Biztosítás és viszontbiztosítás

FŐBB PONTOK

Hatály

Az irányelv az életbiztosító, nem életbiztosító és viszontbiztosító társaságokra vonatkozik.

Engedélyezés

A biztosítók azután kezdhetik meg tevékenységeiket, hogy az adott uniós tagállamban illetékes felügyeleti hatóságtól arra engedélyt kaptak. Az engedély az EU egész területén érvényes.

Tőkekövetelmények

A biztosítóknak kockázati profiljuk figyelembevételével tőkét kell tartalékolniuk annak garantálására, hogy elegendő pénzügyi erőforrással rendelkeznek a pénzügyi nehézségek átvészeléséhez. Az alábbi tőkekövetelményeknek kell megfelelniük.

• A minimális tőkeszükséglet. A tőkeállomány minimális szintje, amely alatt a szerződők túl nagy kockázatnak lennének kitéve.
• A szavatolótőke-szükséglet. Az a tőkeállomány, amelyre a biztosítóknak szükségük van a jelentős veszteségek fedezéséhez. A tőkeszükséglet mértékét különböző kockázati tényezők figyelembevételével állapítják meg, úgymint:
  • piaci kockázat: veszteség vagy a pénzügyi helyzetben bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a piac ingadozásaiból ered;
  • biztosítási vagy biztosítástechnikai kockázat: annak kockázata, hogy nem tettek félre elegendő pénzösszegeket a jövőbeli biztosítási kárigények vagy ellátások kifizetésére;
  • működési kockázat: az olyan veszteség kockázata, amely nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből ered.

Amennyiben egy biztosító nem gondoskodik a két tőkeszükséglet egyikének fedezéséről, a felügyeleti hatóságnak be kell avatkoznia.

A biztosítási tevékenységre vonatkozó feltételek

• Megfelelő irányítási rendszer. A biztosítóknak megfelelő, átlátható és egyértelmű hatáskörmegosztással rendelkező irányítási rendszert kell fenntartaniuk. Elegendő adminisztratív kapacitással kell rendelkezniük ahhoz, hogy foglalkozni tudjanak a kockázatkezeléshez, a jogszabályoknak való megfeleléshez és a belső ellenőrzéshez hasonló, szerteágazó témákkal.
• Saját kockázat- és szolvenciaértékelés. A biztosítóknak rendszeres időközönként saját kockázat- és szolvenciaértékelést kell végezniük. Ennek részeként kockázati profiljuk figyelembevételével felmérik általános szavatolótőke-megfelelési igényüket, valamint a pénzügyi erőforrásokra vonatkozó követelményeknek való megfelelésüket.

Felügyelet

• Felügyeleti hatóságok által végzett felülvizsgálat. A jogszabály rendelkezik az úgynevezett felügyeleti felülvizsgálatról, amelynek révén a felügyeleti hatóságok áttekinthetik és értékelhetik a biztosítók szabályoknak való megfelelőségét. E célból a biztosítóknak üzleti tevékenységükről és kockázataikról részletes információkat kell adniuk a felügyeleti hatóságoknak. Az eljárás célja, hogy segítséget nyújtson a felügyeleti hatóságoknak az esetlegesen nehézségeket tapasztaló vállalatok azonosításához. Ezen túlmenően a biztosítóknak bizonyos információkat a nyilvánosság elé kell tárniuk.
• Csoportfelügyeleti hatóság. A biztosítótársaságok minden egyes csoportja egy olyan adott csoportfelügyeleti hatóság alá kell tartozzék, amely saját feladatköreit gyakorolja, és szorosan együttműködik az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

Az 2009/138/EK irányelv módosításai

A 2009/138/EK irányelv több alkalommal módosításra került.

• Az intézmények közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló (EU) 2016/2341 módosító irányelv (lásd az összefoglalót) 2022. december 31-ig meghosszabbítja azon átmeneti időszakot, amely lehetővé teszi a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó biztosítók számára, hogy foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatási üzletágukat működtessék.
• Az (EU) 2017/2402 rendelet (lásd az összefoglalót) a 2009/138/EK irányelvet módosítja annak érdekében, hogy biztosítsa az egységességet e rendelet és az értékpapírosítással kapcsolatos szabályok között, amelyek fő célja a belső piac kialakítása és működtetése, mindenekelőtt az intézményi befektetők számára egyenlő belső piaci versenyfeltételek biztosítása révén.
• Az (EU) 2018/843 módosító irányelv előírja a biztosítók számára, hogy az (EU) 2015/849 irányelvnek megfelelően (lásd az összefoglalót) jelentsék a hatóságoknak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúját a pénzügyi rendszer ilyen célokra történő felhasználásának megakadályozása érdekében.
• Az (EU) 2019/2177 módosító irányelv az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak nagyobb szerepet szán a felügyeleti konvergenciához való hozzájárulásban a belső modellek területén. A rendelet a határokon átnyúló jelentős biztosítási tevékenységek vagy válsághelyzetek esetében szigorúbb bejelentési követelményeket állapít meg, továbbá meghatározza az együttműködési platformok ¹létrehozásának feltételeit, amennyiben a határokon átnyúló, előrelátható biztosítási tevékenység jelentős.
• Az (EU) 2022/2556 módosító irányelv összehangolja az irányelv és számos egyéb kapcsolódó irányelv rendelkezéseit a pénzügyi szektorról szóló rendelet ((EU) 2022/2554 rendelet, lásd az összefoglalót) digitális működési rezilienciájában meghatározott, pénzügyi szervezetekre vonatkozó információs és kommunikációs technológiai kockázatra vonatkozó követelményekkel.
• Az (EU)2023/2864 módosító irányelv egy cikket illeszt be a 2009/138/EK irányelvbe, amely előírja a tagállamok számára, hogy 2030. január 10-től kezdődően biztosítsák, hogy az információk közzétételekor az alapkezelő és befektetési vállalkozások egyidejűleg nyújtsák be ezeket az információkat a gyűjtő szervnek és értesítsék az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) ezekről az információkról, hogy azokat hozzáférhetővé lehessen tenni az (EU) 2023/2859 rendelettel létrehozott európai egyablakos ügyintézési ponton.

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

• A Szolvencia II irányelv felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. E jogi aktusok többek között a biztosítástechnikai standardokat, valamint a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatolótőke kiszámításához szükséges információkat érintik.
• Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet (az úgynevezett Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet, amelyet többször módosítottak) részletes követelményeket ír elő a Szolvencia II. keretrendszer alkalmazásával kapcsolatban, és a biztosítók és viszontbiztosítók egységes prudenciális szabálykönyveként szolgál. A Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya a következőkre terjed ki:
  • eszközök és kötelezettségek értékelése, ideértve a hosszú távú garanciákra vonatkozó intézkedéseket;
  • a tőkeszükséglet szintjének meghatározása olyan eszközosztályokra nézve, amelyekbe a biztosító esetlegesen befektet;
  • a biztosító szavatolótőke-elemeinek alkalmassága a tőkeszükséglet fedezésére;
  • a biztosítók irányításának és vezetésének módja;
  • a nem uniós országok szolvenciarendszerei és az uniós szabályok közötti ekvivalencia értékelése;
  • a belső modelleknek a szavatolótőke-szükséglet kiszámítására való felhasználását érintő szabályok;
  • a biztosítói csoportokra vonatkozó egyedi szabályok; és
  • egyszerűsített módszerek és mentességek, amelyeknek célja, hogy a kisebb és kevésbé összetett biztosítók könnyebben alkalmazhassák a Szolvencia II. keretrendszert.