EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Európai kockázatitőke-alapok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

345/2013/EU rendelet az európai kockázatitőke-alapokról

MI A RENDELET CÉLJA?

  • A rendelet célja az Európai Unióban (EU) működő társaságok, ezen belül a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének és innovációjának erősítése az Unióban.
  • Bevezeti az európai kockázatitőke-alapok megnevezést, amely EuVECA megnevezésként is ismert, és olyan intézkedéseket, amelyek révén a kezelők alapjaikat bárhol az EU-ban létrehozhatják és forgalmazhatják, egységes szabályok alkalmazásával. Ez az egységes szabálykönyv lehetővé teszi, hogy a befektetők pontosan tudják, mire számíthatnak, amennyiben befektetnek az EuVECA-ba.
  • Képessé teszi a kockázatitőke-alapokat arra is, hogy jobb pozícióba kerüljenek, így több tőke-hozzájárulást vonzzanak és terjeszkedjenek.

FŐBB PONTOK

  • Az átlagos uniós kockázatitőke-alap körülbelül 60 millió eurót tartalmaz, míg az ehhez hasonló USA-beli alap ennek több, mint a duplájával rendelkezik. Ezen uniós alapok növekedését lehetővé téve az egyes társaságok tőke-hozzájárulásai fellendülhetnek és befektetési hatásuk fokozódhat.
  • A rendelet célja, hogy ösztönözze az alapokat arra, hogy nagyobbak legyenek, és diverzifikáltabb befektetési stratégiákat alkalmazzanak, aminek köszönhetően olyan ágazatokra szakosodhatnak, mint például az IT, a biotechnológia és az egészségügy. Ennek eredményeként az európai cégek világszerte versenyképesebbé válnak.

EuVECA megnevezés

  • Ahhoz, hogy az EuVECA megnevezés nyilvántartásába bekerüljenek, és alapjaikat az EU-ban bárhol forgalmazhassák, a kockázatitőke-alapok kezelőinek olyan alapot kell létrehozniuk, amely:
    • a befektetőktől származó tőke 70%-át támogatható társaságokba, mint például új és innovatív kkv-kba fekteti be;
    • e társaságok számára tőke- vagy kvázi-tőkefinanszírozást (azaz friss tőkét) biztosít;
    • nem alkalmaz tőkeáttételt (az alap nem adósodik el, mivel nem fektet be a befektetők által lehívottnál több tőkét).
  • A rendelet egységes minőségi kritériumokat határoz meg azon minősített kockázatitőkealap-kezelők számára, akik az EuVECA megnevezést kívánják alkalmazni. E követelmények kiterjednek a szervezeti felépítésre, az üzletvitelre, valamint a tevékenységeikről és befektetési politikájukról befektetőik részére nyújtott tájékoztatás módjára is.
  • A kezelőket továbbá az alap létrehozásának helyszínéül szolgáló ország nyilvántartásába fel kell venni, valamint éves beszámolók benyújtására kell kötelezni. Azok az országok, amelyekben ezen alapok megtalálhatók, kötelesek biztosítani e rendelet valamennyi szabályának tiszteletben tartását.
  • Mivel a kockázatitőke-alapokba történő befektetés kockázatos, a rendelet pontosan meghatározza, hogy ki fektethet be az EuVECA-ba: hivatásos befektetők és bizonyos egyéb befektetők, mint például a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek.

Összeférhetetlenség

  • Az EuVECA kezelőinek fel kell tárniuk és meg kell előzniük a pozíciójukból eredő esetleges összeférhetetlenségeket, és e tekintetben meg kell hozniuk a szükséges szervezeti intézkedéseket. A rendelet potenciális összeférhetetlenségként sorolja fel a következőket:
    • Az alapkezelő, az őt vagy alkalmazottait ténylegesen irányító személyek és az EuVECA között;
    • az EuVECA vagy annak befektetői és egy másik, ugyanazon alapkezelő vagy annak befektetői által irányított EuVECA között;
    • az EuVECA vagy annak befektetői és az ugyanazon alapkezelő vagy annak befektetői alá tartozó más kollektív befektetési vállalkozások között.
  • Ha a megtett intézkedések nem elégségesek, és nem biztosítják a befektetők érdeksérelmének megelőzését, az összeférhetetlenséget közzé kell tenni.
  • Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat hagyhat jóvá e szabályok továbbfejlesztése, valamint az összeférhetetlenséggel és a megelőzésükre irányuló alapelvekkel kapcsolatos pontosítás érdekében.
  • Az 2019/820 (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 345/2013 (EU) rendeletet az összeférhetetlenség tekintetében, és szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:
    • az összeférhetetlenség típusai;
    • az írásba foglalt összeférhetetlenségi politika kialakításának kötelezettsége, továbbá hogy e politikának legalább milyen eljárásokat és intézkedéseket kell tartalmaznia;
    • az összeférhetetlenség kezelése;
    • a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó, az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzését célzó stratégiák; valamint
    • az összeférhetetlenségek feltárása.

