A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/2033 rendelet a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről

MI A RENDELET CÉLJA?

• Előírja a befektetési vállalkozások bizonyos kategóriáira vonatkozó új prudenciális követelményeket* és felügyeleti rendszereket.
• E kategóriákra vonatkozóan egyedi követelményeket határoz meg a szavatolótőkére, a koncentrációs kockázatra, a likviditási kockázatra, a jelentéstételre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozóan.
• A rendelet (amely a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet, azaz IFR néven is ismert) olyan prudenciális követelményeket vezet be, amelyek arányosak a vállalkozás méretével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és üzleti modelljével, és ugyanakkor megfelelő védelmet biztosítanak az ügyfelek és azon piacok számára, ahol a vállalkozás működik.

FŐBB PONTOK

• A befektetési vállalkozásokról szóló rendelet olyan prudenciális követelményeket vezet be, amelyek arányosak a befektetési vállalkozás tevékenységeinek jellegével, léptékével és összetettségével.
• A befektetési vállalkozásokról szóló rendelet hatálya azokra a befektetési vállalkozásokra terjed ki, amelyek:
  • nem tartoznak az 575/2013/EU rendelet (a tőkekövetelményekről szóló rendelet, CRR – lásd az összefoglalót) hatálya alá; és
  • megfelelően kis méretűek és össze nem kapcsoltak (a „3. osztályba” tartozó befektetési vállalkozások – lásd a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet 12. cikkét); vagy
  • a két másik kategória egyikébe sem tartoznak (a „2. osztályba” tartozó befektetési vállalkozások). A „2. osztályba” olyan befektetési vállalkozások tartoznak, amelyek túlságosan kis méretűek ahhoz, hogy az „1. osztályba” kerüljenek (amely a tőkekövetelményekről szóló rendelet hatálya alá tartozik), azonban a „3.” osztályba tartozó vállalkozásoknál nagyobbak és jobban összekapcsoltak.
• Azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek saját számlára történő kereskedést folytatnak, illetve pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalását és/vagy pénzügyi eszközöknek az eszközök vételére irányuló kötelezettségvállalás mellett történő elhelyezését végzik, a tőkekövetelményekről szóló rendelet hatálya alá tartoznak, ha:
  • összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR összeget (az „1. osztályba” tartozó vállalkozások); vagy
  • összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja a 15 milliárd EUR összeget, vagy összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja az 5 milliárd EUR összeget és az illetékes hatóságok által meghatározott kritériumok alapján kijelölésre kerülnek (a „mínusz 1. osztályba ” tartozó vállalkozások).
• Az „1. osztályba” tartozó vállalkozásoknak kérelmezniük kell a hitelintézetként való engedélyezést, míg a „mínusz 1.” osztályba tartozó vállalkozások továbbra is befektetési vállalkozásként vannak engedélyezve, azonban a tőkekövetelményekről szóló rendelet és a tőkekövetelményekről szóló irányelv alapján a bankokra vonatkozó prudenciális követelmények hatálya alá tartoznak.

A befektetési vállalkozásokról szóló rendeletben foglalt tőkekövetelmények az alábbiak:

• az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény (FOR), amely a vállalkozás évi állandó általános költségeinek egynegyede;
• az állandó minimum tőkekövetelmény (PMR), amely a vállalkozás tevékenységétől függően 75 000 EUR, 150 000 EUR vagy 750 000 EUR;
• a „K-faktorra” vonatkozó átfogó tőkekövetelmények, amelyek a kockázatok alábbi három típusán alapulnak:
  • az ügyfelet érintő kockázat,
  • a piacot érintő kockázat, és
  • a vállalkozást érintő kockázat.

A „3. osztályba” tartozó vállalkozásokra enyhébb követelmények vonatkoznak, mint a „2. osztályba” tartozó vállalkozásokra: míg a „3. osztályba” tartozó vállalkozások tőkekövetelményei a FOR vagy a PMR értékeivel egyeznek meg (a kettő közül a magasabb értékkel), addig a „2. osztályba” tartozó vállalkozások tőkekövetelményei a FOR, a PMR és vagy a K-faktorra vonatkozó átfogó követelménnyel egyeznek meg (a három közül a legmagasabb értékkel)

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok előírják, hogy e vállalkozások éves rendszerességgel szolgáltassanak adatoka az alábbiakról:

• kockázatkezelési célkitűzéseik és szabályaik;
• vállalatirányítási rendszereik;
• szavatolótőkéjük összetétele;
• javadalmazási szabályzatuk és gyakorlatuk az alkalmazottak azon kategóriáira vonatkozóan, amelyek lényeges hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára (a nemek közötti semlegesség, a nemek közötti bérkülönbség, továbbá a rögzített és változó javadalmazás szempontjait is beleértve);
• befektetési politikájuk;
• környezeti, társadalmi és irányítási kockázataik.

