Általános érdekű szolgáltatások: új európai kötelezettségvállalás

A Bizottság a dokumentumban mérleget készít az általános érdekű szolgáltatások terén tett európai kötelezettségvállalásról, valamint felvázolja azokat a konkrét fellépéseket, amelyeket a Lisszaboni Szerződéshez csatolandó jegyzőkönyv elfogadását követően meg kell tenni az Unió szabályozási keretének megszilárdítása érdekében.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. november 20.) – Az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közleményt kísérő dokumentum – Általános érdekű szolgáltatások, beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat: új európai kötelezettségvállalás [COM(2007) 725 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság meghatározta az általános érdekű szolgáltatásokra (áész) vonatkozó, az egész Európai Unióban (EU) alkalmazandó alapelveket. A közlemény – már a Lisszaboni Szerződés, illetve az ahhoz csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyv hatálybalépése előtt – referenciakeretet biztosított az általános érdekű szolgáltatások igazgatása és azok sajátosságainak szem előtt tartása tekintetében.

Az általános érdekű szolgáltatások sokszínűsége

Az általános érdekű szolgáltatások közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Mibenlétüket és hatókörüket a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok állapíthatják meg. A hatóságok maguk is nyújthatják ezeket a szolgáltatásokat, vagy köz- vagy magánszervezeteket is megbízhatnak azok nyújtásával.

Az Uniót e tekintetben megosztott felelősség terheli, azaz szabályozhatja az általános érdekű szolgáltatások működtetésének európai dimenzióit, és megszabhatja annak feltételeit.

Az általános érdekű szolgáltatások két kategóriára oszthatók, amelyekre eltérő uniós szabályok vonatkoznak:

• az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ágész) javadalmazás ellenében nyújtott szolgáltatások, amelyekre a belső piacra és a piaci versenyre vonatkozó európai szabályok irányadók. E szabályok alól mindamellett eltérések engedélyezhetők, amennyiben azok a közérdek szem előtt tartásának biztosításához szükségesek. Bizonyos általános gazdasági érdekű szolgáltatások – például a nagy hálózatot működtető iparágak (postai szolgáltatások, távközlés, közlekedés, villamosenergia- és gázellátás) – európai dimenzióval rendelkeznek, ezért ezekre sajátos uniós szintű szabályozás vonatkozik. E szolgáltatásokra ezenfelül a közbeszerzéssel, a környezetvédelemmel vagy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos uniós jogszabályok is alkalmazandók lehetnek;
• a nem gazdasági jellegű szolgáltatások – például a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a jogszabályban előírt szociális biztonsági rendszerek – nem képezik különös uniós jogi szabályozás tárgyát, és nem tartoznak a belső piacra és a piaci versenyre vonatkozó szabályok hatálya alá.

A gyakorlatban e szolgáltatásokat minden tagállam másképpen működteti. Azt, hogy egy szolgáltatás gazdasági érdekű-e, az egyes tevékenységek egyedi elemzésével lehet eldönteni.

Általános érdekű szociális szolgáltatások

Az általános érdekű szociális szolgáltatásokat (áészsz) rendszerint személyre szabottan nyújtják oly módon, hogy a szolidaritás és az egyenlő hozzáférés elve mentén lehetővé tegyék a kiszolgáltatott kedvezményezettek szükségleteinek kielégítését.

Ezek a szolgáltatások is lehetnek gazdasági vagy nem gazdasági jellegűek, például a nonprofit szervezetek esetében. Az, hogy egy szolgáltatás gazdasági jellegűnek minősül-e, elsősorban a tevékenység végzésének, szervezésének és finanszírozásának módjától függ, nem pedig a szolgáltatást nyújtó szervezet jogállásától.

Ilyen szolgáltatásnak minősülnek többek között:

• a jogszabályban előírt és kiegészítő szociális biztonsági rendszerek, amelyek az életút során fennálló legfőbb kockázatokra terjednek ki (egészségügy, időskor, munkahelyi balesetek, munkanélküliség, nyugdíj és fogyatékosság);
• egyéb, közvetlenül az egyéneknek nyújtott szociális szolgáltatások, például szociális juttatások, foglalkoztatás és képzés, szociális lakhatás vagy hosszú távú gondozás.

Az európai szabályok korszerűsítése

A Bizottság kötelezettséget vállalt egy sor, a Lisszaboni Szerződés általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyvén alapuló fellépés végrehajtására, amelyek célja az általános érdekű szolgáltatásokra alkalmazandó uniós szabályozási keret megerősítése. A fellépéseket az alábbi tengelyek mentén alakítják ki:

• a tájékoztatáshoz való hozzáférés javítása és kommunikációs eszközök kifejlesztése, például egy interaktív információs szolgálat és egy egységes piaci segítségnyújtási szolgálat létrehozása;
• ágazatspecifikus kezdeményezések elfogadása elsősorban az energiaügy, a közlekedés, az elektronikus kommunikáció, valamint a postai, szociális és egészségügyi szolgáltatások terén;
• a fellépések nyomon követése a minőség, az átláthatóság és a megfelelő előrehaladás biztosítása érdekében.

Háttér

A közlemény a 2004. évi bizottsági fehér könyv és a Parlament által 2006-ban közzétett vélemény nyomán született meg, amelyek előrevitték az Európai Unió által az általános érdekű szolgáltatások terén játszott szerepről szóló vitát és elősegítették a vonatkozó álláspontok közelítését. A közlemény ezenkívül felhasználta az általános érdekű szociális szolgáltatások (DE) (EN) (FR) kapcsán 2006-ban indított nyilvános konzultáció eredményeit is.

Utolsó frissítés: 03.05.2011