Európai Munkaügyi Hatóság

FŐBB PONTOK

A rendelet létrehozza az Európai Munkaügyi Hatóságot, módosítva a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletet, a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendeletet és a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES) szóló (EU) 2016/589 rendeletet. Hatályon kívül helyezi a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló (EU) 2016/344 határozatot.

A rendelet egyesíti számos meglévő uniós szerv technikai és operatív feladatait:

• az Európai Koordinációs Iroda amely az EUREStagja);
• a munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó szakmai bizottság;
• a munkavállalók kiküldetésével¹ foglalkozó szakmai bizottság; és
• a be nem jelentett munkavégzés kezelésével foglalkozó európai platform.

Az Európai Munkaügyi Hatóság a kibontakozó szociális jogok európai pillérének részét képezi.

Célkitűzések és feladatok

Az ELA célkitűzései a következők:

• könnyebb hozzáférés a munkaerő mobilitására vonatkozó jogokkal, kötelezettségekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkhoz az EU-ban;
• az országok közötti együttműködés javítása a vonatkozó törvények végrehajtása érdekében az EU-ban, közös ellenőrzéseket is beleértve;
• közvetítés és a megoldások elősegítése, amennyiben vita merül fel az országok között; valamint
• a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló, uniós országok közötti együttműködés támogatása.

Az ELA feladata:

• az általános jellegű információk elérhetőségének, minőségének és hozzáférhetőségének javítása a magánszemélyek, a munkaadók és a szociális partnerek számára a munkaerő mobilitásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében;
• támogatás az uniós országok számára, hogy szolgáltatásokat biztosítsanak az EURES-en keresztül magánszemélyeknek és munkaadóknak, például az állásokra, a szakmai gyakorlatokra és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó ajánlatok önéletrajzokkal való határokon átnyúló összekapcsolását;
• az országok közötti együttműködés és gyors információcsere megkönnyítése;
• az összehangolt² és közös³ ellenőrzések koordinálása és támogatása;
• együttműködés az uniós országokkal a munkaerő-mobilitással kapcsolatos kockázatértékelések és elemzések elvégzése, valamint a társadalombiztosítási koordináció céljából;
• támogatás az uniós országoknak a vonatkozó uniós jog következetes érvényesítésére szolgáló kapacitások kiépítése céljából, például kölcsönös segítségnyújtás és képzés révén, beleértve közös iránymutatások létrehozását;
• a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységének megerősítése a bevált gyakorlatok megosztása, a szakértelem és az elemzés fejlesztése és az innovatív megközelítések ösztönzése érdekében;
• közvetítés a viták során, és a megoldások elősegítése az uniós országok között, eltérő nézőpontjaik összebékítése céljából.

Szervezet

Az ELA igazgatási és irányítási struktúrája az igazgatótanácsból, egy ügyvezető igazgatóból és az érdekképviseleti csoportból áll.

Az igazgatótanács a következőket foglalja magában:

• 1 tag minden egyes uniós országból,
• 2 tag az Európai Bizottság képviseletében,
• 1 független szakértő, akit az Európai Parlament nevez ki (szavazati jog nélkül),
• 4 tag ágazatközi szociális partnerszervezetek képviseletében (szavazati jogok nélkül), a szakszervezetek és munkáltatói szervezetek egyenlő mértékű képviseletével.

Az ELA hatályán belül az uniós jogot alkalmazó országok, továbbá az Eurofound, az EU-OSHA, a Cedefop vagy az Európai Képzési Alapítvány ügynökségek képviselői meghívhatók megfigyelőként való részvételre az igazgatótanács üléseire.

Alapvető jogok

A rendelet nem érinti az uniós és nemzeti szinten elismert alapvető jogoknak – beleértve a sztrájkjognak vagy a sztrájk szabadságának vagy a tagállamokban fennálló konkrét munkaügyi kapcsolatrendszerek keretébe tartozó egyéb fellépések megtétele jogának vagy szabadságának – a nemzeti jog vagy gyakorlat szerinti gyakorlását.