Növekedés és foglalkoztatás

A 2000-ben elindított lisszaboni stratégia célja az volt, hogy Európából „2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen, amely képes a munkahelyek minőségi és mennyiségi javulásával és egy erősebb társadalmi kohézióval kísért fenntartható gazdasági fejlődésre”. A lisszaboni stratégia félidejében készített mérleg a legjobb szándékkal is csak felemásnak nevezhető. Európa és a gazdasági partnerei közötti termelékenységi és növekedési szakadék tovább mélyült, amelyhez hozzáadódik még a népesség elöregedése jelentette kihívás is.

Az Európai Tanács ezért úgy döntött, hogy a foglalkoztatást és a növekedést célzó partnerség segítségével újraindítja a lisszaboni stratégiát. A partnerség célja továbbra is a fenntartható fejlődés. Ennek a célnak az eléréséhez ugyanakkor Európának néhány szűken körülhatárolt prioritásra kell összpontosítania. Erősebb és fenntartható fejlődés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése esetén olyan eszközök szabadulnak fel, amelyek lehetővé teszik az általánosabb gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseink megvalósítását.

• A lisszaboni stratégia új kezdete (2005)Archívumok
• A közösségi lisszaboni programArchívumok
• A közösségi lisszaboni program: javaslat a 2008–2010 közötti időszakraArchívumok
• Stratégiai jelentés a növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégiáról: új ciklus, 2008–2010Archívumok
• A hátrányos helyzetű fiatalok részvételeArchívumok

• VONZÓBB HELLYÉ TENNI EURÓPÁT A BEFEKTETŐK SZÁMÁRA A növekedés és a foglalkoztatottság ösztönzése szükséges ahhoz, hogy Európát vonzóbb befektetési térséggé lehessen tenni. Figyelemmel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-k) a munkahelyteremtésben és a növekedésben betöltött szerepére, Európának elsősorban meg kell szüntetnie a kkv-k alapítását megnehezítő akadályokat és ösztönöznie kell a vállalkozói szellemet. Sőt, a lisszaboni stratégia beindítása óta eltelt időszakban elért fejlődés ellenére a kezdő vállalkozások beindításához még mindig elégtelen mennyiségben áll rendelkezésre kockázati tőke, a hatályos adójogszabályok pedig nem támogatják azt, hogy a cégek a saját tőke megerősítésére a nyereséget a vállalkozásban tartsák.
  • Kkv-k növekedésének finanszírozásaArchívumok
  • A mikrohitel fejlesztéseArchívumok
  • Az adózási és a vámpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiáhozArchívumok
  • Kkv-k növekedésének finanszírozásaArchívumok
  • A mikrohitel fejlesztéseArchívumok
  • Az adózási és a vámpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiáhozArchívumok
  • Nyitott és versenyképes piacok biztosítása Európában és Európán kívül A belső piacon tapasztalható verseny ösztönzi a termelékenységet és az innovációt. Az egymással versengő piacok kialakításával ebben kulcsszerepet játszik az európai versenypolitika, amelynek folytatódnia kell a kibővített Európán belül is, valamint azokon a piacokon, amelyeknek még nem aknázták ki minden lehetőségét. Meg kell szüntetni a versenyakadályokat, a tagállamokat pedig az innováció, a kutatás-fejlesztés és a kockázati tőke nyújtása irányába kell terelni. Az EU-n kívüli kereskedelmi politikának arra kell törekednie, hogy az európai vállalkozások úgy lépjenek be a harmadik országok piacaira, hogy tiszteletben tartják a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat.