Módosítások

  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1991 rendelete módosítja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletet és annak testvér-rendeletét, az európai szociális vállalkozási alapokról (ESZVA) szóló rendeletet (346/2013/EU rendelet) (ld. az összefoglalót), amelyek kiterjesztik az „EuVECA” és az „európai szociális vállalkozási alapok” megnevezések használatát a kollektív befektetési vállalkozások* 2011/61/EU irányelv 6. Cikke (lásd az összefoglalót) alapján engedélyezett kezelői számára. Bővíti továbbá a támogatható társaságok választékát, valamint csökkenti az alapok forgalmazásához társuló költségeket, mindenütt az EU-ban.
  • Az (EU) 2019/1156 rendelet a következő szabályokat és követelményeket vezeti be.
    • A kollektív befektetési vállalkozások forgalmazási követelményeire vonatkozó nemzeti rendelkezések közzétételére és a befektetőknek címzett forgalmazási közleményekre vonatkozó szabályok.
    • A 2011/61/EU irányelvben megállapítottakkal azonos, a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra* vonatkozó szabályokat (lásd az összefoglalót) a 345/2013/EU rendelet állapítja meg. Ezeknek lehetővé kell tenniük a rendelettel összhangban nyilvántartásba vett alapkezelők számára, hogy a befektetőket a jövőbeli befektetési lehetőségekkel vagy stratégiákkal kapcsolatos érdeklődésüknek a minősített kockázatitőke-alapokon keresztül történő tesztelésével célozzák meg.
    • Az EuVECA-kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az alternatív befektetési alapok (ABA-k) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek vásárlására vonatkozó felhívást tartalmazó, valamely ABA-ra vonatkozó konkrét információkat tartalmazó marketingközlemények ne legyenek ellentétesek a 345/2013/EU rendelet 13. cikke szerint a befektetők tudomására hozandó információkkal.
    • Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak 2022. február 2-ig közzé kell tennie honlapján az ABA-k határokon átnyúló forgalmazására vonatkozó központi adatbázist, amely felsorolja a székhely szerinti tagállamuktól eltérő uniós tagállamban forgalmazott valamennyi ABA-t, az EuVECA-kezelőt, valamint azokat a tagállamokat, amelyekben forgalmazzák őket.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendeletet 2013. július 22. óta alkalmazzák, az összeférhetetlenségről szóló 9. cikk (5) bekezdésének kivételével, amelyet 2013. május 15. óta alkalmaznak.

HÁTTÉR

Az EU gazdasági növekedése nagymértékben függ a 23 millió kkv-től, amelyek az utóbbi években az új munkahelyek 80%-át biztosították. Mivel a hagyományos banki kölcsönökhöz egyre nehezebb hozzáférni, számos kkv kockázatitőke-befektetőkhöz fordul kutatásainak, termékfejlesztéseinek, illetve új piacokra való bejutásának finanszírozása céljából. További információért ld.:

KULCSFOGALMAK

Kollektív befektetési vállalkozások. Olyan befektetési eszközök, amelyek összevonják a befektetők tőkéit, és ezt a tőkét kollektíven befektetik különböző pénzügyi eszközök – többek között részvények, kötvények és egyéb értékpapírok – alkotta portfolión keresztül.
Forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás. A minősített kockázatitőkealap-kezelő által vagy annak nevében az EU-ban székhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező lehetséges befektetőknek a 345/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban létrehozott, de forgalmazásra még be nem jelentett minősített kockázatitőke-alapban vagy minősített kockázatitőke-alapban fennálló érdekeltségük vizsgálata céljából nyújtott közvetlen vagy közvetett tájékoztatás vagy tájékoztatás a befektetési stratégiákról vagy befektetési ötletekről abban a tagállamban, ahol a potenciális befektetők székhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkeznek, és amely minden esetben nem minősül a potenciális befektetőnek szóló, a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeibe vagy részvényeibe történő befektetésre irányuló ajánlatnak vagy elhelyezésnek.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1–17. o.).

A 345/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2019/820 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 4.) a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az európai kockázatitőke-alapok területén az összeférhetetlenség tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 134., 2019.5.22, 8–11. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18–38. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1–73. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 09.11.2021

Top