A pénzügyi rendszerekkel pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélések megelőzése (2027-ig)

FŐBB PONTOK

Az irányelv a következőkre alkalmazandó:

• hitelintézetek;
• pénzügyi intézetek;
• kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és foglalkozások, mint például
  • könyvvizsgálók,
  • külső könyvelők,
  • adótanácsadók,
  • közjegyzők és jogászok bizonyos körülmények fennállása esetén,
  • ingatlanügynökök, amennyiben az ingatlanok 10 000 eurót meghaladó bérleti díjért történő bérbeadása során közvetítőként járnak el,
  • árukereskedők (például a nemesfém- és drágakő-kereskedők, amennyiben a készpénzfizetések összege eléri, illetve meghaladja a 10 000 eurót),
  • műkereskedők, amennyiben az ügylet értéke 10 000 euró, vagy meghaladja azt,
  • szerencsejáték-szervezők.

Az irányelv:

• szigorítja az ügyfelek – különösen a gazdasági társaságok és a jogi társulások (bizalmi vagyonkezelési konstrukciók) – tényleges tulajdonosainak⁵ átláthatóságával kapcsolatos szabályokat;
• megköveteli, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkat minden tagállamban egy központi nyilvántartásban tárolják, például kereskedelmi nyilvántartásban vagy cégjegyzékben, vagy nyilvános nyilvántartásban;
• felhívja a figyelmet a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hiányosságaira és az azokra való reagálásra: a tagállamok által elvégzendő nemzeti kockázatértékelések mellett az Európai Bizottság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a belső piacot és a határokon átnyúló tevékenységeket érintő kockázatairól is készít értékeléseket (az első jelentést 2017 júniusában tette közzé);
• az uniós pénzügyi rendszer védelme érdekében összehangolt európai politikát hoz létre az olyan nem uniós országok (harmadik országok) kezelése érdekében, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel: a „kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok” első uniós listáját a Bizottság 2016 júliusában egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal fogadta el, a listát pedig azóta már többször módosították;
• megerősíti és javítja a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a kulcsfontosságú szereplők közé tartoznak: a pénzügyi információs egységek közötti szisztematikus információcserét fejlett technikai infrastruktúrákon keresztül, a FIU.net segítségével kell elvégezni, amely egy kifinomult adatösszevetési technológiát alkalmazó decentralizált számítógépes hálózat;
• előírja, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúját be kell jelenteni az állami hatóságok (általában a pénzügyi információs egységek) felé;
• a címzettek számára előírja az alábbiak bevezetését:
  • támogató intézkedések, melyek biztosítják például a személyzet kielégítő képzését, valamint a megfelelő belső megelőző politikák és eljárások létrehozását,
  • kiegészítő biztosítékok – ilyen lehet a fokozott ügyfél-átvilágítás – az olyan kiemelt kockázatot rejtő helyzetekre, mint például az EU-n kívüli bankokkal folytatott kereskedés, és különös tekintettel arra, ha az ügyfél olyan harmadik országban letelepedett természetes személy, illetve jogi entitás, amelyet a Bizottság kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősített;
• megtiltja, hogy a bankok nem névre szóló trezorfiókokat nyissanak, nem névre szóló számlát vezessenek és nem névre szóló takarékbetétkönyvet nyissanak;
• olyan intézkedéseket foglal magában, amely kezeli az előre fizetett kártyákkal és a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos kockázatokat azáltal, hogy:
  • a jelenlegi 250 euróról 150 euróra csökkenti azt a küszöbértéket, amelyet meghaladva az előre fizetett kártyák tulajdonosainak igazolniuk kell a személyazonosságukat,
  • lehetővé teszi a nemzeti pénzügyi információs egységek számára, hogy olyan információkat szerezzenek, melyek segítségével nyomon követhetik a virtuális fizetőeszköz tulajdonosát;
• megerősíti a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, ami lehetővé teszi a számukra, hogy még több információt osszanak meg;
• 2020. január 1-jétől az Európai Bankhatóság (EBH) feladata a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználásának megelőzése, valamint az összes uniós pénzügyi szolgáltató és illetékes hatóság e területen tett erőfeszítéseinek irányítása, koordinálása és nyomon követése (lásd az összefoglalót).

Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet

Az (EU) 2023/1113 rendelet létrehoz egy rendszert a kriptoeszköz-átruházások kezelésére annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne használják fel illegálisan, például szankciók kijátszására, illetve terrorizmus vagy háború finanszírozására. A kriptoeszközök átruházására vonatkozó nemzetközi normák betartása és ezen eszközök nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében előírja a kriptoeszközök-szolgáltatók számára, hogy az általuk kezelt eszközök átruházásáról – azok értékétől függetlenül – gyűjtsenek bizonyos információkat az átadó felekről és a kedvezményezettekről, és ezeket az információkat tegyék elérhetővé a hatóságok számára.

Az (EU) 2023/1113 rendelet a következőképpen módosította az (EU) 2015/849 irányelvet:

• az (EU) 2023/1114 rendeletben meghatározottaknak megfelelően tartalmazza a kriptoeszköz-szolgáltatók valamennyi kategóriáját a „pénzügyi intézményeknek” az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt fogalommeghatározása szerint (3. cikk);
• előírja a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy a saját tárhelyen működtetett címekre irányuló vagy azokról kiinduló kriptoeszköz-átruházásokkal összefüggő kockázatokkal arányos kockázatenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak, és adott esetben fokozott átvilágítást hajtsanak végre (19a. cikk);
• előírja a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy megfelelő kockázatenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak, amikor kriptoeszköz-szolgáltatások végrehajtását magában foglaló, nem az Unióban letelepedett válaszadó szervezettel fennálló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatot hoznak létre (új 19b. cikk);
• lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy a területükön fiókteleptől eltérő formában letelepedett és egy másik tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók központi kapcsolattartó pontot jelöljenek ki a területükön (45. cikk, (9) bekezdés);
• eltörli a regisztrációs követelményeket a kriptoeszköz-szolgáltatók azon kategóriái tekintetében, amelyek az (EU) 2023/1114 rendelet (47. cikk (1) bekezdés) értelmében egységes engedélyezési rendszer hatálya alá kerülnek – az (EU) 2015/849 irányelv ezen módosításai emellett az Európai Bankfelügyeleti Hatóság számára is előírják, hogy iránymutatásokat adjon ki bizonyos kérdésekről, többek között a következőkről:
  • azok a kritériumok és elemek, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek figyelembe venni a kriptoeszköz-szolgáltatások végrehajtását magában foglaló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolataik értékelése során, ideértve a válaszadó szervezettel kapcsolatos kockázatenyhítő intézkedéseket, például a kriptoeszköz-szolgáltatók által abban az esetben meghozandó minimumintézkedéseket, ha a válaszadó szervezet nincs nyilvántartásba véve vagy nem rendelkezik engedéllyel (új 19b. cikk),
  • azok a kockázati változók és kockázati tényezők, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelembe kell venniük az üzleti kapcsolatok létesítése vagy a kriptoeszköz-ügyletek lebonyolítása során (18. cikk),
  • a kriptoeszköz-szolgáltatók által bevezetendő intézkedések, amelyek a kriptoeszközök saját tárhelyen működtetett címre⁶ történő vagy onnan induló átruházásához kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítására és értékelésére szolgálnak (új 19a. cikk),
  • hogy a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó intézkedések és a megfelelő kockázatenyhítő intézkedések hogyan alkalmazandók abban az esetben, ha a kötelezett szolgáltatók kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtanak olyan kriptoeszköz-szolgáltatókkal együtt, amelyek nincs nyilvántartásba véve vagy nem rendelkeznek engedéllyel (új 24a. cikk).

Az (EU) 2015/849 irányelv kiegészítése

Az (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet további intézkedéseket határoz meg, ideértve azokat a minimális intézkedéseket is, amelyeket a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek meg kell hozniuk annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázatát, abban az esetben, ha egy nem uniós ország törvénye nem engedélyezi az egész csoportra kiterjedő politikáknak és eljárásoknak a csoport részét képező és harmadik országbeli székhelyű fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén történő végrehajtását.

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2015/849 irányelvet 2027. július 9-től hatályon kívül helyezi és felváltja az (EU) 2024/1640 irányelv (lásd az összefoglalót).