    • Proaktív versenypolitika a versenyképes Európa érdekébenArchívumok
    • Állami támogatásokra vonatkozó cselekvési tervArchívumok
    • Globális Európa: nemzetközi versenyképességArchívumok
    • Szorosabb együttműködés a piacra jutás elősegítése érdekébenArchívumok
  • Az európai és a nemzeti szabályozások javítása A szükségtelen adminisztratív formaságok megszüntetésével a jogszabályi környezet egyszerűsítése a vállalkozásokat, különösen a kis-és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) segíti. Az Európai Bizottság és a tagállamok már számos kezdeményezést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék az adminisztrációs költségeket. Ebből előnyök származnak az európai vállalkozások részére mind a termelékenységük, mind a versenyképességük, továbbá az alkalmazkodási és innovációs potenciáljuk, illetve a foglalkoztatottság szempontjából. Új vállalkozások alapítása is könnyebbé válik.
    • Kevesebb adminisztratív formalitás az erőteljesebb növekedésértArchívumok
    • A szabályozási környezet egyszerűsítéseArchívumok
  • Az európai infrastruktúrák kiterjesztése és javítása A közlekedési befektetéseknek a társadalom gazdasági, szociális és környezetvédelmi szükségleteire kell választ adniuk. A modern infrastruktúra fontos versenyképességi tényező ahhoz, hogy vonzóvá tegyen egy helyszínt a vállalkozások számára, mivel megkönnyíti a kereskedelmet és a mobilitást. Az éghajlatváltozás egyébként is kiemeli a fenntarthatóbb mobilitás szükségességét. Az intermodalitás célja többek között az, hogy a közlekedést a környezetre kevésbé ártalmas, biztonságosabb és energiahatékonyabb módok felé terelje. Ezzel párhuzamosan az új technológiák hatékonyabb szállítást tesznek lehetővé.
    • Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára. A 2001. évi fehér könyv félidei felülvizsgálataArchívumok
  • Nyitott és versenyképes piacok biztosítása Európában és Európán kívül A belső piacon tapasztalható verseny ösztönzi a termelékenységet és az innovációt. Az egymással versengő piacok kialakításával ebben kulcsszerepet játszik az európai versenypolitika, amelynek folytatódnia kell a kibővített Európán belül is, valamint azokon a piacokon, amelyeknek még nem aknázták ki minden lehetőségét. Meg kell szüntetni a versenyakadályokat, a tagállamokat pedig az innováció, a kutatás-fejlesztés és a kockázati tőke nyújtása irányába kell terelni. Az EU-n kívüli kereskedelmi politikának arra kell törekednie, hogy az európai vállalkozások úgy lépjenek be a harmadik országok piacaira, hogy tiszteletben tartják a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat.
    • Proaktív versenypolitika a versenyképes Európa érdekébenArchívumok
    • Állami támogatásokra vonatkozó cselekvési tervArchívumok
    • Globális Európa: nemzetközi versenyképességArchívumok
    • Szorosabb együttműködés a piacra jutás elősegítése érdekébenArchívumok
  • Az európai és a nemzeti szabályozások javítása A szükségtelen adminisztratív formaságok megszüntetésével a jogszabályi környezet egyszerűsítése a vállalkozásokat, különösen a kis-és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) segíti. Az Európai Bizottság és a tagállamok már számos kezdeményezést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék az adminisztrációs költségeket. Ebből előnyök származnak az európai vállalkozások részére mind a termelékenységük, mind a versenyképességük, továbbá az alkalmazkodási és innovációs potenciáljuk, illetve a foglalkoztatottság szempontjából. Új vállalkozások alapítása is könnyebbé válik.
    • Kevesebb adminisztratív formalitás az erőteljesebb növekedésértArchívumok
    • A szabályozási környezet egyszerűsítéseArchívumok
  • Az európai infrastruktúrák kiterjesztése és javítása A közlekedési befektetéseknek a társadalom gazdasági, szociális és környezetvédelmi szükségleteire kell választ adniuk. A modern infrastruktúra fontos versenyképességi tényező ahhoz, hogy vonzóvá tegyen egy helyszínt a vállalkozások számára, mivel megkönnyíti a kereskedelmet és a mobilitást. Az éghajlatváltozás egyébként is kiemeli a fenntarthatóbb mobilitás szükségességét. Az intermodalitás célja többek között az, hogy a közlekedést a környezetre kevésbé ártalmas, biztonságosabb és energiahatékonyabb módok felé terelje. Ezzel párhuzamosan az új technológiák hatékonyabb szállítást tesznek lehetővé.
    • Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára. A 2001. évi fehér könyv félidei felülvizsgálataArchívumok
• A TUDÁS ÉS AZ INNOVÁCIÓ MINT NÖVEKEDÉSI TÉNYEZŐK A tudás és az innováció elengedhetetlenek a termelékenység növekedéséhez. A termelékenység növekedése kritikus tényező Európa számára, mivel a világméretű versenyben olyan versenytársakkal kell szembenéznie, akik olcsóbb munkaerővel és természeti erőforrásokkal rendelkeznek.
  • A kutatás-fejlesztési befektetések mennyiségi és minőségi növelése Még messze vagyunk annak az európai célkitűzésnek az elérésétől, amely szerint a GDP 3%-át (amelyből 1% a közszférából, 2% a magánszektorból érkezne) kutatás-fejlesztésre kell fordítani. E téren az állami támogatások reformja megkönnyíti a kezdő és innovatív vállalkozások számára a kockázati tőkéhez és a finanszírozáshoz való hozzájutást. A hetedik kutatási keretprogram leginkább a magánszektornak a kulcstechnológiákba való befektetéseivel kapcsolatos támogatásokat célozza. Ezen túlmenően a kutatás-fejlesztést érintő egységes adózási megközelítés ösztönzi a vállalatokat arra, hogy többet fektessenek be K+F-programokba.
    • Az Európai Kutatási Térség (EKT): új perspektívákArchívumok
    • Az innovációt támogató, modern EurópaArchívumok
    • Széles körű innovációs stratégia az EU számáraArchívumok
    • Az adózásnak a kutatás és fejlesztés szolgálatába való állításaArchívumok
  • Az innováció és az információs és kommunikációs technológiák (ikt) bevezetésének támogatása A kutatás csak úgy segítheti a növekedést, ha a kutatási eredmények innováció formájában jelennek meg. Az egyetemek és a vállalatok közötti szorosabb együttműködés lehetővé teszi az ötletek jobb áramlását, a vállalkozások pedig nagyobb részt vállalhatnak az egyetemek finanszírozásából. Ennek eredményeképp jobb minőségű és költséghatékonyabb kutatásokat lehet folytatni. Az innovációs és versenyképességi keretprogram az információtechnológia, az ökotechnológia és a megújuló energiák használatára irányuló tevékenységeket támogatja.
    • Az európai információs társadalom kihívásai 2005 utánArchívumok
  • Innováció a fenntartható fejlődés szolgálatában Az innováció és a technológiai fejlődés kulcselemei a környezettudatos gazdasági fejlődésnek és az erőforrások (különösen az energetikai erőforrások) fenntarthatósága biztosításának. A környezetvédő technológiák fejlesztése új piacokat is nyithat, amely ösztönzi a vállalkozások közötti versenyt és a foglalkoztatást.
    • Fenntartható fejlődési stratégiaArchívumok
    • Környezettechnológiai cselekvési tervArchívumok
    • Élettudományok és biotechnológiaArchívumok
    • Zöld könyv: európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáértArchívumok
  • Részvétel egy szilárd európai ipari bázis létrehozásában Az európai ipar technológiai potenciálját nem mindig aknázták ki teljes mértékben. A kutatás, a szabályozás és a finanszírozás terén megjelent kihívások közös európai megközelítése olyan szinergiát teremthet, amelynek köszönhetően nagyszabású projekteteket lehet megvalósítani és a társadalom szükségleteihez jobban igazodó válaszokat lehet adni. Az állami szektor pénzügyi részvétele ezenfelül hozzájárulhat a konkrét termékek és szolgáltatások fenntartható fejlesztéséhez, egyúttal nemzetközi szinten erősítheti az európai versenyképességet. A Galileo projekt és a mobilkommunikáció jó példák a partnerségre.
