Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az euroérmék kibocsátása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

MI A RENDELETEK CÉLJA?

  • A 651/2012/EU rendelet meghatározza az euroérmék típusait, valamint az érmék kibocsátására vonatkozó feltételeket.
  • A 729/2017/EU rendelet meghatározza az euroérmékre vonatkozó műszaki előírásokat, valamint általános szabályokat határoz meg az érmék rajzolatára és ennek jóváhagyására vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

  • A 651/2012/EU rendelet kimondja a következőket:
    • az euroövezethez tartozó országok (azon országok, amelyek pénzneme az euro) pénzforgalmi érméket* és gyűjtőknek szánt érméket* bocsáthatnak ki;
    • a pénzforgalmi érmék címletértéken kerülnek forgalomba, kivéve legfeljebb 5%-ot, amely a címletértéken felül is kibocsátható, ha ezt az érme különleges minősége vagy az egyedi kiszerelés indokolja;
    • a nemzetiemlékérmék*
      • kibocsátása csak évente kétszer engedélyezett (kivéve, ha a többi euroövezethez tartozó ország is azonos rajzolatú érmét bocsát ki);
      • a kibocsátások alkalmával forgalomba hozott emlékérmék teljes száma nem haladhatja meg a fenti két felső határ közül a magasabbikat, az összes forgalomban levő kéteurós érme százalékában kifejezve;
    • a gyűjtőknek szánt érmék
      • csak a kibocsátásuk szerinti euroövezeti országban számítanak törvényes fizetőeszköznek*;
      • különbözniük kell a pénzforgalmi érméktől címletértékük és rajzolatuk, valamint az alábbi két jellemző közül kettő tekintetében: szín, átmérő és súly;
    • az euroövezetbeli országoknak konzultálniuk kell egymással a pénzforgalomra alkalmatlan euroérmék megsemmisítése előtt;
    • a Bizottság hatásvizsgálatot végez az egy és két eurocentes érmék tekintetében, figyelembe véve az érmék tényleges előállítási költségeit, és összevetve azt az érmék értékével és hasznával.
  • Továbbá a 729/2014/EU rendelet szerint:
    • nyolcféle euroérme létezik (az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 eurocent, valamint az 1 és 2 eurós érme);
    • mindegyik érme egyedi, nemzeti előlappal és közös, európai oldallal rendelkezik;
    • a nemzeti előlapra vonatkozó előírások:
      • a rajzolatot a 12 európai csillag alkotta körnek kell szegélyeznie;
      • a rajzolat csak tizenöt évenként egyszer változtatható, kivéve, ha változik az adott ország államfője;
      • nem szerepelhet rajta az érme értéke, kivéve, ha ilyen utalás az eltérő ábécé használatából fakad;
      • teljes mértékben meg kell felelnie a rendeletnek 2062. június 20 -ig;
    • az emlékérmékre vonatkozó előírások:
      • címletértékük csak két euro lehet;
      • nemzeti rajzolatuk eltér a szokványos* kéteurós érmékétől;
      • kizárólag valamely nagyobb nemzeti vagy európai jelentőségű alkalomról emlékeznek meg; vagy
      • kizárólag kiemelkedő jelentőségű, európai vonatkozású témákhoz kapcsolódhatnak, amennyiben az euroövezeti országok közösen bocsátják ki;
    • az euroövezeti országoknak tájékoztatniuk kell egymást és a Bizottságot a pénzforgalmi érmék új nemzeti előlapjának rajzolattervéről, és jóváhagyásra be kell nyújtaniuk azt. Ez lehetővé teszi, hogy
      • egy kormány kifogást emeljen, amennyiben úgy érzi, hogy a rajzolatterv visszás reakciókat keltene állampolgárai körében;
      • a Bizottság kifogást emeljen, amennyiben megítélése szerint a rajzolatterv nem felel meg a jogszabályban előírt műszaki követelményeknek.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK A RENDELETEK?

  • A 651/2012/EU rendelet 2012. augusztus 16 -án lépett hatályba.
  • A 729/2014/EU rendelet egységes szerkezetbe foglalja az érmékre vonatkozó korábbi jogszabályokat, amelyeket az euro bevezetésekor a 975/98/EK rendelet és annak későbbi módosításai 2002-ben megállapítottak. A rendelet 2014. július 22 -én lépett hatályba.
  • Mindkét rendelet beépítette a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló 2009/23/EK bizottsági ajánlás elemeit.

HÁTTÉR

  • Az euroérmék általános használata 2002-ben kezdődött. A nyolc címlet eltérő méretű, színű és vastagságú címletértéküktől függően, valamint úgy tervezték őket, hogy hamisításuk rendkívül nehéz legyen.
  • További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

* KULCSFOGALMAK

Pénzforgalmi érmék: általános használatra szánt érmék, amelyek az összes euroövezeti országban törvényes fizetőeszköznek számítanak.

Gyűjtőknek szánt érmék: nem forgalomba hozatalra szánt érmék, amelyek csak a kibocsátás szerinti euroövezeti országban számítanak törvényes fizetőeszköznek.

Emlékérme: olyan kéteurós pénzforgalmi érme, amelyet valamely nagyobb nemzeti vagy európai jelentőségű alkalomról történő megemlékezésre szántak.

Törvényes fizetőeszköz: olyan érme vagy bankjegy, amelyet el kell fogadni egy országban, amennyiben a fennálló tartozás kifizetésére ajánlják fel.

Szokványos érme: pénzforgalmi érme, kivéve az emlékérméket.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 651/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az euroérmék kibocsátásáról (HL L 201., 2012.7.27., 135–137. o.)

A Tanács 729/2014/EU rendelete (2014. június 24.) a forgalomba hozatalra szánt euroérmék címleteiről és műszaki előírásairól (átdolgozás) (HL L 194., 2014.7.2., 1–7. o.)

utolsó frissítés 04.04.2017

Top