat határozza meg:

• Európai globális műholdas navigációs rendszerű programok (A Galileo és az európai globális navigációs műholdrendszer)
• Kopernikusz
• az új uniós Govsatcom programra irányuló előkészítő intézkedés
• űrprogram
• Horizont 2020
• Horizont Európa
• A 2021 és 2025 közötti időszakra szóló Euratom kutatási és képzési program
• transzeurópai közlekedési hálózat
• transzeurópai energiahálózat
• A transzeurópai távközlési hálózat helyébe az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lép.
• Digitális Európa program
• Az európai védelmi ipari fejlesztési program helyébe az Európai Védelmi Alap lép.
• a védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedés
• állandó strukturált együttműködés
• Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás
• „az EU az egészségért” program.

A tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül meg kell adniuk a következő részleteket, amikor bejelentik egy FDI átvilágítását, vagy tájékoztatási kérést kapnak a Bizottságtól vagy egy másik tagállamtól:

• a külföldi befektető tulajdonosi szerkezete;
• az FDI hozzávetőleges értéke;
• a külföldi befektető és a célvállalkozás termékei, szolgáltatásai és üzleti tevékenységei;
• azok a tagállamok, amelyekben a kedvezményezett vállalat üzleti tevékenységet folytat;
• a befektetés finanszírozási forrása;
• az FDI tervezésének vagy befejezésének időpontja.

A Bizottság:

• naprakész jegyzéket vezet a nemzeti átvilágítási mechanizmusokról;
• tanácsot kérhet egy, az FDI-k átvilágítására szakosodott szakértői csoporttól;
• éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az EU kormányainak (az első éves jelentést 2021-ben tették közzé);
• benyújtja a Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a jogszabály hatékonyságának átfogó értékelését 2023. október 12-ig és ezt követően ötévente;
• hatáskörrel rendelkezik felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2020. október 11. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

• A Covid19-világjárvány kitörését és a válság hatásainak kezelését célzó intézkedések bevezetését követően az Európai Bizottság iránymutatást fogadott el a tagállamok számára a harmadik országokból érkező közvetlen külföldi befektetésekről és a tőke szabad mozgásáról, valamint Európa stratégiai eszközeinek védelméről.
• Oroszországnak az Ukrajna elleni provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójára adott válaszként, amelyet Fehéroroszország aktívan támogatott, a Bizottság 2022. április 5-én iránymutatást tett közzé a tagállamok számára az orosz és fehérorosz befektetések miatt az EU biztonságát és közrendjét fenyegető veszélyek kivizsgálásáról és megelőzéséről.

További információk:

• Megkezdi működését a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó uniós átvilágítási mechanizmus (Európai Bizottság)
• Befektetésátvilágítás (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1–14. o.).

Az eredeti szöveg tartalmazza az (EU) 2019/452 rendelet egymást követő módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye Iránymutatás a tagállamoknak Közvetlen külföldi tőkebefektetések, a harmadik országokból származó tőke szabad mozgása és Európa stratégiai eszközeinek védelme az (EU) 2019/452 rendelet (a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet) alkalmazásának megkezdése előtt (HL C 99I., 2020.3.26., 1–5. o.).

A Bizottság közleménye Iránymutatás a tagállamok számára az Oroszországból és Belaruszból származó közvetlen külföldi befektetésekről az Ukrajna elleni katonai agresszióra és a szankciókról szóló közelmúltbeli tanácsi rendeletekben meghatározott korlátozó intézkedésekre tekintettel (A Tanács 833/2014/EU rendelete (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o.) és módosításai, valamint Tanács 765/2006/EK rendelete (2006. május 18.) a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 134., 2006.5.20., 1. o.) és módosításai.) (HL C 151I., 2022.4.6., 1–12. o.).

utolsó frissítés 07.01.2022