    • Európai iparpolitikaArchívumok
• TÖBB ÉS JOBB MINŐSÉGŰ MUNKAHELY TEREMTÉSE Európának több és jobb minőségű munkahelyre van szüksége. A demográfiai fejlődés erős nyomást gyakorol a foglalkoztatási eredményekre és elengedhetetlenül szükségessé teszi a munkahelyteremtést gazdasági, valamint társadalmi szempontból.
  • A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdításaArchívumok
  • Európa demográfiai jövője – Kovácsoljunk lehetőséget a kihívásbólArchívumok
  • Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása: a nemzedékek közötti szolidaritás új formái”Archívumok
  • A fiatalok teljes körű részvételének elősegítése az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalombanArchívumok
  • A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdításaArchívumok
  • Európa demográfiai jövője – Kovácsoljunk lehetőséget a kihívásbólArchívumok
  • Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása: a nemzedékek közötti szolidaritás új formái”Archívumok
  • A fiatalok teljes körű részvételének elősegítése az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalombanArchívumok
  • Több ember bevonása a munkaerőpiacra és a szociális védelmi rendszerek modernizálása A tagállamok kötelesek foglalkoztatási szinteket meghatározni 2008-ra és 2010-re, és a nemzeti reformprogramjaikban ennek a megvalósítását elősegítő intézkedéseket elfogadni. A foglalkoztatás céljából beépített iránymutatások segítik a tagállamokat a leghatékonyabb eszközök kiválasztásában. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy minél több személy lépjen be a munkaerőpiacra és maradjon is ott: különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra és az idős munkavállalókra. Ebben az összefüggésben szükségessé vált a nyugdíjrendszerek és az egészségügyi szolgáltatások rendszereinek a reformja is annak érdekében, hogy a fenntarthatóságukat és a biztonságos szociális védelmet biztosítani lehessen.
    • Európai értékek a globalizálódott világbanArchívumok
  • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása és a munkaerőpiacok rugalmasságának növelése A gyorsan változó gazdaság nagyfokú alkalmazkodóképességet kíván meg a munkavállalóktól, akiknek alkalmasnak kell lenniük képességeik fejlesztésére annak érdekében, hogy válaszolni tudjanak az erős fejlődésben levő ágazatok szükségleteire. A rugalmasságot azonban olyan társadalombiztosításnak kell öveznie, amely lefedi az esetleges átmeneti, változási időszakokat is. A társadalombiztosítási rendszereket modernizálni kell annak érdekében, hogy válaszolni tudjanak ezekre az új kihívásokra. A piac szükségleteinek való jobb megfelelés érdekében elengedhetetlen a munkavállalók mobilitása előtt tornyosuló minden akadály megszüntetése.
    • A munkajog korszerűsítéséről szóló zöld könyvArchívumok
    • Munkavállalói mobilitás: a kiegészítő nyugdíjra való jogosultság megszerzésének és megőrzésének megkönnyítéseArchívumok
  • Még több befektetés a humántőkébe az oktatás és a képességek javításával Az oktatásnak és a szakképzésnek alapvető szerepe van a tudásalapú társadalomban, mivel e két ágazat magasan kvalifikált és alkalmazkodóképes munkaerő szolgáltatásával támogatja a növekedést és a foglalkoztatottságot. Erősítik továbbá a társadalmi kohéziót és az aktív polgárságot. Az oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférést az európai oktatási, szakképzési és tanulási térségen, valamint az élethosszig tartó tanuláson keresztül kell biztosítani úgy, hogy ennek globális minőségi referenciává kell válnia 2010-re.
    • Európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv (2007–2010)Archívumok
  • Az EU 2007–2013 közötti kohéziós politikája és a strukturális alapok, valamint a Kohéziós Alap szerepe A közösségi stratégiai iránymutatások meghatározzák a kohéziós politikai prioritásokat. Az iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, ahol a kohéziós politika elősegítheti a lisszaboni célkitűzések megvalósulását. Emellett meghatározzák a növekedés és a foglalkoztatottság integrált irányvonalait is. Ily módon a strukturális alapok és a Kohéziós Alap alá tartozó nemzeti programok és projektek a növekedést, a foglalkoztatottságot, az innovációt és a tudásalapú gazdaságot, valamint a fizikai infrastruktúrák megvalósítását célozzák.