A 600/2014/EU módosító rendelettel (a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet – lásd az összefoglalót) a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet továbbfejlesztette és megerősítette a rendelet „egyenértékűségi keretrendszerét” is, amely arra az esetre ír elő szabályokat, ha az Európai Unióban (EU) olyan nem uniós országokban székhellyel rendelkező vállalkozások nyújtanak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) szerinti szolgáltatásokat, amelyek tekintetében az Európai Bizottság „egyenértékűségi határozatot” fogadott el, azaz megállapította, hogy az érintett országok jogilag kötelező erejű prudenciális, szervezeti és üzletviteli szabályai egyenértékűek az Unióban hatályos szabályokkal.

A befektetési vállalkozásokról szóló rendelet továbbá módosítja az 1093/2010/EU (lásd az összefoglalót), az 575/2013/EU és a 806/2014/EU rendeletet (lásd az összefoglalót).

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az Európai Bankhatóság (EBHH) által – adott esetben az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal szoros együttműködésben – kidolgozott szabályozási és végrehajtási műszaki szabványok formájában, a rendelet kiegészítése és a rendelet követelményeinek egységes alkalmazása céljából.

Az EBH ütemterve

• Az EBH e műszaki szabványok kidolgozására vonatkozó ütemtervének áttekintése itt érhető el: Az EBH ütemterve a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan.
• E műszaki szabványok némelyike már megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában (lásd alább a „Kapcsolódó dokumentumok” című részben), és megtalálható az EBH honlapján.

Jelentés

A Bizottság az EBH-val és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal folytatott konzultációt követően köteles az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának 2024. június 26-ig jelentést benyújtani a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet alkalmazásáról, szükség esetén a keretrendszer felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslattal kiegészítve.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2021. június 26. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

• Az Európai Gazdasági Térségben több ezer befektetési vállalkozás működik. Ezek a vállalkozások kulcsszerepet játszanak a megtakarításokban és a befektetésekben. Egyszemélyes cégektől, de nagy nemzetközi csoportok is tartoznak közéjük.
• 2021. június 25-ig ugyanazok a tőke-, likviditási és kockázatkezelési szabályok vonatkoztak rájuk, mint a bankokra; ez annak biztosítását célozta, hogy e vállalkozások elegendő forrással rendelkeznek a tevékenységükből eredő esetleges veszteségek fedezésére. Ezek a szabályok azonban nem vették teljes mértékben figyelembe a vállalkozások sajátosságait.
• További információk:
  • A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények (Európai Bizottság)
  • Befektetési vállalkozások (Európai Bankhatóság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1–63. o.)

Az eredeti szöveg tartalmazza az (EU) 2019/2033 rendelet egymást követő módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2022/1159 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 11.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési politika befektetési vállalkozások általi nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 179., 2022.7.6., 11–24. o.)

A Bizottság (EU) 2022/244 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 24.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a „befizetett klíringletét” alapú K-faktor (K-CMG) kiszámításához szükséges teljes letét összegét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 41., 2022.2.22., 1–4. o.)

A Bizottság (EU) 2021/2284 végrehajtási rendelete (2021. december 10.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások felügyeleti adatszolgáltatása és közzétételei tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 458., 2021.12.22., 48–172. o.)

A Bizottság (EU) 2022/76 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 22.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a „napi kereskedési forgalommal kapcsolatos” K-faktor (K-DTF) együtthatók korrekcióit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (OJ L 13., 2022.1.20., 1–3. o.)

A Bizottság (EU) 2022/25 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 22.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a rendelet 15. cikkében említett K-faktorok mérési módszereit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 6., 2022.1.11., 1–6. o.)

A Bizottság (EU) 2022/26 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 24.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozás csődje esetén az ügyfélpénz védelmének biztosítása érdekében az elkülönített számlák fogalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 6., 2022.1.11., 7–8. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5, 64–114. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1–90. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84–148. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349–496. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1–337. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12–47. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 28.06.2022