    • Kutatás és innováció az európai régiók versenyképességének szolgálatábanArchívumok
  • Több ember bevonása a munkaerőpiacra és a szociális védelmi rendszerek modernizálása A tagállamok kötelesek foglalkoztatási szinteket meghatározni 2008-ra és 2010-re, és a nemzeti reformprogramjaikban ennek a megvalósítását elősegítő intézkedéseket elfogadni. A foglalkoztatás céljából beépített iránymutatások segítik a tagállamokat a leghatékonyabb eszközök kiválasztásában. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy minél több személy lépjen be a munkaerőpiacra és maradjon is ott: különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra és az idős munkavállalókra. Ebben az összefüggésben szükségessé vált a nyugdíjrendszerek és az egészségügyi szolgáltatások rendszereinek a reformja is annak érdekében, hogy a fenntarthatóságukat és a biztonságos szociális védelmet biztosítani lehessen.
    • Európai értékek a globalizálódott világbanArchívumok
  • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása és a munkaerőpiacok rugalmasságának növelése A gyorsan változó gazdaság nagyfokú alkalmazkodóképességet kíván meg a munkavállalóktól, akiknek alkalmasnak kell lenniük képességeik fejlesztésére annak érdekében, hogy válaszolni tudjanak az erős fejlődésben levő ágazatok szükségleteire. A rugalmasságot azonban olyan társadalombiztosításnak kell öveznie, amely lefedi az esetleges átmeneti, változási időszakokat is. A társadalombiztosítási rendszereket modernizálni kell annak érdekében, hogy válaszolni tudjanak ezekre az új kihívásokra. A piac szükségleteinek való jobb megfelelés érdekében elengedhetetlen a munkavállalók mobilitása előtt tornyosuló minden akadály megszüntetése.
    • A munkajog korszerűsítéséről szóló zöld könyvArchívumok
    • Munkavállalói mobilitás: a kiegészítő nyugdíjra való jogosultság megszerzésének és megőrzésének megkönnyítéseArchívumok
  • Még több befektetés a humántőkébe az oktatás és a képességek javításával Az oktatásnak és a szakképzésnek alapvető szerepe van a tudásalapú társadalomban, mivel e két ágazat magasan kvalifikált és alkalmazkodóképes munkaerő szolgáltatásával támogatja a növekedést és a foglalkoztatottságot. Erősítik továbbá a társadalmi kohéziót és az aktív polgárságot. Az oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférést az európai oktatási, szakképzési és tanulási térségen, valamint az élethosszig tartó tanuláson keresztül kell biztosítani úgy, hogy ennek globális minőségi referenciává kell válnia 2010-re.
    • Európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv (2007–2010)Archívumok
  • Az EU 2007–2013 közötti kohéziós politikája és a strukturális alapok, valamint a Kohéziós Alap szerepe A közösségi stratégiai iránymutatások meghatározzák a kohéziós politikai prioritásokat. Az iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, ahol a kohéziós politika elősegítheti a lisszaboni célkitűzések megvalósulását. Emellett meghatározzák a növekedés és a foglalkoztatottság integrált irányvonalait is. Ily módon a strukturális alapok és a Kohéziós Alap alá tartozó nemzeti programok és projektek a növekedést, a foglalkoztatottságot, az innovációt és a tudásalapú gazdaságot, valamint a fizikai infrastruktúrák megvalósítását célozzák.
    • Kutatás és innováció az európai régiók versenyképességének szolgálatábanArchívumok

See also

• További információk az Európai Bizottság oldalán találhatók. „Növekedés és foglalkoztatás: együtt a holnap Európájáért”.